Teszt
fegyelem szerint
"világgazdaság"
a témában:
"A mongóliai gazdaság elemzése"
Teljesített:
3. éves hallgató FF
csoport 2308
Bukhadeeva E.B.
Ellenőrizte: Ph.D.
Avturkhanov E.M.
Moszkva
2010
Tartalom.
Mongólia egy tengerparttal nem rendelkező ország Kelet-Közép-Ázsiában, északon Oroszországgal, délen, nyugaton és keleten pedig Kína határolja. 1 564 116 km területtel? A mintegy 2,9 millió lakosú Mongólia területét tekintve a 19. helyet foglaló ország a világon, ugyanakkor az egyik legritkábban lakott ország. Az ország teljes lakosságának körülbelül 20%-a él napi 1,25 dollárnál kevesebbből.
Mongólia gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságon és a pásztorkodáson alapul. Mongóliában kiterjedt ásványi lelőhelyek is találhatók: réz, szén, molibdén, ón, volfrám, arany, amelyek fejlődése a legtöbb ipari termelés.
UDC 338(571.3) BAZAR BOLDBAATAR
BBK 65(5Mo) jelölt gazdasági tudományok,
vezető asszisztens Mongólia elnöki hivatalánál, Ulánbátor e-mail: [e-mail védett]
MONGÓLIA TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI AZ ÁTMENETI IDŐSZAKBAN
Figyelembe veszik Mongólia társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit a posztszocialista időszakban, valamint az ország gazdaságának fejlődési tendenciáit az új évezredben. Jellemzők a mongol társadalom szocio-demográfiai problémái.
Kulcsszavak: társadalmi-gazdasági fejlődés, gazdasági növekedés, gazdasági szerkezet, életszínvonal, halálozási arány, születési arány.
Mongólia jellegzetes vonása, amelyet mindig figyelembe kell venni, a földrajzi elhelyezkedése Oroszország és Kína között - két nagyhatalom között, amelyek történelmileg döntő befolyást gyakoroltak hazánk gazdasági és politikai folyamatainak alakulására.
Az ország területe csaknem 1,560 millió km2, méretét tekintve pedig Mongólia a 17. helyen áll a világon. Az ország lakossága több mint
2,6 millió ember.
Az infrastruktúra elégtelen fejlettsége; viszonylag nagy terület alacsony népsűrűséggel párosulva; zord, élesen kontinentális éghajlat, amely hátrányosan befolyásolja a mezőgazdasági termelés fejlődését; a gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata - az állattenyésztés - állapotának természeti katasztrófáktól való függése; a feldolgozóipar technológiai lemaradása – mindezek a tényezők negatív hatással voltak a piaci reformok általános menetére, növelve a feszültséget nemzetgazdaság. A piaci reformok végrehajtásának sajátosságai a gazdaság és az export szűk szakosodásához, a termelés meglehetősen magas energia- és anyagintenzitásához, valamint a viszonylag alacsony versenyképességhez kapcsolódnak. elkészült termékek a világpiacon.
Végrehajtása során a piaci reformok, a kormány az ország stabilizálására
a gazdaság felzárkóztatása olyan makrogazdasági szabályozó intézkedéseket alkalmazott, mint a privatizáció, a külkereskedelem liberalizációja, a leértékelés Nemzeti valuta- tugrik - és a külföldi befektetések ösztönzése.
A gazdasági fejlettség szintjét az egy főre jutó GDP mennyisége határozza meg. A különböző országok fejlettségi szintjének összehasonlító elemzése érdekében ezt a mutatót amerikai dollárban számítják ki. A nemzeti valuta USA-dollárra történő átváltása az aktuális árfolyam és az adott ország pénzegységének vásárlóerő-paritása figyelembevételével történik. A vásárlóerő-paritás mutató használatával összehasonlítható jellemzőket kaphatunk az elért eredményekről gazdasági szint, míg az árfolyam figyelembevételével kapott összehasonlítás a piaci tényezők értékre gyakorolt hatását is tükrözi árfolyam. A kevésbé fejlett országok devizái azonban általában gyengébbek az amerikai dollárral szemben.
Bár az elmúlt öt évben a reál-GDP-termelés átlagos növekedése 7,3 volt, Mongólia a 150. helyen áll a Világbank1 szerint, amely 209 ország gazdasági fejlettségi szintjét hasonlította össze. 2006-ban az egy főre jutó GDP volumene Mongóliában kiszámítva
© Boldbaatar Bazaar, 2008
BAZAR BOLDBAATAR
leniya tovább árfolyam körülbelül 1 ezer dollárt tett ki. USA, a HDI pedig 0,6912, hazánk pedig a 175 ország között a 117. helyen áll a legfrissebb mutató szerint. A versenyképességi index szerint Mongólia pontoz
3,6 pont 3 a lehetséges 7-ből, és a 92. helyen áll a 125 ország között.
Az 1990-es évek elején. A bruttó hazai termék jelentősen csökkent. A GDP dinamikáját az új évezredben a táblázat ismerteti.
Az átalakulás, a központi tervgazdaságról a piacgazdaságra való átmenet időszakában Mongólia gazdasága a többi posztszocialista országhoz hasonlóan komoly visszaesést élt át. De a FÁK-országokkal ellentétben ez a csökkenés csak négy évig tartott - 1990-től 1993-ig. Mongólia bruttó hazai terméke körülbelül 25%-kal, míg a FÁK-országokban 40-60%-kal csökkent. Például Oroszországban az az időszak, amikor a GDP-termelés csökkent, kilenc évig tartott - 1990 és 1998 között.
1994 óta Mongóliában megindult a gazdasági növekedés, és 2002-re helyreállt a GDP-termelés válság előtti szintje. A mai napig több mint 30%-kal túllépték. Ebből a szempontból gazdasági
Mongólia fejlődése az elmúlt évtizedben meglehetősen kielégítőnek mondható. A 14 éve tartó gazdasági növekedés átlagos éves üteme meghaladja a 4%-ot, és a 2003-2007. ez a szám elérte a 7%-ot. Ha ez a tendencia folytatódik, Mongólia valamelyest javítani fogja gazdasági és társadalmi helyzetét a többi szegényhez képest fejlődő országok, amelynek átlagos gazdasági növekedési üteme évi 3,5-4,5%.
Az iparban 2001-ben először sikerült 15,5%-os reáltermelésnövekedést elérni. Ennek oka a mongol-orosz vegyesvállalat, az Erdenet eredményes tevékenységének köszönhetően megnövekedett színesfém-termelés, valamint a kedvező időjárási viszonyok, amelyek nem okoztak jelentős állatállomány-veszteséget, mint ahogyan 2000-2002-ben is történt.
A gazdaság szerkezete sok kívánnivalót hagy maga után. Például a mezőgazdaság a GDP mintegy 20%-át állítja elő, bár a mezőgazdaság a foglalkoztatottak több mint 40%-át foglalkoztatja. A bruttó hazai termékben fajsúly Az ipari és mezőgazdasági termékek közel azonosak, a kereskedelem és a szolgáltatások részaránya folyamatosan növekszik, átlagosan 49-54%.
Mongólia GDP-jének dinamikája 2000-2005-ben.
Mutató év
2000 2001 2002 2003 2004 2005
GDP (adott évi árakon), milliárd MNT. 1018,9 1115,6 1240,8 1461,2 1910,9 2266,5
Növekedés, % 10,1 9,5 11,2 17,8 30,8 18,6
GDP (2000-es árakon), milliárd tugr. 1018,9 1029,5 1070,7 1130,3 1251,4 1329,5
Reálgazdasági növekedés, % 1,1 1,0 4,0 5,6 10,7 6,2
Mezőgazdaság -15,9 -18,3 -12,4 +4,9 +17,7 +7,7
Ipar +0,3 +15,5 +3,8 +4,8 +15,0 -0,9
Kereskedelem és szolgáltatás 15,3 6,1 11,6 6,1 6,3 9,1
GDP (adott év árain), millió dollár. USA 946,6 1 016,3 1 117,5 1 274,5 1 612,1 1 880,4
GDP-deflátor 9,0 8,4 6,9 11,6 18,1 11,6
Egy főre jutó GDP, ezer tugr. 462,2 460,1 504,6 586,9 758,7 888,4
Egy főre jutó GDP, USD USA 396,0 419,1 454,5 511,9 640,1 737,0
GDP szerkezete, % 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Mezőgazdaság 37,0 29,1 24,9 20,7 20,1 20,9
Ipar 20,7 21,9 22,0 22,5 25,3 29,9
Kereskedelem és szolgáltatás 42,3 49,0 53,1 56,8 54,6 49,2
Forrás: Mongol gazdaság és társadalom 2006-ban: Mongólia statisztikai hivatala. Ulánbátor, 2007.
Az IGEA hírei. 2008. 3. sz (59)
Meg kell jegyezni, hogy a gazdasági növekedés nagyrészt kiterjedt tényezőknek köszönhető. A népesség közel negyedéves növekedése miatt a foglalkoztatottak száma is 800-ról 900 ezerre nőtt, bár a foglalkoztatottak aránya a teljes munkaképes korú népességen belül az 1989-es 71%-ról jelenleg 60%-ra csökkent. A szociális munka termelékenysége tehát alig nőtt az elmúlt években. Ha figyelembe vesszük a termelés szerkezetében bekövetkezett változásokat, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági növekedés nagyrészt az iparban megtermelt nyersanyag mennyiségének növekedésének volt köszönhető.
A gazdasági fejlődés másik forrása a kereskedelmi és szolgáltatási szektor felgyorsult bővülése volt, amelynek GDP-hez való hozzájárulása az elmúlt években 1,38 milliárd tugrikról 169-re nőtt. Ugyanakkor a kereskedelmi és szolgáltatási szektor részesedése Az ország GDP-je az 1989-es 19%-ról ma megközelítőleg 49%-ra nőtt.
A gazdasági növekedés az elmúlt években együtt járt alacsony szint valós jövedelem egy főre jutó, a lakosság áru- és szolgáltatásfogyasztását jellemzi. Mongólia fő társadalmi problémája a lakosság szegénysége. Sok szakértő szerint a lakosság átlagjövedelmének legutóbbi növekedésével nem csökkent a szegények száma. A lakosság legszegényebb rétegei közé tartoznak az alacsony keresetű (jövedelem) családok, a családfenntartók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek. A szegények legnagyobb csoportja az nagycsaládosok. A szegénységet bizonyos mértékig a lakosság alacsony foglalkoztatottsága generálja. A 1,5 millió munkaképes korú emberből mindössze 900 ezren dolgoznak, bár hivatalosan alig több mint 40 ezren vannak nyilvántartva munkanélküliként, nagy a rejtett munkanélküliségi ráta, és sokan az informális szektorban dolgoznak.
A lakosság életszínvonal-csökkenésének problémáját a 60-80-as évek demográfiai robbanásának következményei is súlyosbítják. XX század Figyelembe véve a népességnövekedés 2006. évi folytatódó ütemét, a valós
Az egy főre jutó új GDP-termelés Mongóliában megduplázódott 2001-hez képest.
Másoknak fontos mutató az életszínvonal az átlagos várható élettartam mutatója. Ez a szám 65 évesen viszonylag alacsony, elsősorban a rendkívül magas csecsemőhalandóság miatt. Mongóliában 1000 élve született gyermekből 29 hal meg egy éves kora előtt, i.e. 4-5-ször több, mint a fejlett országokban.
Figyelemre méltó a negatív tendencia a halálozási dinamikában Mongóliában. A halálozási arány csak a gyermekeknél csökken korcsoport- 14 éves korig. Az ifjúsági csoportban - 15 és 24 év között - ez nagyjából változatlan maradt az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor a munkaképes korúak csoportjában - 25-ről 50 évre - ez a szám nőtt. Különösen a nyugdíjas korúak halálozási aránya nőtt.
Mongóliában továbbra is viszonylag magas a születési ráta, ezért növekszik a fiatalok aránya a népességen belül, alacsonyabb a halálozási arány, amely szintén csökken. Emiatt a lakosság általános halálozási aránya csökken. Az ország ezer lakosára jutó halálozások száma az 1989-es 8,2-ről jelenleg 6,4 főre csökkent. Jelentősebben csökkent a születésszám: 35,5-ről 19,1 főre jut 1 ezer lakosra. De amint láthatja, a születési arány háromszor magasabb, mint a halálozási arány, és ennek köszönhetően Mongólia lakossága évente 30 ezerrel vagy még több emberrel növekszik saját növekedése miatt. Ha 1989-ben az ország lakossága 2,1 millió fő volt, akkor mára meghaladta a 2,6 millió főt.
Megjegyzések
1 http:///worldbank.org/website/external/datastatistics/.
2 Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja. Humán fejlődési jelentés 2006
3 Versenyképességi jelentés 2005-2006 Nemzetközi ügynökség USA fejlesztés.
Az IGEA hírei 2008. 3. szám (59)
Mongólia gazdasága ma nagyon dinamikusan fejlődik, az ország az egyik legígéretesebb piac az egész ázsiai-csendes-óceáni térségben. A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és más tekintélyes szervezetek szakértői szerint ez az ország azok közé tartozik, amelyekben a gazdasági fejlődés üteme a közeljövőben az egyik legnagyobb lesz. Különösen a Világbank szakértői úgy vélik, hogy a következő tíz évben gazdasági mutatókévente átlagosan 15%-kal fog növekedni.
Mongólia gazdasága több ágazatban koncentrálódik, például a mezőgazdaságban és a bányászatban. Ez annak ellenére van így, hogy az emberek többsége városokban él. Az ország ipari termelésének jelentős részét a következők teszik ki: szén, réz, ón, molibdén, arany és volfrám.
Sőt, alig néhány éve még rengeteg szegény ember élt az országban. 2010 elején a lakosság csaknem 40%-a élt a szegénységi szint alatt. Az elmúlt években ez a szám rohamosan csökkent.
Szerkezetben a gazdaság GDP-je Mongólia legnagyobb részesedése a bányászat, közel 20%-ot tesz ki. Az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és a halászat hozzávetőleg 17%-ot, a kiskereskedelmi nagykereskedelem és a szállítás több mint 10%-ot tesz ki. A GDP-ből a feldolgozóipar, az ingatlanügyek, a kommunikáció és az információs technológia is megvan a maga részaránya.
A munkaképes lakosság nagy része a mezőgazdaságban koncentrálódik (több mint 40%), mintegy harmada a szolgáltató szektorban, közel 15%-a pedig a kereskedelemben dolgozik. A többi ember a feldolgozóiparban, a magánszektorban és a bányászatban dolgozik.
Az állam pénzügyi szerkezetének megértéséhez fontos megérteni, milyen gazdasággal rendelkezik Mongólia. Az egyik társadalmi-gazdasági állapotból a másikba való átmenet szakaszában van, miközben bizonyos közbenső pozíciót foglal el a fejlődő és a gazdaságilag között. fejlett országok. Jelenleg Mongólia átmeneti gazdaságú ország.
Ugyanakkor az átalakulás során átalakul a termelés szerkezete, a tulajdonviszonyok, a gazdálkodási eszközök.
Mongólia gazdasága a gazdaság példája átmeneti típus. Hanyatlás szocialista rendszer század végén ezt az állapotot is érintette. Minden olyan országban, amely korábban a szocialista tábor része volt, megkezdődött az átmenet a piaci kapcsolatokra. Az országban a sürgős reformok szükségessége a 80-as években érlelődött meg. A peresztrojka, amely a Szovjetunióban kezdődött, csak felgyorsította ezt a folyamatot. A nagyszabású társadalmi-gazdasági átalakulások 1991 után kezdődtek.
Mongólia átmeneti gazdaságú ország, amely a közelmúltban aktívan fejlődik. A társadalmi-gazdasági fejlődésének átmeneti szakaszában lévő állam minden fő kritériuma itt megtalálható. Ezek a privatizáció és átszervezés, a makrogazdasági stabilizáció, a liberalizáció. Mongóliában a piacgazdaság kiépítése a végső cél, amely ma már részben megvalósultnak tekinthető.
Mongólia gazdasági fejlődéséért Természetes erőforrások nagyon fontosak, tényleg sok van belőlük.
Az országnak különösen három nagy barnaszénlelőhelye van, délen jó minőségű kőszenet fedeztek fel, amelynek geológiai készletei az előzetes becslések szerint több milliárd tonnát tesznek ki. A készletek szempontjából átlagosnak számító volfrámlelőhelyeket már régóta sikeresen fejlesztik.
A Treasure Mountainben réz-molibdén ércet bányásznak. Ennek az ásványnak a felfedezése egy nagy bányászati és feldolgozó üzem felépítéséhez vezetett, amely körül egy egész város nőtt. Ma Erdenet csaknem százezer embernek ad otthont.
Fontos hely benne gazdasági fejlődés Mongóliában található a világ egyik legnagyobb aranyérc-lelőhelye, az Oyu Tolgoi. Az utóbbi időben megnőtt a befektetők érdeklődése az ország iránt, mivel az itteni földek nagy részét még nem tanulmányozták a geológusok, ami azt jelenti, hogy sok ásványt még mindig nem találtak.
Mongólia gazdaságának fő iparágai a textil-, szövet-, gyapjú-, bőr-, báránybőr- és bundagyártás, a húsfeldolgozás és az építőanyagok. Az ország a második helyen áll a világon a kasmírgyapjú termelésben.
A gépészet viszonylag nemrég jelent meg, de már sikerült elfoglalnia egy bizonyos helyet Mongólia gazdaságában. 2006-ban forgalomba állt az ország első trolibusza, amelyet mongol mérnökök gyártottak. 2009 óta megkezdődött a duobuszok gyártása - ez egy olyan jármű, amely egy buszt és egy trolibuszt kombinál, és használható kapcsolati hálózattal és anélkül is.
2012-ben mongol mérnökök összeszerelték az ország első repülőgépét a nemzeti fuvarozó számára. 2013-ban Fehéroroszországgal közösen sikerült megállapodnunk a traktorok közös gyártásában, és vannak sárkányrepülőket és giroplánokat gyártó vállalkozások is. Most egy cég indítását tervezik gumikerekes villamosok gyártásával. Ez egy teljesen új megjelenés lesz tömegközlekedés, amely egyszerre 300-450 utast tud szállítani.
Röviden jellemezve Mongólia gazdaságát, kellő figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságra. Az ország zord kontinentális éghajlatú, így az ipar továbbra is ki van téve a hidegnek, a szárazságnak és más természeti katasztrófáknak. Az országban katasztrofálisan kevés a szántó, miközben a terület mintegy 80%-át legelőként használják.
Az emberek többsége állattenyésztéssel foglalkozik vidéki lakosság. Leginkább kecskét, juhot, tevét, lovat és szarvasmarhát tenyésztenek itt. Érdemes megjegyezni, hogy ez az egyetlen olyan modern állam a világon, amelyben a nomád állattenyésztés még mindig a gazdaság fő ágazatai közé tartozik.
Az egy főre jutó állatállomány számát tekintve Mongólia az első helyen áll a világon. Itt termesztenek burgonyát, búzát, görögdinnyét, paradicsomot és különféle zöldségeket is. Általában kevés a szántó, főként az ország északi részén található nagyvárosok köré összpontosul.
Az utóbbi időben az állatállomány nagy része néhány befolyásos család kezében összpontosult. 1990 óta a törvény a külföldi befektetés, amely lehetővé teszi más országok állampolgárainak, hogy részesedést szerezzenek különböző mongol vállalkozásokban. Ezzel kapcsolatban új törvények is születtek banki műveletekés adózás, adósság és hitel.
Az országban fejlett a vasúti, közúti, légi és vízi közlekedés. A vasút megépítéséről 1915-ben döntöttek. Jelenleg két fő vasútvonal közlekedik az országban.
A mongol vasút köti össze az országot Kínával, ez a legrövidebb út Európa és Ázsia között. Az utak teljes hossza megközelíti a kétezer kilométert.
Az országban található vízi utak teljes hossza mindössze 600 kilométer. Az Orkhon és a Selenga folyók és a Khubsugol-tó hajózhatónak számítanak. Mongólia a második olyan ország a világon (Kazahsztán után), amelynek nincs közvetlen hozzáférése egyetlen óceánhoz sem.
Ez a tény azonban nem akadályozta meg abban, hogy 2003-ban bejegyeztesse saját hajólajstromát. Ma hozzávetőleg 400 hajó közlekedik mongol lobogó alatt, számuk havonta rohamosan növekszik.
A legtöbb út itt földes vagy kavicsos. A legtöbb aszfaltozott út Ulánbátor térségében található, és a kínai és az orosz határhoz vezet.
Az ország útjainak teljes hossza közel 50 ezer kilométer. Ebből kevesebb mint 10 ezer kilométer aszfaltozott út. Jelenleg az ország aktívan épít új autópályákat és korszerűsíti a régieket.
A légi közlekedés fontos szerepet játszik Mongólia gazdaságpolitikájában. Az országban 80 repülőtér van, de csak 11-en van burkolt kifutópálya.
A repülési menetrend ugyanakkor rendkívül instabil. Az erős szél miatt a járatokat folyamatosan törlik vagy átállítják. Mongóliában tíz hivatalosan bejegyzett légitársaság működik, amelyek 30 helikoptert és körülbelül 60 merevszárnyú repülőgépet üzemeltetnek.
Van légi taxi - egy speciális tömegközlekedési eszköz, amely fix díj ellenében szállítja az utasokat. A légi taxi egyszerűségében különbözik a charter és más kereskedelmi járatoktól. Például nincs hosszadalmas bejelentkezési procedúra, és minimális a várakozási idő a beszálláshoz. Általában elég az indulás előtt negyed órával a repülőtérre érkezni, hogy az összes lerövidített vámellenőrzési és vámkezelési eljáráson keresztül menjen.
Az ilyen repülőgépeken nincs légiutas-kísérő, konyha vagy WC. A legtöbb esetben kis kapacitású repülőgépeket, valamint közepes és kis kapacitású helikoptereket használnak ilyen taxiként.
Mongólia aktívan törekszik a turizmus fejlesztésére. Elég sok szálloda épült az országban, egyre több utazó szeretne ebbe az egzotikus országba jönni. Ezen kívül két sípálya is található itt nagyszámú buddhista kolostorok történelmi emlékei, érintetlen természet.
A külföldi turisták közül a legtöbb látogató Mongóliába Oroszországból, Kínából, Dél-Koreából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezik. Elég sok utazóval találkozhatsz Németországból, Franciaországból és Ausztráliából is.
Az országban megközelítőleg 650 utazásszervező működik, amelyek évente körülbelül egymillió turistát tudnak fogadni.
Az export fontos szerepet játszik az állam gazdasági fejlődésében. A külföldre szállított fő áruk a molibdénkoncentrátum és a réz, a kasmír, a fluorit, a bőr, a gyapjú, a ruházat és a hús. Az ország belseje ásványkincsekben gazdag. Különösen sok ón-, vasérc-, szén-, urán-, réz-, cink-, olaj-, foszfor-, molibdén-, arany-, volfrám- és féldrágakő-tartalék található.
Ráadásul a mongol export több mint 80%-át Kínába küldik. A második helyen Kanada áll. Az export részarányának 1-4%-a megy országokba Európai Únió, Oroszország, Dél-Korea.
Ez a helyzet 2012 után kezdett megváltozni, amikor Mongólia már nem elégedett a Kínától való exportfüggőségével. A kormány megkezdte bizonyos együttműködési projektek felfüggesztését a Középbirodalommal. Feltételezések szerint ennek egyik oka az volt, hogy egy nagy kínai alumíniumgyártó cég megpróbált befolyást szerezni az egyik legnagyobb mongol szénszállítóban a Kínai Népköztársaság területére.
Elsősorban ipari és ipari berendezéseket, kőolajtermékeket, fogyasztási cikkeket importálnak az országba.
Az import hozzávetőleg egyharmada az Orosz Föderációból származik, Kína szilárdan a második helyen áll. Emellett Dél-Koreából és Japánból is tömegesen szállítanak árut Mongóliába.
Mongólia folyamatosan arra törekszik, hogy megszabaduljon az importfüggőségtől. A tervek szerint a közeljövőben megnyitják az első olajfinomítót az állam területén.
Hivatalos valutaegység Mongóliát mongol tugriknak hívják. Jelenleg egynek orosz rubel 38 tugrikot vehetsz. Az ország saját pénzneme csak 1925-ben jelent meg. Ráadásul bankjegyek eredetileg a Szovjetunióban gyártották.
A legtöbb bank használható bankkártyák, az ország összes szállodájában van cserepont. Az utazási csekket is gond nélkül elfogadják fizetésként.
1991-ben a mongol tőzsde.
2017-től az ország átlagkeresete havi 240 ezer tugrik volt, azaz kevesebb, mint hat és fél ezer rubel.
Ezzel egy időben az ország bemutatta minimális méret bérek. A legalacsonyabb óra- vagy havibért törvény határozza meg a kormány. 2017-ben pontosan havi 240 ezer tugrik volt a minimálbér. Ugyanakkor Mongóliában a lakosság mindössze 7%-a kapja meg a minimumot bérek. 2013-hoz képest negyedével nőtt a minimálbér.
Mongólia a volt keleti blokk egyik átmeneti gazdaságú országa. GazdaságMongólia elsősorban mezőgazdasági tevékenység.
Hosszú stagnálás után (1990-től 2002-ig a gazdasági növekedés évi +3 és -3% között mozgott), ma már az ország gazdasági növekedést tapasztal, amely évi 5,3% és 10% között mozog; A fő növekedés ugyanakkor a szolgáltatási szektorban van, amelynek részesedése a GDP közel 40 százalékára nőtt, valamint a réz- és aranybányászatban, az ezekre vonatkozó világpiaci árak emelkedése miatt. Igaz, növekedés utóbbi években nem érintette a lakosság szegény részét: Mongólia lakosságának mintegy 40%-a él a szegénységi küszöb alatt, ugyanannyi, mint 1990-ben. A reformok nehéz évei ugyan a magánszektor részesedésének 80%-ra emelkedéséhez vezettek a gazdaságban, de tovább súlyosbították a társadalmi különbségeket és a városi és vidéki területek közötti életszínvonal-különbséget.
Az ENSZ Táplálkozási Világprogramja szerint a krónikusan alultáplált emberek aránya Mongóliában átlagosan 43%. A csecsemőhalandóság nagyon magas. Ezer újszülöttből 58 hal meg csecsemőkorban. A hideg évszakban sok gyerek és tinédzser húzódik meg Ulánbátor melletti fűtőcsőalagutakban. Ezeknek az alagutaknak az alját ürülék borítja, és patkányok fertőzték meg. A humanitárius szervezetek képviselői becslések szerint hozzávetőleg 4-10 ezer ember él az alagutakban.
A nagyon terméketlen földek, a hosszú telek, a kevés csapadék, a népesség nomád hagyománya és a rövid tenyészidő (évente csak 95-100 nap) miatt a mezőgazdaság Mongóliában nagyon gyengén fejlett. Ennek fényében azonban kialakult a magasan specializált állattenyésztés. Ugyanakkor 5 fajta állatállományt tenyésztenek itt. A nomád életmód szerves részét képezik az állati termékek és a haszonállatok fizikai erejének felhasználása helyi lakosság. Így a juhokat gyapjú, tej, hús előállítására tenyésztik, kecskét - bőr és tej előállítására, jakat - tejtermelésre, bőrt, húst, a lovakat és tevéket pedig jármű, áruszállításra és tej beszerzésére.
Mongólia hagyományos mezőgazdasági termékei közé tartozik a hús, a tej, a juhgyapjú és a kasmír, valamint kis mennyiségű gabona, burgonya és zöldség.
A modern mezőgazdaság lassan fejlődött ebben az országban. A szocializmus korszakát a kollektivizálás jellemezte, amely az 1930-as években kezdődött. 1959-re a mezőgazdaság 100%-át kollektivizálták. 1960-ban a nemzeti jövedelemből való részesedését 22,9%-ra csökkentették, de továbbra is Mongólia dolgozó lakosságának 60,8%-át foglalkoztatta. Miután az ország 1962-ben csatlakozott a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtási Tanácshoz, megnőtt a Szovjetunió és más KGST-tagországok, elsősorban Csehszlovákia és Magyarország mezőgazdaságának nyújtott támogatások volumene.
Az 1980-as évek végén a mezőgazdaság még jelentős részét képezte a Mongol Népköztársaság gazdaságának. 1985-ben a dolgozó népesség 33,8%-át foglalkoztatta, de a nemzeti jövedelemnek csak 18,3%-át termelte. Az ország ipara elsősorban élelmiszert és faanyagot dolgozott fel háztartási felhasználásra, valamint állati eredetű termékeket, például nyersbőrt exportra. 1986-ban Mongólia exportjának csaknem 60%-a mezőgazdasági termék volt.
A szocializmus vége után gazdasági rendszer az ország mezőgazdaságában a tulajdonosi szerkezetben mélyreható változások következtek be. Gazdasági irányultsága azonban továbbra is attól függ természeti viszonyokés a hagyományok. Így 2006-ban a mezőgazdaságból származó bevétel 80%-a az állattenyésztésből származott. Most azonban az állattenyésztés 97%-a magánkézben összpontosult. Ezt követően a mezőgazdaság és az állattenyésztés részaránya tovább csökkent, és 2011-ben a nemzeti össztermék 20%-át sem érte el (1995-ben 38%). Az agrárszektor azonban továbbra is az ország lakosságának egyharmadát foglalkoztatja.
Mongólia egyike a világ 10 legnagyobb ásványkincskészletével rendelkező országának, de a mai napig ezeknek csak egyharmadát tárták fel teljesen, és ez csaknem 6000 különböző ásványi lelőhely, köztük szén, réz, urán (kb. 2%-a) világ tartalékai), olaj, arany, ezüst, fluorit, molibdén, cink és gyémánt.
A réz- és szénlelőhelyeket továbbra is főként külszíni bányászattal fejlesztik. Ez nagymértékű tájváltozásokhoz vezet, és ennek megfelelő következményekkel jár az ország növény- és állatvilágára nézve.
Az ország hivatalos munkanélküliségi rátája 2,8%, bár ez valószínűleg durva alulbecslés. A magas inflációt 1996 után sikerült megfékezni, azóta szintje 4% körül mozog. Külső adósság Mongólia körülbelül 1,86 milliárd dollár.
2007-ben az áruexport volumene pénzben kifejezve 1,95 milliárd USA dollárt tett ki, amelynek 41,6%-a rézkoncentrátum, 12,1%-a arany, 9%-a cinkkoncentrátum, 9%-a kasmír és 6%-a kőszén volt. Elsősorban kőolajtermékeket, gépeket és berendezéseket, különféle berendezéseket, autókat, elektronikai és élelmiszeripari termékeket importáltak. 2007-ben az összes export 72%-a Kínába irányult, majd Kanada következett, amely Mongólia exportjának 9%-át adta.
Az ország legnagyobb beszállítói ugyanebben az évben Oroszország (34%), Kína (31%), Japán (6%) és Dél-Korea (5,5%) voltak. A két közvetlen szomszédtól való függés csökkentése érdekében Mongólia az úgynevezett „harmadik szomszéd” politikát hajtja végre.
Így a Németországgal folytatott kereskedelem volumene 2008-ban elérte a 82 millió eurót, és egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg. A Németországba irányuló export volumene 15,4 millió eurót tett ki, az import volumene ebből a nyugat-európai országból 66,6 millió eurót tett ki.
Az EU-val több kereskedelempolitikai, vám- és textilipari megállapodás is született. Ezenkívül Mongólia olyan fontos nemzetközi szervezeteknek is tagja, mint a WTO, A Világbankés az Ázsiai Fejlesztési Bank.
Költségek állami költségvetés 2009-ben 1,6 milliárd USD-t, bevétele pedig 1,4 milliárd USD-t tett ki. Így a GDP 4,6%-át kitevő költségvetési hiányról beszélhetünk.
Mongólia államadóssága 2008-ban 1,6 milliárd USD-t tett ki, ami a GDP 33,1%-a.
GOU VPO "REA im. G. V. Plekhanov"
Világgazdasági Tanszék
Teszt
fegyelem szerint
"világgazdaság"
"A mongóliai gazdaság elemzése"
Teljesített:
3. éves hallgató FF
csoport 2308
Bukhadeeva E.B.
Ellenőrizte: Ph.D.
Avturkhanov E.M.
Moszkva
A gazdasági fejlődés szakaszai…………………………………………………………3
A gazdaságfejlesztés típusa…………………………………………………………………………………………………………………………………
A gazdasági fejlettség szintje…………………………………………………………6
A gazdaság társadalmi szerkezete……………………………………………………………………………………………
Gazdasági stratégia és politika. A GDP jellemzői………………7
Ipar…………………………………………………………… 7
Mezőgazdaság………………………………………………………………………….
Ásványi nyersanyagok……………………………………………………………9
Közlekedés……………………………………………………………………………………10
Kommunikáció…………………………………………………………………………………….11
A munkaerő minősége és felhasználása…………………………….12
Külgazdasági kapcsolatok. Az ország (régió) szerepe a nemzetközi termelésben, a nemzetközi munkamegosztásban, a gazdasági integrációban……………………………………………………………………………………… 12
Az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok előrejelzése és alakulása……………………13
Az ország (régió) társadalmi-gazdasági fejlődésének előrejelzése……..16
Következtetés……………………………………………………………………………………17
A felhasznált irodalom jegyzéke……………………………………………………………………………………………………………………………………
Mongólia egy tengerparttal nem rendelkező ország Kelet-Közép-Ázsiában, északon Oroszországgal, délen, nyugaton és keleten pedig Kína határolja. Mongólia területe 1 564 116 km² és lakossága körülbelül 2,9 millió fő, területét tekintve a világ 19. legnagyobb országa, ugyanakkor az egyik legritkábban lakott ország. Az ország teljes lakosságának körülbelül 20%-a él napi 1,25 dollárnál kevesebbből.
Mongólia gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságon és a pásztorkodáson alapul. Mongóliában kiterjedt ásványlelőhelyek is találhatók: réz, szén, molibdén, ón, wolfram, arany, amelyek fejlesztése az ipari termelés nagy részét teszi ki.
Kommunista korszak. Az ország a Szovjetuniótól függött az üzemanyag, a gyógyszerek és a gyárak és erőművek segédanyagai tekintetében. A volt Szovjetunió a mongol ipar fő fogyasztója is volt. 1980 végén a kormány megkezdte a kapcsolatok javítását a nem kommunista Ázsiával és a nyugati országokkal, és megindult a turizmus. A Szovjetunió támogatása, a GDP körülbelül egyharmada, az összes nemzetközi kapcsolat 80%-a, 1990-91-ben, a Szovjetunió összeomlása során (1985-1991) szinte egyik napról a másikra eltűnt. Mongólia mély recesszióban volt, amit elhúzott a (Mongol Népi Forradalmi Párt) vonakodása a komoly gazdasági reformok végrehajtásától.
Átállás a piacgazdaságra. 1990 és 1993 között Mongólia a háromszoros inflációtól, a növekvő munkanélküliségtől, az alapvető javak hiányától és az adagolási rendszertől szenvedett. Ebben az időszakban a termelés egyharmadával csökkent. A reformok és a magánvállalkozások támogatására irányuló kormányzati politika változása után 1994-95-ben újra beindult a gazdasági növekedés. Sajnálatos módon, mivel ezt a növekedést nagyrészt a bankhitel-bőség húzta, különösen a megmaradt állami vállalatok esetében, a gazdasági növekedést a bankszektor súlyos gyengülése kísérte. A GDP 6%-kal nőtt 1995-ben, nagyrészt a réz árának fellendülése miatt.
A DUC (Demokratikus Unió Koalíció) kormánya 1996-2000-ben elindult a szabad piacgazdaság felé, az árszabályozás gyengítése, a hazai és nemzetközi kereskedelem, valamint megpróbálta átalakítani a bankrendszert és az energiaszektort is. Nemzeti privatizációs programokat hajtottak végre, megkezdődött a közvetlen külföldi befektetések bevonása az olajkitermelésbe, a kasmírcégekbe és a bankokba. Az egykori kommunista ellenzéki MPRP reformok és az állandó kormányváltásokkal összefüggő politikai instabilitás a DSK-kormány hatalomra kerüléséig válságban hagyta az országot.A gazdasági növekedés 1997-1999-ben folytatódott, miután 1996-ban egy sor természeti katasztrófa következtében megállt. valamint a réz és a kasmír világpiaci árának növekedése. A kormányzati bevételek és az export, az átlagos reálgazdasági növekedés 3,5%-on stabilizálódott 1996-99-ben az ázsiai pénzügyi válság, az 1998-as orosz pénzügyi válság és a romló nyersanyagpiacok, különösen a réz és az arany miatt. 1999 augusztusában és szeptemberében a gazdaság szenvedett attól, hogy Oroszország ideiglenesen betiltotta az olaj- és kőolajtermékek exportját. Mongólia 1997-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).
Jelen idő. Mongólia Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolataitól való függése azt jelenti, hogy a globális pénzügyi válság hatással lesz a mongol gazdaságra, és komoly visszaesést jelent a gazdasági növekedésben. Míg azonban minden ország a válság utáni gazdasági fellendülés folyamatában van, Mongóliát a 2009-2010-es téli viszketés gyötri, ami az állatállomány csökkenését eredményezi, ami súlyosan érinti a kasmírtermelést, amely a termelés kb. 7%-át teszi ki. az ország exportbevételei.
A Világbank és az IMF becslései szerint a reál-GDP növekedése 8%-ról 2,7%-ra esett vissza 2009-ben, az export pedig 26%-kal, 2,5 milliárd dollárról 1,9 milliárd dollárra esett vissza, miután az év 2008-ig folyamatos növekedést ígért. Emiatt az előrejelzések szerint 20 000-40 000 ember. (a lakosság 0,7%-a, illetve 1,4%-a) fog meghalni a szegénység miatt, ami a válság nélkül nem történt volna meg.
2009 végén és 2010 elején azonban a piac ismét fellendülésnek indult. A kormány a problémákat felismerve és korábbi gazdasági kudarcaiból tanulva törvényi reformot és fiskális politika szigorítását hajtja végre, ami a gazdaság fejlődését csak pozitív irányba vonja maga után. 2010 februárjában a külföldi eszközöket 1 569 449 millió USD-ra számolták, jelenleg új kereskedelmi megállapodások születnek, és a külföldi befektetők szorosan figyelik az „ázsiai farkast”, a mongol gazdaság fedőnevét. A kifejezést a Renaissance Capital alkotta meg a Blue Sky Opportunity jelentésében. Azt állítják, hogy Mongólia lehet az új ázsiai tigris vagy a non-stop "mongol farkas", ahogyan Mongólia gazdaságát szívesebben nevezik. A bányászat legújabb fejleményei és a külföldi befektetők mennyiségi növekedése megerősíti, hogy a „mongol farkas” kész az ugrásra. A kifejezés agresszív elnevezése a tőkepiaci fejlődési lehetőségeket, valamint az ásványkincs-ipar jó kilátásait tükrözi. A mongol gazdaságnak megvan az esélye arra, hogy megőrizze gyorsan növekvő és fejlődő gazdaság címét.
