A részvények kibocsátására (kibocsátására) vonatkozó eljárás, amelyet a Bank of Russia 2014. augusztus 11-én 428-P hagyott jóvá, magában foglalja az elhelyezésükről szóló döntés meghozatalának szakaszát. Nyílt vagy zárt jegyzéssel történő részvénykibocsátásra vonatkozó döntés részvénytársaság alapításakor, az alaptőke felemelésekor vagy leszállításakor, egyes átváltáskor szükséges. értékes papírokat másokban és néhány más helyzetben.
A határozatot az Oroszországi Bank által meghatározott speciális formában kell elkészíteni (az „Értékpapír-kibocsátási szabályokról, a részvények kibocsátásának (további kibocsátásának) állami nyilvántartásba vételének eljárásáról, az értékpapírok állami bejegyzéséről szóló szabályzat 10. sz. jelentések a részvényjellegű értékpapírok kibocsátásának (további kibocsátásának) eredményeiről és az értékpapír-tájékoztatók nyilvántartásáról” (jóváhagyta az Oroszországi Bank 2014. augusztus 11-én, 428-P sz.)). Az értékpapír-kibocsátás sikeres nyilvántartásba vétele esetén a kérelmező az értékpapír-kibocsátási határozatból két példányban kerül kiállításra, bejegyzési jelzéssel és állami nyilvántartási számmal (Szabályzat 5.13. pont).
A dokumentum tartalmazza:
A további részvénykibocsátásról szóló döntést a társaság igazgatóságának jóvá kell hagynia. Ha az igazgatóságot nem választják meg, és a részvényesek száma nem éri el az ötvenet, a dokumentumot a Közgyűlés jóváhagyhatja. Ugyanakkor az alapszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy az Igazgatóság feladatait a GMS is elláthassa.
Az egyes részvényekre biztosított jogoknak meg kell felelniük a JSC alapszabályának.
A dokumentumot az egyedüli végrehajtó szervnek kell aláírnia ( vezérigazgató). Ha a cég rendelkezik pecséttel, akkor a határozatot pecséttel kell hitelesíteni.
A bank vagy más szervezet részvényeinek kibocsátására vonatkozó határozat minden oldalát iktatni és számozni kell.
A szervezetek, vállalkozások életében nap mint nap rengeteg olyan művelet zajlik, amely megfelelő oktatás nélkül nem mindig egyértelmű és átlátható. Vannak olyan műveletek, amelyeket bizonyos körülmények között meglehetősen ritkán hajtanak végre. Mindegyiknek meghatározott célja van. Ezek egyike egy részvénytársaság további részvénykibocsátása. Ez a cikk a művelet definícióját, jelentését, céljait és végrehajtási módjait tárgyalja.
A részvénykibocsátás, más néven kibocsátás csak részvénytársaságban valósítható meg. A további részvénykibocsátásnak többféle célja is lehet, de leggyakrabban vonzás céljából hajtják végre pénzbeli támogatás az alaptőkéhez. Sok vállalat számára a részvények jelentik az induló tőke létrehozásának egyetlen módját. Ezen alapok segítségével a cég fejlődik, terjeszkedik, újít a munkafolyamatokban stb.
A további kiadás folyamata sok tekintetben hasonló az elsődlegeshez, de van néhány árnyalat. Mint minden szervezetben végbemenő folyamatot, a kibocsátásokat is megfelelően formalizálni kell, és regisztrálni kell az állami ellenőrző szerveknél.
Egy további részvénykibocsátás a következő célok egyikét követheti:
A céltól, szervezeti és jogi formától, a résztvevők számától függően a részvénytársaság a kiegészítő részvénykibocsátás különféle módozatait választhatja. A kibocsátásokat sorozatszám és a kibocsátott részvények típusa szerint különböztetjük meg: átváltható, elsőbbségi, rendes stb. Minden értékpapírtípusnak megvannak a maga jogszabályai. Például az elsőbbségi részvények nem haladhatják meg az alaptőke 25%-át.
Gyakran kiegészítő kibocsátásokat hajtanak végre olyan struktúrákban, mint a bankok, biztosító társaságokés mások pénzintézetek amelynek tevékenységét törvény szigorúan szabályozza. Az állam rendszeresen emeli az alsó lécet az alaptőke nagyságára, még akkor is, ha nincs üzleti ügyek vagy krízisszükséglet. Ebben az esetben a részvények kibocsátása kizárólag a meglévő saját tőke szükséges szintre emelése érdekében történik.
Mielőtt további részvénykibocsátásról döntene, meg kell győződnie arról, hogy három feltétel teljesül:
A kiegészítő kibocsátású részvények kihelyezésének módját az állam határozza meg. Egy részvénytársaságnak három lehetséges elhelyezési lehetősége van:
A kibocsátási eljárás számos egymást követő lépésből áll, amelyek közül egyiket sem szabad kihagyni. A további részvények kibocsátása a következő algoritmus szerint történik:
A következő bekezdésekben mindezeket a szakaszokat részletesebben elemezzük.
A döntéshozatali szakaszban elvégzik a vállalat állapotának elemzését, valamint perspektivikus fejlesztés. Általában ezek a tevékenységek az igazgatóság hatáskörébe tartoznak. A Általános találkozó a kibocsátás kérdése bizonyos állam által meghatározott korlátozások (mennyiség, közösség típusa, elhelyezési feltételek) túllépése esetén jelenik meg.
A második szakasz - a döntés elfogadása - szintén az igazgatóság jóváhagyásához kötött. Csak különösen nehéz helyzetek a közgyűlés elé terjeszti megfontolásra. A szakasz részletesebb helyzettanulmányokat és elemzéseket tartalmaz. A kiadás ötlete sajátosságokat szerez: mutatók, feltételek és így tovább.
A további részvénykibocsátásról szóló döntés meghozatalát és jóváhagyását követően a banknak nyilvántartásba kell vennie azt. Természetesen nem akármilyen bank, hanem a pénzügyi piacokat felügyelő Oroszországi Bank Szolgálata.
A kérelmet a kibocsátási határozat jóváhagyását követő 30 napon belül kell benyújtani a Bank of Russia Szolgálatához. A dokumentumon túlmenően számos, a társaság jogi és gazdasági helyzetére vonatkozó információkat tükröző papírt, egy kibocsátási tájékoztatót, amely átláthatóan tükrözi a számításokat, elemzéseket és egyéb adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jövőbeni befektetők döntsenek a társaság jogi és gazdasági helyzetéről. befektetés. A részvénytársaság típusától és a kibocsátott értékpapíroktól függően egyéb dokumentumokra is szükség lehet.
Az elhelyezés legegyszerűbb módja az értékpapírok meglévő részvényesek közötti szétosztása. Az egyetlen feltétel az, hogy egyikük jogait ne sértsék.
Elhelyezés zárt előfizetéssel- részvényvásárlási javaslatok küldése azon személyek bizonyos körének, akik elsőbbséget élveznek a szervezet értékpapírjainak megvásárlásában.
Elhelyezés nyílt előfizetéssel- Részvényeket bárki vásárolhat. A meglévő részvényesek továbbra is előnyben vannak, de az aukció nyilvános.
A legnehezebb út - értékpapírok átalakítása. Ennek a módszernek a jellemzőit meg kell határozni egy adott vállalkozás alapszabályában.
Az értékpapírok kifizetése történhet készpénzben adásvételi szerződés megkötésével, és más formában is, ami a tulajdonjog átruházásához szükséges speciális dokumentumok elkészítését jelenti.
A kihelyezés feltételei annak módjától, valamint a részvények típusától függenek. Ha az értékpapírokat részvényeseik között helyezik el, általában nem határozzák meg a feltételeket. Nyílt vagy zárt előfizetés esetén a licit 1 hónaptól egy évig terjed.
A kibocsátás befejezését az Orosz Bank Szolgálata is bejegyzi. A befejezett értékpapír-kibocsátásról szóló jelentést legkésőbb az utolsó részvény kibocsátását követő 30 napon belül kell benyújtani. A szolgáltatás 14 napon belül ellenőrzi a jelentést és az összes kapcsolódó dokumentumot. Ezt követően ítéletet hoznak a részvénytársaságnak a nyilvántartásba vétel eredményéről.
A további részvénykibocsátások bejegyzése nem csupán formalitás. A köztisztviselők mindent alaposan tanulmányoznak Szükséges dokumentumok törvények és rendeletek betartása érdekében. Ha az ellenőrzés a hatályos szabályok megsértését tárja fel, a szervezettel szemben szankciókat szabhatnak ki. A jogsértések súlyosságától függően a további részvénykibocsátás akár érvénytelenné is válhat.
A legtöbb esetben azzal a céllal hajtják végre, hogy forrásokat vonzzanak a társasághoz, és ennek eredménye az alaptőke emelése. Ezen túlmenően ennek az eljárásnak a célja lehet a részvényesi kör bővítése vagy valamilyen átszervezés végrehajtása.
A kiegészítő kibocsátás lebonyolítási eljárása szempontjából sok közös vonása van a részvények kezdeti kihelyezésével, azonban számos jellemző még mindig jellemző rá.
További értékpapír-kibocsátás végrehajtása előtt meg kell győződni arról, hogy az alábbi feltételek teljesülnek.
A jogszabály a további kibocsátású értékpapírok kihelyezésének következő módjait határozza meg:
Hagyományosan a további részvénykibocsátásra vonatkozó eljárás több, egymással összefüggő szakaszra osztható.
Az ilyen döntés meghozatalára a közgyűlés vagy az igazgatóság lehet illetékes, ha ezt a társaság alapszabálya biztosítja számára. Vannak azonban törvényben meghatározott korlátozások (kibocsátási mennyiségek, kihelyezési feltételek, társaság típusa stb.), amelyek bekövetkeztekor a tanács köteles a határozathozatali jogát az ülésre átruházni.
Az értékpapír-kibocsátásról szóló döntést a már kidolgozott döntés a további kérdésről, és részletesebb információkat tartalmaz a következő számról. Általában a társaság igazgatósága hagyja jóvá, de bizonyos esetekben (amelyeket általában az alapszabály írja elő) ezek a hatáskörök a közgyűlésre szállnak át.
A további értékpapír-kibocsátásról szóló jóváhagyott döntés állami nyilvántartásba vételhez kötött, amelyet a Bank of Russia Szolgálatának kell végrehajtania. pénzügyi piacok a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. A társaság a kérelemhez csatolja a gazdasági és jogi helyzetére vonatkozó információkat, valamint a részvények soron következő kibocsátására vonatkozó információkat. A benyújtandó dokumentumok listáját jogszabály határozza meg, és az értékpapírok elhelyezésének típusától és módjától, valamint a társaság jellemzőitől függ.
A további részvénykibocsátás bejegyzése minden esetben olyan információk nyilvánosságra hozatalával jár együtt, amelyek alapján a részvényesek és a potenciális befektetők megítélhetik a befektetések megfelelőségét. Az információszolgáltatás rendjét a törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.
Egyes esetekben a kiegészítő részvénykibocsátás végrehajtásakor kibocsátási tájékoztató nyilvántartásba vétele szükséges (nyílt vagy zárt jegyzést folytató társaságok esetében, amelyek jegyzési listája meghaladja az 500-at).
A további kibocsátás részvényeinek kibocsátásának algoritmusát a kibocsátási határozatban határozzák meg, és mint már említettük, a legtöbb esetben az alábbi módok valamelyikén hajtható végre.
Kiegészítő kibocsátású részvények fizetése lehet készpénzben vagy nem pénzben.
Az első esetben az értékpapír vásárlás adásvételi szerződés alapján történik. A második eset további intézkedések végrehajtását és a tulajdonjogok bejegyzésére vonatkozó eljárásban meghatározott különleges dokumentumok végrehajtását foglalja magában.
Az értékpapírok kihelyezésének határideje a kibocsátási határozatban rögzítették. A törvény meghatározza az előfizetés határidejét: egy hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb nem lehet.
Az értékpapírok részvényesek részére történő kiosztása vagy a részvények átalakítása esetén általában nem tüntetik fel az időszakot, mivel az értékpapírok újrakibocsátásának folyamata körülbelül egy napot vesz igénybe.
A jelentést az illetékeshez kell benyújtani kormányzati hivatal legkésőbb a kibocsátás lejáratától számított 30 napon belül, vagy (ha a kibocsátás határidő előtt befejeződik) az utolsó részvény kihelyezésétől számítva. A jelentés elbírálását és az arról szóló döntés meghozatalát az összes dokumentum kézhezvételétől számított tizennégy napon belül kell elvégezni.
Ez az utolsó szakasz nem nehéz, de meghatározza az egész rendezvény sikerét. A regisztráció megtagadásának oka lehet a jogszabályban előírt dokumentumok benyújtásának elmulasztása, a határidők megsértése, tévedések vagy a megállapított szabályok be nem tartása. Ha az Oroszországi Bank Pénzügyi Piaci Szolgálata megtagadja a jelentés nyilvántartásba vételét, az értékpapírok kibocsátását érvénytelennek nyilvánították.
Nyilvánvalóan egy további értékpapír-kibocsátás lebonyolítása speciális jogi ismereteket, az árnyalatok megértését, tapasztalatot, figyelmes hozzáállást és felelősséget igénylő folyamat. Megvalósítását célszerű egy ilyen jellegű kérdésekkel szakmai szinten foglalkozó szervezetre bízni.
A részvénytársaság állami bejegyzésére vonatkozó eljárás a részvények további kezdeti kibocsátását és bejegyzését jelenti. A részvénykibocsátáshoz szükséges dokumentumokat a társaság állami bejegyzését követő 30 napon belül kell benyújtani a Szövetségi Pénzügyi Piacok Szolgálatához. A részvénykibocsátás bejegyzéséhez a részvénykibocsátással kapcsolatos döntés meghozatala szükséges.
A részvénytársaság alapításáról szóló megállapodás keretein belül jóvá kell hagyni, és azon kell alapulni. A részvénytársaság állami bejegyzésének időpontja pedig a részvények részvényesek közötti elhelyezésének időpontja. A részvénytársaság alapító okiratának tartalmaznia kell az adott részvény tulajdonosának jogairól. A részvénykibocsátásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a részvények leírását, beleértve azt is, hogy ez a részvény milyen jogokat biztosít tulajdonosának, de figyelembe kell venni a részvénytársaság alapszabályát.
Az értékpapír-kibocsátásról szóló határozat és a kibocsátás eredményéről szóló jelentés elkészítésekor a következőket kell figyelembe venni:
Ha a Társaság alapítóinak száma meghaladja az 500 főt és/vagy ha a részvénykibocsátás névértéke meghaladja az 50 ezret minimális méretek bérek (5 millió rubel), akkor állami regisztráció a kibocsátáshoz egy tájékoztatót kell rögzíteni, amelynek formáját a Szabványok is szigorúan előírják.
A részvénykibocsátásról szóló határozatot a főigazgatónak és a könyvelőnek alá kell írnia, majd fel kell tűzni, meg kell számozni, és a részvénytársaság pecsétjével meg kell erősíteni.
