1/2. oldal
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMA
A SZÁMVITELI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
"A SZERVEZET KÖLTSÉGEI" PBU 10/99
A reformprogram értelmében könyvelés vminek megfelelően nemzetközi szabványok az Orosz Föderáció kormányának 1998. március 6-i N 283 rendeletével jóváhagyott pénzügyi kimutatások, elrendelem:
1. Jóváhagyja a mellékelt „Szervezeti kiadások” számviteli szabályzatot, PBU 10/99.
2. Jelen rendelet 2000. január 1-től lép hatályba.
pénzügyminiszter
Orosz Föderáció
M. Zadornov
POZÍCIÓ
SZÁMVITELI "SZERVEZET KIADÁSAI"
PBU 10/99
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1999. december 30-i N 107n rendeletével módosított,
2001.03.30 N 27n, 2006.09.18 N 116n, 2006.11.27 N 156n)
I. Általános rendelkezések
(1) E rendelet megállapítja a számviteli kiadásokra vonatkozó információk képzésének szabályait kereskedelmi szervezetek(kivéve a hitel- és biztosítószervezeteket), amelyek jogalanyok az Orosz Föderáció jogszabályai szerint.
E rendelet alkalmazásában a nonprofit szervezetek (kivéve költségvetési intézmények) el kell számolni a vállalkozási és egyéb tevékenységek költségeit.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1999. december 30-i N 107n rendeletével módosított)
2. A szervezet kiadásai az eszközök elidegenítéséből adódó gazdasági hasznok csökkenéseként kerülnek elszámolásra ( Pénz, egyéb ingatlan) és (vagy) kötelezettségek keletkezése, amelyek e szervezet tőkéjének csökkenéséhez vezetnek, kivéve a hozzájárulásoknak a résztvevők (ingatlantulajdonosok) döntése alapján történő csökkenését.
(3) E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítése nem számolható el a szervezet költségeként:
beszerzéssel (alkotással) kapcsolatban A tárgyi eszközök(befektetett eszközök, folyamatban lévő építés, immateriális javak stb.);
egyéb szervezetek jegyzett (alap)tőkéjébe történő hozzájárulások, részvények megszerzése részvénytársaságokés egyéb értékes papírokat nem viszonteladás (eladás) céljából;
bekezdés kizárva. - Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i rendelete, N 27n;
megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízott, megbízó stb. javára;
a készletek és egyéb értékek, munkák, szolgáltatások előlegfizetési sorrendjében;
előleg formájában készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások letétje;
kölcsön visszafizetésében, szervezet által kapott kölcsön.
E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítését fizetésnek nevezzük.
4. A szervezet kiadásai jellegüktől, a megvalósítás feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlanak:
szokásos tevékenységek költségei;
más költségek;
bekezdés kizárva. - Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i rendelete, N 116n.
E rendelet alkalmazásában a rendes tevékenység költségein kívüli kiadások egyéb ráfordításnak minősülnek.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n rendeletével módosított)
II. A szokásos tevékenységek költségei
5. A szokásos tevékenység költségei a termékek gyártásával és a termékek értékesítésével, az áruk vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos kiadások. Kiadásnak minősülnek azok a kiadások is, amelyek megvalósítása munkavégzéssel, szolgáltatásnyújtással jár.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a vagyontárgyaik ideiglenes használatának (ideiglenes birtokba vételének, használatának) bérleti szerződés alapján történő díjazása, a rendes tevékenység költségei az e tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások.
Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenysége a találmányok, ipari minták és egyéb szabadalmakból eredő jogok díjának biztosítása. szellemi tulajdon, a szokásos tevékenységekhez kapcsolódó kiadások olyan kiadásoknak minősülnek, amelyek végrehajtása ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.
Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, a szokásos tevékenységekkel kapcsolatos kiadások olyan kiadásoknak minősülnek, amelyek végrehajtása ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.
Kiadások, amelyek teljesítése a vagyontárgyaik, a találmányok szabadalmából, az ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonból eredő jogok, valamint az alaptőkében való részvétel díjának biztosításával jár. egyéb szervezeteknél, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, az egyéb ráfordítások között szerepel.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n rendeletével módosított)
Szokásos tevékenységi ráfordításnak minősül a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök bekerülési értékének értékcsökkenési leírási levonás formájában történő megtérítése is.
6. A rendes tevékenység költségeit pénzben kifejezett összegben, a készpénzben és más formában történő kifizetés összegével megegyező összegben, vagy összegben fogadják el. tartozás(a jelen Szabályzat (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel).
Ha a kifizetés az elszámolt költségeknek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett költségeket a befizetés és a tartozás (a kifizetéssel nem fedezett részben) összegeként kell meghatározni.
6.1. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezet és a szállító (vállalkozó) vagy más szerződő fél közötti szerződésben megállapított ár és feltételek alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a fizetés vagy a fizetendő számlák összegének meghatározásához azt az árat, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a költségeket. hasonló készletekkel és egyéb értékekkel, munkákkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadják, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatára (ideiglenes birtokba vételére és használatára) biztosítanak.
6.2. A beszerzett készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások halasztás és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő fizetésekor a költségeket a fizetendő számla teljes összegében elfogadják.
6.3. A kötelezettségek (fizetés) nem pénzbeli teljesítését biztosító megállapodások alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) költsége határozza meg. A szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét azon ár alapján állapítják meg, amelyen a szervezet összehasonlítható körülmények között általában a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét határozza meg.
Ha a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét nem lehet megállapítani, a kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem pénzben történő teljesítését biztosító szerződések alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét határozzák meg. a szervezethez átvett termékek (áru) költségével. A szervezet által átvett termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között milyen áron vásárolnak hasonló termékeket (árut).
6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén az elidegenítendő eszköz értéke alapján a fizetési és (vagy) tartozás kezdeti összege módosul. Az elidegenítendő eszköz bekerülési értéke azon az áron alapul, amelyen a gazdálkodó egység általában hasonló eszközöket számítana fel hasonló körülmények között.
6.5. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezetnek a szerződés szerint biztosított összes kedvezmény (köpeny) figyelembevételével határozzák meg.
6.6. Kizárva. - Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. november 27-i rendelete, N 156n.
7. A szokásos tevékenység költségeinek formája:
nyersanyagok, anyagok, áruk és egyéb készletek beszerzésével kapcsolatos kiadások;
közvetlenül a készletek feldolgozása (finomítása) során felmerülő költségek termékek előállítása, munkavégzése és szolgáltatásnyújtása és értékesítése, valamint áruk értékesítése (viszonteladása) céljából (befektetett eszközök karbantartási és üzemeltetési költségei és egyéb nem forgóeszközök, valamint jó állapotban tartása, üzleti kiadások, kezelési költségek satöbbi.).
8. A szokásos tevékenység költségeinek kialakításakor biztosítani kell azok csoportosítását az alábbi elemek szerint:
anyagköltségek;
Munka költségek;
szociális szükségletekre vonatkozó levonások;
értékcsökkenés;
egyéb költségek.
A számviteli gazdálkodás érdekében a kiadások költségtételenkénti elszámolása kerül megszervezésre. A költségtételek listáját a szervezet önállóan állítja össze.
9. A szervezet általi megalakítás céljából pénzügyi eredmény a szokásos tevékenységből származó tevékenységek, az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások bekerülési értéke kerül meghatározásra, amely a szokásos tevékenységi ráfordítások alapján kerül megállapításra. beszámolási év, valamint a korábbi beszámolási időszakokban, valamint a következő beszámolási időszakokban a bevételhez kapcsolódó átvitt kiadások, figyelembe véve a termékek előállításának, a munkavégzésnek és a szolgáltatásnyújtásnak és értékesítésüknek a jellemzőitől függő kiigazításokat, valamint az áruk értékesítése (viszonteladása).
Ugyanakkor a kereskedelmi és adminisztratív költségek teljes egészében elszámolhatók az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékében abban a beszámolási évben, amikor a szokásos tevékenység költségei között szerepelnek.
10. Megállapításra kerülnek a termékek előállítása, az áruk értékesítése, a munkavégzés és a szolgáltatásnyújtás költségelszámolásának szabályai az elemek és cikkek összefüggésében, a termékek (munkálatok, szolgáltatások) önköltségének számítása. külön. előírásokÉs Irányelvek a számvitelről.
Jóváhagyott
Az orosz pénzügyminisztérium rendelete
POZÍCIÓ
SZÁMVITELI "SZERVEZET KIADÁSAI"
PBU 10/99
Változó dokumentumok listája
(az Oroszország Pénzügyminisztériumának 1999. december 30-i N 107n számú rendeletével módosított,
2001.03.30 N 27n, 2006.09.18 N 116n, 2006.11.27 N 156n,
2010.10.25. N 132n, 2010.08.11. N 144n, 2012.04.27. N 55n,
2015.04.06. N 57n)
I. Általános rendelkezések
1. Ez a rendelet megállapítja az Orosz Föderáció jogszabályai szerint jogi személyeknek minősülő kereskedelmi szervezetek (kivéve a hitel- és biztosítószervezetek) költségeire vonatkozó információk számviteli elszámolásának szabályait.
E rendelethez kapcsolódóan a nonprofit szervezetek (az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) vállalkozási és egyéb tevékenységi kiadásokat számolnak el.
2. A szervezet kiadásait az eszközök (készpénz, egyéb ingatlanok) elidegenítéséből és (vagy) kötelezettségek keletkezéséből eredő gazdasági hasznok csökkenéseként számolják el, ami a szervezet tőkéjének csökkenéséhez vezet, kivéve a hozzájárulások csökkenését a résztvevők (ingatlantulajdonosok) döntése alapján.
(3) E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítése nem számolható el a szervezet költségeként:
befektetett eszközök (befektetett eszközök, befejezetlen építés, immateriális javak stb.) beszerzése (létrehozása) kapcsán;
egyéb szervezetek jegyzett (tartalék)tőkéjébe történő hozzájárulás, részvénytársasági részvények és egyéb értékpapírok megszerzése nem továbbértékesítés (értékesítés) céljából;
megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízott, megbízó stb. javára;
a készletek és egyéb értékek, munkák, szolgáltatások előlegfizetési sorrendjében;
előleg formájában készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások letétje;
kölcsön visszafizetésében, szervezet által kapott kölcsön.
E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítését fizetésnek nevezzük.
4. A szervezet kiadásai jellegüktől, a megvalósítás feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlanak:
szokásos tevékenységek költségei;
más költségek;
E rendelet alkalmazásában a rendes tevékenység költségein kívüli kiadások egyéb ráfordításnak minősülnek.
II. A szokásos tevékenységek költségei
5. A szokásos tevékenység költségei a termékek gyártásával és a termékek értékesítésével, az áruk vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos kiadások. Kiadásnak minősülnek azok a kiadások is, amelyek megvalósítása munkavégzéssel, szolgáltatásnyújtással jár.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a vagyontárgyaik ideiglenes használatának (ideiglenes birtokba vételének, használatának) bérleti szerződés alapján történő díjazása, a rendes tevékenység költségei az e tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és egyéb szellemi tulajdonjogok szabadalmaztatásából eredő jogok díjazása, a szokásos tevékenységgel kapcsolatos kiadások az e tevékenységgel összefüggésben felmerült költségeknek minősülnek.
Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, a szokásos tevékenységekkel kapcsolatos kiadások olyan kiadásoknak minősülnek, amelyek végrehajtása ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.
Kiadások, amelyek teljesítése a vagyontárgyaik, a találmányok szabadalmából, az ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonból eredő jogok, valamint az alaptőkében való részvétel díjának biztosításával jár. egyéb szervezeteknél, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, az egyéb ráfordítások között szerepel.
Szokásos tevékenységi ráfordításnak minősül a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök bekerülési értékének értékcsökkenési leírási levonás formájában történő megtérítése is.
6. A rendes tevékenység költségeit a készpénzben és egyéb formában történő kifizetés összegével, illetve a tartozás összegével (a jelen rendelet (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel) pénzben számított összegben fogadják el.
Ha a kifizetés az elszámolt költségeknek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett költségeket a befizetés és a tartozás (a kifizetéssel nem fedezett részben) összegeként kell meghatározni.
6.1. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezet és a szállító (vállalkozó) vagy más szerződő fél közötti szerződésben megállapított ár és feltételek alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a fizetés vagy a fizetendő számlák összegének meghatározásához azt az árat, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a költségeket. hasonló készletekkel és egyéb értékekkel, munkákkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadják, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatára (ideiglenes birtokba vételére és használatára) biztosítanak.
6.2. A beszerzett készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások halasztás és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő fizetésekor a költségeket a fizetendő számla teljes összegében elfogadják.
6.3. A kötelezettségek (fizetés) nem pénzbeli teljesítését biztosító megállapodások alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) költsége határozza meg. A szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét azon ár alapján állapítják meg, amelyen a szervezet összehasonlítható körülmények között általában a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét határozza meg.
Ha a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét nem lehet megállapítani, a kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem pénzben történő teljesítését biztosító szerződések alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét határozzák meg. a szervezethez átvett termékek (áru) költségével. A szervezet által átvett termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között milyen áron vásárolnak hasonló termékeket (árut).
6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén az elidegenítendő eszköz értéke alapján a fizetési és (vagy) tartozás kezdeti összege módosul. Az elidegenítendő eszköz bekerülési értéke azon az áron alapul, amelyen a gazdálkodó egység általában hasonló eszközöket számítana fel hasonló körülmények között.
6.5. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezetnek a szerződés szerint biztosított összes kedvezmény (köpeny) figyelembevételével határozzák meg.
6.6. Kizárva. - Oroszország Pénzügyminisztériumának 2006. november 27-i N 156n.
7. A szokásos tevékenység költségeinek formája:
nyersanyagok, anyagok, áruk és egyéb készletek beszerzésével kapcsolatos kiadások;
közvetlenül a készletek feldolgozása (finomítása) során felmerülő költségek termékek előállítása, munkavégzése és szolgáltatásnyújtása és értékesítése, valamint áruk értékesítése (viszonteladása) céljából (befektetett eszközök karbantartási és üzemeltetési költségei és egyéb nem forgóeszközök, valamint jó állapotban tartása, értékesítési kiadások, kezelési költségek stb.).
8. A szokásos tevékenység költségeinek kialakításakor biztosítani kell azok csoportosítását az alábbi elemek szerint:
anyagköltségek;
fizetési költségek
munkaerő;
szociális szükségletekre vonatkozó levonások;
értékcsökkenés;
egyéb költségek.
A számviteli gazdálkodás érdekében a kiadások költségtételenkénti elszámolása kerül megszervezésre. A költségtételek listáját a szervezet önállóan állítja össze.
9. A tevékenységek szokásos tevékenységből történő pénzügyi eredményének megszervezésével történő kialakításához az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások bekerülési értékét kell meghatározni, amely a beszámolásban is kimutatott szokásos tevékenységi ráfordítások alapján kerül megállapításra. évben és az előző beszámolási időszakokban, valamint a bevételszerzéssel kapcsolatos kiadások áthárítása a következő beszámolási időszakokban, a termékek előállításának, a munkavégzésnek és a szolgáltatásnyújtásnak és értékesítésüknek a sajátosságaitól függően korrekciókkal, valamint áruk értékesítése (viszonteladása).
Ugyanakkor a kereskedelmi és adminisztratív költségek teljes egészében elszámolhatók az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékében abban a beszámolási évben, amikor a szokásos tevékenység költségei között szerepelnek.
10. Megállapításra kerülnek a termékek előállítása, az áruk értékesítése, a munkavégzés és a szolgáltatásnyújtás költségelszámolásának szabályai az elemek és cikkek összefüggésében, a termékek (munkálatok, szolgáltatások) önköltségének számítása. külön szabályzattal és a számvitel Módszertani útmutatójával.
III. más költségek
11. Egyéb költségek:
a szervezet eszközeinek ideiglenes használat (ideiglenes birtoklás és használat) díjának céltartalékával kapcsolatos kiadások (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével);
a találmányokra, ipari mintákra és más típusú szellemi tulajdonra vonatkozó szabadalmakból eredő jogdíj céltartalékkal kapcsolatos költségek (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel);
más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvétellel kapcsolatos kiadások (a jelen szabályzat 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel);
ingatlanok, gépek és berendezések, valamint a készpénzen kívüli egyéb eszközök értékesítésével, elidegenítésével és egyéb leírásával kapcsolatos kiadások (kivéve pénzváltó), áruk, termékek;
a szervezet által a pénzeszközök (hitelek, kölcsönök) biztosításáért fizetett kamatok;
a nyújtott szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos költségek hitelintézetek;
a számviteli szabályok szerint képzett becsült tartalékokból (tartalékok kétes követelésekre, értékpapír-befektetések értékcsökkenésére stb.), valamint a függő tények elismerésével összefüggésben képzett tartalékok levonásai gazdasági aktivitás;
pénzbírságok, kötbérek, vagyonelkobzások a szerződési feltételek megsértése miatt;
a szervezet által okozott veszteségek megtérítése;
az előző évek beszámolási évben elszámolt veszteségei;
a lejárt vevőállomány összege elévülési idő, egyéb tartozások, amelyek behajtása irreális;
árfolyam-különbözet;
az eszközök értékcsökkenésének összege;
jótékonysági tevékenységhez kapcsolódó pénzeszközök (hozzájárulások, kifizetések stb.), sportrendezvények, szabadidős, szórakoztató, kulturális és oktatási rendezvények és más hasonló rendezvények költségei;
más költségek.
13. Az egyéb kiadások a gazdasági tevékenység rendkívüli körülményei (természeti katasztrófa, tűz, baleset, vagyon államosítása stb.) következtében felmerülő kiadások is.
14. Számviteli szempontból az egyéb ráfordítások összegének meghatározása a következő sorrendben történik.
14.1. Befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), áruk, termékek, valamint egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételével kapcsolatos kiadások összege, céltartalékkal. a szervezet eszközeinek ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásáért és használatáért), a találmányokra, ipari mintákra és egyéb szellemi tulajdonjogokra (ha az nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a szabadalomból eredő jogokat, a szervezet által fizetett kamatot. a felhasználási forrás biztosítása, valamint a hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos kiadások az e rendelet 6. pontjában foglaltakhoz hasonló módon kerülnek meghatározásra.
14.2. A szerződési feltételek megsértéséért kiszabott pénzbírságokat, kötbéreket, vagyonelkobzásokat, valamint a szervezet által okozott veszteségek megtérítését a bíróság által megítélt vagy a szervezet által elismert összegben fogadják el.
14.3. Követelések amelyekre az elévülési idő lejárt, az egyéb behajthatatlan tartozások a szervezet kiadásai között szerepelnek abban az összegben, amelyben a tartozás a szervezet számviteli nyilvántartásában szerepelt.
14.4. Az eszközök értékcsökkenési leírásának összege az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint kerül meghatározásra.
15. Az egyéb ráfordításokat a szervezet eredménykimutatásában kell jóváírni, kivéve, ha jogszabály vagy számviteli szabályzat ettől eltérő eljárást ír elő.
IV. Kiadások elszámolása
16. A ráfordítások elszámolása a számvitelben az alábbi feltételek mellett történik:
a ráfordítás konkrét szerződés, jogszabályi és szabályozási aktusok követelménye, üzleti szokások szerint történik;
a ráfordítás összege meghatározható;
biztosak vagyunk abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként csökkenni fog a szervezet gazdasági haszna. Bizonyos, hogy egy adott ügylet csökkenti a gazdálkodó egység gazdasági hasznait, amikor a gazdálkodó egység átadta az eszközt, vagy nincs bizonytalanság az eszköz átruházásával kapcsolatban.
Ha a szervezetnél felmerült költségekkel kapcsolatban a megnevezett feltételek közül legalább egy nem teljesül, akkor a szervezet számviteli nyilvántartása követeléseket jelenít meg.
Az értékcsökkenési leírás költségként kerül elszámolásra az értékcsökkenthető eszközök bekerülési értéke alapján meghatározott értékcsökkenési levonások összege alapján, az időszak jótékony felhasználásaés a szervezet által elfogadott értékcsökkenési módszerek.
17. A kiadásokat a számvitelben el kell mutatni, függetlenül a bevétel, egyéb vagy egyéb bevétel megszerzésének szándékától és a ráfordítás formájától (pénz, természetes és egyéb).
18. A ráfordításokat akkor kell elszámolni, ha jelentési időszak amelyekben megtörténtek, függetlenül a pénzeszközök tényleges kifizetésének időpontjától és a megvalósítás egyéb formáitól (a gazdasági tevékenység tényeinek átmeneti bizonyosságának feltételezése).
Ha az egyszerűsített számviteli módszerek alkalmazására jogosult szervezet, ideértve az egyszerűsített számviteli (pénzügyi) beszámolást is, eljárást fogadott el a termékek és áruk értékesítéséből származó bevételek nem a leszállított termékek birtoklási, felhasználási és rendelkezési jogaként való elszámolására, az eladott áruk, az elvégzett munkák, a teljesített szolgáltatások, valamint a pénzeszközök és egyéb fizetési módok beérkezése után a ráfordítások a tartozás visszafizetése után kerülnek elszámolásra.
19. A ráfordítások az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra:
a felmerült kiadások és a bevételek kapcsolatának figyelembevétele (bevételek és kiadások megfeleltetése);
a beszámolási időszakok közötti ésszerű megoszlásukkal, ha a kiadások több beszámolási időszakban bevételt eredményeznek, és a bevételek és ráfordítások közötti kapcsolat nem határozható meg egyértelműen, vagy közvetett módon határozható meg;
a beszámolási időszakban elszámolt ráfordításokra, amikor bizonyossá válik, hogy nem jutnak gazdasági hasznhoz (bevételhez), illetve nem kapnak eszközöket;
függetlenül attól, hogy azokat hogyan fogadják el az adóalap kiszámítása céljából;
amikor olyan kötelezettségek keletkeznek, amelyek nem függenek a mögöttes eszközök megjelenítésétől.
V. Közzététel in pénzügyi kimutatások
20. Információ részeként arról számviteli politika A pénzügyi kimutatásokban szereplő szervezet a kereskedelmi és adminisztratív költségek elszámolására vonatkozó eljárás közzétételétől függ.
21. A pénzügyi eredménykimutatásban a szervezet kiadásai az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások, kereskedelmi kiadások, gazdálkodási költségek és egyéb ráfordítások bekerülési értékére felosztva jelennek meg.
21.1. Ha a pénzügyi eredménykimutatásban olyan jövedelemtípusokat azonosítanak, amelyek mindegyike egyenként öt vagy több százalékot tesz ki teljes összeg a szervezet beszámolási évre vonatkozó bevétele, a kiadások egyes típusoknak megfelelő részét mutatja.
21.2. Az egyéb ráfordítások nem mutathatók ki bruttó alapon a pénzügyi teljesítmény kimutatásban a kapcsolódó bevételekhez képest, ha:
a vonatkozó számviteli szabályok előírják vagy nem tiltják a kiadások ilyen elszámolását;
a gazdasági tevékenység azonos vagy hasonló tényéből eredő ráfordítások és kapcsolódó bevételek nem lényegesek
a szervezet pénzügyi helyzetének jellemzői.
22. A pénzügyi kimutatásokban legalább a következő információkat is közzé kell tenni:
a szokásos tevékenységek költségei a költségelemekkel összefüggésben;
azon kiadások összegének változása, amelyek nem kapcsolódnak az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékének kiszámításához a tárgyévben;
a számviteli szabályok szerinti tartalékképzéssel kapcsolatos levonások összegével megegyező kiadások (határidős kiadások, becsült tartalékok stb.).
23. A szervezet beszámolási évre vonatkozó egyéb kiadásai, amelyek a számviteli szabályok szerint a tárgyévben nem kerülnek jóváírásra az eredménykimutatásban, a beszámolóban elkülönítetten kerülnek bemutatásra.
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMA
A „Szervezet kiadásai” számviteli rendelet jóváhagyásáról PBU 10/99
A dokumentum a következőkkel módosított:
(Normatív aktusok közlönye szövetségi szervek végrehajtó hatalom, N 7-8, 2000.02.14., 2000.02.21.);
(orosz újság, N 91-92, 2001.05.16.);
(Rossiyskaya gazeta, N 242, 2006.10.27.) (a 2006-os éves pénzügyi kimutatásoktól kezdve hatályba lépett);
(Rossiyskaya gazeta, N 297, 2006. december 31.) (2007 óta pénzügyi kimutatással lépett hatályba);
(Rossiyskaya gazeta, N 271, 2010.12.01.) (2011. január 1-jén lépett hatályba);
(Bulletin of Normative Acts of Federal Executive Authorities, 50. szám, 2010. december 13.) (a 2010-es éves pénzügyi kimutatásoktól kezdve hatályba lépett);
(Rossiyskaya Gazeta, 147. szám, 2012. június 29.) (hatályos a 2012. évi éves pénzügyi kimutatásoktól);
(Jogi információk hivatalos internetes portálja www.pravo.gov.ru, 2015.06.05., N 0001201505060015).
____________________________________________________________________
Az Orosz Föderáció kormányának 1998. március 6-i N 283 rendeletével jóváhagyott, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelő számviteli reformprogram szerint,
Rendelek:
1. Jóváhagyja a mellékelt „Szervezeti kiadások” számviteli szabályzatot, PBU 10/99.
Miniszter
M. M. Zadornov
Bejegyzett
az Igazságügyi Minisztériumban
Orosz Föderáció
1999. május 31
regisztrációs szám: N 1790
1. Ez a rendelet megállapítja az Orosz Föderáció jogszabályai szerint jogi személyeknek minősülő kereskedelmi szervezetek (kivéve a hitel- és biztosítószervezetek) költségeire vonatkozó információk számviteli elszámolásának szabályait.
E rendeletre tekintettel a nonprofit szervezetek (az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2010. október 25-i, N 132n számú rendeletével számolják el a 2011. január 1-jétől hatályos vállalkozási és egyéb tevékenységek költségeit.
2. A szervezet kiadásait az eszközök (készpénz, egyéb ingatlanok) elidegenítéséből és (vagy) kötelezettségek keletkezéséből eredő gazdasági hasznok csökkenéseként számolják el, ami a szervezet tőkéjének csökkenéséhez vezet, kivéve a hozzájárulások csökkenését a résztvevők (ingatlantulajdonosok) döntése alapján.
(3) E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítése nem számolható el a szervezet költségeként:
befektetett eszközök (befektetett eszközök, befejezetlen építés, immateriális javak stb.) beszerzése (létrehozása) kapcsán;
egyéb szervezetek jegyzett (tartalék)tőkéjébe történő hozzájárulás, részvénytársasági részvények és egyéb értékpapírok megszerzése nem továbbértékesítés (értékesítés) céljából;
a bekezdést a 2001. évi pénzügyi kimutatásoktól kezdve az orosz pénzügyminisztérium 2001. március 30-i, N 27n . számú rendelete kizárja;
megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízott, megbízó stb. javára;
a készletek és egyéb értékek, munkák, szolgáltatások előlegfizetési sorrendjében;
előleg formájában készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások letétje;
kölcsön visszafizetésében, szervezet által kapott kölcsön.
E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítését fizetésnek nevezzük.
4. A szervezet kiadásai jellegüktől, a megvalósítás feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlanak:
szokásos tevékenységek költségei;
az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendelete alapján;
az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n.
A jelen Szabályzat alkalmazásában a szokásos tevékenységek költségein kívüli kiadások egyéb kiadásoknak minősülnek (módosított bekezdés, amely a 2006. évi éves pénzügyi kimutatásoktól kezdődően lép hatályba az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n rendelete alapján. .
5. A szokásos tevékenység költségei a termékek gyártásával és a termékek értékesítésével, az áruk vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos kiadások. Kiadásnak minősülnek azok a kiadások is, amelyek megvalósítása munkavégzéssel, szolgáltatásnyújtással jár.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a vagyontárgyaik ideiglenes használatának (ideiglenes birtokba vételének, használatának) bérleti szerződés alapján történő díjazása, a rendes tevékenység költségei az e tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és egyéb szellemi tulajdonjogok szabadalmaztatásából eredő jogok díjazása, a szokásos tevékenységgel kapcsolatos kiadások az e tevékenységgel összefüggésben felmerült költségeknek minősülnek.
Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, a szokásos tevékenységekkel kapcsolatos kiadások olyan kiadásoknak minősülnek, amelyek végrehajtása ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.
Kiadások, amelyek teljesítése a vagyontárgyaik, a találmányok szabadalmából, az ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonból eredő jogok, valamint az alaptőkében való részvétel díjának biztosításával jár. más szervezetek, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, egyéb kiadásokhoz kapcsolódnak (módosított bekezdés, amely a 2006. évi éves pénzügyi kimutatástól kezdődően lép hatályba az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i rendelete alapján N 116n.
Szokásos tevékenységi ráfordításnak minősül a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök bekerülési értékének értékcsökkenési leírási levonás formájában történő megtérítése is.
6. A rendes tevékenység költségeit a készpénzben és egyéb formában történő kifizetés összegével, illetve a tartozás összegével (a jelen rendelet (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel) pénzben számított összegben fogadják el.
Ha a kifizetés az elszámolt költségeknek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett költségeket a befizetés és a tartozás (a kifizetéssel nem fedezett részben) összegeként kell meghatározni.
6.1. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezet és a szállító (vállalkozó) vagy más szerződő fél közötti szerződésben megállapított ár és feltételek alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a fizetés vagy a fizetendő számlák összegének meghatározásához azt az árat, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a költségeket. hasonló készletekkel és egyéb értékekkel, munkákkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadják, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatára (ideiglenes birtokba vételére és használatára) biztosítanak.
6.2. A beszerzett készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások halasztás és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő fizetésekor a költségeket a fizetendő számla teljes összegében elfogadják.
6.3. A kötelezettségek (fizetés) nem pénzbeli teljesítését biztosító megállapodások alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) költsége határozza meg. A szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét azon ár alapján állapítják meg, amelyen a szervezet összehasonlítható körülmények között általában a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét határozza meg.
Ha a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét nem lehet megállapítani, a kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem pénzben történő teljesítését biztosító szerződések alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét határozzák meg. a szervezethez átvett termékek (áru) költségével. A szervezet által átvett termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között milyen áron vásárolnak hasonló termékeket (árut).
6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén az elidegenítendő eszköz értéke alapján a fizetési és (vagy) tartozás kezdeti összege módosul. Az elidegenítendő eszköz bekerülési értéke azon az áron alapul, amelyen a gazdálkodó egység általában hasonló eszközöket számítana fel hasonló körülmények között.
6.5. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezetnek a szerződés szerint biztosított összes kedvezmény (köpeny) figyelembevételével határozzák meg.
6.6. A tételt 2007 óta kizárták a pénzügyi kimutatásokból az orosz pénzügyminisztérium 2006. november 27-i, N 156n .. számú rendeletével.
7. A szokásos tevékenység költségeinek formája:
nyersanyagok, anyagok, áruk és egyéb készletek beszerzésével kapcsolatos kiadások;
közvetlenül a készletek feldolgozása (finomítása) során felmerülő költségek termékek előállítása, munkavégzése és szolgáltatásnyújtása és értékesítése, valamint áruk értékesítése (viszonteladása) céljából (befektetett eszközök karbantartási és üzemeltetési költségei és egyéb nem forgóeszközök, valamint jó állapotban tartása, értékesítési kiadások, kezelési költségek stb.).
8. A szokásos tevékenység költségeinek kialakításakor biztosítani kell azok csoportosítását az alábbi elemek szerint:
anyagköltségek;
Munka költségek;
szociális szükségletekre vonatkozó levonások;
értékcsökkenés;
egyéb költségek.
A számviteli gazdálkodás érdekében a kiadások költségtételenkénti elszámolása kerül megszervezésre. A költségtételek listáját a szervezet önállóan állítja össze.
9. A tevékenységek szokásos tevékenységből történő pénzügyi eredményének megszervezésével történő kialakításához az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások bekerülési értékét kell meghatározni, amely a beszámolásban is kimutatott szokásos tevékenységi ráfordítások alapján kerül megállapításra. évben és az előző beszámolási időszakokban, valamint a bevételszerzéssel kapcsolatos kiadások áthárítása a következő beszámolási időszakokban, a termékek előállításának, a munkavégzésnek és a szolgáltatásnyújtásnak és értékesítésüknek a sajátosságaitól függően korrekciókkal, valamint áruk értékesítése (viszonteladása).
Ugyanakkor a kereskedelmi és adminisztratív költségek teljes egészében elszámolhatók az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékében abban a beszámolási évben, amikor a szokásos tevékenység költségei között szerepelnek.
10. Megállapításra kerülnek a termékek előállítása, az áruk értékesítése, a munkavégzés és a szolgáltatásnyújtás költségelszámolásának szabályai az elemek és cikkek összefüggésében, a termékek (munkálatok, szolgáltatások) önköltségének számítása. külön szabályzattal és a számvitel Módszertani útmutatójával.
11. Egyéb költségek:
a szervezet eszközeinek ideiglenes használat (ideiglenes birtoklás és használat) díjának céltartalékával kapcsolatos kiadások (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével);
a találmányokra, ipari mintákra és más típusú szellemi tulajdonra vonatkozó szabadalmakból származó jogok díjának céltartalékával kapcsolatos költségek (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel) N 27n;
más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvétellel kapcsolatos kiadások (a jelen szabályzat 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel);
befektetett eszközök és egyéb eszközök (deviza kivételével), áruk, termékek értékesítésével, selejtezésével és egyéb leírásával kapcsolatos kiadások;
a szervezet által a pénzeszközök (hitelek, kölcsönök) biztosításáért fizetett kamatok;
hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások fizetésével kapcsolatos költségek;
a számviteli szabályok szerint képzett értékelési tartalékok levonásai (tartalékok kétes követelésekre, értékpapír-befektetések értékcsökkenésére stb.), valamint a gazdasági tevékenység függő tényeinek elismerése kapcsán képzett tartalékok (továbbiakban tartalmazza a bekezdést, a 2001. évi számviteli kimutatásokkal kezdve, az orosz pénzügyminisztérium 2001. március 30-i, N 27n.
a bekezdés nem szerepel, kezdve az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével a 2006. évi éves pénzügyi kimutatásokkal;
a bekezdés nem szerepel, kezdve az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével a 2006. évi éves pénzügyi kimutatásokkal;
pénzbírságok, kötbérek, vagyonelkobzások a szerződési feltételek megsértése miatt;
a szervezet által okozott veszteségek megtérítése;
az előző évek beszámolási évben elszámolt veszteségei;
azon követelések összege, amelyekre lejárt az elévülési idő, egyéb tartozások, amelyek behajtása nem reális;
árfolyam-különbözet;
az eszközök értékcsökkenésének összege (az orosz Pénzügyminisztérium 2001. március 30-i, N 27n számú rendeletével a 2001. évi pénzügyi kimutatásoktól kezdődően hatályba léptetett szövegrész;
jótékonysági tevékenységhez kapcsolódó pénzeszközök (hozzájárulások, befizetések stb.), sportrendezvények, szabadidős, szórakoztató, kulturális és oktatási rendezvények és más hasonló rendezvények kiadásai (a 2001. évi pénzügyi kimutatásoktól kezdődően a bekezdést kiegészítik, megrendelésre) Oroszország Pénzügyminisztériuma, 2001. március 30-i N 27n);
egyéb kiadások (az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendelete alapján a 2006. évi éves pénzügyi kimutatástól kezdődően hatályba léptetett szöveg bekezdése).
13*. Az egyéb kiadások a gazdasági tevékenység rendkívüli körülményei (természeti katasztrófa, tűz, baleset, vagyon államosítása stb.) következtében felmerülő kiadások is. 2006. szeptember N 116n.
________________
* A számozás megfelel az Oroszország Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletében bevezetett változtatásoknak. - Adatbázis gyártói megjegyzés.
14. Számviteli szempontból az egyéb ráfordítások összegének meghatározása a következő sorrendben történik.
14.1. Befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), áruk, termékek, valamint egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételével kapcsolatos kiadások összege, céltartalékkal. a szervezet eszközeinek ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásáért és használatáért), a találmányokra, ipari mintákra és egyéb szellemi tulajdonjogokra (ha az nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a szabadalomból eredő jogokat, a szervezet által fizetett kamatot. a felhasználási forrás biztosítása, valamint a hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos kiadások az e rendelet 6. pontjában foglaltakhoz hasonló módon kerülnek meghatározásra.
14.2. A szerződési feltételek megsértéséért kiszabott pénzbírságokat, kötbéreket, vagyonelkobzásokat, valamint a szervezet által okozott veszteségek megtérítését a bíróság által megítélt vagy a szervezet által elismert összegben fogadják el.
14.3. Azok a követelések, amelyeknek az elévülési ideje lejárt, egyéb tartozások, amelyek behajtása nem reális, a szervezet kiadásai között szerepel abban az összegben, amelyben a tartozás a szervezet könyvelésében szerepelt.
14.4. Az eszközök értékcsökkenési leírásának összege az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint kerül meghatározásra
(módosított tétel, az orosz pénzügyminisztérium 2001. március 30-i, N 27n.
15. Az egyéb ráfordításokat a szervezet eredménykimutatásában kell jóváírni, kivéve, ha jogszabály vagy számviteli szabályzat ettől eltérő eljárást ír elő.
16. A ráfordítások elszámolása a számvitelben az alábbi feltételek mellett történik:
a ráfordítás konkrét szerződés, jogszabályi és szabályozási aktusok követelménye, üzleti szokások szerint történik;
a ráfordítás összege meghatározható;
biztosak vagyunk abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként csökkenni fog a szervezet gazdasági haszna. Bizonyos, hogy egy adott ügylet csökkenti a gazdálkodó egység gazdasági hasznait, amikor a gazdálkodó egység átadta az eszközt, vagy nincs bizonytalanság az eszköz átruházásával kapcsolatban.
Ha a szervezetnél felmerült költségekkel kapcsolatban a megnevezett feltételek közül legalább egy nem teljesül, akkor a szervezet számviteli nyilvántartása követeléseket jelenít meg.
Az értékcsökkenési leírás költségként kerül elszámolásra az amortizálható eszközök értéke, hasznos élettartama és a gazdálkodó egység értékcsökkenési módszerei alapján.
17. A kiadásokat a számviteli elszámolásban kell elszámolni, függetlenül a bevétel, egyéb vagy egyéb bevétel megszerzésének szándékától, valamint a kiadások formájától (készpénzben, természetbeni és egyéb módon) 2006. szeptember 18. N 116n.
18. A ráfordításokat abban a beszámolási időszakban kell elszámolni, amelyben felmerültek, függetlenül a pénzeszközök tényleges kifizetésének időpontjától és a megvalósítás egyéb formáitól (a gazdasági tevékenység tényének átmeneti bizonyosságát feltételezve).
Ha az egyszerűsített számviteli módszerek alkalmazására jogosult szervezet, ideértve az egyszerűsített számviteli (pénzügyi) beszámolást is, eljárást fogadott el a termékek és áruk értékesítéséből származó bevételek nem a leszállított termékek birtoklási, felhasználási és rendelkezési jogaként való elszámolására, az eladott áruk, az elvégzett munkák, a teljesített szolgáltatások, valamint a pénzeszközök és egyéb fizetési módok beérkezése után a ráfordítások a tartozás visszafizetése után kerülnek elszámolásra.
(Módosított bekezdés, az orosz pénzügyminisztérium 2010. november 8-i, N 144n számú rendeletével a 2010-es éves pénzügyi kimutatásoktól kezdődően lép hatályba; a módosított, a 2012-es éves pénzügyi kimutatásoktól kezdődően lép hatályba az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2012. április 27-én kelt N 55n az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2015. április 6-i N 57n rendeletével.
19. A ráfordítások az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra:
(Módosított bekezdés, 2015. május 17-én lépett hatályba az orosz pénzügyminisztérium 2015. április 6-i, N 57n.
a felmerült kiadások és a bevételek kapcsolatának figyelembevétele (bevételek és kiadások megfeleltetése);
a beszámolási időszakok közötti ésszerű megoszlásukkal, ha a ráfordítások több beszámolási időszakban is meghatározzák a bevétel megszerzését, és a bevételek és ráfordítások közötti kapcsolat nem határozható meg egyértelműen, vagy közvetett módon határozható meg;
a beszámolási időszakban elszámolt ráfordításokra, amikor bizonyossá válik, hogy nem jutnak gazdasági hasznhoz (bevételhez), illetve nem kapnak eszközöket;
függetlenül attól, hogy azokat hogyan fogadják el az adóalap kiszámítása céljából;
amikor olyan kötelezettségek keletkeznek, amelyek nem függenek a mögöttes eszközök megjelenítésétől.
20. A pénzügyi kimutatásokban a szervezet számviteli politikájára vonatkozó információk részeként közzé kell tenni a kereskedelmi és adminisztratív költségek elszámolási eljárását.
21. A pénzügyi eredménykimutatásban a szervezet kiadásai az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások, kereskedelmi kiadások, gazdálkodási költségek és egyéb ráfordítások bekerülési értékére felosztva jelennek meg.
(Módosított záradék, amely a 2006. évi éves pénzügyi kimutatásoktól kezdődően lép hatályba az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével; a módosítások szerint 2015. május 17-én léptetett hatályba a Pénzügyminisztérium rendelete alapján. Oroszország pénzügyei 2015. április 6-án N 57n.
21.1. A pénzügyi eredménykimutatásban olyan bevételtípusok felosztása esetén, amelyek mindegyike egyenként a szervezet beszámolási évre vonatkozó teljes bevételének öt vagy több százalékát teszi ki, a kiadásoknak az egyes típusoknak megfelelő részét mutatja. .
(Módosított bekezdés, 2015. május 17-én lépett hatályba az orosz pénzügyminisztérium 2015. április 6-i, N 57n.
21.2. Az egyéb ráfordítások nem mutathatók ki bruttó alapon a pénzügyi teljesítmény kimutatásban a kapcsolódó bevételekhez képest, ha:
(Módosított bekezdés, az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével, a 2006. évi éves pénzügyi kimutatástól kezdődően hatályba léptetett; a módosított, a 2015. május 17-én hatályba léptetett Oroszország pénzügyei 2015. április 6-án N 57n.
a vonatkozó számviteli szabályok előírják vagy nem tiltják a kiadások ilyen elszámolását;
a gazdasági tevékenység azonos vagy hasonló jellegű tényéből származó kiadások és kapcsolódó bevételek nem jelentősek a szervezet pénzügyi helyzetének jellemzése szempontjából.
22. A pénzügyi kimutatásokban legalább a következő információkat is közzé kell tenni:
a szokásos tevékenységek költségei a költségelemekkel összefüggésben;
azon kiadások összegének változása, amelyek nem kapcsolódnak az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékének kiszámításához a tárgyévben;
a számviteli szabályok szerinti tartalékképzéssel kapcsolatos levonások összegével megegyező kiadások (határidős kiadások, becsült tartalékok stb.).
23. A szervezet beszámolási évre vonatkozó egyéb kiadásai, amelyek a számviteli szabályok szerint a tárgyévben nem kerülnek jóváírásra az eredménykimutatásban, a beszámolóban elkülönítetten kerülnek bemutatásra.
A dokumentum felülvizsgálata, figyelembevételével
változtatások, kiegészítések készültek
JSC "Kodeks"
Módosításokkal és kiegészítésekkel: 1999. december 30., 2001. március 30., 2006. szeptember 18., november 27., 2010. október 25., november 8., 2012. április 27., 2015. április 6.
E rendelethez kapcsolódóan a nonprofit szervezetek (az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) vállalkozási és egyéb tevékenységi kiadásokat számolnak el.
befektetett eszközök (befektetett eszközök, befejezetlen építés, immateriális javak stb.) beszerzése (létrehozása) kapcsán;
egyéb szervezetek jegyzett (tartalék)tőkéjébe történő hozzájárulás, részvénytársasági részvények és egyéb értékpapírok megszerzése nem továbbértékesítés (értékesítés) céljából;
megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízott, megbízó stb. javára;
a készletek és egyéb értékek, munkák, szolgáltatások előlegfizetési sorrendjében;
előleg formájában készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások letétje;
kölcsön visszafizetésében, szervezet által kapott kölcsön.
E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítését fizetésnek nevezzük.
szokásos tevékenységek költségei;
más költségek.
E rendelet alkalmazásában a rendes tevékenység költségein kívüli kiadások egyéb ráfordításnak minősülnek.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a vagyontárgyaik ideiglenes használatának (ideiglenes birtokba vételének, használatának) bérleti szerződés alapján történő díjazása, a rendes tevékenység költségei az e tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és egyéb szellemi tulajdonjogok szabadalmaztatásából eredő jogok díjazása, a szokásos tevékenységgel kapcsolatos kiadások az e tevékenységgel összefüggésben felmerült költségeknek minősülnek.
Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, a szokásos tevékenységekkel kapcsolatos kiadások olyan kiadásoknak minősülnek, amelyek végrehajtása ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.
Kiadások, amelyek teljesítése a vagyontárgyaik, a találmányok szabadalmából, az ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonból eredő jogok, valamint az alaptőkében való részvétel díjának biztosításával jár. egyéb szervezeteknél, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, az egyéb ráfordítások között szerepel.
Szokásos tevékenységi ráfordításnak minősül a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök bekerülési értékének értékcsökkenési leírási levonás formájában történő megtérítése is.
Ha a kifizetés az elszámolt költségeknek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett költségeket a befizetés és a tartozás (a kifizetéssel nem fedezett részben) összegeként kell meghatározni.
6.1. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezet és a szállító (vállalkozó) vagy más szerződő fél közötti szerződésben megállapított ár és feltételek alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a fizetés vagy a fizetendő számlák összegének meghatározásához azt az árat, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a költségeket. hasonló készletekkel és egyéb értékekkel, munkákkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadják, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatára (ideiglenes birtokba vételére és használatára) biztosítanak.
6.2. A beszerzett készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások halasztás és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő fizetésekor a költségeket a fizetendő számla teljes összegében elfogadják.
6.3. A kötelezettségek (fizetés) nem pénzbeli teljesítését biztosító megállapodások alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) költsége határozza meg. A szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét azon ár alapján állapítják meg, amelyen a szervezet összehasonlítható körülmények között általában a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét határozza meg.
Ha a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét nem lehet megállapítani, a kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem pénzben történő teljesítését biztosító szerződések alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét határozzák meg. a szervezethez átvett termékek (áru) költségével. A szervezet által átvett termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között milyen áron vásárolnak hasonló termékeket (árut).
6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén az elidegenítendő eszköz értéke alapján a fizetési és (vagy) tartozás kezdeti összege módosul. Az elidegenítendő eszköz bekerülési értéke azon az áron alapul, amelyen a gazdálkodó egység általában hasonló eszközöket számítana fel hasonló körülmények között.
6.5. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezetnek a szerződés szerint biztosított összes kedvezmény (köpeny) figyelembevételével határozzák meg.
6.6. Kizárva.
nyersanyagok, anyagok, áruk és egyéb készletek beszerzésével kapcsolatos kiadások;
közvetlenül a készletek feldolgozása (finomítása) során felmerülő költségek termékek előállítása, munkavégzése és szolgáltatásnyújtása és értékesítése, valamint áruk értékesítése (viszonteladása) céljából (befektetett eszközök karbantartási és üzemeltetési költségei és egyéb nem forgóeszközök, valamint jó állapotban tartása, értékesítési kiadások, kezelési költségek stb.).
anyagköltségek;
Munka költségek;
szociális szükségletekre vonatkozó levonások;
értékcsökkenés;
egyéb költségek.
A számviteli gazdálkodás érdekében a kiadások költségtételenkénti elszámolása kerül megszervezésre. A költségtételek listáját a szervezet önállóan állítja össze.
Ugyanakkor a kereskedelmi és adminisztratív költségek teljes egészében elszámolhatók az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékében abban a beszámolási évben, amikor a szokásos tevékenység költségei között szerepelnek.
a szervezet eszközeinek ideiglenes használat (ideiglenes birtoklás és használat) díjának céltartalékával kapcsolatos kiadások (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével);
a találmányokra, ipari mintákra és más típusú szellemi tulajdonra vonatkozó szabadalmakból eredő jogdíj céltartalékkal kapcsolatos költségek (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel);
más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvétellel kapcsolatos kiadások (a jelen szabályzat 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel);
befektetett eszközök és egyéb eszközök (deviza kivételével), áruk, termékek értékesítésével, selejtezésével és egyéb leírásával kapcsolatos kiadások;
a szervezet által a pénzeszközök (hitelek, kölcsönök) biztosításáért fizetett kamatok;
hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások fizetésével kapcsolatos költségek;
a számviteli szabályok szerint képzett becsült tartalékok (tartalékok kétes tartozásokra, értékpapír-befektetések értékcsökkenésére stb.), valamint a gazdasági tevékenység függő tényeinek elismerése kapcsán képzett tartalékok levonásai.
a szervezet által okozott veszteségek megtérítése;
az előző évek beszámolási évben elszámolt veszteségei;
azon követelések összege, amelyekre lejárt az elévülési idő, egyéb tartozások, amelyek behajtása nem reális;
árfolyam-különbözet;
az eszközök értékcsökkenésének összege;
jótékonysági tevékenységhez kapcsolódó pénzeszközök (hozzájárulások, kifizetések stb.), sportrendezvények, szabadidős, szórakoztató, kulturális és oktatási rendezvények és más hasonló rendezvények költségei;
más költségek.
14.1. Befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), áruk, termékek, valamint egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételével kapcsolatos kiadások összege, céltartalékkal. a szervezet eszközeinek ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásáért és használatáért), a találmányokra, ipari mintákra és egyéb szellemi tulajdonjogokra (ha az nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a szabadalomból eredő jogokat, a szervezet által fizetett kamatot. a felhasználási forrás biztosítása, valamint a hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos kiadások az e rendelet 6. pontjában foglaltakhoz hasonló módon kerülnek meghatározásra.
14.2. A szerződési feltételek megsértéséért kiszabott pénzbírságokat, kötbéreket, vagyonelkobzásokat, valamint a szervezet által okozott veszteségek megtérítését a bíróság által megítélt vagy a szervezet által elismert összegben fogadják el.
14.3. Azok a követelések, amelyeknek az elévülési ideje lejárt, egyéb tartozások, amelyek behajtása nem reális, a szervezet kiadásai között szerepel abban az összegben, amelyben a tartozás a szervezet könyvelésében szerepelt.
14.4. Az eszközök értékcsökkenési leírásának összege az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint kerül meghatározásra.
a ráfordítás konkrét szerződés, jogszabályi és szabályozási aktusok követelménye, üzleti szokások szerint történik;
a ráfordítás összege meghatározható;
biztosak vagyunk abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként csökkenni fog a szervezet gazdasági haszna. Bizonyos, hogy egy adott ügylet csökkenti a gazdálkodó egység gazdasági hasznait, amikor a gazdálkodó egység átadta az eszközt, vagy nincs bizonytalanság az eszköz átruházásával kapcsolatban.
Ha a szervezetnél felmerült költségekkel kapcsolatban a megnevezett feltételek közül legalább egy nem teljesül, akkor a szervezet számviteli nyilvántartása követeléseket jelenít meg.
Az értékcsökkenési leírás költségként kerül elszámolásra az amortizálható eszközök értéke, hasznos élettartama és a gazdálkodó egység értékcsökkenési módszerei alapján.
Ha az egyszerűsített számviteli módszerek alkalmazására jogosult szervezet, ideértve az egyszerűsített számviteli (pénzügyi) beszámolást is, eljárást fogadott el a termékek és áruk értékesítéséből származó bevételek nem a leszállított termékek birtoklási, felhasználási és rendelkezési jogaként való elszámolására, az eladott áruk, az elvégzett munkák, a teljesített szolgáltatások, valamint a pénzeszközök és egyéb fizetési módok beérkezése után a ráfordítások a tartozás visszafizetése után kerülnek elszámolásra.
a felmerült kiadások és a bevételek kapcsolatának figyelembevétele (bevételek és kiadások megfeleltetése);
a beszámolási időszakok közötti ésszerű megoszlásukkal, ha a kiadások több beszámolási időszakban bevételt eredményeznek, és a bevételek és ráfordítások közötti kapcsolat nem határozható meg egyértelműen, vagy közvetett módon határozható meg;
a beszámolási időszakban elszámolt ráfordításokra, amikor bizonyossá válik, hogy nem jutnak gazdasági hasznhoz (bevételhez), illetve nem kapnak eszközöket;
függetlenül attól, hogy azokat hogyan fogadják el az adóalap kiszámítása céljából;
amikor olyan kötelezettségek keletkeznek, amelyek nem függenek a mögöttes eszközök megjelenítésétől.
21.1. A pénzügyi eredménykimutatásban olyan bevételtípusok felosztása esetén, amelyek mindegyike egyenként a szervezet beszámolási évre vonatkozó teljes bevételének öt vagy több százalékát teszi ki, a kiadásoknak az egyes típusoknak megfelelő részét mutatja. .
21.2. Az egyéb ráfordítások nem mutathatók ki bruttó alapon a pénzügyi teljesítmény kimutatásban a kapcsolódó bevételekhez képest, ha:
a vonatkozó számviteli szabályok előírják vagy nem tiltják a kiadások ilyen elszámolását;
a gazdasági tevékenység azonos vagy hasonló jellegű tényéből származó kiadások és kapcsolódó bevételek nem jelentősek a szervezet pénzügyi helyzetének jellemzése szempontjából.
a szokásos tevékenységek költségei a költségelemekkel összefüggésben;
azon kiadások összegének változása, amelyek nem kapcsolódnak az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékének kiszámításához a tárgyévben;
a számviteli szabályok szerinti tartalékképzéssel kapcsolatos levonások összegével megegyező kiadások (határidős kiadások, becsült tartalékok stb.).
(az Oroszországi Pénzügyminisztérium 1999. december 30-i 107n. sz. rendeletével módosított,
2001.03.30-i 27n., 2006.09.18-i 116n., 2006.11.27-i 156n.
kelt 2010. október 25. 132n., 2010. november 8. 144n., 2012. április 27. 55n.)
1. Ez a rendelet megállapítja az Orosz Föderáció jogszabályai szerint jogi személyeknek minősülő kereskedelmi szervezetek (kivéve a hitel- és biztosítószervezetek) költségeire vonatkozó információk számviteli elszámolásának szabályait.
E rendelethez kapcsolódóan a nonprofit szervezetek (az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) vállalkozási és egyéb tevékenységi kiadásokat számolnak el.
2. A szervezet kiadásait az eszközök (készpénz, egyéb ingatlanok) elidegenítéséből és (vagy) kötelezettségek keletkezéséből eredő gazdasági hasznok csökkenéseként számolják el, ami a szervezet tőkéjének csökkenéséhez vezet, kivéve a hozzájárulások csökkenését a résztvevők (ingatlantulajdonosok) döntése alapján.
(3) E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítése nem számolható el a szervezet költségeként:
E rendelet alkalmazásában az eszközök elidegenítését fizetésnek nevezzük.
4. A szervezet kiadásai jellegüktől, a megvalósítás feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlanak:
E rendelet alkalmazásában a rendes tevékenység költségein kívüli kiadások egyéb ráfordításnak minősülnek.
5. A szokásos tevékenység költségei a termékek gyártásával és a termékek értékesítésével, az áruk vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos kiadások. Kiadásnak minősülnek azok a kiadások is, amelyek megvalósítása munkavégzéssel, szolgáltatásnyújtással jár.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a vagyontárgyaik ideiglenes használatának (ideiglenes birtokba vételének, használatának) bérleti szerződés alapján történő díjazása, a rendes tevékenység költségei az e tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások.
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és egyéb szellemi tulajdonjogok szabadalmaztatásából eredő jogok díjazása, a szokásos tevékenységgel kapcsolatos kiadások az e tevékenységgel összefüggésben felmerült költségeknek minősülnek.
Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, a szokásos tevékenységekkel kapcsolatos kiadások olyan kiadásoknak minősülnek, amelyek végrehajtása ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.
Kiadások, amelyek teljesítése a vagyontárgyaik, a találmányok szabadalmából, az ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonból eredő jogok, valamint az alaptőkében való részvétel díjának biztosításával jár. egyéb szervezeteknél, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, az egyéb ráfordítások között szerepel.
Szokásos tevékenységi ráfordításnak minősül a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök bekerülési értékének értékcsökkenési leírási levonás formájában történő megtérítése is.
6. A rendes tevékenység költségeit a készpénzben és egyéb formában történő kifizetés összegével, illetve a tartozás összegével (a jelen rendelet (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel) pénzben számított összegben fogadják el.
Ha a kifizetés az elszámolt költségeknek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett költségeket a befizetés és a tartozás (a kifizetéssel nem fedezett részben) összegeként kell meghatározni.
6.1. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezet és a szállító (vállalkozó) vagy más szerződő fél közötti szerződésben megállapított ár és feltételek alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a fizetés vagy a fizetendő számlák összegének meghatározásához azt az árat, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a költségeket. hasonló készletekkel és egyéb értékekkel, munkákkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadják, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatára (ideiglenes birtokba vételére és használatára) biztosítanak.
6.2. A beszerzett készletek és egyéb értéktárgyak, munkák, szolgáltatások halasztás és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő fizetésekor a költségeket a fizetendő számla teljes összegében elfogadják.
6.3. A kötelezettségek (fizetés) nem pénzbeli teljesítését biztosító megállapodások alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) költsége határozza meg. A szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét azon ár alapján állapítják meg, amelyen a szervezet összehasonlítható körülmények között általában a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét határozza meg.
Ha a szervezet által átadott vagy átruházandó áruk (értékek) bekerülési értékét nem lehet megállapítani, a kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem pénzben történő teljesítését biztosító szerződések alapján fizetendő fizetés és (vagy) számla összegét határozzák meg. a szervezethez átvett termékek (áru) költségével. A szervezet által átvett termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között milyen áron vásárolnak hasonló termékeket (árut).
6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén az elidegenítendő eszköz értéke alapján a fizetési és (vagy) tartozás kezdeti összege módosul. Az elidegenítendő eszköz bekerülési értéke azon az áron alapul, amelyen a gazdálkodó egység általában hasonló eszközöket számítana fel hasonló körülmények között.
6.5. A fizetés és (vagy) tartozás összegét a szervezetnek a szerződés szerint biztosított összes kedvezmény (köpeny) figyelembevételével határozzák meg.
6.6. Kizárva. - Oroszország Pénzügyminisztériumának 2006. november 27-i 156n.
7. A szokásos tevékenység költségeinek formája:
8. A szokásos tevékenység költségeinek kialakításakor biztosítani kell azok csoportosítását az alábbi elemek szerint:
A számviteli gazdálkodás érdekében a kiadások költségtételenkénti elszámolása kerül megszervezésre. A költségtételek listáját a szervezet önállóan állítja össze.
9. A tevékenységek szokásos tevékenységből történő pénzügyi eredményének megszervezésével történő kialakításához az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások bekerülési értékét kell meghatározni, amely a beszámolásban is kimutatott szokásos tevékenységi ráfordítások alapján kerül megállapításra. évben és az előző beszámolási időszakokban, valamint a bevételszerzéssel kapcsolatos kiadások áthárítása a következő beszámolási időszakokban, a termékek előállításának, a munkavégzésnek és a szolgáltatásnyújtásnak és értékesítésüknek a sajátosságaitól függően korrekciókkal, valamint áruk értékesítése (viszonteladása).
Ugyanakkor a kereskedelmi és adminisztratív költségek teljes egészében elszámolhatók az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékében abban a beszámolási évben, amikor a szokásos tevékenység költségei között szerepelnek.
10. Megállapításra kerülnek a termékek előállítása, az áruk értékesítése, a munkavégzés és a szolgáltatásnyújtás költségelszámolásának szabályai az elemek és cikkek összefüggésében, a termékek (munkálatok, szolgáltatások) önköltségének számítása. külön szabályzattal és a számvitel Módszertani útmutatójával.
11. Egyéb költségek:
13. Az egyéb kiadások a gazdasági tevékenység rendkívüli körülményei (természeti katasztrófa, tűz, baleset, vagyon államosítása stb.) következtében felmerülő kiadások is.
14. Számviteli szempontból az egyéb ráfordítások összegének meghatározása a következő sorrendben történik.
14.1. Befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), áruk, termékek, valamint egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételével kapcsolatos kiadások összege, céltartalékkal. a szervezet eszközeinek ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásáért és használatáért), a találmányokra, ipari mintákra és egyéb szellemi tulajdonjogokra (ha az nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a szabadalomból eredő jogokat, a szervezet által fizetett kamatot. a felhasználási forrás biztosítása, valamint a hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos kiadások az e rendelet 6. pontjában foglaltakhoz hasonló módon kerülnek meghatározásra.
14.2. A szerződési feltételek megsértéséért kiszabott pénzbírságokat, kötbéreket, vagyonelkobzásokat, valamint a szervezet által okozott veszteségek megtérítését a bíróság által megítélt vagy a szervezet által elismert összegben fogadják el.
14.3. Azok a követelések, amelyeknek az elévülési ideje lejárt, egyéb tartozások, amelyek behajtása nem reális, a szervezet kiadásai között szerepel abban az összegben, amelyben a tartozás a szervezet könyvelésében szerepelt.
14.4. Az eszközök értékcsökkenési leírásának összege az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint kerül meghatározásra.
15. Az egyéb ráfordításokat a szervezet eredménykimutatásában kell jóváírni, kivéve, ha jogszabály vagy számviteli szabályzat ettől eltérő eljárást ír elő.
16. A ráfordítások elszámolása a számvitelben az alábbi feltételek mellett történik:
Ha a szervezetnél felmerült költségekkel kapcsolatban a megnevezett feltételek közül legalább egy nem teljesül, akkor a szervezet számviteli nyilvántartása követeléseket jelenít meg.
Az értékcsökkenési leírás költségként kerül elszámolásra az amortizálható eszközök értéke, hasznos élettartama és a gazdálkodó egység értékcsökkenési módszerei alapján.
17. A kiadásokat a számvitelben el kell mutatni, függetlenül a bevétel, egyéb vagy egyéb bevétel megszerzésének szándékától és a ráfordítás formájától (pénz, természetes és egyéb).
18. A ráfordításokat abban a beszámolási időszakban kell elszámolni, amelyben felmerültek, függetlenül a pénzeszközök tényleges kifizetésének időpontjától és a megvalósítás egyéb formáitól (a gazdasági tevékenység tényének átmeneti bizonyosságát feltételezve).
Ha egy szervezet kisvállalkozás, a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok kibocsátói kivételével, valamint társadalmi irányultságú Nonprofit szervezet a termékek és áruk értékesítéséből származó bevételek elismerésének eljárását nem úgy fogadták el, hogy a leszállított termékek, az eladott áruk, az elvégzett munkák, a nyújtott szolgáltatások tulajdonjoga, felhasználása és rendelkezési joga átszáll, hanem a pénzeszközök és egyéb formák átvétele után. a kifizetést, akkor a költségeket az adósság visszafizetése után számolják el.
19. A ráfordítások az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra:
20. A pénzügyi kimutatásokban a szervezet számviteli politikájára vonatkozó információk részeként közzé kell tenni a kereskedelmi és adminisztratív költségek elszámolási eljárását.
21. Az eredménykimutatásban a szervezet kiadásai az eladott áruk, termékek, munkák, szolgáltatások, kereskedelmi kiadások, gazdálkodási költségek és egyéb ráfordítások bekerülési értékére felosztva jelennek meg.
21.1. Abban az esetben, ha az eredménykimutatásban olyan bevételfajtákat különítenek el, amelyek egyenként a szervezet beszámolási évre vonatkozó teljes bevételének öt vagy több százalékát teszik ki, a kiadásoknak az egyes típusoknak megfelelő részét mutatja.
21.2. Az egyéb ráfordítások nem mutathatók ki bruttó alapon az eredménykimutatásban a kapcsolódó bevételekhez képest, ha:
22. A pénzügyi kimutatásokban legalább a következő információkat is közzé kell tenni:
23. A szervezet beszámolási évre vonatkozó egyéb kiadásai, amelyek a számviteli szabályok szerint a tárgyévben nem kerülnek jóváírásra az eredménykimutatásban, a beszámolóban elkülönítetten kerülnek bemutatásra.
