Aktív Kiadás tól 08.11.2010
| Dokumentum neve | Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1995. június 13-i, N 49 (2010.11.08-án módosított) RENDELETE "AZ INGATLAN- ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK LEVÉTELÉRE VONATKOZÓ MÓDSZERTANI UTASÍTÁSOK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL" |
| Dokumentum típus | rend, irányelvek |
| Gazdatest | Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma |
| dokumentum szám | 49 |
| Elfogadás dátuma | 13.06.1995 |
| Felülvizsgálat dátuma | 08.11.2010 |
| Az Igazságügyi Minisztériumban történt bejegyzés időpontja | 01.01.1970 |
| Állapot | érvényes |
| Kiadvány |
|
| Navigátor | Megjegyzések |
Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1995. június 13-i, N 49 (2010.11.08-án módosított) RENDELETE "AZ INGATLAN- ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK LEVÉTELÉRE VONATKOZÓ MÓDSZERTANI UTASÍTÁSOK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL"
IRÁNYMUTATÁS A VAGYONOK ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK LELTÁRÁHOZ
1. Általános rendelkezések
1.1. igazi Irányelvek megállapítja a szervezet vagyoni és pénzügyi kötelezettségei leltárának és eredményeinek nyilvántartásának lefolytatására vonatkozó eljárást. A szervezet a továbbiakban: jogalanyok az Orosz Föderáció jogszabályai szerint (a bankok kivételével), beleértve azokat a szervezeteket is, amelyek fő tevékenységét a költségvetésből finanszírozzák.
1.2. Jelen Útmutató alkalmazásában a szervezet tulajdona befektetett eszközök, immateriális javak, pénzügyi befektetések, termelő tartalékok, elkészült termékek, áruk, egyéb készletek, készpénz és egyéb pénzügyi eszközökés pénzügyi kötelezettségek alatt - tartozás, bankhitelek, hitelek és tartalékok.
1.3. A szervezet minden vagyona, függetlenül annak helyétől, és minden típusú pénzügyi kötelezettség leltározás tárgyát képezi.
Ezen túlmenően a szervezethez nem tartozó, de a számviteli nyilvántartásban szereplő (őrzés alatt álló, bérbe adott, feldolgozásra átvett) készletek és egyéb vagyontárgyak, valamint a bármilyen okból figyelembe nem vett vagyontárgyak is hatályosak. leltár.
Az ingatlan leltározása annak helye és anyagi felelőse szerint történik.
A nemesfémek és drágakövek leltárát az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma által jóváhagyott, a nemesfémek és drágakövek vállalkozásoknál, intézményeknél és szervezeteknél történő beszerzésének, elköltésének, elszámolásának és tárolásának eljárásáról szóló utasításnak megfelelően végzik el. 1992. augusztus 4. N 67, valamint az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumához tartozó Nemesfémek és Drágakövek Bizottságában található, az Orosz Föderáció állami alapja értékeinek leltározási eljárásáról szóló utasítás. , amelyet az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó Nemesfémek és Drágakövek Bizottságának 1992. április 13-án N 326. sz.
: Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 92.04.08-i N 67-i utasításának hatályvesztése miatt az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001.08.29-i, N 68n számú rendeletét kell követni.
1.4. A leltár fő céljai: az ingatlan tényleges jelenlétének azonosítása; az ingatlan tényleges elérhetőségének összehasonlítása adatokkal könyvelés; a kötelezettségek elszámolásában való tükröződés teljességének ellenőrzése.
1.5. Az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzatának megfelelően a készletek kötelezőek:
a szervezet vagyonának bérbeadásra, visszaváltásra, értékesítésre történő átruházásakor, valamint a törvényben meghatározott esetekben az állami vagy önkormányzati egységes vállalkozás átalakításakor;
az éves összeállítása előtt pénzügyi kimutatások, kivéve azokat az ingatlanokat, amelyek leltárát legkorábban a tárgyév október 1-jéig végezték el. A tárgyi eszközök leltárát háromévente, a könyvtári alapokat pedig ötévente egyszer lehet elvégezni. A Távol-Északon található területeken és az ezekkel egyenértékű területeken az áruk, nyersanyagok és anyagok leltárát a legkevésbé fennmaradó időszakban lehet elvégezni;
a pénzügyileg felelős személyek megváltoztatásakor (az átvétel napján - az ügyek átadása);
lopás vagy visszaélés, valamint értékkárosítás tényének megállapítása során;
természeti katasztrófa, tűz, baleset vagy egyéb rendkívüli körülmények okozta vészhelyzet esetén;
a szervezet felszámolása (átszervezése) a felszámolási (szétválasztási) mérleg elkészítése előtt, valamint az Orosz Föderáció jogszabályai által előírt egyéb esetekben, vagy előírások Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma.
1.6. Kollektív (csapat) anyagi felelősség esetén a leltározásra akkor kerül sor, amikor a csapat vezetője (csoportvezető) megváltozik, ha tagjainak több mint ötven százaléka elhagyja a csapatot (csapat), valamint egy vagy több személy kérésére is. a csapat (csapat) tagjai.
2. A leltározás általános szabályai2.1. A készletek száma beszámolási év, a tartás időpontját, az ezek során ellenőrzött vagyoni és pénzügyi kötelezettségek listáját a szervezet vezetője állapítja meg, kivéve a jelen Útmutató 1.5. és 1.6. pontjában foglalt eseteket.
2.2. A szervezeten belüli leltározáshoz állandó leltári bizottság jön létre.
Az ingatlanok és a pénzügyi kötelezettségek egyidejű leltározására irányuló nagy mennyiségű munkával munkaleltári jutalékok jönnek létre.
Kis mennyiségű munkával és a könyvvizsgáló bizottság jelenlétével a szervezetben leltár rendelhető hozzá.
2.3. Az állandó és működő leltári bizottságok személyi összetételét a szervezet vezetője hagyja jóvá. A megbízás összetételére vonatkozó dokumentum (végzés, határozat, végzés (jelen útmutató N 1. melléklete)<*>regisztrálja magát a leltárra vonatkozó megrendelések végrehajtásának ellenőrzési könyvébe (jelen utasítás N 2. melléklete).
<*>A jelen útmutató N N 1 - 18. függelékében megadott nyomtatványok példaértékűek.
A leltári bizottság összetételében a szervezet adminisztrációjának képviselői, a számviteli szolgálat alkalmazottai és egyéb szakemberek (mérnökök, közgazdászok, technikusok stb.) állnak.
A leltári bizottság összetételében a szolgálat képviselői is helyet kaphatnak belső vizsgálat szervezetek, független könyvvizsgáló szervezetek.
Legalább egy bizottsági tag távolléte a leltározás során az alapja a leltározás eredményének érvénytelennek elismerésének.
2.4. Mielőtt elkezdené az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának ellenőrzését, a leltározási bizottságnak meg kell kapnia a leltározás időpontjában a legfrissebb bizonylatokat és kiadási bizonylatokat vagy mozgási jelentéseket. anyagi javakÉs Pénz.
A leltározási bizottság elnöke a nyilvántartásokhoz (jelentésekhez) csatolt minden bejövő és kimenő dokumentumot jóváhagy a "leltározás előtti "..." (dátum) megjelölésével, amely alapul szolgáljon a számviteli osztálynak az egyenleg megállapításához. ingatlan a leltár kezdetéig a hitelesítő adatok szerint.
A pénzügyileg felelős személyek bizonylatot adnak arról, hogy a leltározás megkezdéséig az ingatlanok összes kiadási és bevételi bizonylatát átadták a számviteli osztálynak, vagy átadták a bizottságnak, és jóváírtak minden, a felelősségük alá tartozó értéket, ill. amelyek nyugdíjba kerültek le lettek írva. Hasonló bizonylatot adnak azok a személyek is, akiknek elszámolható összegük van a vagyonszerzésre vagy az ingatlan átvételére vonatkozó meghatalmazással.
2.5. A vagyon tényleges rendelkezésre állásáról és a nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek valóságáról a leltári jegyzékekben vagy leltári jegyzőkönyvekben rögzítésre kerül.<*>legalább két példányban.
<*>A jövőben a "leltári listákra", "leltári aktusokra" "listák"-ként hivatkozunk.
A leltárak és aktusok hozzávetőleges formáit a jelen útmutató N N 6 - 18. számú melléklete tartalmazza.
2.6. A leltározási bizottság gondoskodik a tárgyi eszközök, készletek, áruk, készpénz, egyéb vagyoni és pénzügyi kötelezettségek tényleges egyenlegeire vonatkozó adatok leltározásba történő felvételének teljességéről és pontosságáról, a leltári anyagok nyilvántartásának helyességéről és időszerűségéről.
2.7. Az ingatlan tényleges rendelkezésre állását a leltározás során kötelező számítás, mérlegelés, mérés határozza meg.
A szervezet vezetőjének olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek biztosítják az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának időben történő teljes és pontos ellenőrzését (áruméréshez és mozgatáshoz munkaerőt, műszakilag kifogástalan mérlegelési lehetőséget, mérő- és ellenőrző műszereket, mérőedényeket kell biztosítani).
A sértetlen szállítói csomagolásban tárolt anyagok és áruk esetében ezen értékek mennyisége okmányok alapján határozható meg, amikor kötelező ellenőrzés természetbeni (mintán) ezen értékek részeit. Az ömlesztett anyagok tömegének (vagy térfogatának) meghatározása mérések és műszaki számítások alapján megengedett.
Leltározáskor egy nagy szám a vízvezetékek súlyozott árujegyzékét a leltári bizottság egyik tagja és az anyagilag felelős személy külön-külön vezeti. A munkanap végén (vagy az újramérés végén) ezen kimutatások adatait összehasonlítjuk, és az ellenőrzött végösszeget bevezetjük a leltárba. A leltárhoz mellékeljük a mérési aktusokat, a műszaki számításokat és a vízvezeték-kimutatásokat.
2.8. Az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának ellenőrzése az anyagilag felelős személyek kötelező közreműködésével történik.
2.9. A leltári listák számítógépes és egyéb szervezeti eszközökkel, valamint manuálisan is kitölthetők.
A készleteket tintával vagy golyóstollal kell kitölteni tisztán és egyértelműen, foltok és törlések nélkül.
A leltározott értékek és tárgyak megnevezését, számát a jegyzékekben a nómenklatúra szerint és a számvitelben elfogadott mértékegységekben tüntetik fel.
A leltár minden oldalán írja fel szavakkal az anyagi javak sorszámát és a teljes összeget természetes mutatók, ezen az oldalon rögzítve, függetlenül a mértékegységtől (darab, kilogramm, méter, stb.) ezek az értékek megjelennek.
A hibákat a leltár minden példányán a hibás bejegyzések áthúzásával, és az áthúzottak fölé a megfelelő bejegyzésekkel javítják. A helyesbítéseket a leltározási bizottság minden tagjának és pénzügyileg felelős személynek kell jóváhagynia és alá kell írnia.
A leírásban nem szabad üres sorokat hagyni, az utolsó oldalakon az üres sorokat áthúzzuk.
A leltár utolsó oldalán fel kell tüntetni az árak ellenőrzését, az adózást és a végösszeg kiszámítását, amelyet az ellenőrzést végző személyek aláírtak.
2.10. A leltárt a leltározási bizottság minden tagja és anyagilag felelős személy aláírja. A leltározás végén az anyagilag felelős személyek átvételi elismervényt adnak, amely igazolja, hogy a bizottság az ingatlant a jelenlétükben ellenőrizte, a bizottság tagjaival szemben követelés nem áll fenn, és a leltárban szereplő vagyontárgyat megőrzésre átvették.
Az anyagilag felelős személyek változása esetén az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának ellenőrzésekor az ingatlant átvevő leltárba az átvételkor, az átadó - az ingatlan átadásakor - aláír.
2.11. Az őrzött, bérelt vagy feldolgozásra átvett ingatlanokról külön leltár készül.
2.12. Ha az ingatlanok leltározása néhány napon belül megtörténik, akkor a leltározási bizottság távozásakor le kell zárni azt a helyiséget, ahol az anyagi javakat tárolják. A leltározási bizottságok munkájának szüneteiben (ebédszünetben, éjszaka, egyéb okból) a leltárt dobozban (szekrényben, széfben) kell tárolni, zárt helyiségben, ahol a leltárt végzik.
2.13. Azokban az esetekben, amikor az anyagilag felelős személyek a leltározást követően hibát találnak a leltározásban, ezt haladéktalanul (raktár, kamra, részleg stb. nyitása előtt) jelenteni kell a leltári bizottság elnökének. A leltározási bizottság a megjelölt tényeket ellenőrzi, és azok megerősítése esetén a megállapított hibákat az előírt módon kijavítja.
2.14. A leltár nyilvántartásához az elsődleges formákat kell használni számviteli dokumentáció a jelen Módszertani Utasítás N N 6 - 18. számú melléklete vagy minisztériumok, főosztályok által kidolgozott nyomtatványok szerinti vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltáráról. Különösen a működő haszonállatok és haszonállatok, baromfi- és méhcsaládok, évelő ültetvények, faiskolák, a minisztérium által jóváhagyott nyomtatványok leltározása során. Mezőgazdaságés az Orosz Föderáció élelmiszerei a mezőgazdasági szervezetek számára.
2.15. A leltározás végén elvégezhető a leltározás helyességének ellenőrző ellenőrzése. A leltározási bizottságok tagjainak és a pénzügyileg felelős személyek részvételével kell elvégezni azokat a raktár, kamra, részleg stb. megnyitása előtt, ahol a leltárt végezték.
A leltározás helyességét ellenőrző ellenőrzések eredményeit okiratban rögzítik (jelen utasítás N 3. melléklete), és rögzítik a leltározás helyességének ellenőrzési ellenőrzésére szolgáló számviteli könyvben (jelen utasítás N 4. melléklete). .
2.16. A leltározás közötti időszakban az értéktárgyak nagy választékával rendelkező szervezetek szelektív leltározást végezhetnek az anyagi javak tárolási és feldolgozási helyein.
A leltározás helyességének és a szelektív leltározásnak a leltárközi időszakban végzett ellenőrző ellenőrzését a leltározási bizottságok végzik a szervezet vezetőjének utasítására.
3. Bizonyos típusú vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltározásának szabályaiBefektetett eszközök leltározása
a) a leltári kártyák, leltárkönyvek, leltárok és egyéb analitikus számviteli nyilvántartások elérhetősége és állapota;
b) műszaki útlevelek vagy egyéb műszaki dokumentáció rendelkezésre állása és állapota;
c) a szervezet által lízingelt vagy tárolásra átvett tárgyi eszközök dokumentumainak rendelkezésre állása. Iratok hiányában gondoskodni kell azok átvételéről vagy lebonyolításáról.
Ha a számviteli nyilvántartásokban vagy a műszaki dokumentációkban eltéréseket, pontatlanságokat találunk, megfelelő korrekciókat, pontosításokat kell végezni.
3.2. A tárgyi eszközök leltározása során a bizottság megvizsgálja az objektumokat, és a leltárba beírja azok teljes nevét, rendeltetését, leltári számát és főbb műszaki vagy üzemi mutatóit.
Az épületek, építmények és egyéb ingatlanok leltározása során a bizottság ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e olyan dokumentumok, amelyek megerősítik, hogy a megadott objektumok a szervezet tulajdonában vannak.
A földterületekre, víztestekre és egyéb tárgyakra vonatkozó dokumentumok meglétét is ellenőrzik. természetes erőforrások a szervezet tulajdonában van.
3.3. A könyvelésre át nem vett tárgyak azonosításakor, valamint olyan tárgyak azonosításakor, amelyekre a számviteli nyilvántartásokban nincsenek vagy hibás adatok jellemzik, a bizottságnak a leltárba be kell vonnia az ezekre a tárgyakra vonatkozó helyes információkat és műszaki mutatókat. Például épületek esetén - tüntesse fel rendeltetését, a fő anyagokat, amelyekből építették, térfogatot (külső vagy belső méréssel), területet (teljes hasznos terület), emeletek számát (pince, félalagsor stb. nélkül), az építés éve és mások; csatornák mentén - hosszúság, mélység és szélesség (az alsó és a felület mentén), mesterséges szerkezetek, anyagok az alsó és a lejtők rögzítésére; hidakon - hely, anyagtípus és fő méretek; utakon - út típusa (autópálya, profilozott), hossza, burkolati anyagok, útpálya szélessége stb.
A leltárral azonosított, nem nyilvántartott tárgyak értékelését a piaci árak figyelembevételével kell elvégezni, az amortizációt pedig az objektumok tényleges műszaki állapota határozza meg, az értékelésről és az értékcsökkenésről szóló információk nyilvántartásával a vonatkozó törvényekben.
A tárgyi eszközök a tárgy fő rendeltetésének megfelelően név szerint kerülnek leltárba. Ha az objektum restauráláson, átépítésen, bővítésen vagy átszerelésen esett át és ennek következtében a fő rendeltetése megváltozott, akkor az új rendeltetésnek megfelelő néven kerül a leltárba.
Ha a bizottság megállapítja, hogy a beruházási munkálatok (szintépítés, új helyiségek építése stb.) vagy az épületek és építmények részleges felszámolása (az egyes szerkezeti elemek bontása) nem szerepelnek a könyvelésben, meg kell határozni a növekedés vagy csökkentés mértékét. a vonatkozó dokumentumok szerint könyv szerinti értéke objektumot, és adatokat szolgáltat a leltárban végrehajtott változtatásokról.
3.4. Gépek, berendezések és járművek egyenként kerülnek a leltárba a gyári leltári szám, a gyártó szervezete, a gyártási év, a cél, a kapacitás stb. feltüntetésével.
Azonos típusú háztartási berendezések, szerszámok, gépek stb. azonos értékű, a szervezet egyik strukturális részlegébe egyidejűleg átvett és a csoportos számvitel szabványos leltári kártyáján nyilvántartott, a készletekben névre szólóan, ezen tételek számának feltüntetésével történik.
3.5. Befektetett eszközök, amelyek a leltározás időpontjában a szervezet telephelyén kívül vannak (távolsági utakon, tengeri és folyami hajók, vasúti gördülőállomány, gépjárművek; elküldve nagyjavítás gépek és berendezések stb.) leltárra kerülnek, amíg ideiglenesen nyugdíjba nem kerülnek.
3.6. A használatra alkalmatlan, helyre nem állítható tárgyi eszközökről a leltári bizottság külön leltárt készít, amelyen feltünteti az üzembe helyezés idejét és azokat az okokat, amelyek miatt ezek a tárgyak használhatatlanná váltak (sérülés, teljes kopás stb.).
3.7. A saját befektetett eszközök leltározásával egyidejűleg a letétben lévő és lízingelt tárgyi eszközöket is ellenőrzik.
A megadott objektumokról külön leltár készül, amelyben hivatkozás történik a tárgyak megőrzésre vagy bérbeadásra történő átvételét igazoló dokumentumokra.
Leltár immateriális javak
3.8. Az immateriális javak leltározása során ellenőrizni kell:
a szervezet felhasználási jogait megerősítő dokumentumok rendelkezésre állása;
az immateriális javak mérlegben való megjelenítésének helyessége és időszerűsége.
Pénzügyi befektetések nyilvántartása
3.9. A pénzügyi befektetések leltározása során ellenőrzik a tényleges kiadásokat más szervezetek értékpapírjaiban és jegyzett tőkéjében, valamint a más szervezeteknek nyújtott kölcsönökben.
3.10. A tényleges elérhetőség ellenőrzésekor értékes papírokat telepítve:
az értékpapírok helyes nyilvántartása;
az értékpapírok mérlegben nyilvántartott értékének valóságtartalma;
az értékpapírok biztonsága (a tényleges rendelkezésre állás és a számviteli adatok összehasonlításával);
az értékpapírokból származó bevételek elszámolásában való tükröződés időszerűsége és teljessége.
3.11. Az értékpapírok szervezetben történő tárolásakor azok leltározása a készpénz leltárával egyidejűleg történik.
3.12. Az értékpapírok leltárát egyedi kibocsátókra vonatkozóan végzik el, az aktusban feltüntetve a nevet, sorozatot, darabszámot, névértéket és tényleges értéket, lejárati dátumokat és a végösszeget.
Az egyes értékpapírok adatait összevetik a szervezet számviteli osztályán tárolt készletek (nyilvántartások, könyvek) adataival.
3.13. A speciális szervezeteknél elhelyezett értékpapírok leltározása (bank - letétkezelő - szakosított értékpapír letétkezelő stb.) abból áll, hogy a szervezet megfelelő számviteli számláin lévő összegek egyenlegét egyeztetik e speciális szervezetek kimutatásainak adataival.
3.14. Pénzügyi befektetések más szervezetek alaptőkéjében, valamint más szervezeteknek nyújtott kölcsönöket a leltározás során dokumentumokkal kell igazolni.
A leltári cikkek leltározása
3.15. A leltári eszközök (termelési készletek, késztermékek, áruk, egyéb készletek) minden egyes cikknél bekerülnek a leltárba, feltüntetve a típust, csoportot, mennyiséget és egyéb szükséges adatokat (cikk, minőség stb.).
3.16. A leltári tételek leltározását főszabály szerint az értékeknek ebben a helyiségben való elhelyezkedése szerinti sorrendben kell elvégezni.
Ha a leltári tételeket különböző elkülönített helyiségekben, egy pénzügyileg felelős személynél tárolják, a leltározást egymás után raktárhelyenként végzik. Az értékek ellenőrzése után a helyiségbe nem lehet belépni (például le van zárva), és a bizottság a következő helyiségbe költözik dolgozni.
3.17. A Bizottság a raktár (raktár) vezetőjének és más anyagilag felelős személyek jelenlétében ellenőrzi a leltári cikkek tényleges rendelkezésre állását azok kötelező újraszámlálásával, újramérésével vagy újramérésével. A leltárba az értéktárgyak egyenlegére vonatkozó adatokat anyagilag felelős személyek szavaiból, illetve számviteli adatok szerint a tényleges jelenlétének ellenőrzése nélkül bevinni tilos.
3.18. A leltározás során átvett leltári tételeket a leltározási bizottság tagjai jelenlétében anyagilag felelős személyek átveszik, és a leltározást követően a nyilvántartás vagy az árujegyzőkönyv szerint jóváírják.
Ezeket a leltári cikkeket külön leltárban rögzítjük „A leltározás során átvett készlettételek” néven. A leltár tartalmazza az átvétel dátumát, a szállító nevét, az átvételi bizonylat dátumát és számát, az áru megnevezését, mennyiségét, árat és összegét. Ezzel egyidejűleg a leltározási bizottság elnöke (vagy megbízásából a bizottság tagja) által aláírt átvételi bizonylaton a „leltározás után” jelölést kell tenni a leltározás időpontjára utalva. ezeket az értékeket rögzítik.
3.19. Tartós leltározás esetén kivételes esetben és csak a leltározás során a szervezet vezetőjének és főkönyvelőjének írásos engedélyével a leltári tételeket anyagilag felelős személyek a leltározási bizottság tagjainak jelenlétében adhatják ki.
Ezeket az értékeket külön leltárban rögzítjük „A leltár során felszabadított készlet” néven. A leltározás során a beérkezett leltári tételekről a dokumentumokkal analóg módon leltárt készítenek. A kiadási bizonylatokon a leltározási bizottság elnöke vagy megbízásából a bizottság tagja aláírásával jelölést tesznek.
3.20. A kiszállított, a vevők által nem időben kifizetett készletek leltározása, amelyek más szervezetek raktárában találhatók, a megfelelő könyvelési számlákon elhatárolt összegek érvényességének ellenőrzését jelenti.
A leltározás időpontjában anyagilag felelős személyek számláján nem szereplő leltári tételek elszámolásában (úton, szállított áruk stb.) csak a megfelelően elkészített bizonylatokkal igazolt összegek maradhatnak: a leltáron lévőknél. módja - szállítók elszámolási okmányai vagy egyéb helyettesítő okmányai, szállított dokumentumok esetén - vevőnek bemutatott dokumentumok másolata (fizetési megbízás, váltó stb.), lejárt okmányok esetén - banki kötelező visszaigazolással; raktáron harmadik felek- a leltározás időpontjához közeli időpontban újra kiállított biztonságos bizonylatok.
Ezeket a számlákat először egyeztetni kell más megfelelő számlákkal. Például a „Szállított áruk” számlán meg kell állapítani, hogy ez a számla tartalmaz-e olyan összegeket, amelyek kifizetése valamilyen oknál fogva más számlákon ("Elszámolások különböző adósokkal és hitelezőkkel" stb.), vagy anyagokra és árukra vonatkozó összegeket tartalmaz. , ténylegesen fizetett és kapott, de útközben szerepel.
3.21. A készleteket külön állítják össze a szállítás alatt lévő, kiszállított, a vevők által nem időben kifizetett és más szervezetek raktáraiban található készletelemekre.
A szállított készletek leltárában minden egyes küldeményre vonatkozóan a következő adatok szerepelnek: név, mennyiség és költség, a szállítás dátuma, valamint azon dokumentumok listája és számai, amelyek alapján ezeket az értékeket elszámolják. számára a számviteli számlákban.
3.22. A vevők által kiszállított és nem időben kifizetett készletelemek készleteiben minden egyes szállítmány esetében a vevő neve, a leltári cikkek neve, az összeg, a szállítás dátuma, a kiállítás dátuma és az elszámolási bizonylat száma adottak.
3.23. Az egyéb szervezetek raktárában tárolt leltári eszközök leltárba vétele ezen eszközök megőrzésre történő átadását igazoló dokumentumok alapján történik. Az ezen értékekre vonatkozó leltárak feltüntetik a nevüket, mennyiségüket, osztályukat, bekerülési értéküket (számviteli adatok szerint), a rakomány tárolásra történő átvételének időpontját, a tárolás helyét, az okmányok számát és dátumát.
3.24. A más szervezethez feldolgozásra átadott készletek készletei tartalmazzák a feldolgozó szervezet nevét, az értékek megnevezését, a mennyiséget, a számviteli adatok szerinti tényleges bekerülési értéket, az értékek feldolgozásra való átadásának dátumát, a számokat, ill. a dokumentumok dátumait.
3.25. Az üzemben lévő kis értékű és elhasználódó tárgyakat a telephelyükön leltározzák, valamint az anyagilag felelős személyeket, akiknek a felügyeletében vannak.
A leltározás az egyes tételek átvizsgálásával történik. A leltárba a kis értékű és kopó cikkeket a számvitelben elfogadott nómenklatúra szerint név szerint rögzítik.
A munkavállalók részére egyéni használatra kiadott kis értékű és kopó cikkek leltározása során csoportos leltári jegyzékeket lehet készíteni, amelyeken feltüntetik az ezekért a tárgyakért felelős személyeket, amelyeken a személyi igazolványok nyitva vannak, a leltárban szereplő nyugtával.
A mosásra, javításra küldött kezeslábasokat és asztalneműket az e szolgáltatásokat nyújtó szervezetek kimutatásai - fuvarlevelei vagy nyugtái alapján kell a leltárba rögzíteni.
A használhatatlanná vált, le nem írt csekély értékű és kopó tárgyak nem szerepelnek a leltári jegyzékben, de az üzemeltetés idejét, az alkalmatlanság okát, valamint a gazdasági célú felhasználás lehetőségét megjelölő aktus készül. .
3.26. A konténer típus, rendeltetési és minőségi állapot szerint (új, használt, javításra szoruló stb.) kerül a leltárba.
A használhatatlanná vált edényekre a leltározási bizottság a kár okának megjelölésével leírási okiratot készít.
A folyamatban lévő termelés és a halasztott költségek leltározása
3.27. A folyamatban lévő munkák leltározása során a részt vevő szervezetekben ipari termelés, szükséges:
meghatározza a lemaradások (alkatrészek, alkatrészek, szerelvények) és a gyártásban lévő termékek befejezetlen gyártásának és összeszerelésének tényleges elérhetőségét;
meghatározza a folyamatban lévő munkák tényleges teljességét (hátralék);
azonosítani a folyamatban lévő munka egyenlegét a törölt és a felfüggesztett rendeléseken.
3.28. A gyártás sajátosságaitól és jellemzőitől függően a leltározás megkezdése előtt a raktárakba kell helyezni minden olyan anyagot, vásárolt alkatrészt és félkész terméket, amely a műhelyek számára szükségtelen, valamint minden alkatrészt, szerelvényt és szerelvényt, a feldolgozást. amely ebben a szakaszban fejeződik be.
3.29. A folyamatban lévő munkák (alkatrészek, szerelvények, szerelvények) lemaradásának ellenőrzése tényleges számlálással, mérlegeléssel, méréssel történik.
A leltárt minden egyes szerkezeti egységre (műhely, részleg, részleg) külön állítják össze, feltüntetve a lemaradás megnevezését, készültségi fokát, fokát, mennyiségét vagy volumenét, valamint a kivitelezésre. szerelési munkák- a munka terjedelmének megjelölésével: a befejezetlen létesítményekre, azok szakaszaira, indítási komplexumaira, szerkezeti elemeire és munkatípusaira, amelyek számításait teljes befejezésük után végezzük.
3.30. A nem feldolgozott, munkahelyen található nyersanyagok, anyagok és vásárolt félkész termékek nem szerepelnek a befejezetlen termelés készletében, hanem leltározzák és külön leltárban tartják nyilván.
A kiselejtezett alkatrészek nem szerepelnek a befejezetlen termelés leltárában, ezekre külön leltár készül.
3.31. A folyamatban lévő termelésnél, amely heterogén tömegű vagy nyersanyagkeverék (az érintett iparágakban), két mennyiségi mutatót adnak meg a készletekben, valamint az összehasonlító lapokon: ennek a tömegnek vagy keveréknek a mennyiségét és a nyersanyagok mennyiségét. vagy a benne lévő anyagok (egyedi tételenként) vegyület. A nyersanyagok vagy anyagok mennyiségét műszaki számítások határozzák meg a tervezésre, könyvelésre és a termékek (munkálatok, szolgáltatások) költségszámítására vonatkozó ipari utasítások szerint.
3.32. A folyamatban lévő beruházásoknál a leltárak feltüntetik az objektum nevét és az ezen az objektumon végzett munka mennyiségét, minden egyes munkatípusra, szerkezeti elemekre, berendezésekre stb.
Ez ellenőrzi:
a) nem szerepel a befejezetlen részeként tőkeépítés beszerelésre átadott, de a telepítéssel ténylegesen el nem indult berendezések;
b) a molylepényes és ideiglenesen leállított építési létesítmények állapota.
Ezen objektumok esetében különösen meg kell határozni a megőrzésük okait és indokait.
3.33. Külön leltár készül azokról az elkészült, részben vagy egészben ténylegesen üzembe helyezett építési létesítményekről, amelyek átvétele és üzembe helyezése nincs megfelelő dokumentumokkal formálva. Az elkészült, de valamiért nem üzembe helyezett objektumokhoz külön leltárak is készülnek. A leltárban meg kell jelölni az e létesítmények üzembe helyezésének feldolgozása késedelmes okait.
3.34. Építkezés által leállított tárgyakhoz, valamint tervezéshez felmérési munka a be nem fejezett építkezésről leltár készül, amely az elvégzett munkák jellegéről és azok költségéről ad adatokat, megjelölve a kivitelezés megszüntetésének indokait. Ehhez a vonatkozó műszaki dokumentációt (rajzok, becslések, költségbecslések), a munkák átadási aktusait, szakaszait, az építkezéseken végzett munka naplóit és egyéb dokumentációkat kell használni.
3.35. A bizonylatok leltári jutaléka megállapítja a halasztott kiadások számláján megjelenítendő és az előállítási és forgalombahozatali költségekhez (vagy a szervezet megfelelő pénzforrásaihoz) rendelhető összeget egy dokumentált időszakon belül a számításoknak és a számviteli politikának megfelelően. a szervezet fejlesztette ki.
Állatok és fiatal állatok leltározása
3.36. A kifejlett haszon- és munkamarhák leltárba kerülnek, amely tartalmazza: az állat számát (címke, márka), az állat nevét, születési évét, fajtáját, kövérségét, az állat (a ló kivételével) élősúlyát (súlyát), tevék, öszvérek, szarvasok, amelyek szerint a tömeg (súly) nincs megadva) és a kezdeti költség. A fajta jelölése az állatállomány értékelési adatai alapján történik.
Szarvasmarha, munkamarha, sertés (méh és vaddisznó) és különösen értékes juh- és egyéb állat (tenyészmag) példányok egyenként szerepelnek a leltárban. A leltárakba a főállomány csoportos sorrendben figyelembe vett egyéb állatai kor- és nemcsoportonként szerepelnek, csoportonként a fejek számának és élősúlyának (tömeg) feltüntetésével.
3.37. Fiatal szarvasmarhát, tenyészlovat és munkamarhát egyenként veszik fel a leltárba leltári számok, becenevek, nem, szín, fajta stb.
A csoportos sorrendben nyilvántartott hízóállatok, fiatal sertés, juh és kecske, baromfi és egyéb állatfajták a számviteli nyilvántartásokban elfogadott nómenklatúra szerint kerülnek a leltárba, csoportonként a fejek számának és élősúlyának (tömeg) feltüntetésével. .
3.38. A leltárokat állatfajonként külön-külön állítják össze a gazdaságok, műhelyek, osztályok, csoportok, számviteli csoportok és anyagi felelősök vonatkozásában.
Pénztárak, monetáris bizonylatok és szigorú elszámoltathatóságú dokumentumformák leltározása
3.39. A pénztárgép leltárát az Orosz Föderációban történő készpénzes tranzakciók lebonyolítására vonatkozó eljárással összhangban végzik, amelyet az Igazgatóság határozata hagyott jóvá. Központi Bank az Orosz Föderáció 1993. szeptember 22-i N 40 és az Oroszországi Bank 1993. október 4-i jelentett levele N 18.
3.40. A bankjegyek és egyéb értéktárgyak pénztárban való tényleges jelenlétének kiszámításakor a készpénzt, az értékpapírokat és a monetáris dokumentumokat (postai bélyegek, állami illetékbélyegek, váltók, pihenőotthonok és szanatóriumok utalványai, repülőjegyek stb.) veszik figyelembe.
3.41. Az értékpapír-formák és egyéb szigorúan elszámoltatható dokumentumok formáinak tényleges elérhetőségének ellenőrzése nyomtatványtípusonként történik (például részvények esetében: névre szóló és bemutatóra szóló, elsőbbségi és rendes), figyelembe véve bizonyos okmányok kezdő és záró számát. nyomtatványok, valamint az egyes tárolóhelyek és a pénzügyileg felelős személyek.
3.42. Az átutalt pénzeszközök leltárát úgy végzik el, hogy a számviteli számlákon lévő összegeket egyeztetik a bankintézet, posta bizonylatainak adataival, a mellékelt kimutatások másolataival a bevételek banki beszedőkhöz való eljuttatásáról stb.
3.43. A bankokban elszámolási (folyó), deviza- és speciális számlákon lévő pénzeszközök leltározása a szervezet számviteli osztálya szerinti megfelelő számlákon lévő összegek egyenlegének a bankkivonatok adataival való egyeztetésével történik.
Számítási leltár
3.44. A bankokkal és egyéb hitelintézetekkel kölcsönről, költségvetéssel, vevőkkel, szállítókkal, elszámolókkal, alkalmazottakkal, betétesekkel, egyéb adósokkal és hitelezőkkel történő elszámolások leltározása a számviteli számlákon szereplő összegek érvényességének ellenőrzésére szolgál.
3.45. Ellenőrizni kell a „Szállítókkal és vállalkozókkal történő elszámolások” számlát a kifizetett, de szállítás alatt álló árukra, valamint a szállítókkal történő elszámolásokat a ki nem számlázott szállításokra vonatkozóan. Ezt a dokumentumokkal összevetve a megfelelő elszámolások szerint ellenőrzik.
3.46. A szervezet alkalmazottaival szembeni tartozások esetében feltárják a betétesek számlájára utalandó ki nem fizetett béreket, valamint a munkavállalók túlfizetéseinek összegét és okait.
3.47. Az elszámolható összegek leltározása során a kiadott előlegekről szóló beszámolók ellenőrzése történik, figyelembe véve azok rendeltetésszerű felhasználását, valamint az egyes elszámolható előlegek összegét (kiadás időpontja, rendeltetése).
3.48. A leltári bizottságnak okmányellenőrzéssel meg kell állapítania:
a) a bankokkal, pénzügyi, adóhatóság, költségvetésen kívüli alapok, egyéb szervezetek, valamint szerkezeti felosztások külön mérlegbe sorolt szervezetek;
b) a számviteli nyilvántartásban nyilvántartott hiány és lopás miatti tartozás összegének helyességét és érvényességét;
c) a követelések, kötelezettségek és betétesek összegének helyességét és érvényességét, ideértve azon követelések és kötelezettségek összegét is, amelyekre a határidő lejárt. elévülési idő.
A jövőbeni kiadások és kifizetések tartalékainak leltározása, becsült tartalékok
3.49. A jövőbeni kiadások és kifizetések tartalékainak leltározása során ellenőrzik a szervezetben képzett tartalékok helyességét és érvényességét: a munkavállalók közelgő szabadságának kifizetésére; a szolgálati idő éves díjazására, a szervezet évi munkájának eredménye alapján járó díjazás kifizetésére; tárgyi eszközök javításának költségei; gyártási költségei előkészítő munka a termelés szezonális jellege miatt; a hengerelt termékek javításának és az Orosz Föderáció jogszabályaiban, az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának előírásaiban és az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának előírásaiban előírt egyéb célokra vonatkozó jövőbeni költségek, valamint a termékek (munkálatok, szolgáltatások) költségében szereplő költségek összetételének iparági sajátosságai az előírt módon jóváhagyták.
3.50. A munkavállalók törvényben előírt rendszeres (éves) és pótszabadság küszöbön álló kifizetésének az éves mérlegben megjelenített tartalékát a fel nem használt szabadság napok száma, a munkavállalók munkaerőköltségének átlagos napi összege alapján kell módosítani. (figyelembe véve az átlagkereset kiszámítására megállapított módszertant), és kötelező levonásokat az alapból társadalombiztosítás az Orosz Föderáció Nyugdíjpénztára, az Orosz Föderáció Állami Foglalkoztatási Alapja, valamint az egészségügyi biztosítás.
3.51. A szolgálati idő éves díjazására képzett és az éves munka eredménye alapján képzett tartalékok ugyanúgy kerülnek meghatározásra, mint a munkavállalók közelgő szabadságának kifizetésére szolgáló tartalék. A beszámolási évet követő év január 1-jei mérlegében előfordulhat, hogy nem szerepel adat a hosszú szolgálat éves díjazására szolgáló tartalékról, ha ez a kifizetés a beszámolási év vége előtt történik.
Abban az esetben, ha a ténylegesen felhalmozott tartalék meghaladja a leltárral igazolt számítás összegét, a beszámolási év decemberében a termelési és forgalmazási költségekre visszaírás, alulbecslés esetén pedig pótlólagos tétel kerül rögzítésre. további levonások a termelési és forgalmazási költségekből.
3.52. A tárgyi eszközök (beleértve a bérelt létesítményeket is) javítási tartalékának leltározásánál figyelembe kell venni, hogy az szükségtelenül fenntartott összegekév végén törölték.
A termékek (építési munkák, szolgáltatások) költségében szereplő költségek összetételének iparág-specifikus jellemzői által meghatározott esetekben, amikor a vége javítási munkálatok tárgyakhoz hosszútávú előállításuk a beszámolási évet követő évben történik, a tárgyi eszközök javítási céltartalékának egyenlege nem kerül visszaírásra. A javítás befejeztével a tartalék többlet felhalmozott összege jóváírásra kerül pénzügyi eredmény jelentési időszak.
3.53. Abban az esetben, ha egy szezonális termelésű szervezetben a termelés kiszolgálására és irányítására fordított kiadások összege, amely a szervezet által megállapított szabványok szerint előállított termékek tényleges költségében szerepel, meghaladja a tényleges költségeket, az ebből eredő különbség jövőbeli kiadásként tartva fenn. A leltározási bizottság ellenőrzi a számítás érvényességét, és szükség esetén javasolhatja a költségtételek módosítását. Az év végén nem lehet egyenleg ezen a tartalékon.
3.54. A kétes tartozások tartalékának olyan szervezet által létrehozott leltár, amely a termékek (építési munkák, szolgáltatások) értékesítéséből származó bevétel meghatározásának módszerét alkalmazza az áruk (építési munkák, szolgáltatások) kiszállítása és az elszámolási dokumentumok vevőnek történő bemutatása során ( ügyfél) a szerződésekben meghatározott feltételek szerint vissza nem fizetett, megfelelő biztosítékokkal nem ellátott összegek érvényességének ellenőrzéséből áll.
3.55. Az egyéb becsült költségek és veszteségek fedezésére előírt módon engedélyezett egyéb tartalék képzése esetén a leltári bizottság a beszámolási év végén ellenőrzi azok számításának helyességét és érvényességét.
4. Leltározási kimutatások összeállítása4.1. Összehasonlító kimutatások készülnek azokról az ingatlanokról, amelyek leltározása a számviteli adatoktól való eltérést tárt fel.
Az egybevetési kimutatások tükrözik a leltározás eredményét, vagyis a számviteli adatok szerinti mutatók és a leltárnyilvántartás adatai közötti eltéréseket.
A készletezési kimutatásokban a többlet- és készlethiányok összegét a számviteli értékelésüknek megfelelően tüntettük fel.
A leltározás eredményeinek formalizálására egységes nyilvántartások használhatók, amelyekben a leltári listák és a rendezési kimutatások mutatói egyesülnek.
A szervezethez nem tartozó, de a számviteli nyilvántartásban szereplő (őrzött, bérelt, feldolgozásra átvett) értékekről külön egybevetési nyilatkozat készül.
Összehasonlító kimutatások számítógépes és egyéb szervezeti eszközökkel és manuálisan is összeállíthatók.
5. A leltárkülönbségek szabályozásának és a leltározási eredmények nyilvántartásának rendje5.1. Az ingatlan tényleges rendelkezésre állása és a leltár során azonosított számviteli adatok közötti eltéréseket az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzata szerint szabályozzák a következő sorrendben:
a befektetett eszközök, tárgyi eszközök, készpénz és egyéb vagyon többletét tőkésíteni, illetve a szervezet pénzügyi eredményébe jóváírni, vagy állami (önkormányzati) intézmény finanszírozása (forrás) emelni, majd megállapítani a többlet okai és a bűnös személyek;
a törvényben megállapított eljárási rend szerint jóváhagyott határokon belüli értékvesztést a szervezet vezetőjének rendelete alapján a szervezet előállítási és forgalmi költségeire írják le, vagy a finanszírozás (források) csökkentésére. az állami (önkormányzati) intézmény. Lemorzsolódási ráta csak tényleges hiány esetén alkalmazható.
A megállapított normatívákon belüli értékvesztés megállapítása az értékhiány válogatásra szánt többletekkel való ellentételezése után történik. Abban az esetben, ha az előírt módon elvégzett válogatás beszámítása után továbbra is értékhiány áll fenn, akkor a természetes pazarlás normatíváját csak azon érték nevére kell alkalmazni, amelyre a hiányt megállapították. Normák hiányában a csökkenést a normákat meghaladó hiánynak tekintik;
anyagi értékek, pénz és egyéb vagyon hiányát, valamint a természetes veszteség normáit meghaladó kárt a bűnösöknek tulajdonítják. Azokban az esetekben, amikor az elkövetőket nem azonosítják, vagy a bíróság megtagadja a követelést az elkövetőktől, a hiányból és a kárból származó veszteséget a szervezet előállítási és forgalmi költségeként, vagy az állami (önkormányzati) intézmény finanszírozása (forrás) csökkenéseként írják le.
5.2. Az értékhiány és a természetes veszteség mértékét meghaladó károk leírásának nyilvántartásba vételére benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell a nyomozó vagy igazságügyi hatóságok határozatait, amelyek megerősítik a bűnösök távollétét, vagy a kártérítés megtagadását a bűnösöktől, vagy a műszaki ellenőrzési osztálytól vagy az érintett szakszervezetektől (minőségi ellenőrzések stb.) kapott következtetés az értéksérülés tényéről.
5.3. Az átminősítésből adódó többlet és hiány kölcsönös beszámítása csak kivételesen, azonos ellenőrzött időszakra, azonos ellenőrzött személlyel, azonos elnevezésű, azonos mennyiségben előforduló leltári tételek vonatkozásában engedélyezhető.
A beengedett válogatáson anyagilag felelős személyek képviselik részletes magyarázatokat leltárbizottság.
Abban az esetben, ha a hiányok átminősítési többlettel történő beszámítása során a hiányzó értékek értéke magasabb, mint a feleslegben talált értékek értéke, ezt az értékkülönbséget a vétkeseknek kell beszámítani.
Ha az átminősítés konkrét elkövetőit nem azonosítják, akkor az összegkülönbségek a veszteségnormát meghaladó hiánynak minősülnek, és a szervezeteknél forgalmazási és előállítási költségekre, az állami (önkormányzati) intézményeknél pedig a veszteség mértékének csökkentésére kerülnek leírásra. finanszírozás (alapok).
Az átminősítéstől a hiány felé fennálló, nem az anyagilag felelősök hibájából kialakult értékkülönbséghez a leltári bizottság jegyzőkönyvében átfogó magyarázatot kell adni, hogy miért nem a vétkeseknek tulajdonították ezt az eltérést.
5.4. A leltározás során feltárt értékek és számviteli adatok tényleges rendelkezésre állása közötti eltérések szabályozására vonatkozó javaslatokat megfontolásra a szervezet vezetőjének nyújtják be. A beszámításról a végső döntést a szervezet vezetője hozza meg.
5.5. A leltározás eredményét tükrözni kell a leltározás befejezésének hónapjának elszámolásában és jelentésében, az éves leltár esetében pedig az éves számviteli jelentésben.
5.6. A beszámolási évben végzett leltározások eredményének adatait a leltárral azonosított eredménykimutatás (jelen útmutató 5. számú melléklete) foglalja össze.
Tanszékvezető
számviteli módszertan
és a jelentéstétel
A.S. BAKAEV
1. Jóváhagyja a vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltározási útmutatóját.
3.40. A bankjegyek és egyéb értéktárgyak pénztárban való tényleges jelenlétének kiszámításakor a készpénzt, az értékpapírokat és a monetáris dokumentumokat (postai bélyegek, állami illetékbélyegek, váltók, pihenőotthonok és szanatóriumok utalványai, repülőjegyek stb.) veszik figyelembe.
3.41. Az értékpapír-formák és egyéb szigorúan elszámoltatható dokumentumok formáinak tényleges elérhetőségének ellenőrzése nyomtatványtípusonként történik (például részvények esetében: névre szóló és bemutatóra szóló, elsőbbségi és rendes), figyelembe véve bizonyos okmányok kezdő és záró számát. nyomtatványok, valamint az egyes tárolóhelyek és a pénzügyileg felelős személyek.
3.42. Az átutalt pénzeszközök leltárát úgy végzik el, hogy a számviteli számlákon lévő összegeket egyeztetik a bankintézet, posta bizonylatainak adataival, a mellékelt kimutatások másolataival a bevételek banki beszedőkhöz való eljuttatásáról stb.
3.43. A bankokban elszámolási (folyó), deviza- és speciális számlákon lévő pénzeszközök leltározása a szervezet számviteli osztálya szerinti megfelelő számlákon lévő összegek egyenlegének egyeztetésével történik a banki kivonatok adataival.
Számítási leltár
3.44. A bankokkal és egyéb hitelintézetekkel kölcsönről, költségvetéssel, vevőkkel, szállítókkal, elszámolókkal, alkalmazottakkal, betétesekkel, egyéb adósokkal és hitelezőkkel történő elszámolások leltározása a számviteli számlákon szereplő összegek érvényességének ellenőrzésére szolgál.
3.45. Ellenőrizni kell a „Szállítókkal és vállalkozókkal történő elszámolások” számlát a kifizetett, de szállítás alatt álló árukra, valamint a szállítókkal történő elszámolásokat a ki nem számlázott szállításokra vonatkozóan. Ezt a dokumentumokkal összevetve a megfelelő elszámolások szerint ellenőrzik.
3.46. A szervezet alkalmazottaival szembeni tartozások esetében feltárják a betétesek számlájára utalandó ki nem fizetett béreket, valamint a munkavállalók túlfizetéseinek összegét és okait.
3.47. Az elszámolható összegek leltározása során a kiadott előlegekről szóló beszámolók ellenőrzése történik, figyelembe véve azok rendeltetésszerű felhasználását, valamint az egyes elszámolható előlegek összegét (kiadás időpontja, rendeltetése).
3.48. A leltározási bizottságnak okirati igazolással meg kell állapítania továbbá: a) a bankokkal, pénzügyi, adóhatóságokkal, költségvetésen kívüli alapokkal, egyéb szervezetekkel, valamint a szervezet külön mérlegbe osztott szervezeti egységeivel történő elszámolások helyességét; b) a számviteli nyilvántartásban nyilvántartott hiány és lopás miatti tartozás összegének helyességét és érvényességét; c) a követelések, kötelezettségek és betétesek összegének helyességét és érvényességét, ideértve azon követelések és kötelezettségek összegét is, amelyekre az elévülési idő lejárt.
Tartalékok leltározása a jövőbeni kiadásokhoz
és kifizetések, becsült tartalékok
3.49. A jövőbeni kiadások és kifizetések tartalékainak leltározása során ellenőrzik a szervezetben képzett tartalékok helyességét és érvényességét: a munkavállalók közelgő szabadságának kifizetésére; a szolgálati időért járó éves díjazás kifizetésére; a szervezet évi munkájának eredménye alapján járó díjazás kifizetésére; tárgyi eszközök javításának költségei; Az előkészítő munkák gyártási költségei a termelés szezonális jellege miatt; a hengerelt termékek javításának és az Orosz Föderáció jogszabályaiban, az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának előírásaiban és az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának előírásaiban előírt egyéb célokra vonatkozó jövőbeni költségek, valamint a termékek (munkálatok, szolgáltatások) költségében szereplő költségek összetételének iparági sajátosságai az előírt módon jóváhagyták.
3.50. Tisztázni kell a munkavállalók törvényben előírt rendszeres (éves) és pótszabadságainak közelgő kifizetésére vonatkozó, az éves mérlegben megjelenített tartalékot a fel nem használt szabadság napok száma, a munkavállalók átlagos napi munkaerőköltsége alapján. (figyelembe véve az átlagkereset kiszámításának megállapított módszerét) és kötelező levonásokat az Orosz Föderáció Társadalombiztosítási Alapjába, az Orosz Föderáció Nyugdíjpénztárába, az Orosz Föderáció Állami Foglalkoztatási Alapjába és az egészségbiztosításba.
3.51. A szolgálati idő éves díjazására képzett és az éves munka eredménye alapján képzett tartalékok ugyanúgy kerülnek meghatározásra, mint a munkavállalók közelgő szabadságának kifizetésére szolgáló tartalék. A beszámolási évet követő év január 1-jei mérlegében előfordulhat, hogy nem szerepel adat a hosszú szolgálat éves díjazására szolgáló tartalékról, ha ez a kifizetés a beszámolási év vége előtt történik. Abban az esetben, ha a ténylegesen felhalmozott tartalék meghaladja a leltárral igazolt számítás összegét, a beszámolási év decemberében a termelési és forgalmazási költségekre visszaírás, alulbecslés esetén pedig pótlólagos tétel kerül rögzítésre. további levonások a termelési és forgalmazási költségekből.
3.52. A tárgyi eszközök (beleértve a bérelt létesítményeket is) javítási tartalékának leltározásánál figyelembe kell venni, hogy a túltartalékolt összegek év végén visszaírásra kerülnek. A termékek (munkák, szolgáltatások) bekerülési értékében szereplő költségek összetételének iparági sajátosságai által meghatározott esetekben, amikor a hosszú gyártási időtartamú objektumok javítási munkáinak befejezése a beszámolási évet követő évben történik, az egyenleg a tárgyi eszközök javítási tartaléka nem kerül visszaírásra. A javítás befejeztével a tartalék többlet felhalmozott összege a beszámolási időszak pénzügyi eredményeit terheli.
3.53. Abban az esetben, ha egy szezonális termelésű szervezetben a termelés kiszolgálására és irányítására fordított kiadások összege, amely a szervezet által megállapított szabványok szerint előállított termékek tényleges költségében szerepel, meghaladja a tényleges költségeket, az ebből eredő különbség jövőbeli kiadásként tartva fenn. A leltározási bizottság ellenőrzi a számítás érvényességét, és szükség esetén javasolhatja a költségtételek módosítását. Az év végén nem lehet egyenleg ezen a tartalékon.
3.54. A kétes tartozások tartalékának olyan szervezet által létrehozott leltár, amely a termékek (építési munkák, szolgáltatások) értékesítéséből származó bevétel meghatározásának módszerét alkalmazza az áruk (építési munkák, szolgáltatások) kiszállítása és az elszámolási dokumentumok vevőnek történő bemutatása során ( ügyfél) a szerződésekben meghatározott feltételek szerint vissza nem fizetett, megfelelő biztosítékokkal nem ellátott összegek érvényességének ellenőrzéséből áll.
3.55. Az egyéb becsült költségek és veszteségek fedezésére előírt módon engedélyezett egyéb tartalék képzése esetén a leltári bizottság a beszámolási év végén ellenőrzi azok számításának helyességét és érvényességét.
4. Összeállítási nyilatkozatok összeállítása
leltáron
4.1. Összehasonlító kimutatások készülnek azokról az ingatlanokról, amelyek leltározása a számviteli adatoktól való eltérést tárt fel. Az egybevetési kimutatások tükrözik a leltározás eredményét, vagyis a számviteli adatok szerinti mutatók és a leltárnyilvántartás adatai közötti eltéréseket. A készletezési kimutatásokban a többlet- és készlethiányok összegét a számviteli értékelésüknek megfelelően tüntettük fel. A leltározás eredményeinek formalizálására egységes nyilvántartások használhatók, amelyekben a leltári listák és a rendezési kimutatások mutatói egyesülnek. A szervezethez nem tartozó, de a számviteli nyilvántartásban szereplő (őrzött, bérelt, feldolgozásra átvett) értékekről külön egybevetési nyilatkozat készül. Összehasonlító kimutatások számítógépes és egyéb szervezeti eszközökkel és manuálisan is összeállíthatók.
5. A leltározás szabályozásának rendje
különbségek és a leltári eredmények nyilvántartása
5.1. Az ingatlanok tényleges rendelkezésre állása és a leltározás során feltárt számviteli adatok közötti eltéréseket az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzata szerint szabályozzák a következő sorrendben: tárgyi eszközök, tárgyi eszközök, készpénz és egyéb ingatlanok, amelyek többletet tartalmaznak a tőkésítés, illetve a szervezet pénzügyi eredményének jóváírása, illetve az állami (önkormányzati) intézménytől származó finanszírozás (forrás) növelése, majd a többlet okainak és az elkövetők feltárása (módosított bek. hatálybalépés 2011. január 1-jén – lásd az előző verziót); a törvényben megállapított eljárási rend szerint jóváhagyott határokon belüli értékvesztést a szervezet vezetőjének rendelete alapján a szervezet előállítási és forgalmi költségeire írják le, vagy a finanszírozás (források) csökkentésére. az állami (önkormányzati) intézmény. A lemorzsolódási ráta csak abban az esetben alkalmazható, ha tényleges hiányt állapítanak meg (módosított bekezdés, 2011. január 1-jén lépett hatályba az orosz pénzügyminisztérium 2010. november 8-i, 142n számú rendelete alapján, - lásd az előző kiadást) . A megállapított normatívákon belüli értékvesztés megállapítása az értékhiány válogatásra szánt többletekkel való ellentételezése után történik. Abban az esetben, ha az előírt módon elvégzett válogatás beszámítása után továbbra is értékhiány áll fenn, akkor a természetes pazarlás normatíváját csak azon érték nevére kell alkalmazni, amelyre a hiányt megállapították. Normák hiányában a csökkenést a normákat meghaladó hiánynak tekintik; anyagi értékek, pénz és egyéb vagyon hiányát, valamint a természetes veszteség normáit meghaladó kárt a bűnösöknek tulajdonítják. Azokban az esetekben, amikor az elkövetőket nem azonosítják, vagy a bíróság megtagadja a követelést az elkövetőktől, a hiányból és a kárból származó veszteségeket a szervezet előállítási és forgalmi költségeire írják le, vagy az állam (önkormányzat) finanszírozási (forrás) csökkenését. intézmény (2011. január 1-jétől hatályba lépett szövegrész
Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának 1995. június 19-i N 07-01-389-95 számú határozata szerint állami regisztráció nem kell
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMA
RENDELÉS
95.06.13-án kelt N 49
A MÓDSZERTANI UTASÍTÁSOK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
Rendelek:
1. Függelék szerinti vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltározási útmutatójának jóváhagyása.
2. E rendelet kiadásával a Szovjetunió Pénzügyminisztériumának leveleit nem alkalmazzák az Orosz Föderáció területén: 1982. december 30-án kelt N 179 „A befektetett eszközök, áruk és áruk leltárára vonatkozó alapvető rendelkezésekről Anyagi eszközök, készpénz és elszámolások"; 1984. március 27. N 51 „A tárgyi eszközök leltárára, a leltárra, a készpénzre és az elszámolásokra vonatkozó alapvető rendelkezések kiegészítéséről”; 1987. november 10. N 212 "A tárgyi eszközök leltárára, a leltárra, a készpénzre és az elszámolásokra vonatkozó alapvető rendelkezések kiegészítéséről."
miniszterhelyettes S.D. Satalov
Alkalmazás
a pénzügyminisztérium rendeletére
Orosz Föderáció
1995. június 13-án kelt N 49
MÓDSZERTANI UTASÍTÁSOK
VAGYONOK ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK LELTÁRA
1.1. Jelen Útmutató határozza meg a szervezet vagyoni és pénzügyi kötelezettségeinek leltározásának és eredményeinek nyilvántartásának rendjét. Szervezetnek a továbbiakban az Orosz Föderáció törvényei szerinti jogi személyeket kell érteni (a bankok kivételével), beleértve azokat a szervezeteket is, amelyek fő tevékenységét a költségvetésből finanszírozzák.
1.2. Szervezet tulajdona a jelen Útmutató alkalmazásában befektetett eszközök, immateriális javak, pénzügyi befektetések, készletek, késztermékek, áruk, egyéb készletek, készpénz és egyéb pénzügyi eszközök, valamint pénzügyi kötelezettségek - szállítói kötelezettségek, bankkölcsönök, kölcsönök, tartalékok .
1.3. A szervezet minden vagyona, függetlenül annak helyétől, és minden típusú pénzügyi kötelezettség leltározás tárgyát képezi.
Ezen túlmenően a szervezethez nem tartozó, de a számviteli nyilvántartásban szereplő (őrzés alatt álló, bérbe adott, feldolgozásra átvett) készletek és egyéb vagyontárgyak, valamint a bármilyen okból figyelembe nem vett vagyontárgyak is hatályosak. leltár.
Az ingatlan leltározása annak helye és anyagi felelőse szerint történik.
A nemesfémek és drágakövek leltárát az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma által jóváhagyott, a nemesfémek és drágakövek vállalkozásoknál, intézményeknél és szervezeteknél történő beszerzésének, elköltésének, elszámolásának és tárolásának eljárásáról szóló utasításnak megfelelően végzik el. 1992. augusztus 4., N 67, valamint az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó Nemesfémek és Drágakövek Bizottságában található, az Orosz Föderáció állami alapja értékeinek leltározási eljárásáról szóló utasítás. , amelyet az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó Nemesfémek és Drágakövek Bizottságának 1992. április 13-án N 326. sz.
1.4. A leltár fő céljai: az ingatlan tényleges jelenlétének azonosítása; az ingatlan tényleges elérhetőségének összehasonlítása a számviteli adatokkal; a kötelezettségek elszámolásában való tükröződés teljességének ellenőrzése.
1.5. Az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzatának megfelelően a készletek kötelezőek:
1.6. Kollektív (csapat) anyagi felelősség esetén a leltározásra akkor kerül sor, amikor a csapat vezetője (csoportvezető) megváltozik, ha tagjainak több mint ötven százaléka elhagyja a csapatot (csapat), valamint egy vagy több személy kérésére is. a csapat (csapat) tagjai.
2. Általános szabályok leltár
2.1. A tárgyévi leltározások számát, lebonyolításának időpontját, az ezek során ellenőrzött vagyoni és pénzügyi kötelezettségek listáját a szervezet vezetője állapítja meg, kivéve a jelen Útmutató 1.5. és 1.6. pontjában foglalt eseteket. .
2.2. A szervezeten belüli leltározáshoz állandó leltári bizottság jön létre.
Az ingatlanok és a pénzügyi kötelezettségek egyidejű leltározására irányuló nagy mennyiségű munkával munkaleltári jutalékok jönnek létre.
Kis mennyiségű munkával és a könyvvizsgáló bizottság jelenlétével a szervezetben leltár rendelhető hozzá.
2.3. Az állandó és működő leltári bizottságok személyi összetételét a szervezet vezetője hagyja jóvá. A megbízás összetételéről szóló dokumentumot (megrendelés, határozat, megbízás (1. melléklet) a leltározási megbízások végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló könyvbe kell bejegyezni (2. melléklet).
A leltári bizottság összetételében a szervezet adminisztrációjának képviselői, a számviteli szolgálat alkalmazottai és egyéb szakemberek (mérnökök, közgazdászok, technikusok stb.) állnak. A leltározási bizottság összetétele a szervezet belső ellenőrzési szolgálatának, független ellenőrző szervezetek képviselőiből állhat.
Legalább egy bizottsági tag távolléte a leltározás során az alapja a leltározás eredményének érvénytelennek elismerésének.
2.4. Mielőtt elkezdené az ingatlanok tényleges rendelkezésre állásának ellenőrzését, a leltározási bizottságnak meg kell kapnia a legfrissebb bizonylatokat és kiadási bizonylatokat vagy jelentéseket az anyagi javak és készpénz mozgásáról a leltározás időpontjában.
A leltári bizottság elnöke a nyilvántartásokhoz (jelentésekhez) csatolt valamennyi bejövő és kimenő dokumentumot záradékkal látja el, megjelölve a „leltár előtt „____.” (dátum) megjelölésével, amely alapul szolgáljon a számviteli osztálynak a vagyon egyenlegének megállapításához. a hitelesítő adatok szerinti leltár kezdetéig.
A pénzügyileg felelős személyek bizonylatot adnak arról, hogy a leltározás megkezdéséig az ingatlanok összes kiadási és bevételi bizonylatát átadták a számviteli osztálynak, vagy átadták a bizottságnak, és jóváírtak minden, a felelősségük alá tartozó értéket, ill. amelyek nyugdíjba kerültek le lettek írva. Hasonló bizonylatot adnak azok a személyek is, akiknek elszámolható összegük van a vagyonszerzésre vagy az ingatlan átvételére vonatkozó meghatalmazással.
2.5. A vagyon tényleges rendelkezésre állásáról és a nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek valóságáról szóló információkat a leltári jegyzékek vagy leltári jegyzőkönyvek rögzítik legalább két példányban.
A leltárak és aktusok hozzávetőleges formáit a jelen Útmutató 6-18. melléklete tartalmazza.
2.6. A leltározási bizottság gondoskodik a tárgyi eszközök, készletek, áruk, készpénz, egyéb vagyoni és pénzügyi kötelezettségek tényleges egyenlegeire vonatkozó adatok leltározásba történő felvételének teljességéről és pontosságáról, a leltári anyagok nyilvántartásának helyességéről és időszerűségéről.
2.7. Az ingatlan tényleges rendelkezésre állását a leltározás során kötelező számítás, mérlegelés, mérés határozza meg.
A szervezet vezetőjének olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek biztosítják az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának időben történő teljes és pontos ellenőrzését (áruméréshez és mozgatáshoz munkaerőt, műszakilag kifogástalan mérlegelési lehetőséget, mérő- és ellenőrző műszereket, mérőedényeket kell biztosítani).
A szállító sértetlen csomagolásában tárolt anyagok és áruk esetében ezen értékek mennyisége ezen értékek egy részének (mintára) kötelező természetbeni hitelesítésű okmányok alapján határozható meg. Az ömlesztett anyagok tömegének (vagy térfogatának) meghatározása mérések és műszaki számítások alapján megengedett.
Nagy mennyiségű áru tömeg szerinti leltározása esetén a vízvezeték-jegyzékeket a leltári bizottság egyik tagja és egy anyagilag felelős személy külön-külön vezeti. A munkanap végén (vagy az újramérés végén) ezen kimutatások adatait összehasonlítjuk, és az ellenőrzött végösszeget bevezetjük a leltárba. A leltárhoz mellékeljük a mérési aktusokat, a műszaki számításokat és a vízvezeték-kimutatásokat.
2.8. Az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának ellenőrzése az anyagilag felelős személyek kötelező közreműködésével történik.
2.9. A leltári listák számítógépes és egyéb szervezeti eszközökkel, valamint manuálisan is kitölthetők.
A készleteket tintával vagy golyóstollal kell kitölteni tisztán és egyértelműen, foltok és törlések nélkül.
A leltározott értékek és tárgyak megnevezését, számát a jegyzékekben a nómenklatúra szerint és a számvitelben elfogadott mértékegységekben tüntetik fel.
A leltár minden oldalán jelölje meg szavakkal az anyagi javak sorozatszámát és az ezen az oldalon rögzített fizikai értelemben vett teljes mennyiséget, függetlenül a mértékegységektől (darab, kilogramm, méter stb.) ezeket az értékeket láthatók.
A hibákat a leltár minden példányán a hibás bejegyzések áthúzásával, és az áthúzottak fölé a megfelelő bejegyzésekkel javítják. A helyesbítéseket a leltározási bizottság minden tagjának és pénzügyileg felelős személynek kell jóváhagynia és alá kell írnia.
A leírásban nem szabad üres sorokat hagyni, az utolsó oldalakon az üres sorokat áthúzzuk.
A leltár utolsó oldalán fel kell tüntetni az árak ellenőrzését, az adózást és a végösszeg kiszámítását, amelyet az ellenőrzést végző személyek aláírtak.
2.10. A leltárt a leltározási bizottság minden tagja és anyagilag felelős személy aláírja. A leltározás végén az anyagilag felelős személyek átvételi elismervényt adnak, amely igazolja, hogy a bizottság az ingatlant a jelenlétükben ellenőrizte, a bizottság tagjaival szemben követelés nem áll fenn, és a leltárban szereplő vagyontárgyat megőrzésre átvették.
Az anyagilag felelős személyek változása esetén az ingatlan tényleges rendelkezésre állásának ellenőrzésekor az ingatlant átvevő leltárba az átvételkor, az átadó - az ingatlan átadásakor - aláír.
2.11. Az őrzött, bérelt vagy feldolgozásra átvett ingatlanokról külön leltár készül.
2.12. Ha az ingatlanok leltározása néhány napon belül megtörténik, akkor a leltározási bizottság távozásakor le kell zárni azt a helyiséget, ahol az anyagi javakat tárolják. A leltározási bizottságok munkájának szüneteiben (ebédszünetben, éjszaka, egyéb okból) a leltárt dobozban (szekrényben, széfben) kell tárolni, zárt helyiségben, ahol a leltárt végzik.
2.13. Azokban az esetekben, amikor az anyagilag felelős személyek a leltározást követően hibát találnak a leltározásban, ezt haladéktalanul (raktár, kamra, részleg stb. nyitása előtt) jelenteni kell a leltári bizottság elnökének. A leltározási bizottság a megjelölt tényeket ellenőrzi, és azok megerősítése esetén a megállapított hibákat az előírt módon kijavítja.
2.14. A leltár elkészítéséhez a jelen Útmutató 6-18. számú melléklete szerinti vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltározására vonatkozó elsődleges számviteli bizonylatok, illetve a minisztériumok, főosztályok által kidolgozott nyomtatványok alkalmazása szükséges. Különösen a működő haszonállatok és haszonállatok, baromfi- és méhcsaládok, évelő ültetvények, faiskolák leltárának készítésekor az Orosz Föderáció Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztériuma által a mezőgazdasági szervezetek számára jóváhagyott űrlapokat használják.
2.15. A leltározás végén elvégezhető a leltározás helyességének ellenőrző ellenőrzése. A leltározási bizottságok tagjainak és a pénzügyileg felelős személyek részvételével kell elvégezni azokat a raktár, kamra, részleg stb. megnyitása előtt, ahol a leltárt végezték.
A leltározás helyességének ellenőrző ellenőrzésének eredményét okiratban rögzítik (3. sz. melléklet) és rögzítik a leltározás helyességének ellenőrzésére szolgáló számviteli könyvben (4. sz. melléklet).
2.16. A leltározás közötti időszakban az értéktárgyak nagy választékával rendelkező szervezetek szelektív leltározást végezhetnek az anyagi javak tárolási és feldolgozási helyein.
A leltározás helyességének és a szelektív leltározásnak a leltárközi időszakban végzett ellenőrző ellenőrzését a leltározási bizottságok végzik a szervezet vezetőjének utasítására.
3. Bizonyos típusú vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltározásának szabályai
Befektetett eszközök leltározása
a) a leltári kártyák, leltárkönyvek, leltárok és egyéb analitikus számviteli nyilvántartások elérhetősége és állapota;
b) műszaki útlevelek vagy egyéb műszaki dokumentáció rendelkezésre állása és állapota;
c) a szervezet által lízingelt vagy tárolásra átvett tárgyi eszközök dokumentumainak rendelkezésre állása. Iratok hiányában gondoskodni kell azok átvételéről vagy lebonyolításáról. Ha a számviteli nyilvántartásokban vagy a műszaki dokumentációkban eltéréseket, pontatlanságokat találunk, megfelelő korrekciókat, pontosításokat kell végezni.
3.2. A tárgyi eszközök leltározása során a bizottság megvizsgálja az objektumokat, és a leltárba beírja azok teljes nevét, rendeltetését, leltári számát és főbb műszaki vagy üzemi mutatóit.
Az épületek, építmények és egyéb ingatlanok leltározása során a bizottság ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e olyan dokumentumok, amelyek megerősítik, hogy a megadott objektumok a szervezet tulajdonában vannak. Ellenőrzik a szervezet tulajdonában lévő telkek, víztestek és egyéb természeti erőforrások dokumentumainak meglétét is.
3.3. A könyvelésre át nem vett tárgyak azonosításakor, valamint olyan tárgyak azonosításakor, amelyekre a számviteli nyilvántartásokban nincsenek vagy hibás adatok jellemzik, a bizottságnak a leltárba be kell vonnia az ezekre a tárgyakra vonatkozó helyes információkat és műszaki mutatókat. Például épületek esetén - tüntesse fel rendeltetését, a fő anyagokat, amelyekből építették, térfogatot (külső vagy belső méréssel), területet (teljes hasznos terület), emeletek számát (pince, félalagsor stb. nélkül), az építés éve és mások; csatornák mentén - hosszúság, mélység és szélesség (az alsó és a felület mentén), mesterséges szerkezetek, anyagok az alsó és a lejtők rögzítésére; hidakon - hely, anyagtípus és fő méretek; utakon - út típusa (autópálya, profilozott), hossza, burkolati anyagok, útpálya szélessége stb.
A leltárral azonosított, nem nyilvántartott tárgyak értékelését a piaci árak figyelembevételével kell elvégezni, az amortizációt pedig az objektumok tényleges műszaki állapota határozza meg, az értékelésről és az értékcsökkenésről szóló információk nyilvántartásával a vonatkozó törvényekben.
A tárgyi eszközök a tárgy közvetlen rendeltetésének megfelelően név szerint kerülnek leltárba. Ha az objektum restauráláson, átépítésen, bővítésen vagy átszerelésen esett át és ennek következtében a fő rendeltetése megváltozott, akkor az új rendeltetésnek megfelelő néven kerül a leltárba.
Ha a bizottság megállapítja, hogy a beruházási munkálatok (szintépítés, új helyiségek építése stb.) vagy az épületek és építmények részleges felszámolása (az egyes szerkezeti elemek bontása) nem szerepelnek a könyvelésben, meg kell határozni a növekedés vagy csökkentés mértékét. az objektum könyv szerinti értékében a vonatkozó bizonylatok felhasználásával és tájékoztatást ad a leltárban történt változásokról.
3.4. szerinti gyári leltári szám feltüntetésével a gépek, berendezések és járművek leltárba egyenként kerülnek felvételre műszaki útlevél szervezet - gyártó, gyártási év, cél, kapacitás stb.
Azonos típusú háztartási berendezések, szerszámok, gépek stb. Az azonos értékű, a szervezet egyik strukturális részlegébe egyidejűleg átvett és a csoportos számvitel szabványos leltári kártyáján nyilvántartott leltározást név szerint végzik, e cikkek számának feltüntetésével.
3.5. Azokat a befektetett eszközöket, amelyek a leltározás időpontjában a szervezet telephelyén kívül vannak (távolsági utakon, tengeri és folyami hajók, vasúti gördülőállomány, gépjárművek; nagyjavításra küldött gépek, berendezések stb.) leltározásuk megtörténik. átmenetileg nyugdíjas.
3.6. A használatra alkalmatlan, helyre nem állítható tárgyi eszközökről a leltári bizottság külön leltárt készít, amelyen feltünteti az üzembe helyezés idejét és azokat az okokat, amelyek miatt ezek a tárgyak használhatatlanná váltak (sérülés, teljes kopás stb.).
3.7. A saját befektetett eszközök leltározásával egyidejűleg a letétben lévő és lízingelt tárgyi eszközöket is ellenőrzik.
A megadott objektumokról külön leltár készül, amelyben hivatkozás történik a tárgyak megőrzésre vagy bérbeadásra történő átvételét igazoló dokumentumokra.
Immateriális javak leltározása
3.8. Az immateriális javak leltározása során ellenőrizni kell:
Pénzügyi befektetések nyilvántartása
3.9. A pénzügyi befektetések leltározása során ellenőrzik a tényleges kiadásokat más szervezetek értékpapírjaiban és jegyzett tőkéjében, valamint a más szervezeteknek nyújtott kölcsönökben.
3.10. Az értékpapírok tényleges elérhetőségének ellenőrzése során a következőket állapítják meg:
3.11. Az értékpapírok szervezetben történő tárolásakor azok leltározása a készpénz leltárával egyidejűleg történik.
3.12. Az értékpapírok leltárát egyedi kibocsátókra vonatkozóan végzik el, az aktusban feltüntetve a nevet, sorozatot, darabszámot, névértéket és tényleges értéket, lejárati dátumokat és a végösszeget.
Az egyes értékpapírok adatait összevetik a szervezet számviteli osztályán tárolt készletek (nyilvántartások, könyvek) adataival.
3.13. A speciális szervezeteknél elhelyezett értékpapírok leltározása (bank - letétkezelő - szakosított értékpapír letétkezelő stb.) abból áll, hogy a szervezet megfelelő számviteli számláin lévő összegek egyenlegét egyeztetik e speciális szervezetek kimutatásainak adataival.
3.14. A leltározás során más szervezetek jegyzett tőkéjébe történő pénzügyi befektetéseket, valamint más szervezeteknek nyújtott kölcsönöket dokumentumokkal kell igazolni.
Áru-anyagi javak leltározása
3.15. Áru - anyagi javak (termelési készletek, késztermékek, áruk, egyéb készletek) minden egyes cikkhez bekerülnek a leltárba, feltüntetve a típust, csoportot, mennyiséget és egyéb szükséges adatokat (cikk, minőség stb.).
3.16. A leltári tételek leltárát általában az értékek adott helyiségben való elhelyezkedésének sorrendjében kell elvégezni.
Ha az árukat és az anyagi javakat különböző elkülönített helyiségekben, egy pénzügyileg felelős személynél tárolják, a leltározást egymás után raktárhelyenként végzik. Az értékek ellenőrzése után a helyiségbe nem lehet belépni (például le van zárva), és a bizottság a következő helyiségbe költözik dolgozni.
3.17. A Bizottság a raktár (raktár) vezetőjének és más anyagilag felelős személyek jelenlétében ellenőrzi a leltári cikkek tényleges rendelkezésre állását azok kötelező újraszámításával, újramérésével vagy újramérésével. A leltárba az értéktárgyak egyenlegére vonatkozó adatokat anyagilag felelős személyek szavaiból, illetve számviteli adatok szerint a tényleges jelenlétének ellenőrzése nélkül bevinni tilos.
3.18. A leltározás során átvett áru - anyagi javakat pénzügyileg felelős személyek a leltári bizottság tagjainak jelenlétében átveszik, és a leltározást követően a nyilvántartás vagy árujegyzőkönyv szerint jóváírják.
Ezeket az áru - tárgyi eszközöket külön leltárba vezetik "Áru - leltározás során átvett tárgyi eszközök" néven. A leltár tartalmazza az átvétel dátumát, a szállító nevét, az átvételi bizonylat dátumát és számát, az áru megnevezését, mennyiségét, árat és összegét. Ezzel egyidejűleg a leltározási bizottság elnöke (vagy megbízásából a bizottság tagja) által aláírt átvételi bizonylaton a „leltározás után” jelölést kell tenni a leltározás időpontjára utalva. ezeket az értékeket rögzítik.
3.19. Tartós leltározás esetén, kivételes esetekben és csak a leltározás alatt álló szervezet vezetőjének és főkönyvelőjének írásbeli engedélyével a leltárt anyagilag felelős személyek a leltározási bizottság tagjainak jelenlétében adhatják ki. .
Ezeket az értékeket külön leltárban rögzítik "Áru - a leltár során felszabaduló anyagi értékek" néven. A leltárt a leltározás során beérkező áruk és anyagi javak dokumentumaihoz hasonlóan készítik el. A kiadási bizonylatokon a leltározási bizottság elnöke vagy megbízásából a bizottság tagja aláírásával jelölést tesznek.
3.20. A szállított, szállított, a vevők által nem időben kifizetett, más szervezetek raktárában található készletek leltározása a megfelelő könyvelési számlákon felszámított összegek érvényességének ellenőrzéséből áll. Azon leltári tételek elszámolási számláin, amelyek a leltározás időpontjában nem szerepelnek a pénzügyileg felelős személyek számláján (úton, kiszállított áruk stb.), csak a megfelelően elkészített bizonylatokkal igazolt összegek maradhatnak: a módja - szállítók elszámolási okmányai vagy egyéb helyettesítő okmányai, szállított dokumentumok esetén - vevőnek bemutatott dokumentumok másolata (fizetési megbízás, váltó stb.), lejárt okmányok esetén - banki kötelező visszaigazolással; a külső szervezetek raktáraiban lévők esetében - a leltározás időpontjához közeli időpontban újra kiállított biztonságos bizonylatok.
Ezeket a számlákat először egyeztetni kell más megfelelő számlákkal. Például a „Szállított áruk” számlán meg kell állapítani, hogy ez a számla tartalmaz-e olyan összegeket, amelyek kifizetése valamilyen oknál fogva más számlákon ("Elszámolások különböző adósokkal és hitelezőkkel" stb.), vagy anyagokra és árukra vonatkozó összegeket tartalmaz. , ténylegesen fizetett és kapott, de útközben szerepel.
3.21. A készleteket külön állítják össze az áruk - anyagi javak, amelyek szállítás alatt állnak, szállítottak, a vevők nem fizetik ki időben, és más szervezetek raktáraiban találhatók.
A tranzitban lévő áruk és anyagi javak leltárában minden egyes szállítmányra vonatkozóan a következő adatokat adják meg: név, mennyiség és költség, a szállítás dátuma, valamint azon dokumentumok listája és számai, amelyek alapján ezeket az értékeket megadják. számviteli számlákon számolnak el.
3.22. A vevők által kiszállított és nem időben kifizetett készletelemek készleteiben minden egyes szállítmány esetében a vevő neve, a leltári cikkek neve, az összeg, a szállítás dátuma, a kiállítás dátuma és az elszámolási bizonylat száma adottak.
3.23. Az áruk - más szervezetek raktáraiban tárolt anyagi értékek a leltárba kerülnek az értékek megőrzésre történő szállítását igazoló dokumentumok alapján. Az ezen értékekre vonatkozó leltárak feltüntetik a nevüket, mennyiségüket, osztályukat, bekerülési értéküket (számviteli adatok szerint), a rakomány tárolásra történő átvételének időpontját, a tárolás helyét, az okmányok számát és dátumát.
3.24. Más szervezetnek feldolgozásra átadott áruk és anyagi javak készleteiben a feldolgozó szervezet nevét, az értékek megnevezését, mennyiségét, tényleges bekerülési értéket a számviteli adatok szerint, az értékek feldolgozásra történő átadásának dátumát, az iratok száma és kelte fel van tüntetve.
3.25. Az üzemben lévő kis értékű és elhasználódó tárgyakat a telephelyükön leltározzák, valamint az anyagilag felelős személyeket, akiknek a felügyeletében vannak.
A leltározás az egyes tételek átvizsgálásával történik. A leltárba a kis értékű és kopó cikkeket a számvitelben elfogadott nómenklatúra szerint név szerint rögzítik.
A munkavállalók részére egyéni használatra kiadott kis értékű és kopó cikkek leltározása során csoportos leltári jegyzékeket lehet készíteni, amelyeken feltüntetik az ezekért a tárgyakért felelős személyeket, amelyeken a személyi igazolványok nyitva vannak, a leltárban szereplő nyugtával.
A mosásra, javításra küldött kezeslábasokat és asztalneműket az e szolgáltatásokat nyújtó szervezetek kimutatásai - fuvarlevelei vagy nyugtái alapján kell a leltárba rögzíteni.
A használhatatlanná vált, le nem írt csekély értékű és kopó tárgyak nem szerepelnek a leltári jegyzékben, de az üzemeltetés idejét, az alkalmatlanság okát, valamint a gazdasági célú felhasználás lehetőségét megjelölő aktus készül. .
3.26. A konténer típus, rendeltetési és minőségi állapot szerint (új, használt, javításra szoruló stb.) kerül a leltárba.
A használhatatlanná vált edényekre a leltározási bizottság a kár okának megjelölésével leírási okiratot készít.
A folyamatban lévő termelés és a halasztott költségek leltározása
3.27. Az ipari termeléssel foglalkozó szervezetekben a folyamatban lévő munkák leltározásakor szükséges:
3.28. A gyártás sajátosságaitól és jellemzőitől függően a leltározás megkezdése előtt a raktárakba kell helyezni minden olyan anyagot, vásárolt alkatrészt és félkész terméket, amely a műhelyek számára szükségtelen, valamint minden alkatrészt, szerelvényt és szerelvényt, a feldolgozást. amely ebben a szakaszban fejeződik be.
3.29. A folyamatban lévő munkák (alkatrészek, szerelvények, szerelvények) lemaradásának ellenőrzése tényleges számlálással, mérlegeléssel, méréssel történik.
A leltárt minden különálló szerkezeti egységre (műhely, részleg, részleg) külön-külön állítják össze, feltüntetve a lemaradás megnevezését, azok stádiumát vagy készültségi fokát, mennyiségét vagy volumenét, valamint az építési-szerelési munkáknál - a munkakör megjelölésével: a befejezetlen tárgyakra. , azok sorai, kezdő komplexumai, szerkezeti elemei és munkatípusai, amelyek számításait teljes befejezésük után végzik el.
3.30. A nem feldolgozott, munkahelyen található nyersanyagok, anyagok és vásárolt félkész termékek nem szerepelnek a befejezetlen termelés készletében, hanem leltározzák és külön leltárban tartják nyilván.
A kiselejtezett alkatrészek nem szerepelnek a befejezetlen termelés leltárában, ezekre külön leltár készül.
3.31. A folyamatban lévő termelésnél, amely heterogén tömegű vagy nyersanyagkeverék (az érintett iparágakban), két mennyiségi mutatót adnak meg a készletekben, valamint az összehasonlító lapokon: ennek a tömegnek vagy keveréknek a mennyiségét és a nyersanyagok mennyiségét. vagy a benne lévő anyagok (egyedi tételenként) vegyület.
A nyersanyagok vagy anyagok mennyiségét műszaki számítások határozzák meg a tervezésre, könyvelésre és a termékek (munkálatok, szolgáltatások) költségszámítására vonatkozó ipari utasítások szerint.
3.32. A folyamatban lévő beruházásoknál a leltárak feltüntetik az objektum nevét és az ezen az objektumon végzett munka mennyiségét, minden egyes munkatípusra, szerkezeti elemekre, berendezésekre stb.
Ez ellenőrzi:
a) a beépítésre átadott, de a telepítéssel ténylegesen el nem indult berendezés a folyamatban lévő beruházás részét képezi-e;
b) a molylepényes és ideiglenesen leállított építési létesítmények állapota.
Ezen objektumok esetében különösen meg kell határozni a megőrzésük okait és indokait.
3.33. Külön leltár készül azokról az elkészült, részben vagy egészben ténylegesen üzembe helyezett építési létesítményekről, amelyek átvétele és üzembe helyezése nincs megfelelő dokumentumokkal formálva. Az elkészült, de valamiért nem üzembe helyezett objektumokhoz külön leltárak is készülnek. A leltárban meg kell jelölni az e létesítmények üzembe helyezésének feldolgozása késedelmes okait.
3.34. Leltár készül az építkezés miatt megszűnt objektumokról, valamint az el nem készült építkezés tervezési és felmérési munkáiról, melyben adatot adnak meg az elvégzett munkák jellegéről és költségéről, megjelölve a leállás okát. Építkezés. Ehhez megfelelő műszaki dokumentációt (rajzok, becslések, költségbecslések), a munka átadási aktusait, szakaszait, az építkezéseken végzett munka naplóit és egyéb dokumentációt kell használni.
3.35. A bizonylatok leltári jutaléka megállapítja a halasztott kiadások számláján megjelenítendő és az előállítási és forgalombahozatali költségekhez (vagy a szervezet megfelelő pénzforrásaihoz) rendelhető összeget egy dokumentált időszakon belül a számításoknak és a számviteli politikának megfelelően. a szervezet fejlesztette ki.
Állatok és fiatal állatok leltározása
3.36. A kifejlett haszon- és munkamarhák leltárba kerülnek, amely tartalmazza: az állat számát (címke, márka), az állat nevét, születési évét, fajtáját, kövérségét, az állat (a ló kivételével) élősúlyát (súlyát), tevék, öszvérek, szarvasok, amelyek szerint a tömeg (súly) nincs megadva) és a kezdeti költség. A fajta jelölése az állatállomány értékelési adatai alapján történik.
Szarvasmarha, munkamarha, sertés (méh és vaddisznó) és különösen értékes juh- és egyéb állat (tenyészmag) példányok egyenként szerepelnek a leltárban. A leltárakba a főállomány csoportos sorrendben figyelembe vett egyéb állatai kor- és nemcsoportonként szerepelnek, csoportonként a fejek számának és élősúlyának (tömeg) feltüntetésével.
3.37. Fiatal szarvasmarhát, tenyészlovat és munkamarhát egyenként veszik fel a leltárba leltári számok, becenevek, nem, szín, fajta stb. A csoportos sorrendben nyilvántartott hízóállatok, sertések, juhok és kecskefélék, baromfi és egyéb állatfajták a számviteli nyilvántartásokban elfogadott nómenklatúra szerint kerülnek leltárba, a fejek számának és élősúlyának (tömeg) feltüntetésével. minden csoport számára.
3.38. A leltárokat állatfajonként külön-külön állítják össze a gazdaságok, műhelyek, osztályok, csoportok, számviteli csoportok és anyagi felelősök vonatkozásában.
Pénztárak, monetáris bizonylatok és szigorú elszámoltathatóságú dokumentumformák leltározása
3.39. A pénztár leltározása a karbantartási rend szerint történik készpénzes tranzakciók az Orosz Föderációban, jóváhagyva az Orosz Föderáció Központi Bankja Igazgatótanácsának 1993. szeptember 22-i N 40 határozatával és az Oroszországi Bank 1993. október 4-i értesített levelével N 18.
3.40. A bankjegyek és egyéb értéktárgyak pénztárban való tényleges jelenlétének kiszámításakor a készpénzt, az értékpapírokat és a monetáris dokumentumokat (postai bélyegek, állami illetékbélyegek, váltók, pihenőotthonok és szanatóriumok utalványai, repülőjegyek stb.) veszik figyelembe.
3.41. Az értékpapír-formák és egyéb szigorúan elszámoltatható dokumentumok formáinak tényleges elérhetőségének ellenőrzése nyomtatványtípusonként történik (például részvények esetében: névre szóló és bemutatóra szóló, elsőbbségi és rendes), figyelembe véve bizonyos okmányok kezdő és záró számát. nyomtatványok, valamint az egyes tárolóhelyek és a pénzügyileg felelős személyek.
3.42. Az átutalt pénzeszközök leltárát úgy végzik el, hogy a számviteli számlákon lévő összegeket egyeztetik a bankintézet, posta bizonylatainak adataival, a mellékelt kimutatások másolataival a bevételek banki beszedőkhöz való eljuttatásáról stb.
3.43. A bankokban elszámolási (folyó), deviza- és speciális számlákon lévő pénzeszközök leltározása a szervezet számviteli osztálya szerinti megfelelő számlákon lévő összegek egyenlegének egyeztetésével történik a banki kivonatok adataival.
Számítási leltár
3.44. A bankokkal és egyéb hitelintézetekkel kölcsönről, költségvetéssel, vevőkkel, szállítókkal, elszámolókkal, alkalmazottakkal, betétesekkel, egyéb adósokkal és hitelezőkkel történő elszámolások leltározása a számviteli számlákon szereplő összegek érvényességének ellenőrzésére szolgál.
3.45. Ellenőrizni kell a „Szállítókkal és vállalkozókkal történő elszámolások” számlát a kifizetett, de szállítás alatt álló árukra, valamint a szállítókkal történő elszámolásokat a ki nem számlázott szállításokra vonatkozóan. Ezt a dokumentumokkal összevetve a megfelelő elszámolások szerint ellenőrzik.
3.46. A szervezet alkalmazottaival szembeni tartozások esetében feltárják a betétesek számlájára utalandó ki nem fizetett béreket, valamint a munkavállalók túlfizetéseinek összegét és okait.
3.47. Az elszámolható összegek leltározása során a kiadott előlegekről szóló beszámolók ellenőrzése történik, figyelembe véve azok rendeltetésszerű felhasználását, valamint az egyes elszámolható előlegek összegét (kiadás időpontja, rendeltetése).
3.48. A leltári bizottságnak okmányellenőrzéssel meg kell állapítania:
a) a bankokkal, pénzügyi, adóhatóságokkal, költségvetésen kívüli alapokkal, egyéb szervezetekkel, valamint a szervezet külön mérlegbe osztott szervezeti egységeivel történő elszámolások helyességét;
b) a számviteli nyilvántartásban nyilvántartott hiány és lopás miatti tartozás összegének helyességét és érvényességét;
c) a követelések, kötelezettségek és betétesek összegének helyességét és érvényességét, ideértve azon követelések és kötelezettségek összegét is, amelyekre az elévülési idő lejárt.
A jövőbeni kiadások és kifizetések tartalékainak leltározása, becsült tartalékok
3.49. A jövőbeni kiadások és kifizetések tartalékainak leltározása során ellenőrzik a szervezetben képzett tartalékok helyességét és érvényességét: a munkavállalók közelgő szabadságának kifizetésére; a szolgálati időért járó éves díjazás kifizetésére; a szervezet évi munkájának eredménye alapján járó díjazás kifizetésére; tárgyi eszközök javításának költségei; Az előkészítő munkák gyártási költségei a termelés szezonális jellege miatt; a hengerelt termékek javításának és az Orosz Föderáció jogszabályaiban, az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának előírásaiban és az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának előírásaiban előírt egyéb célokra vonatkozó jövőbeni költségek, valamint a termékek (munkálatok, szolgáltatások) költségében szereplő költségek összetételének iparági sajátosságai az előírt módon jóváhagyták.
3.50. Tisztázni kell a munkavállalók törvényben előírt rendszeres (éves) és pótszabadságainak közelgő kifizetésére vonatkozó, az éves mérlegben megjelenített tartalékot a fel nem használt szabadság napok száma, a munkavállalók átlagos napi munkaerőköltsége alapján. (figyelembe véve az átlagkereset kiszámításának megállapított módszerét) és kötelező levonásokat az Orosz Föderáció Társadalombiztosítási Alapjába, az Orosz Föderáció Nyugdíjpénztárába, az Orosz Föderáció Állami Foglalkoztatási Alapjába és az egészségbiztosításba.
3.51. A szolgálati idő éves díjazására képzett és az éves munka eredménye alapján képzett tartalékok ugyanúgy kerülnek meghatározásra, mint a munkavállalók közelgő szabadságának kifizetésére szolgáló tartalék. A beszámolási évet követő év január 1-jei mérlegében előfordulhat, hogy nem szerepel adat a hosszú szolgálat éves díjazására szolgáló tartalékról, ha ez a kifizetés a beszámolási év vége előtt történik.
Abban az esetben, ha a ténylegesen felhalmozott tartalék meghaladja a leltárral igazolt számítás összegét, a beszámolási év decemberében a termelési és forgalmazási költségekre visszaírás, alulbecslés esetén pedig pótlólagos tétel kerül rögzítésre. további levonások a termelési és forgalmazási költségekből.
3.52. A tárgyi eszközök (beleértve a bérelt létesítményeket is) javítási tartalékának leltározásánál figyelembe kell venni, hogy a túltartalékolt összegek év végén visszaírásra kerülnek.
A termékek (munkák, szolgáltatások) bekerülési értékében szereplő költségek összetételének iparági sajátosságai által meghatározott esetekben, amikor a hosszú gyártási időtartamú objektumok javítási munkáinak befejezése a beszámolási évet követő évben történik, az egyenleg a tárgyi eszközök javítási tartaléka nem kerül visszaírásra. A javítás befejeztével a tartalék többlet felhalmozott összege a beszámolási időszak pénzügyi eredményeit terheli.
3.53. Abban az esetben, ha egy szezonális termelésű szervezetben a termelés kiszolgálására és irányítására fordított kiadások összege, amely a szervezet által megállapított szabványok szerint előállított termékek tényleges költségében szerepel, meghaladja a tényleges költségeket, az ebből eredő különbség jövőbeli kiadásként tartva fenn. A leltározási bizottság ellenőrzi a számítás érvényességét, és szükség esetén javasolhatja a költségtételek módosítását. Az év végén nem lehet egyenleg ezen a tartalékon.
3.54. A kétes tartozások tartalékának olyan szervezet által létrehozott leltár, amely a termékek (építési munkák, szolgáltatások) értékesítéséből származó bevétel meghatározásának módszerét alkalmazza az áruk (építési munkák, szolgáltatások) kiszállítása és az elszámolási dokumentumok vevőnek történő bemutatása során ( ügyfél) a szerződésekben meghatározott feltételek szerint vissza nem fizetett, megfelelő biztosítékokkal nem ellátott összegek érvényességének ellenőrzéséből áll.
3.55. Az egyéb becsült költségek és veszteségek fedezésére előírt módon engedélyezett egyéb tartalék képzése esetén a leltári bizottság a beszámolási év végén ellenőrzi azok számításának helyességét és érvényességét.
4. Leltározási kimutatások összeállítása
4.1. Összehasonlító kimutatások készülnek azokról az ingatlanokról, amelyek leltározása a számviteli adatoktól való eltérést tárt fel.
Az egybevetési kimutatások tükrözik a leltározás eredményét, vagyis a számviteli adatok szerinti mutatók és a leltárnyilvántartás adatai közötti eltéréseket.
Az áru- és tárgyi eszközök többlet- és hiányösszegeit a számviteli kimutatásokban a számviteli értékelésüknek megfelelően tüntetjük fel.
A leltározás eredményeinek formalizálására egységes nyilvántartások használhatók, amelyekben a leltári listák és a rendezési kimutatások mutatói egyesülnek.
A szervezethez nem tartozó, de a számviteli nyilvántartásban szereplő (őrzött, bérelt, feldolgozásra átvett) értékekről külön egybevetési nyilatkozat készül.
Összehasonlító kimutatások számítógépes és egyéb szervezeti eszközökkel és manuálisan is összeállíthatók.
5. A leltárkülönbségek szabályozásának és a leltározási eredmények nyilvántartásának rendje
5.1. Az ingatlan tényleges rendelkezésre állása és a leltár során azonosított számviteli adatok közötti eltéréseket az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzata szerint szabályozzák a következő sorrendben:
A megállapított normatívákon belüli értékvesztés megállapítása az értékhiány válogatásra szánt többletekkel való ellentételezése után történik. Abban az esetben, ha az előírt módon elvégzett válogatás beszámítása után továbbra is értékhiány áll fenn, akkor a természetes pazarlás normatíváját csak azon érték nevére kell alkalmazni, amelyre a hiányt megállapították. Normák hiányában a csökkenést a normákat meghaladó hiánynak tekintik; anyagi értékek, pénz és egyéb vagyon hiányát, valamint a természetes veszteség normáit meghaladó kárt a bűnösöknek tulajdonítják. Azokban az esetekben, amikor az elkövetőket nem azonosítják, vagy a bíróság megtagadja az elkövetőktől való behajtást, a hiányból és a kárból eredő veszteségeket a szervezet előállítási és forgalomba hozatali költségeire írják le, vagy a költségvetési szervezettől a finanszírozás (forrás) csökkenését. .
5.2. Az értékhiány és a természetes veszteség mértékét meghaladó károk leírásának nyilvántartásba vételére benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell a nyomozó vagy igazságügyi hatóságok határozatait, amelyek megerősítik a bűnösök távollétét, vagy a kártérítés megtagadását a bűnösöktől, vagy a műszaki ellenőrzési osztálytól vagy az érintett szakszervezetektől (minőségi ellenőrzések stb.) kapott következtetés az értéksérülés tényéről.
5.3. Az átminősítésből adódó többlet-hiány kölcsönös beszámítása azonos elnevezésű, azonos mennyiségben lévő készlettételek vonatkozásában csak kivételesen, azonos ellenőrzött időszakra, ugyanazon ellenőrzött személytől engedélyezhető.
A pénzügyileg felelős személyek részletes magyarázatot adnak a leltári bizottságnak az elfogadott átminősítésről.
Abban az esetben, ha a hiányok átminősítési többlettel történő beszámítása során a hiányzó értékek értéke magasabb, mint a feleslegben talált értékek értéke, ezt az értékkülönbséget a vétkeseknek kell beszámítani.
Ha az átminősítés konkrét elkövetőit nem azonosítják, akkor az összegkülönbségek a veszteségnormát meghaladó hiánynak minősülnek, és a szervezetekben forgalmazási és előállítási költségekre leírásra kerülnek, ill. költségvetési szervezetek- a finanszírozás (alapok) csökkentésére.
Az átminősítéstől a hiány felé fennálló, nem az anyagilag felelősök hibájából kialakult értékkülönbséghez a leltári bizottság jegyzőkönyvében átfogó magyarázatot kell adni, hogy miért nem a vétkeseknek tulajdonították ezt az eltérést.
5.4. A leltározás során feltárt értékek és számviteli adatok tényleges rendelkezésre állása közötti eltérések szabályozására vonatkozó javaslatokat megfontolásra a szervezet vezetőjének nyújtják be. A beszámításról a végső döntést a szervezet vezetője hozza meg.
5.5. A leltározás eredményét tükrözni kell a leltározás befejezésének hónapjának elszámolásában és jelentésében, az éves leltár esetében pedig az éves számviteli jelentésben.
5.6. A tárgyévben végzett leltározások eredményének adatait a leltárral azonosított eredménykimutatás (5. sz. melléklet) foglalja össze.
Tanszékvezető
számviteli módszertan
számvitel és jelentéskészítés
A.S. Bakaev
RENDELÉS
A MÓDSZERTANI UTASÍTÁSOK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
VAGYONOK ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK LELTÁRA
Rendelek:
1. Függelék szerinti vagyoni és pénzügyi kötelezettségek leltározási útmutatójának jóváhagyása.
2. E rendelet kiadásával a Szovjetunió Pénzügyminisztériumának leveleit nem alkalmazzák az Orosz Föderáció területén: 1982. december 30-án kelt N 179 „A befektetett eszközök, áruk és áruk leltárára vonatkozó alapvető rendelkezésekről Anyagi eszközök, készpénz és elszámolások"; 1984. március 27. N 51 „A tárgyi eszközök leltárára, a leltárra, a készpénzre és az elszámolásokra vonatkozó alapvető rendelkezések kiegészítéséről”; 1987. november 10. N 212 "A tárgyi eszközök leltárára, a leltárra, a készpénzre és az elszámolásokra vonatkozó alapvető rendelkezések kiegészítéséről."
Miniszterhelyettes
S.D.SHATALOV
Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának 1995. június 19-i, N 07-01-389-95 sz. következtetése szerint a végzést nem kell állami nyilvántartásba venni.
Alkalmazás
a pénzügyminisztérium rendeletére
Orosz Föderáció
1.1. Jelen Útmutató határozza meg a szervezet vagyoni és pénzügyi kötelezettségeinek leltározásának és eredményeinek nyilvántartásának rendjét. Szervezetnek a továbbiakban az Orosz Föderáció törvényei szerinti jogi személyeket kell érteni (a bankok kivételével), beleértve azokat a szervezeteket is, amelyek fő tevékenységét a költségvetésből finanszírozzák.
1.2. Szervezet tulajdona a jelen Útmutató alkalmazásában befektetett eszközök, immateriális javak, pénzügyi befektetések, készletek, késztermékek, áruk, egyéb készletek, készpénz és egyéb pénzügyi eszközök, valamint pénzügyi kötelezettségek - szállítói kötelezettségek, bankkölcsönök, kölcsönök, tartalékok .
1.3. A szervezet minden vagyona, függetlenül annak helyétől, és minden típusú pénzügyi kötelezettség leltározás tárgyát képezi.
Ezen túlmenően a szervezethez nem tartozó, de a számviteli nyilvántartásban szereplő (őrzés alatt álló, bérbe adott, feldolgozásra átvett) készletek és egyéb vagyontárgyak, valamint a bármilyen okból figyelembe nem vett vagyontárgyak is hatályosak. leltár.
Az ingatlan leltározása annak helye és anyagi felelőse szerint történik.
A nemesfémek és drágakövek leltárát az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma által jóváhagyott, a nemesfémek és drágakövek vállalkozásoknál, intézményeknél és szervezeteknél történő beszerzésének, elköltésének, elszámolásának és tárolásának eljárásáról szóló utasításnak megfelelően végzik el. 1992. augusztus 4., N 67, valamint az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó Nemesfémek és Drágakövek Bizottságában található, az Orosz Föderáció állami alapja értékeinek leltározási eljárásáról szóló utasítás. , amelyet az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó Nemesfémek és Drágakövek Bizottságának 1992. április 13-án N 326. sz.
ConsultantPlus: Megjegyzés.
Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1992.08.04-i N 67-es utasítása érvénytelenné vált az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001.08.29-i N 68n számú rendeletének közzététele miatt, amely jóváhagyta az új utasítást.
1.4. A leltár fő céljai: az ingatlan tényleges jelenlétének azonosítása; az ingatlan tényleges elérhetőségének összehasonlítása a számviteli adatokkal; a kötelezettségek elszámolásában való tükröződés teljességének ellenőrzése.
1.5. Az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzatának megfelelően a készletek kötelezőek:
ConsultantPlus: Megjegyzés.
Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1994. december 26-i N 170 számú rendeletével jóváhagyott, az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályozása az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma rendeletének közzététele miatt érvénytelenné vált. 1998. július 29-i N 34n, amely jóváhagyta az új rendeletet.
A kötelező leltár lefolytatásával kapcsolatban lásd az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzatának 27. bekezdését, amelyet az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 1998. július 29-i N 34n rendelete hagyott jóvá.
a szervezet vagyonának bérbeadásra, visszaváltásra, értékesítésre történő átruházásakor, valamint a törvényben meghatározott esetekben az állami vagy önkormányzati egységes vállalkozás átalakításakor;
éves beszámoló elkészítése előtt, kivéve azokat az ingatlanokat, amelyek leltárát legkorábban a tárgyév október 1-jéig végezték el. A tárgyi eszközök leltárát háromévente, a könyvtári alapokat pedig ötévente egyszer lehet elvégezni. A Távol-Északon található területeken és az ezekkel egyenértékű területeken az áruk, nyersanyagok és anyagok leltárát a legkevésbé fennmaradó időszakban lehet elvégezni;
a pénzügyileg felelős személyek megváltoztatásakor (az átvétel napján - az ügyek átadása);
lopás vagy visszaélés, valamint értékkárosítás tényének megállapítása során;
természeti katasztrófa, tűz, baleset vagy egyéb rendkívüli körülmények okozta vészhelyzet esetén;
egy szervezet felszámolása (átszervezése) a felszámolási (szétválasztási) mérleg elkészítése előtt, valamint az Orosz Föderáció jogszabályaiban vagy az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának rendeleteiben meghatározott egyéb esetekben.
1.6. Kollektív (csapat) anyagi felelősség esetén a leltározásra akkor kerül sor, amikor a csapat vezetője (csoportvezető) megváltozik, ha tagjainak több mint ötven százaléka elhagyja a csapatot (csapat), valamint egy vagy több személy kérésére is. a csapat (csapat) tagjai.
Ismerkedtek:
Az Orosz Föderáció pénzügyminisztere
A.G. Siluanov
"_____" ________________ 2018
Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma által a végrehajtás eredményeiről szóló éves jelentés
belső pénzügyi ellenőrzés 2017
az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának alárendelt szövetségi állami intézmények
én. Tájékoztató a 2017-ben lefolytatott ellenőrzésekről:
az ellenőrzések tervezett száma - 4,
ténylegesen végrehajtott - 4, beleértve:
|
sz. p / p |
Témák könyvvizsgálat |
Az ellenőrzésekben részt vevő tisztviselők száma |
Az audit típusa |
Az ellenőrzések ütemezésének megfelelése a jóváhagyott éves tervnek 2017-re |
|
|
Szövetségi állami intézmény "Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának adminisztratív épületek és dachák üzemeltetésével foglalkozó állami intézménye" (Oroszország Pénzügyminisztériumának GUAZ) |
1. A belső hatékonyságának ellenőrzése pénzügyi ellenőrzés GUAZ az orosz pénzügyminisztériumtól a jövedelemkezelői jogkör gyakorlása során szövetségi költségvetés 2016-ban az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának vezetője 2. Megbízhatóság és teljesség auditja költségvetési jelentés az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma GUAZ 092. fejezete alapján, 2016. |
látogató |
a határidők megfelelnek |
||
|
1. Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 2016. évi 092. alcíme szerinti költségvetési jelentés megbízhatóságának és teljességének ellenőrzése. 2. Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 092. fejezete szerinti költségvetési elszámolás vezetésének 2016. évi eljárásával kapcsolatban az Orosz Föderáció Pénzügyi Minisztériuma által végzett belső pénzügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságának ellenőrzése, beleértve az elsődleges ellenőrzések elfogadását is. számviteli bizonylatok (konszolidált számviteli bizonylatok készítése), amelyek az elsődleges számviteli bizonylatokban és a számviteli nyilvántartásokban meghatározott információkat tükrözik, az eszközök (ingatlanok) és kötelezettségek felmérése és leltározása |
látogató |
a határidők megfelelnek |
|||
|
1. A Biztonsági Minisztérium 2016. évi 092. fejezete „Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma” költségvetési jelentések megbízhatóságának és teljességének ellenőrzése. 2. A biztonsági minisztérium által a 092. fejezet „Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma” fejezete szerinti költségvetési elszámolás vezetésére vonatkozó eljárással kapcsolatban a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságának ellenőrzése, amelyet a Biztonsági Minisztérium végzett, beleértve az elsődleges számviteli dokumentumok elfogadását is. (konszolidált számviteli bizonylatok készítése), az elsődleges számviteli bizonylatokban és számviteli nyilvántartásokban meghatározott információkat tükröző eszközök (ingatlanok) és források felmérése és leltározása |
látogató |
a határidők megfelelnek |
|||
|
1. Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 092. alcíme szerinti költségvetési jelentés megbízhatóságának és teljességének ellenőrzése az oroszországi Gokhran 2016. évre vonatkozóan. 2. Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 092. fejezete szerinti költségvetési elszámolási eljárással kapcsolatban 2016-ban az orosz Gokhran által végzett belső pénzügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságának ellenőrzése, beleértve az elsődleges számviteli dokumentumok elfogadását (összeállítás összevont számviteli bizonylatokról), az elsődleges számviteli bizonylatokban és a számviteli nyilvántartásokban meghatározott információk tükrözése, az eszközök (ingatlanok) és kötelezettségek felmérése és leltározása |
látogató |
a határidők megfelelnek |
II. Tájékoztató a belső pénzügyi ellenőrzés eredményeiről
|
Szövetségi Állami Intézmény "Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának igazgatási épületeit és dacháit üzemeltető állami intézmény" (Oroszország Pénzügyminisztériumának GUAZ) - a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya |
|
|
A munkavállalónak korábban kifizetett bérek újraszámításával kapcsolatos műveletek tükrözése a költségvetési elszámolásban; Elszámolások egyeztetése az egyes szerződő felekkel az elszámolási egyeztetési okirat aláírásának időpontjában az általuk felhalmozott kötbér összegével kapcsolatos nézeteltérések idő előtti megszüntetése tekintetében; A 2016. évi éves költségvetési jelentések határidőre történő benyújtása a MOU FC-hez az „Elektronikus költségvetés” integrált államháztartás-kezelési információs rendszerben; A 2016. évi éves költségvetési beszámoló megalkotása a költségvetés végrehajtásáról szóló éves, negyedéves és havi beszámoló összeállításának és benyújtásának rendjéről szóló utasítás előírásai szerint. költségvetési rendszer Az Orosz Föderáció által jóváhagyott, az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2010. december 28-i 191n számú rendelete, valamint az Oroszországi Pénzügyminisztérium 02-07-07 / 5669 számú közös levele és az Oroszországi Pénzügyminisztérium sz. 07-04-05 / 02-120, 2017. február 2. költségvetési beszámoló és konszolidált költségvetési beszámoló autonóm intézmények a 2016. évi szövetségi költségvetési alapok főadminisztrátorai” a magyarázó megjegyzésben szereplő leltárra vonatkozó információk tükrözése tekintetében; Törvényalkotás a leltározás eredményéről (f. 0504835) |
|
|
mennyiségi értelemben |
|
|
Az ellenőrzött objektum belső pénzügyi ellenőrzését a szövetségi költségvetési bevételek kezelői jogkörének gyakorlása során a 092. alcím "Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma" értelmében nem hajtották végre teljes körűen, és nem tekinthető megbízhatónak. |
|
|
A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által alkotott költségvetési beszámoló megbízhatósága megerősítést nyer. A költségvetési számvitel egészének vezetésének eljárása megfelel az Oroszországi Pénzügyminisztérium által megállapított költségvetési számviteli módszertannak és szabványoknak. |
|
|
Szövetségi állami intézmény "Orosz Állami Vizsgálati Kamara az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alatt" (Oroszországi Vizsgáló Kamara) - a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya |
|
|
1. A műveletek végrehajtásával kapcsolatos költségvetési kockázatok jelenléte (a belső költségvetési eljárás végrehajtásához szükséges dokumentumok kialakítására irányuló intézkedések) |
Az ellenőrzés során a megbízhatatlan költségvetési beszámolók bemutatásának kockázatát azonosították, ha az ellenőrzési objektum a következő műveleteket végzi: A 2016. évi éves költségvetési jelentések határidőre történő benyújtása a MOU FC-hez az „Elektronikus költségvetés” integrált államháztartás-kezelési információs rendszerben; A 2016-os éves költségvetési jelentés megalkotása az Orosz Föderáció költségvetési rendszerének költségvetésének végrehajtásáról szóló éves, negyedéves és havi jelentés összeállítására és benyújtására vonatkozó utasítás követelményeivel összhangban, amelyet a Pénzügyminisztérium rendelettel hagyott jóvá. Oroszország 2010. december 28-i 191n. sz., valamint Oroszország Pénzügyminisztériumának 02-07-07/5669 és Oroszország Pénzügyminisztériumának 07-04-05/02-120 02.02. 2017 "Az állami költségvetési és autonóm intézmények éves költségvetési jelentéseinek és konszolidált pénzügyi kimutatásainak a szövetségi költségvetési alapok 2016. évi főadminisztrátorai általi elkészítéséről és benyújtásáról" részben a struktúrának való meg nem felelés Magyarázó jegyzet, valamint a költségvetési számvitel egyéni számláira vonatkozó információk közzétételének hiánya a Magyarázat szöveges részében; Leltár készítése az oroszországi vizsgálati hivatal eszközeiről és kötelezettségeiről |
|
2. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, lopás |
|
|
mennyiségi értelemben |
|
|
pénzben kifejezve (ezer rubel) |
|
|
3. A belső pénzügyi ellenőrzés eredményeivel szembeni kifogás megléte vagy hiánya az ellenőrzési objektum részéről |
Az oroszországi vizsgálati kamara megbízott vezetőjének kifogásai a 2016-os éves költségvetési jelentések MOU FC-hez történő benyújtására vonatkozó határidők megsértésének okainak megalapozottságáról az „Elektronikus költségvetés” államháztartás-kezelési integrált információs rendszerben benyújtották az Audit igazoláshoz. |
|
4. A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által végzett belső pénzügyi ellenőrzés megbízhatóságának foka |
Az ellenőrzött objektum belső pénzügyi ellenőrzése a 2016. évi költségvetési számvitel vezetésének eljárásával kapcsolatban, ideértve az elsődleges számviteli bizonylatok számvitelre történő átvételét (konszolidált számviteli bizonylatok készítése), amely tükrözi az elsődleges számviteli bizonylatokban és a költségvetési számviteli nyilvántartásokban meghatározott információkat, a vagyonértékelés és az eszközök (ingatlanok) és kötelezettségek leltározása nem teljes körűen történt, és a leltározás szempontjából nem tekinthető megbízhatónak |
|
5. A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési jelentés megbízhatósága és a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési elszámolás megfelelése az orosz pénzügyminisztérium által meghatározott módszertannak és költségvetési számviteli standardoknak |
|
|
Szövetségi Állami Intézmény "Állami Intézmény" Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának biztonsági osztálya "(Részlegi Biztonság) - a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya |
|
|
1. A műveletek végrehajtásával kapcsolatos költségvetési kockázatok jelenléte (a belső költségvetési eljárás végrehajtásához szükséges dokumentumok kialakítására irányuló intézkedések) |
Az ellenőrzés során a megbízhatatlan költségvetési beszámolók bemutatásának kockázatát azonosították, ha az ellenőrzési objektum a következő műveleteket végzi: Elszámolások lebonyolítása az elszámoltatható személyekkel, valamint a nem pénzügyi eszközök elszámolása az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2015. március 30-i 52n számú „Az elsődleges számviteli bizonylatok és a számviteli nyilvántartások formáinak jóváhagyásáról szóló rendelete” rendelkezéseinek megfelelően. hatóságok által használt ( kormányzati szervek), a települési önkormányzat szervei, az állami nem költségvetési alapok irányító szervei, az állami (önkormányzati) intézmények, valamint alkalmazásuk módszertani útmutatója”; Az orosz pénzügyminisztérium 1995. június 13-án kelt, 49. számú, „Az iránymutatások jóváhagyásáról” szóló, az eszközök és források leltározására vonatkozó eljárásnak megfelelően az állóeszközök műszaki jellemzőinek leltári kártyáiban való tükrözése. az ingatlanok és pénzügyi kötelezettségek nyilvántartása” |
|
2. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, lopás |
|
|
mennyiségi értelemben |
|
|
pénzben kifejezve (ezer rubel) |
|
|
3. A belső pénzügyi ellenőrzés eredményeivel szembeni kifogás megléte vagy hiánya az ellenőrzési objektum részéről |
Az ellenőrzés eredménye alapján a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya nem emelt kifogást |
|
4. A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által végzett belső pénzügyi ellenőrzés megbízhatóságának foka |
Az FKU „GU „VO of the Finance of Russia” (Oroszországi Pénzügyminisztérium VO) belső pénzügyi ellenőrzése a 2016-os költségvetési számvitel vezetésének eljárásával kapcsolatban, beleértve az elsődleges számviteli bizonylatok számvitelhez történő elfogadását (konszolidált számviteli bizonylatok elkészítése), amely tükrözi a elsődleges számviteli bizonylatok és költségvetési számviteli nyilvántartások, a vagyonfelmérés és az eszközök (ingatlanok) és kötelezettségek leltározása nem történt meg maradéktalanul, leltározási szempontból nem tekinthető megbízhatónak |
|
5. A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési jelentés megbízhatósága és a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési elszámolás megfelelése az orosz pénzügyminisztérium által meghatározott módszertannak és költségvetési számviteli standardoknak |
A generált költségvetési jelentés megbízhatósága megerősítést nyer. A költségvetési számvitel egészének vezetésének eljárása megfelel az Oroszországi Pénzügyminisztérium által megállapított költségvetési számviteli módszertannak és szabványoknak. |
|
Szövetségi állami intézmény "Az Orosz Föderáció Nemesfémek és Drágakövek Állami Alapját, a Nemesfémek és Drágakövek Tárolását, Kibocsátását és Felhasználását (Oroszországi Gokhran) az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó állami intézmény - a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya |
|
|
1. A műveletek végrehajtásával kapcsolatos költségvetési kockázatok jelenléte (a belső költségvetési eljárás végrehajtásához szükséges dokumentumok kialakítására irányuló intézkedések) |
Az ellenőrzés során költségvetési kockázatot nem tártak fel |
|
2. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, lopás |
|
|
mennyiségi értelemben |
|
|
pénzben kifejezve (ezer rubel) |
|
|
3. A belső pénzügyi ellenőrzés eredményeivel szembeni kifogás megléte vagy hiánya az ellenőrzési objektum részéről |
Az ellenőrzés eredménye alapján a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya nem emelt kifogást |
|
4. A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által végzett belső pénzügyi ellenőrzés megbízhatóságának foka |
Az ellenőrzött objektum belső pénzügyi ellenőrzése az elsődleges számviteli bizonylatokban és a költségvetési számviteli nyilvántartásokban meghatározott információk tükrözése, a vagyonértékelés, valamint az eszközök (ingatlanok) és források leltározása tekintetében megbízhatónak minősült. |
|
5. A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési jelentés megbízhatósága és a belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési elszámolás megfelelése az orosz pénzügyminisztérium által meghatározott módszertannak és költségvetési számviteli standardoknak |
A belső pénzügyi ellenőrzés tárgya által benyújtott költségvetési beszámoló megbízhatósága megerősítést nyer; az ellenőrzési objektum költségvetési elszámolásának vezetési eljárása megfelel az orosz pénzügyminisztérium által megállapított módszertannak és szabványoknak |
III. Javaslatok és ajánlások az azonosított jogsértések és hiányosságok megszüntetésére, a költségvetési kockázatok minimalizálására irányuló intézkedések meghozatalának szükségességére, a belső pénzügyi ellenőrzési kártyák módosítására, valamint javaslatok a szövetségi költségvetési források felhasználásának gazdaságosságának és hatékonyságának növelésére
|
Az ellenőrzés tárgyának neve |
Javaslatok és ajánlások az azonosított jogsértések és hiányosságok megszüntetésére, a költségvetési kockázatok minimalizálására irányuló intézkedések meghozatalának szükségességére, a belső pénzügyi ellenőrzési kártyák módosítására, valamint javaslatok a szövetségi költségvetési források felhasználásának gazdaságosságának és hatékonyságának növelésére |
Végrehajtás |
|
Szövetségi Állami Intézmény "Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának adminisztratív épületek és dachák üzemeltetésével foglalkozó állami intézménye" (Oroszország Pénzügyminisztériumának GU AZ) |
1. Módosítsa az Intézmény belső pénzügyi ellenőrzés megszervezését szabályozó jogszabályait a belső költségvetési eljárások elnevezéseinek Szabályzatnak való megfelelése, valamint a végrehajtott folyamatok belső költségvetési eljárások tartalmának való megfelelése tekintetében; |
teljesített |
|
2. A térképek és folyóiratok karbantartásának minőségének javítása érdekében fontolja meg a belső pénzügyi ellenőrzés folyamatainak automatizálásának lehetőségét; |
teljesített |
|
|
3. A bevételi előrejelzés teljesítése érdekében gondoskodni kell a szerződések (megállapodások) módosításáról. segédprogramok a fogyasztók november havi tartozásának lejárta előtti visszafizetési kötelezettsége tekintetében pénzügyi évben vagy az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma által kezelt és a Pénzügyminisztériumnak alárendelt Orosz Föderáció költségvetési rendszerének költségvetései bevételeinek előrejelzésére vonatkozó módszertan megfelelő módosításainak bevezetéséről szóló kérdést Oroszország pénzügyminisztériumával közösen vizsgálja meg. Az Orosz Föderáció szövetségi állami intézményeinek rendelete, amelyet az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2016. augusztus 22-i 328. számú rendelete hagyott jóvá (a továbbiakban: előrejelzési módszer) |
Az előrejelzési módszer módosítása nem szükséges, mivel Az Oroszországi Pénzügyminisztérium GU AZ előkészítette, jóváhagyásra és aláírásra küldte a közüzemi, üzemeltetési és adminisztratív szolgáltatások költségeinek megtérítésére vonatkozó állami szerződéseket (megállapodásokat), amelyek előírják a szolgáltatások kifizetésének feltételét a november hónapra vonatkozóan. 2017. december 25. |
|
|
4. A „Mosenergosbyt” PJSC-vel a kintlévőségek egyeztetésével kapcsolatos nézeteltérések rendezése |
teljesített |
|
|
Szövetségi állami intézmény "Orosz Állami Vizsgálati Kamara az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alatt" (Oroszországi Vizsgálati Kamara) |
1. Módosítsa a Belső Pénzügyi Ellenőrzési Kártyát és az Oroszországi Assay Office belső pénzügyi ellenőrzés megszervezését szabályozó jogszabályait a következő változtatásokkal: Gondoskodjon arról, hogy a Műveleti Listával (a belső költségvetési eljárás végrehajtásához szükséges dokumentumok összeállításához szükséges műveletek) és a Belső Pénzügyi Ellenőrző Kártyával jóváhagyott belső költségvetési eljárások elnevezései, az orosz kormány rendelete által jóváhagyott szabályok szerepeljenek. Szövetség, 2014. március 17., 193. sz.; Gondoskodik arról, hogy az elvégzett folyamatok és műveletek megfeleljenek a belső költségvetési eljárások tartalmának; A tárgyi szelektív leltározás során az ellenőrzés során feltárt jogsértésekkel kapcsolatban ingó vagyontárgyakat a Belső Pénzügyi Ellenőrzési Kártya leltározással kapcsolatos műveleteket végrehajtani; Az „összevont költségvetési beszámolás elkészítésének és benyújtásának” folyamata tekintetében ügyeljen arra, hogy az ellenőrzési módszer összhangban legyen a joghatósági szinttel mind a Műveleti listában (a belső költségvetési eljárás végrehajtásához szükséges dokumentumok kialakítására vonatkozó intézkedések). ) és a belső pénzügyi ellenőrzési kártyán |
teljesített |
|
teljesített |
||
|
3. Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 092. fejezete szerinti költségvetési beszámolás kialakítása során alkalmazott egységes megközelítések betartása érdekében gondoskodjon az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma költségvetési jelentéseinek elkészítésében, figyelembe véve az információk közzétételének sajátosságait. az Oroszország Pénzügyminisztériuma és a Szövetségi Pénzügyminisztérium által létrehozott költségvetési jelentés |
teljesített |
|
|
4. Az ingóságok szelektív leltározása során végzett ellenőrzéssel megállapított hasonló jogszabálysértések azonosítása és megszüntetése érdekében az Intézményben előre nem tervezett ingó leltárt kell végezni. |
teljesített |
|
|
Szövetségi Állami Intézmény "Állami Intézmény" Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának biztonsági osztálya "(Biztonsági osztály) |
1. Változtassa meg a következőt: jogi aktus A belső pénzügyi ellenőrzés megszervezését szabályozó osztálybiztonság, valamint a Belső Pénzügyi Ellenőrző Kártya következő változásai: A belső pénzügyi ellenőrzés eredményeinek elérését célzó belső költségvetési eljárások végrehajtásához szükséges műveletek és ellenőrzési intézkedések listája (A Pénzügyminisztérium biztonsági osztályának szövetségi kormányzati intézményében, az „állami intézmény” szövetségi kormányzati intézményében történő végrehajtási szabályok 1. számú melléklete) Az Orosz Föderáció "belső pénzügyi ellenőrzéséről" szóló rendelete, amelyet a Biztonsági Minisztérium 2015. március 30-i 93. számú rendelete hagyott jóvá) összhangba hozza a hatályos jogszabályokkal; Gondoskodjon arról, hogy a fenti Műveleti listában jóváhagyott belső költségvetési eljárások elnevezései megfeleljenek az Orosz Föderáció kormányának 2014. március 17-i 193. sz. rendeletében jóváhagyott szabályoknak; Biztosítja, hogy a végrehajtott folyamatok és műveletek megfeleljenek a belső költségvetési eljárásoknak mind a Műveleti listában, mind a Belső Pénzügyi Ellenőrzési Táblázatban szereplő tartalmának; Az „összevont költségvetési beszámoló elkészítésének és benyújtásának” folyamata tekintetében gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrzés módszere összhangban legyen a szinttel. joghatóság mind a Műveleti listában, mind a Belső Pénzügyi Ellenőrző Kártyában; A belső költségvetési eljárás "költségvetési beszámolás és összevont költségvetési beszámolás készítése és bemutatása" végrehajtását negatívan befolyásoló események bekövetkezésének nagy valószínűsége miatt a Műveleti jegyzékbe és a Belső pénzügyi ellenőrzési táblázatba be kell építeni a kapcsolódó folyamatokat, műveleteket. a költségvetési beszámolás bemutatása az állam „Számvitel és beszámolás” alrendszerén keresztül integráltan tájékoztatási rendszerállamháztartás kezelése „Elektronikus költségvetés”; Tartalmazza a Belső Pénzügyi Ellenőrző Kártyán a költségadatoknak a költségvetési elszámolásban és a költségvetési jelentésekben való tükrözésével kapcsolatos műveleteket földterületekállandó (korlátlan) igénybevételi jogon rögzített a címzettek számára költségvetési források, szerintük kataszteri érték, beleértve földterületek az ingatlan objektumok alatt található; Az Intézmény elszámoltatható személyeivel való elszámolások helyességének ellenőrzése során feltárt jogsértésekkel összefüggésben a Belső Pénzügyi Ellenőrzési Kártyába beépíteni az előlegjelentések elkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos műveleteket; Az ingó vagyontárgyak szelektív leltározása során az ellenőrzés során feltárt jogsértésekkel kapcsolatban a leltározással kapcsolatos Belső Pénzügyi Ellenőrző Kártya műveletek megtétele. |
teljesített |
|
2. A Belső Pénzügyi Ellenőrzési Kártyák és Belső Pénzügyi Ellenőrzési Lapok vezetésének minőségének javítása érdekében fontolja meg a belső pénzügyi ellenőrzési folyamatok automatizálásának lehetőségét. |
A belső pénzügyi ellenőrzési folyamatok automatizálásának kérdését az Oroszországi Pénzügyminisztérium "Költségvetési tervezés" automatizált rendszeréhez való csatlakozással valósítják meg. |
|
|
3. Az Intézmény kirendeltséggel való interakciós és ellenőrzési rendszerének kialakítása - az Intézmény kirendeltségei (például munkafolyamat ütemezése) a kirendeltség benyújtásának határidejének betartása érdekében - a kirendeltség beadási határidejének betartása érdekében. szövetségi törvény 27-FZ, 1996. 04. 01. „Az egyéni (személyre szabott) számvitelről a kötelező rendszerben nyugdíjbiztosítás", a hatóságoknak nyugdíjpénztár Az Orosz Föderáció a regisztráció helyén. |
teljesített |
|
|
4. Az ingó vagyontárgyak szelektív leltározása során ellenőrzéssel megállapított hasonló jogsértések kiküszöbölése érdekében hozza a tájékoztatást a Műszaki adatok számviteli nyilvántartásokban feltüntetett tárgyi eszközök tárgyai, tényadatok |
teljesített |
|
|
Szövetségi állami intézmény "Az Orosz Föderáció Nemesfémek és Drágakövek Állami Alapját, a Nemesfémek és Drágakövek Tárolását, Kibocsátását és Felhasználását (Oroszországi Gokhran) az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma alá tartozó állami intézmény |
IV. Tájékoztatás az ellenőrzési anyagok átadásáról a Szövetségi Pénzügyminisztériumés a bűnüldözés
Az elvégzett ellenőrzések anyagait nem nyújtották be a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak és a rendvédelmi szerveknek.
V. Tájékoztatás a belső pénzügyi ellenőrzési intézmények tisztségviselőinek felelősségre vonásáról az ellenőrzések során feltárt jogsértések miatt
Az ellenőrzések során feltárt jogsértésekért a belső pénzügyi ellenőrzés tárgyainak tisztségviselőit nem vonták felelősségre.
VI. Tájékoztatás a nem tervezett ellenőrzések lefolytatásáról, a végrehajtási határidők betartásáról és az ellenőrzések eredményeiről
2017-ben nem végeztek előre nem tervezett ellenőrzéseket az orosz pénzügyminisztériumnak alárendelt szövetségi állami intézményekben.
VII. Következtetések az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának alárendelt szövetségi állami intézmények (a továbbiakban: állami intézmények) által végzett belső pénzügyi ellenőrzés megbízhatóságának (hatékonyságának), az állami intézmények költségvetési beszámolóinak megbízhatóságáról
Az Oroszország Pénzügyminisztériumának alárendelt szövetségi állami intézmények által gyakorolt belső pénzügyi ellenőrzés összességében nem tekinthető megbízhatónak. Az Oroszország Pénzügyminisztériumának alárendelt szövetségi állami intézmények által benyújtott költségvetési jelentés megbízhatósága megerősítést nyer.
a költségvetési osztály igazgatója
módszertan és pénzügyi jelentés
V állami szektor _________________ S.V. Romanov
"___" __________________ 2018
Az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériumának 2010. december 28-i 191n számú rendelete „Az Orosz Föderáció költségvetési rendszerének költségvetésének végrehajtásáról szóló éves, negyedéves és havi jelentések összeállítására és benyújtására vonatkozó utasítások jóváhagyásáról”
Az ellenőrzés során mennyiségi és pénzbeli lopást nem tártak fel
Az ellenőrzés során mennyiségi és pénzbeli lopást nem tártak fel
Az ellenőrzés során mennyiségi és pénzbeli lopást nem tártak fel
Az Orosz Föderáció kormányának 2014. március 17-i 193. számú rendelete „A szövetségi költségvetés (állami költségvetés) fő irányítói (vezetői) általi végrehajtására vonatkozó szabályok jóváhagyásáról költségvetésen kívüli alap az Orosz Föderáció költségvetési bevételeinek főadminisztrátorai (az Orosz Föderáció költségvetésen kívüli állami alapjának költségvetése), a szövetségi költségvetési hiány finanszírozási forrásainak (az állam költségvetésen kívüli költségvetésének) fő kezelői (adminisztrátorai) az Orosz Föderáció költségvetési alapja) a belső pénzügyi ellenőrzés és a belső pénzügyi ellenőrzés, valamint az Orosz Föderáció kormányának rendeletével jóváhagyott, a szövetségi szükségletek kielégítésére irányuló beszerzések területén végzett osztályos ellenőrzés végrehajtására vonatkozó szabályok (1) bekezdésének módosításairól. 2014. február 10-én kelt 89. sz.
