A lízingtárgyak egyenlegének meghatározása egyszeri intézkedésként
A lízingszerződés megkötésekor az ügyletben részt vevő felek mindig szembesülnek a lízingelt eszköz egyenlegtulajdonosának kiválasztásával. Ugyanakkor a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik a felek számára, hogy megválasszák, melyikük veszi figyelembe a bérelt ingatlant - lízingcég vagy bérlő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a lízingelt eszköz egyenlegtulajdonosának meghatározásának eljárását.
A felek pénzügyi lízing (lízing) szerződés szerinti jogviszonyait a Ptk. 665. §. Orosz Föderáció(a továbbiakban - az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve), valamint az 1998. október 29-i 164-FZ „A pénzügyi lízingről (lízingről)” (a továbbiakban: 164-FZ törvény) szövetségi törvényben.
Az említett törvény 2. §-a szerint a lízingszerződés olyan megállapodás, amelynek értelmében a lízingbeadó (a továbbiakban: lízingbeadó) kötelezettséget vállal arra, hogy a lízingbevevő (a továbbiakban: bérlő) által meghatározott ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevőtől (a továbbiakban: bérlő) megszerzi. az általa meghatározott eladót, és ezt az ingatlant a bérlő részére ideiglenes birtokbavétel és használat díja ellenében biztosítja. A lízingszerződés előírhatja, hogy az eladó és a megszerzett ingatlan kiválasztását a lízingbeadó végzi.
A lízing tárgya lehet bármilyen el nem fogyasztható dolog, ideértve a vállalkozásokat és egyéb ingatlanegyütteseket, épületeket, építményeket, berendezéseket, járművek valamint egyéb ingó és ingatlan vagyontárgyak.
Nem bérelhető földés egyéb természeti tárgyak, valamint olyan vagyontárgyak, amelyek szabad forgalomba bocsátását a szövetségi törvények tiltják, vagy amelyekre különleges forgalomba hozatali eljárást állapítottak meg, kivéve a katonai termékeket, amelyek bérbeadása az ország nemzetközi szerződéseivel összhangban történik. Orosz Föderáció, 1998. július 19-i 114. szövetségi törvény -FZ "Az Orosz Föderáció katonai-műszaki együttműködéséről külföldi országok» az Orosz Föderáció elnöke által megállapított módon, és külföldi gyártású technológiai berendezések, amelyek bérbeadása az Orosz Föderáció elnöke által meghatározott módon történik (a 164-FZ törvény 3. cikke).
A bérbeadó természetes ill entitás amely kölcsön- és (vagy) szavatolótőke terhére a lízingszerződés végrehajtása során ingatlant szerez tulajdonba, és azt a lízingbevevő részére meghatározott díj ellenében, meghatározott időtartamra és keretek között lízing tárgyaként adja. az ideiglenes birtoklás és használat bizonyos feltételei a lízingtárgy tulajdonjogának a lízingbe vevőre történő átruházásával vagy anélkül (164-FZ. törvény 4. cikke).
A lízingbevevő az a természetes vagy jogi személy, aki a lízingszerződés értelmében a lízingszerződésben meghatározott díj ellenében, meghatározott időtartamra és meghatározott feltételek mellett köteles átvenni a lízingelt eszközt a lízingszerződésnek megfelelően ideiglenes birtokbavétel és használat céljából. 164-FZ törvény 4. §-a).
A lízingbevevőnek ideiglenes birtokba és használatra átadott lízing tárgya a bérbeadó tulajdonát képezi.
Vegye figyelembe, hogy a lízingelt eszköz egyenlegtulajdonosának megválasztása az egyik lényeges feltételek megállapodás, amely meghatározza a könyvelés valamint a bérelt ingatlanok adóztatása.
A lízingszerződés alapján a lízingbevevőre átruházott lízing tárgyát közös megegyezéssel a lízingbeadó vagy lízingbevevő mérlegében tartják nyilván (a 164-FZ törvény 31. cikkének (1) bekezdése). Ennek megfelelően az értékcsökkenési leírást az a fél hajtja végre, amely az ingatlan mérlegtulajdonosa (a 164-FZ. törvény 31. cikkének (2) bekezdése).
Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a lízingelt eszközöket nem lehet a lízingbevevő mérlegéből a lízingbeadó mérlegébe, illetve a lízingbeadó mérlegéből a lízingbevevő mérlegébe átvinni, miután a lízingelt eszköz az egyik mérlegen szerepel. lapokat, még akkor is, ha a szerződésben megfelelő változtatásokat hajtanak végre.
A 164-FZ. sz. törvény 31. cikke csak egyszeri jogot biztosít a feleknek arra, hogy a lízingelt eszközt valamelyik fél mérlegében rögzítsék, amelyet nem lehet ismételten felhasználni. Ezen túlmenően, miután a lízing tárgyát befektetett eszközként (jövedelmező befektetés) fogadják el a könyvelésben, az egyenlegből a mérlegbe történő áthelyezése nem megengedett, kivéve a kifejezetten előírt eseteket. előírások Orosz Föderáció.
A lízing tárgyát általában a lízingbeadó mérlegében tartják nyilván, mivel ezzel az elszámolási lehetőséggel a lízingügylet mindkét fél mentesül számos kockázattól, és minimalizálja az ügylet költségeit. Ezenkívül a lízingbeadó mérlegében való elszámolás előnyösebb a lízingbevevő számára, mivel a lízingelt ingatlanok elszámolása egyszerűsödik, és nem keletkezik ingatlanadó-kötelezettség a költségvetésnek.
A lízingszerződés alapján a lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy a lízingszerződés lejártakor a lízingelt eszközt – ha a meghatározott lízingszerződés másként nem rendelkezik – visszaadja, vagy a lízingelt eszközt adásvételi szerződés alapján tulajdonba szerzi (5. 164-FZ törvény 15. cikkének rendelkezései).
Ha a lízingszerződés előírja a lízingelt eszköz tulajdonjogának a lízingbevevőre történő átruházását, akkor a lízingszerződés teljes összege tartalmazhatja a lízingelt eszköz visszaváltási árát (a 164-FZ törvény 28. cikkének (1) bekezdése).
Amint azt fentebb említettük, a lízingbeadó és a lízingbevevő által végzett műveletek könyvelése és adóelszámolása attól függ, hogy a lízingelt ingatlant ki tartja nyilván a mérlegben.
Ez a körülmény meghatározó az adott lízingszerződésben alkalmazandó általános számviteli sémának meghatározásakor. Annak ellenére, hogy a lízingelt ingatlan a lízingbevevő mérlegében szerepelhet, a lízingszerződés teljes időtartama alatt a lízingbeadó tulajdona marad (N 164-FZ törvény 11. cikke).
Könyvelés.
Jelenleg a számviteli kezelés lízingműveletek az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 1997. február 17-i 15. számú rendeletével jóváhagyott, a lízingszerződés keretében végzett műveletek elszámolásában való tükrözéséről szóló utasításokkal összhangban történik (a továbbiakban - 15. számú utasítás). Ezeket az Útmutatókat azonban nagyon körültekintően kell alkalmazni, mert szinte az összes dokumentumot, amely alapján készültek, törölték. Ezért a 15. számú irányelv alkalmazásakor figyelembe kell venni a számviteli szabályozásban a jelen dokumentum elfogadása óta bekövetkezett változásokat.
A lízingelt tételek elszámolása a lízingbevevő mérlegében csak a megállapodás szerint lehetséges.
Ha a lízing tárgyát a lízingbevevő mérlegében elszámolják, akkor azt a lízingbevevő mérlegelésre a tárgyi eszközök részeként bekerülési értéken veszi át, amely megegyezik teljes összeg a lízingszerződés alapján fennálló tartozás a lízingbeadóval szemben (áfa nélkül) (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i, 26n. sz. „A befektetett eszközök számvitelére vonatkozó számviteli szabályzat jóváhagyásáról szóló rendelet 4., 7. és 8. pontja” ” PBU 6/01” (a továbbiakban: PBU 6/01), a 15. számú irányelv 8. szakaszának 2. bekezdése).
A lízingelt eszköz értékcsökkenését a lízingbevevő az általánosan megállapított eljárásnak megfelelően számítja fel (a PBU 6/01 17. cikke, az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 2003. október 13-i rendelete 50. szakaszának 3. bekezdése). Irányelvek 91n).
A lízing tárgyának a lízingbevevő mérlegében történő elszámolásakor a könyvelésébe a következő bejegyzéseket kell tenni:
Terhelés 08 Jóváírás 76 / "Lízingkötelezettségek" alszámla - a lízingbeadótól kapott lízing tárgyát regisztrálták;
Terhelés 19 Jóváírás 76 / "Lízingkötelezettségek" alszámla - a lízingbeadónak fizetendő áfát tükrözi;
Terhelés 01 Jóváírás 08 - az átvett lízingelt eszköz a tárgyi eszközökben jelenik meg;
Terhelés 20 Jóváírás 02 - Az értékcsökkenés elhatárolása (havonta a lízingelt eszköz tárgyi eszközként történő átvételének hónapját követő hónaptól).
Ha a lízing tárgyát a lízingbeadó mérlegében elszámolják, akkor azt a tárgyi eszközök részeként elfogadják a 03 „Jövedelmező beruházások anyagi értékek"(a PBU 6/01 5. pontjának 3. bekezdése, a 15. számú utasítás, a számlatükör használatára vonatkozó utasítás 3. pontja).
Ha a lízing tárgya a lízingbeadó mérlegében szerepel, akkor a vagyon lízingbe vevő részére történő átruházása csak a 03 „Jövedelmező anyagi eszközökbe történő befektetések” számla analitikus könyvelési tételeiben jelenik meg (az utasítás 3. pontjának 3. bekezdése). 15. szám).
A bérelt ingatlanra az értékcsökkenést a bérbeadó az általánosan megállapított eljárás szerint számítja fel.
A lízing tárgyának a lízingbeadó mérlegében történő elszámolásakor a könyvelésébe a következő bejegyzéseket kell tenni:
A lízing tárgyának megszerzése:
Terhelés 08-4 Jóváírás 60 - A lízingelt eszköz beszerzéséhez kapcsolódó költségek (áfa nélkül) megjelennek;
19-1 terhelés 60. jóváírás - Az eladó által bemutatott tükrözött áfa;
68 terhelés 19-1 jóváírás - elfogadva az előzetesen felszámított áfa levonására (ha a szervezetnek van levonási joga);
Terhelés 03 / „Lízingbe szánt ingatlan” alszámla 08-4 hitel - A lízing tárgyát az anyagi javakba történő jövedelmező befektetésként könyveljük el;
Terhelés 60 Jóváírás 51 - a lízing tárgya fizetve;
A lízing tárgyának a lízingbeadó mérlegében nyilvántartott átruházása a lízingbevevő részére:
Terhelés 03 / „Lízingelt ingatlan” alszámla Jóváírás 03 / „Lízingbe szánt ingatlan” alszámla - A lízingelt eszköz lízingbevevő részére történő átadása megjelenik;
Terhelés 20 Jóváírás 02 - Az értékcsökkenés elhatárolása megtörtént (a lízingelt eszköz lízingbevevő részére történő átadásának hónapját követő hónaptól).
Figyelembe kell venni, hogy ha a lízingbeadó a bevételek és ráfordítások pénzforgalmi elszámolását alkalmazza az adóelszámolásban, és ha a vásárolt lízingeszközt nem fizeti ki teljes egészében az eladónak, akkor levonható átmeneti különbözet és ennek megfelelő halasztott adókövetelés keletkezik a a bérbeadó könyvelési nyilvántartása. Ebben az esetben a lízingbeadónak bejegyzést kell tennie a 09-es számla terhére „Kihalasztott adóvagyon"a 68. "Adók és díjak számításai" számlával való levelezésben (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2002. november 19-i, 114n számú, „Az elszámolások elszámolásáról szóló rendelet jóváhagyásáról szóló rendeletének 11. és 14. bekezdése szervezetek jövedelemadójáról” PBU 18/02” ).
jövedelemadó.
A lízingszerződés keretében végzett tranzakciók adóelszámolását az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 25. fejezetének szabályai szerint végzik. A jövedelemadó kiszámításakor az adózónak döntenie kell a bevételről és a ráfordításról: a lízingbeadónak mindkettő, a lízingbevevőnek csak kiadása van ebben az ügyletben. E költségek összetételét a megkötött szerződés feltételei határozzák meg, és attól függ, hogy kié az ingatlan - a lízingbeadótól vagy a bérlőtől.
Ez a szöveg egy bevezető darab. szerző Melnikov IlyaALACSONY ÉRTÉKŰ ÉS ELKODÓ CIKKEK ELSZÁMÍTÁSA
A Számvitel című könyvből szerző Melnikov IlyaALACSONY ÉRTÉKŰ ÉS NAGYON KOPÓ CIKKEK KOPÁSÁNAK ELSZÁMÍTÁSA A gyártási költségekben az MBP kopásának mértéke általában havi rendszerességgel szerepel. Az MBP értékcsökkenésének kiszámítása többféleképpen lehetséges.. Elhatárolás egyenlő arányban a teljes élettartam alatt: a cikk költségét elosztják az időszakkal
A Számvitel című könyvből szerző Melnikov IlyaALACSONY ÉRTÉKŰ ÉS KOPÓ CIKKEK SZINTETIKUS KÖNYVELÉSE A kisértékű és elhasználódó cikkek a 12-es „Kis értékű és elhasználódó cikkek” aktív számlán vannak nyilvántartva, melynek alszámlái vannak: 12-1 „Kis értékű és kopó cikkek”. -nincs raktáron”, 12-2
A Lízing című könyvből szerző A Lízing című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij Viktorovics A Lízing című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij Viktorovics A Lízing című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij Viktorovics A Rent című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij ViktorovicsA lízingtárgy egyenlegének meghatározása egyszeri intézkedésként A lízingszerződés megkötésekor az ügyletben részt vevő felek mindig szembesülnek a lízingelt eszköz egyenlegtulajdonosának megválasztásának kérdésével. Ugyanakkor a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik a felek számára, hogy a
A Rent című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij ViktorovicsÁltalános forgalmi adó a lízingbeadótól a lízingtárgyak megszerzésekor A lízing a lízingviszony egy fajtája, és az általánosan megállapított eljárás szerint általános forgalmi adóköteles szolgáltatásnyújtásra irányuló műveletekre is vonatkozik. BAN BEN
A Rent című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij ViktorovicsA lízingszerződés lízingbeadó általi felmondása, beleértve a vagyon megsemmisülését is - az egyenleg birtokosának két lehetőségével A gyakorlatban előfordul, hogy a lízingszerződés idő előtti felmondása mind a lízingbeadó kezdeményezésére, mind pedig a lízingbeadó kezdeményezésére történik. a bérlő. Ebben
A Rent című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij ViktorovicsA lízingelt ingatlan megváltása a lízingbeadótól - két lehetőséggel az egyenlegtulajdonos számára A gyakorlatban elég gyakori az a helyzet, amikor az ingatlant először bérbe adja, majd a lízingbevevő visszaváltja. Az alábbi cikkben arról fogunk beszélni
A Rent című könyvből szerző Szemenikhin Vitalij ViktorovicsA lízingbevevővel kötött lízingszerződés felmondása, beleértve az ingatlan megsemmisülését is - az egyenleg birtokosának két lehetőségével A közelmúltban, a vállalkozói tevékenység A gazdasági társaságok lízingszerződése egyre népszerűbb. Ugyanakkor be
A Pénzügy című könyvből szerző Kotelnyikova Ekaterina32. A lízing funkciói A lízing igénybevételének értékét fő funkciói: belső és külső A belső - termelési, erőforrás-takarékossági, pénzügyi és marketing funkciók közül a lízing termelési funkciója képviselheti.
A Rendőrségi ellenőrzés: Ügyvédi gyakorlati ajánlások a vállalkozások védelméhez című könyvből szerző Szeljutyin Alekszandr ViktorovicsTárgyak és dokumentumok tanulmányozása. Miért kell minden papírt lezárni? A rendőrök a vizsgálat során csak a látóterükbe eső tárgyakat, dokumentumokat tekinthetik meg. Ha papírok vannak az asztalokon, állványokon, polcokon, akkor képviselők
A Le a termelékenységgel című könyvből! 9 lépés, hogy kevesebbet dolgozzon és többet végezzen szerző Robbins SteverA Fájlmappák használatával nyomon követheti az elemek élettartamát A táblázatok segítenek az információk rendszerezésében. De mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amelyeket ezek az esetek magukban foglalnak? Fentebb beszéltünk a mappákról, mint a dokumentumok tárolási helyéről, amelyeket félre akarunk tenni, hogy visszatérhessünk.
Városaink nagyok, nehéz mindent és mindent egy adminisztrációval nyomon követni, ezért a város területekre van osztva. Minden terület külön egyenlegtulajdonoshoz van hozzárendelve. Mérlegtulajdonos - az a tulajdonos vagy jogi személy, aki a tulajdonossal kötött megállapodás alapján az érintett vagyontárgyat mérlegben tartja, valamint számviteli, statisztikai és egyéb, jogszabályban előírt beszámolót vezet, kiszámítja a határidőben történő végrehajtásához szükséges pénzeszközöket. tőke- és folyójavítást, karbantartást, továbbá gondoskodik ezen ingatlan kezeléséről és felelős a jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéséért.
Más szóval, a tulajdonos a város, és egy bizonyos állami egységes vállalkozás vagy önkormányzati egységes vállalkozás kezeli és tartja fenn az ingatlant.
És most térjünk át a problémára. Szerintem nem érdemes sokat foglalkozni azzal, hogy ezek a vállalkozások hogyan gazdálkodnak az ingatlanjaikkal: legtöbbször nagyon rossz (törött járda, pázsit helyett kosz stb. a leggyakoribb probléma).
További probléma, hogy néha nagyon furcsa módon osztják fel a városi ingatlanokat. Például Moszkvában tudom, hogy néha két szomszédos ház és azok szomszédos terület megosztva a prefektúra állami egységvállalkozásai és a lakásügyi és kommunális osztály között, vagyis az ilyen házaknak akár egy udvaruk is lehet, de a normák szerint legalább különálló portást igényelnek, de legfeljebb teljesen külön dokumentáció.
Gyakran éppen az ilyen helyzetek miatt a szokásosnak tűnő udvarokat kerítés választja el:
elnézést a minőségért
Általában véve a hatékonyság szempontjából minden rossz. Hogyan lehet ezen változtatni?
Ahogy mondani szokás, minden zseniális egyszerű. Csak egyenlegtartókat kell választania magáncégek közötti versenyeken. Miért? És mivel ellentétben az állami alkalmazottakkal, akiket béklyóba szorít a bürokrácia, mindenféle korlátozás és a banális vágy, hogy ne dolgozzanak (mert nem kapnak érte semmit), a magánkereskedők nagyobb szabadságot kapnak cselekvésükben, és félnek attól, hogy elveszítenek egy szerződés.
Vagyis a profiktól, a magánkereskedőktől:
Nos, szavaim megerősítéseként, az első világ országaiban általában működik egy ilyen városi vagyonkezelési rendszer. A legszembetűnőbb példa (és az első, ami eszembe jut) az irányító közlekedési társaságok, akiknek a kezében van a gördülőállomány, a jegymenü, a szolgáltatások, az útvonalak stb., miközben a város ellenőrzi a biztonsági előírások betartását, a menetrendeket, egyéb szerződési feltételek. 
Szingapúrban a buszjáratokat 2 közlekedési vállalat üzemelteti
Remélem, hogy egyszer Oroszországban elkezdik tömegesen bevezetni az ilyen vezérlőrendszereket.
Az „egyenlegtulajdonos” kifejezést általában olyan személyre (általában jogi személyre) vonatkozóan használják, aki nem lévén tulajdonosa, figyelembe veszi mérleg ingatlan. Vagyis az ilyen ingatlan a mérlegben az Eszközök részben a számviteli szabályok által meghatározott összegben jelenik meg.
Néha egyenlegtulajdonos alatt minden olyan személyt értünk, aki a mérlegében szereplő ingatlant figyelembe veszi (beleértve a tulajdonosát is).
A „mérlegtulajdonos” fogalmát a jogszabály nem határozza meg.
Törvény határozza meg azokat az eseteket, amikor az ingatlan tulajdonosa egy személy, és azt egy másik személy mérlegében veszik figyelembe.
Ha a lízingszerződés rögzíti, hogy a lízing tárgya a lízingbevevő mérlegében kerül elszámolásra, akkor az ingatlan Tulajdonosa (lízing tárgya) a Lízingbeadó, az Egyenleg tulajdonosa a Bérlő lesz.
Így 2014 végéig a 31. cikk szövetségi törvény A „Pénzügyi lízingről (lízing)” 1998. október 29-i 164-FZ számú törvény megállapította, hogy a lízingszerződés alapján a lízingbevevőre átruházott lízing tárgyát közös megegyezéssel a lízingbeadó vagy lízingbevevő mérlegében kell elszámolni. 2014. november 16-án a 31. cikk érvénytelenné vált (2014. november 4-i, N 344-FZ szövetségi törvény), de a gyakorlatban nem ritka, hogy a lízing tárgyát a szerződés alapján a lízingbevevő mérlegében számolják el. .
Ha a szerződés értelmében az ingatlan a lízingbeadó mérlegében szerepel, akkor a bérbeadó a lízingtárgy tulajdonosa és egyenleg birtokosa is egyben.
Üzemeltetési vagy gazdasági irányítási jog alá tartozó ingatlan
Egy másik eset azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek vagyonnal rendelkeznek.
Az állami vagy önkormányzati egységes vállalkozás gazdasági irányítási jogon birtokol vagyont (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 294., 295. cikke), ugyanakkor az állam az ingatlan tulajdonosa marad, ill. község. Ebben az esetben az ilyen vállalkozások mérlegtulajdonosként működnek.
Intézmények és állami tulajdonú vállalatok birtokolnak ingatlant, míg az ilyen ingatlan tulajdonosa egy másik személy (tulajdonos) (Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 296. cikke).
Példa
Szövetségi államilag finanszírozott szervezet operatív irányítási jogon birtokolja az épületet.
A költségvetési intézmény az egyenlegtartó.
Az Orosz Föderáció (állam) a tulajdonos.
27.12.2019
Tartós munkaeszköz (12 hónap felett). A befektetett eszközök közé tartoznak az épületek, gépek és berendezések, építmények és erőátviteli berendezések, járművek.
Az a vagyonjog, amellyel egy intézmény vagy állami vállalkozás a részére átruházott vagyonon rendelkezik. Intézmény vagy állami vállalkozás ezt az ingatlant a jogszabályban meghatározott keretek között, tevékenysége céljainak, az ingatlan rendeltetésének megfelelően birtokolja és használja. Intézmény vagy állami vállalkozás az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával rendelkezik ezen ingatlan felett.
Így az Orosz Föderációt alkotó jogalany törvénye, amely meghatározza az adóalap meghatározásának sajátosságait a tárgyak költsége alapján ingatlan, csak akkor fogadható el, ha az alany jóváhagyta a meghatározás eredményét kataszteri érték ingatlan. Ezek alapján az adóalapot meghatározása szerint az ingatlan kataszteri értéke bizonyos ingatlanfajták vonatkozásában, amelyek közé tartozik az igazgatási, üzleti és pláza(komplexumok) és a bennük lévő helyiségek; nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melynek kinevezése a szerint kataszteri útlevelek vagy a műszaki számviteli dokumentumok (leltár) rendelkezik irodák, kiskereskedelmi létesítmények, létesítmények elhelyezéséről Vendéglátásés fogyasztói szolgáltatások, vagy amelyeket ténylegesen irodák, kiskereskedelmi létesítmények, vendéglátó és fogyasztói szolgáltatások elhelyezésére használnak.
Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. cikkének (7) bekezdésével összhangban az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok testülete legkésőbb a következő adó 1. napjáig adózási időszak a vagyonadóról megállapítja az érintett ingatlantárgyak listáját, megküldi a címre adóhatóság az ingatlan tárgyak helyén, és önmagában vagy az Orosz Föderáció alanya hivatalos honlapján elhelyezi.
Így, ha az Orosz Föderáció valamely alapító szervezetében regionális törvényt fogadnak el, amely meghatározza az ingatlantárgyak kataszteri értéke alapján az adóalap meghatározásának sajátosságait, akkor az ilyen tárgyak kataszteri értéken adóznak. De feltéve, hogy felkerülnek a hivatalos weboldalon legkésőbb 2014. január 1-ig közzétett ingatlantárgyak listájára.
A Listán nem szereplő ingatlantárgyak a régi szabályok szerint - alapján - adókötelesek átlagos éves költség ingatlan (az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 375. cikkének 1. szakasza).
Összegezve az elhangzottakat, a finanszírozók tájékoztatják az adózót az összegzésükről: ha a társaság tulajdonában lévő épület nem szerepel a jóváhagyott ingatlanjegyzékben, akkor ez az ingatlan 2014-ben az adóalap alapján adóköteles, kataszteri értékeként határozza meg. De ha az épület nem szerepel ebben a listában, akkor ennek az objektumnak az adóalapját az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 375. cikkének (1) bekezdésével összhangban határozzák meg.
Úgy tűnik, hogy az orosz pénzügyminisztérium nagyon világosan beszélt: a szövetség alanyai által külön listán szereplő ingatlanok kataszteri értékével rendelkező ingatlanokra vonatkozó különleges eljárás kizárólag az ilyen ingatlanok tulajdonosaira vonatkozik. Ezt a következtetést tisztviselők a következő jogszabályi normákon alapul.
Így az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 378.2. cikke (12) bekezdésének 3. albekezdése kimondja: "az ingatlan tárgyát az ilyen ingatlan tulajdonosa adóztatja, hacsak e fejezet másként nem rendelkezik." A következő, ugyanennek a cikknek a 13. bekezdése pedig adóalanyként ismét megnevezi azokat a szervezeteket, amelyek ingatlantárgyakat birtokolnak, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg.
Azonban a következő jogszabályi változásokat ismét arra kényszerítette az adózót, hogy visszatérjen e kérdés megvitatásához. Ezúttal a finanszírozókat a 307-FZ. sz. törvény 2. cikkének 2014. évi alkalmazásáról kérdeztük az áprilisi 52-FZ szövetségi törvény 2. cikke (7) bekezdésének 2015. január 1-jei hatálybalépésével kapcsolatban. 2, 2014 (a továbbiakban - 52. számú törvény -FZ). Mi zavarta meg az adófizetőt?
A tény az, hogy az 52-FZ törvény 2. cikkének 7. bekezdése módosította az Orosz Föderáció adótörvénye 374. cikkének 1. bekezdését. Korábban ez a bekezdés így hangzott: „adózás tárgyai számára orosz szervezetek az ingó és ingatlan vagyont (ideértve az ideiglenes birtoklásra, használatra, elidegenítésre, vagyonkezelésre átadott, közös tevékenységhez hozzájárult vagy megállapodással átvett vagyontárgyakat is), a mérlegben a számviteli elõírások szerint befektetett eszközként kell elszámolni, kivéve, ha másként rendelkezik. a kódex 378. és 378.1.
Vagyis arról beszélünk, hogy általános esetben az ingatlanadó fizetői az ingatlanok egyenlegtulajdonosai.
Most azonban az Orosz Föderáció adótörvényének 378.2. cikke felkerült a kivételek listájára.
Ezek a változások legkorábban a törvény hivatalos kihirdetését követő egy hónapon belül, és legkorábban az adott adó esetében a következő adózási időszak 1. napján lépnek hatályba, azaz 2015. január 1-től, mivel az adó tekintetében az időszak Egy év.
Így az adózónak felmerült egy kérdése: ez azt jelenti-e, hogy 2014-ben az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 378.2. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. albekezdésében meghatározott és egy speciális listán szereplő ingatlantárgyak egyenlegtulajdonosai kötelesek ingatlanadót is fizetni tőlük kataszteri költséggel?
Formai szempontból egy ilyen kérdés megfogalmazása teljesen jogos. A finanszírozók azonban sietve megnyugtatták az érintett adózót. Ezt mondták.
Valóban, által Általános szabály, az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 373. cikkének (1) bekezdése és 374. cikkének (1) bekezdése alapján az ingatlanok egyenlegtulajdonosait ingatlanadó fizetőjeként ismerik el. Eközben az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve (12) bekezdése 3. albekezdésének és 378.2. cikke (13) bekezdésének rendelkezései értelmében az egyes ingatlantárgyak (kataszteri érték alapján) adóztatásának sajátosságai vonatkoznak az ingatlannal rendelkező szervezetekre. birtoktárgyak.
Következésképpen Oroszország Pénzügyminisztériuma ismét arra a következtetésre jut, hogy az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 378.2. cikkének rendelkezései nem vonatkoznak az egyenlegtulajdonosok azon szervezeteire, amelyek nem tulajdonosok. Ezért a finanszírozók azt javasolják, hogy az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 374. cikke (1) bekezdésének módosításait tisztázásként vegyék figyelembe.
Így immár minden olyan ingatlan egyenleg tulajdonosa, akinek a vagyonadó megfizetését a kataszteri, és nem az könyv szerinti értéke, teljesen nyugodt lehet: ezzel az ingatlannal kapcsolatban 2014. január 1. óta nem adóalanyok. Kit érinthet?
Ilyenek lehetnek például az ingatlan lízingbevevői, ha a lízingszerződés feltételei szerint az ilyen tárgyakat mérlegükben figyelembe veszik. Ilyen helyzetben a bérbeadó lesz a kataszteri értékből az ingatlanadó fizetője, annak ellenére, hogy ez az ingatlan nem szerepel a tárgyi eszközei között (vagyis a mérlegben).
Hasonlóképpen nem ismerhető el ingatlanadó fizetőjeként az állami egységvállalkozás, ha azt gazdálkodási célból kapta, valamint az ilyen ingatlanok azon egyéb egyenlegtulajdonosa, aki nem tulajdonosa, hanem csak joga alapján használja a tárgyat. az operatív irányítás, az ideiglenes birtoklás stb.
Szergej Rjumin,
A KAF INVESTAUDITTRAST LLC ügyvezetője
