1. Az adó alapja az e cikkben meghatározott sajátosságok figyelembevételével az ingatlan kataszteri értéke az adózás tárgyát képező alábbi ingatlantípusok vonatkozásában:
1) adminisztratív és üzleti központok és bevásárlóközpontok (komplexumok), valamint az ezekben lévő helyiségek;
2) olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelynek rendeltetése, engedélyezett használata vagy elnevezése az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban, vagy az ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban foglaltak szerint az ingatlan elhelyezéséről rendelkezik. irodák, kiskereskedelmi létesítmények, létesítmények Vendéglátásés fogyasztói szolgáltatások, vagy amelyeket ténylegesen irodák, kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetés és fogyasztói szolgáltatások elhelyezésére használnak;
3) olyan külföldi szervezetek ingatlantárgyai, amelyek nem folytatnak tevékenységet Orosz Föderációállandó képviseleti irodákon keresztül, valamint olyan külföldi szervezetek ingatlantárgyain keresztül, amelyek nem kapcsolódnak e szervezetek tevékenységéhez az Orosz Föderációban állandó képviseleti irodákon keresztül;
4) lakóépületek valamint a mérlegben tárgyi eszközként a számvitelre megállapított módon nem elszámolt lakóhelyiségek.
2. Az Orosz Föderáció alanyának joga, megállapítva a meghatározás jellemzőit adó alap alapján kataszteri érték Az e cikk (1) bekezdésének 1., 2. és 4. albekezdésében meghatározott ingatlantárgyak csak azután fogadhatók el, miután az Orosz Föderációt alkotó szervezet jóváhagyta az ingatlantárgyak kataszteri értékének meghatározásának eredményeit a megállapított eljárásnak megfelelően. .
Az e bekezdésben meghatározott törvény elfogadását követően az e cikk (1) bekezdésének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyak adóalap-megállapítására való áttérés, mivel azok átlagos éves költség nem megengedett.
3. E cikk alkalmazásában igazgatási és üzlethelyiségnek minősül az a különálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építkezés), amelynek helyisége egy vagy több tulajdonos tulajdonában van, és amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:
1) az épület (építmény, építmény) azon található földterület, melynek egyik engedélyezett felhasználási fajtája rendelkezik az elhelyezésről irodaépületeküzleti, adminisztratív és kereskedelmi célokra;
2) az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra szánják, vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célúnak kell tekinteni, ha annak a helyiségnek a rendeltetése, engedélyezett használata vagy elnevezése, amelynek összterülete legalább 20 százaléka ennek összterületének épület (építmény, építmény) az Egységesített ingatlan-nyilvántartásban, vagy az ilyen ingatlanok műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban szereplő információk szerint az irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadó helyiségeket) elhelyezését, tárgyalók, irodai berendezések, parkolók);
az épület (épület, építmény) tényleges üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célú hasznosítása a teljes területének legalább 20 százalékának iroda és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat) hasznosítása. ).
4. A jelen cikk alkalmazásában bevásárlóközpont (komplexum) olyan önálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építmény), amelynek helyisége egy vagy több tulajdonos tulajdonában van, és amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel :
1) az épület (építmény, építmény) olyan telken található, amelynek az egyik engedélyezett felhasználási módja kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltatások elhelyezését biztosítja;
2) az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló használatra szántnak tekintik, ha a teljes területű helyiség rendeltetése, megengedett használata vagy elnevezése. ezen épület (építmény, építmény) összterületének legalább 20 százaléka az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban vagy az ilyen ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban foglalt információk szerint rendelkezik bevásárlólétesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése;
az épület (építmény, építmény) kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló tényleges hasznosítása összterületének legalább 20 százalékának kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy ) fogyasztói szolgáltatások.
4.1. E cikk alkalmazásában egy vagy több tulajdonos tulajdonában lévő különálló nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építmény) egyidejűleg igazgatási és üzleti központnak minősül, valamint bevásárló központ(komplexum), ha az ilyen épületet (építményt, építményt) egyidejűleg üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra, valamint bevásárló, vendéglátó és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen használják.
E bekezdés alkalmazásában:
az épületet (építményt, építményt) egyidejűleg üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra, valamint kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szántnak kell tekinteni, ha a rendeltetés, az engedélyezett használat vagy az elnevezés a helyiségek összterülete az épület (épület, építmény) összterületének legalább 20 százaléka az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban vagy az ilyen műszaki könyvelési (leltári) dokumentumokban foglaltak szerint. ingatlantárgyak, irodák és kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalótermeket, irodai berendezéseket, parkolókat), bevásárlólétesítmények, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezését biztosítja;
az épület (építmény, építmény) mind üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célú, mind kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése céljából történő tényleges használata legalább 20 százalékos igénybevételnek minősül. az épület teljes területéből (szerkezet, létesítmények) irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótereket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat), kiskereskedelmi, vendéglátó és/vagy fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére.
5. E cikk alkalmazásában a tényleges felhasználás nem lakás céljára szolgáló helyiségek irodák, kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése esetén a teljes területének legalább 20 százalékának felhasználása iroda, kiskereskedelmi létesítmény, közétkeztetés és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmény elhelyezésére elismert.
6. Ha az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban megállapítják annak az épületnek a kataszteri értékét, amelyben az adózás tárgyát képező helyiségek találhatók, de az ilyen helyiségek kataszteri értékét nem határozzák meg, az adóalap az 1. sz. e helyiség tekintetében az épület kataszteri értékének részesedéseként kerül meghatározásra, amelyben a helyiségek találhatók, ami megfelel annak a hányadnak, amely a helyiségek területe az épület teljes területén.
7. Az Orosz Föderáció alanya felhatalmazott végrehajtó szerve legkésőbb a következő adózási időszak 1. napjáig:
1) erre az adózási időszakra meghatározza az e cikk (1) bekezdésének (1) és (2) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyak listáját, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg (a továbbiakban e cikkben - a lista);
2) a listát elektronikus formában megküldi az Orosz Föderáció alanyi adóhatóságának;
3) közzéteszi a listát hivatalos honlapján vagy az Orosz Föderációt alkotó szervezet hivatalos honlapján az „Internet” információs és távközlési hálózaton.
8. Meghatározzák a listán feltüntetendő információk összetételét, az Orosz Föderáció alanya tekintetében az adóhatósághoz elektronikus formában történő benyújtásuk formátumát és eljárását. szövetségi szerv végrehajtó hatalom, az adók és illetékek területén ellenőrzésre és felügyeletre jogosult.
9. Az épületek (építmények, építmények) és helyiségek tényleges használatának típusát az Orosz Föderáció alanyának felhatalmazott végrehajtó szerve határozza meg az épületek (építmények, építmények) tényleges használatának típusának meghatározására vonatkozó eljárásnak megfelelően. helyiségek, amelyeket e cikk (3), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseinek figyelembevételével hoztak létre, az Orosz Föderációt alkotó jogalany államhatalmi legmagasabb végrehajtó szerve.
10. Az e cikk (1) bekezdésének (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az adóidőszakban azonosított, az adózási időszak évének január 1-jei állapotában a listán nem szereplő ingatlantárgyakat az adózási időszak évének január 1-jei állapotában a jegyzékben nem szereplő ingatlanok az adózási időszakban meghatározott listán szerepelnek. az Orosz Föderációt alkotó szervezet felhatalmazott végrehajtó szerve a következő adózási időszakra, ha e bekezdés másként nem rendelkezik.
Ha az ingatlantárgy az Orosz Föderáció jogszabályai szerinti ingatlantárgy felosztása vagy más tevékenység eredményeként jön létre az adózási időszak évének január 1-jétől a listán szereplő ingatlanokkal, a meghatározott újonnan kialakított ingatlantárgy, feltéve, hogy megfelel a jelen cikkben meghatározott kritériumainak, a listára való felvételét megelőzően az Egységesbe történő felvétele napján meghatározott kataszteri értéken adóköteles. Állami Nyilvántartás ingatlanra vonatkozó információk, amelyek egy ilyen objektum kataszteri értékének meghatározásának alapját képezik.
11. A társak közös vagyonáról nyilvántartást vezető személy köteles adózási szempontból legkésőbb a beszámolási időszakot követő hónap 20. napjáig minden egyszerű társasági szerződésben (közös tevékenységről szóló megállapodás) szereplőnél bejelenteni, befektetési társasági szerződésben a Kódex jelen 377. §-ában foglaltakon túlmenően a társak közös tulajdonát képező ingatlanok kataszteri értékére vonatkozó tájékoztatást az adóév január 1-jétől.
12. Az adó összegének és az adóelőlegek összegének kiszámítása azokra az ingatlanokra vonatkozóan, amelyek adóalapját kataszteri értékeként határozzák meg, az e törvénykönyv 382. cikkében előírt módon, figyelembe véve a következő jellemzőkkel:
1) az adóelőleg összegét a beszámolási időszak végét követően az ingatlan adóév január 1-jén érvényes kataszteri értékének egynegyedeként kell kiszámítani, szorozva a megfelelő adókulccsal;
2) ha az e cikk (1) bekezdésének 1. vagy 2. albekezdésében meghatározott ingatlan kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, és (vagy) az említett ingatlan nem adóév január 1-jétől szerepel a listán, ezen ingatlan vonatkozásában az adóalap megállapítása és a tárgyidőszaki adó összegének (az adóelőleg összegének) kiszámítása. tárgyat az e fejezetben előírt módon hajtják végre, e cikk rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül;
3) az ingatlan tárgyát az ingatlan tulajdonosa vagy az ilyen tárgyat gazdasági irányítási jogon birtokló szervezet adóztatja, hacsak e kódex 378. és 378.1 cikke másként nem rendelkezik.
13. A szervezet azon ingatlantárgyak vonatkozásában, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg, az egyes ingatlantárgyak telephelye szerinti adót (adóelőleget) fizet be a költségvetésbe, az adóalapnak megfelelő összegben. termék adókulcs az Orosz Föderáció megfelelő alanya területén működik, ahol ezek az ingatlanok találhatók, és ezen ingatlan kataszteri értéke (a kataszteri érték egynegyede).
14. Ha az e cikk (1) bekezdésének (3) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyakra vonatkozóan nem határozták meg a kataszteri értéket, akkor az említett ingatlanok adóalapját nullának kell tekinteni.
15. Az adózás tárgyának kataszteri értékében az adózási időszakban bekövetkezett változást ebben és az előző adózási időszakban – ha e bekezdés másként nem rendelkezik – az adóalap meghatározásakor nem kell figyelembe venni.
Az adóalap kataszteri értékének a kataszteri érték megállapítása során elkövetett hibák kijavítása miatti változását az adóalap meghatározásakor a tévesen megállapított kataszteri érték alkalmazásának adóidőszakától kezdődően kell figyelembe venni.
A kataszteri érték változása esetén a kataszteri érték megállapításának eredményével kapcsolatos vitákat elbíráló bizottság határozatával vagy bírósági határozattal az említett bizottság határozatával megállapított kataszteri értékre vonatkozó információ. A bíróság döntését az adóalap meghatározásakor attól az adóidőszaktól kezdődően veszik figyelembe, amelyben a megfelelő kataszteri érték felülvizsgálatára irányuló kérelmet benyújtották. értékét, de legkorábban az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásba való bejegyzés napjától vita tárgyát képező kataszteri érték.
1. Az adó alapja az e cikkben meghatározott sajátosságok figyelembevételével az ingatlan kataszteri értéke az adózás tárgyát képező alábbi ingatlantípusok vonatkozásában:
1) adminisztratív és üzleti központok és bevásárlóközpontok (komplexumok), valamint az ezekben lévő helyiségek;
2) olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelynek rendeltetése, engedélyezett használata vagy elnevezése az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban, vagy az ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban foglaltak szerint az ingatlan elhelyezéséről rendelkezik. irodák, kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetési és fogyasztói szolgáltatások, vagy amelyeket ténylegesen irodák, kiskereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és fogyasztói szolgáltatások elhelyezésére használnak;
3) az Orosz Föderációban nem állandó képviseleti irodákon keresztül működő külföldi szervezetek ingatlanvagyontárgyai, valamint olyan külföldi szervezetek ingatlanjai, amelyek nem kapcsolódnak ezeknek a szervezeteknek az Orosz Föderációban folytatott tevékenységéhez állandó képviseleti irodákon keresztül ;
4) a mérlegben a számvitelre megállapított módon befektetett eszközként nem elszámolt lakóépületek és lakóhelyiségek.
2. Az Orosz Föderáció alanya törvénye, amely meghatározza az e cikk (1) bekezdésének 1., 2. és 4. albekezdésében meghatározott ingatlantárgyak kataszteri értéke alapján az adóalap meghatározásának sajátosságait, csak azután fogadható el. az objektumok kataszteri értékének meghatározásának eredményeit az Orosz Föderáció alanya az ingatlanok előírt módon hagyja jóvá.
Az e bekezdésben meghatározott törvény elfogadását követően az e cikk (1) bekezdésének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyak adóalap-meghatározására való áttérés, mivel azok éves átlagos értéke nem megengedett.
3. E cikk alkalmazásában igazgatási és üzlethelyiségnek minősül az a különálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építkezés), amelynek helyisége egy vagy több tulajdonos tulajdonában van, és amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:
2) az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra szánják, vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célúnak kell tekinteni, ha annak a helyiségnek a rendeltetése, engedélyezett használata vagy elnevezése, amelynek összterülete legalább 20 százaléka ennek összterületének épület (építmény, építmény) az Egységesített ingatlan-nyilvántartásban, vagy az ilyen ingatlanok műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban szereplő információk szerint az irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadó helyiségeket) elhelyezését, tárgyalók, irodai berendezések, parkolók);
az épület (épület, építmény) tényleges üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célú hasznosítása a teljes területének legalább 20 százalékának iroda és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat) hasznosítása. ).
4. A jelen cikk alkalmazásában bevásárlóközpont (komplexum) olyan önálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építmény), amelynek helyisége egy vagy több tulajdonos tulajdonában van, és amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel :
2) az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló használatra szántnak tekintik, ha a teljes területű helyiség rendeltetése, megengedett használata vagy elnevezése. ezen épület (építmény, építmény) összterületének legalább 20 százaléka az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban vagy az ilyen ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban foglalt információk szerint rendelkezik bevásárlólétesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése;
az épület (építmény, építmény) kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló tényleges hasznosítása összterületének legalább 20 százalékának kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy ) fogyasztói szolgáltatások.
4.1. E cikk alkalmazásában egy vagy több tulajdonos tulajdonában lévő különálló, nem lakás céljára szolgáló épület (építmény, építmény) egyszerre minősül igazgatási és üzletközpontnak, valamint bevásárlóközpontnak (komplexumnak), ha ilyen az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra, valamint kiskereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen egyidejűleg használják.
E bekezdés alkalmazásában:
az épületet (építményt, építményt) egyidejűleg üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra, valamint kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szántnak kell tekinteni, ha a rendeltetés, az engedélyezett használat vagy az elnevezés a helyiségek összterülete az épület (épület, építmény) összterületének legalább 20 százaléka az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban vagy az ilyen műszaki könyvelési (leltári) dokumentumokban foglaltak szerint. ingatlantárgyak, irodák és kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalótermeket, irodai berendezéseket, parkolókat), bevásárlólétesítmények, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezését biztosítja;
az épület (építmény, építmény) mind üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célú, mind kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése céljából történő tényleges használata legalább 20 százalékos igénybevételnek minősül. az épület teljes területéből (szerkezet, létesítmények) irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótereket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat), kiskereskedelmi, vendéglátó és/vagy fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére.
5. E cikk alkalmazásában a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tényleges használata iroda, bevásárlóhelyiség, vendéglátó egység és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmény elhelyezésére a teljes területének legalább 20 százalékának iroda elhelyezésére történő felhasználása. , bevásárlási lehetőségek, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények.
6. Ha az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban megállapítják annak az épületnek a kataszteri értékét, amelyben az adózás tárgyát képező helyiségek találhatók, de az ilyen helyiségek kataszteri értékét nem határozzák meg, az adóalap az 1. sz. e helyiség tekintetében az épület kataszteri értékének részesedéseként kerül meghatározásra, amelyben a helyiségek találhatók, ami megfelel annak a hányadnak, amely a helyiségek területe az épület teljes területén.
7. Az Orosz Föderáció alanya felhatalmazott végrehajtó szerve legkésőbb a következő adózási időszak 1. napjáig:
1) erre az adózási időszakra meghatározza az e cikk (1) bekezdésének (1) és (2) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyak listáját, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg (a továbbiakban e cikkben - a lista);
2) a listát elektronikus formában megküldi az Orosz Föderáció alanyi adóhatóságának;
3) közzéteszi a listát hivatalos honlapján vagy az Orosz Föderációt alkotó szervezet hivatalos honlapján az internetes információs és távközlési hálózaton.
8. A listán feltüntetendő információk összetételét, az Orosz Föderáció alanya tekintetében az adóhatósághoz elektronikus formában történő benyújtásuk formátumát és eljárását az adott területen ellenőrzésre és felügyeletre feljogosított szövetségi végrehajtó szerv határozza meg. adók és díjak.
9. Az épületek (építmények, építmények) és helyiségek tényleges használatának típusát az Orosz Föderáció alanyának felhatalmazott végrehajtó szerve határozza meg az épületek (építmények, építmények) tényleges használatának típusának meghatározására vonatkozó eljárásnak megfelelően. helyiségek, amelyeket e cikk (3), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseinek figyelembevételével hoztak létre, az Orosz Föderációt alkotó jogalany államhatalmi legmagasabb végrehajtó szerve.
10. Az e cikk (1) bekezdésének (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az adóidőszakban azonosított, az adózási időszak évének január 1-jei állapotában a listán nem szereplő ingatlantárgyakat az adózási időszak évének január 1-jei állapotában a jegyzékben nem szereplő ingatlanok az adózási időszakban meghatározott listán szerepelnek. az Orosz Föderációt alkotó szervezet felhatalmazott végrehajtó szerve a következő adózási időszakra, ha e bekezdés másként nem rendelkezik.
Ha az ingatlantárgy az Orosz Föderáció jogszabályai szerinti ingatlantárgy felosztása vagy más tevékenység eredményeként jön létre az adózási időszak évének január 1-jétől a listán szereplő ingatlanokkal, a meghatározott újonnan kialakított ingatlantárgy, feltéve, hogy megfelel a jelen cikkben meghatározott kritériumainak, a listára való felvételét megelőzően az egységes állami nyilvántartásba való felvétel napján meghatározott kataszteri értéken adóköteles. Az ingatlanra vonatkozó információk, amelyek egy ilyen objektum kataszteri értékének meghatározásának alapját képezik.
11. A társak közös vagyonáról nyilvántartást vezető személy köteles adózási szempontból legkésőbb a beszámolási időszakot követő hónap 20. napjáig minden egyszerű társasági szerződésben (közös tevékenységről szóló megállapodás) szereplőnél bejelenteni, befektetési társasági szerződésben a Kódex jelen 377. §-ában foglaltakon túlmenően a társak közös tulajdonát képező ingatlanok kataszteri értékére vonatkozó tájékoztatást az adóév január 1-jétől.
12. Az adó összegének és az adóelőlegek összegének kiszámítása azokra az ingatlanokra vonatkozóan, amelyek adóalapját kataszteri értékeként határozzák meg, az e törvénykönyv 382. cikkében előírt módon, figyelembe véve a következő jellemzőkkel:
1) az adóelőleg összegét a beszámolási időszak végét követően az ingatlan adóév január 1-jén érvényes kataszteri értékének egynegyedeként kell kiszámítani, szorozva a megfelelő adókulccsal;
2) ha az e cikk (1) bekezdésének 1. vagy 2. albekezdésében meghatározott ingatlan kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, és (vagy) az említett ingatlan nem adóév január 1-jétől szerepel a listán, ezen ingatlan vonatkozásában az adóalap megállapítása és a tárgyidőszaki adó összegének (az adóelőleg összegének) kiszámítása. tárgyat az e fejezetben előírt módon hajtják végre, e cikk rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül;
2.1) ha az e cikk (1) bekezdésének 3. vagy 4. albekezdésében meghatározott ingatlan kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, az adóalap meghatározása és a számítás A tárgyidőszakra vonatkozó adóösszeg (adóelőleg összege) ezen ingatlantárgyra vonatkozóan az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásba való felvételének napján meghatározott kataszteri érték alapján történik. az ilyen objektum kataszteri értékének meghatározásának alapja;
3) az ingatlan tárgyát az ingatlan tulajdonosa vagy az ilyen tárgyat gazdasági irányítási jogon birtokló szervezet adóztatja, hacsak e kódex 378. és 378.1 cikke másként nem rendelkezik.
13. Azon ingatlantárgyak vonatkozásában, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg, a szervezet az egyes ingatlantárgyak telephelye szerinti adót (adóelőleget) fizet be a költségvetésbe a 2011. évi CXVI. az Orosz Föderáció azon alanya területén hatályos adókulcs szorzata, ahol ezek az ingatlanok találhatók, és az ingatlan kataszteri értéke (a kataszteri érték egynegyede).
14. Ha az e cikk (1) bekezdésének (3) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyakra vonatkozóan nem határozták meg a kataszteri értéket, akkor az említett ingatlanok adóalapját nullának kell tekinteni.
15. Az adózás tárgyának kataszteri értékében az adózási időszakban bekövetkezett változást ebben és az előző adóidőszakban az adóalap meghatározásakor nem kell figyelembe venni, ha e bekezdés eltérően nem rendelkezik.
Az adóalap kataszteri értékében az adózási tárgy minőségi és (vagy) mennyiségi jellemzőinek változása miatt bekövetkezett változást az adóalap meghatározásakor figyelembe veszik az egységes állami ingatlannyilvántartásba való felvétel napjától. A kataszteri érték megállapításának alapjául szolgáló ingatlanadatok.
Az Egységes Állami Ingatlannyilvántartás kataszteri értékre vonatkozó információiban szereplő műszaki hiba kijavítása miatti adózás tárgya kataszteri értékének változása esetén, valamint a kataszteri érték csökkenése a kataszteri érték megállapítása során elkövetett hibák kijavítása miatt, a kataszteri érték felülvizsgálata a kataszteri érték megállapításának eredményéről szóló vitarendezési bizottság határozatával vagy a felhasznált adatok pontatlansága esetén bírósági határozattal a kataszteri érték meghatározásakor a megváltozott kataszteri értékre vonatkozó, az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásba bejegyzett információkat figyelembe kell venni az adóalap meghatározásakor attól az időponttól kezdődően, amikor a változó kataszteri értékre vonatkozó információkat adózási céllal alkalmazzák.
Az adózás tárgya kataszteri értékének változása esetén annak megállapítása alapján piaci értéke a kataszteri érték meghatározásának eredményeivel kapcsolatos vitákat elbíráló bizottság határozatával vagy bírósági határozattal az említett bizottság határozatával vagy a bíróság határozatával megállapított kataszteri értékre vonatkozó információk bekerülnek az egységes állami nyilvántartásba pontja szerinti ingatlan, az adóalap meghatározásakor a jogvita tárgyát képező kataszteri érték adózási célú alkalmazásának napjától kezdődően veszik figyelembe.
Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 378.2. cikke meghatározza az adóalap meghatározásának, az adó kiszámításának és fizetésének sajátosságait az egyes ingatlantárgyak vonatkozásában.
(1) bekezdésének megfelelően Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja szerint az adóalapot az Art. által meghatározott jellemzők figyelembevételével határozzák meg. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 378.2. pontja, mint az ingatlan kataszteri értéke, az előírt módon jóváhagyva, az alábbi adózási tárgyként elismert ingatlantípusok vonatkozásában:
a) adminisztratív és üzleti központok, valamint bevásárlóközpontok (komplexumok) és az ezekben lévő helyiségek (az Orosz Föderáció adótörvényének 1. szakasza, 1. cikk, 378.2. cikk).
Ugyanakkor céljaira Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 30. cikke az Art. (3) bekezdésével összhangban. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja szerint az adminisztratív és üzleti központ egy különálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építmény), amelynek helyiségei egy vagy több tulajdonoshoz tartoznak, és amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:
1) az épület (építmény, építmény) olyan telken található, amelynek egyik engedélyezett felhasználási módja üzleti, igazgatási és kereskedelmi célú irodaépületek elhelyezését írja elő;
2) az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra szánják, vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célúnak kell tekinteni, ha a helyiség rendeltetése, amelynek összterülete az épület (építmény, építmény) összterületének legalább 20%-a ) vminek megfelelően kataszteri útlevelek a vonatkozó ingatlantárgyak vagy az ilyen ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumai biztosítják az irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat) elhelyezkedését; az épület (építmény, építmény) tényleges üzleti, adminisztratív vagy kereskedelmi célú hasznosítása a teljes területének legalább 20%-ának iroda és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat) hasznosítása. ).
Az Art. (4) bekezdése szerint pedig Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja a Ch. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 30. cikke szerint a bevásárlóközpontot (komplexumot) különálló nem lakóépületnek (épületnek, építménynek) ismerik el, amelynek helyiségei egy vagy több tulajdonoshoz tartoznak, és amely megfelel az alábbiak közül legalább egynek körülmények:
1) az épület (építmény, építmény) olyan telken található, amelynek az egyik engedélyezett felhasználási módja kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltatások elhelyezését biztosítja;
2) az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen használják. Ugyanakkor egy épületet (építményt, építményt) kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánt használatra szántnak kell tekinteni, ha a helyiség rendeltetése, amelynek összterülete kb. ezen épület (építmény, építmény) teljes területének legalább 20%-a az adott ingatlantárgyak kataszteri útlevelei vagy az ilyen ingatlanok műszaki számviteli (leltári) dokumentumai szerint kereskedelmi létesítmények elhelyezését írja elő, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények; az épület (építmény, építmény) kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és/vagy fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló tényleges hasznosítása összterületének legalább 20%-ának kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy ) fogyasztói szolgáltatások.
Ugyanakkor a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tényleges felhasználása irodák, bevásárlólétesítmények, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére a teljes területének legalább 20%-ának irodák elhelyezésére, bevásárlásra való felhasználását jelenti. létesítmények, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények (az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. cikkének 5. bekezdése);
b) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, amelyek rendeltetése az ingatlantárgyak kataszteri útlevele vagy az ingatlanok műszaki számviteli (leltári) okmányai szerint irodák, kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és fogyasztók elhelyezését írja elő. szolgáltatások, vagy amelyeket ténylegesen irodák, kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és fogyasztói szolgáltatások elhelyezésére használnak (az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 2. szakasz, 1. cikk, 378.2. cikk).
Az ingatlantárgy kataszteri útlevele az állami ingatlankataszter kivonata, amely tartalmazza az ingatlan egyedi jellemzőit, valamint az ingatlantípustól függően egyéb kikötött szövetségi törvény 2007. július 24-én kelt N 221-FZ "Az állami ingatlankataszterről" (a továbbiakban - N 221-FZ törvény) az ingatlanra vonatkozó információk;
c) olyan külföldi szervezetek ingatlanvagyontárgyai, amelyek nem az Orosz Föderációban működnek állandó képviseleti irodákon keresztül, valamint olyan külföldi szervezetek ingatlanvagyontárgyai, amelyek nem kapcsolódnak e szervezeteknek az Orosz Föderációban folytatott tevékenységéhez állandó képviseleti irodákon keresztül . Ebben az esetben, ha az ebben az esetben megjelölt ingatlantárgyak kataszteri értékét nem határozták meg, az említett ingatlantárgyak adóalapját nullának kell tekinteni (az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 14. cikkelyének 378.2. cikke). );
d) a mérlegben befektetett eszközként nem elszámolt lakóépületek, lakóhelyiségek
pénzeszközöket a könyvelésre előírt módon.
Az Orosz Föderáció alanya törvénye, amely meghatározza az adóalap fenti ingatlanok kataszteri értéke alapján történő meghatározásának sajátosságait, csak az ingatlantárgyak kataszteri értékének meghatározásának eredményének jóváhagyását követően fogadható el. az Orosz Föderáció alanya az előírt módon.
Az ilyen törvény elfogadását követően a fenti ingatlanok tárgyaira, mint azok éves átlagértékére vonatkozó adóalap meghatározására nem lehet áttérni.
(7) bekezdésének megfelelően Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. §-a szerint legkésőbb a társasági vagyonadó következő adózási időszakának 1. napjáig az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok felhatalmazott végrehajtó testülete erre az adózási időszakra meghatározza a meghatározott ingatlantárgyak listáját. bekezdésekben. 1. és 2., 1. bekezdés Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. §-a (a továbbiakban: ingatlantárgyak listája) ezt a listát elektronikus formában megküldi az Orosz Föderációt alkotó szervezet adóhatóságának, és elhelyezi a hivatalos honlapján vagy a az Orosz Föderációt alkotó szervezet hivatalos honlapja az Internet információs és távközlési hálózatában.
A listán feltüntetendő információk összetételét, az Orosz Föderáció alanyai adóhatósághoz elektronikus formában történő megküldésének formátumát és eljárását az adók és díjak ellenőrzésére és felügyeletére felhatalmazott szövetségi végrehajtó szerv határozza meg.
Mielőtt az adók és illetékek ellenőrzésére és felügyeletére felhatalmazott szövetségi végrehajtó szerv meghatározná az információk összetételét, a vonatkozó listán szereplő információk összetételét az Orosz Föderáció alanya legmagasabb végrehajtó állami hatósága határozza meg. megállapodás az adók és illetékek ellenőrzésére és felügyeletére felhatalmazott szövetségi végrehajtó hatósággal (a 2013. november 2-i N 307-FZ szövetségi törvény 4. cikkének 1. cikkelye „Az első rész 12. cikkének és a 30. fejezetének módosításairól” Az Orosz Föderáció adótörvényének második része" (a továbbiakban - N 307 -FZ törvény)).
Jelenleg az Art. (1) bekezdésében foglaltak érvényesek. Az N 307-FZ törvény 4. cikke nem érvényes, mivel a megadott információk összetételét az Oroszországi Szövetségi Adószolgálat 2014. november 28-i N MMV-7-11 rendelete határozza meg / [e-mail védett]"Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 378.2. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. albekezdésében meghatározott ingatlanobjektumok listáján feltüntetendő információk összetételének meghatározásáról, amelyek adóalapját kataszteriként határozzák meg értékét, valamint az elektronikus formában történő bemutatásuk formátumának jóváhagyásáról” (Az Oroszországi Szövetségi Adószolgálat 2015. január 16-i levele N BS-19-11/9).
A fentiekre tekintettel, ha a Ptk. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. §-a értelmében az Orosz Föderációt alkotó egységben regionális törvényt fogadtak el, amely meghatározza az adóalap meghatározásának sajátosságait 2014-től a bekezdésekben meghatározott ingatlantárgyak kataszteri értéke alapján. 1. és 2., 1. bekezdés Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. §-a értelmében az ingatlantárgyakat kataszteri értéken kellett adózni, feltéve, hogy legkésőbb 2014. január 1-jéig felkerültek a hivatalos weboldalon közzétett ingatlanok listájára.
Így 2014. január 1-jétől azon adózók, akik a paragrafusokban meghatározottak tulajdonosai. 1. és 2., 1. bekezdés Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 378.2. pontja szerint az objektumokat kataszteri értéken kell megadóztatni, ha a vonatkozó szabályozás jogi aktusés egy adott objektum felvétele az Orosz Föderációt alkotó szervezet felhatalmazott végrehajtó szerve által meghatározott listára.
Ha az ingatlan nem felel meg az Art. 3-5. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja, az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja nem alkalmazható erre az objektumra (Oroszország Pénzügyminisztériumának 2014. február 17-i levele N 03-05-05-01 / 6376).
Vegye figyelembe, hogy az Orosz Föderáció alanyai számára biztosított hatáskörök keretében az Art. 3. szakasza. 12. és az Art. (2) bekezdése. Az Orosz Föderáció adótörvényének 372. cikke, Moszkva város 2013. november 20-i N 63 törvénye „Moszkva város 2003. november 5-i törvényének módosításáról N 64 „A szervezetek vagyonadójáról” bekezdésében meghatározott ingatlanok kataszteri értéke alapján a társasági vagyonadó definíciós adóalapjának jellemzőit 2014. január 1-től fogadta el. 1. és 2., 1. bekezdés Az Orosz Föderáció adótörvényének 378.2.
Az említett moszkvai törvény végrehajtása érdekében az Art. (7) bekezdésével összhangban. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja értelmében az Orosz Föderáció alanya által felhatalmazott szerv köteles az Art. 3–5. és 9. bekezdésének rendelkezéseivel összefüggésben. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 378.2. pontja határozza meg a bekezdésekben meghatározott ingatlanobjektumok listáját. 1. és 2., 1. bekezdés Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. §-a, amelyre vonatkozóan az adóalapot kataszteri értékükként határozzák meg.
A moszkvai kormány jóváhagyta azon ingatlanobjektumok listáját, amelyek adóalapját a 2014. évi kataszteri értékükként határozzák meg (a moszkvai kormány 2013. november 29-i rendelete, N 772-PP).
Továbbá a moszkvai kormány 2014. november 28-i, N 700-PP „Az adóalapot kataszteri értékükként meghatározott ingatlanok jegyzékének meghatározásáról” szóló rendelete jóváhagyta az ingatlantárgyak (épületek, építmények és építmények), amelyek adóalapját a 2015-ös és az azt követő adózási időszakokra vonatkozó kataszteri értékükként határozzák meg a 2003. november 5-i N 64 „A szervezetek vagyonadójáról” Moszkva törvény 1.1. cikkének megfelelően. .
Az Art. (6) bekezdésével összhangban. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja, ha az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban csak annak az épületnek a kataszteri értékét határozzák meg, amelyben a tulajdonos tulajdonában lévő helyiség található, de az ilyen helyiségek kataszteri értéke nincs meghatározva, ennek a helyiségnek az adóalapját annak az épületnek a kataszteri értékének a hányadosaként határozzák meg, amelyben az épület teljes területén a helyiségek területének arányának megfelelő helyiség található (a továbbiakban: a helyiségek kataszteri értékéből való részesedésként).
A fentiekre tekintettel, ha az épület szerepel a moszkvai kormány által jóváhagyott ingatlanok listáján, akkor ezt az ingatlant az Art. (2) bekezdése szerint meghatározott adóalap alapján kell megadóztatni. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 375. §-a szerint a teljes épület kataszteri értéke.
E tekintetben az épület tulajdonosa (illetve az épületben lévő helyiségek tulajdonosai) a társasági vagyonadó adóalapját a Kbt. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. pontja a fenti sorrendben - az épület kataszteri értéke (vagy a szervezetek tulajdonában lévő helyiségek kataszteri értékének részesedése) alapján.
Ami az ingatlantárgyakat illeti, amelyek nem szerepelnek a moszkvai kormány által jóváhagyott ingatlantárgyak listáján, akkor az Art. 12. bekezdésének rendelkezései alapján. A kódex 378.2. cikkéből következik, hogy ha egy ingatlan kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, és (vagy) a megadott ingatlantárgy nem szerepel a listán ingatlantárgyak adózási időszakának január 1-jétől számított adóalapjának meghatározása és a tárgyidőszakra vonatkozó adó összegének (az adóelőleg összegének) kiszámítása ezen ingatlantárgy vonatkozásában a Ch. által előírt módon hajtották végre. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 30. cikke, anélkül, hogy figyelembe vennék az Art. Az Orosz Föderáció adótörvényének 378.2.
Következésképpen a szervezet mérlegében szereplő azon ingatlanok adóalapját, amelyek nem szerepelnek az ingatlanok meghatározott jegyzékében, az Art. (1) bekezdésében meghatározott módon állapítják meg. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 375. cikke, azaz az ingatlantárgyak egyenleg (maradék) értéke alapján (Oroszország Pénzügyminisztériumának 2014. február 26-i levele N 03-05-05-01 / 8053) .
(6) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378.2. cikkéből következik, hogy ha az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban meghatározzák annak az épületnek a kataszteri értékét, amelyben az adózás tárgyát képező helyiségek találhatók, de az Orosz Föderáció kataszteri értékét az ilyen helyiségeket nem határozzák meg, az e helyiségre vonatkozó adóalapot a kataszteri kataszteri hányadként határozzák meg annak az épületnek a kataszteri költségéből, amelyben a helyiség található, amely megfelel annak a hányadnak, amely a helyiség területe az épület teljes területe az alábbiak szerint:
Kataszteri érték = Kataszteri x (Nem lakóterület: Teljes terület).
nem lakásköltsége épület helyiségek építési helyiségek
12. §-ának megfelelően Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 378.2. §-a alapján az adó összegének és az adóelőleg-fizetés összegének kiszámítása azokra az ingatlanokra vonatkozóan, amelyek adóalapját a kataszteri értékeként határozzák meg, az előírt módon kell elvégezni. az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 382. cikke, figyelembe véve a következő jellemzőket:
1) az adóelőleg összegét a beszámolási időszak végét követően az ingatlan adóév január 1-jén érvényes kataszteri értékének 1/4-eként kell kiszámítani, szorozva a megfelelő adókulccsal;
2) ha az ingatlantárgy kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, és (vagy) a meghatározott ingatlantárgy január 1-jétől nem szerepelt a listán. az adóidőszak éve, az adóalap meghatározása és az adó összegének (az adóelőleg összegének) kiszámítása a tárgyidőszakra ezen ingatlantárgy vonatkozásában a Ch. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 30. cikke, anélkül, hogy figyelembe vennék az Art. Az Orosz Föderáció adótörvényének 378.2.
3) az ingatlan vagyontárgy tulajdonosa adóköteles, hacsak az Art. eltérően nem rendelkezik. Művészet. Az Orosz Föderáció adótörvényének 378. és 378.1.
13. §-ának megfelelően. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 378.2. cikke azon ingatlantárgyakkal kapcsolatban, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg, adót (adóelőleget) fizet a költségvetésbe az említett ingatlantárgyak mindegyikének helyén. olyan összegben, amelyet az Orosz Föderáció azon alanya területén érvényes adókulcs, ahol ezek az ingatlanok találhatók, és az ingatlan kataszteri értékének (1/4) szorzataként határozzák meg.
15. §-ának megfelelően. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 378.2. §-a szerint az adózási tárgyak kataszteri értékében az adózási időszakban bekövetkezett változásokat nem veszik figyelembe az adóalap meghatározásakor ebben és az előző adózási időszakban. Kivételt képeznek a következő esetek:
a) az adótárgyak kataszteri értékének változása az adót végző szerv által elkövetett műszaki hiba kijavítása miatt. állami kataszterúj számvitel, az állami ingatlankataszter vezetésében. Ebben az esetben az adóalap meghatározásakor figyelembe veszik az adózás tárgyai kataszteri értékének változását attól az adóidőszaktól kezdődően, amelyben az ilyen technikai hiba történt;
b) a kataszteri érték megváltoztatása a kataszteri érték megállapításának eredményével kapcsolatos vitás bizottság határozatával vagy bírósági határozattal az Art. által előírt módon. Az 1998. július 29-i N 135-FZ „Az Orosz Föderációban folyó értékelési tevékenységekről” szóló szövetségi törvény 24.18. Az említett bizottság határozatával vagy a bíróság határozatával megállapított kataszteri értékre vonatkozó információkat az adóalap meghatározásakor figyelembe kell venni attól az adóidőszaktól kezdődően, amelyben a kataszteri érték felülvizsgálatára irányuló kérelmet benyújtották, de legkorábban a jogvita tárgyát képező kataszteri érték állami ingatlankataszterbe történő bejegyzésének időpontja.
1. Az adó alapja az e cikkben meghatározott sajátosságok figyelembevételével az ingatlan kataszteri értéke az adózás tárgyát képező alábbi ingatlantípusok vonatkozásában:
1) adminisztratív és üzleti központok és bevásárlóközpontok (komplexumok), valamint az ezekben lévő helyiségek;
2) olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelynek rendeltetése, engedélyezett használata vagy elnevezése az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban, vagy az ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban foglaltak szerint az ingatlan elhelyezéséről rendelkezik. irodák, kiskereskedelmi létesítmények, közétkeztetési és fogyasztói szolgáltatások, vagy amelyeket ténylegesen irodák, kiskereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és fogyasztói szolgáltatások elhelyezésére használnak;
3) az Orosz Föderációban nem állandó képviseleti irodákon keresztül működő külföldi szervezetek ingatlanvagyontárgyai, valamint olyan külföldi szervezetek ingatlanjai, amelyek nem kapcsolódnak ezeknek a szervezeteknek az Orosz Föderációban folytatott tevékenységéhez állandó képviseleti irodákon keresztül ;
4) lakóhelyiségek, garázsok, parkolóhelyek, folyamatban lévő építkezések, valamint lakóépületek, kertes házak, közművesített épületek vagy építmények, amelyek a személyes mellékgazdálkodásra, kertészetre, kertészetre vagy egyéni lakásépítésre szánt telken találhatók.
2. Az Orosz Föderáció alanya törvénye, amely meghatározza az e cikk (1) bekezdésének 1., 2. és 4. albekezdésében meghatározott ingatlantárgyak kataszteri értéke alapján az adóalap meghatározásának sajátosságait, csak azután fogadható el. az objektumok kataszteri értékének meghatározásának eredményeit az Orosz Föderáció alanya az ingatlanok előírt módon hagyja jóvá.
Az e bekezdésben meghatározott törvény elfogadását követően az e cikk (1) bekezdésének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyak adóalap-meghatározására való áttérés, mivel azok éves átlagos értéke nem megengedett.
3. E cikk alkalmazásában igazgatási és üzlethelyiségnek minősül az a különálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építkezés), amelynek helyisége egy vagy több tulajdonos tulajdonában van, és amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:
1) az épület (építmény, építmény) olyan telken található, amelynek egyik engedélyezett felhasználási módja üzleti, igazgatási és kereskedelmi célú irodaépületek elhelyezését írja elő;
2) az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra szánják, vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célúnak kell tekinteni, ha annak a helyiségnek a rendeltetése, engedélyezett használata vagy elnevezése, amelynek összterülete legalább 20 százaléka ennek összterületének épület (építmény, építmény) az Egységesített ingatlan-nyilvántartásban, vagy az ilyen ingatlanok műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban szereplő információk szerint az irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadó helyiségeket) elhelyezését, tárgyalók, irodai berendezések, parkolók);
az épület (épület, építmény) tényleges üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célú hasznosítása a teljes területének legalább 20 százalékának iroda és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat) hasznosítása. ).
4. A jelen cikk alkalmazásában bevásárlóközpont (komplexum) olyan önálló, nem lakás céljára szolgáló épület (épület, építmény), amelynek helyisége egy vagy több tulajdonos tulajdonában van, és amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel :
1) az épület (építmény, építmény) olyan telken található, amelynek az egyik engedélyezett felhasználási módja kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltatások elhelyezését biztosítja;
2) az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen használják. Ahol:
az épületet (építményt, építményt) kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló használatra szántnak tekintik, ha a teljes területű helyiség rendeltetése, megengedett használata vagy elnevezése. ezen épület (építmény, építmény) összterületének legalább 20 százaléka az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban vagy az ilyen ingatlantárgyak műszaki számviteli (leltári) dokumentumaiban foglalt információk szerint rendelkezik bevásárlólétesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése;
az épület (építmény, építmény) kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló tényleges hasznosítása összterületének legalább 20 százalékának kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy ) fogyasztói szolgáltatások.
4.1. E cikk alkalmazásában egy vagy több tulajdonos tulajdonában lévő különálló, nem lakás céljára szolgáló épület (építmény, építmény) egyszerre minősül igazgatási és üzletközpontnak, valamint bevásárlóközpontnak (komplexumnak), ha ilyen az épületet (építményt, építményt) üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra, valamint kiskereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szánják vagy ténylegesen egyidejűleg használják.
E bekezdés alkalmazásában:
az épületet (építményt, építményt) egyidejűleg üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célra, valamint kereskedelmi létesítmények, vendéglátó létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére szántnak kell tekinteni, ha a rendeltetés, az engedélyezett használat vagy az elnevezés a helyiségek összterülete az épület (épület, építmény) összterületének legalább 20 százaléka az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásban vagy az ilyen műszaki könyvelési (leltári) dokumentumokban foglaltak szerint. ingatlantárgyak, irodák és kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótermeket, tárgyalótermeket, irodai berendezéseket, parkolókat), bevásárlólétesítmények, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezését biztosítja;
az épület (építmény, építmény) mind üzleti, igazgatási vagy kereskedelmi célú, mind kereskedelmi létesítmények, közétkeztetési létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezése céljából történő tényleges használata legalább 20 százalékos igénybevételnek minősül. az épület teljes területéből (szerkezet, létesítmények) irodák és a kapcsolódó irodai infrastruktúra (beleértve a központosított fogadótereket, tárgyalókat, irodai berendezéseket, parkolókat), kiskereskedelmi, vendéglátó és/vagy fogyasztói szolgáltató létesítmények elhelyezésére.
5. E cikk alkalmazásában a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tényleges használata iroda, bevásárlóhelyiség, vendéglátó egység és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmény elhelyezésére a teljes területének legalább 20 százalékának iroda elhelyezésére történő felhasználása. , bevásárlási lehetőségek, vendéglátó-ipari létesítmények és (vagy) fogyasztói szolgáltató létesítmények.
6. Ha az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban megállapítják annak az épületnek a kataszteri értékét, amelyben az adózás tárgyát képező helyiségek találhatók, de az ilyen helyiségek kataszteri értékét nem határozzák meg, az adóalap az 1. sz. e helyiség tekintetében az épület kataszteri értékének részesedéseként kerül meghatározásra, amelyben a helyiségek találhatók, ami megfelel annak a hányadnak, amely a helyiségek területe az épület teljes területén.
7. Az Orosz Föderáció alanya felhatalmazott végrehajtó szerve legkésőbb a következő adózási időszak 1. napjáig:
1) erre az adózási időszakra meghatározza az e cikk (1) bekezdésének (1) és (2) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyak listáját, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg (a továbbiakban e cikkben - a lista);
2) a listát elektronikus formában megküldi az Orosz Föderáció alanyi adóhatóságának;
3) közzéteszi a listát hivatalos honlapján vagy az Orosz Föderációt alkotó szervezet hivatalos honlapján az „Internet” információs és távközlési hálózaton.
8. A listán feltüntetendő információk összetételét, az Orosz Föderáció alanya tekintetében az adóhatósághoz elektronikus formában történő benyújtásuk formátumát és eljárását az adott területen ellenőrzésre és felügyeletre feljogosított szövetségi végrehajtó szerv határozza meg. adók és díjak.
9. Az épületek (építmények, építmények) és helyiségek tényleges használatának típusát az Orosz Föderáció alanyának felhatalmazott végrehajtó szerve határozza meg az épületek (építmények, építmények) tényleges használatának típusának meghatározására vonatkozó eljárásnak megfelelően. helyiségek, amelyeket e cikk (3), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseinek figyelembevételével hoztak létre, az Orosz Föderációt alkotó jogalany államhatalmi legmagasabb végrehajtó szerve.
10. Az e cikk (1) bekezdésének (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az adóidőszakban azonosított, az adózási időszak évének január 1-jei állapotában a listán nem szereplő ingatlantárgyakat az adózási időszak évének január 1-jei állapotában a jegyzékben nem szereplő ingatlanok az adózási időszakban meghatározott listán szerepelnek. az Orosz Föderációt alkotó szervezet felhatalmazott végrehajtó szerve a következő adózási időszakra, ha e bekezdés másként nem rendelkezik.
Ha az ingatlantárgy az Orosz Föderáció jogszabályai szerinti ingatlantárgy felosztása vagy más tevékenység eredményeként jön létre az adózási időszak évének január 1-jétől a listán szereplő ingatlanokkal, a meghatározott újonnan kialakított ingatlantárgy, feltéve, hogy megfelel a jelen cikkben meghatározott kritériumainak, a listára való felvételét megelőzően az egységes állami nyilvántartásba való felvétel napján meghatározott kataszteri értéken adóköteles. Az ingatlanra vonatkozó információk, amelyek egy ilyen objektum kataszteri értékének meghatározásának alapját képezik.
11. A társak közös vagyonáról nyilvántartást vezető személy köteles adózási szempontból legkésőbb a beszámolási időszakot követő hónap 20. napjáig minden egyszerű társasági szerződésben (közös tevékenységről szóló megállapodás) szereplőnél bejelenteni, befektetési társasági szerződésben a jelen Kódex 377. §-ában előírt adatokon túlmenően a partnerek közös tulajdonát képező ingatlanok kataszteri értékére vonatkozó információk.
12. Az adó összegének és az adóelőlegek összegének kiszámítása azokra az ingatlanokra vonatkozóan, amelyek adóalapját kataszteri értékeként határozzák meg, az e törvénykönyv 382. cikkében előírt módon, figyelembe véve a következő jellemzőkkel:
1) az adóelőleg összegét a beszámolási időszak végét követően az ingatlan kataszteri értékének egynegyedeként számítják ki, szorozva a vonatkozó adókulccsal;
2) ha az e cikk (1) bekezdésének 1. vagy 2. albekezdésében meghatározott ingatlan kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, és (vagy) az említett ingatlan nem adóév január 1-jétől szerepel a listán, ezen ingatlan vonatkozásában az adóalap megállapítása és a tárgyidőszaki adó összegének (az adóelőleg összegének) kiszámítása. tárgyat az e fejezetben előírt módon hajtják végre, e cikk rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül;
2.1) ha az e cikk (1) bekezdésének 3. vagy 4. albekezdésében meghatározott ingatlan kataszteri értékét az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban határozták meg az adózási (jelentési) időszakban, az adóalap meghatározása és a számítás A tárgyidőszakra vonatkozó adóösszeg (adóelőleg összege) ezen ingatlantárgyra vonatkozóan az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásba való felvételének napján meghatározott kataszteri érték alapján történik. az ilyen objektum kataszteri értékének meghatározásának alapja;
2.2) ha az e cikk (1) bekezdésének 4. albekezdésében meghatározott ingatlantárgyak kataszteri értékét nem határozzák meg, az adóalap megállapítása és az adó összegének (az adóelőleg összegének) kiszámítása a folyó ezen ingatlantárgyak adózási időszaka az e fejezetben meghatározott módon történik, figyelmen kívül hagyva e cikk rendelkezéseit;
13. Azon ingatlantárgyak vonatkozásában, amelyek adóalapját kataszteri értékként határozzák meg, a szervezet az egyes ingatlantárgyak telephelye szerinti adót (adóelőleget) fizet be a költségvetésbe a 2011. évi CXVI. az Orosz Föderáció azon alanya területén hatályos adókulcs szorzata, ahol ezek az ingatlanok találhatók, és az ingatlan kataszteri értéke (a kataszteri érték egynegyede).
14. Ha az e cikk (1) bekezdésének (3) bekezdésében meghatározott ingatlantárgyakra vonatkozóan nem határozták meg a kataszteri értéket, akkor az említett ingatlanok adóalapját nullának kell tekinteni.
15. Az adózás tárgyának kataszteri értékében az adózási időszakban bekövetkezett változást ebben és az előző adóidőszakban az adóalap meghatározásakor nem kell figyelembe venni, ha e bekezdés eltérően nem rendelkezik.
Az adóalap kataszteri értékében az adózási tárgy minőségi és (vagy) mennyiségi jellemzőinek változása miatt bekövetkezett változást az adóalap meghatározásakor figyelembe veszik az egységes állami ingatlannyilvántartásba való felvétel napjától. A kataszteri érték megállapításának alapjául szolgáló ingatlanadatok.
Az Egységes Állami Ingatlannyilvántartás kataszteri értékre vonatkozó információiban szereplő műszaki hiba kijavítása miatti adózás tárgya kataszteri értékének változása esetén, valamint a kataszteri érték csökkenése a kataszteri érték megállapítása során elkövetett hibák kijavítása miatt, a kataszteri érték felülvizsgálata a kataszteri érték megállapításának eredményéről szóló vitarendezési bizottság határozatával vagy a felhasznált adatok pontatlansága esetén bírósági határozattal a kataszteri érték meghatározásakor a megváltozott kataszteri értékre vonatkozó, az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásba bejegyzett információkat figyelembe kell venni az adóalap meghatározásakor attól az időponttól kezdődően, amikor a változó kataszteri értékre vonatkozó információkat adózási céllal alkalmazzák.
Abban az esetben, ha az adózás tárgya kataszteri értéke a forgalmi értékének megállapítása alapján a kataszteri érték megállapításának eredményével kapcsolatos vitaelbíráló bizottság határozatával vagy bírósági határozattal megváltozik, tájékoztatás az említett bizottság határozatával vagy az Egységes Állami Ingatlannyilvántartásba bejegyzett bírósági határozattal megállapított kataszteri értéket a tárgyát képező kataszteri érték adóalapjának meghatározásakor veszik figyelembe az adóalap meghatározásakor. a vitáról.
a társaságot a szervezetek vagyona után többletadó terhelte, mivel az ellenőrzött adózási időszak a nem lakáscélú épületek vonatkozásában az energiahatékonysági osztályok meghatározását jogszabály nem írja elő.
Eredmény: a követelést elutasították, mert a belépéskor vitatott tárgyüzembe helyezze a megfelelő energiaútlevelet, amely megerősíti a magas osztályú en
megtámadott határozat
A társaságnak további adót kell fizetnie a szervezetek vagyona után.Eredmény: a követelést elutasították, mivel a kataszteri érték megállapításának eredményeinek törvény által megállapított felülvizsgálati eljárása nem jelenti azt a lehetőséget, hogy az állami nyilvántartásba bejegyzett kataszteri értékre vonatkozó információkat önkényesen módosítsák, ideértve a számított áfa összegével történő csökkentését is.
megtámadott határozat
a társaság társasági vagyonadó-megállapításra került, mivel a vitatott tárgyra vonatkozó adó kiszámításakor a társaság az áfa értékét kizárta a társasági vagyonadó alapjából.Eredmény: a keresetet elutasították, mivel a társaság nem indokolta a társasági vagyonadó adóalapjának kiszámításához.
Minden joggyakorlat ebben a témában »Egyszerűsített adózási rendszer (STS)
Egységes adó az imputált jövedelemről (UTII)
1. A vagyonkezelésre átadott vagyon, valamint a vagyonkezelői szerződés alapján megszerzett vagyon a vagyonkezelő alapítójától (a záradék január 1-jétől kiegészítve) adóköteles (a kölcsönös befektetési alapot képező vagyon kivételével). , 2008. évi 2007. július 24-i 216-FZ szövetségi törvénnyel, amelyet a 2010. november 27-i 308-FZ szövetségi törvénnyel módosított, 2011. január 1-jétől hatályos.
2. A befektetésijegy-alapot képező ingatlan az alapkezelő társaság adóköteles. Ebben az esetben az adót az ezt a kölcsönös befektetési alapot alkotó ingatlan terhére kell fizetni (a záradékot 2011. január 1-jétől a 2010. november 27-i 308-FZ szövetségi törvény is tartalmazta).
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1012. cikkének (1) bekezdése szerint a vagyonkezelésről szóló megállapodás értelmében az egyik fél (a menedzsment alapítója) egy bizonyos időtartamra átruházza az ingatlant a másik félre (a vagyonkezelőre). vagyonkezelésben eltöltött időt, és a másik fél vállalja, hogy ezt az ingatlant a menedzsment alapítója vagy az általa meghatározott személy (kedvezményezett) érdekében kezeli.
Az ingatlankezelési szerződés jogi jellemzői:
- a vagyon vagyonkezelésbe történő átruházása nem jelenti a tulajdonjog átruházását a vagyonkezelőre (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1012. cikkének 1. szakasza);
- a vagyonkezelés során a vagyonkezelő jogosult az ingatlannal kapcsolatban a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint bármilyen jogi és tényleges intézkedést a kedvezményezett érdekében elvégezni.
A vagyonkezeléssel kapcsolatos egyedi intézkedések korlátozását csak törvény vagy külön megkötött megállapodás írhatja elő (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1012. cikkének 2. szakasza);
- a vagyonkezelő saját nevében tranzakciókat bonyolít a vagyonkezelésbe átadott vagyonnal, jelezve, hogy ilyen kezelőként jár el.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szóbeli ügyletek megkötésekor a másik fél tud a vagyonkezelő státuszáról, az írásos dokumentumokban pedig a vagyonkezelő neve vagy neve után a „D.U.” megjegyzés készül. (Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1012. cikkének 3. szakasza);
- a vagyonkezelés tárgya bármilyen ingatlan lehet, kivéve a gazdasági vagy operatív irányítás alatt álló ingatlanokat (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1013. cikke);
- vagyonbizalmi kezelési szerződést írásban kell megkötni, ingatlanvagyonkezelési szerződést pedig az ingatlan adásvételi szerződésben előírt formában kell megkötni, pl. V egyedi esetekállami regisztrációhoz kötött (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1017. cikke);
- a vagyonkezelés időtartama nem haladhatja meg az öt évet, azonban bizonyos típusú ingatlanok esetében a törvény eltérő határidőt állapíthat meg a vagyonkezelésről szóló megállapodás érvényességére (az orosz polgári törvénykönyv 1016. cikkének 2. szakasza). Föderáció).
A vagyonkezelő, aki az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1022. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vagyonkezelés során nem tanúsított kellő gondosságot a kedvezményezett vagy a tröszt alapítója érdekeivel kapcsolatban, az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1022. cikkének (1) bekezdésével összhangban kártalanítja a kedvezményezettet az elvesztésért. vagyon vagyonkezelése során keletkezett nyereség, valamint az alapító vagyonkezelés - az ingatlan elvesztése vagy károsodása miatt keletkezett veszteségek, figyelembe véve annak természetes elhasználódását, valamint az elmaradt haszon.
Amikor tükröződik a könyvelésben üzleti tranzakciókés összeállítása pénzügyi kimutatások a vagyonkezelésről szóló megállapodás végrehajtása során az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2001. november 28-i N 97n rendeletét kell követni.
A befektetési alapokról szóló, 2001. november 29-i N 156-FZ szövetségi törvény (a továbbiakban: N 156-FZ törvény) 10. cikke szerint a kölcsönös befektetési alap egy különálló ingatlanegyüttes, amely egy vagyonkezelésbe átadott ingatlanból áll. vagyonkezelés alapítója (alapítói) által alapító társaság, valamint az ilyen kezelés során kapott vagyonból, amelynek tulajdoni hányadát igazolják Biztonság az alapkezelő társaság adta ki.
A kölcsönös befektetési alapok megadóztatásának eljárását az oroszországi adóügyi minisztérium N 01-3-03 / 666, az orosz pénzügyminisztérium N 01-SSh / 45 2004. június 10-i levele ismerteti.
A befektetésijegy-alapot képező vagyon a befektetési jegyek tulajdonosainak közös tulajdonát képezi és közös tulajdoni alapon illeti meg őket.
A 378. cikk szerint adószám A vagyonkezelésbe átadott RF vagyon, valamint a vagyonkezelési szerződés alapján megszerzett ingatlan a vagyonkezelés alapítója adóköteles.
Így a befektetési jegyek befektetési alapját képező vagyon tekintetében a szervezetek vagyonadójának adózója a vagyonkezelés alapítójaként elismert szervezet - a befektetési jegyek tulajdonosai.
A befektetési jegyek tulajdonosai az általuk befektetési alapnak átadott vagyonuk után adót számítanak ki és fizetnek a szervezetek vagyona után.
Részvényrész keretében szerzett és (vagy) létrehozott vagyon tekintetében befektetési alap, az adó kiszámítását és megfizetését a szervezetek - befektetési jegyek tulajdonosai a befektetési jegyeik értékének arányában végzik (részesedése a köztulajdon részvényesek).
Kívül, Menedzsment cég A befektetésijegy-befektetési alap vagyonáról nyilvántartást vezető, adózási célból köteles minden adóalanynak - a befektetési jegy tulajdonosának - bejelenteni a maradványérték vagyon és annak részesedése a részvényesek közös tulajdonában.
Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az N 156-FZ. törvény 15. cikke értelmében az igazságszolgáltatás intézményének kérésére, amely nyilvántartásba veszi a jogokat ingatlan alapján a befektetési jegy-tulajdonosok nyilvántartását vezető személy köteles a befektetési jegyek tulajdonosairól az említett szövetségi törvényben előírt adatokat tartalmazó jegyzéket összeállítani, és azt az igazságszolgáltatás intézményéhez benyújtani.
Ezért az adószámítás alapját az épületek, helyiségek és építmények tulajdonosaira vonatkozó adatok képezik, amelyeket a befektetési jegyek tulajdonosainak a befektetési jegyek tulajdonosainak nyilvántartásában szereplő személyes számláinak és a befektetési jegyek letéti számláinak adatai alapján állapítanak meg. adóhatóság végrehajtó szervek állami regisztráció ingatlanhoz fűződő jogok.
Ha továbbra is kérdései vannak az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 378. cikkével kapcsolatban, és biztos szeretne lenni abban, hogy a megadott információk naprakészek, forduljon webhelyünk jogászaihoz.
Kérdést feltehetsz telefonon vagy a weboldalon. A kezdeti konzultációk ingyenesek moszkvai idő szerint naponta 9:00 és 21:00 óra között. A 21:00 és 09:00 között beérkező kérdéseket másnap feldolgozzuk.
