Lakás eladása olcsóbban, mint a vásárolt adók.

Lakás eladása olcsóbban, mint a vásárolt adók. – Kevesebbért adtam el az autót, mint amennyit megvettem. Kinek kell adót fizetnie az eladott autók után? Ésszerű üzleti cél hiánya miatti vád

Sokakat érdekel: kell-e adót fizetnie autóeladáskor, miközben megkerüli az adókötelezettséget és elkerüli a többletkiadásokat? orosz rendszer Az adózás a nyugati országokhoz képest meglehetősen puhának számít, azonban a 13%-os jövedelemadó gyakran sok felháborodást kelt. A közlekedési és személyi jövedelemadók fontos rész minden szintű költségvetést, és ezek elkerülése nagyon komoly bajokhoz vezet.

Gépkocsik adásvételének adója

Az autók értékesítése a bevételek egyik fajtája, amelyről az adóhatóság tájékoztatást kap a regisztráció helyén. azonban az autóeladásokat nem minden esetben adóztatják, fontos tudni néhányat fontos árnyalatok . Fontolja meg a leggyakoribb helyzeteket és a gyakran ismételt kérdéseket:

  • Eladtam az autót: kell fizetnem jövedelemadót? Ezt az adót csak akkor kell megfizetnie, ha az autó három évnél rövidebb ideje van a tulajdonában. Ha már eltelt 3 év, akkor az ügylet nem adózik, és erről nem kell bevallást tenni az adóhatósághoz.

Ezenkívül nem kell adót fizetnie, ha az eladott autó értéke nem haladja meg a 250 000 rubelt. Ez a minimum adóköteles összeg, és ha olcsóbb az autó, akkor az eladót nem terheli többletadó.

  • Kell-e adót fizetnem, ha az autót drágábban adják el, mint amennyit vettek? Igen, egy ilyen tranzakció bevételnek minősül, tehát szükségszerűen adóköteles. A díjat azonban nem a teljes összegért fizetheti, hanem csak a bevétel és a kiadás különbözetére, vagyis csak a nyereség összegére.
Például egy személy vett egy autót 350 000 rubelért, és egy évvel később már 400 000 rubelért talált rá vevőt. Ha mindkét adásvételi szerződés és fizetési dokumentumok megőrizve, az adót csak a jövedelem után lehet fizetni, azaz 50 000 rubel után. Ennek az összegnek a 13%-a 6500 rubel lesz.
  • Ha vettem egy autót, mennyi adót kell fizetnem? Ügyletkötéskor a vevőnek nem kell adót fizetnie, mivel nem kap nyereséget. A jövőben, amióta ő lett az autó tulajdonosa, az új tulajdonosnak évente kell szállítania adó teher a fuvarozási adó szerint, motorteljesítménytől függően.
  • Van-e adókedvezmény autóvásárlás esetén? Oroszország szociális állam, amely köteles segíteni polgárait. Emiatt néhány nagy tranzakció, például vásárlás során földterület, lakások vagy házak, lehetőség van adókedvezményre. Autóvásárláskor azonban ezt a lehetőséget az adótörvény nem biztosítja. A levonás sem új autó vásárlásakor, sem másodlagos piacon történő autóválasztáskor nem jár.

Az autóeladók ugyanakkor adókedvezményre is számíthatnak. Ez 250 000 rubel, és ha drága autó vett részt a tranzakcióban, akkor levonási kérelmet nyújtanak be az adóhatósághoz. A nyereség összegéből 250 000 kerül levonásra, és csak a kapott egyenleg adózik 13%-kal. Ez az előny jelentősen megtakarítja és jövedelmezőbbé teszi az autó eladását.

Megéri-e megpróbálni kijátszani az adótörvényeket?

Amíg vannak adók, mindig lesznek emberek, akik kiskaput keresnek a törvényekben, és elkerülik az adófizetést, beleértve az autók eladását is. Ez különösen igaz a viszonteladókra, akiknek minden tranzakció után meg kell válniuk a nyereség egy részétől. Emiatt a vevő és az eladó több kétes konstrukciót kínálhat fel, amelyek megkímélnek az adóktól, de nagyobb bajokhoz vezethetnek:

  1. Autóvásárlás általános meghatalmazással. Jogilag egy ilyen tranzakció egyáltalán nem minősül eladásnak, így formálisan a tulajdonos ugyanaz marad. Mivel nincs értékesítés, nincs jövedelemadó, de kevesen gondolják, hogy az éves szállítási díjat még ki kell fizetni. Emiatt a korábbi tulajdonos kénytelen adót fizetni mindaddig, amíg az új tulajdonos át nem regisztrálja az autót. Ezt természetesen nem siet, és az ügy nagyon sokáig elhúzódhat. Az általános meghatalmazás azonban veszélyes is a vevőre nézve, hiszen bármikor visszavonható és visszaadható az autó.
  2. A vevőnek felajánlják, hogy a szerződésben a ténylegesnél kisebb összeget jelöljön meg. Nem haladhatja meg a 250 000 rubelt, akkor az eladónak nem kell adót fizetnie az eladásból származó jövedelem után. A jószívű vevő beleegyezik, pénzt ad, ami után nagyobb hibákat találnak az autón. A tranzakció törlésre kerül, azonban csak a szerződésben meghatározott összeg kerül vissza a vevő kezébe. Egyszerűen lehetetlen bizonyítani, hogy valóban többet fizetett. Minden csalás a túlzott hiszékenységen és a pénz- és időmegtakarítási vágyon alapul.

Az adófizetés elmulasztása eleinte büntetést von maga után. Magánszemélyek esetében a minimális bírság 1000 rubel, de továbbra is adót kell fizetnie. A rosszindulatú nem fizetők nagy összegű pénzbírsággal sújthatók, esetleg letartóztatással, majd ezt követően - a büntetőeljárás kezdetével.

Az adó összegének kiszámítása

Mennyi az adó minimális összege autó eladásakor, és hogyan számítják ki pontosan? Az autó eladása után fizetendő adó összege a tranzakció összegétől és a rendelkezésre állástól függ adólevonás. Számítási példa:

A. polgár 650 000 rubel értékű autót adott el, mindössze két évig volt a tulajdonában. Az eladó 250 000 rubel adólevonást kapott. Számítás:
650 000 - 250 000 \u003d 400 000 rubel - ez az az összeg, amelyet megadóztatunk.
400 000 * 13% \u003d 52 000 rubel - ennyit kell fizetni a végén. Adóvisszatérítés ról ről kiegészítő bevétel 3-NDFL formában legkésőbb a vásárlást követő naptári év április 30-ig kell benyújtani. A vevő köteles lesz fizetni közlekedési adó jövő év novemberéig.

Az adóértesítő általában postán érkezik, de valamiért késhet. Az adósság elérhetőségét a közszolgáltatások weboldalán ellenőrizheti, ahol további információkat is kaphat a különféle díjakról és kifizetésekről.

Jelenleg sok szervezet kénytelen a vételár alatti áron eladni az árukat. Egyes könyvelők kétségbe vonják az ilyen tevékenységek jogosságát. O adózási következmények Az ilyen tranzakciókról olvassa el az "1C: Tanácsadás. Szabvány" projekt szakemberei által készített anyagot.


Az anyag megírásának alapja az "1C: Consulting. Standard" projekt konzultációs vonalán érkezett kérdés volt:


Az orosz jogszabályok nem tartalmaz tilalmat áruk vételárnál alacsonyabb áron történő értékesítésére. Ezért természetesen 600 000 rubelért eladhatja ezt a terméket.

De ebben az esetben szem előtt kell tartani a kedvezőtlen adózási következmények lehetőségét.

  1. Az ésszerű üzleti cél hiányának vádja.

    Az ügylet veszteségességére hivatkozva állítják az ellenőrök a hiányról az adózó tevékenységében ésszerű üzleti célés a megszerzésükről jogosulatlan adókedvezmény jogellenes áfa-visszaigénylés formájában a költségvetésből. Ugyanakkor próbálkoznak megtámadja az „input” adó levonási jogát ezen a terméken. És ebben az esetben a bírák gyakran támogatják az irányítókat.

    Így például a Kelet-Szibériai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálata az A33-5877 / 05. sz. ügyben 2007. január 17-én kelt, A33-5877 / 05-F02-7258 / 06-C1 számú határozatában támogatta a adóhatóság, jelezve, hogy az adózó által végzett műveletek voltak gazdaságilag nem életképes, mert az áru vételára magasabb volt, mint az eladási ár exportra.

    A Volga kerületi Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat 2006. március 29-én kelt, A12-27621 / 05-C21 sz. ügyben hozott határozatában a bírák arra a következtetésre jutottak, hogy nem volt ésszerű üzleti cél, mivel a tranzakciók nyilvánvalóan veszteségesek voltak az adófizető számára.

    A Nyugat-Szibériai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálata pedig megtagadta az áfa levonását az adózótól, mivel az áruk vételárát hétszeresre túlértékelték, és az azt követő az eladási ár nem fedezte az adózó összes költségét. A bíróság azt is megjegyezte hasonló üzleti tranzakciók nem hajtják végre, hacsak másként nem szabályozzák(2005. augusztus 10-én kelt rendelet az F04-5166/2005(13823-A46-18) sz. ügyben).

    Szerencsére a választottbírósági gyakorlatban is van elég példa adófizetők javára hozott bírósági döntésekre. Például az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága Elnökségének 2006. június 20-i 3946/06 sz. határozatában az A40-19572 / 04-14-138 sz. ügyben a választottbírók arra a következtetésre jutottak, hogy az eladás ténye exportra szánt áruk a vételárnál alacsonyabb áron az orosz beszállítótól származó áruk önmagában, függetlenül az adott eset egyéb körülményeitől, nem tanúsíthatják a vállalat rosszhiszeműségét, és nem tekinthetők a rosszhiszeműség objektív jelének.

    Hasonló következtetések találhatók a Moszkvai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2008. március 11-én kelt KA-A40 / 1209-08 számú határozataiban az A40-35330 / 07-99-146 sz. ügyben, a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat a Volga körzet 2008. január 15-i keltezése az A65-1289 / 07- CA3-48 sz. ügyben, az Uráli körzet Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálata, 2007. június 13., Ф09-4305/07-С2, az A07-28178 sz. /06, Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat Központi kerület 2008. február 19-én kelt az A35-1831 / 07-C18 sz.

    Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága Elnökségének 2006. február 28-i 13234/05 sz., A40-245 / 05-117-4 számú és 2006. február 28-i 12669/05 sz. A40-3898 / 05-118-48 számú ügyben jelezte, hogy a termék vételár alatti áron történő értékesítése nem bizonyítja ésszerű üzleti cél hiányát.

    Az Uráli Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálata pedig az A71-4398 / 07. sz. ügyben 2008. február 11-én hozott F09-208 / 08-C2 számú határozatában önmagában megállapította, hogy a haszon elmaradásának ténye nem utal az adózó rosszhiszeműségére, valamint a valódi hiánya gazdasági hatás a beszállítókkal fenntartott kapcsolatokból.

    A bírák arra is felhívják a figyelmet az adólevonás jogát nem teszik függővé a nyereségtől kapott az adózó. Az Art. 2 Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve vállalkozói tevékenység független és saját kockázatára végzik, vagyis ennek eredményeként a szervezet tevékenysége nyereségesnek és veszteségesnek is bizonyulhat (A Moszkvai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2008. január 21-i KA számú rendelete -A40 / 12666-07 az A40-67664 / 06-75-390 számú ügyben).

    Hasonló következtetéseket tartalmaz a Moszkvai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálata 2008. augusztus 14-én kelt KA-A40 / 6296-08 számú határozata az A40-59005 / 07-129-351 ügyben. A bíróság elutasította a felügyelőségnek az adózó tevékenységének veszteségességére vonatkozó érvelését, jelezve, hogy ez a tény nem alapot képez az áfa-visszatérítés megtagadására, mivel a hatályos jogszabályok nem kötik a levonás alkalmazásának jogát az eredmény meglétéhez, vagyis a tranzakciók jövedelmezőségével.

    Egy másik példa a választottbírósági gyakorlatból. Véleményünk szerint az adott helyzetben hasznos lehet. Ez a Központi Kerületi FAS 2008.04.06-i határozata az A54-2364 / 2007C21 számú ügyben. A bíróság döntése során az érvelést elutasította adóhatóságügylet veszteséges voltáról, és jelezte, hogy az adózó az árut minőségromlása miatt a beszerzésnél alacsonyabb áron értékesítette. Természetesen ezen érvelés alkalmazásakor az adózónak fel kell készülnie arra, hogy megerősítse az áru minőségének romlásának tényét.

  2. Az árak adóhatóságok általi ellenőrzése a piaci árakkal való összhang tekintetében.

    A 40. cikk (1) bekezdése szerint adószám Az Orosz Föderációban az adózás szempontjából az ügyletben részt vevő felek által feltüntetett áruk, munkák vagy szolgáltatások ára elfogadásra kerül. Amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják, ez az ár feltételezhető megfelel a piaci árak szintjének.

    Az adóhatóságnak csak a következő esetekben van joga ellenőrizni a tranzakciós árak alkalmazásának helyességét (az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 40. cikkének 2. szakasza):

    1. kapcsolt felek között;
    2. az árutőzsdei (barter) műveletekről;
    3. külkereskedelmi ügyletek bonyolítása során;
    4. az adózó által az azonos (homogén) árukra (építési munkákra, szolgáltatásokra) alkalmazott árszinttől rövid időn belül 20%-ot meghaladó eltéréssel felfelé vagy lefelé.

    Ha az áru ára 20%-ot meghaladó mértékben eltér a piaci ártól, az adóhatóságnak jogában áll ellenőrizni az árak alkalmazásának helyességét, és indokolt döntést hozni a többletadó és kötbér megállapításáról, amelyet úgy számítanak ki, hogy ha ennek az ügyletnek az eredményeit az érintett árukra vonatkozó piaci árak alkalmazása alapján értékelték (az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 40. cikkének 2. és 3. szakasza).

    Ugyanakkor az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 40. cikke tartalmazza a piaci árak meghatározásának elveit. Vegye figyelembe, hogy az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 40. cikkének (3) bekezdése szerint a piaci ár meghatározásakor kedvezmények érvényesülhetnek okozta:

    • az áruk (építési munkák, szolgáltatások) fogyasztói keresletének szezonális és egyéb ingadozásai;
    • az áru minőségének vagy egyéb fogyasztói tulajdonságainak elvesztése;
    • a lejárati idő lejárata (a lejárati dátumhoz közeledik) vagy az áru értékesítése;
    • marketingpolitika, beleértve az olyan új termékek népszerűsítését, amelyeknek nincs analógja a piacokon, valamint az áruk (építési beruházások, szolgáltatások) új piacokon történő népszerűsítésekor;
    • prototípusok és áruminták megvalósítása a fogyasztók megismertetése érdekében.

    Ebben az esetben, ha az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 40. cikkének rendelkezéseit figyelembe véve az adóhatóság ésszerű következtetésre jut, hogy az adóalany által alkalmazott áruk ára több mint 20%-kal eltér a piaci ártól. , jogukban áll további adókat felszámítani a piaci árak alapján. Ugyanakkor mind az áfát, mind a jövedelemadót, valamint az ezekre az adókra vonatkozó büntetéseket felszámítják.

    Jegyzet! Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 40. cikkének alkalmazásakor a vitatott árat pontosan össze kell hasonlítani az azonos (homogén) áruk piaci áraival. Az áru vételárával (a termékek, munkák, szolgáltatások költségével) való összehasonlítás nem megengedett. Erre az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága is többször felhívta a figyelmet. Így az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága Elnökségének 2003. március 17-i 71. sz. tájékoztató levelében (4. bekezdés) a bírák rámutattak az adóhatóságnak a cikk szerinti kiegészítő adómegállapításról szóló határozatának érvénytelenségére. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 40. §-a miatt, mert az adóhatóság az ellenőrzés során nem vizsgálta a tranzakciós árak piaci áraktól való eltérésének mértékét. Ahol piaci árakat egyáltalán nem határoztak meg, valamint a jövedelemadó újraszámítása érdekében a szolgáltatások költségének mutatóját használta(a szolgáltatásokat önköltség alatti áron értékesítették).

    Nem is olyan régen a legfelsőbb bírói testület megerősítette álláspontját ebben a kérdésben (lásd az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbíróságának 2008.05.06. sz. 5849/08. sz. határozatát). A felügyelőség, amikor úgy döntött, hogy a társasággal szemben további általános forgalmi adót, kötbért és bírságot számít fel, abból indult ki, hogy a vételár alatti áruk eladásával a társadalom veszteségesen dolgozik. A bíró nem vette figyelembe az adóhatóságnak az önköltségi ár alatti árak alulértékelésére vonatkozó érvelését, mivel az áru piaci árának megállapításának kérdését az ellenőrzés nem vizsgálta.

A Szövetségi Adószolgálat pontosította az ingatlanadó-levonás megszerzésének eljárását lakáseladáskor. A három évnél rövidebb ideig birtokolt lakás értékesítéséből származó bevétel megszerzésével kapcsolatban a tulajdonosnak nyilatkozatot kell tennie és adót kell fizetnie. Csökkentheti a bevétel összegét a beérkezéséhez kapcsolódó, dokumentált kiadások összegével. Ha a kiadások magasabbnak bizonyultak, akkor ennek hiányában nem kell adót fizetni adó alap.

A Szövetségi Adószolgálat pontosította a megszerzési eljárást ingatlanlevonás lakáseladáskor. A három évnél rövidebb ideig birtokolt lakás értékesítéséből származó bevétel megszerzésével kapcsolatban a tulajdonosnak nyilatkozatot kell tennie és adót kell fizetnie. Ebben az esetben csökkentheti a bevétel összegét a bevételhez kapcsolódó dokumentált kiadások összegével. Ha a kiadások magasabbnak bizonyultak, akkor az adóalap hiánya miatt nem kell adót fizetni.

Ez áll az Orosz Föderáció Szövetségi Adószolgálatának Moszkvában 2010. december 31-én kelt levelében N 20-14 / 4 / [e-mail védett] A következő helyzettel foglalkozik. 2008-ban Egyedi tovább előzetes megállapodás vett egy lakást egy befejezetlen házban. A határidőt 2010 decemberére tolták. Az adóügyi osztály elmagyarázta, mi az eljárás az adólevonás megszerzéséhez a lakás későbbi eladása esetén:

Az ingatlanadó-levonás nyújtása új építkezéssel vagy lakásvásárlással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódik ...

Ha a lakást utólag értékesítette az adózó, az ilyen cselekmények nem változtatnak azon a tényen, hogy a beszerzési költségek felmerültek...

Ha az ingatlanadó-levonás az adóidőszakban nem vehető igénybe teljes egészében, az ingatlanadó-levonás fennmaradó részét a következő időszakokban lehet az adózó rendelkezésére bocsátani. adózási időszakok függetlenül attól, hogy a lakás (részben vagy egészben) ezekben az időszakokban az adózó tulajdonában van-e vagy sem.

Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve cikkeinek és 224. cikkének (1) bekezdésének megfelelően az adóalanyok által a ingatlan(beleértve a lakásokat is), 13%-os személyi jövedelemadót kell fizetni.