2.1. A lakott területek csatornahálózatának tervezésekor a lakóépületekből származó háztartási szennyvíz számított fajlagos átlagos napi (évi) vízelvezetését a számított fajlagos átlagos napi (évi) vízfogyasztással egyenlőnek kell venni. SNiP 2.04.02-84 az öntöző területek és zöldfelületek vízfogyasztásának kivételével.

2.2. Az egyes lakó- és középületek becsült szennyvízhozamának meghatározásához fajlagos vízelvezetést kell venni, ha a koncentrált költségek figyelembe vétele szükséges. SNiP 2.04.01-85.

Asztal 1

Felszerelés	Egészségügyi védőövezet, m, építmények tervezési kapacitásánál ezer m 3 / nap
		Utca. 0,2-től 5-ig		Utca. 50-től 280-ig
Mechanikai és biológiai kezelő létesítmények iszapágyakkal a rothasztott iszap számára, valamint külön elhelyezett iszapágyakkal
Mechanikai és biológiai tisztítóberendezések iszap termomechanikus kezelésével zárt térben
Szűrő mezők
Mezőgazdasági öntözőmezők
Biológiai tavak
Keringési oxidációs csatornákkal rendelkező szerkezetek
Szivattyútelepek

Megjegyzések: 1. A 280 ezer m 3 /nap kapacitás feletti csatornaszerkezetek egészségügyi védőzónái, valamint a szennyvíztisztítás és iszapkezelés elfogadott technológiájától való eltérés esetén a fő egészségügyi és járványügyi hatósággal egyetértésben kerülnek kialakításra. az uniós köztársaságok egészségügyi minisztériumainak osztályai.

2. pontjában meghatározott egészségügyi védőövezetek asztal 1, növelhető, de legfeljebb 2-szeresére a szennyvíztisztító teleptől hátszélben található lakóépületek esetén, vagy legfeljebb 25-tel csökkenthető. % kedvező szélrózsa jelenlétében.

3. Ha a 0,2 ezer m 3 /nap kapacitást meghaladó kapacitású tisztító létesítmények területén nincs iszapágy, az övezet nagyságát 30%-kal kell csökkenteni.

4. A legfeljebb 0,5 hektár területű szűrőmezőkből és a legfeljebb 50 m 3 /nap kapacitású bioszűrőkkel működő mechanikai és biológiai tisztítóberendezésekből származó egészségügyi védőövezetnek 100 m-nek kell lennie.

5. A 15 m 3 /nap kapacitás alatti földalatti szűrőmezőkből származó egészségügyi védőzóna 15 m legyen.

6. A szűrőárkoktól és homok-kavicsos szűrőktől származó egészségügyi védelmi zóna 25 m, a szeptikus tartályoktól és szűrőkutaktól - 5, illetve 8 m legyen a levegőztető berendezésektől a teljes oxidációhoz az iszap aerob stabilizálásával, legfeljebb termelékenységgel. 700 m 3 / nap - 50 m.

7. Az egészségügyi védőzóna a vízelvezető állomásoktól 300 m legyen.

8. Az egészségügyi védelmi övezet a felszíni vízkezelő létesítményektől a lakóterületektől 100 m-re, a szivattyútelepektől - 15 m-re, a tisztító létesítményektől ipari vállalkozások- az egészségügyi és járványügyi szolgálattal egyetértésben.

9. Az iszaptározókból egészségügyi védőzónákat kell megállapítani az iszap összetételétől és tulajdonságaitól függően, az egészségügyi és járványügyi szolgálattal egyetértésben.

2. táblázat

A szennyvízbeáramlás egyenetlenségének általános együtthatója	Átlagos szennyvízhozam, l/s
									5000 vagy több
Maximális NAK NEK gen . max
Minimális K gen . min

Megjegyzések: 1. A szennyvíz beáramlási egyenetlenség általános együtthatói, megadva asztal 2, akkor fogadható el, ha az ipari szennyvíz mennyisége nem haladja meg a teljes átfolyás 45%-át. Ha az ipari szennyvíz mennyisége meghaladja a 45%-ot, az általános egyenetlenségi együtthatókat a háztartási és ipari szennyvíz kibocsátásának nap órára bontott egyenetlenségeit figyelembe véve kell meghatározni, a tényleges szennyvízbeáramlás és a szennyvíz üzemének adatai szerint. hasonló létesítmények.

2. 5 l/s-nál kisebb átlagos szennyvíz áramlási sebességeknél a számított áramlási sebességeket a szerint kell meghatározni. SNiP 2.04.01-85.

3. Az átlagos szennyvízhozam közbenső értékeihez a teljes egyenetlenségi együtthatókat interpolációval kell meghatározni.

2.3. Technológiai adatok alapján kell meghatározni az ipari és mezőgazdasági vállalkozások ipari szennyvíz becsült átlagos napi áramlási sebességét és befolyásuk egyenetlenségi együtthatóit. Ugyanakkor gondoskodni kell a víz racionális felhasználásáról az alacsony vízszint használatával technológiai folyamatok, vízkeringtetés, víz újrafelhasználása stb.

2.4. A csatornázatlan területeken a fajlagos vízelhelyezés lakosonként 25 l/nap legyen.

2.5. A lakott területen a becsült átlagos napi szennyvízhozamot a költségek összegeként kell meghatározni pp. 2.1-2.4.

A lakosságot kiszolgáló helyi ipari vállalkozások szennyvíz mennyisége, valamint az el nem számolt kiadások a település átlagos napi szennyvízelvezetésének 5%-a pótlólagosan átvehető.

2.6. A becsült napi szennyvízhozamokat az általa meghatározott átlagos napi (évi) szennyvízhozamok szorzataként kell meghatározni. pont 2.5, a napi egyenetlenségek együtthatóihoz, szerint vettük SNiP 2.04.02-84.

2.7. A becsült maximális és minimális szennyvízhozamot az általa meghatározott átlagos napi (évi) szennyvízhozam szorzataként kell meghatározni. pont 2.5-ban megadott általános egyenetlenségi együtthatókhoz asztal 2.

2.8. Az ipari vállalkozásokból származó ipari szennyvíz becsült költségeit a következők szerint kell venni:

a műhelyek szennyvizét fogadó vállalkozás külső kollektorai esetében - maximális óránkénti áramlási sebességgel;

a vállalkozás helyszíni és telephelyen kívüli gyűjtői számára - összevont órarend szerint;

vállalkozáscsoport telephelyen kívüli gyűjtőjére - kombinált órarend szerint, figyelembe véve a szennyvíz gyűjtőn keresztüli átfolyási idejét.

2.9. pontban felsorolt ​​áramkörök fejlesztésekor pont 1.1. Fajlagos átlagos napi (évi) vízelhelyezés a szerint vehető asztal 3.

Az ipari és mezőgazdasági vállalkozásokból származó szennyvíz mennyiségét konszolidált szabványok vagy meglévő analóg projektek alapján kell meghatározni.

3. táblázat

Megjegyzések: 1. A napi fajlagos átlagos vízelvezetés 10-20%-kal változhat az éghajlati és egyéb helyi viszonyoktól és a javulás mértékétől függően.

2. Az 1990 utáni iparfejlődésre vonatkozó adatok hiányában a vállalkozásoktól a szennyvíz többletátvétele a 25%-ban meghatározott mennyiségben megengedett. asztal 3.

2.10. A gravitációs vezetékeket, kollektorokat és csatornákat, valamint a háztartási és ipari szennyvíz nyomóvezetékeit ellenőrizni kell a teljes számított maximális áramlási sebesség áthaladása érdekében. pp. 2.7És 2.8 valamint csapadékos és hóolvadási időszakokban további felszíni és felszín alatti vizek beáramlása, a csatornahálózatba szervezetetlenül jutva a kútaknák szivárgása és a talajvíz beszivárgása miatt. A további beáramlás összege q hirdetés, l/s, a hasonló objektumok speciális felmérései vagy üzemi adatai alapján, ezek hiányában pedig - képlet szerint kell meghatározni.

Ahol L- a csővezetékek teljes hossza a számított műtárgyig [vezeték helyszíne], km;

T d- szerint meghatározott maximális napi csapadékmennyiség értéke, mm SNiP 2.01.01-82.

A gravitációs csővezetékek és bármilyen alakú keresztmetszetű csatornák ellenőrző számítását a megnövekedett áramlás áthaladásához 0,95 töltési magasságon kell elvégezni.

6.1.3 Óránkénti, napi és általános egyenetlenségi együtthatók számítása

A báránybőr-feldolgozási folyamatok időtartama miatt a szennyvízáramlás napi ingadozást mutat. A szennyvíz tisztítótelepekre történő áramlásának kezdeti adatait a 6. táblázat tartalmazza.

6. táblázat - A szennyvíz tisztítótelepekre történő áramlásának kezdeti adatai

Ez a táblázat a szennyvíz egyenetlen áramlását írja le a tisztítótelepekre a nap különböző időszakaiban. A lemerült mennyiség órákon és napokon is eltérő. Ezt a prémes báránybőr előállításának technológiai folyamatainak sajátosságai magyarázzák. Azok. a víz eltávolítását a bőrszövet azon képessége magyarázza, hogy képes felszívni az oldatot, amit a nyersanyag nedvességtartalma határoz meg.

Ezért a hét minden napjára az óránkénti egyenetlenségi együtthatót a (6) képlet segítségével számítjuk ki:

K óra = Q max nap / Q átlagos óra, (6)

ahol: K óra – óránkénti egyenetlenségi együttható; Q max - a szennyvíz beáramlásának maximális mennyisége a nap folyamán, m 3 ; Q avg – átlagos óránkénti szennyvízbeáramlás, m3.

A szennyvíz átlagos óránkénti beáramlását a (7) képlet határozza meg:

Q av = ∑Q i / 24, (7)

ahol: Q i a szennyvíz beáramlása a tisztítóberendezésekbe i – órán belül; A 24 a napi órák száma.

A napi egyenetlenségi együtthatót a maximális napi áramlási sebesség és az átlagos napi áramlási sebesség aránya határozza meg a (8) képlet szerint:

K nap = Q max hét / Q átlagos hét, (8)

A vállalkozások vízelvezetésének általános egyenlőtlenségi együtthatóját a (9) képlet segítségével számítják ki:

K összesen = K óra × K nap, (9)

Számítási példa:

A hét napja kedd

a) Az átlagos napi szennyvízbeáramlás kiszámítása:

Q átlag = (2,863+0,026+2,753+2,863+0,032+2,753+2,753+2,753+2,753+ 2,753+0,031+ +0,02)/24=0,93

b) Az óránkénti egyenetlenségi együttható kiszámítása:

K óra = 2,863/0,93 = 3,1

c) A napi egyenetlenségi együttható kiszámítása:

K nap = 2,863/((2,863+0,026+2,753+ 2,863+0,032+2,753+2,753+2,753+2,753 +2,753+ + 0,031+0,012)/7) = 0,23

d) Általános egyenetlenségi együttható:

Ktot = 3,1×0,23=0,713

Hasonló számítást végeznek a hét minden napjára, a kapott adatokat a 7. táblázatba kell beírni.

7. táblázat – A szennyvíz egyenetlen áramlásának együtthatói a tisztítótelepekre a héten

Egyenetlenségi együttható	A hét napjai
	hétfő	kedd	szerda	csütörtök	péntek	szombat
	3,1	3,1	3,1	3,1	3,1	3,1
	0,23
	0,713	0,713	0,713	0,713	0,713	0,713

6.1.4 A fajlagos vízfogyasztás és vízelhelyezés számítása egységnyi teljesítményre

A vállalkozás környezetre gyakorolt ​​hatásának mértékét jellemzõ egyik mutató a fajlagos vízfelhasználás és szennyvízelhelyezés egységnyi kibocsátásonkénti értékelése.

A prémes báránybőr gyártása során a tényleges vízfogyasztást a következő mutatók határozzák meg:

Termelési igényekre 75-85%

Háztartási igényekre 5-6%

Csapadék vagy csapadékvíz után képződő víz 2-3%

Feltételesen tiszta vizek, hűtőberendezésekben vagy hűtőben, ventilátorban, kompresszor egységben használt 6-18%

Kiinduló adatok:

A vállalati kapacitás évi 10 000 báránybőr

Munkanapok száma 250

A szennyvíz mennyisége:

Termelés 75%

háztartás 6%

Feltételesen tiszta 16%

csapadékvíz 3%

A vízelhelyezés mennyisége a termelési és háztartási igényeket figyelembe véve a báránybőr feldolgozásakor: 23,84 m 3 /nap vagy 5960 m 3 /év ebből:

Termelés 17,88 m 3 /nap vagy 4470 m 3 /év

Háztartás 1,43 m 3 /nap vagy 357,5 m 3 /év

Feltételesen tiszta 3,81 m 3 /nap vagy 952,5 m 3 /év

Vihar 0,72 m 3 /nap vagy 180 m 3 /év

Ismeretes, hogy a technológiai műveletek során a termelési igényekhez szükséges vízveszteség átlagosan nem haladja meg a 6% -ot, akkor a vízfogyasztás teljes mennyisége:

23,84+(23,84×0,06) = 25,27 m 3 /nap vagy 6317,5 m 3 /év

Határozzuk meg a vízfogyasztás és a szennyvízelvezetés fajlagos mennyiségét termelési egységenként:

a) fajlagos vízfogyasztás mennyiség egységnyi kibocsátásra

A tényleges vízfelhasználás mennyisége 6317,5 m 3 /év lesz

Vállalkozási kapacitás évente: 10 000 darab báránybőr

Ekkor 6317,5 m 3 /év - 10 000 db.

X m 3 /év - 1 termelési egység, X = 0,63 m 3 /év

b) a kibocsátási egységre vetített fajlagos vízmennyiség

A tényleges vízelhelyezés mennyisége 5960 m 3 /nap

5960 m 3 /év - 10000 db báránybőr

X m 3 / év -1 termelési egység, X = 0,6 m 3 / év

Tájékoztatás a „Baktériumszuszpenzió tulajdonságainak tanulmányozása és alkalmazása a prémes nyersanyagok feldolgozásának előkészítő folyamataiban” című munkáról

táblázatban szereplő számított adatokból. 7.2 megállapítást nyert, hogy az anyag- és nyersanyagellátás egyenetlenségi együtthatója 3,29 (egyenetlenség = 236,108/21,800-=U10,83-==+ 3,29). Az egyenetlenségi együttható azt mutatja, hogy az alapanyagok és anyagok szállítása a terv megsértésével és havonta 3,3%-kal tért el a tervezett feltételektől.

A gázvezetékeken a csővezeték üzemmódjának ingadozásait a gázellátási egyenetlenségi együttható segítségével veszik figyelembe

gázfogyasztás Cu (RUB/1000 m-ben) UGS kapacitással, millió m1 Eu IB RUB/1000 m") UGS kapacitással, millió m

Gázfogyasztási egyenetlenségi együttható Tárolókapacitás, millió m3 Tárolókapacitás, millió m1

A szállítások ritmusának felmérésére a következő mutatókat használják: ritmusegyüttható, aritmiaszám, szórás, ellátási egyenetlenségi együttható, variációs együttható.

Az egyenetlen anyagellátás együtthatóját a képlet segítségével számítjuk ki

Ezen túlmenően, az átrakóhelyek szükséges kapacitásának meghatározása meglévő módszerekkel csak átlagos vagy maximális havi átrakodási mennyiségek alapján történhet, figyelembe véve az egyenetlenségi együtthatót.

Ebből következően a számításoknál alkalmazott egyenetlenségi együtthatók legfőbb hátránya, hogy nem veszik figyelembe a kőolajtermékek átrakodásának (időbeli és mennyiségi) egyenetlenségeit.

Mivel az átrakodási pontok tartályparkjának szükséges térfogatára vonatkozó számítások, amelyeket az egyenetlenségi együttható figyelembevételével kapunk, nem adnak megbízható, még kevésbé optimális megoldást, nyilvánvalóvá válik, hogy más alapvető alapot kell választani.

Az olajellátás egyenetlenségi együtthatójának számítási algoritmusát blokkdiagram formájában mutatjuk be (14. ábra). A blokkdiagram magyarázatához bevezetjük a t jelölést - az Y visszamenőleges időszak évei - az r-edik olajraktár kőolajtermék-szállításának volumene a visszamenőleges időszak a. évének th hónapjában - a kőolaj értékesítés volumene termékek az r-edik olajraktárban in hónap A visszamenőleges időszak t-éve Kr - egyenlőtlen együttható

13. blokk - az egyenetlenségi együtthatók számított értékeinek kinyomtatása minden olajraktárra a visszamenőleges időszak éveire. A kimeneti információ megjelenítési formája hasonló a táblázatban megadott formához. 24.

A kőolajtermékek kőolajtárolókban történő feldolgozásának csökkentett költségeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a tárgyi eszközök mozgását, leírását, helyreállítását. Ezen túlmenően, a tervezési időszak minden egyes ellenőrző évében külön kell figyelembe venni a rekonstrukciós és bővítési célú létesítmények fejlesztésére fordított tőkebefektetéseket. Az első tervezési időszak összes tőkebefektetése az első kontrollévre, a második időszak tőkebefektetése pedig a második kontrollévre eredményszemléletű. Az adott költségek meghatározásakor figyelembe kell venni a lehető legnagyobb áteresztőképességnek megfelelő minimális feldolgozási költséget is. A minimális költséget minden egyes tartályparkra vonatkozó tanulmány alapján kell meghatározni, amely a jelenlegi költségek szintjének a fő termelési tényezőktől, azaz a szolgáltatási területen a kőolajtermékek iránti kereslettől (értékesítési volumen), a meglévő állóeszközök költségétől függ. , a tartálypark egyenetlen ellátásának együtthatója és az időtényező. A csökkentett költségek meghatározásakor, figyelembe véve a projektek által biztosított meglévő olajtároló létesítmények bővítését, a költségeknek a kőolajtermékek értékesítési volumenétől függő hányadát kell figyelembe venni. A tartályparkok kategóriájától, a kőolajtermékek értékesítésének volumenétől és a szállítási szolgáltatások jellemzőitől függően széles tartományban változhat, ennek figyelembevételével a függő költségek arányát tartályparkonként külön-külön kell meghatározni a tartályparkok tanulmányozása alapján. ennek a mutatónak a viselkedése hosszú visszamenőleges időszakban.

táblázatban megadva. A 7.1. pont alapján az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban az anyag- és műszaki ellátási terv nem teljesült, az anyag- és nyersanyagellátás egyenetlenül történt. Az ellátások egyenetlenségének mértékének mérésére a szórási mutatót (egyenetlenségi együtthatót) használjuk annak mutatójaként, hogy a vizsgált objektum átlagos szintjéhez képest mekkora ingadozást mutat az érték vagy egyéb jellemző. Tekintsük ennek a mutatónak a kiszámításának eljárását a példán keresztül

M201. Az olajraktárak olajellátásának egyenetlenségi együtthatójának kiszámítása

Olajraktár Év Megfigyelési szám Tőketermelékenység Költség 2, dörzsöl/t Munkatermelékenység X, Tartálytérfogat X4, t Egyenetlen olajellátás együtthatója Kőolajtermékek értékesítési volumene X t

2. blokk - az olajellátási egyenetlenségi együttható munkatömbjének kialakítása az M201 modul segítségével.

M201 MODUL. AZ OLAJTARTÁLY EGYENLETLENSÉGÉNEK KISZÁMÍTÁSA

/0 blokk - a körzeti olajtelepen az olajellátás egyenetlenségi együtthatójának számítása a visszamenőleges időszak éveire bontva. A B2111 tömb létrehozása.

Az olajraktárak olajellátásának egyenetlenségi együtthatójának tömbje a visszamenőleges időszakra a B2111 tömb.

11. blokk - a gazdasági mutatók (költség, tőketermelékenység és munkatermelékenység) objektív termelési tényezőktől (fuvarforgalom, tárgyi eszközök pótlási költsége, egyenetlenségi együttható) és időtől való függésének előrejelzési modelljeinek felépítése az r-edik olajraktár számára tényező t. Az előrejelzési modell a gazdasági mutatók objektív termelési tényezőktől való függése alapján épül fel egy retrospektív időszakra az M108 modul segítségével.

Az áteresztőképesség növelésére szolgáló tartalékok második módon történő meghatározásakor a többdimenziós osztályozás, valamint a korrelációs és regressziós elemzés módszereivel kísérletet tesznek arra, hogy megállapítsák az olajellátás fő objektív tényezőinek hatását az olajraktárak tevékenységének gazdasági mutatóira. valamint az olajellátás tervezésére használható mutatószámok közgazdasági és statisztikai modelljei kidolgozása. Ugyanakkor tanulmányozzák a tőketermelékenység (x) függőségét olyan tényezőktől, mint a kőolajtermékek értékesítésének volumene (xv), az olajellátás egyenetlenségi együtthatója (x5) és a tározókapacitás volumene (x4). . Kezdetben az olajraktárak többdimenziós osztályozását objektív termelési tényezők szerint végzik. Aztán minden osztályban megépül

VÍZELVEZETÉSI HÁLÓZATOK SZÁMÍTÁSA, TERVEZÉSE

A vízelvezető hálózatok számítása azon csővezetékek átmérőjének és lejtésének meghatározásából áll, amelyek a legkedvezőbb hidraulikai feltételek mellett bármikor biztosítják a szennyvízáramlás áthaladását. Mivel energetikailag a szennyvíz gravitációs mozgása a legelőnyösebb, a fő tervezési feladat a kollektorok hosszirányú profiljának kialakítása, amely meghatározza a térfogatokat. földmunkák valamint a vízelvezető csővezetékek helyzete a föld alatti részben másokhoz képest mérnöki kommunikáció. A csővezetékek átmérőinek meghatározásának alapja a számított átfolyási sebesség, amely a városból a háztartási víz fajlagos elvezetési sebességétől függ - az egy személytől elvezetett átlagos napi (évi) vízhozam, l/nap.

A fajlagos vízelvezetés mértéke az épületek szaniter berendezéseinek szintjétől és bizonyos mértékig attól függ éghajlati viszonyok.

táblázatban A 2.1. ábra az épületek fejlesztési fokának hatását mutatja a fajlagos vízelhelyezés mennyiségére.

2.1. táblázat

Háztartási szennyvíz fajlagos elvezetése a városból

Egyes mikrokörzetekben fokozott komfortérzetű épületekben a fajlagos normák elérhetik az 500-1000 l/(fő nap) értéket is. Az orosz tapasztalatok azt mutatják, hogy a fajlagos vízelhelyezés általában megegyezik a fajlagos vízfogyasztással. A piaci viszonyok működése in közművek hatással lesz a konkrét vízelhelyezésre, ezért azt folyamatosan tanulmányozni és tisztázni kell.

Az ipari vállalkozások háztartási víz fajlagos elvezetését a táblázat tartalmazza. 2.2.

2.2. táblázat

Háztartási víz specifikus elvezetése ipari vállalkozásokból

A zuhanyzók és lábfürdők vízfogyasztását óránkénti vízfogyasztás határozza meg: egy zuhanyháló esetén - 500 l/h; egy lábfürdőhöz keverővel - 250 l/h. A vizes eljárás időtartama zuhanyozásnál 8 perc, fürdésnél 16 perc. A zuhany és a fürdő használatának időtartama 45 perc egyenletes vízfogyasztás és vízelvezetés mellett. Az ipari szennyvíz fajlagos vízelhelyezése a kibocsátási egységre jutó vízmennyiség, m3. A fajlagos vízelhelyezés mértéke a termelés típusától és a víztechnológia tökéletességi fokától függ. A legfejlettebb - folyamatos gyártási folyamatok víz-újrahasznosítással - rendelkeznek a legalacsonyabb fajlagos vízelvonási értékkel. Az esőzések és a hóolvadás időszakában jelentős mennyiségű csapadék és olvadékvíz érkezik a csatornahálózatba. Ebben a tekintetben követelmény merült fel a vízelvezető hálózatok ellenőrző számításainak elvégzésére a maximális áramlási sebesség áthaladása érdekében, figyelembe véve az eső és az olvadékvíz további beáramlását. További költség

Ahol? - a vízelvezető hálózat teljes hossza, km; t s1 - maximális napi csapadékmennyiség, mm, az SNiP 2.01.01-82 szerint meghatározva.

A fenti időszakban a szennyvíz megbízható fogadása és elvezetése a kollektorok tervezési feltöltésének csökkentésével biztosítható, legfeljebb h/d= 0,7, ami természetesen növeli a vízelvezető hálózatok kiépítésének költségeit. A moszkvai vízelvezető hálózatok üzemeltetése során szerzett tapasztalatok feltártak egy másik, hatékonyabb módszert a fokozott vízelvezetésre árvízi időszakokban és heves esős napokon.

A szennyvíz beáramlásának szabályozására szolgáló új technológiát vészhelyzeti vezérlőtartályokkal valósítják meg, amelyek jelentősen csökkenthetik a fő szennyvízelvezető létesítmények hidraulikus csúcsterhelését, csökkentik a szivattyútelepek és tisztítóberendezések szennyvízáramlásának egyenetlenségi együtthatóját, ami jelentősen növeli a működésük stabilitását.

Egyenetlenségi együtthatók. A szennyvíz beáramlása egy éven belül naponta és óránként ingadozik.

A szennyvízbeáramlás napi egyenetlenségének együtthatója

ahol (?, (? 2 - maximális és átlagos napi kiadások az évre.

A napi egyenetlenségi együtthatót a városi háztartási szennyvíz ingadozásának elemzésekor használjuk. A helyi viszonyoktól függően 1,1 -1,3.

Óránkénti egyenetlenségi együttható

K 2 = i (/t 2, (2.3)

Összességében maximális egyenetlenségi tényező

K=K ( k g (2.4)

A (2.2) és (2.3) függőségek figyelembevételével a teljes maximális együttható a következő formában van

K = (24^/24^)^,/^),

K=i x /i, (2.5)

Ahol én -Átlagos óránkénti átfolyás naponta átlagos szennyvízbeáramlás mellett.

Az általános egyenetlenségi együttható a maximális szennyvízbeáramlás melletti maximális óránkénti áramlási sebesség és az átlagos szennyvízelvezetés melletti átlagos óránkénti áramlási sebesség aránya.

Számos tanulmány megállapította, hogy az általános egyenetlenségi együttható az átlagos szennyvíz áramlási sebességtől függ.

Egyes szennyvízelvezető létesítmények megbízható működéséhez ismerni kell a minimális költségeket, pl. az általános minimális egyenetlenségi együttható értékei

Ahol én - minimális óránkénti fogyasztás naponta minimális vízelvezetés mellett.

táblázatban A 2.3 az átlagos második áramlási sebességből az egyenetlenségi együtthatók értékeit mutatja, amelyek segítségével a számított maximum ill. minimális költségek Szennyvíz.

Az ipari vállalkozásokból származó háztartási víz beáramlását óránkénti maximális egyenetlenségi együttható jellemzi ™-val 7-ig

A városból beáramló háztartási szennyvíz általános egyenetlenségi együtthatói

Megjegyzések:

• 1. A szennyvíz beáramlásának általános egyenlőtlenségi együtthatói akkor fogadhatók el, ha az ipari szennyvíz mennyisége nem haladja meg a teljes vízhozam 45%-át.
• 2. Az átlagos szennyvízhozam köztes értékéhez a teljes egyenetlenségi együtthatókat interpolációval kell meghatározni.
• 3. A hálózat kezdeti szakaszaira, ahol az átlagos áramlási sebesség kisebb, mint 5 l/s, a szabály a nem számított szakaszokra vonatkozik, ahol a csövek minimálisan megengedett átmérője és lejtése elfogadott (lásd 2.2. táblázat).
• 4. Ha az 1. megjegyzésben megjelöltnél nagyobb mennyiségű ipari szennyvíz van, a becsült költségeket a városból és az ipari vállalkozásból a nap órájában beáramló összes szennyvíz grafikonjai és táblázatai alapján állapítják meg.

^bp^max /

Ahol q maxÉs q közép - műszakonkénti óránkénti maximális és átlagos költségek. Számos megfigyelés igazolta, hogy a háztartási szennyvíz beáramlásának óránkénti egyenetlenségi együtthatója közel azonos a különböző iparágakban.

A háztartási víz elhelyezésének módja egy ipari vállalkozásnál

	Hűtőműhely, 25 l/(cm-fő)		G meleg bolt, 45 l/(cm-fő)
Műszaki órák	K^n értéke at ^dep.max °	Költségek, %	Jelentése/C^ |T nál nél NAK NEK _ r s; ^dep.tah,i	Költségek, %
Műszakonként összesen

MÓDSZER A HASZNÁLATI ÉS IPARI SZENNYVÍZ BECSÜLT KÖLTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

Tervezési átfolyás alatt azt az áramlást értjük, amely a vízelvezető szerkezetek számításánál korlátozó.

A vízelvezető szerkezetek kiszámításához az átlagos és maximális napi, órás és másodperces áramlási sebességet használják.

A városból származó háztartási víz becsült fogyasztását a következő képletekkel határozzuk meg:

ahol N a becsült lakosságszám a vízelvezető hálózat becsült működési időszakának végére - 25 év.

A maximális második áramlási sebességet kényelmesen a képlet határozza meg

Ahol R - tömbös lakóterület, hektár; q()- lefolyási modul, l/(s ha) - a lakóterületek egységnyi területére eső áramlási sebesség általános mutatója, amelyet a képlet határoz meg

R/24 3600, (2,15)

Ahol R - népsűrűség, fő/ha.

A városi háztartási víz elvezetésére vonatkozó előírások nem veszik figyelembe a pihenőotthonokból, szanatóriumokból, orvosi rendelőkből stb. származó vízfogyasztást. Ezeket a vízfogyasztásokat külön határozzák meg és számolják el.

Az ipari vállalkozások háztartási víz becsült fogyasztása

képletek határozzák meg:

tM = (25UU, + 45LU/1000, m 3 /d; (2,16)

(2 tach. s „ = (25/U 3 + 45Lu/1000, m 3 /nap; (2,17))

Yat ah, = K 6 g)/G? 3600, l/s, (2,18)

ahol /V és УУ 2 a napi fajlagos vízelvezetéssel rendelkező dolgozók száma a hideg és 45 l/cm/merős üzemekben dolgozónként (lásd a 2.4. táblázatot); УУ 3 és /У 4 - műszakonként ugyanannyi munkavállalónként 25, illetve 45 l/cm3 fajlagos vízelvezetéssel rendelkező munkavállalók maximális száma mellett; 0 t[th -átlagos napi fogyasztás; (2 tach cm - műszakonkénti fogyasztás a maximális létszámmal; K bh= 3 és K 6 r = 2,5 - az óránkénti egyenetlenségi együtthatók fajlagos vízelvezetés mellett 25, illetve 45 l/cm munkavállalónként; t- műszak időtartama, óra

A zuhanyvíz becsült fogyasztása, figyelembe véve annak egyenletes képződését a műszak utolsó órájának 45 percében, a következő képletekkel határozható meg:

Stakh,™ = „d L? 45/1000? 60, m3/cm; (2,19)

60)^ si ^ tt), m 3 /cm; (2.20)

tahd = ?d.s t d/ 3600 - L / S >

ahol m)x a zuhanyhálók száma; /U cm és Nmax- a zuhanyzót használó dolgozók száma a számított és maximális műszakban; 45 - zuhanyozás időtartama a műszak utolsó órájában, min.

Zuhanyhálók száma

t d = L"tah"L-SHT -

Ahol tn = 9 - a vízkezelés időtartama egy zuhanyozó személy számára, min; / = 45 - zuhany üzemidő, min.

A zuhany vízfogyasztása a következő képletekkel határozható meg:

ahol УУ 5 és N1 - a zuhanyozók száma a hideg és meleg üzletekben 40 l/fő fajlagos díjszabással; L^6 és VU 8 - ugyanaz a meleg boltokban 60 l/fő fajlagos adaggal.

Az ipari szennyvíz becsült költségeit a következő képletek határozzák meg:

0, w = H„m, m 3 /nap; (2,26)

btahhm = ",Ash> m>/cm”

"tah.x = "Aah*"L" 3,6), l/s, (2,2 V)

ahol M és M max a legmagasabb termelékenységű napon és műszakonként előállított termékek száma; K p - az ipari szennyvíz beáramlásának óránkénti egyenetlenségének együtthatója; D - a műszak időtartama (technológiai folyamat), óra.

Együttható K p függ az ipari szektortól, az előállított termék típusától és a technológiai folyamat tökéletességének mértékétől.

Az együttható tervezésekor K p hasonló ipari vállalkozások tapasztalatai vagy technológusok javaslatai alapján kell megválasztani.

A fenti képletekkel végzett számítás lehetővé teszi, hogy extrém óránkénti szennyvíz áramlási sebességeket és költségeket állapítsunk meg más időszakokra.

A vízelvezető műtárgyak számításának megkönnyítése érdekében célszerű kimutatásban összegezni a kapott költségek megállapításának eredményeit. Az összefoglaló nyilatkozat formáját a táblázat tartalmazza. 2.5.

Kimutatás a teljes szennyvízfogyasztásról

Kiszolgált objektum	Szennyvíz áramlás
	átlagos napi, mR/nap		maximum óránkénti, m 3 / h		maximum másodperc, l/s
	háztartás és zuhanyzó	Termelés természetes	háztartás és zuhanyzó	Termelés természetes	háztartás és zuhanyzó	Termelés természetes
Ipari vállalat

Szennyvízelvezetési mód a nap órájában. A szennyvízhozam napszakonkénti megoszlását célszerű lépésgrafikon formájában ábrázolni (2.1. ábra). Az abszcissza tengely a napszakot mutatja, az ordináta tengely pedig az óránkénti átfolyási mennyiséget m3-ben vagy a napi áramlási sebesség százalékában.

8 10 12 14 16 18 20 22 24

A nap órái

Rizs. 2.1. A szennyvíz beáramlás ütemezése:

• 1 - valódi beáramlás; 2 - egyenletes beáramlás
• 9, % 6

Az átlagos óránkénti áramlási sebességtől való eltérés, amely 100/24 ​​= 4,17%, az átlagos második áramlási sebességtől és a megfelelő vízelvezetési egyenetlenségi együtthatótól függ.

Az ilyen grafikonok egyértelműek és pontosabbak, ha a városból és az ipari vállalkozásokból származó szennyvíz beáramlását összefoglaló táblázat kitöltésével állítják össze, figyelembe véve az ipari vállalkozás háztartási és ipari szennyvízének műszakonkénti megoszlását.

A csővezetékek és kollektorok tervezési szakaszai különálló tervezési szakaszok, amelyeken belül az áramlási sebességet feltételesen számítják ki

állandó. Nehéz meghatározni a különböző eredetű szennyvíz összes (maximális) becsült áramlási sebességét, figyelembe véve azok beáramlási ütemezését minden területre, mivel ezek a csúcsáramlási sebességek időben nem esnek egybe, ami segít egy bizonyos tartalék kialakításában. Ez a tartalék csak néhány kezdeti szakaszon figyelhető meg leginkább, amikor az ipari vállalkozások háztartási, zuhany- és ipari szennyvíz ún. koncentrált fogyasztása összemérhető a városból származó háztartási víz fogyasztásával, amely a legnagyobb keresztmetszetű kollektorokon keresztül történik. .

A vízelvezető hálózatok tervezésében szerzett tapasztalatok megerősítik a fenti módszer lehetőségét a becsült (össz)költségek meghatározására.

A szivattyútelepek, vészhelyzeti vezérlő tartályok és kezelő létesítmények kiszámításakor szükséges a napi és műszakköltségek napszakok és műszakok szerinti megoszlása.

Az összes szennyvízhozam a nap egyes óráiban a szennyvíz beáramlások összesítő táblázatának összeállításával kerül meghatározásra, melynek formáját a táblázat mutatja be. 2.6.

2.6. táblázat

Kimutatás a városból és az ipari vállalkozásokból óránkénti összes beáramló szennyvízről

Néz napok	Használati víz a városból		1. számú ipari vállalkozás víz					Teljes költségek
			háztartás		lélek	Termelés
23-24

Maximális óránkénti fogyasztás a táblázat szerint. 2.6 kisebb lesz, mint az egyes szennyvíztípusok maximális áramlási sebességének összege, amelyet a táblázat segítségével kapunk. 2,5, mivel a csúcsáramlások időben nem esnek egybe.

Számítás táblázat segítségével. A 2.6 nem tartalmazza a tartalékot, és ez az áramlási sebesség közelebb áll a ténylegeshez.

A háztartási víz fajlagos elvezetésének értékei nem csak a költségeket veszik figyelembe lakóépületek, hanem adminisztratív épületekből és közművekből is. A (2.14) és (2.15) képlet a szennyvíz egyenletes elvezetését feltételezi a blokkok területéről. Az igazgatási és közmű létesítmények ezen a területen történő elhelyezésekor ez az elv sérül.

Azokon a területeken, ahol az ilyen létesítményekből a vizet elvezetik, ellenőrizni kell a csővezetékeket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az azokból származó koncentrált áramlások áthaladnak. Ezeket a költségeket a vonatkozó hatályos szabványok szerint állapítják meg.

Ugyanakkor a hálózat más szakaszain a vízhozamok kisebbek lehetnek, mint a (2.14) és (2.15) képletekkel számítottak. Ebben az esetben azon a területen, ahol az adminisztratív épületek és közművek találhatók, a lefolyási modult a fenti objektumok vízáramlásának figyelembevétele nélkül kell meghatározni a képlet segítségével.

„Ezek-10:)-“000 ?/’ 86400

L/(s ha),

Ahol 0 ezer -átlagos napi szennyvízhozam a vizsgált vízelvezető területről, m3/nap, a blokkok összterületével?/ g, ha; Ha - a nem lakáscélú létesítményekből származó koncentrált kiadások összege, m 3 / nap.

Specifikus vízelvezetés, a nem lakossági létesítmények költségeinek kivételével d" 6 képlettel határozható meg

R » l /(S U T személy)-

A becsült szennyvíz áramlási sebességek meghatározása a hálózat egyes szakaszaira. A tervezési áramlási sebesség a hálózat tervezési szakaszára a gravitációs területek és a csővezeték egységnyi hosszára eső fajlagos térfogatáram alapján határozható meg. Az első „terület” módszert széles körben alkalmazzák a mérnöki gyakorlatban, a második, a „hosszúság” módszert ritkábban alkalmazzák, főként a hálózat számítógépes kiszámításakor.

A gravitációs területek becsült áramlási sebességének meghatározásakor a tranzit, az oldalirányú, a kapcsolódó és a koncentrált áramlási sebesség fogalmát használják.

ábrán. A 2.2 modellek bemutatják az áramlási sebesség meghatározásának módszertanát

Tranzit áramlás d s - koncentrált áramlás nem lakossági létesítményből.

I - hálózati nyomkövetés leengedett él mentén; II - ugyanaz az átfogó séma szerint; a-d- szomszédos ágak felé gravitáló blokkok részei

A tervezési térfogatáram meghatározásakor a teljes egyenetlenségi együtthatót csak a teljes átlagos térfogatáramhoz lehet megadni qi^.

q i = q 0 ?F j , l/s, (2,31)

Ahol q 0 - leeresztő modul, a (2.15) képlet alapján számítva; - Tábornok

adott tervezési területre gravitáló blokkok területe.

ábra diagramjai szerint. 2.2 látható, hogy a kapcsolódó áramlás

Koncentrált áramlás q c egy nem lakossági létesítményből származó, különböző eredetű (például háztartási, zuhanyzós és ipari) szennyvíz becsült költségeinek összegeként kerül meghatározásra, amelyek mindegyikét ennek megfelelően számítják ki a (2.18), (2.21) és (2.28) képletekkel. . Különbséget tesznek a helyi és a tranzitkoncentrált költségek között.

I. Helyi koncentrált áramlás - áramlás egy szomszédos blokkon vagy annak egy részén található ipari vállalkozásból (ha a hálózatot a blokk alsó oldala mentén követjük), az ábrán látható. 2,2, g.

II. Tranzit koncentrált áramlás - a fenti hálózatba belépő ipari vállalkozásból származó áramlás tervezési pont 21 (2.2. ábra, b).

Így a becsült áramlási sebesség a hálózat egy külön szakaszában ^21-22 0P R eD a képlet szerint van felosztva

"21-22 = "" pop + "6ok> + "tr] ? NAK NEK+ "S' L / S -

Az egyszerűség kedvéért a számításokat meghatározott formában végezzük.

3. VÍZELVEZETÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSÉNEK ÉS SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJAI

A vízelvezető rendszerek telephelyen kívüli, utcai, tömbön belüli és belső (épületen belüli) rendszerekre oszthatók.

A telephelyen kívüli vízelvezető rendszer kollektorokból és szerkezetekkel, szivattyútelepekből, tisztítóberendezésekből és víztestekbe történő szennyvízkibocsátásokból áll.

A csővezetékek tervezésekor a fém- és öntöttvas csövek használatának minimalizálásával, nyomás alatti vasbeton, polietilén, azbesztcement csövekre történő cserével, valamint a belső és külső felületek védelmével csökkenteni kell fémfogyasztásukat. acél csövek a korróziótól. A tisztítóberendezéseket és a szivattyútelepeket lehetőség szerint szabványos termékekből tervezik. A szerkezetek méreteit 3 ​​m többszörösen, 0,6 m magasságban kell használni A gyakorlatban a kapacitív szerkezetek tervezése előregyártott és monolitikus: az alja monolit; falak, oszlopok - előregyártott. Vannak "Egységes előregyártott vasbeton szerkezetek vízellátó és csatornaszerkezetekhez."

A vízelvezető rendszerek tervezésének megkezdése előtt mérnöki felméréseket kell végezni, amelyek topográfiai, hidrológiai, geológiai és hidrogeológiai részekre oszlanak. Topográfiai– helyszín felmérés, építkezés, gyűjtő. GeológiaiÉs hidrogeológiai felmérések határozzák meg a vízvezetékek és vízgyűjtők nyomvonalainak, építési helyszíneinek földtani szerkezetét; a talajok fizikai és mechanikai tulajdonságai; talajvízszint helyzete; tájékoztatást ad a talaj és a talajvíz agresszivitásával kapcsolatban fémmel és betonnal; meghatározza a terület szeizmikusságát és a földcsuszamlás jelenségeit. A kutatás minősége a kutatás minőségétől és teljességétől függ. tervezési munkaés a szerkezetek további működtetése.

Ezért mérnöki felmérések különös figyelmet fordítanak.

A kutatás terepi, laboratóriumi és asztali munkából áll. Ezek végrehajtására expedíciókat és partikat hoznak létre.

A vízelvezető hálózatok tervezésekor számításokat kell végezni nagy mennyiség különböző üzemi feltételekkel rendelkező csővezetékek egyes szakaszai. Ezért a gravitációs csővezetékek kiszámításához különféle táblázatokat használnak: táblázatok a csatornahálózatok és szifonok hidraulikus kiszámításához N. N. Pavlovsky akadémikus, A. A. Lukins képlete szerint. és Lukinykh N.A. és táblázatok Fedorov N.F. és Volkova L.E. – Csatornahálózatok hidraulikus számítása. A Lukin táblák a Chezy és Pavlovsky képletekkel, a Fedorov táblák pedig a Darcy és az állandó áramlási képletekkel vannak összeállítva. Ezek a táblázatok a szennyvíz áramlási sebességét és sebességét mutatják különböző csővezeték-töltéseknél a mérnöki gyakorlatban lehetséges minden csőátmérő és lejtés esetén.

Ezért a vízelvezető hálózatok tervezésekor először meg kell határozni a szennyvíz áramlási sebességét. A csővezetékek lejtését a földfelszín lejtésének figyelembevételével veszik figyelembe, a táblázatok szerinti csővezetékek számítása pedig a csővezeték-átmérők kiválasztásához vezet, amelyek biztosítják a töltés során a számított áramlási sebesség áthaladását és a követelményeknek megfelelő sebességet. az asztalról. 16 .

Így a vízelvezető rendszerek tervezéséhez a következő kezdeti adatokra van szükség:

• 
  általános terv városok 1:5000 vagy 1:10000 léptékben 1-2 méterenkénti szintvonalakkal; becsült népsűrűség, fő/ha, fejlesztési területek szerint;
• 
  speciális szabványok a lakosság elvezetésére az építési területek szerint;
• 
  a leginkább vízigényes vállalkozások vízelhelyezési adatai;
• 
  a talaj fagyásának mélysége a kollektorok elhelyezésére szolgáló területen;
• 
  mérnökgeológia és hidrogeológia hálózatok, kollektorok és szivattyútelepek nyomvonalai mentén.

^ 3.1. Szennyvíz áramlás

A vízelvezető hálózat és műtárgyak számítása a becsült költségek mellett történik.

Alatt becsült áramlási sebesség A szennyvíz az építményekbe befolyó lehető legnagyobb áramlási sebességet jelenti, és ez függ a település fajlagos vízelvezetésétől, egyenetlenségi együtthatójától, beépítési sűrűségétől és területétől.

^ Háztartási szennyvíz specifikus elvezetése a városból - ez az átlagos napi szennyvízhozam l/nap-ban, egy személytől elvezetve a vízelvezető rendszer segítségével. A fajlagos vízelvezetés az épületek fejlesztési fokától függ, pl. az épületek felszereltségi foka egészségügyi létesítményekkel (hideg- és melegvízellátás, fürdők stb.).

Minél magasabb a javulás mértéke, annál nagyobb a fajlagos vízelhelyezés. Emellett a fajlagos vízelvonás az éghajlati viszonyoktól is függ: a déli, melegebb éghajlatú régiókban magasabb, mint az északikon.

Jellemzően a fajlagos vízelvonás majdnem megegyezik a fajlagos vízfogyasztással a táblázat szerint. 1 . A fajlagos vízelvonást a táblázat tartalmazza. 3.1.

3.1. táblázat – Háztartási szennyvíz fajlagos elvezetése a városból

Az egy főre jutó fajlagos vízelvezetés nem csak a lakóépületekből származó szennyvíz mennyiségét veszi figyelembe, hanem a közcélú létesítményekből (fürdők, mosodák, kórházak, iskolák stb.) érkező háztartási szennyvíz mennyiségét is.

A rafting rendszerrel nem felszerelt területeken a fajlagos vízhozam 25 l/nap. lakosonként. Eső és hóolvadás idején a csapadék- és olvadékvíz rendezetlen áramlása a csatornahálózatba. Ezért a vízelvezető hálózatba belépő szennyvíz további áramlását a képlet segítségével kell meghatározni

(3.1)

ahol L a vízelvezető hálózat hossza, km;

- az üledék maximális napi mennyisége mm-ben, amelyet az SNiP 2.01.01-82 szerint határoznak meg.

A gravitációs csővezetékek ellenőrző számítását a megnövekedett áramlási sebességek áthaladására 0,95 töltési magasság mellett kell elvégezni.

^ 3.2. Egyenetlenségi együtthatók

Mivel a szennyvíz beáramlása a csatornahálózatba naponta és óránként ingadozik, ezért ennek az ingadozásnak fontos jellemzője az egyenetlenségi együttható, amely a lehető legmagasabb költségek meghatározására szolgál, pl. számított.

1) ^ Lakott területekre

Napi egyenetlenségi együttható :

,

(3.2)

Ahol
,
- évi maximális és átlagos napi vízhozam, m 3 /nap.

A napi egyenetlenségi együttható csak a városból származó háztartási szennyvíz ingadozásának becslésére szolgál. A helyi viszonyoktól függően 1,1-1,3.

Óránkénti egyenetlenségi együttható :

A (3.1) és (3.2) függőségek figyelembevételével a teljes egyenetlenségi együttható a következő lesz:

,

(3.5)

Ahol
– átlagos napi fogyasztás átlagos vízelvezetés mellett.

Ezért a teljes egyenetlenségi együttható a maximális vízelvonás melletti maximális óránkénti beáramlás és az átlagos vízelvonás melletti átlagos óránkénti beáramlás aránya. Ezenkívül az átlagos áramlási sebesség növekedésével a maximális egyenetlenségi együttható csökken, a minimális pedig nő.

Általános minimális egyenetlenségi tényező:

,

(3.6)

Ahol
– minimális óránkénti térfogatáram naponta minimális vízelvezetés mellett, m 3 /h.

4.2 táblázat – A háztartási szennyvíz beáramlásának általános egyenlőtlenségi együtthatói a városban

Általános egyenetlenségi együttható	Átlagos szennyvízhozam, l/s
	5	10	20	50	100	300	500	1000	> 5000
	2,5	2,1	1,9	1,7	1,6	1,55	1,5	1,47	1,44
	0,38	0,45	0,5	0,55	0,59	0,62	0,66	0,69	0,71

2) ^ Ipari vállalkozások számára

Az ipari vállalkozások területéről a nap folyamán a szennyvíz áramlásának egyenetlenségeit az óránkénti egyenetlenségi együttható segítségével veszik figyelembe -
; Ebben az esetben nincs fogalma a napi egyenetlenségi együtthatóról (úgy gondolják, hogy egy vállalkozásnak egyenletesen kell működnie a nap folyamán, egész évben).

Az ipari szennyvíz áramlásának óránkénti egyenetlenségei együttható értékét a gyártástechnológusoktól kell beszerezni.

Az ipari vállalkozások területéről származó háztartási szennyvíz áramlásának óránkénti egyenetlenségi együttható értéke az adott vízelvezetéstől függ n(l/cm 1 főre), a műhely típusa és ez:

Nál nél n= 45 l/cm 1 főre. (forró bolt) – = 2,5;

Nál nél n= 25 l/cm 1 főre. (hűtőműhely) – = 3,0.

^ 3.3. Háztartási és ipari szennyvíz fogyasztásának meghatározása

3.3.1. Lakossági szennyvíz fogyasztás

Átlagos napi fogyasztás , m 3 /nap

Becsült áramlás , l/s

,

(3.9)

Ahol N– becsült népesség:
, Ember;

R– népsűrűség, fő/ha;

F– lakóterületek területe, hektár;

– fajlagos vízelvezetés, l/nap. lakosonként;

– a szennyvízbeáramlás egyenetlenségének általános maximális együtthatója.

A csatornahálózatokba történő szennyvíz beáramlások számításának egyszerűsítésére a mérnöki gyakorlatban az „áramlási modul” ill. leeresztő modul.

A lefolyási modult lakóterületekre határozzák meg (minden kerületre vagy tömbre, ahol eltérő népsűrűség és meghatározott vízelvezetési szabványok vannak). Lefolyó modul – képlettel meghatározott szennyvízfogyasztás lakóterület egységnyi területére

Ha a lefolyási modult megszorozzuk a blokk megfelelő területével, megkapjuk az átlagos szennyvíz beáramlást ebből a blokkból, l/s:

Ahol N 1 , N 2 – a hideg és meleg üzletekben dolgozók száma naponta;

25 és 45 – háztartási szennyvíz fajlagos elvezetése l/cm-ben. 1 dolgozónként, hideg és meleg üzletekben.

Becsült áramlás , l/s

,

(3.13)

Ahol N 3 , N 4 – a maximális műszakban dolgozók száma 25, illetve 45 liter/fő/műszak fajlagos vízelvezetéssel;

NAK NEK 1 , NAK NEK 2 – a vízelvezetés óránkénti egyenetlenségének együtthatója 3, illetve 2,5 fajlagos vízelvezetés mellett 25, illetve 45 l/műszak/munkás;

T – a műszak időtartama órákban.

^ 3.3.3. Zuhanyzó szennyvíz áramlása

A zuhanynak 45 percig kell folynia.

Maximális fogyasztás műszakonként, m 3 /cm

Ahol – egy zuhanyhálón átáramló víz óránként 500 liter;

– a zuhanyhálók száma a maximális műszak alatt zuhanyozó dolgozók számától függ. Az egy zuhanyhálóval kiszolgált személyek számát a táblázat szerint vesszük. 6 a gyártási folyamatok egészségügyi jellemzőitől függően.

4.3 táblázat - Egy zuhanyhálóval kiszolgált személyek száma

^ 3.3.4. Ipari szennyvíz fogyasztás

Technológiai folyamatokból származó átlagos napi szennyvízhozam , m 3 /nap

Ahol MÉs M 1 – a napi, illetve maximális műszakonkénti teljesítményegységek száma;

– fajlagos vízelhelyezés, m3, termelési egységenként;

NAK NEK 1 – az ipari szennyvízkibocsátás óránkénti egyenetlenségének együtthatója.