1. dia
2. dia
TERV Gazdasági rendszerek Piac és szerepe a gazdasági életben Piaci struktúrák Verseny és monopólium Modern piac A piacgazdaság kialakulása Oroszországban
3. dia
A gazdasági rendszerek a meglévő tulajdonviszonyokon alapuló termelés, elosztás és fogyasztás megszervezésének módja
4. dia
A gazdasági rendszerek típusai Hagyományos Piac Központilag tervezett Vegyes
5. dia
A piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők nagy része magántulajdonban van, és a megtermelt javakat és szolgáltatásokat kereslet-kínálat alapján, szabad árakon osztják el. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt a A New York-i World Trade Center (USA) a piacgazdaság szimbóluma volt.
6. dia
A piac és szerepe a gazdasági életben A piac az áruk és szolgáltatások vásárlásával és eladásával kapcsolatos valamennyi kapcsolat, valamint az emberek közötti együttműködési formák és szerveződések összessége. A piac kialakulásának feltételei Társadalmi munkamegosztás A termelők gazdasági elszigeteltsége A termelő függetlensége
7. dia
A piac jelei Szabályozatlan kínálat Szabályozatlan kereslet Szabályozatlan ár Piaci funkciók Közvetítő árképzés Információs Szabályozó Higiénia
8. dia
A piaci infrastruktúra elemei: Hitelrendszer Bankok Biztosítók Szakszervezeti pénztárak Államháztartás Vásárok Aukciók Tőzsdék A „piaci játék” szabályait meghatározó jogszabályrendszer A piaci infrastruktúra olyan gazdasági és jogi intézmény- és szervezetrendszer, amely biztosítja a piaci szereplők szabad mozgását. áruk és szolgáltatások, pénzáramlások a piacon, ezek elosztása a piaci mechanizmus zavartalan működése érdekében.
9. dia
A piac pozitív negatív vonásai Nem garantálja a problémák megoldását (munkanélküliség, infláció, természetvédelem, tudomány fejlődése...) Támogatja a társadalmi egyenlőtlenséget Monopolizációra való hajlam A regionális erőforrások egyenlőtlensége miatt nem oldja meg a regionális problémákat Elősegíti a ciklikus fejlődést Elősegíti a hatékony az erőforrások elosztása (a termelés szerkezetét képezi) Ösztönzi a tudományos és technológiai fejlődést Kielégíti az emberi szükségleteket Spontán koordinálja az emberek tevékenységét a gazdasági tevékenység folyamatában A legnagyobb hatékonyságot biztosítja
10. dia
Piactípusok Jogszabályozási szempontból Áruk és szolgáltatások szerint Térbeli alapon Verseny típusa szerint Jogi (legális) Illegális (árnyék) Fogyasztási cikkek (árutőzsdék, vásárok, aukciók) és szolgáltatások Termelési eszközök Munkaerő Befektetések Deviza Értékpapírok ( tőzsdék) N/T fejlesztések Információ Világ Regionális Nemzeti Helyi Tiszta (ingyenes) verseny Tökéletlen verseny: Tiszta monopólium Monopolisztikus verseny Oligopólium
11. dia
Piacok a verseny típusa szerint Tiszta verseny piaca: sok homogén termékeket (olaj, gáz, szén) kínáló kis cég ingyenes információ a piacra lépés és az iparágból való kilépés állapotáról szabad az eladó nem szabályozza az árat, versenyképes cég nem tudja meghatározni a piaci árat Tökéletes versenyhez közeli piacok világvaluták és értékpapírok Jellemzően: benzin, zöldség, jogi, háztartási és egyéb szolgáltatások országos kiskereskedelmi piacai Tiszta monopólium: iparág egy cégtől, a monopolista diktálja az árat Monopóliumok törvénnyel hozhatók létre. Monopólium közelében: Windows rendszer a Microsofttól, De Beers, orosz alumínium", Gazprom
12. dia
Monopolisztikus verseny: sok heterogén termékkel rendelkező kisvállalkozás korlátozottan szabályozza az árakat a piacra lépés és a piacról való kilépés tekintetében, az áruk szabadon felcserélhetők (különböző cégektől származó gépek) ár- és nem árverseny Oligopólium: kis számú nagy cég (2-5), a piaci termékek többségének ellenőrzése az új cégek eltérő és homogén piacra lépése nehézkes a cégek meghatározzák az árat Tipikus példa: olajpiac, mobilkommunikáció A piacok versenytípusok szerint
13. dia
A piaci szereplők magatartását szabályozó főbb paraméterek: Kereslet Kínálat Ár, amely között kapcsolat van
14. dia
Kereslet - a vevő készségét (vágyát és képességét) tükrözi, hogy technológiát és szolgáltatásokat vásároljon bizonyos áron, bizonyos mennyiségben egy bizonyos időtartamon keresztül. Keresletet befolyásoló tényezők: Ártényezők Nem ártényezők - az ár változása, miközben a többi tényező állandó marad - - az egyéb tényezők változása, miközben az árak változatlanok maradnak - a kereslet mennyiségének meghatározása meghatározza a keresleti függvényt (vagy keresletet)
15. dia
A keresleti ár az a maximális ár, amelyet a vevő hajlandó fizetni egy bizonyos mennyiségű áruért. A kereslet mennyisége (a vásárlások mennyisége) azt az árumennyiséget tükrözi, amelyet az adott kereslet jellegéből adódóan egy adott áron egy bizonyos időtartam alatt megvásárolnának, pl. a keresletet befolyásoló egyéb tényezők állandósága. A keresett mennyiség a termék árától függ.
16. dia
Q - keresett mennyiség, D - kereslet, P - áru ára P ár Q mennyiség A B D C A keresett mennyiség változása
17. dia
Kereslet törvénye A keresett mennyiség fordítottan összefügg az árral: magasabb ár alacsonyabb kereslet alacsonyabb ár magasabb kereslet
18. dia
Kereslet A keresleti függvény (vagy egyszerűen kereslet) más tényezők változása következtében változik, miközben a termék ára változatlan marad. A kereslet nem ártényezői Vevők száma Vevők bevétele Egyéb áruk árai (Törökország/Egyiptom, narancs/mandarin, nyomtató/patron, benzin/autó...) Preferenciák (detektív/klasszikus) Elvárások (szappan árának emelkedése) jövőre - megnövekedett kereslet most változatlan áron) Q - keresett mennyiség D - kereslet P - áruk ára
19. dia
A kereslet változása függvény P Q D1 D Kereslet növekedése Q keresett mennyiség D kereslet P áru ára (vásárlások mennyisége) áru ára
20. dia
Kínálat A kínálat mennyisége egy terméknek azt a mennyiségét tükrözi, amely a kínálat jellegétől függően (adott helyen, adott időpontban) egy bizonyos áron adott időtartamon keresztül eladható, pl. a kínálatot befolyásoló egyéb tényezők állandósága. Q – kínálat mennyisége P – áru ára S – kínálat tükrözi az eladó hajlandóságát, hogy T-t vagy szolgáltatásokat bizonyos áron, bizonyos mennyiségben, meghatározott ideig eladjon.
21. dia
Kínálat: árváltozás P Áru ára Q Áru mennyisége A C S Q – szállított mennyiség P – áru ára S – kínálat
22. dia
A kínálat törvénye - a szállított mennyiség közvetlenül függ az ártól: magasabb ár - nagyobb kínálat; alacsonyabb ár - alacsonyabb kínálat
23. dia
Az m/s arány a „kínálati értékben” Az üzlet tulajdonosa: „hány árut hajlandók a gyártók felajánlani nekem egy hónapon belül 100 rubel áron?” Válasz - információ a kínálat mennyiségéről „ellátás” Az üzlet tulajdonosa: „hány árut hajlandóak a gyártók felajánlani nekem egy hónapban különböző árszinteken ezért a termékért?” A válasz a kínálat jellemzői ezen a piacon
24. dia
Ellátási funkció változása P Áru ára Q Áru mennyisége A S D S1 Kínálat növekedése
25. dia
Kínálat Nem ár jellegű kínálati tényezők: Termelési mennyiség növekedése Termelési feltételek javulása (technológia, adók) Egyéb áruk ára Preferenciák Elvárások (hideg tél várható) A kínálat változása és a szállított mennyiség közötti kapcsolat a következőkben nyilvánul meg: amikor a kínálat nő, a kínálati mennyiség minden áron nő, és fordítva.
26. dia
Piaci egyensúly A piaci egyensúly a kereslet és a kínálat egyenlősége a piacon egy bizonyos termékre A piaci egyensúlyt két mutató jellemzi: Egyensúlyi mennyiség - a kereslet mennyiségének egyenlősége a kínálat mennyiségével (5 egység) Egyensúlyi ár - az ár amelynek a kereslet mennyisége megegyezik a kínálat mennyiségével (2 ezer rubel.)
27. dia
„Marsall kereszt” Piaci egyensúly P A C S D B F Q S D Piaci egyensúlyi többlet hiány
28. dia
Piaci mechanizmus A piaci mechanizmus a kereslet és kínálat, egyensúlyi árak és árumennyiségek egyensúlyának automatikus elérése. A kínálat árrugalmassága a kínálat változásának mértéke (%-ban), ha az ár 1%-kal változik. A kereslet árrugalmassága a kereslet mennyiségének változásának mértéke (%-ban), ha az ár 1%-kal változik.
29. dia
Ár Az ár egy áru pénzért cseréjének aránya, ha az árat pénzben fejezik ki, vagy alternatív költség, ha az ár egy másik áruban van kifejezve. Az ár funkciói a piacgazdaságban: Információs - megmutatja a legjövedelmezőbb tevékenységi területeket Elosztó - ha a jövedelmek állandóak, akkor az árak határozzák meg, hogy a fogyasztó az egyes termékekből mennyit engedhet meg magának Ösztönző - az árváltozások a termelés javítását és a leghatékonyabb korlátozott erőforrások felhasználása A kereslet és kínálat egyensúlyát automatikusan biztosító piaci mechanizmus megmutatja a gyártónak a választ a közgazdaságtan alapvető kérdéseire: mit? Hogyan? kinek? Mennyi? Amikor? előállítani
30. dia
Piaci struktúrák PIACI SZERKEZET - a piac fő jellemzői, amelyek magukban foglalják: a piacon képviselt entitások számát és méretét, hogy a különböző entitások termékei mennyire hasonlítanak egymáshoz, egy adott piacra való belépés és onnan való kilépés könnyűsége. a piaci információk elérhetősége
Előadás a "Piac" témában közgazdaságtanban powerpoint formátumban. Ez a 9. osztályos iskolásoknak szóló előadás elmeséli, mi a piac, milyen funkciókat lát el, milyen előnyei és hátrányai vannak, milyen típusú piacok léteznek.
És így, piac- ez a gazdasági élet olyan szervezete, amelyben a termelők a vevői igények alapján önállóan oldják meg az alapvető gazdasági kérdéseket.
