Az FSAD 7/2011 meghatározza, hogy az elégségesség mennyiségi értékelés (korábban intézkedés), és a könyvvizsgálónak a lényeges hibás állítás kockázatára vonatkozó értékelésétől függ. pénzügyi kimutatások(minél nagyobb a kockázat, annál több bizonyítékra van szükség), valamint az ilyen bizonyítékok minőségére (minél magasabb a minőség, annál kevesebb bizonyítékra van szükség). Korábban az 5. számú PSAD-ban azonosításra kerültek a szakmai megítélést befolyásoló tényezők az ellenőrzési bizonyítékok elégséges voltára vonatkozóan (az ellenőrzési kockázat felmérése, a számviteli rendszer és a belső kontrollrendszer jellege, lényegesség, könyvvizsgálói tapasztalat, csalás feltárása, forrása és megbízhatósága). információ). Az új FSAD 7/2011-ben a tényezők egyszerűsítve és rendszerezve vannak.
A megfelelő jelleg a könyvvizsgálati bizonyítékok kvalitatív értékelése, amely a pénzügyi kimutatások megbízhatóságára vonatkozó véleményalkotás alapjául szolgáló következtetések megfelelőségét és megbízhatóságát jellemzi (7/2011 FSAD 2. pont). Az 5. sz. PSAD (7) bekezdésében a megfelelő jellegen a könyvvizsgálati bizonyíték minőségi oldalát értjük, amely meghatározza annak egybeesését a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének konkrét előfeltételével és megbízhatóságával. Így az új szabványban a bizonyítékok megfelelő jellegének értelmezése tágabb, és minőségének közvetlen összefüggését tükrözi a következtetések relevanciájával és megbízhatóságával, i. könyvvizsgálói ítélet.
A könyvvizsgálati bizonyítékok értékelésére vonatkozó követelményt az „A könyvvizsgáló által értékelt kockázatokra válaszul végzett ellenőrzési eljárások” című FSAD tervezete tartalmazza (66-71. pont). A standardtervezet megköveteli annak mérlegelését, hogy elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek-e (69. bekezdés). A könyvvizsgálati bizonyítékok értékelésével kapcsolatban a tervezet felvázolja azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a könyvvizsgálati bizonyítékok elégséges és megfelelőségének megítélését:
Az 1. táblázat összefoglalja a szabványok megfelelőségi és megfelelőségi követelményeit meghatározó rendelkezéseit.
1. táblázat: A könyvvizsgálati bizonyítékok elegendőségére és megfelelőségére vonatkozó követelmények közzététele
| Alkalmazási terület | Alapvető rendelkezések | Link |
|---|---|---|
| Az ésszerű bizonyosság elvének alapjaként | Az ésszerű bizonyosság fogalma az Általános megközelítés a könyvvizsgálati bizonyítékok felhalmozásának folyamatával kapcsolatban, amelyek szükségesek és elegendőek ahhoz, hogy a könyvvizsgáló arra a következtetésre juthasson, hogy a pénzügyi (számviteli) kimutatások összességében nincsenek lényeges hibás állítások | 6. pont PSAD 1. sz |
| A minőség alapjaként könyvvizsgálat | Vizsgálat munkadokumentáció a könyvvizsgálónak az adott könyvvizsgálati megbízással kapcsolatban értékelnie kell a könyvvizsgáló munkadokumentációjában szereplő könyvvizsgálati bizonyítékok elégségességét, megfelelőségét és megbízhatóságát. | 3. pont FSAD 4/2010 |
| A könyvvizsgálói jelentés elemeként | A könyvvizsgálói jelentésben a könyvvizsgáló kötelezettségei című rész ismerteti a könyvvizsgálat hatókörét, és kijelenti, hogy a könyvvizsgáló úgy véli, hogy a könyvvizsgálat során szerzett bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot adnak a véleményhez. | 6. pont FSAD 1/2010 |
| Módosított vélemény kiadásának indoklásaként | A könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell nyilvánítania, ha: a) a könyvvizsgáló, miután elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzett, arra a következtetésre jut, hogy a hibás állítások hatása egyenként vagy összességében jelentős, de nem érinti a számviteli (pénzügyi) kimutatások jelentős részét; b) a könyvvizsgáló nem tud elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni |
13., 15. FSAD 2/2010 |
| A könyvvizsgálati eljárás végrehajtásának elmulasztása nem korlátozza a könyvvizsgálat hatókörét, ha a könyvvizsgáló elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet alternatív könyvvizsgálati eljárások végrehajtásával | 8. pont FSAD 2/2010 | |
| Ha a gazdálkodó egység vezetése a könyvvizsgáló kérésére megtagadja annak értékelését, hogy a gazdálkodó egység képes-e folytatni a vállalkozást, vagy hogy meghosszabbítsa az ilyen értékelés által lefedett időszakot, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy szükséges-e módosítani a könyvvizsgálói jelentést. a könyvvizsgáló munkakörének korlátai miatt, mert előfordulhat, hogy a könyvvizsgáló nem szerezhet elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot. | 30. pont PSAD 11. sz | |
| Kétség az adatok állapotával és megbízhatóságával kapcsolatban könyvelés a könyvvizsgált gazdálkodó egységről azt a következtetést vonhatja le a könyvvizsgáló, hogy nem valószínű, hogy a könyvvizsgáló elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerez be ahhoz, hogy korlátozás nélküli véleményt adjon a pénzügyi kimutatásokról. | 105. pont PSAD 8. sz | |
| Ha a könyvvizsgáló nem szerzett elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot a kapcsolt felekre és a velük folytatott ügyletekre vonatkozóan, vagy arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi (számviteli) kimutatások nem tartalmaznak elegendő információt róluk, akkor módosítania kell a könyvvizsgálói jelentés | 15. pont PSAD 9. sz | |
| Ha a könyvvizsgálói eljárások végrehajtása következtében a könyvvizsgáló nem szerez elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot, a könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell nyilvánítania, vagy a véleményt vissza kell utasítania. | 11. pont PSAD 19. sz | |
| Ha a vizsgált gazdálkodó egység vezetése vagy a gazdálkodó egység képviselői akadályozzák a könyvvizsgálót, a könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell nyilvánítania, vagy a véleményt vissza kell utasítania a könyvvizsgálat hatókörének korlátai miatt. | 27. pont FSAD 6/2010 | |
| Az ellenőrzési eljárások követelményeként | A könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy az általa használt módszerek megbízhatóak ahhoz, hogy elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzenek a tesztelési célok eléréséhez. | 12. pont PSAD 16. sz |
| A statisztikai vagy nem statisztikai mintavételi megközelítés alkalmazására vonatkozó döntés a könyvvizsgáló szakmai megítélésén múlik, hogy az adott körülmények között mi a leghatékonyabb módja elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésének. | 18. pont PSAD 16. sz | |
| Bizonyítási követelményként bizonyos ellenőrzési területeken | A könyvvizsgálónak könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a vezetés azonosítására és a kapcsolt felekre vonatkozó információk közzétételére vonatkozóan a vizsgált gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaiban, valamint a vizsgált gazdálkodó egység és egy kapcsolt fél közötti ügyletek lényeges hatásaira vonatkozóan. az ellenőrzött jogalany pénzügyi kimutatásai. | 3. pont PSAD 9. sz |
| Ha a készletek mennyisége lényeges a pénzügyi (számviteli) kimutatások szempontjából, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell beszereznie a készletek mennyiségére és állapotára vonatkozóan azáltal, hogy jelen van a készletszámlálás során (a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat is közzé kell tenni) | 2., 26. PSAD 17. pont | |
| Az ellenőrzött gazdálkodó egység első könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie arra vonatkozóan, hogy a beszámolási időszak eleji számlák nyitó egyenlege nem tartalmaz hibás állításokat. | 2., 4. pont PSAD 19. sz | |
| A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell beszereznie arra vonatkozóan, hogy a számviteli becslés megfelelő-e az adott körülmények között, és adott esetben megfelelő közzétételt tettek-e róla. becsült érték | 2., 8. PSAD 20. pont | |
| Az elsődleges könyvvizsgáló eljárásokat hajt végre annak érdekében, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen arra vonatkozóan, hogy a másik könyvvizsgáló munkája megfelel az elsődleges könyvvizsgálónak egy adott megbízásban kitűzött céljainak. | 8. pont PSAD 28. sz | |
| Azokkal a szabályozási jogi aktusokkal kapcsolatban, amelyek követelményei közvetlenül befolyásolják az ellenőrzött szervezet pénzügyi kimutatásaiban szereplő számszerű mutatószámok kialakítását és az abban szereplő információk közzétételét, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell beszereznie e nyilatkozatok megfelelőségéről. szabályozó jogszabályok előírásaival | (2) bekezdés, 20 FSAD 6/2010 | |
| A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy használ-e külső megerősítést ahhoz, hogy elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a pénzügyi kimutatásokban szereplő bizonyos állítások megbízhatóságára vonatkozóan. | 2. pont, 10. PSAD 18. sz | |
| A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatokat és magyarázatokat (képviselőlevelet) kell beszereznie az ellenőrzött jogalany vezetőségétől a pénzügyi (számviteli) kimutatások szempontjából lényeges kérdésekben, ha feltételezhető, hogy máshol nem lehetséges elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni. út. | 4., 7. PSAD 23. pont |
Az elégséges és megfelelőség követelményeinek való megfelelés biztosítja a könyvvizsgálói vélemény minőségét és növeli a bizonyítékok erejét. Ha az ellenőrzés során ezeket az elveket megsértik, akkor a szabványok ajánlásokat tartalmaznak a következtetés módosítására vonatkozóan. Az FSAD 1/2010 megjegyzi, hogy ha egy gazdálkodó szervezet nem bocsátotta át hiánytalanul a meglévő dokumentumokat az ellenőrző szervezet számára, és nem tud elegendő könyvvizsgálati bizonyítékot összegyűjteni egyetlen számla és (vagy) ügylet vonatkozásában sem, akkor az ellenőrző szervezet köteles ezt jelentésben tükrözni. (írásos információ a vezetőségnek gazdasági egység) (hasonlóan a 22. számú PSAD 10. pontjához), és jogosult a feltétel nélkül pozitívtól eltérő könyvvizsgálói jelentést készíteni. Az 5. számú szabvány a 7/2011-es FSAD-tól eltérően korábban feltételt tartalmazott az ellenőrzési jelentés módosítására.
A 2/2010. számú FSAD 13. bekezdése szerint korlátozott véleményt akkor ad ki, ha a könyvvizsgálónak nincs lehetősége elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, amelyre véleményét megalapozhatná, de arra a következtetésre jut, hogy a fel nem fedezett hibás állítások lehetséges hatásai. jelentős lehet a pénzügyi kimutatások szempontjából, de nem átfogó.
Így az FSAD 2/2010 kimondja, hogy az elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésének képtelensége (az ellenőrzés hatókörének korlátozása) az ellenőrzött jogalanyon kívül álló körülmények következménye lehet; az ellenőrzés természetével vagy időzítésével kapcsolatos körülmények; az ellenőrzött jogalany vezetése által megállapított akadályokat. Az eljárás végrehajtásának elmulasztása azonban nem korlátozza a könyvvizsgálat hatókörét, ha a könyvvizsgáló elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet alternatív eljárások végrehajtásával. Ha ez nem lehetséges, a könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell nyilvánítania, vagy vissza kell utasítania a véleményt. A standardok nem adnak iránymutatást az alternatív eljárások meghatározásához, így ezt a kérdést a könyvvizsgálónak szakmai megítélése alapján kell meghatároznia.
Például a raktárban lévő készletegyenlegek megerősítésekor a könyvvizsgáló alternatív eljárásokat is fontolóra vehet, mint például a készletnyilvántartások ellenőrzése és a könyvvizsgálói bizottságok tagjainak tesztelése; a leltározás előrehaladásának figyelemmel kísérése vagy önálló leltározás a beszámolási időszak végén, ha a könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó szerződést a beszámolási időszak vége előtt kötötték meg.
A gazdálkodó egység vezetése által azonosított akadályok más könyvvizsgálati kérdéseket is befolyásolhatnak, mint például a csalási kockázatok könyvvizsgáló általi értékelése és a könyvvizsgálati megbízás folytatásának képessége. A könyvvizsgálat természetével vagy időzítésével kapcsolatos körülmények akkor merülhetnek fel, ha az idő nem teszi lehetővé a könyvvizsgáló számára, hogy megfigyelje a végrehajtott leltárszámlálást, vagy amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy az alapvető eljárások elvégzése önmagában nem elegendő, és az ellenőrzött ellenőrzései nem hatékonyak (FSAD 2 10. cikk). /2010).
Az elégséges és a megfelelőség kritériuma az elemek kiválasztásának és a minta összeállításának módszereinek kiválasztása. A tesztelési elemek kiválasztására szolgáló egy módszer vagy több módszer kombinációjának megválasztása a konkrét körülményektől függ (a lényeges hibás állítás kockázata az auditált pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltevésével kapcsolatban stb.); a módszer gyakorlati megvalósíthatósága; a módszer hatékonysága (FSAD 7/2011 20. pont, PSAD 16. sz. 12. pont). A könyvvizsgálónak gondoskodnia kell arról, hogy az általa használt módszerek megbízhatóak legyenek, és elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzenek a tesztelési célok eléréséhez. A 7/2011. számú FSAD 28. pontjában megadott teszt akkor tekinthető ellenőrzési szempontból eredményesnek, ha annak végrehajtása eredményeként megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték beszerzésre kerül, amely a már beérkezett vagy beszerezni tervezett könyvvizsgálati bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzési célokra elegendőnek tekinthető.
A szövetségi szabványok az ellenőrzési eljárások jellegének, időzítésének és terjedelmének módosítását (módosítását) jelzik bizonyos helyzetekben. Így az FSAD „A könyvvizsgáló által értékelt kockázatokra válaszul végzett ellenőrzési eljárások” című projekt 67. bekezdése kimondja, hogy „a pénzügyi kimutatások ellenőrzése kumulatív és iteratív folyamat. Miközben a könyvvizsgáló tervezett könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre, a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok megváltoztathatják a tervezett könyvvizsgálati eljárások jellegét, időzítését vagy mértékét.” A szabvány példákat ad az ilyen esetekre: az azonosított hibás állítások, ellentmondások vagy bizonyítékok hiánya, elemzési eljárások eredményei. Ugyanakkor „ha a könyvvizsgáló nem szerzett elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot a pénzügyi kimutatások elkészítésekor tett lényeges állításokra vonatkozóan, akkor meg kell kísérelnie további könyvvizsgálati bizonyíték beszerzését. Ha a könyvvizsgáló nem tud elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, korlátozott véleményt kell nyilvánítania, vagy vissza kell utasítania a véleményt” (71. bekezdés).
A 11. számú PSAD 13. pontja kimondja, hogy a vállalkozás folytatásának kockázatainak értékelése befolyásolja a könyvvizsgálati eljárások jellegét, időzítését és terjedelmét, i.e. nál nél magas szint kockázatot, megbízhatóbb bizonyítékokat kell gyűjteni nagyobb léptékben. A 29. számú PSAD 11. pontja szerint hatályos belső vizsgálat A külső könyvvizsgáló által végzett könyvvizsgálati eljárások jellege és ütemezése módosítható, de teljesen kiküszöbölni nem lehet. A 18. számú PSAD szerint, ha egy külső vizsgálattal szembeni kifogás hibás állítást jelez, a könyvvizsgálónak felül kell vizsgálnia a megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez szükséges könyvvizsgálati eljárások természetét, ütemezését és mértékét. A könyvvizsgálónak azonban szakmai megítélése alapján kell döntéseket hoznia az eljárások, a hatókör, a természet és az időzítés módosításáról.
A bizonyítékok relevanciája minőségi kritérium, és biztosítja a megfelelő jelleg követelményének teljesülését. A könyvvizsgálati bizonyítéknak hasznosnak kell lennie az ellenőrzés 1. sz. PSAD-ban meghatározott céljának teljesítéséhez: véleménynyilvánítás az ellenőrzött jogalanyok pénzügyi (számviteli) kimutatásának megbízhatóságáról, valamint a számviteli eljárásnak az 1. sz. az Orosz Föderáció. Az FSAD 7/2011 (4) bekezdése kimondja, hogy a bizonyíték olyan információ, amely megerősíti vagy nem erősíti meg a pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételeit. Ha korábban, az 5. számú PSAD-ban csak a bizonyítékok gyűjtésének tervezését javasolták a pénzügyi (számviteli) kimutatások egyes premisszáinak figyelembevételével, akkor az új szabvány tartalmazza ezt a követelményt kötelességként.
A könyvvizsgálónak ki kell választania és végre kell hajtania az adott megbízásnak megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat. A PSAD No. 5-től eltérően az új szabvány részletes útmutatást ad a megfelelőségi követelmény értékeléséhez. Így az FSAD 7/2011 20. pontja kimondja, hogy a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, hogy:
A megfelelőség olyan követelmény, amelynek teljesítése nemcsak az ellenőrzés objektív körülményeitől függ, hanem attól is, hogy ki tervezi az ellenőrzési eljárást alkalmazni. A könyvvizsgáló saját véleménye alapján eljárást választ ki, célokat és célokat tűz ki, valamint meghatározza az ellenőrzött információ céllal való összeegyeztethetőségének mértékét.
A nemzetközi és orosz gyakorlatban az ellenőrzési bizonyítékok gyűjtésének rendszerezésére bizonyos kategóriák rendszerét alkalmazzák - a jelentéskészítés előfeltételei. A 7/2011. számú FSAD szerint a feltételezések a vezetésnek a pénzügyi kimutatásokban szereplő számviteli tételeinek megjelenítésére, értékelésére és közzétételére vonatkozó, kifejezetten vagy implicit módon megfogalmazott nyilatkozatok. A szabvány tartalmazza az előfeltételek részletes listáját (1. ábra). Korábban az 5. számú PSAD csak jelentési szintű előfeltételeket tartalmazott. Az új, részletesebb besorolás lehetővé teszi az ellenőrzési eljárások, munkadokumentumok rendszerezését és az ellenőrzési folyamat hatékony megtervezését.
Rizs. 1. Beszámolási előfeltételek besorolása az FSAD 7/2011
Az egyedi előfeltételek a pénzügyi kimutatások tételeinek, tranzakciócsoportjainak és számlaegyenlegeinek szintjén kerülnek meghatározásra. A konkrét célok kiválasztása és hozzárendelése szintén a könyvvizsgáló szakmai megítélése. Az átfogó cél függ a megbízás jellegétől (első ellenőrzés vagy ismétlődő ellenőrzés, kötelező vagy kezdeményező ellenőrzés), az ellenőrzött szervezet tevékenységének jellemzőitől és az Oroszországi Pénzügyminisztérium ajánlásaitól, amelyek évente pontosítják az ellenőrzés területeit. könyvvizsgálat. Például a pénzügyi osztály a 07-02-18/01 számú levélben azt javasolja, hogy a 2011. évi éves beszámoló könyvvizsgálata során kiemelt figyelmet fordítsanak a beszámoló elkészítésének, a pénzügyi formák megfelelőségének kérdéseire. a szervezet által elfogadott nyilatkozatok a tevékenység jellegéről és feltételeiről, az összehasonlító adatok összehasonlíthatóságáról, közzétételi információkról stb. Az előfeltételeken alapuló ellenőrzési eljárások tervezésénél figyelembe kell venni a törvényességi követelményt, amelyet a 7/2011. sz. FSAD előfeltételként nem ír elő, de a 6/2010. közvetlenül kapcsolódhat a beszámolási előfeltételekhez (például az adókötelezettségek teljességéhez), vagy a beszámoló egészéhez (például a beszámoló kötelező összetételéhez) (6/2010 FSAD 2. pont).
Figyelembe kell venni az 1/2010 FSAD 12. pontjában foglaltakat is, amelyek pontosítják a pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételeit: a jelentési mutatók relevanciájának, összehasonlíthatóságának, érthetőségének igazolása; a beszámolók összeállítási és benyújtási rendjének betartásának, a nyomtatvány tartalomnak való megfelelésének igazolása; az ellenőrzött jogalany vezetése által szerzett becslések érvényessége; a jelentős tranzakciók és események közzétételének és bemutatásának teljessége a pénzügyi kimutatásokban; a pénzügyi kimutatásokban használt terminológia megfelelőségének megerősítése, beleértve a pénzügyi kimutatások egyes összetevőinek megnevezését.
A 7/2010. számú FSAD 24. pontja kifejezetten kimondja, hogy az ellenőrzött szervezet által készített információk felhasználása során a könyvvizsgálónak értékelnie kell, hogy ezek az információk megbízhatóak-e, pl. pontos, teljes és kellően részletes az ellenőrzési célokra. A könyvvizsgálónak az ellenőrzési eljárások kiválasztása és végrehajtása során biztosítania kell a könyvvizsgálati bizonyítékként felhasznált információk relevanciáját és megbízhatóságát (7/2010 FSAD 19. pont).
Korábban az 5. számú PSAD-ban két, a bizonyítékok megbízhatóságát befolyásoló tényezőt vettek figyelembe - a forrást és a bemutatás formáját. Az új szabvány joggal egészít ki két további tényezőt ezekhez a tényezőkhöz: az információ jellegével és az információszerzés körülményeivel, beleértve az előkészítés és tárolás ellenőrzését is. A szabvány ugyanakkor jelzi, hogy a megbízhatóság biztosítása érdekében minden tényezőnek való megfelelést figyelembe kell venni. A könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóságának értékelése során a könyvvizsgálónak általában azt kell feltételeznie, hogy:
Figyelembe véve a szabvány előírásait, meg kell jegyezni, hogy a külső megkeresések, amelyeket a szabványok a legmegbízhatóbbnak ajánlanak, hosszadalmas eljárás, és nem teszik lehetővé a bizonyítékok időben történő megszerzését. Az ellenőrzési eljárások kiválasztásakor nem szabad egy követelményből kiindulni, a cél az összes követelmény betartása legyen: következetesség, megfelelőség, elegendőség stb. Ehhez átfogó kvantitatív értékelési módszertanra van szükség, amely az ellenőrzési szervezet belső standardjaiban fejleszthető.
Az információk teljességének és pontosságának biztosítása érdekében a könyvvizsgálónak bizonyítékot kell szereznie a következőkről:
Vannak olyan korlátok, amelyek befolyásolhatják a bizonyítékok megbízhatóságát. Ilyen esetekre bizonyos szabványokban ellenőrzési tevékenység meghatározott eljárásokat határoztak meg, amelyek bizonyos állítások tartalmánál fogva elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltatnak olyan szokatlan körülmények hiányában, amelyek növelik a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításainak kockázatát a normál körülmények között elvártnál; a pénzügyi (számviteli) kimutatások jelentős hibás állításait jelző jel (1. sz. PSAD 9. pont). A standardok olyan tényezőket tartalmaznak, amelyek befolyásolják a könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóságát (2. táblázat).
2. táblázat: Az analitikai eljárások és külső megerősítések révén nyert könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatósági tényezői
| Ellenőrzési eljárások | Megbízhatósági tényezők | Link |
|---|---|---|
| Analitikai eljárások | A számviteli számlák és a pénzügyi (számviteli) kimutatások egyes részeinek lényegessége. Más ellenőrzési eljárások, amelyeket ugyanazon célok elérésére terveztek. Az a pontosság, amellyel az analitikai eljárások eredményeire lehet következtetni. Az eredendő kockázat felmérése és ellenőrzése |
14. pont PSAD 20. sz |
| Külső megerősítések | A könyvvizsgáló által a külső megerősítési kérelmek előkészítése és a válaszok áttekintése során alkalmazott kontrollok. A választ alkotó harmadik felek jellemzői. A válaszban szereplő vagy az ellenőrzött jogalany vezetése által előírt korlátozások |
8. pont PSAD 18. sz |
| A választ készítők kompetenciája. Függetlenség az ellenőrzött szervezettől. Felhatalmazás a megfelelő válaszadásra. A megerősítésre szoruló információk ismerete. Tárgyilagosság |
29. pont PSAD 18. sz |
Az egymásnak ellentmondó bizonyítékok csökkentik azok megbízhatóságát. A 7/2011 FSAD 26. bekezdése és az 5. számú PSAD 16. bekezdése kimondja, hogy ha az egyik forrásból származó könyvvizsgálati bizonyíték nem egyezik meg egy másik forrásból származó könyvvizsgálati bizonyítékkal, vagy a könyvvizsgáló kétségbe vonja a felhasználni kívánt információ megbízhatóságát. bizonyítékként a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy a könyvvizsgálati eljárásokat hogyan kell módosítani vagy kiegészíteni az ellentmondás vagy kétség feloldása érdekében. Ezenkívül a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a helyzetnek a könyvvizsgálat egyéb vonatkozásaira gyakorolt hatását, ha szükséges.
A következetesség követelményét a 7/2011 FSAD 6. pontja és az 5. számú PSAD 16. pontja az alábbiak szerint tartalmazza: „...a könyvvizsgálati bizonyítékot a könyvvizsgáló összességében, nem pedig egyedileg mérlegeli. Ugyanakkor rendszerint nagyobb bizalom érhető el, ha különböző forrásokból származó konzisztens vagy eltérő jellegű könyvvizsgálati bizonyítékokat veszünk figyelembe.” Az ellenőrzési bizonyítékok következetessége a tervezési szakaszban, a felelősségek elosztása az ellenőrzési csoport tagjai között, valamint a végső szakaszban megszerzett bizonyítékok összehasonlítása biztosított.
A könyvvizsgálati eljárások kiválasztásakor és végrehajtásakor a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a következőket:
Korábban az 5. számú PSAD 19. bekezdése kimondta, hogy az eljárások végrehajtása különösen a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésére szánt időtartamtól függ. A 7/2011 szabvány nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Ez a kérdés erősen vitatott, mivel az eljárás megválasztását nagymértékben befolyásolja annak az előfeltételhez és a tárgyhoz való relevanciája, a dokumentumok mennyisége és egyéb ellenőrzési információk.
A bizonyítékok meggyőzhetősége, mint komplex, az előzőekben felsoroltakat figyelembe vevő követelmény elsősorban a könyvvizsgálati bizonyíték definíciójából következik: ez az az információ, amely alapján a könyvvizsgáló olyan következtetéseket von le, amelyek alapján véleményt alkot a könyvvizsgálói bizonyíték megbízhatóságáról. pénzügyi kimutatások. A standardok hangsúlyozzák, hogy a könyvvizsgálónak bizonyos fokú bizonyosságot kell szereznie a bizonyítékokból, pl. meggyőzőképesség. Például „az ellenőrzött szervezettel kapcsolatban független forrásból nyert alátámasztó információk növelhetik a könyvvizsgáló könyvvizsgálati bizonyítékok által biztosított bizalmát” (7/2011 FSAD 6. pont); „vannak más korlátozások is, amelyek befolyásolhatják a következtetések levonásához felhasznált bizonyítékok erejét a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének bizonyos premisszáival kapcsolatban” (az 1. számú PSAD 9. pontja). Az FSAD „A könyvvizsgáló által értékelt kockázatokra válaszul végrehajtott ellenőrzési eljárások” tervezete hangsúlyozza a kockázat szintje és az ellenőrzési bizonyítékok „meggyőzősége” közötti kapcsolatot (68. bekezdés).
Így a szövetségi könyvvizsgálati standardok leírják az ellenőrzési bizonyítékokra vonatkozó követelményrendszert, és feltárják azokat a tényezőket is, amelyek befolyásolják a könyvvizsgáló szakmai megítélését annak értékelése során. A megállapított követelményeknek való megfelelés előzetes értékelése szükséges a tervezési szakaszban, az érdemi vizsgálati eljárások kiválasztása előtt, valamint az eljárások jellegében, terjedelmében és időzítésében bekövetkezett változások indokolásához. Az értékelés lehetőséget ad az ellenőrzési bizonyítékok forrásainak megbízhatóságának (pontossága, teljessége, részletezettsége), hozzáférhetőségének, időszerűségének meghatározására, ami viszont lehetővé teszi kellő mennyiségű auditált dokumentum, ellenőrzési eljárások tervezését és összeállítását. hatékony program ellenőrzi. A végső szakaszban, az ellenőrzési eljárások elvégzése után, lehetséges átfogó értékelést minden követelménynek való megfelelés, pl. ügyeljen a könyvvizsgálati bizonyíték kellő megfelelőségére, és ennek alapján hozzon megalapozott döntést a könyvvizsgálati eljárások és a könyvvizsgálói jelentés módosításáról.
Mivel a standardok követelményeinek való megfelelés értékelésének folyamata a könyvvizsgáló szakmai megítélésére van bízva, célszerű egy házon belüli standardot kidolgozni a módszertani ajánlások az ellenőrzési bizonyítékok értékelése a tervezési szakaszban, az ellenőrzési bizonyítékok gyűjtése és az ellenőrzési jelentés összeállítása során.
Szövetségi szabvány ellenőrzési tevékenység (FSAD) 7/2011 „Ellenőrzési bizonyítékok” az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2011. augusztus 16-i 99n számú rendeletével hagyta jóvá.
Az Orosz Föderáció kormányának 2002. szeptember 23-i 696. számú rendelete hagyta jóvá az 5. számú könyvvizsgálati tevékenységek szövetségi szabályát (standard).
Az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2010. május 20-án kelt 46n. sz. rendelete jóváhagyta az 1/2010 szövetségi könyvvizsgálati szabványt „A számviteli (pénzügyi) kimutatásokról szóló könyvvizsgálói jelentés és a megbízhatóságukról alkotott vélemény kialakítása”.
Az Orosz Föderáció kormányának 2008. július 22-i 557. számú rendelete hagyta jóvá a könyvvizsgálati tevékenységek 34. számú szövetségi szabályát (standardja) „A könyvvizsgáló szervezetek szolgáltatásainak minőségének ellenőrzése”.
A könyvvizsgálati tevékenységek 1. számú szövetségi szabályát (standardja) „A pénzügyi (számviteli) kimutatások ellenőrzésének célja és alapelvei” az Orosz Föderáció kormányának 2002. szeptember 23-i 696. számú rendelete hagyta jóvá.
Szövetségi könyvvizsgálati szabvány 4/2010 „A végrehajtás alapelvei külső vezérlés a könyvvizsgáló szervezetek, az egyes könyvvizsgálók munkájának minősége és az említett ellenőrzés megszervezésének követelményei” az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2010. február 24-i 16n. sz.
A „Módosított vélemény a könyvvizsgálói jelentésben” című 2/2010-es szövetségi könyvvizsgálati szabványt az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2010. május 20-i, 46n számú rendelete hagyta jóvá.
Az Orosz Föderáció kormányának 2003. július 4-i, 405. számú rendelete hagyta jóvá a 11. számú ellenőrzési szövetségi szabályt (Szabvány) „Az ellenőrzött szervezet folyamatos működési feltételezésének alkalmazhatósága”.
A könyvvizsgálatról szóló 8. számú szövetségi szabályt (Szabvány) „Az ellenőrzött szervezet tevékenységének, a tevékenység környezetének megértése, valamint az ellenőrzött pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításainak kockázatának felmérése” című szövetségi rendelet jóváhagyta. Az Orosz Föderáció kormánya, 2008. november 19., 863. sz.
Az Orosz Föderáció kormányának 2008. november 19-i 863. számú rendelete hagyta jóvá a 9. számú „Kapcsolódó felek” ellenőrzési szövetségi szabályt (szabvány).
Az Orosz Föderáció kormányának 2005. április 16-i 228. számú rendelete hagyta jóvá a könyvvizsgálati tevékenységek 19. számú szövetségi szabályát (standardja), „Az ellenőrzött szervezet első ellenőrzésének jellemzői”.
Az orosz pénzügyminisztérium 2010. augusztus 17-i 90n számú rendelete hagyta jóvá a 6/2010 szövetségi könyvvizsgálati szabványt „A könyvvizsgáló kötelezettségei annak ellenőrzésére, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel-e a szabályozási jogi aktusok követelményeinek az ellenőrzés során”.
Az Orosz Föderáció kormányának 2004. november 7-i 532. számú rendelete hagyta jóvá az ellenőrzési tevékenységek 16. számú szövetségi szabályát (szabványát).
Az Orosz Föderáció kormányának 2005. április 16-i 228. számú rendelete hagyta jóvá a 17. számú ellenőrzési szövetségi szabályt (szabvány).
Az Orosz Föderáció kormányának 2005. április 16-i 228. számú rendelete hagyta jóvá a könyvvizsgálati tevékenységek 20. számú szövetségi szabályát (standardja) „Analitikai eljárások”.
Az Orosz Föderáció kormányának 2006. augusztus 25-i 523. számú rendelete hagyta jóvá a könyvvizsgálati tevékenységek 28. számú szövetségi szabályát (standardja) „Egyéb információk az auditált pénzügyi (számviteli) kimutatásokat tartalmazó dokumentumokban”.
Az Orosz Föderáció kormányának 2005. április 16-i 228. számú rendelete hagyta jóvá a 18. számú ellenőrzési szövetségi szabályt (Szabvány) „A könyvvizsgáló által a külső forrásból származó megerősítő információk átvétele”.
Az Orosz Föderáció kormányának 2005. április 16-i 228. számú rendelete hagyta jóvá a könyvvizsgálati tevékenységek 23. számú szövetségi szabályát (szabványát), „Az ellenőrzött szervezet vezetésének nyilatkozatai és magyarázatai”.
Az Orosz Föderáció kormányának szeptember 23-i rendelete jóváhagyta a 22. számú, „Az ellenőrzés eredményeiből nyert információk közlése az ellenőrzött szervezet vezetésével és tulajdonosa képviselőivel” című könyvvizsgálati tevékenységek szövetségi szabályát (szabványát), 2002 696. sz.
Oroszország Pénzügyminisztériumának 2012. január 27-i levele, 07-02-18/01 „Ajánlások könyvvizsgáló szervezeteknek, egyéni könyvvizsgálóknak, könyvvizsgálóknak a szervezetek 2011. évi éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatára vonatkozóan”.
A könyvvizsgálati bizonyíték a könyvvizsgáló által az ellenőrzés során megszerzett információ, valamint ezen információk elemzésének eredménye, amelyen a könyvvizsgáló véleménye alapul. Az ellenőrzési bizonyítékok közé tartoznak különösen a pénzügyi (számviteli) kimutatások alapjául szolgáló elsődleges dokumentumok és számviteli nyilvántartások, valamint az ellenőrzött szervezet felhatalmazott alkalmazottainak írásbeli magyarázatai és különböző forrásokból (harmadik féltől) szerzett információk.
A pénzügyi (számviteli) kimutatások könyvvizsgálata során megszerzendő bizonyítékok mennyiségére és minőségére, valamint a bizonyítékok megszerzésére irányuló eljárásokra vonatkozó egységes követelményeket a szövetségi ellenőrzési szabály (standard) 5. számú „Könyvvizsgálati bizonyíték” határozza meg. .
A könyvvizsgálati értékelésekhez szükséges információk mennyiségét a szabvány nem szabályozza szigorúan. A könyvvizsgáló szakmai megítélése alapján köteles önállóan dönteni a gazdálkodó szervezet beszámolójának megbízhatóságára vonatkozó vélemény elkészítéséhez szükséges információ mennyiségéről.
Az ellenőrzési bizonyítékok típusai:
1. Az ellenőrzési bizonyíték lehet belső, külső és vegyes:
- a belső ellenőrzési bizonyítékok magukban foglalják a gazdálkodó szervezettől írásban vagy szóban kapott információkat;
- a külső könyvvizsgálati bizonyítékok harmadik féltől írásos formában szerzett információkat tartalmaznak;
- vegyes könyvvizsgálati bizonyítékok közé tartozik a gazdálkodó szervezettől írásban vagy szóban kapott és harmadik fél által írásban megerősített információ.
2. Az ellenőrzési bizonyíték lehet közvetlen vagy fordított:
- közvetlen bizonyíték - közvetlenül megerősíti a tett javaslat igazságát (helyességét);
- ellentétes bizonyíték - megerősíti az ellenkező javaslat megcáfolásával tett javaslat igazát (helyességét).
3. Az ellenőrzési bizonyíték lehet személyes (magyarázat) és tárgyi.
4. Az ellenőrzési bizonyíték lehet szóbeli vagy írásbeli. A dokumentumok és eskü alatt tett nyilatkozatok formájában nyújtott bizonyítékok általában megbízhatóbbak, mint a szóbeli tanúvallomások.
A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésének forrásai a következők:
- a gazdálkodó szervezet és harmadik felek elsődleges dokumentumai;
- gazdálkodó szervezet számviteli nyilvántartásai;
- pénzügyi elemzés eredményei gazdasági aktivitás gazdasági egység;
- a gazdálkodó szervezet alkalmazottainak és harmadik feleknek szóbeli nyilatkozatai;
- egy gazdálkodó szervezet egyes dokumentumainak összehasonlítása másokkal, valamint egy gazdálkodó szervezet dokumentumainak összehasonlítása harmadik felek dokumentumaival;
- a gazdálkodó szervezet vagyonának a gazdálkodó szervezet alkalmazottai által végzett leltárának eredményei;
- pénzügyi kimutatások.
A bizonyítékok minősége a forrásoktól függ. A legértékesebb könyvvizsgálati bizonyítéknak azokat a bizonyítékokat tekintjük, amelyeket a könyvvizsgáló közvetlenül az üzleti tranzakciók vizsgálata során szerzett meg.
A könyvvizsgálati bizonyíték típusától függetlenül annak megbízhatónak, elégségesnek és megfelelő jellegűnek kell lennie. Ezek elégségességét minden konkrét esetben a belső kontrollrendszer értékelése és az ellenőrzési kockázat mértéke alapján határozzák meg. Az objektív és ésszerű következtetés levonásához a könyvvizsgálónak elegendő mennyiségű minőségi bizonyítékot kell összegyűjtenie.
A könyvvizsgálati kockázat csökken, ha a könyvvizsgáló különféle forrásokból és különböző bemutatási formákban szerzett bizonyítékokat használ fel. Ha az egyik forrásból származó bizonyíték ütközik egy másik forrásból származó bizonyítékkal, a könyvvizsgálónak további könyvvizsgálati eljárásokat kell alkalmaznia az ütközés feloldására, és bíznia kell az összegyűjtött bizonyítékok megbízhatóságában és a levont következtetések érvényességében.
Ha a könyvvizsgáló szervezetet a gazdálkodó szervezet nem bocsátja hiánytalanul át a lényeges dokumentumokkal, és nem tud elegendő könyvvizsgálati bizonyítékot összegyűjteni bármely számla és (vagy) ügylet vonatkozásában, a könyvvizsgáló szervezet köteles ezt a jelentésben feltüntetni (írásos tájékoztatást az a gazdálkodó szervezet vezetése), és mérlegelheti a nem feltétlen pozitív könyvvizsgálói jelentés elkészítésének kérdését.
Az összegyűjtött bizonyítékokat a könyvvizsgáló munkadokumentumaiban tükrözi, amelyeket a számvitelszervezés és a belső ellenőrzés megszervezésének tanulmányozásáról, értékeléséről készült feljegyzések, valamint a tervezést, a végrehajtást, a végrehajtást tükröző nyomtatványok, táblázatok és jegyzőkönyvek formájában állítja össze. ellenőrzési eljárások eredményeinek bemutatása. A megszerzett bizonyítékokat az ellenőrzési jelentés elkészítéséhez használják fel.
Szövetségi könyvvizsgálati szabvány
(FSAD 7/2011)
"Könyvvizsgálati bizonyíték"
I. Általános rendelkezések
1. Ez a szövetségi könyvvizsgálati szabvány meghatározza a számviteli (pénzügyi) kimutatások (a továbbiakban: pénzügyi kimutatások) könyvvizsgálatának lefolytatására vonatkozó eljárás követelményeit a könyvvizsgáló szervezet, az egyéni könyvvizsgáló (a továbbiakban: könyvvizsgáló) kiválasztásában és végrehajtásában fennálló felelőssége tekintetében. könyvvizsgálati eljárások olyan információk megszerzésére, amelyek megerősítik vagy nem erősítik meg a pénzügyi kimutatások készítésének előfeltételeit, és amelyek alapján a könyvvizsgáló olyan következtetéseket von le, amelyek alapján a pénzügyi kimutatások megbízhatóságáról véleményt alkot (könyvvizsgálói bizonyíték). Egyes esetekben a könyvvizsgálati bizonyíték az információhiány lehet, ami kifejeződhet például abban, hogy az ellenőrzött jogalany vezetése megtagadja a könyvvizsgáló által kért magyarázatot.
2. A könyvvizsgálónak ki kell választania és végre kell hajtania az adott megbízásnak megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat, hogy olyan könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen, amely egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek:
a) megfelelő karakter, pl. a könyvvizsgálati bizonyíték minőségi értékelése, amely a pénzügyi kimutatások megbízhatóságára vonatkozó véleményalkotás alapjául szolgáló következtetések relevanciáját és megbízhatóságát jellemzi;
b) elegendőség, i.e. a könyvvizsgálati bizonyíték mennyiségi értékelése, attól függően, hogy a könyvvizsgáló hogyan értékeli a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításainak kockázatát (minél nagyobb a kockázat, annál több bizonyítékra van szükség), valamint az ilyen bizonyítékok minőségétől (minél magasabb a minősége, kevesebb bizonyítékra van szükség). Nagyszámú Az ellenőrzési bizonyíték önmagában nem kompenzálja annak rossz minőségét.
3. Az ellenőrzési bizonyítékok a következőket tartalmazzák:
a) az ellenőrzött szervezet dokumentumai és számviteli információi;
b) más forrásból származó információk. Különösen: az előző ellenőrzés során szerzett információk (feltéve, hogy a könyvvizsgáló meggyőződött arról, hogy az előző ellenőrzés óta nem történt olyan változás, amely befolyásolhatná ezen információk alkalmazhatóságát a jelenlegi ellenőrzés céljaira); tájékoztatást a könyvvizsgáló belső minőség-ellenőrzési eljárásainak eredményeiről, amelyek szabályozzák az új ügyfél felvételének vagy a meglévő ügyféllel való együttműködés folytatásának kérdését; személy által készített információ ill jogalany számvitelhez vagy könyvvizsgálathoz nem kapcsolódó szakértői értékelési szolgáltatás nyújtása, amelyet az ellenőrzött szervezet a pénzügyi kimutatások készítése során vesz igénybe (a továbbiakban: az ellenőrzött szervezet vezetési szakértője).
4. A könyvvizsgálónak olyan könyvvizsgálati bizonyítékot kell beszereznie, amely megerősíti vagy nem erősíti meg a pénzügyi kimutatások (a könyvvizsgált jogalany vezetésének explicit vagy implicit formában a számviteli tételek elismerésére, értékelésére és közzétételére vonatkozó nyilatkozatai) elkészítésére vonatkozó alábbi feltételeket. a pénzügyi kimutatások):
a) a pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételei hasonló üzleti ügyletek csoportjaira, eseményekre és a gazdasági élet egyéb tényeire vonatkozóan:
esemény - a könyvelésben tükröződő üzleti tranzakciók, események és a gazdasági élet egyéb tényei ténylegesen megtörténtek és az ellenőrzött szervezet tevékenységéhez kapcsolódnak;
teljesség - tükröződik benne minden üzleti tranzakció, esemény és a gazdasági élet egyéb ténye, amely a számvitelben tükröződik;
pontosság - az üzleti tranzakciókkal, eseményekkel és a gazdasági tevékenység egyéb tényeivel kapcsolatos, a számvitelben megjelenő összegek és egyéb adatok megfelelően tükröződnek;
a megfelelő időszakhoz való hozzárendelés - az üzleti tranzakciók, események és a gazdasági élet egyéb tényei a megfelelő beszámolási időszakban tükröződnek;
besorolás - az üzleti tranzakciókat, eseményeket és a gazdasági élet egyéb tényeit tükrözik a vonatkozó számviteli számlák;
b) a számviteli számlák beszámolási időszak végi egyenlegeivel kapcsolatos pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételei:
létezés - a számvitelben tükröződő eszközök, források és tőke ténylegesen léteznek;
jogok és kötelezettségek - az ellenőrzött jogalany rendelkezik a megjelenített eszközökkel kapcsolatos jogokkal vagy ellenőrzi azokat, és a megjelenített kötelezettségek pontosan az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit jelentik;
teljesség - minden elszámolásra kötelezett eszköz, kötelezettség és tőke megjelenik benne;
értékelés és felosztás – az eszközök, kötelezettségek és saját tőke megfelelő összegben szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban, és az ebből eredő értékeléseket és allokációs kiigazításokat helyesen tükrözik;
c) a pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételei az információk bemutatására és közzétételére vonatkozóan:
esemény, jogok és kötelezettségek - a pénzügyi kimutatásokban szereplő üzleti ügyletek, események és a gazdasági élet egyéb tényei ténylegesen megtörténtek, és az ellenőrzött szervezet tevékenységéhez kapcsolódnak;
teljesség - minden olyan üzleti tranzakció, esemény és a gazdasági élet egyéb ténye szerepel, amelyet a pénzügyi kimutatásokban szerepeltetni kell;
besorolás és egyértelműség - a pénzügyi információk helyesen kerülnek bemutatásra és leírásra, és az abban közölt üzleti tranzakciók, események és a gazdasági élet egyéb tényei érthető formában tükröződnek;
Pontosság és értékelés – a pénzügyi és egyéb információkat tisztességesen és megfelelő mennyiségben teszik közzé.
A könyvvizsgáló megváltoztathatja a pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételeinek e bekezdésben meghatározott csoportosítását. Például a pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételei azonos típusú üzleti ügyletek csoportjaira, eseményekre és a gazdasági élet egyéb tényeire vonatkozóan kombinálhatók a számviteli számlák egyenlegével kapcsolatos pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételeivel. a jelentési időszak vége.
5. Az ellenőrzési bizonyítékot a könyvvizsgálónak elsősorban az ellenőrzés során végzett könyvvizsgálati eljárásokból kell gyűjtenie.
6. A könyvvizsgálói bizonyítékot a könyvvizsgáló összességében, nem egyedileg mérlegeli. Ugyanakkor rendszerint nagyobb bizalom érhető el, ha különböző forrásokból származó konzisztens vagy eltérő jellegű könyvvizsgálati bizonyítékokat veszünk figyelembe. Például az ellenőrzött gazdálkodó egységtől független forrásból nyert alátámasztó információk növelhetik a könyvvizsgáló bizonyosságát a gazdálkodó egység által készített információkból (számviteli adatok, értekezletek jegyzőkönyvei, vezetői nyilatkozatok stb.) szerzett könyvvizsgálati bizonyítékok révén.
II. Ellenőrzési eljárások és ellenőrzési bizonyítékként használt információk
7. A könyvvizsgálónak könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie kockázatértékelési eljárások és további könyvvizsgálati eljárások végrehajtásával, amelyek a következőkből állnak:
a szövetségi könyvvizsgálati standardok követelményeivel összhangban vagy a könyvvizsgáló szakmai megítélése alapján végzett ellenőrzések tesztjei;
Alapvető vizsgálati eljárások, beleértve a részletes teszteket és az analitikai alapvizsgálati eljárásokat.
8. A könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez a könyvvizsgáló a következő könyvvizsgálati eljárásokat alkalmazhatja: lekérdezés, ellenőrzés, megfigyelés, megerősítés, újraszámítás, újrafutás, elemző eljárások vagy ezek kombinációi.
9. A könyvvizsgáló az ellenőrzési lekérdezési eljárás lefolytatása során hozzáértő (kapcsolódó és nem kapcsolódó) személyekkel veszi fel a kapcsolatot pénzügyi tevékenységek), akik az ellenőrzött jogalany alkalmazottai, vagy nem az ellenőrzött jogalany alkalmazottai, a könyvvizsgálót érdeklő üggyel kapcsolatban, és értékeli a fellebbezésre adott válaszaikat.
10. Megkereséskor a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a következőket:
a) a vizsgálat gyakran kiegészít más ellenőrzési eljárásokat;
b) a kérelmek lehetnek formális írásbeliek és informális szóbeliek;
c) a megkeresésre adott válaszok olyan információkat szolgáltathatnak a könyvvizsgálónak, amelyekkel korábban nem rendelkezett, vagy amelyek megerősítik a már megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat. A kérésre adott válaszok azonban olyan információkat szolgáltathatnak, amelyek jelentősen eltérnek a könyvvizsgáló által korábban kapott információktól. Egyes esetekben a megkeresésekre adott válaszok alapot adhatnak a könyvvizsgálónak a meglévő könyvvizsgálati eljárások megváltoztatásához vagy további eljárások végrehajtásához;
d) az ellenőrzött jogalany vezetésének szándékaira és terveire vonatkozó megkeresések során a válaszban kapott információ elégtelen lehet. Az ellenőrzött jogalany vezetésének szándékainak és terveinek megerősítéséhez a könyvvizsgálónak világosan meg kell értenie az ellenőrzött jogalany vezetésének szándékainak és terveinek múltbeli megvalósítását, az adott cselekvési mód kiválasztásával kapcsolatos érveket, valamint az ellenőrzött jogalany vezetésének képessége a meghozott választás következetes végrehajtására;
e) a szóbeli megkeresésre adott válaszokat szükség esetén az ellenőrzött jogalany vezetésének, vagy adott esetben az ellenőrzött jogalany tulajdonosának képviselőinek írásbeli nyilatkozatával kell megerősíteni;
f) miközben könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltat, beleértve a hibás állítás meglétét, maga a lekérdezés általában nem nyújt elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás hiányára vagy a kontrollok működési hatékonyságára vonatkozóan.
11. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói ellenőrzési eljárás lefolytatása során megvizsgálja az ellenőrzött által készített, illetve az ellenőrzött szervezet által külsőleg átvett papíron vagy elektronikus adathordozón lévő nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint fizikai ellenőrzést is végez. tárgyi eszközök. Az ellenőrzések tesztjeként végzett ellenőrzésre példa a feljegyzések és dokumentumok áttekintése azok jogosultságának megállapítása érdekében.
12. Az ellenőrzés során a könyvvizsgálónak a következőket kell figyelembe vennie:
a) az egyes dokumentumok közvetlen könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltathatnak egy eszköz meglétére vonatkozóan, de az ilyen dokumentumok betekintése nem minden esetben szolgáltathat könyvvizsgálati bizonyítékot az eszközhöz fűződő jogokra vagy annak értékelésére vonatkozóan (például részvények, kötvények);
b) a végrehajtott szerződés ellenőrzése könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltathat az ellenőrzött gazdálkodó egység által alkalmazott számviteli politikákra vonatkozóan (például a bevételek elszámolására vonatkozóan);
c) a tárgyi eszközök vizsgálata megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltathat azok létezésére vonatkozóan, de nem feltétlenül a gazdálkodó egység tulajdonjogára, vagy a gazdálkodó egységnek az eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségeire, vagy az ilyen eszközök értékelésére vonatkozóan;
d) az egyes vagyonegységek ellenőrzése főszabály szerint ezen eszközök leltározása során történik.
13. A könyvvizsgáló az ellenőrzési megfigyelési eljárás végrehajtásakor megvizsgálja a mások által végzett folyamatot vagy eljárást. Példa a megfigyelésre a könyvvizsgálónak az alábbiakról szóló tanulmánya: az ellenőrzött jogalany személyzete által végzett leltárszámlálás; az ellenőrzött jogalany személyzete által végzett ellenőrzési tevékenységek.
14. A megfigyelés során a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, hogy miközben egy folyamat vagy eljárás végrehajtására vonatkozó könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltat, az ellenőrzési eljárás időben csak a végrehajtás időpontjára korlátozódik, valamint azt is, hogy a megfigyelés ténye befolyásolhatja az ellenőrzési eljárás lefolytatását.folyamat vagy eljárás.
15. Az ellenőrzés megerősítési eljárása során a könyvvizsgáló közvetlenül harmadik féltől szerzi be a könyvvizsgálati bizonyítékot, írásos válasz formájában papíron vagy elektronikus adathordozón. A külső megerősítéseket különösen a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésére használják:
a) a számviteli számlák egyenlegére vagy annak alkotóelemeire vonatkozó pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltételeinek ellenőrzésekor;
b) az ellenőrzött jogalany harmadik felekkel kötött szerződéseinek feltételeivel, beleértve azok módosításait, vagy üzleti ügyleteivel kapcsolatban;
c) hiányzás különleges körülmények nem tükröződik a szerződésben, ami hatással lehet a bevétel elszámolására.
16. Az újraszámítás ellenőrzési eljárása során a könyvvizsgáló ellenőrzi az elsődleges számviteli és egyéb bizonylatokban, nyilvántartásokban szereplő számtani számítások pontosságát. Az újraszámítás történhet manuálisan vagy automatikusan.
17. Az ismételt ellenőrzési eljárás lefolytatása során a könyvvizsgáló önállóan hajtja végre azt az eljárást vagy ellenőrzési tevékenységet, amelyet eredetileg az ellenőrzött szervezet belső kontrollrendszerének keretében végzett.
18. Az elemző eljárások végrehajtásakor a könyvvizsgáló értékel pénzügyi információ pénzügyi és nem pénzügyi adatok közötti kapcsolatok elemzése alapján. Az analitikai eljárások magukban foglalják az azonosított eltérések és összefüggések tanulmányozását is, amelyek ellentmondanak más információknak, vagy jelentősen eltérnek az előre jelzett adatoktól.
19. A könyvvizsgálati eljárások kiválasztása és végrehajtása során a könyvvizsgálónak meg kell győződnie a könyvvizsgálati bizonyítékként használt információk relevanciájáról és megbízhatóságáról.
20. A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, hogy:
a) a könyvvizsgálati bizonyítékként felhasznált információk relevanciája logikusan kapcsolódik a könyvvizsgálati eljárás céljához, és befolyásolja azt, és adott esetben kapcsolódik a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjához. Az ellenőrzési bizonyítékként használt információk relevanciáját befolyásolhatja a tesztelés iránya. Például olyan esetekben, amikor az ellenőrzési eljárás célja a túlzás észlelése tartozás A létezés vagy a becslés szempontjából megfelelő ellenőrzési eljárás a szállítói tartozás egyenlegének tesztelése. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzési eljárás célja a fennállás vagy értékelés előfeltételei tekintetében a fizetendő számlák alulértékeltségének azonosítása, megfelelő ellenőrzési eljárás a későbbi kifizetések, a kifizetetlen számlák, a szállítók (vállalkozók) cselekményeinek, a fizetendő összegek ellenőrzése. kellékek;
b) ugyanazok a könyvvizsgálati eljárások olyan könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltathatnak, amely a pénzügyi kimutatások egyes állításai tekintetében megfelelő, de más állítások tekintetében nem megfelelő. Például a behajtással kapcsolatos nyilvántartások, dokumentumok ellenőrzése kintlévőség a beszámolási időszak lejárta után könyvvizsgálati bizonyítékot tud szolgáltatni a követelések fennállására és értékelésére vonatkozóan, de nem feltétlenül az adott időszakhoz való hozzárendelés alapjára vonatkozóan. Hasonlóképpen, az egyik számviteli állításról (például a készletek meglétéről) vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték beszerzése nem helyettesítheti egy másik állításra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték beszerzését (például ugyanazon készletek mérését). Mindazonáltal a különböző forrásokból vagy eltérő természetű könyvvizsgálati bizonyítékok relevánsak lehetnek ugyanazon számviteli állítás vonatkozásában;
c) A kontrollok tesztjeinek tervezése a releváns könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése érdekében magában foglalja az ellenőrzési teljesítményparaméterek (jellemzők vagy attribútumok) azonosítását, amelyek a működésüket jellemeznék, valamint olyan ellenőrzési eltérési paramétereket, amelyek a várttól eltérő ellenőrzési teljesítményt jeleznek. Az ilyen paraméterek meglétét vagy hiányát a könyvvizsgáló utólag ellenőrizheti;
d) az érdemi tesztelési eljárások kidolgozása magában foglalja a könyvvizsgálati eljárás célja szempontjából releváns paraméterek azonosítását, amelyek a pénzügyi kimutatások auditált előfeltételének torzulását jelezhetik.
21. Az ellenőrzési bizonyítékként használt információk megbízhatósága a következőktől függ: az információ forrása; az információ természete; az információ megszerzésének körülményei, beleértve az előkészítés és tárolás ellenőrzésének módját. Például előfordulhat, hogy a független külső forrásból beszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok nem megbízhatóak, ha az adott forrásból hiányzik a tudás vagy az objektivitás.
22. A könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóságának értékelésekor a könyvvizsgálónak általában a következőket kell figyelembe vennie:
a) megbízhatóbbak-e az ellenőrzött jogalanyon kívüli független forrásból származó könyvvizsgálati bizonyítékok (harmadik felek megerősítései, elemzői jelentések, összehasonlítható adatok a versenytársakról stb.);
b) a belső forrásból beszerzett könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha az ellenőrzött szervezet megfelelő kontrolljai, beleértve az információk előkészítését és tárolását, hatékonyan működnek;
c) a könyvvizsgáló által közvetlenül (például egy kontroll alkalmazásának megfigyelésével) megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint a közvetetten vagy logikus következtetéseken alapuló (például egy kontroll alkalmazására vonatkozó megkeresés alapján) szerzett könyvvizsgálati bizonyíték;
d) a papíron vagy elektronikus úton megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint a szóban megszerzett;
e) az eredeti dokumentumok által szolgáltatott ellenőrzési bizonyítékok megbízhatóbbak, mint a dokumentumok másolatai által szolgáltatott ellenőrzési bizonyítékok, amelyek megbízhatósága függhet az elkészítésének és tárolásának ellenőrzésétől.
23. Ha a könyvvizsgálati bizonyítékként használt információt az ellenőrzött jogalany vezetésének szakértőjének részvételével készítették el, a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat céljaihoz szükséges mértékben:
a) felméri az ellenőrzött szervezet vezetési szakértőjének kompetenciáját, készségeit és objektivitását;
b) megérteni, mi volt az ellenőrzött jogalany vezetési szakértőjének munkája;
c) gondoskodik arról, hogy a vezetés szakértőjének munkája megfelelő jellegű legyen a vonatkozó számviteli állítás könyvvizsgálati bizonyítékaként való felhasználására.
Példák azokra a kérdésekre, amelyeket a könyvvizsgáló mérlegelhet a vezetési szakértő munkájának vizsgálatakor, a jelen standard függelékében található.
24. Ha a könyvvizsgálati eljárások végrehajtása során az ellenőrzött szervezet által készített információkat használnak fel, a könyvvizsgálónak értékelnie kell, hogy ezek az információk megbízhatóak-e, pl. pontos, teljes és kellően részletes az ellenőrzési célokra. Például abban az esetben, ha a könyvvizsgáló úgy dönt, hogy az ellenőrzött gazdálkodó egység standard árakra és rögzített értékesítési volumenre vonatkozó adatait használja fel a bevétel ellenőrzése során, először meg kell győződnie arról, hogy a standard árak mennyire pontosak, és mennyire teljesek és pontosak a nyilvántartott értékesítési mennyiségek. Amikor a könyvvizsgáló úgy dönt, hogy tesztel egy sokaságot (például kifizetéseket) egy adott jellemző (például felhatalmazás) tekintetében, akkor a könyvvizsgálónak gondoskodnia kell arról, hogy a sokaság, amelyből a tételeket a tesztelésre kiválasztották, teljes legyen. Abban az esetben, amikor elemzési eljárások végzése során pénzügyi eredmény A gazdálkodó egység tevékenységeinek vizsgálatakor a könyvvizsgáló úgy dönt, hogy az adott gazdálkodó egység által készített információkat belső ellenőrzési célokra használja fel (például belső ellenőri jelentések), a könyvvizsgálónak gondoskodnia kell arról, hogy az információk pontosak és részletesek legyenek a könyvvizsgálati célokra.
25. Az ellenőrzött jogalany által készített és a könyvvizsgálati eljárások végrehajtása során felhasznált információk teljességére és pontosságára vonatkozó könyvvizsgálati bizonyítékot a könyvvizsgáló szerezheti be:
a) az információ tárgyát képező folyamatban lévő könyvvizsgálati eljárásokkal egyidejűleg, feltéve, hogy az ilyen jellegű könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése magának a könyvvizsgálati eljárásnak a részét képezi;
b) ezen információk elkészítése és feldolgozása feletti ellenőrzési eszközök tesztelésével;
c) további ellenőrzési eljárások eredményeként.
26. Ha az egyik forrásból beszerzett könyvvizsgálati bizonyíték nincs összhangban a másik forrásból származó könyvvizsgálati bizonyítékkal, vagy a könyvvizsgálónak kétségei vannak a könyvvizsgálati bizonyítékként felhasználandó információk megbízhatóságával kapcsolatban, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy a könyvvizsgálati eljárásokat hogyan kell módosítani vagy kiegészíteni. az inkonzisztencia vagy a kétség megszüntetése érdekében. Ezen túlmenően a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a helyzetnek a könyvvizsgálat egyéb vonatkozásaira gyakorolt hatását.
27. A könyvvizsgálói eljárások kiválasztása és végrehajtása során a könyvvizsgálónak a következő körülményeket kell figyelembe vennie:
a) az ellenőrzött szervezet egyes számviteli adatai vagy egyéb információi csak elektronikus formában vagy csak meghatározott időpontban állnak rendelkezésre (például ha egy szervezet elektronikus kereskedelemmel foglalkozik, akkor az elsődleges bizonylatok (termékszállítási megbízások, számlák) ) elektronikus üzenet formájában bocsátják ki);
b) bizonyos típusú információk elektronikus formában bizonyos idő elteltével elérhetetlenek lehetnek (például amikor az elektronikus fájlok megváltoznak, és nem mentik a biztonsági másolatokat). Ebben az esetben a könyvvizsgálónak meg kell állapodnia az ellenőrzött szervezettel a könyvvizsgálati eljárások lefolytatásához szükséges információk megőrzéséről, vagy a könyvvizsgálati eljárásokat olyan időpontban kell elvégeznie, amikor a vonatkozó információ rendelkezésre áll.
III. A tesztelendő elemek kiválasztása a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzéséhez
28. A kontrollmechanizmusok és a részletes tesztek kidolgozása során a könyvvizsgálónak olyan módszereket kell kidolgoznia a tesztelendő tételek kiválasztására, amelyek hatékonyak az ellenőrzés szempontjából. Egy teszt akkor tekinthető könyvvizsgálati szempontból eredményesnek, ha végrehajtása eredményeként megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereznek, amely a már megszerzett vagy beszerezni tervezett könyvvizsgálati bizonyítékot figyelembe véve elegendőnek tekinthető a könyvvizsgálat céljaira. . A tesztelésre szánt elemek kiválasztásakor a könyvvizsgálónak a jelen standard 18–21. bekezdésével összhangban biztosítania kell a könyvvizsgálati bizonyítékként használt információk relevanciáját és megbízhatóságát.
29. A könyvvizsgáló a következő módszereket használhatja a tesztelésre szánt elemek kiválasztására:
a) az összes elem kiválasztása (teljes ellenőrzés);
b) meghatározott (bizonyos) elemek kiválasztása;
c) auditminta készítése.
30. A tesztelési elemek kiválasztásához egy módszer vagy több módszer kombinációjának megválasztása a következőktől függ: konkrét körülmények (a lényeges hibás állítások kockázata az auditált pénzügyi kimutatások elkészítésének előfeltevésével kapcsolatban stb.); a módszer gyakorlati megvalósíthatósága; a módszer hatékonysága.
31. Egy számviteli számlán (vagy a sokaságon belüli rétegen) hasonló üzleti tranzakciók vagy forgalom csoportjára vonatkozóan teljes körű ellenőrzést végeznek. A teljes ellenőrzést általában részletes tesztek végrehajtásakor alkalmazzák, ha:
a) a halmaz kis számú, nagy értékű elemből áll;
b) jelentős kockázat áll fenn, és a tesztelésre szánt tételek kiválasztásának egyéb módszerei nem szolgáltatnak elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot;
c) az információs rendszer által automatikusan végrehajtott számítások vagy egyéb folyamatok ismétlődő jellegűek, ami költséghatékonysá teszi a folyamatos ellenőrzést.
Sweep tesztet általában nem használnak a kontrollok tesztelésekor.
32. A könyvvizsgálónak az elemek összességéből meghatározott (meghatározott) elemek kiválasztásáról szóló döntés meghozatalakor az ellenőrzött jogalany tevékenységének, a lényeges hibás állítás értékelt kockázatainak, valamint a vizsgált sokaság jellemzőinek ismeretéből kell kiindulnia. . A könyvvizsgáló szakmai megítélése alapján meghatározott (meghatározott) elemek kiválasztása a mintavételezéssel nem összefüggő kockázatokat rejt magában.
33. A kiválasztott konkrét (bizonyos) elemek lehetnek:
a) nagy értékű elemek vagy úgynevezett kulcsfontosságú mintaelemek (például gyanús, szokatlan, különösen veszélyeztetett vagy korábban hibás elemek);
b) egy bizonyos bekerülési értéket meghaladó elemek, amelyek többsége ellenőrizhetővé válik teljes összeg számviteli számlán vagy hasonló üzleti tranzakciók csoportjában elért forgalom;
c) bizonyos információk megszerzésére szolgáló elemek (például az ellenőrzött szervezet tevékenységének jellemzőire, az üzleti tranzakciók jellegére vonatkozó információk).
34. A konkrét (bizonyos) elemek kiválasztásának módszere alkalmazásakor a könyvvizsgálónak szem előtt kell tartania, hogy egy számviteli számla vagy hasonló üzleti tranzakciók csoportjának forgalmán belül meghatározott (bizonyos) elemek kiválasztása nem minősül könyvvizsgálati mintának. Az ezzel a módszerrel kiválasztott elemekre alkalmazott eljárások eredményeiből származó következtetések nem terjeszthetők ki a teljes sokaságra; Ennek megfelelően az egyes (bizonyos) elemek tesztelése nem nyújt könyvvizsgálati bizonyítékot a sokaság többi részére vonatkozóan.
Bevezetés
1. Ez a szövetségi ellenőrzési szabály (szabvány), amelyet figyelembe vettek nemzetközi szabványok könyvvizsgálat, egységes követelményeket állapít meg a pénzügyi (számviteli) kimutatások ellenőrzése során beszerezendő bizonyítékok mennyiségére és minőségére, valamint a bizonyítékok megszerzésére irányuló eljárásokra vonatkozóan.
2. A könyvvizsgáló szervezetnek és az egyéni könyvvizsgálónak (a továbbiakban: könyvvizsgáló) elegendő és megfelelő bizonyítékot kell beszereznie ahhoz, hogy a könyvvizsgálói véleményt megalapozó ésszerű következtetéseket lehessen megfogalmazni.
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
3. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése a belső kontrollok és a szükséges alapvető eljárások egy sor tesztje eredményeként történik. Egyes helyzetekben a bizonyítékokat kizárólag érdemi eljárások útján lehet megszerezni.
4. A könyvvizsgálati bizonyíték a könyvvizsgáló által az ellenőrzés során megszerzett információ, valamint ezen információk elemzésének eredménye, amelyen a könyvvizsgáló véleménye alapul. Az ellenőrzési bizonyítékok közé tartoznak különösen a pénzügyi (számviteli) kimutatások alapjául szolgáló elsődleges dokumentumok és számviteli nyilvántartások, valamint az ellenőrzött szervezet felhatalmazott alkalmazottainak írásbeli magyarázatai és különböző forrásokból (harmadik féltől) szerzett információk.
5. A belső kontrollok tesztjei olyan tevékenységeket jelentenek, amelyeket a számviteli és belső kontrollrendszerek megfelelő kialakítására és hatékonyságára vonatkozó ellenőrzési bizonyíték megszerzésére végeznek.
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
6. Alapos tesztelési eljárásokat végeznek annak érdekében, hogy könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzenek a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításairól. Ezeket az ellenőrzési eljárásokat a következő formákban hajtják végre:
részletes tesztek, amelyek értékelik a tranzakciók és egyenlegek számviteli számlákon történő rögzítésének helyességét;
elemző eljárások.
Elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték
7. Az elégségesség és a megfelelőség fogalma egymással összefügg, és a belső kontrollok és az alapos ellenőrzési eljárások tesztjéből nyert könyvvizsgálati bizonyítékokra vonatkozik. Az elégségesség a könyvvizsgálati bizonyíték mennyiségi mérőszáma. A megfelelő karakter a könyvvizsgálati bizonyíték minőségi oldala, amely meghatározza annak konzisztenciáját a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének konkrét előfeltevésével és megbízhatóságát. A könyvvizsgáló általában szükségesnek tartja, hogy olyan könyvvizsgálati bizonyítékokra támaszkodjon, amelyek csak egy adott következtetés alátámasztására szolgálnak bizonyítékokkal, nem pedig kimerítőek, és gyakran különböző forrásokból vagy eltérő tartalmú dokumentumokból gyűjt könyvvizsgálati bizonyítékokat ugyanazon üzleti tranzakció alátámasztása érdekében. vagy csoportosítson hasonló üzleti tranzakciókat.
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
8. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói vélemény kialakítása során általában nem vizsgálja meg az ellenőrzött vállalkozás összes üzleti ügyletét, mivel a beszámolóban a pénzeszközök egyenlegének, a hasonló üzleti tranzakciók csoportjának, illetve a belső üzleti tranzakcióknak a helyességére vonatkozó következtetéseket von le. az ellenőrzések döntéseken vagy szelektív módon végrehajtott eljárásokon alapulhatnak.
9. A következő tényezők befolyásolják a könyvvizsgáló megítélését arról, hogy mi minősül elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítéknak:
könyvvizsgálati értékelés a könyvvizsgálati kockázat természetéről és nagyságáról mind a pénzügyi (számviteli) kimutatások, mind a számviteli számlák egyenlegeinek vagy hasonló üzleti tranzakciók szintjén;
a számviteli és belső kontrollrendszerek jellege, valamint a belső kontrollok kockázatértékelése;
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
az auditált tétel lényegességét a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban;
korábbi ellenőrzések során szerzett tapasztalat;
az ellenőrzési eljárások eredményei, beleértve a csalás vagy hiba lehetséges észlelését;
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
az információ forrása és megbízhatósága.
10. Amikor a belső kontrollok tesztjei segítségével könyvvizsgálati bizonyítékot szerez, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy ez a bizonyíték elegendő és megfelelő-e a belső kontrollok kockázati szintjének értékeléséhez.
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
11. A számviteli és belső kontrollrendszerek értékelési tárgyai, amelyekre vonatkozóan a könyvvizsgáló könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjt, a következők:
szervezés - olyan számviteli és belső kontrollrendszerek kialakítása, amelyek biztosítják a lényeges hibás állítások megelőzését és (vagy) felderítését, valamint kijavítását;
működése - a számviteli és belső kontrollrendszerek hatékonysága az adott időszakban.
12. Amikor érdemi könyvvizsgálati eljárásokkal szerzi be a könyvvizsgálati bizonyítékot, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell e bizonyítékok elégségességét és megfelelőségét, valamint a belső kontrollok tesztelése során szerzett bizonyítékokat a pénzügyi kimutatások elkészítése során tett állítások megerősítésére.
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
13. Pénzügyi (számviteli) kimutatások készítésének előfeltételei - az ellenőrzött szervezet vezetőségének kifejezett vagy implicit formában tett, a pénzügyi (számviteli) kimutatásban megjelenített nyilatkozatai. Ezek az előfeltételek magukban foglalják a következő elemeket:
létezés - a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban tükröződő eszköz vagy kötelezettség megléte egy adott időpontban;
jogok és kötelezettségek - a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban szereplő eszköz vagy kötelezettség egy adott időpontban az ellenőrzött jogalany tulajdonjoga;
esemény - az ellenőrzött jogalany tevékenységéhez kapcsolódó üzleti ügylet vagy esemény, amely a tárgyidőszakban történt;
teljesség - a számviteli nyilvántartásban nem szereplő eszközök, kötelezettségek, üzleti tranzakciók vagy események, illetve fel nem tárt számviteli tételek hiánya;
értékelés - tükrözés a megfelelő pénzügyi (számviteli) kimutatásokban könyv szerinti értéke eszköz vagy kötelezettség;
pontos mérés - egy üzleti tranzakció vagy esemény összegének tükrözésének pontossága a bevételek vagy kiadások megfelelő időszakhoz való hozzárendelésével;
bemutatása és közzététele - az eszköz vagy kötelezettség magyarázata, besorolása és leírása a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban való megjelenítésének szabályai szerint.
14. A könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése általában a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének minden szempontjának figyelembevételével történik. Az egyik állításra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték, mint például a leltár megléte, nem ellensúlyozza a másik állításra, például értékelésre vonatkozó könyvvizsgálati bizonyítékok hiányát. Az ellenőrzési eljárások jellege, időzítése és mértéke alapvetően az ellenőrzött helyiségtől függ. A tesztek során a könyvvizsgáló egynél több állításra vonatkozó bizonyítékot szerezhet, például egy követelés beszedésének tesztelésekor könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet mind annak létezésére, mind értékére (értékelésére).
15. Az ellenőrzési bizonyítékok megbízhatósága a forrástól (belső vagy külső) és a bemutatás formájától (vizuális, dokumentum vagy szóbeli) függ. A könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóságának értékelésekor az adott helyzettől függően a következőkből indulunk ki:
a külső forrásból (harmadik féltől) szerzett könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóbbak, mint a belső forrásokból származó bizonyítékok;
a belső forrásokból származó ellenőrzési bizonyítékok megbízhatóbbak, ha a meglévő számviteli és belső kontrollrendszerek hatékonyak;
A közvetlenül a könyvvizsgáló által gyűjtött könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint az ellenőrzött jogalanytól szerzett bizonyíték;
A dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok formájában megjelenő könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóbbak, mint a szóban előadott nyilatkozatok.
16. Az ellenőrzési bizonyíték meggyőzőbb, ha különböző forrásokból származik, eltérő tartalommal rendelkezik, és nem mond ellent egymásnak. Ilyen esetekben a könyvvizsgáló többet tud nyújtani magas fokozat bizonyosságot ahhoz képest, amelyet a könyvvizsgálati bizonyítékok elkülönített figyelembevételével kapnánk. Ezzel szemben, ha az egyik forrásból beszerzett könyvvizsgálati bizonyíték nincs összhangban a másik forrásból származóval, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy milyen további eljárásokat kell végrehajtani az eltérés okainak meghatározásához.
17. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésével kapcsolatos költségeket a megszerzett információ hasznosságával. A munka összetettsége és költsége azonban nem elegendő ok a szükséges eljárás elvégzésének megtagadására.
18. Ha komoly kétségek merülnek fel az üzleti tranzakciók pénzügyi (számviteli) kimutatásokban való tükrözésének megbízhatóságával kapcsolatban, a könyvvizsgálónak meg kell próbálnia elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az ilyen kétségek kiküszöbölésére. Ha nem lehetséges elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték beszerzése, a könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell nyilvánítania, vagy vissza kell utasítania a véleményt.
Eljárások az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésére
19. A könyvvizsgáló az alábbi érdemi eljárások elvégzésével szerzi be a könyvvizsgálati bizonyítékot: ellenőrzés, megfigyelés, lekérdezés, megerősítés, újraszámítás (az ellenőrzött jogalany számtani számításainak ellenőrzése) és elemző eljárások. Ezen eljárások időtartama különösen a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésére szánt időszaktól függ.
20. Az ellenőrzés az iratok, dokumentumok vagy tárgyi eszközök vizsgálata. Az iratok és dokumentumok vizsgálata során a könyvvizsgáló annak jellegétől és forrásától, valamint a feldolgozása feletti belső kontrollok hatékonyságától függően változó megbízhatóságú könyvvizsgálati bizonyítékot szerez be.
A különböző fokú megbízhatósági okmányos könyvvizsgálati bizonyítékok közé tartoznak:
harmadik felek által létrehozott és birtokolt dokumentált audit bizonyítékok (külső információk);
harmadik felek által létrehozott, de az ellenőrzött szervezet birtokában lévő könyvvizsgálati bizonyítékok (külső és belső információk);
az ellenőrzött által létrehozott és birtokolt dokumentált ellenőrzési bizonyíték (belső információ).
A gazdálkodó egység tárgyi eszközeinek vizsgálata megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltat a létezéséről, de nem feltétlenül a tulajdonjogáról vagy az értékeléséről.
(az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével módosított)
21. A megfigyelés egy mások által végrehajtott folyamat vagy eljárás könyvvizsgáló általi nyomon követése (például a könyvvizsgáló megfigyeli az ellenőrzött gazdálkodó egység alkalmazottai által végzett leltárszámlálást, vagy olyan belső ellenőrzési eljárások teljesítményének nyomon követését, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre okirati bizonyíték könyvvizsgálat).
22. A lekérdezés az ellenőrzött jogalanyon belüli vagy kívüli hozzáértő személyektől való információkeresés. Az űrlapon benyújtott kérelem lehet harmadik feleknek címzett hivatalos írásbeli megkeresés, vagy az ellenőrzött jogalany alkalmazottaihoz intézett nem hivatalos szóbeli kérdés. A megkeresésekre (kérdésekre) adott válaszok olyan információkkal szolgálhatnak a könyvvizsgáló számára, amelyekkel korábban nem rendelkezett, vagy amelyek könyvvizsgálati bizonyítékot támasztanak alá.
23. A visszaigazolás a ben foglalt információkérésre adott válasz számviteli nyilvántartások(például a könyvvizsgáló általában közvetlenül az adósoktól kér visszaigazolást a követelésekről).
24. Az újraszámítás a számtani számítások pontosságának ellenőrzése ben elsődleges dokumentumokés a számviteli nyilvántartások vagy a független számításokat végző könyvvizsgáló.
25. Az analitikai eljárások a könyvvizsgálóhoz beérkezett információk elemzését és értékelését, az ellenőrzött szervezet legfontosabb pénzügyi és gazdasági mutatóinak tanulmányozását jelentik a számviteli nyilvántartásokban szokatlan és (vagy) helytelenül megjelenített üzleti tranzakciók azonosítása érdekében, valamint azonosítani az ilyen hibák és torzulások okait.
Jóváhagyott
kormányhatározat
2002. szeptember 23-án kelt 696. sz
Bevezetés
1. Ez a nemzetközi könyvvizsgálati standardok figyelembevételével kidolgozott szövetségi könyvvizsgálati szabály (standard) egységes követelményeket állapít meg a pénzügyi (számviteli) kimutatások könyvvizsgálata során megszerzendő bizonyítékok mennyiségére és minőségére, valamint a könyvvizsgálói eljárásokra vonatkozóan. bizonyítékot szerezni.
2. A könyvvizsgáló szervezetnek és az egyéni könyvvizsgálónak (a továbbiakban: könyvvizsgáló) elegendő és megfelelő bizonyítékot kell beszereznie ahhoz, hogy a könyvvizsgálói vélemény alapjául szolgáló ésszerű következtetéseket lehessen megfogalmazni (módosított záradék, 2004. október 27-én hatályba lépett a könyvvizsgálói vélemény alapján). Az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i rendelete, N 532, lásd az előző kiadást).
3. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése a belső kontrollok és a szükséges alapvető eljárások egy sor tesztje eredményeként történik. Egyes helyzetekben a bizonyítékokat kizárólag érdemi eljárások útján lehet megszerezni.
4. A könyvvizsgálati bizonyíték a könyvvizsgáló által az ellenőrzés során megszerzett információ, valamint ezen információk elemzésének eredménye, amelyen a könyvvizsgáló véleménye alapul. Az ellenőrzési bizonyítékok közé tartoznak különösen a pénzügyi (számviteli) kimutatások alapjául szolgáló elsődleges dokumentumok és számviteli nyilvántartások, valamint az ellenőrzött szervezet felhatalmazott alkalmazottainak írásbeli magyarázatai és különböző forrásokból (harmadik féltől) szerzett információk.
5. A belső kontrollok tesztjei azok a tevékenységek, amelyeket a számviteli és belső ellenőrzési rendszerek megfelelő megszervezésére és működésének hatékonyságára vonatkozó ellenőrzési bizonyíték megszerzésére hajtanak végre (módosított záradék, 2004. október 27-én lépett hatályba az orosz kormány rendeletével Föderáció, 2004. október 7. N 532, - lásd az előző kiadást).
6. Alapos tesztelési eljárásokat végeznek annak érdekében, hogy könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzenek a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításairól. Ezeket az ellenőrzési eljárásokat a következő formákban hajtják végre:
részletes tesztek, amelyek értékelik a tranzakciók és egyenlegek számviteli számlákon történő rögzítésének helyességét;
elemző eljárások.
Elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték
7. Az elégségesség és a megfelelőség fogalma egymással összefügg, és a belső kontrollok és az alapos ellenőrzési eljárások tesztjéből nyert könyvvizsgálati bizonyítékokra vonatkozik. Az elégségesség a könyvvizsgálati bizonyíték mennyiségi mérőszáma. A megfelelő karakter a könyvvizsgálati bizonyíték minőségi oldala, amely meghatározza annak konzisztenciáját a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének konkrét előfeltevésével és megbízhatóságát. A könyvvizsgáló általában szükségesnek tartja, hogy olyan könyvvizsgálati bizonyítékokra támaszkodjon, amelyek csak egy adott következtetés alátámasztására szolgálnak bizonyítékokkal, nem pedig kimerítőek, és gyakran különböző forrásokból vagy eltérő tartalmú dokumentumokból gyűjt könyvvizsgálati bizonyítékokat ugyanazon üzleti tranzakció alátámasztása érdekében. vagy azonos típusú üzleti ügyleteket csoportosítson (a záradékot 2004. október 27-én egészítette ki az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendelete – lásd az előző kiadást).
8. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói vélemény kialakítása során általában nem vizsgálja meg az ellenőrzött vállalkozás összes üzleti ügyletét, mivel a beszámolóban a pénzeszközök egyenlegének, a hasonló üzleti tranzakciók csoportjának, illetve a belső üzleti tranzakcióknak a helyességére vonatkozó következtetéseket von le. az ellenőrzések döntéseken vagy szelektív módon végrehajtott eljárásokon alapulhatnak.
9. A következő tényezők befolyásolják a könyvvizsgáló megítélését arról, hogy mi minősül elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítéknak:
könyvvizsgálati értékelés a könyvvizsgálati kockázat jellege és nagysága mind a pénzügyi (számviteli) kimutatások, mind a számviteli számlák egyenlegeinek vagy hasonló üzleti tranzakciók szintjén;
a számviteli és belső kontrollrendszerek természete, valamint a belső kontrollok kockázatértékelése (módosított bekezdés, hatályos 2004. október 27-től #M12293 2 901911114 4294967295 4294967294 3233935677 85 7729425 588578 2687662028 az Orosz Föderáció kormányának rendelete alapján 2004. október 7-i N 532, - lásd az előző kiadást);
az auditált tétel lényegességét a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban;
korábbi ellenőrzések során szerzett tapasztalat;
az ellenőrzési eljárások eredményei, beleértve a tisztességtelen cselekmények vagy hibák lehetséges feltárását (módosított bekezdés, 2004. október 27-én lépett hatályba az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i N 532 rendeletével – lásd az előző kiadást);
az információ forrása és megbízhatósága.
10. Amikor a könyvvizsgálói bizonyítékot belső kontrollok tesztjei segítségével szerzi meg, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell ezen bizonyítékok elégségességét és megfelelőségét a belső kontrollok kockázati szintjének értékelésének megerősítése érdekében (a 2004. október 27-én módosított záradék, amelyet a belső kontrollok Az Orosz Föderáció kormánya, 2004. október 7-i N 532, - lásd az előző kiadást).
11. A számviteli és belső kontrollrendszerek értékelési tárgyai, amelyekre vonatkozóan a könyvvizsgáló könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjt, a következők:
szervezés - olyan számviteli és belső kontrollrendszerek kialakítása, amelyek biztosítják a lényeges hibás állítások megelőzését és (vagy) felderítését, valamint kijavítását;
működése - a számviteli és belső kontrollrendszerek hatékonysága az adott időszakban.
12. Amikor érdemi könyvvizsgálati eljárásokkal szerzi be a könyvvizsgálati bizonyítékot, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell ezen bizonyítékok elégségességét és megfelelőségét, valamint a belső kontrollok tesztelése során szerzett bizonyítékokat, hogy megerősítse a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének előfeltételeit ( az Orosz Föderáció kormányának 2004. október 7-i, N 532 számú rendeletével 2004. október 27-től módosított záradék – lásd az előző kiadást).
13. Pénzügyi (számviteli) kimutatások készítésének előfeltételei - az ellenőrzött szervezet vezetőségének kifejezett vagy implicit formában tett, a pénzügyi (számviteli) kimutatásban megjelenített nyilatkozatai. Ezek az előfeltételek a következő elemeket tartalmazzák:
létezés - a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban tükröződő eszköz vagy kötelezettség megléte egy adott időpontban;
jogok és kötelezettségek - a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban szereplő eszköz vagy kötelezettség egy adott időpontban az ellenőrzött jogalany tulajdonjoga;
esemény - az ellenőrzött jogalany tevékenységéhez kapcsolódó üzleti ügylet vagy esemény, amely a tárgyidőszakban történt;
teljesség - a számviteli nyilvántartásban nem szereplő eszközök, kötelezettségek, üzleti tranzakciók vagy események, illetve fel nem tárt számviteli tételek hiánya;
értékelés - egy eszköz vagy kötelezettség megfelelő könyv szerinti értékének tükrözése a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban;
pontos mérés - egy üzleti tranzakció vagy esemény összegének tükrözésének pontossága a bevételek vagy kiadások megfelelő időszakhoz való hozzárendelésével;
bemutatása és közzététele - az eszköz vagy kötelezettség magyarázata, besorolása és leírása a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban való megjelenítésének szabályai szerint.
14. A könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése általában a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének minden szempontjának figyelembevételével történik. Az egyik állításra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték, mint például a leltár megléte, nem ellensúlyozza a másik állításra, például értékelésre vonatkozó könyvvizsgálati bizonyítékok hiányát. Az ellenőrzési eljárások jellege, időzítése és mértéke alapvetően az ellenőrzött helyiségtől függ. A tesztek során a könyvvizsgáló egynél több állításra vonatkozó bizonyítékot szerezhet, például egy követelés beszedésének tesztelésekor könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet mind annak létezésére, mind értékére (értékelésére).
15. Az ellenőrzési bizonyítékok megbízhatósága a forrástól (belső vagy külső) és a bemutatás formájától (vizuális, dokumentum vagy szóbeli) függ. A könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóságának értékelésekor az adott helyzettől függően a következőkből indulunk ki:
a külső forrásból (harmadik féltől) szerzett könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóbbak, mint a belső forrásokból származó bizonyítékok;
a belső forrásokból származó ellenőrzési bizonyítékok megbízhatóbbak, ha a meglévő számviteli és belső kontrollrendszerek hatékonyak;
A közvetlenül a könyvvizsgáló által gyűjtött könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint az ellenőrzött jogalanytól szerzett bizonyíték;
A dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok formájában megjelenő könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóbbak, mint a szóban előadott nyilatkozatok.
16. Az ellenőrzési bizonyíték meggyőzőbb, ha különböző forrásokból származik, eltérő tartalommal rendelkezik, és nem mond ellent egymásnak. Ilyen esetekben a könyvvizsgáló magasabb fokú bizonyosságot tud nyújtani, mint a könyvvizsgálati bizonyítékok elkülönített figyelembevételével. Ezzel szemben, ha az egyik forrásból beszerzett könyvvizsgálati bizonyíték nincs összhangban a másik forrásból származóval, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy milyen további eljárásokat kell végrehajtani az eltérés okainak meghatározásához.
17. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésével kapcsolatos költségeket a megszerzett információ hasznosságával. A munka összetettsége és költsége azonban nem elegendő ok a szükséges eljárás elvégzésének megtagadására.
18. Ha komoly kétségek merülnek fel az üzleti tranzakciók pénzügyi (számviteli) kimutatásokban való tükrözésének megbízhatóságával kapcsolatban, a könyvvizsgálónak meg kell próbálnia elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az ilyen kétségek kiküszöbölésére. Ha nem lehetséges elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték beszerzése, a könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell nyilvánítania, vagy vissza kell utasítania a véleményt.
Eljárások az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésére
19. A könyvvizsgáló az alábbi érdemi eljárások elvégzésével szerzi be a könyvvizsgálati bizonyítékot: ellenőrzés, megfigyelés, lekérdezés, megerősítés, újraszámítás (az ellenőrzött jogalany számtani számításainak ellenőrzése) és elemző eljárások. Ezen eljárások időtartama különösen a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésére szánt időszaktól függ.
20. Az ellenőrzés az iratok, dokumentumok vagy tárgyi eszközök vizsgálata. Az iratok és dokumentumok vizsgálata során a könyvvizsgáló annak jellegétől és forrásától, valamint a feldolgozása feletti belső kontrollok hatékonyságától függően változó megbízhatóságú könyvvizsgálati bizonyítékot szerez be.
A különböző fokú megbízhatósági okmányos könyvvizsgálati bizonyítékok közé tartoznak:
harmadik felek által létrehozott és birtokolt dokumentált audit bizonyítékok (külső információk);
harmadik felek által létrehozott, de az ellenőrzött szervezet birtokában lévő könyvvizsgálati bizonyítékok (külső és belső információk);
az ellenőrzött által létrehozott és birtokolt dokumentált ellenőrzési bizonyíték (belső információ).
Az ellenőrzött tárgyi eszközeinek ellenőrzése eredményeként megbízható könyvvizsgálati bizonyítékok állnak rendelkezésre azok meglétére vonatkozóan, de nem feltétlenül a tulajdonjogra vagy értékelésükre vonatkozóan (a 2004. október 27-i Korm. rendelettel módosított bekezdés). az Orosz Föderáció, 2004. október 7-i N 532 , - lásd az előző kiadást).
21. A megfigyelés egy mások által végrehajtott folyamat vagy eljárás könyvvizsgáló általi nyomon követése (például a könyvvizsgáló megfigyeli az ellenőrzött gazdálkodó egység alkalmazottai által végzett leltárszámlálást, vagy olyan belső ellenőrzési eljárások teljesítményének nyomon követését, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre okirati bizonyíték könyvvizsgálat).
22. A lekérdezés az ellenőrzött jogalanyon belüli vagy kívüli hozzáértő személyektől való információkeresés. Az űrlapon benyújtott kérelem lehet harmadik feleknek címzett hivatalos írásbeli megkeresés, vagy az ellenőrzött jogalany alkalmazottaihoz intézett nem hivatalos szóbeli kérdés. A megkeresésekre (kérdésekre) adott válaszok olyan információkkal szolgálhatnak a könyvvizsgáló számára, amelyekkel korábban nem rendelkezett, vagy amelyek könyvvizsgálati bizonyítékot támasztanak alá.
23. A visszaigazolás a számviteli nyilvántartásokban szereplő információkérésre adott válasz (például a könyvvizsgáló jellemzően közvetlenül az adósoktól kér visszaigazolást).
24. Az újraszámítás az elsődleges bizonylatokban és számviteli nyilvántartásokban szereplő számtani számítások pontosságának vagy a független számításokat végző könyvvizsgálónak az ellenőrzése.
25. Az elemző eljárások a könyvvizsgálóhoz beérkezett információk elemzését, értékelését, a legfontosabb pénzügyi és gazdasági mutatók az ellenőrzött jogalanynak a szokatlan és (vagy) helytelenül tükrözött üzleti tranzakciók számviteli nyilvántartásokban történő azonosítása, valamint az ilyen hibák és torzulások okainak azonosítása érdekében.
SZABÁLY (SZABVÁNY) N 7.
AZ ELLENŐRZÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MINŐSÉGELLENŐRZÉSE
(az Orosz Föderáció kormányának 2008. november 19-i N 863 rendeletével módosított)
Bevezetés
1. A könyvvizsgálati tevékenységnek ez a nemzetközi könyvvizsgálati szabványok figyelembevételével kidolgozott szövetségi szabálya (standard) egységes követelményeket állapít meg az ellenőrzési megbízások teljesítésének minőségellenőrzésére vonatkozóan.
2. Audit csoport tagjai:
a) meg kell felelnie az adott könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásoknak;
b) megfelelő információkkal kell ellátnia az audit szervezetet a minőség-ellenőrzési rendszer hatékony működésének biztosításához a függetlenség elvének való megfelelés tekintetében;
c) támaszkodhat az ellenőrző szervezetben kialakított minőség-ellenőrzési elvekre és eljárásokra (például a munkavállalók készségeivel és szakmai hozzáértésével kapcsolatban - a munkavállalók felvételének elveire és eljárásaira, valamint a folyamatos szakképzés, a függetlenséggel kapcsolatban - a függetlenséggel kapcsolatos releváns információk gyűjtésének és jelentésének elveiről és eljárásairól, az ügyfelekkel való kapcsolattartással kapcsolatban - az új ügyfél felvételéről vagy a meglévő ügyfelekkel való együttműködés folytatásáról szóló döntési eljárás elveiről és eljárásairól , az Orosz Föderáció szabályozási jogi aktusainak és a szakmai szabványoknak való megfeleléssel kapcsolatban - a nyomon követésre).
Definíciók
3. Az ebben a szabályban (szabványban) használt fogalmak a következőket jelentik:
a) „ellenőrzési vezető” - az ellenőrző szervezet arra felhatalmazott személye, aki az ellenőrzési megbízás végrehajtásáért és az ellenőrzési jelentés elkészítéséért felelős;
b) „megbízás minőségi felülvizsgálata” – olyan folyamat, amelynek célja az ellenőrzési csoport lényeges ítéleteinek és következtetéseinek objektív értékelése az audit eredményei alapján, az ellenőrzési jelentés kiadása előtt;
c) „megbízási minőségellenőr”: a könyvvizsgáló cég vezető tagja vagy a könyvvizsgáló cég más felhatalmazott személye, minősített harmadik fél vagy ilyen harmadik felek csoportja, aki elegendő tapasztalattal és felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy objektíven értékelje a jelentős ítéleteket a könyvvizsgáló cég kibocsátása előtt. ellenőrzési jelentést és az ellenőrzési eredmények alapján kialakított auditcsoport következtetéseit;
d) „ellenőrző csoport” - az ellenőrzési feladatot ellátó alkalmazottak, beleértve az ellenőrzési szervezet által e feladat ellátására bevont valamennyi szakértőt;
e) „társadalmilag jelentős gazdasági egység” – nyitott Részvénytársaság, egy másik szervezet, amelynek értékpapírjait bevezették a kereskedésbe tőzsdékés (vagy) a piaci kereskedelem szervezői értékes papírokat(például hitel vagy biztosító szervezet, befektetési alap satöbbi.);
f) „monitoring” – egy könyvvizsgáló szervezet ellenőrzési minőség-ellenőrzési rendszerének elemzési és értékelési folyamata, ideértve a befejezett könyvvizsgálati megbízások időszakos szúrópróbaszerű vizsgálatát is, azzal a céllal, hogy kellő bizonyosságot szerezzenek arról, hogy a minőség-ellenőrzési rendszer hatékonyan működik;
g) „hálózati szervezet”: olyan gazdálkodó szervezet, amely egy másik szervezettel közös irányítást, tulajdonjogot vagy irányítást biztosít, és amelyet bármely, releváns információval rendelkező harmadik fél ésszerű alapon elismerhet nemzeti vagy nemzetközi hálózat részeként;
h) „ellenőrző szervezet vezető alkalmazottja” - az a személy, aki a könyvvizsgáló szervezet nevében könyvvizsgálati és könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötésére jogosult;
i) „munkavállalók” - az ellenőrző szervezet vezető beosztású alkalmazottai, valamint az ellenőrző szervezet ellenőrzési tevékenységében és az ellenőrzéssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásában részt vevő egyéb szakemberek;
j) „szakmai standardok” - a könyvvizsgálói tevékenység szövetségi szabályai (standardjai), a könyvvizsgálói szakmai szövetségekben érvényben lévő könyvvizsgálati tevékenység belső szabályai (standardjai), a könyvvizsgáló szervezetek ellenőrzési tevékenységének szabályai (standardjai), valamint az Etikai Kódex Oroszország könyvvizsgálói;
k) „szakemberek” - a könyvvizsgáló szervezet alkalmazottai, kivéve a vezetői alkalmazottakat;
l) „harmadik fél illetékes személy”: az a személy, aki nem a könyvvizsgáló szervezet alkalmazottja, és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik az ellenőrzés irányításához (például egy másik könyvvizsgáló szervezet vezető tisztségviselője vagy egy (releváns tapasztalattal rendelkező) képviselője könyvvizsgálói egyesület, amelynek tagjai könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatokat láthatnak el).
Az ellenőrzési vezető feladatai
az ellenőrzés minőségének biztosítása érdekében
4. Az auditvezető felelős minden általa vezetett könyvvizsgálati megbízás minőségéért.
5. Az auditvezetőnek magas színvonalú munkát kell bemutatnia az auditcsoport tagjainak az audit minden szakaszában saját intézkedéseivel vagy az auditcsoport tagjainak adott megfelelő utasításokkal. Az ilyen intézkedéseknek és utasításoknak hangsúlyozniuk kell:
a) az Orosz Föderáció szabályozási jogi aktusainak és a könyvvizsgáló szervezet minőség-ellenőrzésére vonatkozó szakmai normáknak, az alkalmazandó elveknek és eljárásoknak való megfelelés, valamint egy adott megbízás feltételeinek megfelelő könyvvizsgálói jelentés kiadásának fontossága;
b) a minőség biztosítása, ami kiemelten fontos.
Etikai követelmények
6. Az auditvezetőnek figyelemmel kell kísérnie, hogy az auditcsoport tagjai betartják-e az etikai követelményeket.
7. Az ellenőrzésekre vonatkozó etikai követelményeket az oroszországi könyvvizsgálói etikai kódex határozza meg, és a következőket tartalmazza:
a) őszinteség;
b) objektivitás;
c) szakmai hozzáértés és kellő gondosság;
d) titoktartás;
e) szakmai magatartás;
e) függetlenség.
8. Az auditvezetőnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az audit csoport minden tagja megfeleljen az etikai követelményeknek az ellenőrzés során. Ha a megbízásért felelős partner tudomást szerez arról, hogy a könyvvizsgálói csoport tagjai nem tartják be az etikai követelményeket, a megbízásért felelős partnernek konzultálnia kell a cég megfelelő munkatársaival, és gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő fegyelmi eljárás induljon azokkal szemben, akik nem tartják be az etikai követelményeket.
9. Az audit vezetőjének és az audit csoport többi tagjának dokumentálnia kell az azonosított problémákat és azok megoldásának módját.
10. A könyvvizsgáló partnernek következtetést kell megfogalmaznia az adott könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó függetlenségi követelményeknek való megfelelésről, és:
a) információkat szerezzen a könyvvizsgáló szervezettől és adott esetben a hálózati szervezetektől a függetlenséget veszélyeztető körülmények és kapcsolatok azonosítása és értékelése érdekében;
b) értékeli a függetlenségi eljárások azonosított megsértésére vonatkozó információkat, ha vannak ilyenek, és megállapítja, hogy ezek veszélyeztetik-e a függetlenséget egy adott könyvvizsgálati megbízás esetében;
c) megteszi a megfelelő intézkedéseket a függetlenséget fenyegető veszélyek kiküszöbölésére vagy elfogadhatóan alacsony szintre csökkentésére, és minden ilyen esetet haladéktalanul jelenteni az ellenőrző szervezetnek, hogy a könyvvizsgáló szervezet meg tudja tenni a megfelelő intézkedéseket;
d) dokumentálja a függetlenségre vonatkozó következtetéseket, valamint az ezen következtetéseket alátámasztó minden releváns érvelést.
11. A megbízásért felelős partner azonosíthat egy adott könyvvizsgálati megbízással kapcsolatban a függetlenséget fenyegető veszélyt, amelyet a biztosítékokkal nem sikerült kiküszöbölni vagy elfogadhatóan alacsony szintre csökkenteni. Ilyen esetben a megbízásért felelős partnernek konzultálnia kell a cég megfelelő munkatársaival annak biztosítására, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a függetlenséget fenyegető veszélyeket kiküszöböljék vagy elfogadhatóan alacsony szintre csökkentsék, még a megbízás feladásáig is. . Az ezzel a kérdéssel kapcsolatos minden érvelést és következtetést dokumentálni kell.
Döntés új ügyfél elfogadásáról
vagy az ügyféllel való együttműködés folytatása egy adott
könyvvizsgálati megbízás
12. A megbízásért felelős partnernek biztosítania kell, hogy minden szükséges eljárást követtek az új ügyfél elfogadására vagy egy adott könyvvizsgálati megbízással való kapcsolattartás folytatására vonatkozó döntéssel kapcsolatban, valamint hogy a megfelelő következtetéseket levonják és dokumentálják.
13. Az új ügyfél felvételéről vagy az ügyféllel való együttműködés folytatásáról szóló döntést az ellenőrzés vezetője vagy más személy kezdeményezheti.
14. Az új ügyfél elfogadásáról vagy az ügyféllel egy adott könyvvizsgálati megbízásban való együttműködés folytatásáról szóló döntés rendelkezik a következőkről:
a potenciális ellenőrzött jogalany fő tulajdonosai, vezetősége és a tulajdonos képviselői feddhetetlenségének értékelése;
az adott könyvvizsgálati megbízás elvégzéséhez szükséges könyvvizsgálói csoport tagjai szakmai felkészültségének, valamint a szükséges idő és erőforrás rendelkezésre állásának felmérése, a könyvvizsgáló szervezet és a könyvvizsgálói csoport tagjainak az etikai követelményeknek való megfelelési képessége.
Ha kérdések merülnek fel e feltételek bármelyikének értékelése során, a könyvvizsgálói csoport tagjainak tanácsot kell kérniük a könyvvizsgáló cég vezetőségétől vagy jogi tanácsadójától, és dokumentálniuk kell a kérdések megoldásának módját.
15. Az ügyféllel való együttműködés folytatásáról szóló döntést megelőzi a jelenlegi vagy korábbi ellenőrzési megbízás során felmerült lényeges kérdések, valamint ezek következményeinek az együttműködés folytatására gyakorolt hatásának felmérése. Például az ügyfél megkezdheti tevékenységének kiterjesztését egy olyan területen, ahol az ellenőrző szervezet alkalmazottai nem rendelkeznek a szükséges tapasztalattal és ismeretekkel.
16. Az ellenőrzés vezetője, ha olyan információhoz jut, amely előzetes ismerete alapján a könyvvizsgálói megbízás teljesítésének megtagadását vonná maga után, köteles haladéktalanul jelenteni az ellenőrző szervezetnek a testületi döntés meghozatala érdekében.
Az ellenőrző csoport megalakítása
17. A könyvvizsgálati vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az audit csoport tagjai rendelkezzenek a megfelelő készségekkel, szakmai hozzáértéssel, felhatalmazással és idővel ahhoz, hogy az orosz szabályozásnak és szakmai szabványoknak megfelelően elvégezzék a könyvvizsgálati megbízást.
18. A releváns készségek és szakmai kompetenciák:
a) a könyvvizsgálati megbízás megértése és a hasonló jellegű és összetettségű megbízások végrehajtásában szerzett gyakorlati tapasztalat, amelyet képzés és korábbi munka során szereztek;
b) az Orosz Föderáció szabályozási jogi aktusainak és szakmai szabványainak ismerete és megértése;
c) információtechnológiai ismeretek;
d) azon iparágak ismerete, amelyekben az ügyfél tevékenykedik;
e) a szakmai ítéletalkotás képessége;
f) az audit szervezetben kialakított minőség-ellenőrzési elvek és eljárások megértése.
A feladat elvégzése
19. Az ellenőrzés vezetője felelős a munka elosztásáért, az ellenőrzési megbízás felügyeletéért és végrehajtásáért az Orosz Föderáció szabályozási jogi aktusai és a szakmai normák szerint, valamint a könyvvizsgálói jelentés kibocsátása, amely megfelel az Orosz Föderáció feltételeinek megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek. feladat.
20. A megbízásért felelős partner irányítja a könyvvizsgálati megbízást azáltal, hogy közli a megbízást végző csoport tagjaival feladataikat és felelősségeiket, az ügyfél tevékenységének jellegét, kockázati kérdéseit, felmerülő problémákat, valamint a megbízás teljesítésének részletes megközelítését.
Az ellenőrzési csoport tagjainak felelőssége az objektivitás megőrzése és a kellő szakmai szkepticizmus gyakorlása, valamint a rábízott munka etikai követelményeknek megfelelő módon történő elvégzése. A megbízásért felelős csoport tagjai kérhetnek felvilágosítást a tapasztaltabb tagoktól, miközben fenntartják a megfelelő szakmai kommunikációt az auditcsoporton belül.
21. Az audit csoport tagjainak meg kell érteniük az általuk végzett könyvvizsgálati megbízás céljait és célkitűzéseit.
22. A megbízás könyvvizsgálati felügyelőjének felügyelete a következőket foglalja magában:
a) figyelemmel kíséri a könyvvizsgálati megbízás előrehaladását;
b) felméri a könyvvizsgálói csoport minden egyes tagjának készségeit és szakmai kompetenciáját, hogy elegendő ideje van-e a könyvvizsgálati megbízás elvégzésére, megérti-e a neki adott utasításokat, és hogy munkája összhangban van-e a tervezett megközelítéssel;
c) a könyvvizsgálati megbízás végrehajtása során felmerülő lényeges kérdések megoldása, jelentőségük felmérése és szükség esetén a tervezett megközelítés megfelelő megváltoztatása;
d) olyan kérdések azonosítása, amelyek tisztázását vagy az audit csoport tapasztaltabb tagjaival való konzultációt igényelnek az audit során.
23. A felügyeleti funkciók magukban foglalják a kevésbé tapasztalt ellenőrzési csoport tagjainak munkáját tapasztaltabbak, köztük az ellenőrzési vezető ellenőrzését. A felügyelők értékelik:
a) az elvégzett munka megfelel-e a hatósági előírásoknak? jogi aktusok az Orosz Föderáció és a szakmai szabványok;
b) felmerültek-e olyan jelentős kérdések, amelyek további mérlegelést igényeltek;
c) lefolytatták-e a konzultációkat, és a konzultációk következtetéseit – amennyiben lefolytatták – dokumentálták-e és alkalmazták-e a gyakorlatban;
d) szükséges-e az elvégzett munka jellegének, időkeretének és terjedelmének felülvizsgálata;
e) az elvégzett munka mennyiben igazolja és dokumentálja a megállapításokat;
f) a könyvvizsgálói jelentés alapjául szolgáló megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok elégségessége és megfelelősége;
g) megvalósultak-e az ellenőrzési eljárások céljai.
24. A könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt a könyvvizsgáló partnernek át kell tekintenie a könyvvizsgáló munkaanyagait, és meg kell beszélnie a munkát a könyvvizsgálói csoport tagjaival annak biztosítása érdekében, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok elegendőek és megfelelőek-e a levont következtetések alátámasztására.
25. Az ellenőrzési igazgatónak haladéktalanul felügyelnie kell az ellenőrzés minden szakaszának előrehaladását. Ez lehetővé teszi a jelentős problémák kellő időben történő megoldását az ellenőrzési jelentés kiadása előtt. A megbízásért felelős partner felügyeletének ki kell terjednie a legjelentősebb ítéletekre, különösen azokra, amelyek a könyvvizsgálat során azonosított összetett vagy vitatott kérdésekre vonatkoznak, valamint a jelentős kockázatokra és egyéb területekre, amelyeket a megbízásért felelős partner fontosnak tart. Az ellenőrzésvezetőnek nem kell az összes könyvvizsgálói munkaanyagot átnéznie, de dokumentálnia kell, hogy mikor és mely munkaanyagokat vizsgálták át. Az ellenőrzés vezetőjének a meghatározott felügyelet végrehajtása során felmerülő kérdéseire adott válaszait indokolni kell.
26. Ha az ellenőrzés lebonyolítása során újonnan kinevezett ellenőrzési vezető veszi át az ellenőrzés irányítását, az ellenőrzési vezetőnek ellenőriznie kell, hogy a kijelölése időpontjában milyen munkát végeztek már el. Az ilyen jellegű felügyeleti eljárásoknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy a kijelölt könyvvizsgálati vezető megbizonyosodjon arról, hogy az eljárások időpontjában elvégzett munkát az Orosz Föderáció előírásainak és a szakmai normáknak megfelelően tervezték és végezték.
27. Ha egynél több könyvvizsgálati vezető vesz részt egy könyvvizsgálati megbízásban, az auditcsoport tagjainak világosan ismerniük kell az egyes könyvvizsgálati vezetők szerepét és felelősségét.
28. Az ellenőrzési vezetőnek:
a) felelős azért, hogy az auditcsoport tagjai tanácsot kapjanak összetett és vitatott kérdésekben;
b) biztosítsa, hogy a könyvvizsgálói csoport tagjai a könyvvizsgálati megbízás végrehajtása során lehetőséget kapjanak arra, hogy megfelelő magyarázatot és tanácsot kapjanak mind a könyvvizsgálói csoport más, tapasztaltabb tagjaitól, mind a könyvvizsgálói munkakörben releváns tudással, hatáskörrel és tapasztalattal rendelkező személyektől. könyvvizsgáló szervezettől és harmadik felektől illetékes személyektől;
c) gondoskodik arról, hogy a konzultációk jellegét és terjedelmét, valamint a konzultációkból levont következtetéseket dokumentálják, és a konzultációt folytató személyekkel megállapodjanak;
d) biztosítja a konzultációkból levont következtetések gyakorlati alkalmazását.
29. Az illetékesekkel folytatott konzultációk eredményessége érdekében szükséges, hogy ezek a személyek megkapják mindazokat a háttérinformációkat, amelyek alapján módszertani, etikai és egyéb kérdésekben megfelelő ajánlásokat tehetnek. Szükség esetén a könyvvizsgálói csoport tagjai tanácsot kérhetnek a megfelelő tudással, felhatalmazással és tapasztalattal rendelkező személyektől a könyvvizsgáló cégen belül és kívül. Az ilyen konzultációkból levont következtetéseket dokumentálni kell és a gyakorlatba kell átültetni.
30. A könyvvizsgáló szervezet tanácsot kérhet külső illetékes személyektől, így különösen más könyvvizsgáló szervezetektől és szakmai könyvvizsgálói egyesületektől, valamint egyéb olyan szervezetektől, amelyek a könyvvizsgálati minőség-ellenőrzés és a könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások területén nyújtanak releváns szolgáltatásokat.
31. Az összetett vagy vitatott kérdésekben illetékes személlyel folytatott konzultációk dokumentációját a konzultációt kérőnek és a konzultációt végző személynek meg kell egyeznie. A dokumentációnak kellően teljesnek és részletesnek kell lennie ahhoz, hogy egyértelműen feltárja a konzultáció tárgyát és a konzultáció eredményeit, beleértve az összes hozott döntéseket, átvételük okai és gyakorlati alkalmazásuk módjai.
32. Ha véleménykülönbség merül fel a megbízásért felelős munkacsoport tagjai és a tanácsot adó személy között, vagy a megbízásért felelős partner és a megbízás minőségellenőrzője között, a megbízásért felelős munkacsoport tagjainak követniük kell a könyvvizsgáló szervezetben a nézeteltérések megoldására megállapított szabályzatokat és eljárásokat.
33. A könyvvizsgáló partner tájékoztatja a könyvvizsgálói csoport tagjait, hogy véleménykülönbségeiket jelenthetik neki vagy a könyvvizsgáló cég más vezető tagjának.
34. A társadalmilag jelentős gazdálkodó egységek pénzügyi (számviteli) kimutatásának ellenőrzése során az ellenőrzés vezetője köteles:
a) gondoskodik arról, hogy kijelöljenek egy személyt a megbízás minőségének felülvizsgálatára;
b) megvitatni a könyvvizsgálati megbízás végrehajtása során felmerülő lényeges kérdéseket, ideértve a megbízás minőségi felülvizsgálata során felmerülő kérdéseket is, a megbízás minőségi felülvizsgálatát végző személlyel;
c) nem ad ki könyvvizsgálói jelentést a megbízás minőségi felülvizsgálatának befejezéséig.
35. Az egyéb olyan ellenőrzési megbízásokkal kapcsolatban, amelyeknél a megbízások minőségének felülvizsgálatát végzik, az ellenőrzési vezetőnek be kell tartania a jelen szabály (szabvány) 34. pontja „a” - „c” alpontjában foglaltakat.
36. Ha a megbízás előtti minőségi felülvizsgálat nem szükséges, a megbízásért felelős partnernek szisztematikusan értékelnie kell azokat a változó körülményeket, amelyek ilyen felülvizsgálatot igényelhetnek.
37. A megbízás minőségi felülvizsgálata magában foglalja a könyvvizsgálói csoport tagjai által hozott jelentős ítéletek és a könyvvizsgálati jelentés alapját képező következtetések objektív értékelését.
38. A megbízás minőségének felülvizsgálata általában magában foglalja a megbízás előrehaladásának megvitatását a könyvvizsgálat vezetőjével, a pénzügyi (számviteli) kimutatások és a könyvvizsgálói jelentés elemzését, különös tekintettel a megbízás feltételeinek való megfelelésére. konkrét elkötelezettség. A felülvizsgálat magában foglalja a könyvvizsgálói munkadokumentumok szelektív áttekintését is, amelyek a könyvvizsgálói csoport által hozott jelentős ítéletekhez és következtetésekhez kapcsolódnak. A felülvizsgálat mértéke a megbízás összetettségétől és annak kockázatától függ, hogy a könyvvizsgálói jelentés esetleg nem lesz összhangban a megbízás feltételeivel. A megbízás minőségének felülvizsgálata nem csökkenti az auditvezető felelősségét.
39. A társadalmilag jelentős gazdálkodó egységek pénzügyi (számviteli) kimutatásának ellenőrzésére vonatkozó feladatok ellátásának minőségi felülvizsgálata magában foglalja:
a) a könyvvizsgálói csoport értékelése a könyvvizsgáló cég függetlenségéről az adott könyvvizsgálati megbízással összefüggésben;
b) a megbízás teljesítése során azonosított jelentős kockázatok értékelése (a (8.) Szabály szerint), valamint a könyvvizsgáló által értékelt kockázatokra válaszul végrehajtott eljárások, beleértve a könyvvizsgálói csoport által a hibák és csalás, valamint az ellenőrzési csoport által e kockázatra reagáló eljárások végrehajtása;
c) a lényegesség mértékére és a jelentős kockázatokra vonatkozó ítéletek;
d) megfelelő konzultációk szervezése összetett vagy ellentmondásos kérdésekben, illetve véleménykülönbségek esetén, valamint a konzultációk eredményeiből levont következtetések levonása;
e) az ellenőrzés során feltárt javított és nem javított hibás állítások jelentősége;
f) olyan körülmények, amelyekről az ellenőrzött jogalany vezetésének, a tulajdonos képviselőinek vagy más személyeknek a figyelmét fel kell hívni;
g) az elemzésre kiválasztott könyvvizsgálói munkadokumentumok megfelelése az elvégzett munkának, amely alapjául szolgált a lényeges ítéletek és következtetések kialakításához;
h) a kiadott könyvvizsgálói jelentés megfelelő jellege.
40. A társadalmilag jelentős gazdálkodó egységek pénzügyi (számviteli) kimutatásainak könyvvizsgálatán kívüli feladatok ellátásának minőségi felülvizsgálata a körülményektől függően részben vagy egészben kiterjedhet az e szabály 39. pontjában meghatározott valamennyi rendelkezésre. alapértelmezett).
Monitoring
41. Az ellenőrzési vezetőnek értékelnie kell a monitoring eredményeit az audit szervezet és adott esetben a hálózati ellenőrző szervezetek tagjaként működő egyéb auditszervezetek által terjesztett legfrissebb információk szerint.
A megbízásért felelős partner értékeli, hogy az ebben az információban tükröződő hiányosságok milyen mértékben befolyásolhatják a könyvvizsgálati megbízást, és milyen mértékben elegendőek a cég korrekciós intézkedései a könyvvizsgálati megbízással összefüggésben.
42. A megbízások végrehajtására vonatkozó minőségellenőrzési rendszerben a monitoring folyamat során feltárt hiányosságok nem jelentik azt, hogy az adott ellenőrzési megbízást nem az ellenőrzési területre vonatkozó szabályozási jogszabályoknak megfelelően végezték el, ill. szövetségi szabályok könyvvizsgálati tevékenységek (standardjai).
SZABÁLY (SZABVÁNY) N 8.
AZ ELLENŐRZETT SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK MEGÉRTÉSE,
VÉGREHAJTÁSA ÉS A JELENTŐS KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ AUDITÁLT PÉNZÜGYI (SZÁMVITELI) KIMUTATÁSOK TORZÍTÁSAI
(az Orosz Föderáció kormányának 2008. november 19-i N 863 határozatával módosított formában,
2011. január 27-én N 30)
Bevezetés
1. Ez a nemzetközi könyvvizsgálati szabványok figyelembevételével kidolgozott szövetségi ellenőrzési szabály (szabvány) egységes követelményeket állapít meg az ellenőrzött szervezet tevékenységeinek és környezetének megértéséhez, amelyben azt végzik, beleértve a belső ellenőrzési rendszert és a kockázatértékelést. az auditált pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állítása.
2. A könyvvizsgálónak olyan mértékben kell megvizsgálnia az ellenőrzött szervezet tevékenységét és azt a környezetet, amelyben azt végzi, beleértve a belső kontrollrendszert is, olyan mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy azonosítsa és értékelje a pénzügyi (számviteli) kimutatások abból eredő lényeges hibás állításainak kockázatát. az ellenőrzött jogalany vezetésének és (vagy) alkalmazottainak hibái vagy tisztességtelen cselekedetei, valamint elegendő további könyvvizsgálati eljárások megtervezéséhez és végrehajtásához.
3. Az audit lefolytatása során nagy jelentőséggel bír az ellenőrzött szervezet tevékenységének és a tevékenység környezetének megértése. Ez a megértés különösen alapot ad a könyvvizsgálat megtervezéséhez és a könyvvizsgáló szakmai megítélésének kifejezéséhez a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításai kockázatainak felmérésében, és a könyvvizsgálati folyamat során ezekre a kockázatokra való reagálásban, mint például:
a) a lényegességi szint megállapítása és annak értékelése, hogy a lényegességi megítélés változatlan marad-e a könyvvizsgálat során;
b) a számviteli politika megválasztásának és alkalmazási eljárásának megfelelőségének, valamint a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban történő információközlés megfelelőségének mérlegelése;
c) a gazdálkodó egység azon területeinek azonosítása, amelyekre a könyvvizsgáló különös figyelmet kell fordítania, mint például a kapcsolt felekkel kapcsolatos ügyletek, a vezetésnek a vállalkozás folytatására vonatkozó feltételezései megfelelősége vagy az üzleti műveletek célkitűzéseinek vizsgálata;
d) a várható meghatározása gazdasági mutatók az ellenőrzött jogalany az analitikai eljárások végrehajtásához;
e) további könyvvizsgálati eljárások tervezése és lebonyolítása a könyvvizsgálati kockázat elfogadhatóan alacsony szintre csökkentése érdekében;
f) a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elégséges és megfelelőségének értékelése, mint például a feltételezések megfelelősége, valamint a szóbeli és írásbeli nyilatkozatok és a vizsgált jogalany vezetésének magyarázatai.
4. A könyvvizsgáló szakmai megítéléssel határozza meg az ellenőrzött szervezet tevékenységével és környezetével kapcsolatos ismeretek szükséges szintjét, beleértve a belső ellenőrzési rendszert is. A könyvvizsgáló elsődleges feladata annak megállapítása, hogy az elért megértés elegendő-e a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításainak kockázatának felméréséhez, valamint a további könyvvizsgálati eljárások megtervezése és végrehajtása. A könyvvizsgáló által megkívánt, az ellenőrzött szervezet tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek mennyisége általában alacsonyabb, mint az ellenőrzött szervezet vezetése által birtokolt tudás mennyisége.
Kockázatértékelési eljárások és információforrások
az ellenőrzött szervezet tevékenységéről és arról a környezetről, amelyben
végrehajtják, beleértve a belső kontrollrendszert is
5. Az ellenőrzött szervezet tevékenységeiről és a tevékenység környezetéről – ideértve a belső kontrollrendszert is – kapcsolatos ismeretek megszerzése az információgyűjtés, frissítés és elemzés folyamatos dinamikus folyamata az ellenőrzés minden szakaszában. Az ellenőrzött jogalany tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek megszerzése érdekében végzett könyvvizsgálati eljárások kockázatértékelési eljárások, mivel az ilyen eljárások végrehajtásával szerzett bizonyos információkat a könyvvizsgáló könyvvizsgálati bizonyítékként használhat fel a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításainak kockázatának felméréséhez. Ezenkívül a kockázatértékelési eljárások végrehajtásával a könyvvizsgáló könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet a hasonló üzleti tranzakciók csoportjaira, a számlaegyenlegekre és közzétételekre, valamint a kapcsolódó pénzügyi beszámolási állításokra, valamint a kontrollmechanizmusok működési hatékonyságára vonatkozóan, még akkor is, ha az ilyen könyvvizsgálati eljárásokat nem kifejezetten érdeminek tervezték. ellenőrzési eljárások vagy tesztek. A könyvvizsgáló a kockázatértékelési eljárásokkal párhuzamosan érdemi eljárásokat vagy kontrollvizsgálatokat is ütemezhet, ha ezt hatékony megközelítésnek tartja.
6. A könyvvizsgálónak az alábbi kockázatértékelési eljárásokat kell elvégeznie annak érdekében, hogy megismerje az ellenőrzött szervezet tevékenységeit és azokat a környezetet, amelyben azokat végzik, beleértve a belső kontrollrendszert is:
az ellenőrzött jogalany vezetőségéhez vagy más alkalmazottaihoz címzett megkeresések;
analitikai eljárások;
megfigyelés és ellenőrzés.
A könyvvizsgálónak nem kell elvégeznie az összes meghatározott kockázatértékelési eljárást a jelen szabály (standard) 19. bekezdésében meghatározott egyes kérdések vonatkozásában. Mindazonáltal minden kockázatértékelési eljárást a könyvvizsgáló hajt végre a vizsgált jogalany tevékenységével kapcsolatos szükséges ismeretek megszerzése során.
7. A jelen szabály (standard) 6. bekezdésében előírt kockázatértékelési eljárásokon kívül a könyvvizsgáló egyéb könyvvizsgálati eljárásokat is végez annak érdekében, hogy olyan információkat szerezzen, amelyek hasznosak lehetnek a lényeges hibás állítások kockázatának azonosításában. Például a könyvvizsgáló mérlegelheti, hogy helyénvaló-e megkereséseket intézni a vizsgált gazdálkodó egységnek szolgáltatásokat nyújtó szervezetekhez. jogi szolgáltatások vagy értékbecslési szolgáltatások. A külső forrásból származó információk, így különösen az elemző jelentések, a bankok vagy statisztikai hivatalok által készített jelentések, a gazdasági és szakmai lapok és folyóiratok vagy a hivatalos jogi és pénzügyi kiadványok áttekintése hasznos lehet az ellenőrzött tevékenységének megismerésében.
8. Bár a legtöbb információ, amelyet a könyvvizsgáló megkeresések útján szerez, beszerezhető az ellenőrzött jogalany vezetésétől és a pénzügyi (számviteli) kimutatások készítéséért felelős személyektől, a megkereséseket az ellenőrzött jogalany alkalmazottainak, különösen a termelő személyzetnek küldik. , a belső ellenőrök és más, különböző adminisztratív funkciót betöltő személyzet hasznos lehet abban, hogy a könyvvizsgáló számára különböző szempontokat biztosítson a lényeges hibás állítások kockázatának azonosítása során.
A gazdálkodó egység azon munkavállalóinak azonosítása során, akikhez érdeklődni lehet, és az ilyen megkeresések számának meghatározásakor a könyvvizsgáló mérlegeli, hogy milyen típusú információkhoz juthat hozzá, amelyek segítik a könyvvizsgálót a lényeges hibás állítások kockázatának azonosításában.
A tulajdonos képviselőihez intézett kérdésekre adott válaszok segíthetnek a könyvvizsgálónak megérteni azt a környezetet, amelyben a pénzügyi kimutatások készülnek.
A belső ellenőrökhöz intézett megkeresésekre adott válaszok relevánsak lehetnek a gazdálkodó egység belső kontrollrendszerének megszervezésével és működésével kapcsolatos tevékenységeik szempontjából, és betekintést nyújthatnak abba, hogy az ellenőrzött vezetése mennyire reagált kielégítően e tevékenységek eredményeire.
Az összetett vagy szokatlan ügyletek kezdeményezésében, végrehajtásában vagy elszámolásában részt vevő alkalmazottak kérdéseinek megválaszolása segítheti a könyvvizsgálót abban, hogy felmérje a gazdálkodó egység által kiválasztott és bizonyos számviteli politikák alkalmazásának megfelelőségét.
A gazdálkodó egység jogi csapatának küldött megkeresésekre adott válaszok olyan kérdésekre vonatkozhatnak, mint a peres eljárások és követelések, amelyekben a gazdálkodó egység érintett, a jogalany előírásoknak való megfelelése, a csalás ismerete vagy a csalás lehetőségére utaló körülmények , garanciák, kötelezettségek, megállapodások (különösen közös tevékenységekről) és a szerződéses feltételek tartalmáról.
A marketing- vagy értékesítési személyzetnek szóló megkeresésekre adott válaszok az ellenőrzött marketingstratégiájának, értékesítési trendjeinek vagy az ügyfelekkel kötött szerződéses megállapodásainak változásaival kapcsolatos kérdésekre vonatkozhatnak.
9. Az analitikai eljárások segíthetnek azonosítani a szokatlan tranzakciókat vagy eseményeket, valamint olyan mutatókat, arányokat és trendeket, amelyek utalhatnak lehetséges problémákat, a pénzügyi (számviteli) jelentéskészítés és könyvvizsgálat szempontjából releváns.
Amikor az analitikai eljárásokat kockázatértékelési eljárásként hajtja végre, a könyvvizsgáló megközelíti a várható teljesítménymutatókat és a valószínű összefüggéseket. Ha ezeknek a várható teljesítménymutatóknak a rögzített összegekkel vagy a rögzített összegek alapján számított arányokkal való összehasonlítása szokatlan vagy váratlan összefüggéseket eredményez, a könyvvizsgáló figyelembe veszi ezeket az eredményeket a lényeges hibás állítás kockázatának azonosítása során.
Ha az ilyen elemzési eljárások kellően magas szinten összesített adatokat használnak, az ilyen elemzési eljárások eredményei csak elsődleges mutatóként szolgálhatnak a lényeges hibás állítás meglétére. A könyvvizsgáló az ilyen elemzési eljárások eredményeit a lényeges hibás állítások kockázatának azonosítása során összegyűjtött egyéb információkkal együtt veszi figyelembe.
10. A megfigyelés és ellenőrzés egyszerre válhat az ellenőrzött szervezet vezetése és egyéb alkalmazottai felé irányuló megkeresések alapjává, valamint információforrássá az ellenőrzött szervezet tevékenységeivel és a tevékenységük környezetével kapcsolatban. Az ilyen ellenőrzési eljárások általában a következőket tartalmazzák:
a) figyelemmel kíséri az ellenőrzött szervezet különböző tevékenységi területeit és működését;
b) a belső kontrollrendszer dokumentumainak (például üzleti tervek és fejlesztési stratégiák), nyilvántartások és szabályzatok ellenőrzése;
c) a vezetés által készített jelentések (például negyedéves vezetői jelentések és időközi pénzügyi (számviteli) kimutatások), tulajdonosi képviselői jelentések (például igazgatósági ülések jegyzőkönyvei) vizsgálata;
d) adminisztratív épületek látogatása és termelő helyiségek ellenőrzött jogalany;
e) az üzleti tranzakciók tükröződésének nyomon követése információs rendszerek ah, adatok előállítása pénzügyi (számviteli) jelentésekhez (végpontok közötti ellenőrzések).
11. Ha a könyvvizsgáló a gazdálkodó egység tevékenységeiről és környezetéről a korábbi időszakokban gyűjtött információkat kíván felhasználni, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy történtek-e olyan változások, amelyek befolyásolhatják az ilyen információk relevanciáját a jelenlegi könyvvizsgálat szempontjából. Az ismétlődő ellenőrzések során az előző ellenőrzés során szerzett tapasztalatok hozzájárulnak az ellenőrzött teljesítményének jobb megértéséhez.
Különösen a korábbi könyvvizsgálatok során végzett könyvvizsgálati eljárások általában könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltatnak a gazdálkodó egység szervezeti felépítéséről és kontrollmechanizmusairól, valamint információt nyújtanak a múltbeli hibás állításokról és arról, hogy azokat időben kijavították-e. Mindez segíti a könyvvizsgálót abban, hogy a folyamatban lévő könyvvizsgálat során felmérje a lényeges hibás állítások kockázatát. Az ilyen információk azonban a folyamatban lévő ellenőrzés szempontjából irrelevánssá válhatnak az ellenőrzött tevékenységében és környezetében bekövetkezett változások miatt. Ezért a könyvvizsgálónak megfelelő vizsgálatokat kell végeznie, és egyéb megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania, beleértve az átvezető teszteket is, hogy azonosítsa azokat a lehetséges változásokat, amelyek befolyásolhatják az ilyen információk relevanciáját.
12. A könyvvizsgáló egyéb információkat is figyelembe vesz, ha azok az aktuális könyvvizsgálat szempontjából relevánsak, különösen azokat, amelyeket akkor gyűjtöttek össze, amikor arról döntött, hogy megállapodást köt-e az ellenőrzött jogalannyal, vagy folytatja-e az együttműködést vele, vagy a könyvvizsgálat során szerzett tapasztalatokból származó információkat. egyéb könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtása a vizsgált jogalany számára, különösen az időközi pénzügyi információk áttekintése.
13. A könyvvizsgáló csoport tagjainak meg kell vitatniuk az ellenőrzött pénzügyi kimutatásainak a lényeges hibás állításokkal szembeni érzékenységét.
14. Ennek a megbeszélésnek az a célja, hogy a megbízást végző csoport tagjai jobban megértsék a pénzügyi kimutatások csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állításainak lehetőségét, amelyek a megbízásuk tárgyát képező bizonyos területeken előfordulhatnak, és annak megértése, hogy az eredmények Az auditcsoport tagjai által elvégzett könyvvizsgálati eljárások befolyásolhatják a könyvvizsgálat egyéb szempontjait, beleértve a további könyvvizsgálati eljárások természetére, időzítésére és mértékére vonatkozó döntéseket.
(az Orosz Föderáció kormányának 2011. január 27-i N 30 rendeletével módosított)
16. Annak eldöntése, hogy a könyvvizsgálói csoport mely tagját vonják be az ellenőrzött jogalany pénzügyi (számviteli) kimutatásai lényeges hibás állításokra való érzékenységéről szóló vitába, hogyan, hol és milyen formában kell ilyen vitát lefolytatni. szakmai megítélés. A megbeszélésben általában a megbízásért felelős munkacsoport kulcsfontosságú tagjai vesznek részt, mivel nem szükséges, hogy a megbízásért felelős munkacsoport minden tagja átfogóan ismerje a könyvvizsgálat minden aspektusát. A megbeszélés formája az auditcsoport tagjai által ellátott feladatoktól, tapasztalataiktól és információigényüktől függ.
Például egy több ellenőrzési témát érintő audit során több megbeszélésre is sor kerülhet, amelyek mindegyikében részt vesznek az auditálandó kritikus témakörök ellenőrzési csoportjainak vezető tagjai.
A megbeszélések tervezése során el kell döntenie, hogy meghívja-e az auditcsoportba tartozó szakértőket a részvételre. Az auditvezető dönthet úgy, hogy szükség van egy információs rendszerekkel kapcsolatos ismeretekkel vagy más ismeretekkel rendelkező szakértő bevonására a megbeszélésbe.
17. A (Szabvány) 1. számú szabálya szerint a könyvvizsgálónak szakmai szkepticizmust kell tanúsítania a könyvvizsgálat tervezése és lefolytatása során. A megbízásért felelős csoport tagjai közötti megbeszéléseknek hangsúlyozniuk kell a szakmai szkepticizmus szükségességét a könyvvizsgálati megbízás során, hogy ne maradjanak le olyan információk vagy egyéb körülmények, amelyek csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állítás lehetőségére utalnak.
18. Lehetőség van egyéb olyan megbeszélések lefolytatására, amelyek elősegítik az ellenőrző csoport tagjai közötti információcserét az ellenőrzött szervezet pénzügyi (számviteli) kimutatásainak lényeges hibás állításokkal szembeni érzékenységéről. Itt az a cél, hogy a megbízásért felelős munkacsoport tagjai kommunikáljanak és megosszák egymással az audit során szerzett információkat, amelyek hatással lehetnek mind a csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatának felmérésére, mind a kockázatok kezelése érdekében végrehajtott könyvvizsgálati eljárásokra.
az ellenőrzött szervezet tevékenységének és a környezetnek a megértése,
amelyben végrehajtják, beleértve a rendszert is
belső irányítás
19. A könyvvizsgáló megérti a vizsgált gazdálkodó egység tevékenységeit és azt a környezetet, amelyben azokat végzik, a következő problémák megértésében:
az ellenőrzött szervezet tevékenységét befolyásoló iparági, jogi és egyéb külső tényezők, ideértve az alkalmazott számviteli és pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének módszereit is;
az ellenőrzött jogalany tevékenységeinek jellege, beleértve a számviteli politikák kiválasztását és alkalmazását;
az ellenőrzött szervezet céljai és stratégiai tervei, a kapcsolódó üzleti kockázatok, jelezve a pénzügyi (számviteli) kimutatások esetleges lényeges hibás állításait;
az ellenőrzött szervezet fő teljesítménymutatói és azok változásának tendenciái;
belső ellenőrzési rendszer.
Az 1. számú mellékletben találhatók példák azokra a kérdésekre, amelyeket a könyvvizsgáló mérlegelhet az ellenőrzött szervezet tevékenységeinek és környezetének megismerése során. A belső kontrollrendszer elemeit a 1. számú melléklet tartalmazza. 2.
20. Az elvégzett kockázatértékelési eljárások jellege, időzítése és hatóköre az ellenőrzött jogalany tevékenységeinek nagyságrendjétől és összetettségétől, valamint a könyvvizsgálónak az ellenőrzött jogalannyal végzett munka során szerzett tapasztalataitól függ. Ezen túlmenően, a korábbi időszakokhoz képest ezen kérdések bármelyikében bekövetkezett jelentős változások azonosítása különösen fontos a gazdálkodó egység tevékenységeinek megfelelő megértése érdekében, hogy azonosítani és értékelni lehessen a lényeges hibás állítások kockázatát.
21. A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a vizsgált gazdálkodó egység tevékenységét befolyásoló releváns iparági, jogi és egyéb külső tényezőket, beleértve az alkalmazott számviteli módszereket és a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítését. Ezek a tényezők a következő iparági sajátosságokat foglalják magukban:
a) verseny az iparágban;
b) kapcsolat a beszállítókkal és vevőkkel;
c) a gyártástechnológia változásai;
d) az ágazatot és az ellenőrzött szervezetet érintő környezetvédelmi követelmények;
e) a számvitel és a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének alkalmazott módszerei;
f) a – ideértve az ellenőrzött szervezet tevékenységi körét szabályozó – jogszabályi előírásokat;
g) a fennálló általános gazdasági feltételek.
22. Az ágazat, amelyben az ellenőrzött jogalany működik, a tevékenység természetéhez vagy az azt irányító keretrendszerhez kapcsolódó esetleges lényeges hibás állítások sajátos kockázatával járhat. Ilyen esetekben az auditcsoportnak megfelelő és elegendő tudással és tapasztalattal rendelkező személyekből kell állnia.
23. Szabályozó jogszabályok rögzítik a számvitel és a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének alkalmazandó módszereit, amelyeket az ellenőrzött szervezet vezetésének a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítése során alkalmaznia kell, és amelyek a könyvvizsgálót irányítják. Ugyanakkor mind a könyvvizsgálónak, mind az ellenőrzött szervezetnek értenie kell ezeket a módszereket.
24. A könyvvizsgálónak meg kell ismernie az ellenőrzött szervezet tevékenységének sajátosságait. Az ellenőrzött szervezet tevékenységének jellemzőit az elvégzett üzleti tevékenység, a tulajdonosi forma és az irányítás módja, típusa határozza meg. pénzügyi befektetések amit végez és végezni kíván, annak szerkezete és finanszírozási forrása. Az ellenőrzött szervezet tevékenységeinek jellemzőinek megértése lehetővé teszi a könyvvizsgáló számára, hogy megértse a hasonló tranzakciók csoportjait, a számviteli számlák egyenlegét és a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban szereplő információk közzétételét.
25. Az ellenőrzött jogalany felépítése összetett lehet, beleértve a leányvállalatokat vagy földrajzilag távol szerkezeti egységek, ami megnehezíti a pénzügyi (számviteli) kimutatások konszolidálásának folyamatát, és az információk lényeges hibás állításainak kockázatát okozhatja.
26. Annak meghatározásakor, hogy a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket megfelelően azonosították-e és elszámolták-e, fontos annak megértése, hogy kik a vizsgált gazdálkodó egység tulajdonosai, valamint a tulajdonosok és mások közötti kapcsolatok.
27. A könyvvizsgálónak ismernie kell az ellenőrzött jogalany által kiválasztott és alkalmazottakat számviteli politika, a könyvvizsgálónak azt is meg kell határoznia, hogy ez releváns-e az ellenőrzött szervezet tevékenysége szempontjából, és összhangban van-e a számviteli és a pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének módszereivel. A könyvvizsgáló által a könyvvizsgálati megbízás elvégzéséhez szükséges ismeretek a következők ismeretét is magukban foglalják:
a gazdálkodó egység által az összetett vagy szokatlan ügyletek elszámolására használt módszerek;
az olyan üzleti ügyletek elszámolásának következményei, amelyekkel kapcsolatban a szabályozási követelmények következetlensége vagy hiánya miatt bizonytalanság vagy kétértelműség merül fel;
az ellenőrzött jogalany számviteli politikájában bekövetkezett változások.
A könyvvizsgálónak azonosítania kell azokat az eseteket is, amikor az ellenőrzött jogalany első alkalommal alkalmazza a számvitelre vonatkozó új jogszabályi előírásokat. Ha a könyvvizsgált gazdálkodó egység számviteli politikájában változások történtek, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a változások okait, és azt is meg kell határoznia, hogy a változtatások megfelelőek és összhangban vannak-e a bevett számviteli gyakorlattal és a pénzügyi kimutatások elkészítésével.
28. Az alkalmazandó számviteli módszerek szerint készített pénzügyi (számviteli) kimutatásoknak és a pénzügyi (számviteli) kimutatásoknak tartalmazniuk kell a lényeges információk megfelelő közzétételét. Ez az információ a pénzügyi kimutatások formájára, bemutatására és tartalmára vonatkozik, a megjegyzésekre, beleértve a használt terminológiát, a részletezettségre, a kimutatásokban szereplő tételek besorolására és a bemutatott számadatok alapjára. A könyvvizsgáló mérlegeli, hogy az ellenőrzött gazdálkodó egység megfelelően feltárt-e bármilyen kérdést azokra a körülményekre és tényekre tekintettel, amelyekről a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat időpontjában tudomást szerzett.
29. A könyvvizsgálónak ismernie kell az ellenőrzött szervezet céljait és stratégiai terveit, valamint az üzleti tevékenység kapcsolódó kockázatait, amelyek a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges torzulásához vezethetnek. Az ellenőrzött szervezet tevékenysége ágazati, jogi és egyéb belső és külső tényezők hatásának van kitéve. Ezen tényezők hatására az ellenőrzött szervezet vezetése vagy a tulajdonos képviselői olyan célokat határoznak meg, amelyek általános cselekvési terv formájában elkészíthetők az ellenőrzött szervezet számára. A stratégiai tervek tartalmazzák azokat a megközelítéseket, amelyekkel a menedzsment el kívánja érni céljait. Az üzleti tevékenység kockázatai ennek eredménye lényeges feltételek események, körülmények, cselekmények vagy mulasztások, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a gazdálkodó egység azon képességét, hogy elérje céljait és végrehajtsa stratégiáit, vagy amelyek nem megfelelő célok és stratégiák kiválasztásából származnak. Az ellenőrzött szervezet tevékenysége is változik a külső környezet változásának hatására, ennek megfelelően a stratégiai tervek és célok idővel változnak.
30. Az üzleti kockázat tágabb fogalom, mint a pénzügyi (számviteli) kimutatások lényeges hibás állításainak kockázata. Üzleti kockázat felmerülhet a tevékenységben bekövetkezett változások vagy nehézségek következtében, ugyanakkor kockázathoz vezethet, ha nem ismerik fel a változtatások szükségességét. Az üzleti életben bekövetkező változások következhetnek többek között egy új termék kifejlesztéséből, amely sikertelen lehet, sikeres termék kifejlesztése esetén is kiszámíthatatlan piaci reakciók, illetve kötelezettségeket és reputációs kockázatot jelentő mulasztások.
Az, hogy a könyvvizsgáló megérti az ellenőrzött jogalany üzleti tevékenységeinek kockázatait, növeli annak valószínűségét, hogy azonosítsa a pénzügyi (számviteli) kimutatásokban szereplő információk lényeges hibás állításainak kockázatát. A könyvvizsgáló felelőssége azonban nem foglalja magában az üzleti tevékenységek összes kockázatának azonosítását és értékelését.
31. A legtöbb üzleti kockázat valószínűleg pénzügyi következményekkel jár, és ezért hatással van a pénzügyi kimutatásokra, bár nem minden üzleti kockázat szükségszerűen vezet a lényeges hibás állítás kockázatához. A gazdasági tevékenység kockázatának következménye lehet a hasonló ügyletek jelentős torzulásának kockázata, a számviteli számlák egyenlege, valamint a pénzügyi (számviteli) kimutatások és pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésének előfeltételei szintjén történő információközlés esetei. Tábornok.
Az ágazati szervezetek összeolvadásából adódó ügyfélszám-csökkenés okozta üzleti tevékenység kockázata növelheti a kintlévőségek elbírálásánál a torzulás kockázatát. Ugyanez a kockázat azonban a kereslet (piaci igények) csökkenésével kombinálva súlyosabb következményekkel is járhat – az ellenőrzött jogalany számára a tevékenység folytatásának kockázata. A könyvvizsgáló azon döntését, hogy egy üzleti kockázat vezethet-e lényeges hibás állításhoz a pénzügyi kimutatásokban, figyelembe veszi a könyvvizsgálónak a könyvvizsgált gazdálkodó egység körülményeire vonatkozó ismereteit. A lényeges hibás állítás kockázatára utaló feltételekre és eseményekre vonatkozó példákat a 3. számú melléklet tartalmazza.
32. Az üzleti kockázatok ellenőrzött szervezet vezetése általi azonosítása és a kiküszöbölésükre vonatkozó megközelítések kidolgozása a belső kontrollrendszer része.
33. A kisvállalkozásokhoz tartozó ellenőrzött szervezetek általában nem tűznek ki hosszú távú célokat és nem
