Általános jellemzők az ország gazdasági komplexuma
Iparágak elhelyezésére és specializálódására Mezőgazdaság főként a természeti tényező befolyásolja, amelyet Magyarországon a termőföld és a kedvező éghajlat képvisel. Ezek a természeti előnyök a mezőgazdaságban érvényesülnek.
A magyar mezőgazdaságban az 1990-es évek eleje óta. Gyakran voltak válság jelei, amit aztán a gazdaság egészének általános hanyatlása és a KGST összeomlása miatti jelentős piacvesztés magyarázott.
Az EU-országokba irányuló mezőgazdasági export is szenvedett.
Ennek oka nem az EU és Magyarország viszonya, hanem az agrárszektor belső problémái voltak. Pontosabban, ezek az elégtelen finanszírozás, az ipar megkésett modernizációja és az alacsony versenyképesség.
Magyar mezőgazdasági termékek: búza, kukorica, napraforgómag, burgonya, cukorrépa; sertés, szarvasmarha, baromfi, tejtermékek.
A magyar kormány agrárpolitikáját a mezőgazdaság gazdaságban betöltött szerepének erősítésére irányítja, különös tekintettel az ország hagyományos ágazataira: a kukorica-, búza-, hús-, zöldség-, gyümölcs- és bortermelésre.
A mezőgazdasági terület Magyarországon 6,1 millió hektárt tesz ki, ennek több mint 50%-a szántó. 1,5 millió hektáron a gabonanövények, 1,0 millió hektáron a kukorica.
A növénytermesztést elsősorban a gabonatermesztés, valamint a zöldségtermesztés és a kertészet (beleértve a szőlőtermesztést is) képviseli.
Az állatállomány a hazai mezőgazdasági bevétel több mint 60%-át adja. A legfejlettebb a sertéstenyésztés, a hús- és tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés, valamint a baromfitenyésztés. A hazai piac igényeit a juhtenyésztés és a mesterséges tározókban történő haltenyésztés is kielégíti.
Magyarország átlagos gazdasági fejlettségű ipari-agrárország
GDP: 100,3 milliárd dollár
Egy főre jutó GDP: 9910 USD
Egy főre jutó GDP PPP: 14 900 USD
A dolgozó népesség foglalkoztatása: mezőgazdaság - 6,7%; ipar - 34,5%; szolgáltató szektor - 58,8%
A GDP összetétele: mezőgazdaság - 4,4%; ipar -34,2%; szolgáltató szektor - 61,4%
A gazdaság ágazati szerkezete, fő ágazatainak aránya
Az emberi gazdasági tevékenység elsődleges szférája
Az üzemanyag- és energiaforrásokat Magyarországon a szén-, földgáz- és olajlelőhelyek képviselik. A szén teljes geológiai készletét jelenleg közel 9 milliárd tonnára becsülik, a szén minősége és fűtőértéke alacsony. Az összes készlet több mint 60%-a lignit, körülbelül 25%-a barnaszén és csak 15%-a kőszén.
A Bükk-hegység lábánál olajlelőhelyek találhatók, nagyobb olajlelőhelyeket később a Balatontól délnyugatra, a Zana-vidéken fedeztek fel.
A jelentősebb földgázlelőhelyek megközelítőleg ugyanazokon a területeken találhatók, mint az olajlelőhelyek. A legnagyobb készleteket az Alföldi tartományban fedezték fel.
Északkeleten, Rudobánya község közelében találhatók az ország egyetlen vasérc lelőhelyei. Az érc átlagos vastartalma itt kevesebb, mint 30%.
A mangánérckészletek a harmadik legnagyobbak Európában, érctelepek a Bakon-hegységben, az Urkut régióban találhatók, ahol 90-95%-át bányászják.
Magyarország rendelkezik Európa egyik legjelentősebb bauxitlelőhelyével. A fő bauxitlelőhelyek a Balatontól északra fekvő Dunantulban - a Bakonyban és a Vértesben - találhatók. Magyarország a hatodik a világon a bauxitbányászatban. A Börzen, a Mátra és a Zemplén hegységben is találhatóak kis ón-, ólom- és molibdéntartalmú polifémes érctelepek.
Fontosak a Magyarországon feltárt uránércek. Lelőhelyeiket az ország déli részén, Pécs város közelében fedezték fel. Az uránérc itt legfeljebb 1 ezer méter mélységben fekszik.
Magyarország területének 70%-a mezőgazdasági terület. A terület 17%-át erdők borítják. Az ország fő mezőgazdasági régiói Közép- és Kelet-Magyarország síkságain találhatók.
Magyarország hagyományosan gabona (élelmiszer és takarmány), valamint liszt és őrlési termékek exportőre. A bruttó gabonatermés mintegy 16 millió tonna. Az átlagos búzatermés 5 millió tonna, a hazai fogyasztás pedig mintegy 2 millió tonna. Így az országban a búzatermelés 1,5-2-szeresen haladja meg a saját szükségleteit.
Magyarországon mintegy 700 ezer tonna szőlőt dolgoznak fel, elsősorban borkészítés céljából. A bor mintegy negyedét exportálják.
Az emberi gazdasági tevékenység másodlagos szférája
Az iparban (1. sz. melléklet) a feldolgozóipar a legfejlettebb (a GDP 90,6%-a) A feldolgozóipar vezető ága a gépipar, ezen belül:
Autóipar (a budapesti és székesfehérvári Ikarus gyár Európa legnagyobb buszgyártója).
Mozdonyok, hajók, daruk gyártása.
Villamos és rádióelektronikai ipar (beleértve a hírközlési berendezések, számítástechnikai berendezések, orvosi berendezések és eszközök gyártását (Budapest, Székesfehérvár)).
Szerszámgépipar (Budapest, Miskolc, Esztergom).
Mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása könnyű- és élelmiszeripar számára.
Elektromos termékeket, elektronikát, motorokat, dízelmozdonyokat, motorkerékpárokat, buszokat, folyami hajókat, ipari berendezéseket, televíziókat és rádiókat, háztartási gépeket gyártanak, stb. Vannak vas- és színesfémkohászati vállalkozások.
A vegyiparban fontos helyet foglal el az ásványi műtrágyák, növényvédő szerek, szerves szintézis termékek gyártása, fejlődik a gumiipar, a különböző típusú műanyagok, szintetikus anyagok. Viszonylag magas szint elérte a gyógyszergyártást (az ipari termékek értékének 15%-a). A nagy hagyományokkal rendelkező iparág erős kutatóbázisra épül, melynek segítségével folyamatosan fejlesztik ki a különböző betegségek elleni küzdelem egyre hatékonyabb eszközeit.
Jelentős az élelmiszeripar: nagy hús- és tejipari, valamint konzervipari vállalkozások. A könnyűipar legfejlettebb ágai a varrás, a bőr- és lábbeligyártás, valamint a kötés. A magyar szövetek, konfekcióruházat, lábbelik, bútorok, valamint a húsfeldolgozó és konzervipari termékek megérdemelt hírnévnek örvendenek a világ számos országában.
Az élelmiszeripar szinte teljes mértékben a hazai nyersanyagbázisra támaszkodik, míg a könnyűipar egyes ágai jelentős alapanyag- és félkésztermék-importot igényelnek. Magyarország gyapotot, gyapjút, lenet, nyersbőrt, fát és cellulózt importál.
Az 1990-es évek végi recesszió után. stabilizálódik a kohászat és a könnyűipar termelése, amely szinte kizárólag a vevők által szállított alapanyagokkal működik. Az energia- és vízellátás részaránya 8,9%. A kitermelő iparban a termelés fokozatosan megszűnik.
A magyar ipar nagymértékben függ a világpiaci helyzettől: mindennek több mint fele (52%) exportra kerül ipari termelés. Nagyvállalatok export – iparágtól függően – termékeik 60–80%-át. A hazai piac igényeit elsősorban a kis- és középvállalkozások elégítik ki (a foglalkoztatottak száma 50 főig, illetve 300 főig).
Emellett Magyarországon is elterjedt a kézművesség: hímzés, kerámia, függöny, fajátékok, babák, fonott kosarak, porcelán, libatoll termékek.
Érdemes tehát megjegyezni az autóipar érezhető túlsúlyát az ország iparában, ahol sokféle árut állítanak elő, amit exportra is szállítanak, bár nem szabad szem elől téveszteni a meglehetősen fejlett vegyipart és kohászatot, nem beszélve a élelmiszeripar. Magyarország ugyanakkor rosszul ellátott energiával, ami nagymértékben függ az ellátástól.
Megfoghatatlan (nem termelő) szféra. A termelési és fogyasztói szolgáltatások legfontosabb típusai és elhelyezkedésük
A magyar gazdaság fő szolgáltatási típusai a magánszemélyek tulajdonában lévő turizmus, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, kommunikációs szolgáltatások.
Az elmúlt években megnőtt a turizmus szerepe az ország gazdaságában. Évente több mint 15 millió ember érkezik Magyarországra. A turisták számára az egyik legvonzóbb hely Budapest - a világ egyik legszebb városa. Eger az egyik leglátogatottabb város. A balatoni üdülőrégió, az ország múzeumai, különböző korszakú építészeti emlékei állandó sikernek örvendenek.
Kiskereskedelmi forgalom a hazai piacon az 1987–1997-es recesszió után. folyamatosan bővül (2002-ben - 24,8 millió dollár). Ezt elősegíti a növekedés készpénzbevétel lakosságszám, új típusú kereskedelem megjelenése (hipermarketek, pláza) és a szolgáltatás minőségének javítása. A kereskedelmi forgalom szerkezete megközelítőleg a következő: 33,4% - élelmiszer, 28,4% - járművek, ezekhez alkatrészek és üzemanyag, 16,4% - bútorok és háztartási gépek, 9,5% - kulturális és oktatási cikkek.
Kommunikációs szolgáltatások: 2008-ban az internetezők száma 5 millió 500 ezer fő, a 100 főre jutó mobil előfizetők száma 122,24 fő volt.
A pénzügyi szolgáltatások a magyar gazdaság egyik legfontosabb pozícióját töltik be. Magyarország 2007-ben a GDP 19 százalékát fordította hazai beruházásokra.
Magyarország immateriális szektora rendkívül fejlett és egyben multidiszciplináris, ami lehetővé teszi, hogy az ország szolgáltató szektorának nagy kilátásairól beszéljünk. Ugyanakkor a gazdaságnak ez a része nagymértékben függ a tőkebefektetésektől, ami válság idején meglehetősen kedvezőtlen a fejlődése szempontjából.
A kommunikáció és a közlekedés földrajza
Magyarország fejlett közlekedési kommunikációs hálózattal rendelkezik. A közutak hossza több mint 30 ezer km, 90%-a kemény burkolatú.
A vasutak hossza 7,8 ezer km (villamosított - 31%). A Magyar Államvasútak vezető vasúttársasága.
Budapesten a három fő pályaudvar a Keleti, a Nyugati és a Déli (Déli), a többi külső állomással, mint például Kelenföld. A három közül a Déli pályaudvar a legmodernebb, de a keleti és a nyugati pályaudvar dekoratívabb és érdekes építészetű. További jelentős pályaudvarok országszerte: Szolnok (a legfontosabb Budapesten kívüli vasúti átjáró), Tiszai pályaudvar Miskolcon, valamint Pécs, Győr, Szeged és Székesfehérvár állomásai.
Az egyetlen város, ahol van földalatti vasút, Budapest saját metróval.
Budapesten HÉV néven ingázó vasúti járat is működik.
Magyarországon körülbelül 43-45 repülőtér van, köztük kicsik is. Ebből öt nemzetközi - Budapest - Ferihegy, Debrecen repülőtér, Sarmelek repülőtér (a Balaton közelsége miatt FlyBalatonnak is nevezik), Győr-Pér és Pécs Pogány. A Malev magyar légitársaság több mint 60 városba üzemeltet járatokat (főleg Európában).
Az ország tranzitszerepe is fontos. A „Druzsba-I” (Ukrajnából), „Druzsba-II” (Szlovákiából) és „Adria” (Horvátországból), a „Testvériség” (Ukrajnából) és „Baumgartner-Győr” (Ausztriából) gázvezetékek ) áthaladni Magyarország területén ); a vezetékek teljes hossza 7,2 ezer km. Aktívan zajlik a gyorsforgalmi utak építése az országon áthaladó úgynevezett helsinki közlekedési folyosók keretében.
Közlekedési mód szerinti felépítés: közúti – 51%, vasúti – 30%, vezetékes – 15%, vízi – 3%. Szállítási irányok szerinti felépítés: nemzetközi – 60%, belföldi – 40%. A vízi és légi szállítást gyakorlatilag nem használják a belföldi áruszállításban.
Érzékelhető, hogy Magyarország Európa fontos tranzit régiója, fontos hajózható folyók folynak át rajta, az infrastruktúra meglehetősen fejlett és folyamatosan fejlődik. Mindez fontos eleme az ország gazdasági fejlődésének. Említésre méltó továbbá a közúti szállítás országon belüli és határain kívüli légi szállításának növekvő szerepe.
Az ország külgazdasági kapcsolatai. Az IEO legfontosabb formáinak jellemzői
Nemzetközi kereskedelem
A magyar gazdaság jellemző vonása a nagyfokú nyitottság és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel. A külkereskedelem dinamikája pozitív, de krónikusan passzív. Így az export volumene 2008-ban 109,3 milliárd dollár volt, az importé 107,5 milliárd dollár.
Az export áruszerkezetében 2002–2008. termékekkel magas fokozat hozzáadott érték: „gépek és berendezések” (59–61,1%; elsősorban kommunikációs berendezések, hangfeldolgozó berendezések, automatizált adatfeldolgozó rendszerek, háztartási és ipari elektromos készülékek) és „feldolgozott termékek” (29–31%). Az export 7-8%-át a mezőgazdasági termékek tették ki.
2.1. ábra. - A magyar export szerkezete 2007-ben.
A fő importkontingensbe a „gépek és berendezések” (50–52%) és a „feldolgozott termékek” (35–38%) is tartoztak. Az energiaforrások aránya az importban 6-8 százalék, az orosz energiaforrások adják a Magyarországra irányuló összes energiaellátás 70 százalékát.
2.2. ábra. - Magyarország importjának szerkezete 2007-ben.
2.3. ábra. - Fő importáló országok (2007)
Így 2007-ben a magyar export több mint 90%-a európai országokba irányult, az import 75%-a onnan származott. A legnagyobb kereskedelmi partnerek Németország, Ausztria, Olaszország, az EU részesedése eléri a 72%-ot. Oroszország a 8. helyen áll a kereskedelmi partnerek között.
Külföldi befektetések
BAN BEN utóbbi évek A magyarországi pénzügyi és gazdasági válság kapcsán a tőkebefektetések volumenének csökkenése következett be, ami az országban zajló társadalmi-gazdasági reformmal, a politikai instabilitással és az ország vonzerejének csökkenésével függ össze a külföldi befektetők számára. . Magyarország 2004 májusa óta az EU tagja. uniós strukturális alapok pénzügyi forrásait használja fel. Ezek az alapok lehetővé teszik a tagországok számára Európai Únió versenyképes alapon jelentős támogatást kapnak a strukturális szerkezetátalakításhoz és a versenyképesség növeléséhez nemzetgazdaság, új munkahelyek teremtése. Például Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a 2004-2006 közötti időszakban kapott jogot. uniós támogatásokból 510 milliárd forintot (2,6 milliárd dollárt) használnak fel ezekre a célokra. A Nemzeti Fejlesztési Terv fő célja a Verhovna Rada életkörülményeinek minőségi javítása. Ennek szükséges feltételei: az ország versenyképesebb gazdasága; több hatékony használat az ország tudományos és humanitárius potenciálja; környezetbarát környezet; a régiók következetesebb, egységesebb fejlesztése.
A magyar pénzügyi és hitelszolgáltatási piac meglehetősen nyitott, és általában véve a külföldi szereplőkkel szemben támasztott követelmények kevésbé szigorúak, mint a legtöbb ipari országban. A fő különbség az, hogy a Verhovna Radában érvényben lévő jogi normák csak formai követelményeket tartalmaznak a külföldi pénzügyi és hitelszolgáltatókkal szemben, ami teljesen megvalósítható. Ezt igazolja a magyar piacon bejegyzett, többségében külföldi tulajdonú pénzügyi és hitelintézetek tulajdonosi szerkezetének valós helyzete.
Magyarország kormánya a K+F-fejlesztés középtávú stratégiája, a „Széchenyi-program a vállalkozói szellem fejlesztéséért” keretein belül is ösztönzi a beruházások beáramlását az innovatív és fejlesztésorientált társadalmak (vállalatok) fejlesztésébe.
nemzetközi turizmus
Az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág magyar gazdaság– turisztikai szektor. Turisztikai infrastruktúra (szállodák, pontok Vendéglátás, strand, egészségügyi, szórakoztató komplexumok, uszodák, vadászházak, horgászhelyek stb.) a különböző jövedelmű látogatókat célozza meg. Az elmúlt években 29,3 milliárdot különített el az állam az üdülőturizmus fejlesztésére. (120 millió euró). Emellett az állam pályázatot írt ki termálfürdők és gyógyközpontok építésére. A magáncégek az építési engedélyen túl támogatásban részesültek, és a támogatásokhoz hozzáadva 39,7 milliárd forint önerőt, mindössze 89 milliárdot fektettek be. 11 új szálloda építésében és 13 szálloda korszerűsítésében.
A turisták számára az egyik legvonzóbb hely Budapest, a világ egyik legszebb városa. Budapest büszkesége a középkori, 18-19 századi gyönyörű építészeti emlékek. A század elején épült, csodálatos parlament épülete Budapest jelképe lett. A budapesti múzeumok gyűjteményei világhírűek.
Magyarország egyik legnagyobb attrakciója a Balaton. A Balatonon számos szanatórium, nyaraló, szálloda, étterem található.
A Balatontól északra található a Bakony-hegység „fővárosa”, a barokk építészeti együtteseiről híres Veszprém.
2008-ban Magyarországot 39,6 millió külföldi látogató kereste fel. A külföldre utazó magyar turisták száma 2008-ban (17,4 millió fő) csaknem a 2007-es szinten maradt. Összesen 2,9 milliárd dollárt költöttek el.
Itt találhatók linkek a világ létező országainak gazdaságairól szóló cikkekhez: # Ausztrália gazdasága # Ausztria gazdasága # Azerbajdzsán gazdasága # Albánia gazdasága # Algériai gazdaság # Angolai gazdaság # Andorra gazdasága # Antigua gazdasága és... ... Wikipédia
Pénznem 1 Euro (€) = 100 cent ... Wikipédia
Egy ország gazdasága- (Nemzetgazdaság) Az ország gazdasága az ország vagyonát és polgárai jólétét biztosító társadalmi kapcsolatok A nemzetgazdaság szerepe az állam életében, lényege, funkciói, ágazatai, mutatói. az ország gazdaságáról, az országok szerkezetéről... ... Befektetői Enciklopédia
1) meghatározott rész nemzetgazdaság, alárendelt a kapitalista országokban gazdasági támogatást háborúk előkészítése és vívása, a szocialista védelmi képességek erősítése; 2) tudás ága (katonai... ... Nagy Szovjet Enciklopédia
Koordináták: é. sz. 46°05′00″. w. 18°13′00″ K. d. / 46.083333° n. w. 18,216667° K. d... Wikipédia
Az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlása jelentős politikai esemény volt, amely a növekvő belső társadalmi ellentétek és a birodalom balkanizálódása következtében következett be. Első Világháború, 1918-as terméskiesés és gazdasági válság indokul szolgált a... ... Wikipédia számára
Magyarország története ... Wikipédia
Magyarország ... Wikipédia
Weng. Állami Nyomda ... Wikipédia
Koordináták: é. sz. 47°29′53″. w. 19°02′24″ K. d. / 47.498056° n. w. 19,04° K. d... Wikipédia
Magyarország Kelet-Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasági országa. A szintje gazdasági fejlődés meglehetősen magas, és ami a legfontosabb, továbbra is aktívan növekszik. Természetesen az ipari komplexumra is odafigyelnek - a magyarok a vonzásban érdekeltek külföldi befektetésés készek felajánlani a vállalkozóknak a világ minden tájáról nagyon jövedelmező feltételek!
1. Az ország területének mintegy 70%-a mezőgazdasági terület. Az agrárterületek az ország középső és keleti részein koncentrálódnak. Megjegyzendő, hogy a 2008-as válság előtt az ország a gazdasági fejlettség egyik legjobb mutatóját mutatta a „fiatal” EU-tagok körében, és 2014-től ismét vezető pozíciót foglal el.
Az agrárszektor ideális irány a külföldi befektetések számára, mert a válság után a magyar gazdaság ezen résén vannak hiányosságok. Az ország elegendő természeti és fizikai erőforrással rendelkezik, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság sikeres fejlesztését a következő években.
2. A kohászat egykor nagy hatással volt a magyar gazdaságra. Ám 2008 óta ennek az ágazatnak a súlya csökkent a gazdaságban, és a csőd szélére került Európa egyik legerősebb kohászati üzeme, a Dunafer. Ezt vegye figyelembe, ha fémhengerlési vállalkozást tervez Magyarországon. Hasonló a helyzet a cementgyártással is – az ország a cementgyárak külföldi befektetéseiben érdekelt.
3. Ma a magyar gazdaság főként a gépészetre épül. A munkaerő itt viszonylag olcsó, ezért sok világgazdaság hajlandó erős autógyárat építeni Magyarországon, például Raba, Suzuki, Mercedes és más márkák.
4. A Richter Gedeon cégnek óriási befolyása van Magyarország gazdasági fejlettségi szintjére. Az egyik legnagyobb európai gyógyszergyártó.
2014-ben a magyar gazdaságot pozitívan befolyásoló egyik fő tényező az Orosz Föderációból az Európai Unióba érkező energiaforrások szállításának és elosztásának bőséges lehetősége. Hatalmas mennyiségű kőolaj és gáz áramlik át Magyarország területén - a MOL állami vállalat e téren monopolistának nevezhető (az európai energiapiac legbefolyásosabb szereplője).
Az energiahordozókat a francia Eon cég szállítja, majd onnan szállítja az energiahordozókat az osztrák OMW céghez. Magyarország egyébként nem sokkal ezelőtt megkapta a lehetőséget, hogy fordított gázt szállítson Ukrajnába - ez egy nagyon aktuális és ígéretes tendencia a helyi gazdaság számára.
Az utóbbi időben a nemzetgazdaság fejlesztésében egyre nagyobb szerepet szánnak a közúti szállítási szektornak. Valóban, ma az EBRD támogatásával hatalmas számú európai szintű szállítási útvonal épül Magyarországon - Budapest a környező országok főbb útvonalaival csatlakozik, ezzel Magyarország az EU logisztikai piacának vezető szereplőjévé válik.
A közúti fuvarozási ágazat gazdaságbeli kilátásairól számos egyéb bizonyíték is szól:
Amint látható, Magyarország lassan, de biztosan átalakul nyersanyagszállítóból jelentős gyártóvá elkészült termékekés néhány évtized múlva az európai logisztikai piac élére állhat.
Az első dolog, amire a magyar tartózkodási engedéllyel és a letelepedési engedéllyel rendelkező potenciális személyeknek figyelniük kell, az az adónem fizetésének szigorú büntetése. Talán ez az egyik fő érv, amivel a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasítják – a magyarok nagyon figyelmesek adójogszabályok. Ennek megvan az oka – látják a siker okait a szakértők átmeneti gazdaság Magyarországon éppen az adók ösztönző funkciója.
Az adóknak 3 fő csoportja van - kivétel nélkül minden magyarországi vállalkozás fizeti:
Világszakértők egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaság stabil növekedést fog tapasztalni a következő években. Ezt elősegíti a helyi hatóságok átgondolt politikája és a külföldi befektetések aktív bevonása. Az országban egyébként valóban nagyon kedvezőek a feltételek a külföldi vállalkozók számára - erről bővebben a magyarországi oroszok üzleti kilátásairól szóló cikkben olvashat.
Az iparban a feldolgozóipari ágazatok a legfejlettebbek (a GDP 90,6%-a) A feldolgozóipar vezető ága a gépipar, ezen belül:
· autóipar (a budapesti és székesfehérvári Ikarus gyár Európa legnagyobb autóbuszgyártója);
· mozdonyok, hajók, daruk gyártása;
· elektromos és rádióelektronikai ipar (ideértve a kommunikációs eszközök, számítástechnikai berendezések, orvosi berendezések és műszerek gyártását (Budapest, Székesfehérvár));
· szerszámgépipar (Budapest, Miskolc, Esztergom);
· mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása a könnyű- és élelmiszeripar számára.
4. ábra Szerkezet ipari komplexum 2007-re
Elektromos termékeket, elektronikát, motorokat, dízelmozdonyokat, motorkerékpárokat, buszokat, folyami hajókat, ipari berendezéseket, televíziókat és rádiókat, háztartási gépeket gyártanak, stb. Vannak vas- és színesfémkohászati vállalkozások.
BAN BEN vegyipar Fontos helyet foglal el az ásványi műtrágyák, növényvédő szerek, szerves szintézis termékek gyártása, fejlődik a gumiipar, a különféle műanyagok, szintetikus anyagok. A gyógyszergyártás viszonylag magas szintet ért el (az ipari termékek értékének 15%-a). A nagy hagyományokkal rendelkező iparág mögött erős kutatóbázis áll, melynek segítségével folyamatosan fejlesztik a különböző betegségek elleni küzdelem egyre hatékonyabb eszközeit.
Jelentős az élelmiszeripar: nagy hús- és tejipari, valamint konzervipari vállalkozások. A könnyűipar legfejlettebb ágai a varrás, a bőr- és lábbeligyártás, valamint a kötés. A magyar szövetek, konfekcióruházat, lábbelik, bútorok, valamint a húsfeldolgozó és konzervipari termékek megérdemelt hírnévnek örvendenek a világ számos országában.
Az élelmiszeripar szinte teljes mértékben a hazai nyersanyagbázisra támaszkodik, míg a könnyűipar egyes ágai jelentős alapanyag- és félkésztermék-importot igényelnek. Magyarország gyapotot, gyapjút, lenet, nyersbőrt, fát és cellulózt importál.
Az 1990-es évek végi recesszió után. stabilizálódik a kohászat és a könnyűipar termelése, amely szinte kizárólag a vevők által szállított alapanyagokkal működik. Az energia- és vízellátás részaránya 8,9%. A kitermelő iparban a termelés fokozatosan megszűnik.
Magyarország exportja a teljes ipari termelés több mint felét (52%) teszi ki. A nagyvállalatok – iparágtól függően – termékeik 60-80%-át exportálják. A hazai piac igényeit elsősorban a kis- és középvállalkozások elégítik ki (a foglalkoztatottak száma 50 főig, illetve 300 főig).
Az ország energiaszükségletét kevesebb, mint 50%-a saját forrásból biztosítja. Az olajat és a földgázt Ukrajnán keresztül szállítják Oroszországból. Az adriai olajvezeték a horvátországi Rijeka kikötőjéből indul ki. A földgáz Románia Erdélyből is érkezik az országba.
Autóipar. Az autóipar a magyar gazdaság egyik fő ágazata, 20%-át adja teljes összeg export és 46,6% Az ország GDP-je. 2007-ben a külföldön eladott autók értéke elérte a 8,2 milliárd eurót, a motorok értéke pedig az 5,3 milliárd eurót. Ezen a területen 600 vállalkozás működik, amelyek 110 000 főt foglalkoztatnak. Ebből 240 vállalat ISO és/vagy TS 16949 minőségi szabványok szerint működik. Fajsúly A Magyarországon gyártott autók exportja 94%-ot tesz ki, az autóalkatrészek és -motorok területén ez a szám eléri a 88%-ot.
Az első és második szintű gyártók száma folyamatosan növekszik. A 90-es évek elején több külföldi autógyártó, így a Suzuki, az Audi és a General Motors, valamint a 20 legjobb tier 1-es gyártó közül 14 indította el a termelést Magyarországon. Számos multinacionális cég költöztette Magyarországra a termelést, a szolgáltatókat, valamint európai központjait, kutatási-fejlesztési központjait, eddigi közvetlen befektetéseik közel 67 milliárd eurót tesznek ki.
Elektromos felszerelés. Az évi 10 milliárd dollár értékben elektronikai berendezéseket gyártó Magyarország jelenleg Kelet-Európa össztermelésének 40%-át adja. Az elektronika az ország gazdaságának egyik vezető ágazata: az ipari dolgozók 17%-a elektronikai cégeknél dolgozik, amelyek az ipari termelés 25,5%-át, a teljes export 42%-át adják. Az elmúlt 7 évben a külföldi befektetők négy tevékenységi terület iránt mutattak különös érdeklődést, nevezetesen: információtechnológia, kommunikáció, fogyasztói elektronika és autóelektronika. A számítástechnika a vezető elektronikai ágazat, amely a teljes gyártás 30%-át teszi ki. Magyarország a legnagyobb perifériagyártó.
A távközlés területén külföldi gyártók mobiltelefonokés összetevőik kiválósági központokat hoztak létre, amelyek elősegítik az innovációt és az új alkalmazásokat.
Számos autóelektronikai beszállító cég kiemelt feladatának tekinti a magyar piacon tevékenykedő autó- és buszgyártók kiszolgálását. A világ legnagyobb EMS szolgáltatói közül néhány, mint a GE, Philips, Siemens, IBM, HP, Ericsson, Nokia, Sony, Samsung is jelen van Magyarországon. A szektor legnagyobb gyártói közé tartozik az IBM (USA), a Flextronics, a Samsung, az Albacomp, a GE (USA), a Nokia (Finnország), a Siemens (Németország), a Solectron, a Sanmina, az Elcoteq, a Videoton, az Orion, a Sanyo és mások. 2006-ban a távközlési szektorba irányuló külföldi működőtőke-befektetések beáramlása elérte a 2,8 milliárd eurót. Ma a külföldi cégek részesedése eléri a 95%-ot a kommunikációs berendezések gyártásában és a 30%-ot a teljes berendezésgyártásban.
A magyar távközlési piac is magas növekedési dinamikát mutatott az elmúlt 5 évben. 2003 és 2006 között az átlagos éves növekedési ütem elérte a 10%-ot, ami némileg meghaladja Kelet-Közép-Európa növekedési ütemét (9,6%), és jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagos növekedési ütemét (2,75%). Ma a magyar távközlési piac a teljes kelet- és közép-európai távközlési volumen 18,7%-át teszi ki.
A szoftverpiac az információs technológia legdinamikusabban fejlődő szegmense, 2007-2008. növekedési üteme elérheti a 9%-ot. Magyarország jelentős előrelépéseket ért el az informatikai biztonság, a vírusvédelmi és képelemző szoftverfejlesztés, valamint a bioinformatika területén. Egyre nagyobb az igény a biztonsági szoftverek, az üzleti intelligencia és adatalkalmazások, valamint a kis- és középvállalkozások számára kialakított integrált vállalattervezési (ERP) rendszerek iránt.
A harmadik féltől származó források bevonásának piaca tavaly nagy növekedést mutatott, elérte a 11%-ot. A magyar piacon igény mutatkozik az asztali PC-k, valamint a hosting és operációs rendszer szolgáltatások iránt. A távközlési szolgáltatások piacán a legnagyobb cégek: IBM, HP, Nokia, Ericsson, ORACLE, SAP, CISCO, Siemens, Satyam, TATA Consultancy, Synergon, T-Systems, EDS, FreeSoft, Getronics, Dataplex, BT, Sun Microsystems és Microsoft .
Biotechnológia és gyógyszeripar. A biotechnológia, ezen belül a kapcsolódó kutatások, különösen a növény- és állattenyésztés területén viszonylag új iparág Magyarországon, de a komplex vegyszerek és gyógyszerek gyártása hagyományos, nemzetközileg is elismert tevékenységi terület.
A magyar gyógyszeripar a kémia és a biológia területén felhalmozott mély tudásra épül. Magyarország Kelet-Európa egyik legnagyobb és legfejlettebb gyógyszerpiaca, 2007-ben a gyógyszer- és gyógyászati termékek értékesítése 3,6 milliárd euró volt, a globális export pedig meghaladja az évi 1,3 milliárd eurót.
Az ország kiemelt figyelmet fordít a biotechnológiák fejlesztésére. Ez nemcsak a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozik, hanem szélesebb körben az enzimek előállítására és felhasználására, valamint a hormonok szintézisére is. A biotechnológia fő fejlesztési és alkalmazási területei Magyarországon a talaj- és vízvédelem, a biomassza-előállítás és -feldolgozás, az anyag-újrahasznosítás, a géntechnológia, a nanotechnológia, a molekuláris kémia, a mezőgazdaság és az élelmiszer-technológia.
Nagy előrelépés történt a biotechnológia gyártási folyamatban való alkalmazása terén, különösen az orvosi és paramedicinális termékekben, beleértve az enzimeket és a köztes termékeket. Ezen a területen a legfontosabb a faktorvakcinák előállítása. Hazánkban is hagyományos és fejlett terület az antibiotikum gyártás. Jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak az új rezisztens mikroorganizmusokra, valamint a betagalaktozidáz származékokon alapuló antibiotikumokra.
A magyar kormány aktívan támogatja a biotechnológia fejlesztését, ami jelentős előrelépést eredményez ezen a területen. Ezt bizonyítja, hogy az Európai Unió 12 új tagállama közül Magyarország rendelkezik a legfejlettebb biotechnológiai ágazattal. Eddig ötven biotechnológiai cég nyílt meg az országban, és mintegy 170 cég foglalkozik a biotechnológiával kapcsolatos egyik-másik tevékenységgel. Magyarország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Európai Unió tíz legjobb biotechnológiai országa közé kerüljön.
Tehát a magyar gazdasági fejlettség összességében 35-40% körüli az Egyesült Államokhoz képest, és megközelítőleg megfelel az olyan európai országok szintjének, mint Portugália, Görögország és Írország. Magyarország a nemzetközi munkamegosztás rendszerében gépipari termékek (elsősorban autóbuszok, ezekhez szükséges alkatrészek és szerelvények, portál- és úszódaruk, kommunikációs berendezések, orvosi berendezések), vegyipar (beleértve a gyógyszerek, növényvédő szerek) beszállítója. ), mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek.
Az állam energiaszükségletének kevesebb mint felét fedezi saját forrás. A földgázt és az olajat Ukrajnán keresztül importálják az Orosz Föderációból. Az állam területén található az adriai olajvezeték, amelyen keresztül a horvátországi fiumei kikötőből is érkezik a földgáz Románia Erdélyből.
A 80-as években az Ukrajnából származó áram importálására olyan távvezetékeket építettek, amelyek Munkács és Vinnitsa városát kötötték össze a budapesti régióval. Az áram is Jugoszláviából érkezik. A szenet, beleértve az összes kokszszenet is, Lengyelországból importálják. Az energiaforrások hiányában Magyarország fejleszti az atomenergiát. A helyi uránlelőhelyeket kiaknázzák.
Magyarország a bauxitkészletek tekintetében előkelő helyet foglal el Európában és a világon. A lelőhelyek a Balatontól északra koncentrálódnak. A termelés eléri a 3 millió tonnát évente. Az energiaforrások hiánya azonban hátráltatja az alumíniumipar fejlődését. Nem annyira alumínium fémet exportálnak, hanem timföldet és egyszerűen csak bauxitot.
Az ország feldolgozóipara olyan iparágakra specializálódott, amelyek kevés nyersanyagot és energiát igényelnek, de helyben és nemzetközi szinten is felvehetik a versenyt. nemzetközi piacokon. Emellett autóbuszokat, vasúti berendezéseket, elektrotechnikai és elektronikai cikkeket, orvosi és tudományos berendezéseket, gyógyszereket és gyógyszereket, textileket és lábbeliket, élelmiszereket gyártanak.
Az ipar elhelyezkedését két tényező jellemzi. Először is, a fő ipari zóna az ország északi részén található, és nyersanyagforrásaival egybeesik a magyar középvidékkel. Másodszor, ezen a zónán belül és általában az országban Budapest dominál, az ipari termelés közel 1/2-ét adja.
Magyarország mint fontos mezőgazdasági ország kiemelkedik Európában és a világon. Hollandia, Franciaország, Dánia és Írország mögött zárja az öt legnagyobb európai országot – a mezőgazdasági termékek nettó exportőreit. A terület 3/4-e mezőgazdasági hasznosítású. Ez intenzív. A Duna-Tisza közi területen mesterséges öntözést alkalmaznak. A termelés értéke megelőzi a mezőgazdaságot. A fő gabonanövények a búza és a kukorica. Emellett burgonyát és cukorrépát is termesztenek az országban. Az exportban a különféle gyümölcsök, cukor és szőlő dominálnak. Magyarország híres gyümölcs- és zöldségkonzerveiről, valamint szőlőborairól. Az állattenyésztésben a sertés- és baromfitenyésztésé a főszerep. A szarvasmarhák számának növekedését a legelők hiánya korlátozza. A takarmányellátás alapja a kukorica, a takarmány egy része import. A régióból származó hús és húskészítmények jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági exportban. A legjelentősebb mezőgazdasági területek az Alföld (Alföld) és a Dunántúl délkeleti része.
