SNiP 2003-02-41
B. FÜGGELÉK (kötelező)
B.1 táblázat – Függőleges távolságok
| Műtárgyak és közműhálózatok | Minimális függőleges szabad távolságok, m |
| Vízellátáshoz, csatornához, gázvezetékhez, csatornázáshoz | 0,2 |
| Páncélozott kommunikációs kábelekig | 0,5 |
| Akár 35 kV feszültségű táp- és vezérlőkábelekig | 0,5 (szűk körülmények között 0,25) - az 5. megjegyzés követelményei szerint |
| Akár olajjal töltött kábelek, amelyek feszültsége St. 110 kV | 1,0 (szűk körülmények között 0,5) - az 5. megjegyzés követelményei szerint |
| Telefonos csatornablokkhoz vagy páncélozott kommunikációs kábelhez csövekben | 0,15 |
| A sínek tövéhez vasutak ipari vállalkozások | 1,0 |
| Ugyanaz, az általános hálózat vasutak | 2,0 |
| » villamosvágányok | 1,0 |
| A csúcsra útfelszín I, II és III kategóriájú közutak | 1,0 |
| Árok aljára vagy egyéb vízelvezető műtárgyra vagy vasúti útalap töltés tövére (ha ezek alatt az építmények alatt fűtési hálózat található) | 0,5 |
| Metró építményekhez (ha a fűtési hálózatok ezen szerkezetek felett vannak) | 1,0 |
| A vasúti sínek fejéhez | Méretek „S”, „Sp”, „Su” a GOST 9238 és GOST 9720 szerint |
| Az úttest tetejére | 5,0 |
| A gyalogutak tetejére | 2,2 |
| A villamos kapcsolati hálózat egyes részeihez | 0,3 |
| Ugyanaz, trolibusz | 0,2 |
| Azon légvezetékekhez, amelyeknél a vezetékek a legnagyobb, kV-os feszültségnél meglógnak: | |
| 1-ig | 1,0 |
Megjegyzések
1 A fűtési hálózatok mélységét a föld felszínétől vagy az útfelülettől (az I., II. és III. kategóriájú autópályák kivételével) legalább:
a) a csatornák és alagutak mennyezetének tetejéig - 0,5 m;
b) a kamra mennyezetének tetejéig - 0,3 m;
c) a csatorna nélküli fektetés héjának tetejéig 0,7 m. Az átjárhatatlan részen az alagutak és csatornák kamráinak és szellőzőaknáinak mennyezete legalább 0,4 m magasságban megengedett a talajfelszín felett kinyúlóan;
d) a fűtési hálózatok épületbe történő bejáratánál megengedett a mélység a talaj felszínétől a csatornák vagy alagutak mennyezetének tetejéig - 0,3 m és a csatorna nélküli berendezés héjának tetejéig - 0,5 m;
e) at magas szint talajvíz esetén a csatornák és alagutak mélységének, valamint a mennyezetek talajfelszín feletti elhelyezésének legalább 0,4 m magasságig történő csökkentéséről rendelkezni lehet, ha ez nem sérti a szállítási mozgás feltételeit.
2 A fűtési hálózatok föld feletti, alacsony támasztékokon történő fektetésekor a talajfelszín és a csővezetékek hőszigetelésének alja közötti szabad távolságnak legalább m-nek kell lennie, mint:
legfeljebb 1,5 m csőcsoportszélességgel - 0,35;
1,5 m-nél nagyobb csőcsoportszélességgel - 0,5.
3 Földalatti telepítéshez fűtési hálózat táp-, vezérlő- és kommunikációs kábelek keresztezésekor ezek felett vagy alatt helyezkedhetnek el.
4 Csatorna nélküli beépítésnél a nyílt fűtési rendszer vagy a melegvíz-ellátó hálózatok vízmelegítő hálózataitól az alatta vagy felette elhelyezkedő csatornacsövek fűtési hálózatai közötti szabad távolságot legalább 0,4 m-nek kell tekinteni.
5 A talajhőmérséklet a fűtőhálózatok elektromos kábelekkel való metszéspontjában a 35 kV feszültségig terjedő erősáramú és vezérlőkábelek fektetési mélységében a legmagasabb havi átlagos nyári talajhőmérséklethez viszonyítva legfeljebb 10 °C-kal és 15 fokkal emelkedhet. °C-tól a legalacsonyabb havi átlagos téli talajhőmérsékletig a külső kábelektől legfeljebb 2 m távolságra, és az olajjal töltött kábel mélységében a talajhőmérséklet legfeljebb 5 °C-kal emelkedhet a havi átlaghoz képest. hőmérséklet az év bármely szakában, legfeljebb 3 m távolságra a külső kábelektől.
6 A fűtési hálózatok mélységét az általános hálózat vasutak földalatti metszéspontjain hullámzó talajokban számítással határozzák meg, azon feltételek alapján, amelyek mellett kizárják a hőleadás hatását a talaj fagyeloszlásának egyenletességére. Ha a fűtési hálózatok mélyítésével, alagutak (csatornák, tokok) szellőztetésével, cseréjével nem biztosítható a megadott hőmérsékleti rendszer hullámzó talaj a fűtési hálózatok kereszteződésénél vagy föld feletti telepítésénél.
7 A telefoncsatorna blokktól vagy a csövekben lévő páncélozott kommunikációs kábeltől való távolságot speciális szabványok szerint kell meghatározni.
8 Hőhálózatok földalatti metszéspontjain kommunikációs kábelekkel, telefoncsatorna-egységekkel, 35 kV-ig terjedő táp- és vezérlőkábelekkel, megerősített hőszigetelés beépítésekor, megfelelő indoklással, megengedett a függőleges távolság csökkentése a fényben, ill. betartva a jelen megjegyzések 5., 6., 7. bekezdésében foglalt követelményeket.
B.2 táblázat – Vízszintes távolságok a nyílt fűtőrendszerek és melegvíz-ellátó rendszerek földalatti vízmelegítő hálózataitól a lehetséges szennyező forrásokig
| Szennyezés forrása | Minimális vízszintes szabad távolságok, m |
| 1. Háztartási és ipari csatornázás szerkezetei és csővezetékei: csatornákban és alagutakban lévő fűtési hálózatok lefektetésekor a fűtési hálózatok vezeték nélküli fektetéséhez D ≤ 200 mm Ugyanaz, D ≤ 200 mm 2. Temetők, hulladéklerakók, szarvasmarha temetők, öntözőtáblák: talajvíz hiányában talajvíz jelenlétében és szűrőtalajokban a talajvíz fűtőhálózatok felé történő mozgásával 3. Pöccenők és pöcegödrök: talajvíz hiányában, talajvíz jelenlétében és szűrőtalajokban a talajvíz fűtőhálózatok felé történő mozgásával |
1,0 1,5 3,0 |
| Megjegyzés - Ha a csatornahálózatok párhuzamos fektetésű fűtési hálózatok alatt helyezkednek el, a vízszintes távolságokat nem kisebbnek kell venni, mint a hálózatok magasságkülönbsége, fűtési hálózatok felett pedig a táblázatban feltüntetett távolságoknak a különbséggel kell növekedniük. a beépítés mélysége. | |
B.Z táblázat - Vízszintes távolságok a fűtési hálózatok épületszerkezeteitől vagy a csővezetékek szigetelő héjaitól a légcsatorna nélküli telepítéshez az épületekig, építményekig és közműhálózatokig
| Legrövidebb szabad távolságok, m | ||
| Fűtőhálózatok földalatti fektetése | ||
| Épületek és építmények alapjaihoz: csatornákba és alagutakba fektetéskor és a süllyedés tilalmában átmérőjű talajok (az alagútcsatorna külső falától). |
||
| D u< 500 | 2,0 | |
| D y = 500-800 | 5,0 | |
| D y = 900 vagy több | 8,0 | |
| D u< 500 | 5,0 | |
| D ≥ 500 | 8,0 | |
| b) csatorna nélküli beépítéshez nem süllyedő talajba (tól csatorna nélküli héjak) csőátmérővel, mm: |
||
| D u< 500 | 5,0 | |
| D ≥ 500 | 7,0 | |
| Ugyanez az I. típusú süllyedéses talajoknál: | ||
| D ≤ 100 | 5,0 | |
| D y > 100doD y<500 | 7,0 | |
| D ≥ 500 | 8,0 | |
| Az 1520 mm nyomtávú vasút legközelebbi vágányának tengelyéhez | 4,0 (de nem kevesebb, mint a fűtési hálózati árok mélysége ig | |
| Épületek, építmények és közműhálózatok | |
| a töltés alapja) | |
| Ugyanaz, 750 mm nyomtáv | 2,8 |
| A legközelebbi vas útalapszerkezethez | 3.0 (de legalább mélység |
| utak | hőhálózati árkok ig |
| okok a szélsőségekre | |
| szerkezetek) | |
| A legközelebbi villamosított vasúti pálya tengelyéhez | 10,75 |
| utak | |
| A legközelebbi villamosvágány közepéig | 2,8 |
| Az út utca mellékkövéhez (út szélére, | 1,5 |
| megerősített vállcsík) | |
| Az árok külső szélére vagy az úttöltés aljára | 1,0 |
| A kerítések és csővezetékek alapjaihoz | 1,5 |
| Külső világítási és kommunikációs hálózatok oszlopaihoz és oszlopaihoz | 1,0 |
| Hídtartók és felüljárók alapjaihoz | 2,0 |
| A vasúti kapcsolathálózati támogatások alapjaihoz | 3,0 |
| Ugyanaz, villamosok és trolibuszok | 1,0 |
| Akár táp- és vezérlőkábelek 35 kV feszültségig és | 2.0 (lásd az 1. megjegyzést) |
| olajjal töltött kábelek (220 kV-ig) | |
| Az alapokhoz a légi távvezeték támasztja, amikor | |
| feszültség, kV (megközelítésnél és metszéspontnál): | |
| 1-ig | 1,0 |
| Utca. 1-től 35-ig | 2,0 |
| St.35 | 3,0 |
| A telefon csatorna blokkjához páncélozott kábel | 1,0 |
| kommunikáció a csövekben és a rádióműsorszórási kábelekhez | |
| A vízvezetékekhez | 1,5 |
| Ugyanez, I. típusú süllyedéstalajokban | 2,5 |
| Vízelvezetéshez és csapadékelvezetéshez | 1,0 |
| Ipari és háztartási csatornába (zárt | 1,0 |
| fűtési rendszer) | |
| A szerelés során legfeljebb 0,6 MPa nyomású gázvezetékekhez | 2,0 |
| fűtési hálózatok csatornákban, alagutakban, valamint légcsatorna nélkül | |
| fektetés a hozzá tartozó vízelvezetéssel | |
| Ugyanaz, több mint 0,6-1,2 MPa | 4,0 |
| 0,3 MPa nyomású, légcsatorna nélküli gázvezetékekhez | 1,0 |
| fűtési hálózatok fektetése kapcsolódó vízelvezetés nélkül | |
| Ugyanaz, több mint 0,3-0,6 MPa | 1,5 |
| Ugyanaz, több mint 0,6-1,2 MPa | 2,0 |
| A fatörzsekhez | 2.01 (lásd a 10. megjegyzést) |
| Akár a bokrokig | 1.0 (lásd a 10. megjegyzést) |
| Különféle célokra szolgáló csatornákba és alagutakba (beleértve a | 2,0 |
| öntözőhálózati csatornák szélei - öntözőárkok) | |
| A metró szerkezeteihez külsővel való béleléskor | 5.0 (de legalább mélység |
| ragasztó szigetelés | hőhálózati árkok ig |
| a szerkezet alapjai) | |
| Ugyanaz, ragasztós vízszigetelés nélkül | 8.0 (de legalább mélység |
| hőhálózati árkok ig | |
| a szerkezet alapjai) | |
| A föld feletti metróvonalak elkerítése előtt | 5 |
| Épületek, építmények és közműhálózatok | Legrövidebb szabad távolságok, m |
| Gépjármű töltőállomások (benzinkutak) tartályaihoz: a) légcsatorna nélküli beépítéssel b) légcsatorna beépítéssel (feltéve, hogy a szellőzőaknákat a fűtési hálózati csatornára szerelik fel) | 10,0 15,0 |
| Fűtőhálózatok föld feletti fektetése | |
| A legközelebbi vasúti aljzatszerkezethez A vasúti pálya tengelyéhez közbenső támasztól (vasút keresztezésénél) A legközelebbi villamospálya tengelyéhez Az oldalkőhöz vagy az útárok külső széléhez A legnagyobb vezetékeltérésű légvezetékhez feszültségen, kV: Utca. 1-től 20-ig 35-110 150 220 330 500 Fatörzsig Lakó- és középületekig vízmelegítő hálózatokhoz, nyomás alatti gőzvezetékekhez Р у< 0,63 МПа, конденсатных тепловых сетей при диаметрах труб, мм: Д у от 500 до 1400 Д у от 200 до 500 Д у < 200 До сетей горячего водоснабжения То же, до паровых тепловых сетей: Р у от 1,0 до 2,5 МПа св. 2,5 до 6,3 МПа |
3
Méretek „S”, „Sp”, „Su” a GOST 9238 és GOST 9720 szerint 2,8 0,5 (lásd a 8. megjegyzést) 1 3 4 4,5 5 6 6,5 2,0 25 (lásd a 9. megjegyzést) 20 (lásd a 9. megjegyzést) 10 (lásd a 9. megjegyzést) |
| Megjegyzések 1 Az EL3 táblázatban megadott távolság csökkenthető, feltéve, hogy teljesül a feltétel, hogy a kábelekkel ellátott fűtési hálózatok közelségének teljes területén a talajhőmérséklet (az éghajlati adatok szerint elfogadott) azon a helyen, ahol a kábelek az év bármely szakában nem emelkedik a havi átlaghőmérséklethez képest 10 °C-nál többel a legfeljebb 10 kV feszültségű táp- és vezérlőkábeleknél és 5 °C-kal - a 20-35 kV feszültségű teljesítményszabályozó kábeleknél és olajjal töltött kábelek 220 kV-ig. 2 A fűtési és egyéb közműhálózatok közös árkokban történő lefektetésekor (egyidejű építésük során) megengedett a fűtési hálózatok és a vízellátás és a csatorna közötti távolság 0,8 m-re csökkenteni, ha minden hálózat azonos szinten vagy eltéréssel van elhelyezve. 0,4 m-nél nem nagyobb magasságok. 3 Tartók, épületek, építmények alapjainak alja alá fektetett fűtési hálózatoknál a talaj természetes dőlésszögének figyelembevételével a magasságkülönbséget is figyelembe kell venni, vagy az alapok megerősítésére kell intézkedni. 4 A földalatti fűtési és egyéb közműhálózatok párhuzamos fektetésekor különböző mélységekben a B.3. a távolságokat növelni kell, és nem kevesebbet kell venni, mint a hálózatok lefektetése közötti különbség. Szűk beépítési körülmények között és a távolság növelésének lehetetlensége esetén intézkedéseket kell hozni a közműhálózatok összeomlás elleni védelmére a fűtési hálózatok javítása és építése során. 5 Fűtési és egyéb közműhálózatok párhuzamos fektetésekor az R3_ táblázatban megadott távolságok a hálózaton lévő építményektől (kutak, kamrák, fülkék stb.) legalább 0,5 m-re csökkenthetők, gondoskodva a megfelelő intézkedésekről. biztosítsa a szerkezetek biztonságát az építési - szerelési munkák során. 6 A speciális kommunikációs kábelek távolságát a vonatkozó szabványoknak megfelelően kell megadni. 7 Az elzáró- és szabályozószelepek elhelyezésére szolgáló földi fűtési pavilonok (ha nincs bennük szivattyú) távolsága a lakóépületekig legalább 15 m. Különösen szűk körülmények között 10-re csökkenthető. m. 8 1 és 500 kV közötti feszültség feletti feszültségű légvezetékekkel párhuzamos felső fűtési hálózatok lakott területen kívüli fektetésekor a vízszintes távolságot a legkülső vezetéktől legalább a tartó magasságánál kell figyelembe venni. 9 Ideiglenes (maximum 1 éves üzemidő) vízmelegítő hálózatok (elkerülő utak) föld feletti fektetésekor a lakó- és középületek távolsága csökkenthető, miközben gondoskodni kell a lakosság biztonságát szolgáló intézkedésekről (hegesztések 100%-os ellenőrzése, csővezetékek tesztelése a maximális üzemi nyomás 1,5, de legalább 1,0 MPa, teljesen fedett acél elzárószelepek alkalmazása stb.). 10 Kivételes esetekben, ha fáktól 2 m-nél, bokroktól és egyéb zöldfelületektől 1 m-nél közelebb szükséges a fűtési hálózatok föld alatti fektetése, a vezetékek hőszigetelő rétegének vastagságát meg kell duplázni. |
|
Minimális szabad távolság a csővezetékektől az épületszerkezetekig és a szomszédos csővezetékekig
| Csővezetékek névleges átmérője, mm | Távolság a csővezetékek hőszigetelő szerkezetének felületétől, mm, nem kevesebb | ||||
| a falhoz | átfedés előtt | a padlóra | a szomszédos csővezeték hőszigetelő szerkezetének felületére | ||
| függőlegesen | vízszintesen | ||||
| 25-80 | |||||
| 100-250 | |||||
| 300-350 | |||||
| 500-700 | |||||
| 1000 - 1400 | |||||
| Megjegyzés - A fűtőpontok meglévő épületszerkezetekkel történő rekonstrukciója esetén a táblázatban feltüntetett méretektől való eltérés megengedett, figyelembe véve a 2.33. pont követelményeit. |
2. táblázat
Minimális folyosószélesség
| Azon berendezések és épületszerkezetek neve, amelyek között átjárás van | Tiszta átjáró szélessége, mm, nem kevesebb |
| 1000 V-ig terjedő feszültségű villanymotoros szivattyúk között | 1,0 |
| Ugyanaz, 1000 V vagy több | 1,2 |
| A szivattyúk és a fal között | 1,0 |
| A szivattyúk és az elosztópanel vagy a műszerfal között | 2,0 |
| A berendezés kiálló részei (vízmelegítők, sárgödrök, liftek stb.) vagy a berendezés kiálló részei és a fal között | 0,8 |
| A padlótól vagy a mennyezettől a hőszigetelő csővezeték-szerkezetek felületéig | 0,7 |
| Szerelvények és kompenzátorok szervizeléséhez (a faltól a szerelvénykarimáig vagy a kompenzátorig) csőátmérővel, mm: | |
| 500-ig | 0,6 |
| 600-tól 900-ig | 0,7 |
| Ha két villanymotoros szivattyút telepít ugyanarra az alapra anélkül, hogy közöttük lenne átjáró, de a kettős beépítés körül átjárókkal | 1,0 |
3. táblázat
Minimális szabad távolság a csővezetékek és az épületszerkezetek között
| Név | Tiszta távolság, mm, nem kevesebb |
| A szerelvények vagy berendezések kiálló részeitől (figyelembe véve a hőszigetelő szerkezetet) a falig | |
| Az 1000 V-ig terjedő feszültségű, legfeljebb 100 mm-es nyomócső-átmérőjű villanymotoros szivattyúk kiálló részeitől (átjáró nélküli falhoz szerelve) a falig | |
| A szivattyúk és a villanymotorok kiálló részei között, ha két villanymotoros szivattyút telepítenek ugyanarra az alapra, átjáró nélküli fal közelében | |
| Az ágon lévő szelepkarimától a főcsövek hőszigetelő szerkezetének felületéig | |
| A kiterjesztett szeleporsótól (vagy kézikeréktől) a falig vagy a mennyezetig mm-nél | |
| Ugyanaz, mm-nél | |
| A padlótól a szerelvények hőszigetelő szerkezetének aljáig | |
| A faltól vagy a szelepperemtől a víz- vagy levegőkimeneti szerelvényekig | |
| A padlótól vagy a mennyezettől az elágazó csövek hőszigetelő szerkezetének felületéig |
2. MELLÉKLET
FŰTÉSI ÉS MELEGVÍZELLÁTÁSI VÍZMELEGÍTŐK BECSÜLT HŐTERMÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZER
1. A vízmelegítők számított hőteljesítményét, W, az épületek és építmények tervdokumentációjában megadott fűtési, szellőztetési és melegvízellátási hőáramoknak megfelelően kell venni. Tervezési dokumentáció hiányában megengedett a számított hőáramok meghatározása az SNiP 2.04.07-86* utasításai szerint (összesített mutatók szerint).
2. A fűtési rendszerekhez használt vízmelegítők számított hőteljesítményét a fűtési tervezéshez tartozó tervezett külső levegő hőmérsékleten, °C-on kell meghatározni, és az (1) bekezdésben leírtak szerint meghatározott maximális hőáramok alapján kell meghatározni. Ha a fűtési és szellőzőrendszereket egymástól függetlenül csatlakoztatják egy közös vízmelegítőn keresztül, a vízmelegítő számított hőteljesítményét, W, a fűtés és a szellőztetés maximális hőáramának összege határozza meg:
.
3. A melegvíz-ellátó rendszerek vízmelegítőinek számított hőteljesítményét, W, figyelembe véve a betápláló és cirkulációs vezetékek hőveszteségét, a vízhőmérséklet-grafikon töréspontjában lévő vízhőmérsékleten kell meghatározni a (1) bekezdésben foglalt utasításokat, tervdokumentáció hiányában pedig a következő képletekkel meghatározott hőáramok szerint:
Fogyasztók számára - a fűtési időszakban a melegvíz-ellátás átlagos hőáramának megfelelően, a 3.13. pont szerint meghatározott, és az SNiP 2.04.01-85 szerint, a képlet szerint vagy a tartályokban elfogadott hőtartaléktól függően a 7. függelékek szerint. és a meghatározott fejezet 8. cikke (vagy az SNiP 2.04.07-86* - szerint);
Fogyasztók számára - a melegvíz-ellátás maximális hőáramának megfelelően, a 3.13, b SNiP 2.04.01-85, (vagy az SNiP 2.04.07-86 * - szerint) 
).
4. A melegvíz-ellátó rendszerek csővezetékeinek hőveszteségére vonatkozó adatok hiányában a melegvíz-ellátáshoz szükséges hőáramokat W képletekkel lehet meghatározni:
tárolótartályok jelenlétében
tárolótartályok hiányában
ahol egy együttható, amely figyelembe veszi a melegvíz-ellátó rendszerek csővezetékei által okozott hőveszteséget, a táblázat szerint. 1.
Asztal 1
A vízcsapok számára és jellemzőire vonatkozó adatok hiányában a lakóterületek óránkénti melegvízfogyasztása a képlet segítségével határozható meg.
ahol a vízfogyasztás óránkénti egyenetlenségének együtthatója a 2. táblázat szerint.
Megjegyzés - Lakóépületeket és középületeket egyaránt kiszolgáló melegvíz-ellátó rendszerek esetében az óránkénti egyenetlenségi együtthatót a lakóépületekben lakók számának és a középületekben a feltételes lakosságszámnak az összege alapján kell felvenni, amelyet a képlet határoz meg.
ahol az átlagos vízfogyasztás melegvíz-ellátáshoz a fűtési időszakban, kg/h, középületeknél, az SNiP 2.04.01-85 szerint meghatározva.
Középületek rendeltetésére vonatkozó adatok hiányában az óránkénti egyenetlenségi együttható táblázat szerinti meghatározásakor megengedett. 2 feltételesen vegyük a lakosok számát 1,2-es együtthatóval.
2. táblázat
A táblázat folytatása. 2
3. FÜGGELÉK
MÓDSZER A VÍZMELEGÍTŐK SZÁMÍTÁSÁNAK PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSÁRA
1. A fűtővíz-melegítők fűtőfelületének (nm) számítását a fűtési tervezéshez a külső levegő tervezési hőmérsékletének megfelelő fűtőhálózati vízhőmérsékleten, valamint a 2. függelék szerint meghatározott tervezési teljesítményre kell elvégezni. , a képlet szerint
2. A felmelegített víz hőmérsékletét mérni kell:
a vízmelegítő bemeneténél - megegyezik a fűtési rendszerek visszatérő csővezetékében lévő víz hőmérsékletével a külső levegő hőmérsékletén;
a vízmelegítő kimeneténél - megegyezik a központi fűtési pont mögötti fűtési hálózatok tápvezetékében vagy a fűtési rendszer betápláló vezetékében lévő víz hőmérsékletével, amikor a vízmelegítőt az IHP-be telepítik a külső levegő hőmérsékletén.
Megjegyzés - A fűtési és szellőzőrendszerek közös vízmelegítőn keresztül történő önálló csatlakoztatásakor a visszatérő csőben a felmelegített víz hőmérsékletét a vízmelegítő bemeneténél a szellőzőrendszer csővezetékének csatlakoztatása utáni vízhőmérséklet figyelembevételével kell meghatározni. Ha a szellőztetésre fordított hőfogyasztás nem haladja meg a fűtésre fordított maximális óránkénti hőfogyasztás 15%-át, a melegvíz-melegítő előtti felmelegített víz hőmérséklete egyenlő lehet a visszatérő vezetékben lévő víz hőmérsékletével. a fűtési rendszert.
3. A fűtővíz hőmérsékletét mérni kell:
a vízmelegítő bemeneténél - megegyezik a fűtési hálózat tápvezetékében lévő víz hőmérsékletével a fűtési pont bemeneténél a külső levegő hőmérsékletén;
a vízmelegítő kimeneténél - 5-10 °C-kal magasabb, mint a fűtési rendszer visszatérő vezetékében a víz hőmérséklete a külső levegő tervezési hőmérsékletén.
4. A becsült vízfogyasztást és a , kg/h-t a fűtési rendszerek vízmelegítőinek kiszámításához a következő képletekkel kell meghatározni:
melegvíz
melegített víz
Ha a fűtési és szellőzőrendszereket egymástól függetlenül csatlakoztatják egy közös vízmelegítőn keresztül, a számított vízfogyasztást és , kg/h-t a következő képletekkel kell meghatározni:
melegvíz
melegített víz
ahol , - a fűtés és a szellőztetés maximális hőárama, W.
5. A fűtővíz-melegítő hőmérsékleti nyomását, °C, a képlet határozza meg
4. FÜGGELÉK
MÓDSZER A PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSÁRA AZ EGYFOKOZÁSSAL KAPCSOLATOS MELEGVÍZMELEGÍTŐK KISZÁMÍTÁSÁHOZ
1. A melegvíz-ellátó vízmelegítők fűtőfelületének kiszámítását (lásd 1. ábra) a fűtőhálózat tápvezetékében a vízhőmérséklet-grafikon töréspontjának megfelelő vízhőmérsékleten, vagy minimumon kell elvégezni. vízhőmérséklet, ha nincs törés a hőmérsékleti grafikonon, és a számított termelékenységnek megfelelően, a 2. függelék szerint meghatározott
ahol tároló tartályok jelenlétében az (1) 2. függelék szerint, tároló tartályok hiányában pedig a (2) 2. képlet szerint kerül meghatározásra.
2. A felmelegített víz hőmérsékletét meg kell mérni: a vízmelegítő bejáratánál - 5 °C-nak egyenlő, ha nincsenek működési adatok; a vízmelegítő kimeneténél - 60 °C, vákuumos légtelenítéssel pedig - 65 °C.
3. A fűtővíz hőmérsékletét meg kell venni: a vízmelegítő bemeneténél - egyenlő a fűtési hálózat betápláló csővezetékében lévő víz hőmérsékletével a fűtési pont bemeneténél a külső levegő hőmérséklete megszakításkor a vízhőmérséklet grafikonjának pontja; a vízmelegítő kimeneténél - 30 °C.
4. A becsült vízfogyasztást és a , kg/h-t a melegvíz-ellátó vízmelegítő kiszámításához a következő képletekkel kell meghatározni:
melegvíz
melegített víz
5. A melegvíz-ellátó vízmelegítő hőmérsékleti nyomását a képlet határozza meg
6. A hőátbocsátási tényezőt a vízmelegítő kialakításától függően a 7-9. mellékletek szerint kell meghatározni.
5. FÜGGELÉK
MÓDSZER A PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSÁRA SZÁMÍTÁSHOZ A KÉTFOKOZÁSSAL KAPCSOLATOS MELEGVÍZ-MELEGÍTŐK SZÁMÍTÁSÁHOZ
A fűtési hálózatra csatlakoztatott melegvíz-ellátó vízmelegítők számítási módszere kétlépcsős séma szerint (lásd 2-4. ábra) a bemenő hálózati víz maximális áramlási sebességének korlátozásával a mai napig a következőn alapul: egy közvetett módszer, amely szerint a vízmelegítők első fokozatának hőteljesítményét a melegvíz-ellátás egyensúlyi terhelése, a II. fokozatát pedig a számított terhelés és az I. fokozat terhelése közötti terheléskülönbség határozza meg. Ebben az esetben a folytonosság elvét nem tartják be: a felmelegített víz hőmérséklete az első fokozatú vízmelegítő kimeneténél nem esik egybe ugyanazon víz hőmérsékletével a második fokozat bejáratánál, ami megnehezíti a vízmelegítést. gépi számításokhoz használja.
Az új számítási módszer logikusabb egy kétlépcsős rendszer esetében, amely korlátozza a hálózati víz maximális áramlását. Azon az állásponton alapul, hogy a vízmelegítők kiválasztásához a számított külső levegő hőmérsékleten a maximális vízkivétel órájában, a központi hőmérsékleti grafikon töréspontjának megfelelően, lehetőség van a fűtési hőszolgáltatás leállítására, és minden hálózati víz kerül a melegvízellátásba. A szükséges méretű és számú héj-csöves szakaszok, illetve a lemezes vízmelegítő tányérszámának és löketszámának kiválasztásához a fűtőfelületet a termikus fűtőtestből származó fűtő- és felmelegített víz számított termelékenysége és hőmérséklete alapján kell meghatározni. számítás az alábbi képletekkel.
1. A melegvíz-ellátó vízmelegítők fűtőfelületének, négyzetméterének kiszámítását a fűtési hálózat betápláló vezetékében a vízhőmérséklet grafikon töréspontjának megfelelő vízhőmérsékleten vagy minimum vízhőmérsékleten kell elvégezni. hőmérséklet, ha nincs törés a hőmérsékleti grafikonon, mivel ebben az üzemmódban minimális hőmérséklet-különbség és hőátbocsátási tényező értékek lesznek, a képlet szerint
ahol a melegvíz-ellátó vízmelegítők számított hőteljesítménye, a 2. függelék szerint meghatározott;
A hőátbocsátási tényező, W/(nm · °C), a vízmelegítők kialakításától függően kerül meghatározásra a 7-9. függelék szerint;
A fűtött víz és a melegített víz közötti átlagos logaritmikus hőmérsékletkülönbséget (hőmérséklet-nyomás), °C, a jelen függelék (18) képlete határozza meg.
2. A vízmelegítők számított hőteljesítményének elosztása az I. és II. szakasz között azzal a feltétellel történik, hogy a felmelegített vizet a II. szakaszban = 60 ° C-os hőmérsékletre, az I. szakaszban pedig egy hőmérsékletre melegítik. műszaki és gazdasági számításokkal meghatározva, vagy 5 °C-kal alacsonyabbnak feltételezik, mint a visszatérő csővezetékben a hálózati víz hőmérséklete a grafikon töréspontjában.
Az I. és II. fokozatú, W fokozatú vízmelegítők számított hőteljesítményét a következő képletek határozzák meg:
3. A felmelegített víz hőmérsékletét, °C, az I. szakasz után a következő képletekkel határozzuk meg:
a fűtési rendszer függő csatlakozásával
a fűtési rendszer független csatlakoztatásával
4. A vízmelegítő I. és II. fokozatán áthaladó felmelegített víz maximális áramlási sebességét, kg/h, a 2. függelék 2. képletével meghatározott melegvízellátás és a fűtővíz maximális hőárama alapján kell kiszámítani. 60 °C a II. szakaszban:
5. Fűtővíz fogyasztás, kg/h:
a) a szellőztetési terhelés hiányában lévő fűtőpontoknál a fűtővíz áramlási sebességét azonosnak kell tekinteni a vízmelegítők I. és II. fokozatában, és meghatározzák:
a hőellátás szabályozásánál a fűtés és a melegvíz együttes terhelése szerint - a melegvíz-ellátás maximális hálózati vízhozama (7) képlet vagy a fűtési hálózati víz maximális térfogatárama szerint (8 képlet) ):
A kapott értékek közül a legnagyobbat fogadjuk el számított értéknek;
a fűtési terhelés szerinti hőellátás szabályozásánál a számított fűtővíz-fogyasztást a képlet határozza meg
; (9)
. (10)
Ebben az esetben ellenőrizni kell a fűtővíz hőmérsékletét az első fokozatú vízmelegítő kimeneténél a képletnél
. (11)
Ha a (11) képlettel meghatározott hőmérséklet 15 °C alatt van, akkor azt 15 °C-nak kell tekinteni, és a fűtővízfogyasztást újra kell számítani a képlettel.
; (12)
b) szellőztetési terhelés melletti fűtőpontoknál a fűtővíz áramlási sebességét a következőnek kell tekinteni:
az I. szakaszhoz
; (13)
szakaszra a II
. (14)
6. Fűtővíz hőmérséklete, °C, a második fokozatú vízmelegítő kimeneténél:
7. Fűtővíz hőmérséklete, °C, az első fokozatú vízmelegítő bemeneténél:
. (16)
8. Fűtővíz hőmérséklete, °C, az első fokozatú vízmelegítő kimeneténél:
. (17)
9. Átlagos logaritmikus hőmérséklet-különbség a fűtés és a melegített víz között, °C:
. (18)
6. FÜGGELÉK
MÓDSZER A PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSÁRA A FŰTÉSI VÍZÁRAMLÁS STABILIZÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉT FOKOZÁSSAL KAPCSOLATOS MELEGVÍZ-MELEGÍTŐK KISZÁMÍTÁSÁHOZ
1. A melegvízellátásra szolgáló vízmelegítők fűtőfelülete (lásd 8. ábra) négyzetméter, a vízhőmérséklet-grafikon töréspontjának megfelelő vízhőmérsékleten van meghatározva a fűtési hálózat betápláló vezetékében, vagy a minimális vízhőmérséklet, ha nincs törés a hőmérsékleti grafikonon, mivel ebben az üzemmódban minimális hőmérsékletkülönbség és hőátbocsátási tényező értékek lesznek a képlet szerint
ahol a melegvíz-ellátó vízmelegítők számított hőteljesítménye, W, a 2. függelék szerint meghatározott;
A fűtés és a melegített víz közötti átlagos logaritmikus hőmérsékletkülönbséget (°C) az 5. függelék szerint kell meghatározni;
A W/(nm · °C) hőátbocsátási tényezőt a vízmelegítők kialakításától függően határozzák meg a 7-9. függelék szerint.
2. Hőáramlás a vízmelegítő második fokozatába, W, a melegvíz-ellátású vízmelegítők kétlépcsős csatlakozási sémájával (8. ábra szerint), amely csak a fűtővíz áramlásának kiszámításához szükséges, maximális hővel a szellőzéshez szükséges áramlást, amely nem haladja meg a fűtési maximális hőáram 15%-át, képletekkel határozzák meg:
fűtött víztároló tartályok hiányában
fűtött víztároló tartályok jelenlétében
, (3)
hol van a melegvíz-ellátó rendszerek csővezetékeinek hővesztesége, W.
A melegvíz-ellátó rendszerek csővezetékeinek hőveszteségére vonatkozó adatok hiányában a vízmelegítő második fokozatába (W) a hőáram a képletekkel határozható meg:
fűtött víztároló tartályok hiányában
fűtött víztároló tartályok jelenlétében
ahol a 2. függelék szerint elfogadott együttható, amely figyelembe veszi a melegvíz-ellátó rendszerek csővezetékei által okozott hőveszteséget.
3. A vízmelegítők számított hőteljesítményének eloszlását az I. és II. fokozat között, a számított hőmérsékletek és vízhozamok meghatározását a vízmelegítők számításához a táblázatból kell venni.
| A számított értékek neve | Az áramkör alkalmazási köre (8. ábra szerint) | |
| ipari épületek, lakó- és középületek csoportja, ahol a maximális szellőztetési hőáram több mint a fűtési maximális hőáram 15%-a | lakó- és középületek, ahol a maximális szellőztetési hőáram nem haladja meg a fűtési maximális hőáram 15%-át | |
| Kétlépcsős rendszer I. szakasza | ||
| A vízmelegítő első fokozatának becsült hőteljesítménye |  |  |
| , vákuumos légtelenítéssel + 5 | ||
| Ugyanez a vízmelegítő kimeneténél |  |
|
| Tárolótartályok nélkül | ||
| Tároló tartályokkal | ||
| Fűtővíz fogyasztás, kg/h |  |  |
| A kétlépcsős rendszer II | ||
| A vízmelegítő második fokozatának becsült hőteljesítménye |  |
|
| A felmelegített víz hőmérséklete, °C, a vízmelegítő bemeneténél | Tárolótartályokkal Tárolótartályok nélkül  |
|
| Ugyanez a vízmelegítő kimeneténél | = 60 °C | |
| Fűtővíz hőmérséklete, °C, a vízmelegítő bemeneténél | ||
| Ugyanez a vízmelegítő kimeneténél |  |
|
| Fűtött víz fogyasztás, kg/h | Tárolótartályok nélkül | |
| Fűtővíz fogyasztás, kg/h | Tárolótartályokkal keringés hiányában Keringés jelenlétében,  | Tároló tartályokkal, |
| Megjegyzések: 1 Fűtési rendszerek önálló csatlakoztatásakor ezt kell venni; 2 Az alulfűtés értéke az I. fokozatban, °C, feltételezett: tároló tartályokkal = 5 °C, tároló tartályok hiányában = 10 °C; 3 A vízmelegítő első fokozatának számított fűtővíz-hozamának meghatározásakor a szellőzőrendszerekből származó vízáramot nem veszik figyelembe; 4 A felmelegített víz hőmérsékletét a fűtés kimeneténél a központi fűtési pontban és az IHP-ben 60 ° C-nak kell tekinteni, és a központi fűtési pontban vákuumos légtelenítéssel - = 65 ° C; 5 A hőmérsékleti grafikon töréspontjában a fűtéshez szükséges hőáram mennyiségét a képlet határozza meg. |
7. FÜGGELÉK
VÍZSZINTES SZEKCIÓS HÉJ ÉS CSÖVES VÍZ-VÍZMELEGÍTŐK TERMÁLIS ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSA
A GOST 27590 szerinti vízszintes szekciós nagysebességű vízmelegítők egyenes sima vagy profilozott csövekből álló csőrendszerrel azzal a ténnyel különböztethetők meg, hogy a csőelhajlás kiküszöbölésére kétrészes tartó válaszfalakat szerelnek fel, amelyek a csőlap részét képezik. A tartó válaszfalak ilyen kialakítása megkönnyíti a csövek felszerelését és cseréjét üzemi körülmények között, mivel a tartó válaszfalak furatai koaxiálisan helyezkednek el a csőlemezek furataival.
Az egyes támaszok egymáshoz képest 60 °C-kal eltolva vannak felszerelve, ami növeli a csövek közötti térben áthaladó hűtőfolyadék áramlásának turbulenciáját, és a hűtőközegtől a csövek faláig terjedő hőátbocsátási tényező növekedéséhez vezet, és ennek megfelelően 1 nm fűtőfelületről nő a hőelvonás. 16 mm külső átmérőjű és 1 mm falvastagságú sárgaréz csöveket használnak a GOST 21646 és GOST 494 szerint.
Még nagyobb hőátbocsátási tényező növekedés érhető el, ha a sima sárgaréz csövek helyett profilozott sárgaréz csöveket használnak a csőkötegben, amelyeket ugyanazokból a csövekből készítenek úgy, hogy keresztirányú vagy spirális hornyokat szorítanak rájuk hengerrel, ami a cső turbulizálásához vezet. a falfolyadék a csövek belsejében áramlik.
A vízmelegítők olyan szakaszokból állnak, amelyek a csőtér mentén görgőkkel, a csőközi tér mentén pedig csövekkel kapcsolódnak egymáshoz (melléklet 1-4. ábra). A csövek lehetnek karimákon levehetők vagy tartósan hegeszthetők. Kiviteltől függően a melegvíz-ellátó rendszerek vízmelegítői a következő szimbólumokkal rendelkeznek: levehető kivitelhez sima csövekkel - RG, profilozottakkal - RP; hegesztett szerkezetnél - SG, SP, illetve (a hőcserélő közeg áramlási irányát a jelen szabályrendszer 4.3. pontja tartalmazza).
1. ábra. Általános nézet egy vízszintes metszetű héj-csöves vízmelegítőről, turbulátortartókkal
2. ábra. A vízmelegítő szerkezeti méretei
1 - szakasz; 2 - kalach; 3 - átmenet; 4 - támogató válaszfalak blokkja; 5 - csövek; 6 - tartó válaszfal; 7 - gyűrű; 8 - rúd;
3. ábra. Csatlakozó tekercs
4. ábra. Átmenet
Példa egy osztott típusú vízmelegítő szimbólum jelölésére, 219 mm keresztmetszetű test külső átmérőjével, 4 m szakaszhosszúsággal, hőtágulási kompenzátor nélkül, 1,0 MPa névleges nyomáson, csőrendszerrel sima csövekből öt szakaszból, UZ klimatikus változat: PV 219 x 4 -1, O-RG-5-UZ GOST 27590.
A vízmelegítők műszaki jellemzőit az 1. táblázat, a névleges méreteket és a csatlakozási méreteket pedig a 2. táblázat tartalmazza.
Asztal 1
Vízmelegítők műszaki jellemzői szerint GOST 27590
| A szelvénytest külső átmérője, mm | Csövek száma egy szakaszban, db. | A csőközi tér keresztmetszete, nm | Csövek keresztmetszete, nm | A csatornaközi tér egyenértékű átmérője, m | Egy szekció fűtőfelülete, nm, hosszal, m | Hőteljesítmény, kW, szakaszok hossza, m | Súly, kg | |||||||||
| Csőrendszer | ||||||||||||||||
| sima (1-es verzió) | profilozott (2. verzió) | szakaszok hossza, m | kalacha, előadás | átmenet | ||||||||||||
| 0,00116 | 0,00062 | 0,0129 | 0,37 | 0,75 | 23,5 | 37,0 | 8,6 | 7,9 | 5,5 | 3,8 | ||||||
| 0,00233 | 0,00108 | 0,0164 | 0,65 | 1,32 | 32,5 | 52,4 | 10,9 | 10,4 | 6,8 | 4,7 | ||||||
| 0,00327 | 0,00154 | 0,0172 | 0,93 | 1,88 | 40,0 | 64,2 | 13,2 | 12,0 | 8,2 | 5,4 | ||||||
| 0,005 | 0,00293 | 0,0155 | 1,79 | 3,58 | 58,0 | 97,1 | 17,7 | 17,2 | 10,5 | 7,3 | ||||||
| 0,0122 | 0,00570 | 0,019 | 3,49 | 6,98 | 113,0 | 193,8 | 32,8 | 32,8 | 17,4 | 13,4 | ||||||
| 0,02139 | 0,00939 | 0,0224 | 5,75 | 11,51 | 173,0 | 301,3 | 54,3 | 52,7 | 26,0 | 19,3 | ||||||
| 0,03077 | 0,01679 | 0,0191 | 10,28 | 20,56 | 262,0 | 461,7 | 81,4 | 90,4 | 35,0 | 26,6 | ||||||
| 0,04464 | 0,02325 | 0,0208 | 14,24 | 28,49 | 338,0 | 594,4 | 97,3 | 113,0 | 43,0 | 34,5 | ||||||
| Megjegyzések 1 A csövek külső átmérője 16 mm, a belső átmérője 14 mm. 2 A hőteljesítmény meghatározása a csövek belsejében 1 m/s vízsebesség mellett, a hőcserélő közeg azonos áramlási sebessége és 10 °C hőmérséklet-különbség mellett történik (a fűtővíz hőmérsékletkülönbsége 70-15 °C, a melegített víz 5 -60 °C). 3 A csövek hidraulikus ellenállása nem haladja meg a 0,004 MPa-t egy sima cső és a 0,008 MPa a 2 m-es profilú cső esetében, és ennek megfelelően legfeljebb 0,006 MPa és 0,014 MPa 4 m-es szakaszhosszúság esetén; a gyűrűs térben a hidraulikus ellenállás 2 m szelvényhossznál 0,007 MPa és 4 m szelvényhossznál 0,009 MPa 4 A tömeg meghatározása 1 MPa üzemi nyomáson történik. 5 A hőteljesítményt más méretű vagy típusú fűtőtestekkel való összehasonlításhoz adjuk meg. |
* Egy sáv használatának figyelembevétele az autók parkolására.
Megjegyzések
1 Az utcák és utak szélességét számítással határozzák meg a forgalom és a gyalogosok intenzitásától, a keresztirányú profilon belül elhelyezett elemek összetételétől (útvonalak, földalatti kommunikációs műszaki sávok, járdák, zöldfelületek stb.), figyelembe véve a figyelembe kell venni az egészségügyi és higiéniai követelményeket és a polgári védelmi követelményeket. Általános szabály, hogy a piros vonalakkal jelölt utcák és utak szélessége m: főutak - 50-75; főutcák - 40-80; utcák és helyi utak - 15-25.
2 Összetett terep vagy rekonstrukciós körülmények között, valamint a terület magas városrendezési értékkel rendelkező területeken a gyorsforgalmi utak és folyamatos forgalmú utcák tervezési sebessége 10 km/h-val csökkenthető a sugarak csökkentésével. görbék a tervben és a hosszirányú lejtők növekedése.
3 Az autóbuszok és trolibuszok közlekedéséhez a nagy-, nagy- és nagyvárosi főutcákon, utakon 4 m széles külső sávot kell biztosítani; Az autóbuszok csúcsidőben 40 db/órát meghaladó intenzitással, rekonstrukció esetén 20 db/óra feletti intenzitással történő áthaladáshoz 8-12 m széles külön útszakasz megengedett.
A túlnyomó kamionforgalmú főutakon a sávszélesség 4 m-re növelhető.
4 Az IA, IB és IG éghajlati kistérségekben a főutcák és utak úttestének legnagyobb hosszirányú lejtését 10%-kal kell csökkenteni. Azokon a területeken, ahol a téli hóesés mennyisége meghaladja a 600 m/m-t, az utcák és utak úttestében legfeljebb 3 m széles sávokat kell kialakítani a hó tárolására.
5 A járdák, utak gyalogos részének szélessége nem tartalmazza a kioszkok, padok stb. elhelyezésére szükséges területeket.
6 Az IA, IB és IG éghajlati kistérségekben a 200 m/m-nél nagyobb havazású területeken a főutcák járdáinak szélessége legalább 3 m legyen.
7 Helyi utcákban rekonstrukciós körülmények között, valamint mindkét irányban 50 fő/óra alatti becsült gyalogosforgalom mellett 1 m széles járdák és utak építése megengedett.
8 Ha a járdák közvetlenül az épületek falaihoz, támfalakhoz vagy kerítésekhez csatlakoznak, a szélességüket legalább 0,5 m-rel meg kell növelni.
9 Lehetőség van a főutcák és utak, közlekedési kereszteződések tervezési paramétereinek fokozatos elérésére, figyelembe véve a forgalom és a gyalogosok sajátos volumenét, a terület és a földalatti terület kötelező lefoglalásával a jövőbeni építéshez.
10 Kis-, közép- és nagyvárosokban, valamint az átépítés körülményei között és az egyirányú forgalom megszervezésekor megengedett a kerületi jelentőségű főutcák paramétereinek felhasználása városszerte jelentőségű főutcák kialakítására.
3.75. Soros ültetéskor a fák és cserjék közötti távolság nem lehet kisebb, mint a táblázatban feltüntetett. 8.
8. táblázat
|
Az ültetések jellemzői |
A fák és cserjék közötti minimális távolságok tengelyben, m |
|
Fénykedvelő fajok fái |
|
|
Árnyéktűrő fajok fák |
|
|
1 m magas cserjék |
|
|
Ugyanolyan, 2 m-ig |
|
|
Ugyanaz, több mint 2 m |
3.76. A faültetvények és a hűtőtavak, csobbanómedencék határa közötti távolság a part szélétől számítva legalább 40 m legyen.
3.77. Az ipari területeken a tereprendezés fő eleme gyep legyen.
3.78. A vállalkozás területén parkosított területeket kell biztosítani a dolgozók pihenésére és gimnasztikai gyakorlataira.
A telephelyeket a szél felőli oldalon kell elhelyezni azokhoz az épületekhez képest, ahol az ipar káros kibocsátásokat bocsát ki a légkörbe.
A telephelyek méreteit a legnagyobb műszakban dolgozónként legfeljebb 1 négyzetméteres arányban kell figyelembe venni.
3.79. Az aeroszolt kibocsátó termelési létesítményekkel rendelkező vállalkozások számára nem szabad olyan dekoratív tavakat, szökőkutakat és esőberendezéseket biztosítani, amelyek növelik a káros anyagok koncentrációját a vállalkozások területén.
3.80. Az autópályák és ipari utak mentén a gyalogos forgalom intenzitásától függetlenül minden esetben járdát kell kialakítani, a felhajtók és bejárók mentén - legalább 100 fős forgalom intenzitása mellett. műszakonként.
3.81. Vállalkozás vagy ipari csomópont területén a járdákat a legközelebbi normál nyomtávú vasúti vágánytól 3,75 m-nél közelebb kell elhelyezni. Ennek a távolságnak a csökkentése (de nem kisebb, mint a közeledő épületek méretei) megengedett a járdát körülvevő korlátok felszerelésekor.
A távolság a vasúti pálya tengelyétől, amelyen a forró árut szállítják a járdákra, legalább 5 m legyen.
Az épületek mentén járdákat kell elhelyezni:
a) szervezett vízelvezetéssel az épületek tetejéről - közel az építési vonalhoz, ebben az esetben a járda szélessége 0,5 m-rel nő (a 3.82. pont szabványaihoz képest);
b) a tetők vízének rendezetlen elvezetése esetén - az építési vonaltól legalább 1,5 m-re.
3,82*. A járda szélességét a 0,75 m szélességű forgalmi sáv többszörösének kell venni A járdán lévő forgalmi sávok számát az épületben (vagy csoportban) a legnagyobb műszakban foglalkoztatott munkavállalók számától függően kell meghatározni. épületek), amelyre a járda vezet, 750 fő alapján. műszakonként egy sávonként. A járda minimális szélessége legalább 1,5 m legyen.
Ha a gyalogos forgalom intenzitása mindkét irányban nem éri el a 100 munkaórát, akkor 1 m széles járdák megengedettek, ezeken a mozgáskorlátozottak számára kerekesszékkel közlekedve 1,2 m széles járda megengedett.
A fogyatékkal élők esetleges áthaladására szolgáló járdák lejtése nem haladhatja meg a következőket: hosszanti - 5%, keresztirányú - 1% Az ilyen járdák és a vállalkozás útjainak kereszteződésében az oldalkövek magassága nem haladhatja meg a 4 cm.
3.83. A járdák autópályával közös útalap melletti elhelyezésekor azokat az úttól legalább 0,8 m széles elválasztó sávval kell elválasztani.. Autópálya úttesthez közeli járdák elhelyezése csak az átépítés során megengedett. a vállalkozás. Amikor a járda az úttesthez csatlakozik, a járdának az oldalkő tetejének magasságában, de legalább 15 cm-rel az úttest felett kell lennie.
Jegyzet. Az Északi építési-klímazónához, járdák ill
az autópályák melletti kerékpárutakat úgy kell megtervezni
egy közös útalap vele, legalább pázsittal elválasztva őket az úttesttől
1 m, oldalkövek beépítése nélkül, de átmenő kerítéssel
a gyep és a járda között.
3.84. A zsúfolt területen elhelyezkedő vállalkozások rekonstrukciója során indokolt esetben megengedett az autópályák szélességének növelése a járdától elválasztó ültetési sávok miatt, ezek hiányában a járdák miatt ez utóbbiak áthelyezésével.
3,85*. A vállalkozások telephelyein és az ipari csomópontok területén a gyalogos forgalom vasúti pályákkal való kereszteződése olyan helyeken, ahol a munkavállalók tömeges áthaladása van, általában nem megengedett. Ezen kereszteződések építésének szükségességének indokolásakor az egy szinten lévő kereszteződéseket közlekedési lámpákkal és hangjelzésekkel kell felszerelni, és biztosítani kell a láthatóságot legalább az SNiP autópálya-tervezésről szóló fejezetében előírtaknál.
Különböző szintű kereszteződéseket (főleg alagutakban) kell biztosítani a következő esetekben: állomási vágányok kereszteződései, beleértve a kipufogópályákat is; folyékony fémek és salak szállítása útvonalakon; tolatási munkák előállítása egymást keresztező utakon, és annak lehetetlensége az emberek tömeges áthaladása során; kocsisíneken állás, nagy forgalom (több mint 50 szállítás naponta mindkét irányban).
Amikor mozgássérültek tolószékkel közlekednek a vállalkozásban, a gyalogos alagutakban rámpákat kell felszerelni.
Az autópályák és a gyalogos utak kereszteződéseit az SNiP városok, városok és vidéki települések tervezéséről és fejlesztéséről szóló fejezetével összhangban kell megtervezni.
3.86. A vállalkozások telephelyeinek bekerítését az „Irányelvek a vállalkozások, épületek és építmények telephelyei és területei elkerítésének tervezéséhez” című dokumentumban foglaltak szerint kell biztosítani.
4. MÉRNÖKI HÁLÓZATOK ELHELYEZÉSE
4.1. A vállalkozások és az ipari csomópontok számára egységes közműhálózat-rendszert kell kialakítani, olyan műszaki sávokban elhelyezve, amelyek biztosítják a terület legkisebb területeinek elfoglalását, valamint az épületekkel és építményekkel való kapcsolatot.
4.2*. Az ipari vállalkozások telephelyein a közműhálózatok elhelyezésének döntően földi és föld feletti módszereit kell biztosítani.
A vállalkozások gyár előtti területein és az ipari egységek közközpontjaiban biztosítani kell a közműhálózatok földalatti elhelyezését.
4.3. Különböző célú hálózatoknál rendszerint közös árokban, alagutakban, csatornákban, alacsony támasztékokon, talpfákon vagy felüljárókon közös elhelyezésről kell gondoskodni a vonatkozó egészségügyi és tűzbiztonsági szabványoknak és biztonsági szabályoknak megfelelően. hálózatok működtetése.
Az újrahasznosító vízellátó csővezetékek, fűtési hálózatok és gázvezetékek közös földalatti elhelyezése folyamatvezetékekkel megengedett, függetlenül a technológiai csővezetékekben található hűtőközeg paraméterektől és környezeti paraméterektől.
4.4. A különleges természeti és éghajlati viszonyok között elhelyezkedő vállalkozások telephelyein a közműhálózatok tervezésekor meg kell felelni az SNiP vízellátási, csatornázási, gázellátási és fűtési hálózatok tervezésére vonatkozó fejezeteiben előírt követelményeknek is.
4.5. Épületek és építmények alatt éghető és éghető folyadékokat és gázokat tartalmazó külső hálózatok elhelyezése nem megengedett.
4.6. Az erősáramú kábelvonalak elhelyezésének módját a Szovjetunió Energiaügyi Minisztériuma által jóváhagyott „Elektromos berendezések építésének szabályai” (RUE) követelményeivel összhangban kell biztosítani.
4.7. A fűtési hálózatok elhelyezésekor megengedett az ipari vállalkozások termelő- és segédépületeinek metszéspontja.
FÖLDALATI HÁLÓZATOK
4.8. A földalatti hálózatokat általában az utak úttestén kívül kell elhelyezni.
A felújított vállalkozások területén megengedett a földalatti hálózatok autópályák alatti elhelyezése.
Megjegyzések: 1. Szellőztető aknák, bejáratok és egyéb csatornaberendezések ill
az alagutakat az úttesten kívül kell elhelyezni, és mentes helyen kell elhelyezni
fejlesztéseket.
2. Csatorna nélküli telepítés esetén megengedett a hálózatok belüli elhelyezése
4.9. Az északi építési-éghajlati övezetben a közműhálózatokat általában alagutakban és csatornákban kell elhelyezni, megakadályozva a közeli épületek és építmények talajalapjainak hőmérsékleti rendszerében bekövetkező változásokat.
Jegyzet. Vízellátó, csatorna- és vízelvezető hálózatokat kell elhelyezni
a fűtési hálózatok hőmérsékleti hatásának zónájában.
4.10. Csatornákban és alagutakban legfeljebb 0,6 MPa (6 kgf/sq.cm) gáznyomású gyúlékony gázok (természetes, kapcsolódó kőolaj, mesterséges kevert és cseppfolyósított szénhidrogének) gázvezetékek elhelyezése megengedett, más vezetékekkel és kommunikációval együtt. kábelek, feltéve, hogy a szellőzést és a világítást a csatornákban és alagutakban az egészségügyi szabványoknak megfelelően szerelik fel.
A csatornában és az alagútban nem szabad együtt elhelyezni: gyúlékony gázokból álló gázvezetékeket erősáramú kábelekkel és világítással, a csatorna vagy alagút megvilágítására szolgáló kábelek kivételével; fűtési hálózatok cseppfolyósított gázvezetékkel, oxigénvezetékkel, nitrogénvezetékkel, hidegvezetékkel, gyúlékony, illékony kémiai maró és mérgező anyagokat és háztartási szennyvízzel ellátott vezetékeket; gyúlékony és éghető folyadékok vezetékei erősáramú és kommunikációs kábelekkel, tűzoltó vízellátó hálózatokkal és gravitációs csatornával; oxigénvezetékek gyúlékony gázok gázvezetékeivel, gyúlékony és éghető folyadékok gázvezetékeivel mérgező folyadékok vezetékeivel és tápkábelekkel.
Megjegyzések: 1. Közös elhelyezés közös csatornákon és
gyúlékony és éghető folyadékok csővezetékeinek alagutak nyomással
vízellátó rendszerek (a tűzoltás kivételével) és nyomás alatti csatornarendszerek.
2. Csatornák és alagutak, amelyeket tűzveszélyes csővezetékek fogadására terveztek,
robbanásveszélyes és mérgező anyagokat (folyadékokat) kell biztosítani
kevesebb, mint 60 m-enként és a végein.
4.11*. A föld alatti közműveket párhuzamosan kell elhelyezni egy közös árokban; ugyanakkor a közműhálózatok közötti távolságokat, valamint ezektől a hálózatoktól az épületek, építmények alapjaiig minimálisan elfogadhatónak kell tekinteni a kamerák, kutak és egyéb eszközök mérete, elhelyezése ezeken a hálózatokon, a feltételek alapján. hálózatok telepítése és javítása.
A legközelebbi földalatti közműhálózatok vízszintes távolsága (szabad távolságban) – a gyúlékony gázok gázvezetékei kivételével – az épületekig és építményekig nem haladhatja meg a táblázatban feltüntetett távolságokat. 9. A tűzveszélyes gázvezetékek és az épületek és építmények közötti, a táblázatban feltüntetett távolságok minimálisak.
A szomszédos földalatti közműhálózatok közötti vízszintes (tiszta) távolságot, ha párhuzamosan helyezik el, nem szabad nagyobbra venni, mint a táblázatban feltüntetett távolság. 10.
4.12. A 110 kV és annál nagyobb feszültségű nagyfeszültségű vezetékkel (OHL) párhuzamos kábelvezeték fektetésekor a kábel és a legkülső vezeték közötti vízszintes távolságnak (a szabadban) legalább 10 m-nek kell lennie.
Vállalkozások rekonstrukciója esetén a kábelvonalak távolsága az 1000 V feletti feszültségű egyedi felsővezeték-tartók földalatti részeitől és földelő vezetékeitől legalább 2 m, míg a vízszintes távolság (szabadban) a felsővezeték legkülső vezetéke nem szabványos.
4.13*. Közműhálózatok kereszteződésénél a függőleges (tiszta) távolságok nem lehetnek kisebbek, mint:
a) csővezetékek vagy elektromos kábelek, kommunikációs kábelek, valamint vasúti és villamosvágányok között, a sín aljától számítva, vagy autópályák között, a bevonat tetejétől a cső (vagy tokja) vagy elektromos kábel tetejéig számolva a hálózat szilárdságán, de legalább 0,6 m;
b) a csatornákban, alagutakban és vasútvonalakban elhelyezett csővezetékek és elektromos kábelek között a függőleges távolság a csatorna vagy alagutak tetejétől a vasúti sínek aljáig számítva az árok vagy más vízelvezető műtárgy aljáig 1 m. vagy a vasúti földtöltés vászon alapja - 0,5 m;
c) a csővezetékek és a legfeljebb 35 kV feszültségű tápkábelek és a kommunikációs kábelek között - 0,5 m;
d) a 110-220 kV feszültségű tápkábelek és a csővezetékek között - 1 m;
e) a vállalkozások rekonstrukciója során a PUE előírásainak betartása mellett az összes feszültségű kábel és csővezeték közötti távolság 0,25 m-re csökkenthető;
f) különböző célú csővezetékek között (kivéve a vízvezetékeket keresztező csatornavezetékeket, valamint a mérgező és bűzös folyadékokat szállító vezetékeket) - 0,2 m;
g) az ivóvizet szállító csővezetékeket 0,4 m-rel magasabban kell elhelyezni, mint a mérgező és bűzös folyadékokat szállító csatornákat vagy vezetékeket;
h) ivóvizet szállító esetekben acél vezetékek zárt elhelyezése csatornacsövek alá megengedett, míg a csatornacsövek falától a tok széléig terjedő távolság agyagos talajon irányonként legalább 5 m, 10 m. durva és homokos talajban , és a csatornavezetékeket öntöttvas csövekből kell készíteni;
i) a csatornavezetékek alatt legfeljebb 150 mm csőátmérőjű közmű- és ivóvíz bevezetők burkolat beépítése nélkül is kialakíthatók, ha az egymást keresztező csövek falainak távolsága 0,5 m;
j) nyílt fűtési rendszer vízmelegítő hálózatai vagy melegvíz-ellátó hálózatok légcsatorna nélküli csővezetékeinek fektetésekor a csővezetékek és az alatta és felett lévő csatornavezetékek közötti távolságot 0,4 m-nek kell venni.
4.14. A közüzemi hálózatok vertikális elhelyezésekor az ipari vállalkozások telephelyein és az ipari csomópontok területén be kell tartani az SNiP vízellátás, csatorna, gázellátás, fűtési hálózatok, ipari vállalkozások szerkezeteinek tervezésére és a PUE-re vonatkozó fejezeteinek normáit. .
4.15. Különböző célú csatornákon vagy alagutakon való átkeléskor a csatornák vagy alagutak külső falaitól mindkét oldalon 2 m-re húzódó esetekben ezek felett vagy alatt gázvezetékeket kell elhelyezni. A föld alatti gázvezetékek legfeljebb 0,6 MPa (6 kgf / négyzetcm) nyomású burkolatban történő fektetése alagutakon keresztül különböző célokra megengedett.
9. táblázat
|
Vízszintes távolság (tiszta), m, a földalatti hálózatoktól ig |
|||||||||||||
|
épület alapjait |
alapok kerítés támasztékok, |
vasúti pályatengelyek |
villamos tengelyei |
utak |
villamos légvezeték-tartók alapjai |
||||||||
|
Hálózat tervezés |
és szerkezetek |
galériák, felüljárók csővezetékek, kapcsolati hálózat és kommunikáció |
nyomtáv 1520 mm, de nem kisebb, mint az árok mélysége a töltés és az ásatás aljáig |
oldalkövek, úttest szélei, megerősítve nincs út menti sáv |
az árok külső széle vagy a töltés alja |
1 kV-ig és kültéri világítás |
Utca. 1-35 kV |
||||||
|
1. Vízellátás és nyomásos csatornázás |
|||||||||||||
|
2. Gravitációs csatornázás és lefolyók |
|||||||||||||
|
3. Lefolyók |
|||||||||||||
|
4. Gázvezetékek gyúlékony gázokhoz a) alacsony nyomás 0,005 MPa-ig (0,05 kgf/sq.cm) |
|||||||||||||
|
b) átlagos nyomás St. 0,005 (0,05) – 0,3 MPa (3 kgf/nm) |
|||||||||||||
|
c) nagy nyomás 0,3 (3) és 0,6 MPa (6 kgf/sq.cm) között |
|||||||||||||
|
d) 0,6 (6) és 1,2 MPa (12 kgf/sq.cm) közötti nagynyomás |
|||||||||||||
|
5. Hőhálózatok (csatorna nélküli berendezés csatorna, alagút vagy héj külső falától) |
2 (lásd a 4. megjegyzést) |
||||||||||||
|
6. Minden feszültségű tápkábel és kommunikációs kábel |
|||||||||||||
|
7. Csatornák, alagutak |
|||||||||||||
|
* Csak a tápkábelek távolságára vonatkozik. A kommunikációs kábelektől való távolságot a Szovjetunió Kommunikációs Minisztériuma által jóváhagyott speciális szabványoknak megfelelően kell megválasztani. |
|||||||||||||
|
Megjegyzések*: Az 1. és 2. megjegyzés nem szerepel. 3. Az északi építési-klimatikus zónában a hálózatoktól való távolság a poz. Az 1., 2., 3. és 5. építés során az alaptalajok permafroszt állapotának megőrzésével a hőtechnikai számítások szerint kell venni, az építés során, amikor az alaptalajokat kiolvadt állapotban használják, - a táblázat szerint. 9. 4. A légcsatorna nélküli telepítésnél a fűtési hálózatok és az épületek és építmények közötti távolságot a vízellátáshoz hasonlóan kell figyelembe venni. 5. A csővezetékek, galériák, érintkező hálózatok tartóinak, felüljáróinak alapjain belül a tűzoltó vízellátó hálózatok, valamint a tűzveszélyes és mérgező gázok gázvezetékei kivételével föld alatti közműhálózatok fektetését lehet biztosítani, feltéve, hogy intézkedéseket tesznek a hálózatok károsodásának lehetőségének kizárására alapozás esetén, valamint az alapok károsodásának lehetőségét e hálózatokon bekövetkező balesetek esetén. |
|||||||||||||
10. táblázat
|
Vízszintes távolság (tiszta), m, között |
||||||||||||||
|
gázvezetékek gyúlékony gázokhoz |
fűtési hálózatok |
|||||||||||||
|
Hálózat tervezés |
szennyvíz |
vízelvezető vagy ereszcsatornák |
alacsony nyomás 0,005 MPa-ig (0,05 kgf/sq.cm) |
átlagos nyomás St. 0,005 (0,05) -ig (3 kgf/nm) |
nagynyomású St. 0,3 (3) – 0,6 MPa (6 kgf/nm) |
nagynyomású St 0,6 (6) - 1,2 MPa 12kgf/sq.cm) |
minden feszültségű tápkábel |
kommunikációs kábelek |
csatorna, alagút külső fala |
a héj nélkül- tömítés |
lami, alagutak |
|||
|
1. Vízellátás |
(lásd a 2. megjegyzést) |
|||||||||||||
|
2. Csatornázás |
(lásd a 2. megjegyzést) |
|||||||||||||
|
3. Vízelvezetés és szennyvíz |
||||||||||||||
|
4. Gázvezetékek gyúlékony gázokhoz: a) alacsony nyomás 0,005 MPa-ig (0,05 kgf/sq.cm) |
(lásd a 3. megjegyzést) |
|||||||||||||
|
b) átlagos nyomás 0,005 (0,05) és 0,3 MPa között (3 kgf/nm) |
(lásd a 3. megjegyzést) |
|||||||||||||
|
c) magas vérnyomás St. 0,3 (3) - 0,6 MPa (6 kgf/nm) |
(lásd a 3. megjegyzést) |
|||||||||||||
|
d) 0,6 (6,0) és 1,2 MPa (12 kgf/sq.cm) közötti nagynyomás |
(lásd a 3. megjegyzést) |
|||||||||||||
|
5. Minden feszültségű tápkábel |
||||||||||||||
|
6. Kommunikációs kábelek |
||||||||||||||
|
7. Fűtőhálózatok: a) a csatorna, alagút külső fala |
||||||||||||||
|
b) csatorna nélküli tömítés héja |
||||||||||||||
|
8. Csatornák, alagutak |
||||||||||||||
|
* A PUE követelményeinek megfelelően. Megjegyzések: *Az 1. megjegyzés törölve. 2. A csatornarendszertől a háztartási ivóvízellátásig a távolságokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni: vasbeton és azbesztcement csövekből agyagos talajba fektetett vízvezetékhez - 5 m, durva szemcsés és homokos talajban - 10 m; öntöttvas csövekből készült vízellátó rendszerhez, amelynek átmérője legfeljebb 200 mm - 1,5 m, átmérője meghaladja a 200 mm - 3 m; a műanyag csövekből készült vízellátó rendszerhez - 1,5 m A csatornahálózatok és az ipari vízellátó rendszer közötti távolságnak, függetlenül a csövek anyagától és átmérőjétől, valamint a talaj nómenklatúrájától és jellemzőitől, kb. legalább 1,5 m. 3. Ha két vagy több éghető gázból álló gázvezetéket helyeznek el egy árokban, a köztük lévő szabad távolságnak a következő átmérőjű csöveknél kell lennie: 300 mm - 0,4 m, 300 mm - 0,5 m-nél nagyobb átmérőjűek. 4. A táblázat az acél gázvezetékek távolságait mutatja. A nem fém csövekből készült földalatti gázvezetékek elhelyezését az SNiP belső és külső gázellátó eszközök tervezéséről szóló fejezetével összhangban kell biztosítani. Az 5–9. megjegyzések törölve. |
||||||||||||||
4.16. A csővezetékek vasúti és villamosvágányokkal, valamint utakkal való metszéspontjait általában 90 fokos szögben kell kialakítani. Bizonyos esetekben megfelelő indoklással a metszésszög 45°-ra csökkenthető.
A gázvezetékek és a fűtési hálózatok távolságát a pontok kezdetétől, a kereszttartók végétől és a sínekhez való csatlakozási pontoktól, a szívókábelektől legalább 3 m-re kell venni villamossíneknél és 10 m-re vasútnál.
4.17. A közvetlenül a talajba fektetett kábelvonalak metszéspontját a villamosított vasúti szállítás vágányaival a vágány tengelyéhez képest 75-90°-os szögben kell kialakítani. A kereszteződésnek vasútnál legalább 10 m, villamosvágánynál legalább 3 m távolságra kell lennie a pontok elejétől, a kereszttartók végétől és azoktól a pontoktól, ahol a szívókábelek a sínekhez csatlakoznak.
Kábelvezeték légvezetékre való átmenete esetén a kábelnek a töltés alapjától, illetve a vasúti, autópálya meder szélétől legalább 3,5 m távolságra kell kilépnie a felszínre.
FÖLDI HÁLÓZATOK
4.18. A hálózatok szárazföldi elhelyezésekor gondoskodni kell a mechanikai sérülésektől és a kedvezőtlen légköri hatásoktól való védelemről.
A nyitott tálcákban elhelyezett talpfákra talajhálókat kell elhelyezni, a telephelyek (területek) tervezési magassága alatti magasságokban. A hálózatok más típusú föld feletti elhelyezése megengedett (a terület felszínén vagy egybefüggő aljzaton fektetett csatornákban és alagutakban, félig eltemetett típusú csatornákban és alagutakban, nyílt árkokban stb.)
4.19. A tűzveszélyes gázok, mérgező termékek csővezetékei, a savak és lúgok szállítására szolgáló csővezetékek, valamint a háztartási csatornavezetékek nyílt árkokban, tálcákban nem helyezhetők el.
4.20. A föld alatti hálózatok lefektetésére fenntartott sávon belül nem helyezhetők el földi hálózatok olyan árkokban és csatornákban, amelyek működése során rendszeres hozzáférést igényelnek.
FÖLDI HÁLÓZATOK
4.21. A föld feletti közműhálózatokat támasztékokon, felüljárókon, galériákban vagy épületek, építmények falán kell elhelyezni.
4.22. A kábel-felüljárók és galériák elektromos légvezetékekkel, gyáron belüli vasutakkal és utakkal, felvonókkal, légi kommunikációs és rádióvezetékekkel és csővezetékekkel való metszéspontját legalább 30°-os szögben kell elvégezni.
4,23*. A felsővezetékek elhelyezése nem megengedett:
a) tűzveszélyes és éghető folyadékokkal és gázokkal a helyszíni csővezetékeket felüljárók, szabadon álló oszlopok és éghető anyagból készült támasztékok mentén, valamint az épületek falai és tetői mentén, az I, II, IIIa fokú épületek kivételével. tűzállóság B, D és D gyártási kategóriákkal;
b) tűzveszélyes folyékony és gáznemű termékeket tartalmazó csővezetékek galériákban, ha a termékek keveredése robbanást vagy tüzet okozhat;
c) gyúlékony és éghető folyadékokat és gázokat tartalmazó csővezetékek, éghető bevonatok és falak mentén;
olyan épületek bevonataira és falaira, amelyekben robbanásveszélyes anyagok találhatók;
d) éghető gázok gázvezetékei;
gyúlékony és éghető folyadékok és anyagok raktárainak területén.
Jegyzet. A helyszíni csővezeték viszonylatban tranzit
azok az épületek, amelyek technológiai berendezései nem termelnek vagy fogyasztanak
ezeken a csővezetékeken szállított folyadékok és gázok.
4.24. A gyúlékony és éghető folyadékok föld feletti csővezetékeit különálló tartókon, felüljárókon stb. fektetve legalább 3 m távolságra kell elhelyezni a nyílásos épületek falától, nyílás nélküli falaktól ez a távolság 0,5 m-re csökkenthető .
4.25. A folyadékokkal és gázokkal ellátott nyomóvezetékeket, valamint a táp- és kommunikációs kábeleket alacsony támasztékokon kell elhelyezni:
a) a vállalkozási telephelyek speciálisan erre a célra kijelölt műszaki övezeteiben;
b) folyékony termékek és cseppfolyósított gázok raktárainak területén.
4.26. A talajszinttől az alacsony támasztékokon elhelyezett csövek aljáig (vagy szigetelésük felületéig) a járművek és az emberek áthaladása előtti szabad területen nem lehet kisebb, mint:
legalább 1,5 m - 0,35 m csőcsoport szélességgel;
1,5 m vagy annál nagyobb csőcsoport szélességgel - 0,5 m.
A 300 mm vagy annál kisebb átmérőjű csővezetékek alacsony támasztékokon történő elhelyezését függőlegesen két vagy több sorban kell biztosítani, a lehető legnagyobb mértékben csökkentve a hálózati nyomvonal szélességét.
4,27*. A magas támasztékokra fektetett csövek vagy szigetelőfelületek talajszinttől az aljáig mért magasságát a következőképpen kell venni:
a) a telek (terület) járhatatlan részén, az emberek áthaladó helyein - 2,2 m;
b) utak kereszteződésében (az úttest tetejétől) - 5 m;
c) a belső vasúti bekötőutakkal és az általános hálózati vágányokkal való kereszteződésekben - a GOST 9238-83 szerint;
d) kizárt;
e) a villamos vágányokkal való kereszteződésekben - 7,1 m-re a sínfejtől;
f) a trolibusz kapcsolati hálózattal való kereszteződésben (az útfelület tetejétől) - 7,3 m;
g) gyúlékony és éghető folyadékokkal és gázokkal ellátott csővezetékek metszéspontjában belső vasúti bekötőutakkal az olvadt öntöttvas vagy forró salak szállítására (a sínfejhez) - 10 m; csővezetékek hővédelmének telepítésekor - 6 m.
Normák, szabványok és szabályok a vízszintes (tiszta) távolságokra a legközelebbi földalatti közműhálózatoktól az épületekig és építményekig, a szomszédos földalatti közműhálózatok között, ha azok párhuzamosak, és függőleges (tiszta) távolságokra a közművezetékek keresztezésekor. A csövek és kábelek közötti távolság. Csővezetékek, kábelek, szemétcsatornák, csövek és egyéb közművek és egyéb tárgyak közötti távolságok - táblázatok. Távolság csőtől... Távolság kábeltől... asztalig.
A legközelebbi földalatti közműhálózattól az épületekig és építményekig vízszintes távolságot (szabad távolságban) az alábbi táblázat szerint kell venni. A föld alatti (töltéssel ellátott föld alatti) gázvezetékek és az épületek és építmények közötti minimális távolságokat az SP 62.13330 "Gázelosztó rendszerek. Az SNiP 42-01-2002 frissített kiadása (a kérdést ebben a felülvizsgálatban nem tárgyalják)" szerint kell betartani.
táblázat (SP 42.13330) Vízszintes távolság, m (tiszta) a földalatti hálózatoktól az épületekig és építményekig
Hálózat tervezés |
Távolság, m, vízszintesen (tiszta) a földalatti hálózatoktól ig |
||||||||
épületek és építmények alapjai |
Vállalati kerítések, felüljárók, felső érintkező és kommunikációs támasztékok, vasutak alapjai |
szélső úttengely |
utca, út mellékköve (út széle, megerősített út menti sáv) |
árok külső széle vagy úttöltés alja |
villamos légvezeték-tartók alapjai |
||||
1520 mm nyomtávú vasutak, de legalább az árok mélysége a töltés aljáig és az ásatás széléig |
750 mm nyomtávú vasút és villamos |
1 kV-ig külső világítás, villamosok és trolibuszok kapcsolati hálózata |
1-35 kV között |
35-110 kV feletti feszültség |
|||||
Vízellátás és nyomásos csatorna |
|||||||||
Gravitációs csatorna (háztartási és esővíz) |
|||||||||
Vízelvezetés |
|||||||||
Kapcsolódó vízelvezetés |
|||||||||
| Fűtési hálózat: |
|||||||||
2 (lásd a 3. megjegyzést) |
|||||||||
Minden feszültségű tápkábel és kommunikációs kábel |
|||||||||
Csatornák, kommunikációs alagutak |
|||||||||
Külső pneumatikus szemétcsatornák |
|||||||||
* Csak a tápkábelek távolságára vonatkozik.
12.36 A szomszédos földalatti közműhálózatok közötti vízszintes (tiszta) távolságokat, amikor párhuzamosan vannak elhelyezve, a 16. táblázat szerint kell venni, és a vidéki települések épületeinek közműhálózatának bemeneteinél - legalább 0,5 m. Ha a mélységkülönbség a szomszédos csővezetékek 0-nál nagyobb, A 16. táblázatban feltüntetett 4 m-es távolságokat az ároklejtők meredekségének figyelembevételével növelni kell, de nem kisebb, mint az árok mélysége a töltés aljáig és a feltárás széléig . A föld alatti (töltéses föld) gázvezetékek és a közműhálózatok közötti minimális távolságokat az SP 62.13330 szerint kell megválasztani. és a közműhálózatok bemeneteinél a vidéki települések épületeiben - legalább 0,5 m. Ha a szomszédos csővezetékek mélységének különbsége több mint 0,4 m, a 16. táblázatban feltüntetett távolságokat növelni kell, figyelembe véve a lejtők meredekségét az árkok közül, de nem kevesebb, mint az árok mélysége a töltés tövéig és a feltárás széléig. A föld alatti (töltéses föld) gázvezetékek és a közműhálózatok közötti minimális távolságokat az SP 62.13330 szerint kell megválasztani. "Gázelosztó rendszerek. Az SNiP 42-01-2002 frissített kiadása" (a kérdést ebben a felülvizsgálatban nem tárgyaljuk).
táblázat (SP 42.13330) Vízszintes távolság, m (tiszta) a szomszédos közműhálózatoktól, ha párhuzamosan vannak elhelyezve
Hálózat tervezés |
Távolság, m, vízszintesen (tiszta) a |
||||||||
vízellátás |
háztartási csatornázás |
vízelvezetés és csapadék csatornázás |
minden feszültségű tápkábel |
kommunikációs kábelek |
fűtési hálózatok |
csatornák, alagutak |
külső pneumatikus hulladékvezetékek |
||
csatorna, alagút külső fala |
légcsatorna nélküli fektetés héja |
||||||||
Vízipipa |
Lásd a jegyzetet. 1 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|||||||
Háztartási csatorna |
Lásd a jegyzetet. 2 |
||||||||
Esővíz elvezetés |
|||||||||
Minden feszültségű tápkábel |
|||||||||
Kommunikációs kábelek |
|||||||||
Fűtési hálózat: |
|||||||||
a csatorna, alagút külső falától |
|||||||||
a csatorna nélküli fektetés héjából |
|||||||||
Csatornák, alagutak |
|||||||||
Külső pneumatikus szemétcsatornák |
|||||||||
