A becsült értékek változásaira vonatkozó információknak a szervezetek pénzügyi kimutatásaiban történő megjelenítésére és közzétételére vonatkozó szabályokat a PBU 21/2008, jóváhagyta. Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2008. október 6-án kelt 106n.
Mi a változás a becslésekben
A becsült érték változását a rendszer elszámolja beállítás az eszköz (kötelezettség) értéke vagy az eszköz értékének visszafizetését tükröző érték, olyan új információ megjelenése miatt, amely a szervezet jelenlegi állapotának, a várható jövőbeni hasznok és kötelezettségek felmérésén alapul és nem a pénzügyi kimutatások hibájának javítása.
Példa
2011. december 31-től a szervezet számviteli nyilvántartásában 100 000 rubel összegű tartalékot képeztek az "A" adós kétes adósságára. A évi leltár szerint a tartozás lejárt volt, az adós beszámolója alapján a szervezet arra a következtetésre jutott, hogy az adós vagyoni helyzete nem kielégítő. A 2011. december 31-i mérlegben kintlévőség partner "A" névleges egyenlő nullával (62-"A" alszámla terhelési egyenlege mínusz hitel egyenlege alszámla 63-"A"). Más szóval, a szervezet 2011. évi pénzügyi kimutatásaiban szereplő „A” fél kétes követelései nem jelennek meg az eszközök között.
2011 folyamán készpénz nem kapott az adóstól. Az Orosz Föderáció számviteléről és számviteléről szóló rendelet (a Pénzügyminisztérium 1998. július 29-i rendelete, 34n. sz.) 70. pontja által megállapított szabályok szerint 2012. december 31-től a fel nem használt tartalékot visszaállították: Terhelés 63 Hitel 91-1 - 100 000 dörzsölje.
A 2012-es éves beszámoló összeállítása során a szervezet tájékoztatást kapott arról, hogy az "A" partner intézkedéseket tesz az üzlet pénzügyi fejlesztésére. Ráadásul az adósság egy részét visszafizették. Ebben a tekintetben a szervezet vezetése úgy döntött, hogy nem képez tartalékot az „A” partnerrel kapcsolatos kétes tartozásokra. Ennek megfelelően a szervezet 2012-es pénzügyi kimutatásaiban az "A" partner követelései 100 ezer rubelben szerepelnek.
Elismerés a számvitelben
Attól függően, hogy a becsült érték változása milyen hatással van a pénzügyi kimutatásokra, a számvitelben kerül megjelenítésre:
Azzal, hogy a szervezet bevételeibe vagy kiadásaiba távlatosan beszámítjuk, azaz ben jelentési időszak vagy a beszámolási és jövőbeli időszakokban;
- (vagy) a változás bekövetkezésének időszakára vonatkozó pénzügyi kimutatások vonatkozó tőkeelemeinek módosításával.
Példa
A szervezet 2011 márciusában regisztrált védjegyet. A kezdeti költség 240 000 rubel, a futamidő jótékony felhasználása– 10 év (120 hónap). Az amortizációs módszer lineáris.
Havi értékcsökkenési leírás - 2000 rubel. (240 000 rubel: 10 év: 12 hónap). 2011-ben értékcsökkenést számoltak fel - 18 000 rubelt. (2000 rubel x 9 hónap), 2012-ben - 24 000 rubel.
2012 végén a szervezet úgy döntött, hogy 240 darab terméket ad ki ezzel a védjeggyel, ebből 2011-ben 40, 2012-ben 100, 2013-ban pedig 100 darabot, és leállítja a használatát.
2013 óta a védjegy értékcsökkenési leírásának módszere megváltozott: „lineáris módszer” „arányos módszerre”.
Ennek eredményeként az értékcsökkenést a következőképpen számoltuk át:
2011-re - 40 db. x (240 000 rubel / 240 egység) = 40 000 rubel;
2012-re: 100 db. x (240 000 rubel / 240 egység) = 100 000 rubel.
A becsült érték (az elhatárolt értékcsökkenés összege) változása a következőképpen alakult:
2011-re - 22 000 rubel. (40 000 - 18 000);
2012-re - 76 000 rubel. (100 000 - 24 000).
2012. december 31-én az alábbi könyvelések történtek a könyvelésben:
Terhelés 84 Credit 05 - 22 000 rubel. – a 2011. évre vonatkozó értékcsökkenési leírás összegére;
Terhelés 44 Credit 05 - 76 000 rubel. - a 2012. évre vonatkozó értékcsökkenési leírás összege.
A 2012. évi pénzügyi kimutatások részeként bemutatott mérlegben a „2011.12.31-i állapot” oszlopban 22 ezer rubel összegben korrigált (csökkentett). az „Immateriális javak” sor (az eszközegyenlegben) és a „ eredménytartalék"(a mérleg forrásoldalán).
Jegyzet!
A PBU 14/2007 27. bekezdése szerint a szervezet évente ellenőrzi az immateriális javak hasznos élettartamát annak tisztázása szükségessége szempontjából. Ha jelentős változás következik be annak az időszaknak a hosszában, amely során a gazdálkodó egység várhatóan használni fog egy eszközt, akkor az eszköz hasznos élettartamát módosítani kell.
A PBU 6/01 nem tartalmaz hasonló szabályt az állóeszközökre.
Fontos tudni
1. Az eszközök és források értékelési módszerének változása nem minősül a becsült érték változásának.
Például egy anyagcsoport kiírási módjának megváltoztatása termelési készletek a következő év elejétől ("FIFO" helyett " átlagköltség") egy elem számviteli politikaés csak azokra a készletekre vonatkozik, amelyek a következő évtől kerülnek leírásra.
2. Ha a számviteli adatok bármely változása nem minősíthető egyértelműen a számviteli politika változásának vagy a becsült érték változásának, akkor azt a pénzügyi kimutatások szempontjából a becsült érték változásaként kell elszámolni.
Ez a kiadvány tartalmazza a fő előírások számvitel szabályozása: a szövetségi törvény„Számvitelről”, Számvitelről és számvitelről szóló rendelet in Orosz Föderáció, valamint minden vonatkozó rendelkezést könyvelés mindent figyelembe véve friss változások. A kiadvány könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adó- és adóügyi alkalmazottaknak szól pénzügyi szolgáltatások, hallgatók, végzős hallgatók, gazdasági egyetemek és főiskolák tanárai, jogászok és szervezetvezetők.
Sorozat: Orosz törvényhozás
a literes cég által.
Pozíció
számvitel "Becsült értékek változása" (PBU 21/2008)
(1) Ez a rendelet megállapítja az olyan szervezetek pénzügyi kimutatásaiban való elismerésre és közzétételre vonatkozó szabályokat jogalanyok az Orosz Föderáció jogszabályai szerint (kivéve hitelintézetekÉs költségvetési intézmények) (a továbbiakban - szervezetek), a becsült értékek változásaira vonatkozó információk.
(2) E rendelet alkalmazásában a becsült érték változását az eszköz (kötelezettség) értékének módosításaként, vagy az eszköz értékének visszafizetését tükröző értékként kell elszámolni, amennyiben új információ merül fel, amely a szervezet jelenlegi helyzetének, a várható jövőbeni hasznoknak és kötelezettségeknek a felmérése alapján készült, és nem a pénzügyi kimutatások hibájának javítása.
3. A becsült érték a kétes követelésekre képzett céltartalék összege, a készletek értékcsökkenési leírására képzett tartalék, az egyéb becsült tartalékok, a tárgyi eszközök hasznos élettartama, immateriális javakés egyéb értékcsökkenthető eszközök, az értékcsökkenthető eszközök használatából származó jövőbeni gazdasági haszon várható bevételének felmérése stb.
Az eszközök és kötelezettségek értékelési módjában bekövetkezett változás nem jelenti a becsült érték változását.
Ha a számviteli adatok bármely változása nem minősíthető egyértelműen a számviteli politika változásának vagy a becsült érték változásának, akkor az elszámolás szempontjából a becsült érték változásaként kerül elszámolásra.
4. A becsült érték változása – a jelen Szabályzat (5) bekezdésében meghatározott változás kivételével – a számviteli megjelenítés tárgyát képezi úgy, hogy a szervezet bevételeibe vagy ráfordításaiba (távlatosan) beszámítja:
azt az időszakot, amelyben a változás bekövetkezett, ha az ilyen változás csak ennek a beszámolási időszaknak a pénzügyi kimutatásait érinti;
az időszak, amelyben a változás bekövetkezik, és a jövőbeli időszakok, ha a változás érinti pénzügyi kimutatások ezen beszámolási időszak és a jövőbeli időszakok pénzügyi kimutatásai.
5. A becsült értékben a szervezet tőkéjének összegét közvetlenül befolyásoló változást a változás bekövetkezésének időszakára vonatkozó pénzügyi kimutatások megfelelő tőkeelemeinek módosításával kell megjeleníteni.
6. Be magyarázó jegyzet A becsült érték változásáról a pénzügyi kimutatásokon túl a szervezetnek az alábbi információkat is közzé kell tennie:
A következő részlet a könyvből 23 Számviteli rendelkezések (Szerzők, 2010) könyves partnerünk biztosítja -
Pozíció
a számvitelben "Becslések változásai"
(PBU 21/2008)
(1) Ez a rendelet megállapítja az Orosz Föderáció jogszabályai szerint jogi személynek minősülő szervezetek (a hitelintézetek és az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) (a továbbiakban: szervezetek) pénzügyi kimutatásokban történő elismerésének és közzétételének szabályait. a becsült értékek változásai.
(2) E rendelet alkalmazásában a becsült érték változását az eszköz (kötelezettség) értékének módosításaként, vagy az eszköz értékének visszafizetését tükröző értékként kell elszámolni, amennyiben új információ merül fel, amely a szervezet jelenlegi helyzetének, a várható jövőbeni hasznoknak és kötelezettségeknek a felmérése alapján készült, és nem a pénzügyi kimutatások hibájának javítása.
3. A becsült érték a kétes követelésekre képzett céltartalék összege, a készletek értékcsökkenési leírására képzett tartalék, az egyéb becsült tartalékok, a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök hasznos élettartama, a jövőbeni gazdasági eszközök várható bevételének megítélése. az amortizálható eszközök használatából származó előnyök stb.
Az eszközök és kötelezettségek értékelési módjában bekövetkezett változás nem jelenti a becsült érték változását.
Ha a számviteli adatok bármely változása nem minősíthető egyértelműen a számviteli politika változásának vagy a becsült érték változásának, akkor az elszámolás szempontjából a becsült érték változásaként kerül elszámolásra.
4. A becsült érték változása – a jelen Szabályzat (5) bekezdésében meghatározott változás kivételével – a számviteli megjelenítés tárgyát képezi úgy, hogy a szervezet bevételeibe vagy ráfordításaiba (távlatosan) beszámítja:
azt az időszakot, amelyben a változás bekövetkezett, ha az ilyen változás csak ennek a beszámolási időszaknak a pénzügyi kimutatásait érinti;
azt az időszakot, amelyben a változás bekövetkezett, és a jövőbeli időszakokat, ha az ilyen változás érinti a jelen beszámolási időszak pénzügyi kimutatásait és a jövőbeli időszakok pénzügyi kimutatásait.
5. A becsült értékben a szervezet tőkéjének összegét közvetlenül befolyásoló változást a változás bekövetkezésének időszakára vonatkozó pénzügyi kimutatások megfelelő tőkeelemeinek módosításával kell megjeleníteni.
6. A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött magyarázó megjegyzésben a szervezetnek az alábbi információkat kell közzétennie a becsült érték változásáról.
Értékesítési szakemberekből álló csapat felépítése
Becsült értékekA „becsült érték” fogalmát a PBU 21/2008 „Becsült értékek változásai” határozza meg. Ide tartoznak különösen a készletek amortizációs (értékcsökkenési) tartalékai. A PBU 21/2008 sz. 4. bekezdése szerint a becsült érték változását az aktuális (beszámolási) időszak vagy a jövőbeli időszakok bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni, attól függően, hogy a becslés mely időszakára vonatkozik.
A becsült értékeket általában külső információk alapján alakítják ki. Így a készletek értékcsökkenésére vonatkozó tartalék képzésének alapja a hasonló eszközök mindenkori piaci ára.
Itt a belső tényezők is befolyással vannak, például ezen eszközök minősége. Azok a készletek, amelyeknek a beszámoló időpontjában valamilyen okból kifolyólag alacsonyabb értéke az eredeti becslésüknél alacsonyabbnak bizonyult, a mérlegben értékvesztéssel csökkentve szerepelnek. Vagyis meg kell mutatni valódi értéküket.
Mire való a tartalék?A számvitelben a tartalékképzést egy teljesen racionális cél magyarázza - a jövőbeni profittúllépés megakadályozása. Végül is a beszámolási időszak végén a mérleg szerinti nettó nyereség az alapszabálynak megfelelően különféle célokra osztható fel. De nagyon nehéz megváltoztatni a már megtörtént elosztást az elvárások tekintetében, ami túlbecsültnek bizonyult. A tartalékképzés követelménye általában az óvatosság elvéből ered. Azaz kerülni kell az eszközök túlbecslését, valamint a kötelezettségek alulbecslését.
Tartalék létrehozásaterhére értékvesztés képzett pénzügyi eredmény vállalkozások. Ennek összege a készletek tényleges bekerülési értéke és aktuális piaci értéke közötti különbség, feltéve, hogy ez a különbözet pozitív (PBU 5/01 „Készletek elszámolása” 25. pont).
BAN BEN Általános nézet a készletek értékvesztésére képzett tartalék képzése és leírása az alábbiak szerint írható le. Ha van ok azt hinni piaci ár a raktárban lévő anyagok egy bizonyos csoportja, mire azok véglegesen termelésbe kerülnek, lecsökken, majd tartalék keletkezik a csökkentésből származó esetleges veszteségek összegére.
Ezt követően mindegyiktől jelentési dátum a céltartalék összege a készletek állapotától és a hasonló eszközök piaci értékétől függően módosul. De az aktuális hónapban (amiben a tartalék keletkezett) már nem korrigálják. A helyzet az, hogy a tartalék rendszerint a hónap végén jön létre, és az anyagokat egy hónapon belül leírják a termelésre a beszerzési áron, amely az aktuális piaci ár ebben a hónapban.
1. PÉLDA
A vállalkozás raktárában 1000 egységnyi alapanyag található. A tényleges egységköltség 300 rubel, a teljes költségük pedig 300 000 rubel.
A vállalkozás okkal feltételezi, hogy mire végül leírják őket a termelésre (három hónap múlva), a hasonló eszközök piaci ára 270 rubel lesz. egy egységhez. Ezután költségük 270 000 rubel lesz.
Ennek alapján a vállalat az adott hónapban 30 000 rubel összegű tartalékot képez, vagyis a tényleges költség és a várható piaci érték (300 000 - 270 000) közötti különbségre.
A tartalékképzést a könyvelési tétel tükrözi:
TERHELÉS 91 "Egyéb bevételek és ráfordítások" alszámla
HITEL 14 alszámla „Értékcsökkenési céltartalék anyagi javak»
- 30 000 rubel. - tartalékot képzett a készletek értékcsökkenésére.
Tegyük fel, hogy a PBU 5/01-ben előírt anyagok értékelési módszereinek egyikével a következőket írták le a gyártásba:
- az aktuális (jelentési) hónapban 300 egység ebből a csoportból 300 rubel áron. egységenként 90 000 rubel;
- a tartalék létrehozását követő első hónapban 250 egységet írtak le 290 rubel áron. 72 500 rubel összegben;
- a tartalék létrehozását követő második hónapban 300 egységet írtak le 280 rubel áron. 84 000 rubel összegben;
- a harmadik hónapban (végső leírás) - 150 egység 280 rubel áron. 42 000 rubelért.
Az anyagok termelésbe történő leírásával egyidejűleg a 14-es számla terhére és a 91-es számla jóváírására történő könyveléssel korrigáljuk a képzett tartalék összegét.
Mert a teljes összeg a tartalék 30 000 rubel, akkor 1 egységnyi nyersanyag 30 rubelt tesz ki. Példánkban a korrekciós összegek a következők lennének:
- a beszámolási hónap végén a tartalék nem korrigálásra kerül, csak képzésre kerül;
- az első hónap végén a tartalékot 7500 rubel összegben módosítják. (30 rubel / egység x 250 egység);
- a második hónap végén - 9000 rubel összegben. (30 rubel / egység x 300 egység);
- a harmadik hónap végén - a tartalék egyenlegének összegére 13 500 rubel. (30 000 - 7500 - 9000).
Külföldi szervezetek is lehetnek a vállalkozás részvényesei. Ebben az esetben a nemzeti standardok szerint készített pénzügyi kimutatásokat általában a nemzetközi standardokhoz igazítják. Emellett a nemzeti számviteli reformprogram célja, hogy összhangba hozza a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok követelményeivel.
FOGLALÁS VAGY KEDVEZMÉNY
A tartalékképzés szabálya, a modern számvitelhez hasonlóan, a nemzetközi gyakorlatból származik. Így a nemzetközi standardok szerint tartalékot semmi esetre sem képeznek, hanem csak akkor, ha a tartalékok értékvesztése valószínűsíthető. De amikor már megtörtént, akkor leértékelést hajtanak végre, és nem képeznek tartalékot.
A készletek elszámolásának alapszabálya, hogy azok könyv szerinti értékének két becslés közül az alacsonyabbat kell képviselnie: a bekerülési értéket vagy a nettó realizálható értéket. Ezt leértékeléssel (szükség esetén utólagos átértékeléssel) vagy értékvesztés képzésével érik el. Tehát, ha a készletek fizikai tulajdonságaik romlása miatt elvesztették eredeti bekerülési értékük egy részét, akkor azokat nettó realizálható értékre írják le.
Kötelező szereposztás könyv szerinti értéke A készlet a nettó realizálható árszinthez annak a nézetnek köszönhető, hogy az eszközöket nem szabad az oldalra történő értékesítésükből megszerezhető összeg felett tartani.
* A nettó viszonteladási érték a becsült (normál üzletmenet) eladási ár, csökkentve a gyártás befejezésének és az értékesítés költségeivel.A termelésbe helyezett készletek értéke nem eshet a tényleges beszerzési ár alá, ha elkészült termékek, amelyhez használták őket, nyereséggel, vagy legalábbis az önköltségnél nem alacsonyabb áron értékesítik. Ebben az esetben nincs szükség leértékelésre.
2. PÉLDA
A mérleg fordulónapján a kötöttáru-iparban a fonalkészletek értéke 320 000 rubel.
Megállapítást nyert, hogy a fonal piaci értéke ezen a napon 300 000 rubelre csökkent. Ugyanakkor az összes késztermék, amelynek előállításához felhasználják, nyereséges marad.
Ezért nem szükséges a fonal költségének csökkenését a számvitelben és a jelentéskészítésben tükrözni.
Minden következő időszakban a becsült nettó eladási ár felülvizsgálatra kerül. Ha megszűnnek azok a körülmények, amelyek korábban a készletek leírását szükségessé tették, a csökkentés összegét vissza kell fordítani, de az előző leírás keretein belül.
Ha a szállítások vagy beszerzések mennyisége (még nem teljesített, de már rögzített áron megkötött szerződések alapján) meghaladja a rendelkezésre álló készletek mennyiségét, akkor ilyen esetekben vannak becsült kötelezettségek, amelyeket a szabványnak megfelelően kell figyelembe venni. "Tartalékok, függő kötelezettségek és függő kötelezettségek". eszközök". Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben céltartalék kerül felszámításra a készletek értékcsökkenésére. Ezt követően minden egyes fordulónaptól a vonatkozó készletek állapotától függően módosítják.
Azonban minden esetben leértékelésre kerül sor, vagy tartalékot képeznek. Vagyis a veszteséget a tényleges felmerülés előtt számolják el. Ezzel megvalósul az egyik legfontosabb számviteli követelmény – az óvatosság elvének – betartása.
(1) Ez a rendelet megállapítja az Orosz Föderáció jogszabályai szerint jogi személynek minősülő szervezetek (a hitelintézetek és költségvetési intézmények kivételével) (a továbbiakban: szervezetek) pénzügyi kimutatásaiban a becsült változásokkal kapcsolatos információk elismerésének és közzétételének szabályait. értékeket.
(2) E rendelet alkalmazásában a becsült érték változását az eszköz (kötelezettség) értékének módosításaként, vagy az eszköz értékének visszafizetését tükröző értékként kell elszámolni, amennyiben új információ merül fel, amely a szervezet jelenlegi helyzetének, a várható jövőbeni hasznoknak és kötelezettségeknek a felmérése alapján készült, és nem a pénzügyi kimutatások hibájának javítása.
3. A becsült érték a kétes követelésekre képzett céltartalék összege, a készletek értékcsökkenési leírására képzett tartalék, az egyéb becsült tartalékok, a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb amortizálható eszközök hasznos élettartama, a jövőbeni gazdasági eszközök várható bevételének megítélése. az amortizálható eszközök használatából származó előnyök stb.
Az eszközök és kötelezettségek értékelési módjában bekövetkezett változás nem jelenti a becsült érték változását.
Ha a számviteli adatok bármely változása nem minősíthető egyértelműen a számviteli politika változásának vagy a becsült érték változásának, akkor azt a pénzügyi kimutatások szempontjából a becsült érték változásaként kell elszámolni.
4. A becsült érték változása – a jelen Szabályzat (5) bekezdésében meghatározott változás kivételével – a számviteli megjelenítés tárgyát képezi úgy, hogy a szervezet bevételeibe vagy ráfordításaiba (távlatosan) beszámítja:
5. A becsült értékben a szervezet tőkéjének összegét közvetlenül befolyásoló változást a változás bekövetkezésének időszakára vonatkozó pénzügyi kimutatások megfelelő tőkeelemeinek módosításával kell megjeleníteni.
6. A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött magyarázó megjegyzésben a szervezetnek az alábbi információkat kell közzétennie a becsült érték változásáról:
Az ilyen értékelés lehetetlenségének ténye szintén közzététel tárgya.
