Változásokkal és kiegészítésekkel től. Orosz adófutár V. Információk közzététele a pénzügyi kimutatásokban

, 2012. 04. 27. N 55n, 2015. 04. 06. N 57n)

1. Jóváhagyja a mellékelt Számviteli Szabályzatot „A szervezet bevételei” PBU 9/99.

pénzügyminiszter
Orosz Föderáció
M. ZADORNOV

JÓVÁHAGYOTT
Megrendelésre
Pénzügyminisztérium
Orosz Föderáció
1999. május 6-án kelt N 32n

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT "SZERVEZET JÖVEDELME" PBU 9/99

I. Általános rendelkezések

1. Jelen Szabályzat megállapítja a számviteli jövedelemre vonatkozó információ képzésének szabályait kereskedelmi szervezetek(kivéve a hitel- és biztosítószervezeteket), amelyek az Orosz Föderáció törvényei szerint jogi személyek.

E rendelet vonatkozásában (az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) a vállalkozási és egyéb tevékenységből származó bevétel kerül elszámolásra. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1999. december 30-i N 107n, 2010. október 25-i N 132n rendeletével módosított)

2. Egy szervezet bevételét a gazdasági haszon növekedéseként kell elszámolni az eszközök (készpénz, egyéb vagyontárgyak) átvétele és (vagy) a kötelezettségek visszafizetése következtében, ami a szervezet tőkéjének növekedéséhez vezet, kivéve a a résztvevők (tulajdonosok) hozzájárulásai.

3. Jelen Szabályzat alkalmazásában a más jogi személyektől és magánszemélyektől származó bevételek nem minősülnek a szervezet bevételének:

hozzáadottérték-adó, jövedéki adó, forgalmi adó, exportvámok és más hasonló kötelező befizetések összege;

megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízó, megbízó stb. javára;

termékek, áruk, munkák, szolgáltatások előre történő fizetése;

fizetési előlegek termékekért, árukért, munkákért, szolgáltatásokért;

biztosítékként, ha a megállapodás a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadásáról rendelkezik;

a hitelfelvevőnek nyújtott kölcsön visszafizetésében.

4. A szervezet bevétele jellegétől, megszerzésének feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlik:

a) származó bevétel gyakori fajok tevékenységek;

b) egyéb bevétel; (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

c) tétel kizárva. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

Jelen Szabályzat alkalmazásában a szokásos tevékenységből származó bevételtől eltérő bevétel egyéb bevételnek minősül. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

Célokból könyvelés A szervezet a bevételeket önállóan rendes tevékenységből származó bevételként vagy egyéb bevételként számolja el a jelen Szabályzat előírásai, tevékenysége jellege, a bevétel fajtája és a bevételük feltételei alapján.

II. Szokásos tevékenységből származó bevétel

Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységének tárgya vagyonának bérleti szerződés alapján történő ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásért, használatért) térítési díj biztosítása, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel (bérleti díj).

Azokban a szervezetekben, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és más típusú szabadalmakból eredő jogok díjának biztosítása szellemi tulajdon, bevételnek azokat a bevételeket kell tekinteni, amelyek bevétele ehhez a tevékenységhez kapcsolódik (a szellemi tulajdon használatáért járó licencbefizetések (beleértve a jogdíjakat is).

Azoknál a szervezeteknél, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel.

A szervezet által eszközei ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásáért és használatáért), találmányi szabadalmakból, ipari formatervezési mintákból és egyéb szellemi tulajdonjogokból származó jogok, valamint más szervezetek alaptőkéjében való részvételből származó bevétel, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, egyéb bevételnek minősül. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

6. A bevételt pénzben kifejezett összegben fogadják el könyvelésre, amely megegyezik a készpénz és egyéb ingatlan átvételének összegével és (vagy) az összeggel kintlévőség(a jelen Szabályzat (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel).

Ha a bizonylat összege a bevételnek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett bevétel a bevétel és a kintlévőség (a nyugtával nem fedezett részben) összegeként kerül megállapításra.

6.1. A bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezet és a szervezet eszközeinek vásárlója (vevője) vagy felhasználója közötti megállapodásban megállapított ár alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a bevételek és (vagy) követelések összegének meghatározásához azt az árat kell megállapítani, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában a bevételt határozza meg. hasonló termékekkel (árukkal, munkákkal, szolgáltatásokkal) kapcsolatban elfogadott, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatáról (ideiglenes birtoklásáról és használatáról) gondoskodik.

6.2. Termékek és áruk értékesítése, munkavégzés, halasztott és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő szolgáltatásnyújtás során a bevételt a követelések teljes összegében elfogadják könyvelésre.

6.3. A kötelezettségek teljesítését (fizetést) biztosító szerződések bevételeinek és (vagy) követeléseinek összege nem készpénzben, a szervezet által átvett vagy átveendő áruk (értéktárgyak) bekerülési értékén fogadják el elszámolásra. A szervezet által átvett vagy átveendő áruk (értékek) bekerülési értékét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét.

Ha a szervezet által átvett áruk (értékek) értékét nem lehet meghatározni, a bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezet által átadott vagy átadandó termékek (áruk) értéke határozza meg. A szervezet által átadott vagy átadandó termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy a szervezet hasonló körülmények között milyen árbevételt állapít meg hasonló termékekhez (árukhoz) képest.

6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén a bevételek és (vagy) követelések kezdeti összegét a szervezethez átveendő eszköz értéke alapján módosítják. A szervezet által átveendő eszköz értékét az az ár határozza meg, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a hasonló eszközök értékét.

6.5. A bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezetnek a megállapodásnak megfelelően nyújtott összes kedvezmény (felár) figyelembevételével határozzák meg.

6.6. Az elemet törölték. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. november 27-i, N 156n számú rendeletével módosított)

6.7. Amikor a kétes követelésekre céltartalékot képeznek a számviteli szabályok szerint, a bevétel összege nem változik.

III. Egyéb ellátás

7. Az egyéb bevételek: (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

a szervezet eszközeinek ideiglenes használat (ideiglenes birtoklás és használat) díjának biztosításával kapcsolatos bizonylatok (a jelen Szabályzat 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel); (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i, N 27n számú rendeletével módosított)

a találmányokra, ipari mintákra és más típusú szellemi tulajdonra vonatkozó szabadalmakból eredő jogok díjának biztosításával kapcsolatos bizonylatok (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel); (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i, N 27n számú rendeletével módosított)

egyéb szervezetek alaptőkéjében való részvétellel kapcsolatos bevételek (beleértve a kamatokat és egyéb bevételeket is értékpapír) (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel); (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i, N 27n számú rendeletével módosított)

a szervezet által közös tevékenységek eredményeként kapott nyereség (egyszerű partnerségi megállapodás alapján);

befektetett eszközök és a készpénzen kívüli egyéb eszközök értékesítéséből származó bevétel (kivéve külföldi valuta), termékek, áruk;

a szervezet pénzeszközeinek felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért kapott kamatok, valamint a szervezet e banknál vezetett számláján lévő pénzeszközök bank általi felhasználásáért kapott kamat.

8. Bekezdés - törölve. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

pénzbírságok, kötbér, kötbér a szerződési feltételek megsértéséért;

térítésmentesen átvett eszközök, beleértve az ajándékozási szerződést is;

a szervezetnek okozott veszteségek megtérítésére szolgáló bevétel;

-ban azonosított előző évek nyeresége beszámolási év;

azon tartozások és betétesek összegei, amelyeknél a futamidő lejárt elévülési idő;

árfolyamkülönbözeteket;

az eszközök átértékelésének összege; (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i, N 27n számú rendeletével módosított)

Egyéb bevételek. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

9. Az egyéb bevételek közé tartoznak a rendkívüli körülmények következtében keletkezett bevételek is gazdasági aktivitás(természeti katasztrófa, tűz, baleset, államosítás stb.): költség anyagi javak a helyreállításra és további felhasználásra alkalmatlan eszközök leírásából fennmaradó stb. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i N 116n számú rendeletével módosított)

10. Számviteli szempontból az egyéb bevételek összegének meghatározása a következő sorrendben történik:

10.1. A befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek, valamint a szervezet pénzeszközeinek felhasználására biztosított kamat összege, valamint az alaptőkében való részvételből származó bevétel más szervezet (ha nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a jelen Szabályzat (6) bekezdésében foglaltakhoz hasonló módon kerül meghatározásra.

10.2. A pénzbírságokat, kötbéreket, a szerződési feltételek megsértéséért kiszabott szankciókat, valamint a szervezetnek okozott veszteségek megtérítését a bíróság által megítélt vagy az adós által elismert összegekben fogadják el.

10.3. Az ingyenesen átvett eszközöket piaci értéken fogadjuk el könyvelésre. Piaci ár Az ingyenesen átvett eszközöket a szervezet az ilyen vagy hasonló típusú vagyontárgyak elszámolásra való átvételének napján hatályos árak alapján határozza meg. Az elszámolásra történő átvétel időpontjában érvényes árakra vonatkozó adatokat okirattal vagy vizsgálattal kell igazolni.

10.4. Azok a számlák, amelyek elévülése lejárt, a szervezet bevételei között szerepelnek abban az összegben, amelyben ez a tartozás szerepelt a szervezet számviteli nyilvántartásában.

10.5. Az eszközök átértékelési összegeinek meghatározása az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint történik.

10.6. Az egyéb bevételek tényleges összegben kerülnek elszámolásra.

11. Az egyéb bevételek jóváírásra kerülnek a szervezet eredménykimutatásában, kivéve, ha a számviteli szabályok eltérő eljárást írnak elő.

IV. Bevétel elismerés

12. A bevétel elszámolása a számvitelben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szervezet jogosult erre a bevételre külön megállapodásból eredően vagy más megfelelő módon megerősítve;

b) a bevétel mértéke meghatározható;

c) biztosak vagyunk abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként a szervezet gazdasági haszna növekedni fog. Biztosság abban, hogy egy adott tranzakció a szervezet gazdasági hasznának növekedését eredményezi, akkor áll fenn, amikor a szervezet megkapta az eszközt kifizetésként, vagy nincs bizonytalanság az eszköz átvételét illetően;

d) a termék (áru) tulajdonjoga (birtoklása, felhasználása és selejtezése) a szervezettől a vevőre szállt át, vagy a munkát a megrendelő elfogadta (szolgáltatást nyújtott);

e) az ezzel a művelettel kapcsolatban felmerült vagy felmerülő kiadások megállapíthatók.

Ha a szervezet által kifizetésként kapott készpénz és egyéb eszközök vonatkozásában a fenti feltételek közül legalább egy nem teljesül, akkor a szervezet könyvelése elszámol. tartozás, nem bevétel.

Számviteli bevétel elszámolása a saját vagyontárgyai ideiglenes használatának (ideiglenes birtoklásának és használatának), találmányi szabadalmakból, ipari formatervezési mintákból és egyéb szellemi tulajdonjogokból, valamint más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételből származó bevételből, az e bekezdés „a), b) és c)” alpontjában meghatározott feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük.

Azok a szervezetek, amelyek jogosultak egyszerűsített számviteli módszerek alkalmazására, ideértve az egyszerűsített számviteli (pénzügyi) kimutatásokat is, az „a”, „b”, „c” alpontokban és "e" pontja. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2010. november 8-i N 144n, 2012. április 27-i N 55n, 2015. április 6-i N 57n rendeletével módosított)

13. A szervezet a munkavégzésből, a szolgáltatásnyújtásból, a hosszú gyártási ciklusú termékek értékesítéséből származó bevételt könyvelhet el, amikor a munka, szolgáltatás, termék készen van, vagy a munka, a szolgáltatásnyújtás vagy a gyártás befejezésekor termékek általában.

Konkrét munkavégzésből, szolgáltatás nyújtásából vagy meghatározott termék értékesítéséből származó árbevétel kész állapotban kerül elszámolásra a könyvelésben, ha a munka, szolgáltatás, termék készenléte megállapítható.

A munkavégzés, szolgáltatásnyújtás, termékgyártás eltérő jellege és körülményei miatt szervezet egyben pályázhat jelentési időszak egyidejűleg különböző utak bekezdésben előírt bevételelszámolás.

14. Ha a termékértékesítésből, a munkavégzésből, a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel összege nem határozható meg, akkor azt a könyvelésben elszámolt kiadások összegében fogadják el e termékek gyártása, e munka elvégzése tekintetében, ennek a szolgáltatásnak a biztosítását, amelyet a későbbiekben vissza kell téríteni a szervezetnek .

15. Bérlés, a szellemi tulajdontárgyak használatáért (ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) járó licenckifizetéseket a könyvelésben a gazdasági tevékenység tényeinek átmeneti bizonyosságának feltételezése és a vonatkozó megállapodás feltételei alapján kell elszámolni.

A szellemi tulajdon használatáért járó bérleti díj és licencdíj (ha az nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a jelen Szabályzat 12. pontjában foglaltakhoz hasonló módon kerül elszámolásra a számvitelben.

16. Az egyéb bevételek elszámolása a számvitelben az alábbi sorrendben történik:

befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek, valamint a szervezet pénzeszközeinek felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért kapott kamat, valamint más szervezetek alaptőkéjében való részvételből származó bevétel ( ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) - a jelen Szabályzat 12. pontjában foglaltakhoz hasonló módon. Ebben az esetben számviteli célból kamat halmozódik fel minden lejárt jelentési időszakra a megállapodás feltételeinek megfelelően;

pénzbírságok, szankciók, a szerződési feltételek megsértéséért kiszabott bírságok, valamint a szervezetnek okozott veszteségek megtérítése - abban a jelentési időszakban, amelyben a bíróság határozatot hozott ezek behajtásáról, vagy adósként ismerték el;

azon tartozás és letéti tartozás összege, amelynek elévülési ideje lejárt - abban a beszámolási időszakban, amelyben az elévülési idő lejárt;

az eszközök átértékelésének összege - abban a beszámolási időszakban, amelyre az átértékelés megtörtént;

egyéb bizonylatok - ahogyan vannak kialakítva (azonosítva).

V. A pénzügyi kimutatásokban szereplő információk közzététele

17. A szervezet számviteli politikáiról szóló tájékoztatás részeként pénzügyi kimutatások Legalább a következő információkat kell közzétenni:

a) a szervezet bevételei elismerésének rendjéről;

b) a munkák, szolgáltatások, termékek készenléti állapotának megállapításának módjáról, a megvalósításból, szolgáltatásból, értékesítésből származó bevétel készenlétként kerül elszámolásra.

18. A jelentésben a pénzügyi eredmény A szervezet bevételét a beszámolási időszakban a bevételekre és az egyéb bevételekre való felosztás tükrözi. (az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának rendeleteivel módosított

b) a gazdasági tevékenység azonos vagy hasonló tényéből (például vagyonának ideiglenes használatba vétele (ideiglenes birtokba adása, használata)) származó bevételek és kapcsolódó kiadások a szervezet vagyoni helyzetének jellemzése szempontjából nem jelentősek.

19. A kötelezettségek nem pénzben történő teljesítését (fizetést) biztosító szerződések teljesítése során befolyt bevételek tekintetében legalább az alábbi információkat kell nyilvánosságra hozni:

a) azon szervezetek teljes száma, amelyekkel a meghatározott szerződéseket kötik, megjelölve az ilyen bevételek nagy részét kitevő szervezeteket;

b) a kapcsolódó szervezetekkel kötött megállapodások alapján befolyt bevétel részesedése;

c) a szervezet által átadott termékek (áruk) bekerülési értékének meghatározására szolgáló módszer.

20. A szervezet egyéb, a beszámolási időszakra vonatkozó bevételeit, amelyek a számviteli szabályok szerint nem kerülnek jóváírásra az eredménykimutatásban, a beszámolóban külön kell bemutatni.

21. A számviteli felépítésnek biztosítania kell a szervezet bevételére vonatkozó információk közzétételének lehetőségét folyó, befektetési és pénzügyi tevékenységekkel összefüggésben.

A PBU 9/99 megállapítja a kereskedelmi szervezetek bevételére vonatkozó információk számvitelében történő kialakításának szabályait - jogalanyok az orosz jogszabályok szerint.

A Szabályzat követelményei nem vonatkoznak hitelintézetek, valamint az állami (önkormányzati) intézmények.

1999. május 31-én jegyezték be az orosz igazságügyi minisztériumban

Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma

A „Szervezet bevétele” számviteli szabályzat jóváhagyásáról szóló PBU 9/99

Módosítva: 1999. december 30. N 107n, 2001. március 30. N 27n;
2006.09.18. N 116n; 2006.11.27. N 156n;
2010.10.25. N 132n; 2010.11.08. N 144n;
2012.04.27. N 55n; 2015. 04. 06. 57n

Lásd a dokumentum szövegét .pdf formátumban
(megfelel az oldalon található publikációnak
Oroszország Pénzügyminisztériuma: http://www.minfin.ru)

szerinti Számviteli Reform Program alapján nemzetközi szabványok az Orosz Föderáció kormányának 1998. március 6-i N 283 rendeletével jóváhagyott pénzügyi kimutatások, elrendelem:

1. Jóváhagyja a mellékelt „Szervezet bevétele” PBU 9/99 számviteli bizonylatot.

pénzügyminiszter
Orosz Föderáció
MM. Zadornov

Jóváhagyott
a pénzügyminisztérium rendelete alapján
Orosz Föderáció
1999.06.05. N 32n

Számviteli szabályzat

"A szervezet bevétele"

I. Általános rendelkezések

Ezzel a rendelettel kapcsolatban non-profit szervezetek(az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) a vállalkozási és egyéb tevékenységből származó bevételt számolja el.

(az Oroszország Pénzügyminisztériumának 1999. december 30-i N 107n, 2010. október 25-i N 132n rendeletével módosított)

2. A szervezet bevételét a gazdasági haszon növekedéseként kell elszámolni az eszközök (készpénz, egyéb ingatlanok) átvétele és (vagy) a kötelezettségek visszafizetése következtében, ami a szervezet tőkéjének növekedéséhez vezet, kivéve a résztvevők (tulajdonosok) hozzájárulásai.

3. Jelen Szabályzat alkalmazásában a más jogi személyektől és magánszemélyektől származó bevételek nem minősülnek a szervezet bevételének:

hozzáadottérték-adó, jövedéki adó, forgalmi adó, exportvámok és más hasonló kötelező befizetések összege;

megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízó, megbízó stb. javára;

termékek, áruk, munkák, szolgáltatások előre történő fizetése;

fizetési előlegek termékekért, árukért, munkákért, szolgáltatásokért;

biztosítékként, ha a megállapodás a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadásáról rendelkezik;

a hitelfelvevőnek nyújtott kölcsön visszafizetésében.

4. A szervezet bevétele jellegétől, megszerzésének feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlik:

a) szokásos tevékenységből származó bevétel;

b) egyéb bevétel;

c) kizárt. - Oroszország Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i, N 116n.

Jelen Szabályzat alkalmazásában a szokásos tevékenységből származó bevételtől eltérő bevétel egyéb bevételnek minősül.

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

A szervezet számviteli szempontból a bevételeket önállóan rendes tevékenységből származó bevételként vagy egyéb bevételként számolja el a jelen Szabályzat követelményei, a tevékenysége jellege, a bevétel fajtája és a bevételük feltételei alapján.

II. Szokásos tevékenységből származó bevétel

Azoknál a szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és egyéb szellemi tulajdonjogok szabadalmából eredő jogok díjának biztosítása, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel (licenc kifizetések (beleértve a jogdíjat is). ) szellemi tulajdon felhasználására).

Azoknál a szervezeteknél, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel.

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

6. A bevételt a készpénz és egyéb vagyontárgyak bevételének összegével és (vagy) a követelések összegével (figyelembe véve a jelen Szabályzat rendelkezéseit) pénzben kifejezett összegben fogadják el.

6.3. A kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem készpénzben biztosító szerződések bevételeinek és (vagy) követeléseinek összegét a szervezet által átvett vagy átveendő áruk (értékek) költségén fogadják el. A szervezet által átvett vagy átveendő áruk (értékek) bekerülési értékét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét.

6.5. A bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezetnek a megállapodásnak megfelelően nyújtott összes kedvezmény (felár) figyelembevételével határozzák meg.

6.6. Kizárva. - Oroszország Pénzügyminisztériumának 2006. november 27-i N 156n.

6.7. Amikor a kétes követelésekre céltartalékot képeznek a számviteli szabályok szerint, a bevétel összege nem változik.

III. Egyéb ellátás

7. Az egyéb bevételek:

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

a szervezet eszközeinek ideiglenes használat (ideiglenes birtoklás és használat) díjának biztosításával kapcsolatos bizonylatok (a jelen Szabályzat rendelkezéseire is figyelemmel);

(az Oroszország Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i N 27n számú rendeletével módosított)

egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvétellel kapcsolatos bevételek (beleértve az értékpapírokból származó kamatokat és egyéb bevételeket is) (a jelen Szabályzat rendelkezései szerint);

(az Oroszország Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i N 27n számú rendeletével módosított)

a szervezet által közös tevékenységek eredményeként kapott nyereség (egyszerű partnerségi megállapodás alapján);

befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek;

a szervezet pénzeszközeinek felhasználásra bocsátásáért kapott kamatok, valamint a szervezet e banknál vezetett számláján lévő pénzeszközök bank általi felhasználásáért kapott kamat;

bekezdés kizárva. - Oroszország Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i, N 116n.

pénzbírságok, kötbér, kötbér a szerződési feltételek megsértéséért;

térítésmentesen átvett eszközök, beleértve az ajándékozási szerződést is;

a szervezetnek okozott veszteségek megtérítésére szolgáló bevétel;

a tárgyévben azonosított előző évek eredménye;

azon tartozások és betétesek összegei, amelyek elévülési ideje lejárt;

árfolyam-különbözet;

az eszközök átértékelésének összege;

(az Oroszország Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i N 27n számú rendeletével módosított)

Egyéb bevételek.

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

9. Az egyéb bevételek közé tartoznak a gazdasági tevékenység rendkívüli körülményei (természeti katasztrófa, tűzvész, baleset, államosítás stb.) következtében keletkező bevételek is: a helyreállításra és további felhasználásra alkalmatlan vagyontárgyak leírásából megmaradt tárgyi eszközök költsége. stb.

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

10. Számviteli szempontból az egyéb bevételek összegének meghatározása a következő sorrendben történik:

10.1. A befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek, valamint a szervezet pénzeszközeinek felhasználására biztosított kamat összege, valamint az alaptőkében való részvételből származó bevétel más szervezetek (amelyek nem képezik a szervezet tevékenységének tárgyát) tevékenységét a jelen Szabályzatban meghatározottakhoz hasonló módon határozzák meg.

10.3. Az ingyenesen átvett eszközöket piaci értéken fogadjuk el könyvelésre. Az ingyenesen átvett eszközök forgalmi értékét a szervezet az ilyen vagy hasonló típusú vagyontárgyak elszámolásra való átvételének napján hatályos árak alapján határozza meg. Az elszámolásra történő átvétel időpontjában érvényes árakra vonatkozó adatokat okirattal vagy vizsgálattal kell igazolni.

10.4. Azok a számlák, amelyek elévülése lejárt, a szervezet bevételei között szerepelnek abban az összegben, amelyben ez a tartozás szerepelt a szervezet számviteli nyilvántartásában.

10.5. Az eszközök átértékelési összegeinek meghatározása az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint történik.

10.6. Az egyéb bevételek tényleges összegben kerülnek elszámolásra.

11. Az egyéb bevételek jóváírásra kerülnek a szervezet eredménykimutatásában, kivéve, ha a számviteli szabályok eltérő eljárást írnak elő.

IV. Bevétel elismerés

12. A bevétel elszámolása a számvitelben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szervezet jogosult erre a bevételre külön megállapodásból eredően vagy más megfelelő módon megerősítve;

b) a bevétel mértéke meghatározható;

c) biztosak vagyunk abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként a szervezet gazdasági haszna növekedni fog. Biztosság abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként a szervezet gazdasági haszna megnövekszik, ha a szervezet kifizetésben megkapta az eszközt, vagy nincs bizonytalanság az eszköz átvételét illetően;

d) a termék (áru) tulajdonjoga (birtoklása, felhasználása és selejtezése) a szervezettől a vevőre szállt át, vagy a munkát a megrendelő elfogadta (szolgáltatást nyújtott);

e) az ezzel a művelettel kapcsolatban felmerült vagy felmerülő kiadások megállapíthatók.

Ha a fenti feltételek közül legalább egy nem teljesül a szervezet által kifizetésként kapott készpénzzel és egyéb eszközökkel kapcsolatban, akkor a szervezet számviteli nyilvántartása nem a bevételt, hanem a tartozást mutatja be.

A vagyontárgyak ideiglenes használatának (ideiglenes birtoklásának és használatának), találmányi szabadalmakból, ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokból, valamint más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételből származó bevételek számviteli kimutatása, pontban meghatározott feltételeket egyidejűleg be kell tartani.

Azok a szervezetek, amelyek jogosultak egyszerűsített számviteli módszerek alkalmazására, beleértve az egyszerűsített számviteli (pénzügyi) kimutatásokat is, a bevételt vevőktől (vevőktől) származó pénzeszközökként számolhatják el, az e bekezdés , , és albekezdésében meghatározott feltételek mellett.

(az orosz Pénzügyminisztérium 2010. november 8-i, N 144n, 2012. április 27-én módosított N 55n; 2015.06.04., 57n. sz. rendelete által bevezetett bekezdés)

13. A szervezet a munkavégzésből, szolgáltatásnyújtásból, hosszú gyártási ciklusú termékek értékesítéséből származó bevételt könyvelhet el, amikor a munka, szolgáltatás, termék készen van, vagy a munka, szolgáltatásnyújtás vagy gyártás befejezésekor. termékek általában.

Az eltérő jellegű és kondíciójú munkavégzés, szolgáltatásnyújtás és termékek gyártásával kapcsolatban egy szervezet egyidejűleg alkalmazhat különböző, az e bekezdésben meghatározott bevételelszámolási módszereket egy jelentési időszakban.

15. A szellemi tulajdon használatáért járó bérleti díjak és licencdíjak (ha az nem képezik a szervezet tevékenységének tárgyát) a könyvelésben a gazdasági tevékenység tényeinek átmeneti bizonyosságának feltételezése és a vonatkozó megállapodás feltételei alapján kerülnek elszámolásra.

A szellemi tulajdon tárgyainak használatáért járó bérleti díjak és engedélyek (ha az nem képezik a szervezet tevékenységének tárgyát) a jelen Szabályzatban meghatározottakhoz hasonló módon kerülnek elszámolásra a számvitelben.

16. Az egyéb bevételek elszámolása a számvitelben az alábbi sorrendben történik:

befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek, valamint a szervezet pénzeszközeinek felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért kapott kamat, valamint más szervezetek alaptőkéjében való részvételből származó bevétel ( ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) - a jelen Szabályzatban foglaltakhoz hasonló módon. Ebben az esetben számviteli célból kamat halmozódik fel minden lejárt jelentési időszakra a megállapodás feltételeinek megfelelően;

azon tartozás és letéti tartozás összege, amelynek elévülési ideje lejárt - abban a beszámolási időszakban, amelyben az elévülési idő lejárt;

az eszközök átértékelésének összege - abban a beszámolási időszakban, amelyre az átértékelés megtörtént;

egyéb bizonylatok - ahogyan vannak kialakítva (azonosítva).

V. A pénzügyi kimutatásokban szereplő információk közzététele

17. A szervezet számviteli politikájára vonatkozó információk részeként a pénzügyi kimutatásokban legalább a következő információkat közzé kell tenni:

a) a szervezet bevételei elismerésének rendjéről;

18. Az eredménykimutatásban a szervezet beszámolási időszaki bevétele bevételre és egyéb bevételekre való felosztással jelenik meg.

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

18.1. Öt vagy több százalékát kitevő bevétel, egyéb bevétel (termékek (áru) értékesítéséből származó bevétel, munkavégzésből (szolgáltatásnyújtásból) származó bevétel stb. teljes összeg A szervezet beszámolási időszakra vonatkozó bevétele típusonként külön jelenik meg.

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

18.2. Az egyéb bevételek akkor jeleníthetők meg az eredménykimutatásban, csökkentve a bevételhez kapcsolódó ráfordításokkal, ha:

(az orosz pénzügyminisztérium 2006. szeptember 18-i, N 116n számú rendeletével módosított)

a) a vonatkozó számviteli szabályok előírják vagy nem tiltják a jövedelem ilyen elszámolását;

a) azon szervezetek teljes száma, amelyekkel a meghatározott szerződéseket kötik, megjelölve az ilyen bevételek nagy részét kitevő szervezeteket;

b) a kapcsolódó szervezetekkel kötött megállapodások alapján befolyt bevétel részesedése;

c) a szervezet által átadott termékek (áruk) bekerülési értékének meghatározására szolgáló módszer.

Bejegyezve az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumában 1999. május 31-én 1791. sz.

AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMA

A SZÁMVITELI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
"SZERVEZET JÖVEDELME" PBU 9/99

(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának rendeleteivel módosított

kelt 2006. szeptember 18. 116n)

Az Orosz Föderáció kormányának 1998. március 6-i 283. sz. rendeletével jóváhagyott, a számvitelnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban történő megreformálására irányuló program értelmében elrendelem:
1. Jóváhagyja a mellékelt Számviteli Szabályzatot „A szervezet bevételei” PBU 9/99.
2. Jelen rendelet 2000. január 1-től lép hatályba.

pénzügyminiszter
Orosz Föderáció
M.ZADORNOV

POZÍCIÓ
SZÁMVITELI "SZERVEZET JÖVEDELME" PBU 9/99

(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának rendeleteivel módosított
1999. december 30-i 107n., 2001. március 30-i 27n.
kelt 2006. szeptember 18. 116n)

ÉN. Általános rendelkezések

1. Ez a szabályzat megállapítja az Orosz Föderáció jogszabályai szerint jogi személyeknek minősülő kereskedelmi szervezetek (kivéve a hitel- és biztosítószervezetek) bevételére vonatkozó információk számviteli elszámolásának szabályait.
Jelen Szabályzattal összefüggésben a nonprofit szervezetek (kivéve költségvetési intézmények) üzleti és egyéb tevékenységekből származó bevételt kell elszámolni.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1999. december 30-i 107n. sz. rendeletével módosított)
2. A szervezet bevételét a gazdasági haszon növekedéseként kell elszámolni az eszközök (készpénz, egyéb ingatlanok) átvétele és (vagy) a kötelezettségek visszafizetése következtében, ami a szervezet tőkéjének növekedéséhez vezet, kivéve a résztvevők (tulajdonosok) hozzájárulásai.
3. Jelen Szabályzat alkalmazásában a más jogi személyektől és magánszemélyektől származó bevételek nem minősülnek a szervezet bevételének:
hozzáadottérték-adó, jövedéki adó, forgalmi adó, exportvámok és más hasonló kötelező befizetések összege;
megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízó, megbízó stb. javára;
termékek, áruk, munkák, szolgáltatások előre történő fizetése;
fizetési előlegek termékekért, árukért, munkákért, szolgáltatásokért;
letét;
biztosítékként, ha a megállapodás a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadásáról rendelkezik;
a hitelfelvevőnek nyújtott kölcsön visszafizetésében.
4. A szervezet bevétele jellegétől, megszerzésének feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlik:
a) szokásos tevékenységből származó bevétel;
b) egyéb bevétel;

c) kizárt. - Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n számú rendelete.
Jelen Szabályzat alkalmazásában a szokásos tevékenységből származó bevételtől eltérő bevétel egyéb bevételnek minősül.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
A szervezet számviteli szempontból a bevételeket önállóan rendes tevékenységből származó bevételként vagy egyéb bevételként számolja el a jelen Szabályzat követelményei, a tevékenysége jellege, a bevétel fajtája és a bevételük feltételei alapján.

II. Szokásos tevékenységből származó bevétel

5. A szokásos tevékenységből származó bevétel a termékek és áruk értékesítéséből származó bevétel, a munkavégzéssel, szolgáltatásnyújtással kapcsolatos bevétel (a továbbiakban: bevétel).
Azon szervezeteknél, amelyek tevékenységének tárgya vagyonának bérleti szerződés alapján történő ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásért, használatért) térítési díj biztosítása, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel (bérleti díj).
Azoknál a szervezeteknél, amelyek tevékenységi köre a találmányok, ipari minták és egyéb szellemi tulajdonjogok szabadalmából eredő jogok díjának biztosítása, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel (licenc kifizetések (beleértve a jogdíjat is). ) szellemi tulajdon felhasználására).
Azoknál a szervezeteknél, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel.
A szervezet által eszközei ideiglenes használatáért (ideiglenes birtoklásáért és használatáért), találmányi szabadalmakból, ipari formatervezési mintákból és egyéb szellemi tulajdonjogokból származó jogok, valamint más szervezetek alaptőkéjében való részvételből származó bevétel, ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát, egyéb bevételnek minősül.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
6. A bevételt a készpénz és egyéb vagyontárgyak bevételének összegével és (vagy) a vevőkövetelések összegével (figyelembe véve a jelen szabályzat (3) bekezdésében foglaltakat) pénzben kifejezett összegben fogadják el.
Ha a bizonylat összege a bevételnek csak egy részét fedezi, akkor az elszámolásra átvett bevétel a bevétel és a kintlévőség (a nyugtával nem fedezett részben) összegeként kerül megállapításra.
6.1. A bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezet és a szervezet eszközeinek vásárlója (vevője) vagy felhasználója közötti megállapodásban megállapított ár alapján határozzák meg. Ha az árat a szerződés nem írja elő, és a szerződés feltételei alapján nem állapítható meg, akkor a bevételek és (vagy) követelések összegének meghatározásához azt az árat kell megállapítani, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában a bevételt határozza meg. hasonló termékekkel (árukkal, munkákkal, szolgáltatásokkal) kapcsolatban elfogadott, vagy hasonló eszközök ideiglenes használatáról (ideiglenes birtoklásáról és használatáról) gondoskodik.
6.2. Termékek és áruk értékesítése, munkavégzés, halasztott és részletfizetés formájában nyújtott kereskedelmi kölcsön feltételeivel történő szolgáltatásnyújtás során a bevételt a követelések teljes összegében elfogadják könyvelésre.
6.3. A kötelezettségek teljesítését (fizetést) nem készpénzben biztosító szerződések bevételeinek és (vagy) követeléseinek összegét a szervezet által átvett vagy átveendő áruk (értékek) költségén fogadják el. A szervezet által átvett vagy átveendő áruk (értékek) bekerülési értékét az alapján állapítják meg, hogy összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a hasonló áruk (értékek) bekerülési értékét.
Ha a szervezet által átvett áruk (értékek) értékét nem lehet meghatározni, a bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezet által átadott vagy átadandó termékek (áruk) értéke határozza meg. A szervezet által átadott vagy átadandó termékek (áruk) költségét az alapján állapítják meg, hogy a szervezet hasonló körülmények között milyen árbevételt állapít meg hasonló termékekhez (árukhoz) képest.
6.4. A szerződés szerinti kötelezettség változása esetén a bevételek és (vagy) követelések kezdeti összegét a szervezethez átveendő eszköz értéke alapján módosítják. A szervezet által átveendő eszköz értékét az az ár határozza meg, amelyen összehasonlítható körülmények között a szervezet általában meghatározza a hasonló eszközök értékét.
6.5. A bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezetnek a megállapodásnak megfelelően nyújtott összes kedvezmény (felár) figyelembevételével határozzák meg.
6.6. A nyugta összegének meghatározásakor figyelembe veszik (növelik vagy csökkentik) azt az összegkülönbséget, amelyek akkor keletkeznek, ha a fizetés rubelben történik a devizában kifejezett összeggel megegyező összegben (feltételes pénzegységek). Az összegkülönbözet a ténylegesen bevételként kapott eszköz devizában (hagyományos monetáris egységekben) kifejezett rubel-értékelése és a könyvelésre való átvétel napján érvényes hivatalos vagy más megállapodás szerinti árfolyamon számított rubel-értékelés és a rubel-értékelés közötti különbözet. ennek az eszköznek a hivatalos vagy egyéb megállapodás szerinti árfolyamon számítva a bevétel számviteli elszámolásának napján.
6.7. Amikor a kétes követelésekre céltartalékot képeznek a számviteli szabályok szerint, a bevétel összege nem változik.

III. Egyéb ellátás

7. Az egyéb bevételek:
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
a szervezet eszközeinek ideiglenes használat (ideiglenes birtoklás és használat) díjának biztosításával kapcsolatos bizonylatok (a jelen Szabályzat 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel);

a találmányokra, ipari mintákra és más típusú szellemi tulajdonra vonatkozó szabadalmakból eredő jogok díjának biztosításával kapcsolatos bizonylatok (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel);
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i 27n. sz. rendeletével módosított)
egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvétellel kapcsolatos bevételek (ideértve az értékpapírokból származó kamatokat és egyéb bevételeket is) (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltak szerint);
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i 27n. sz. rendeletével módosított)
a szervezet által közös tevékenységek eredményeként kapott nyereség (egyszerű partnerségi megállapodás alapján);
befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek;
a szervezet pénzeszközeinek felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért kapott kamatok, valamint a szervezet e banknál vezetett számláján lévő pénzeszközök bank általi felhasználásáért kapott kamat.
8. A nem működési bevétel:
pénzbírságok, kötbér, kötbér a szerződési feltételek megsértéséért;
térítésmentesen átvett eszközök, beleértve az ajándékozási szerződést is;
a szervezetnek okozott veszteségek megtérítésére szolgáló bevétel;
a tárgyévben azonosított előző évek eredménye;
azon tartozások és betétesek összegei, amelyek elévülési ideje lejárt;
árfolyam-különbözet;
az eszközök átértékelésének összege;
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2001. március 30-i 27n. sz. rendeletével módosított)
Egyéb bevételek.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
9. Az egyéb bevételek közé tartoznak a gazdasági tevékenység rendkívüli körülményei (természeti katasztrófa, tűzvész, baleset, államosítás stb.) következtében keletkező bevételek is: a helyreállításra és további felhasználásra alkalmatlan vagyontárgyak leírásából megmaradt tárgyi eszközök költsége. stb.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
10. Számviteli szempontból az egyéb bevételek összegének meghatározása a következő sorrendben történik:
10.1. A befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve a deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek, valamint a szervezet pénzeszközeinek felhasználására biztosított kamat összege, valamint az alaptőkében való részvételből származó bevétel más szervezet (ha nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a jelen Szabályzat (6) bekezdésében foglaltakhoz hasonló módon kerül meghatározásra.
10.2. A pénzbírságokat, kötbéreket, a szerződési feltételek megsértéséért kiszabott szankciókat, valamint a szervezetnek okozott veszteségek megtérítését a bíróság által megítélt vagy az adós által elismert összegekben fogadják el.
10.3. Az ingyenesen átvett eszközöket piaci értéken fogadjuk el könyvelésre. Az ingyenesen átvett eszközök forgalmi értékét a szervezet az ilyen vagy hasonló típusú vagyontárgyak elszámolásra való átvételének napján hatályos árak alapján határozza meg. Az elszámolásra történő átvétel időpontjában érvényes árakra vonatkozó adatokat okirattal vagy vizsgálattal kell igazolni.
10.4. Azok a számlák, amelyek elévülése lejárt, a szervezet bevételei között szerepelnek abban az összegben, amelyben ez a tartozás szerepelt a szervezet számviteli nyilvántartásában.
10.5. Az eszközök átértékelési összegeinek meghatározása az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint történik.
10.6. Az egyéb bevételek tényleges összegben kerülnek elszámolásra.
11. Az egyéb bevételek jóváírásra kerülnek a szervezet eredménykimutatásában, kivéve, ha a számviteli szabályok eltérő eljárást írnak elő.

IV. Bevétel elismerés

12. A bevétel elszámolása a számvitelben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a szervezet jogosult erre a bevételre külön megállapodásból eredően vagy más megfelelő módon megerősítve;
b) a bevétel mértéke meghatározható;
c) biztosak vagyunk abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként a szervezet gazdasági haszna növekedni fog. Biztosság abban, hogy egy adott tranzakció eredményeként a szervezet gazdasági haszna megnövekszik, ha a szervezet kifizetésben megkapta az eszközt, vagy nincs bizonytalanság az eszköz átvételét illetően;
d) a termék (áru) tulajdonjoga (birtoklása, felhasználása és selejtezése) a szervezettől a vevőre szállt át, vagy a munkát a megrendelő elfogadta (szolgáltatást nyújtott);
e) az ezzel a művelettel kapcsolatban felmerült vagy felmerülő kiadások megállapíthatók.
Ha a fenti feltételek közül legalább egy nem teljesül a szervezet által kifizetésként kapott készpénzzel és egyéb eszközökkel kapcsolatban, akkor a szervezet számviteli nyilvántartása nem a bevételt, hanem a tartozást mutatja be.
A vagyontárgyak ideiglenes használatának (ideiglenes birtoklásának és használatának), találmányi szabadalmakból, ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokból, valamint más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételből származó bevételek számviteli kimutatása, egyidejűleg be kell tartani az e bekezdés „a”, „b” és „c” alpontjában meghatározott feltételeket.
13. A szervezet a munkavégzésből, szolgáltatásnyújtásból, hosszú gyártási ciklusú termékek értékesítéséből származó bevételt könyvelhet el, amikor a munka, szolgáltatás, termék készen van, vagy a munka, szolgáltatásnyújtás vagy gyártás befejezésekor. termékek általában.
Konkrét munkavégzésből, szolgáltatás nyújtásából vagy meghatározott termék értékesítéséből származó árbevétel kész állapotban kerül elszámolásra a könyvelésben, ha a munka, szolgáltatás, termék készenléte megállapítható.
Az eltérő jellegű és kondíciójú munkavégzés, szolgáltatásnyújtás és termékek gyártásával kapcsolatban egy szervezet egyidejűleg alkalmazhat különböző, az e bekezdésben meghatározott bevételelszámolási módszereket egy jelentési időszakban.
14. Ha a termékértékesítésből, a munkavégzésből, a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel összege nem határozható meg, akkor azt a könyvelésben elszámolt kiadások összegében fogadják el e termékek gyártása, e munka elvégzése tekintetében, ennek a szolgáltatásnak a biztosítását, amelyet a későbbiekben vissza kell téríteni a szervezetnek .
15. A szellemi tulajdon használatáért járó bérleti díjak és licencdíjak (ha az nem képezik a szervezet tevékenységének tárgyát) a könyvelésben a gazdasági tevékenység tényeinek átmeneti bizonyosságának feltételezése és a vonatkozó megállapodás feltételei alapján kerülnek elszámolásra.
A szellemi tulajdon használatáért járó bérleti díj és licencdíj (ha az nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) a jelen Szabályzat 12. pontjában foglaltakhoz hasonló módon kerül elszámolásra a számvitelben.
16. Az egyéb bevételek elszámolása a számvitelben az alábbi sorrendben történik:
befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek, valamint a szervezet pénzeszközeinek felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért kapott kamat, valamint más szervezetek alaptőkéjében való részvételből származó bevétel ( ha ez nem képezi a szervezet tevékenységének tárgyát) - a jelen Szabályzat 12. pontjában foglaltakhoz hasonló módon. Ebben az esetben számviteli célból kamat halmozódik fel minden lejárt jelentési időszakra a megállapodás feltételeinek megfelelően;
pénzbírságok, szankciók, a szerződési feltételek megsértéséért kiszabott bírságok, valamint a szervezetnek okozott veszteségek megtérítése - abban a jelentési időszakban, amelyben a bíróság határozatot hozott ezek behajtásáról, vagy adósként elismerték;
azon tartozás és letéti tartozás összege, amelynek elévülési ideje lejárt - abban a beszámolási időszakban, amelyben az elévülési idő lejárt;
az eszközök átértékelésének összege - abban a beszámolási időszakban, amelyre az átértékelés megtörtént;
egyéb bizonylatok - ahogyan vannak kialakítva (azonosítva).

V. A pénzügyi kimutatásokban szereplő információk közzététele

17. A szervezet számviteli politikájára vonatkozó információk részeként a pénzügyi kimutatásokban legalább a következő információkat közzé kell tenni:
a) a szervezet bevételei elismerésének rendjéről;
b) a munkák, szolgáltatások, termékek készenléti állapotának megállapításának módjáról, a megvalósításból, szolgáltatásból, értékesítésből származó bevétel készenlétként kerül elszámolásra.
18. Az eredménykimutatásban a szervezet beszámolási időszaki bevétele bevételre és egyéb bevételekre való felosztással jelenik meg.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
18.1. A szervezet beszámolási időszaki összes bevételének öt vagy több százalékát kitevő bevételek, egyéb bevételek (termékek (áruk értékesítéséből származó bevételek), munkavégzésből (szolgáltatásnyújtásból) származó bevételek stb. minden típus külön-külön.
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
18.2. Az egyéb bevételek akkor jeleníthetők meg az eredménykimutatásban, csökkentve a bevételhez kapcsolódó ráfordításokkal, ha:
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 2006. szeptember 18-i 116n. sz. rendeletével módosított)
a) a vonatkozó számviteli szabályok előírják vagy nem tiltják a jövedelem ilyen elszámolását;
b) a gazdasági tevékenység azonos vagy hasonló tényéből (például vagyonának ideiglenes használatba vétele (ideiglenes birtokba adása, használata)) származó bevételek és kapcsolódó kiadások a szervezet vagyoni helyzetének jellemzése szempontjából nem jelentősek.
19. A kötelezettségek nem pénzben történő teljesítését (fizetést) biztosító szerződések teljesítése során befolyt bevételek tekintetében legalább az alábbi információkat kell nyilvánosságra hozni:
a) azon szervezetek teljes száma, amelyekkel a meghatározott szerződéseket kötik, megjelölve az ilyen bevételek nagy részét kitevő szervezeteket;
b) a kapcsolódó szervezetekkel kötött megállapodások alapján befolyt bevétel részesedése;
c) a szervezet által átadott termékek (áruk) bekerülési értékének meghatározására szolgáló módszer.
20. A szervezet egyéb, a beszámolási időszakra vonatkozó bevételeit, amelyek a számviteli szabályok szerint nem kerülnek jóváírásra az eredménykimutatásban, a beszámolóban külön kell bemutatni.
21. A számviteli felépítésnek biztosítania kell a szervezet bevételére vonatkozó információk közzétételének lehetőségét folyó, befektetési és pénzügyi tevékenységekkel összefüggésben.

Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1999. május 6-i rendelete N 32n
"A szervezet bevétele" PBU 9/99 számviteli szabályzat jóváhagyásáról"

Az Orosz Föderáció kormányának 1998. március 6-i N 283 számú rendeletével jóváhagyott, a számvitelnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban történő megreformálására irányuló program értelmében elrendelem:

1. Jóváhagyja a mellékelt Számviteli Szabályzatot „A szervezet bevételei” PBU 9/99.

M.M. Zadornov

Nyilvántartási szám: N 1791

Pozíció
a számvitelről "A szervezet bevétele" PBU 9/99
(az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1999. május 6-i, N 32n számú rendeletével jóváhagyva)

Változásokkal és kiegészítésekkel a következőtől:

1999. december 30., 2001. március 30., 2006. szeptember 18., november 27., 2010. október 25., november 8., 2012. április 27., 2015. április 6.

I. Általános rendelkezések

Jelen Szabályzattal összefüggésben a nonprofit szervezetek (az állami (önkormányzati) intézmények kivételével) a vállalkozási és egyéb tevékenységből származó bevételeket számolják el.

3. Jelen Szabályzat alkalmazásában a más jogi személyektől és magánszemélyektől származó bevételek nem minősülnek a szervezet bevételének:

hozzáadottérték-adó, jövedéki adó, forgalmi adó, exportvámok és más hasonló kötelező befizetések összege;

megbízási szerződések, megbízási és egyéb hasonló megállapodások alapján a megbízó, megbízó stb. javára;

termékek, áruk, munkák, szolgáltatások előre történő fizetése;

fizetési előlegek termékekért, árukért, munkákért, szolgáltatásokért;

biztosítékként, ha a megállapodás a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadásáról rendelkezik;

a hitelfelvevőnek nyújtott kölcsön visszafizetésében.

4. A szervezet bevétele jellegétől, megszerzésének feltételeitől és a szervezet tevékenységi területeitől függően a következőkre oszlik:

a) szokásos tevékenységből származó bevétel;

b) egyéb bevétel;

Jelen Szabályzat alkalmazásában a szokásos tevékenységből származó bevételtől eltérő bevétel egyéb bevételnek minősül.

II. Szokásos tevékenységből származó bevétel

Azoknál a szervezeteknél, amelyek tevékenységének tárgya más szervezetek alaptőkéjében való részvétel, bevételnek minősül az e tevékenységhez kapcsolódó bevétel.

6. A bevételt a készpénz és egyéb vagyontárgyak bevételének összegével és (vagy) a vevőkövetelések összegével (figyelembe véve a jelen szabályzat (3) bekezdésében foglaltakat) pénzben kifejezett összegben fogadják el.

6.5. A bevételek és (vagy) követelések összegét a szervezetnek a megállapodásnak megfelelően nyújtott összes kedvezmény (felár) figyelembevételével határozzák meg.

6.7. Amikor a kétes követelésekre céltartalékot képeznek a számviteli szabályok szerint, a bevétel összege nem változik.

III. Egyéb ellátás

7. Az egyéb bevételek:

egyéb szervezetek jegyzett tőkéjében való részvétellel kapcsolatos bevételek (ideértve az értékpapírokból származó kamatokat és egyéb bevételeket is) (a jelen Szabályzat (5) bekezdésében foglaltak szerint);

a szervezet által közös tevékenységek eredményeként kapott nyereség (egyszerű partnerségi megállapodás alapján);

befektetett eszközök és egyéb eszközök (kivéve deviza), termékek, áruk értékesítéséből származó bevételek;

8. bírság, kötbér, kötbér a szerződési feltételek megsértéséért;

térítésmentesen átvett eszközök, beleértve az ajándékozási szerződést is;

a szervezetnek okozott veszteségek megtérítésére szolgáló bevétel;

a tárgyévben azonosított előző évek eredménye;

azon tartozások és betétesek összegei, amelyek elévülési ideje lejárt;

árfolyam-különbözet;

az eszközök átértékelésének összege;

Egyéb bevételek.

10. Számviteli szempontból az egyéb bevételek összegének meghatározása a következő sorrendben történik:

10.4. Azok a számlák, amelyek elévülése lejárt, a szervezet bevételei között szerepelnek abban az összegben, amelyben ez a tartozás szerepelt a szervezet számviteli nyilvántartásában.

10.5. Az eszközök átértékelési összegeinek meghatározása az eszközök átértékelésére megállapított szabályok szerint történik.

10.6. Az egyéb bevételek tényleges összegben kerülnek elszámolásra.

11. Az egyéb bevételek jóváírásra kerülnek a szervezet eredménykimutatásában, kivéve, ha a számviteli szabályok eltérő eljárást írnak elő.

IV. Bevétel elismerés

12. A bevétel elszámolása a számvitelben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szervezet jogosult erre a bevételre külön megállapodásból eredően vagy más megfelelő módon megerősítve;

b) a bevétel mértéke meghatározható;

d) a termék (áru) tulajdonjoga (birtoklása, felhasználása és selejtezése) a szervezettől a vevőre szállt át, vagy a munkát a megrendelő elfogadta (szolgáltatást nyújtott);

e) az ezzel a művelettel kapcsolatban felmerült vagy felmerülő kiadások megállapíthatók.

A vagyontárgyak ideiglenes használatának (ideiglenes birtoklásának és használatának), találmányi szabadalmakból, ipari formatervezési mintákból és más típusú szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokból, valamint más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételből származó bevételek számviteli kimutatása, egyidejűleg be kell tartani az e bekezdés „a”, „b” és „c” alpontjában meghatározott feltételeket.

16. Az egyéb bevételek elszámolása a számvitelben az alábbi sorrendben történik:

azon tartozás és letéti tartozás összege, amelynek elévülési ideje lejárt - abban a beszámolási időszakban, amelyben az elévülési idő lejárt;

az eszközök átértékelésének összege - abban a beszámolási időszakban, amelyre az átértékelés megtörtént;

egyéb bizonylatok - ahogyan vannak kialakítva (azonosítva).

V. A pénzügyi kimutatásokban szereplő információk közzététele

17. A szervezet számviteli politikájára vonatkozó információk részeként a pénzügyi kimutatásokban legalább a következő információkat közzé kell tenni:

A pénzügyi eredményekről levonva az ezekkel a bevételekkel kapcsolatos kiadásokat, amikor:

a) a vonatkozó számviteli szabályok előírják vagy nem tiltják a jövedelem ilyen elszámolását;

19. A nem készpénzes kötelezettségek teljesítését (fizetést) biztosító szerződések teljesítéséből származó bevételek tekintetében legalább az alábbi adatok nyilvánosságra hozatalra szorulnak:

a) azon szervezetek teljes száma, amelyekkel a meghatározott szerződéseket kötik, megjelölve az ilyen bevételek nagy részét kitevő szervezeteket;

b) a kapcsolódó szervezetekkel kötött megállapodások alapján befolyt bevétel részesedése;

c) a szervezet által átadott termékek (áruk) bekerülési értékének meghatározására szolgáló módszer.

Szervezetek pénzügyi-gazdasági tevékenységének számlaterve és használati útmutatója, jóváhagyva. az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma 2000. október 31-i, 94n számú rendeletével (figyelembe véve a 2010. november 8-i későbbi módosításokat és kiegészítéseket).

4. Bakholdina I.V. Pénzügyi számvitel: tankönyv-M.:FÓRUM:INFRA-M, 2013.-320p.- ( Felsőoktatás: Főiskolai diploma).

5. Pénzügyi számvitel: tankönyv (szerk.: Sapozhnikova N.G.) – M.: INFRA-M, 2013.-505 p.

6. Pénzügyi számvitel: tankönyv (szerk.: Getman G.) M.: INFRA-M, 2013.-717 p.

7. Pénzügyi számvitel: tankönyv (szerk. Babaev Yu. A-4th ed. M.: Egyetemi tankönyv: INFRA-M, 2012.-576 p.

8. Erofeeva V.A. Könyvelés. Előadásjegyzet. – M.: -192 p.

9. Erofeeva V.A. Számvitel / V.A. Erofeeva, O.V. Timofeeva - M.: Felsőoktatás, 2010

10. Pogorelova M. Ya. Számviteli (pénzügyi) számvitel. Elmélet és gyakorlat: oktatási és gyakorlati kézikönyv - M.: RIOR:INFRA-M, 2013. - 328 pp. - (Felsőfokú végzettség: Bachelor diploma).

11. Rogulenko T. M. Pénzügyi számvitel - M. KNORUS, 2011. - p. 420

12. Saygidmagomedov A. M. Pénzügyi számvitel in mezőgazdaság: tankönyv - M.: Fórum: INFRA-M, 2013. - 768 old. - (Felsőoktatás: Bachelor, Masters).

13. Frolova T.A. Számvitel: jegyzet - Taganrog: TTI SFU, 2010. - p. 315

14. Khoruzhy L.I., Rastorgueva R.N. Számvitel – M.: KolosS, 2010. – p. 218

1. számú melléklet

Számviteli politika vállalkozások

A "Promprivod" Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vállalat) számviteli megszervezése az Orosz Föderáció számviteli törvényével, valamint a jelenlegi PBU-val összhangban történik.

A vállalkozásnál a könyvelést a számviteli osztály vezeti;

1. A vállalkozás befektetett eszközei közé tartoznak a munkaeszközként használt anyagi eszközök, amelyek hosszú ideig működnek mindkét területen. anyaggyártás, és a nem termelési területen, amelyek természetes anyag alakúak és megfelelnek a bekezdésekben meghatározott nómenklatúrának. 46-47 Az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzata, valamint a tárgyi eszközök osztályozója (OKOF) OK 013-94 szerint.

1.1 A tárgyi eszközök beszerzésének és a kapcsolódó általános költségeknek az elszámolása a 08 „Befektetések befektetett eszközök” utólagos beszámításával a tárgyi eszközök kezdeti bekerülési értékébe, és a 01. „Befektetett eszközök” számlán jelenik meg.

1.2 A tárgyi eszközök bekerülési értékének visszafizetése a teljes időszakra vonatkozóan lineárisan, amortizációval történik jótékony felhasználása tárgyakat (PBU 6/01 18. cikkely). Befektetett eszközök egységenként legfeljebb 40 000 rubel értékben, valamint vásárolt könyvek, prospektusok stb. a kiadványok gyártási költségként (értékesítési költségként) leírhatók a gyártásba vagy üzembe helyezéskor. Ezen tárgyak gyártási vagy üzemeltetési biztonságának biztosítása érdekében leltári számokkal kell nyilvántartást vezetni.

1.3 A tárgyi eszközök hasznos élettartama a várható termelékenység vagy kapacitás, illetve a műszaki útlevél adatainak elfogadásával kerül megállapításra.

2. K immateriális javak, amelyeket hosszú ideig (több mint egy éve) használnak gazdasági tevékenységben és bevételt termelnek, a szervezet kizárólagos joga.

2.1 Az immateriális javak beszerzésének és a kapcsolódó rezsiköltségnek az elszámolása a 08 „Befektetések befektetett eszközökbe” számla segítségével történik, ez utóbbiak utólagos bekerülésével az immateriális javak kezdeti bekerülési értékébe, és a 04 „Immateriális javak” számlán jelennek meg.

2.2 Az immateriális javak bekerülési értékének visszafizetése havi értékcsökkenéssel, a 05 „Immateriális javak amortizációja” számla segítségével lineárisan, a teljes hasznos élettartam alatt történik (PBU 14/2007).

3. A befektetett eszközök és immateriális javak adatai a mérlegben maradványértéken jelennek meg.

4.Számvitel készletek(alapanyagok, alapanyagok és segédanyagok, üzemanyag, vásárolt félkész termékek és alkatrészek, háztartási gépek, alkatrészek, termékek (áru és egyéb) csomagolására és szállítására használt konténerek anyagi erőforrások) az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzata, valamint az Orosz Föderáció villamosmérnöki iparának vállalatainál az anyagok számvitelére vonatkozó utasítások (651.003-86) 58. szakaszának megfelelően tartják fenn, a Számviteli szabályzatnak megfelelően. Készletek elszámolása” (PBU 5/ 01).

4.1 Az anyagi javak beszerzésének és beszerzésének analitikus elszámolását a 10. „Anyagok” számla vezeti.

4.2 A készleteket a tényleges bekerülési értéken kell figyelembe venni, amely a beszerzésük tényleges költségeinek összege, az ÁFA és egyéb lehetséges adók nélkül (az Orosz Föderáció jogszabályai által előírt esetek kivételével).

4.3 Az anyagi eszközök aktiváláskor bekövetkező tényleges költségének meghatározásához a következő költségek szerepelnek a költségben (az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzatának 58. cikke):

kamatfizetés hitelre történő vásárlás esetén;

Felár (felárak);

Vámok, tarifák és vámok;

Szállítási, raktározási és kiszállítási költségek által végzett harmadik fél szervezetei;

jutalékok.

4.4 A készletek gyártásba bocsátásakor és egyéb módon történő selejtezésekor azok értékelése a átlagköltség(PBU 5/01 16. cikk).

5. A termelési költségek félig fix és félváltozóra bontott elszámolása a 20. „Főtermelés” számla segítségével történik. A 20-as számla terhelése a termékek előállításával, a munkavégzéssel és a szolgáltatásnyújtással közvetlenül összefüggő közvetlen kiadásokat, valamint a segédtermelés költségeit, a főtermelés irányításával és karbantartásával kapcsolatos közvetett kiadásokat, valamint a hibákból eredő veszteségeket tartalmazza. A 20-as számla jóváírása az elkészült termékek, munkák és szolgáltatások tényleges költségének összegeit tükrözi. Ezeket az összegeket a 20 43-as számláról írják le Elkészült termékek».

6. A főtermeléshez kapcsolódó termelési költségek elszámolása a 23. „Segédtermelés” számla alatt történik.

7. A fő- és segédtermelés kiszolgálásának közvetett költségeinek elszámolása a 25. „Általános termelési költségek” számlán történik, amelyeket a hónap végén a 20. „Főtermelés” számlán osztanak fel. A közvetlen folyamathoz nem kapcsolódó adminisztratív és üzleti kiadások elszámolása a 26. „Általános üzleti költségek” számlán történik. Ezek a költségek félig fix ráfordításként kerülnek leírásra a 90 „Értékesítés” számla terhére a vonatkozó szabályzatban szabályozott módon.

8. Olyan termékek, amelyek nem mentek át az összes előírt szakaszon technológiai folyamatok, valamint a bevizsgáláson és műszaki átvételen át nem ment, hiányos termékek befejezetlen termelésnek minősülnek, és a mérlegben közvetlen ráfordításként kerülnek figyelembevételre (Számviteli és Beszámolási Szabályzat 63. pont, 64. pont a számviteli és beszámolási szabályzatban a számviteli és beszámolási szabályzat 64. pontja). Orosz Föderáció).

9. Az egy adott beszámolási időszakban felmerült, de a jövőbeli beszámolási időszakokra vonatkozó költségeket a 97. „Jövőbeni kiadások” számlán kell elszámolni, és egyenletesen leírásra kerülnek a vonatkozó időszak alatt.

10. A késztermékek a mérlegben ténylegesen jelennek meg gyártási költség(Az Orosz Föderáció számviteli és jelentéstételi szabályzatának 59. szakasza).

11. Az utólagos továbbértékesítésre szánt készleteszközök a 41. „Áruk” számlán kerülnek elszámolásra. Az áru egyenlege vételáron jelenik meg a mérlegben.

12. Az értékesítési költségek teljes egészében az eladott termékek, áruk, munkák, szolgáltatások bekerülési értékében kerülnek elszámolásra az elszámolás beszámolási évében. (PBU 10/99 „A szervezet költségei” 9. cikkelye).

13. A tárgyi eszközök szállítására, munkavégzésre, szolgáltatásnyújtásra kiadott előlegek elszámolása a 60. Szállítókkal, vállalkozókkal történő elszámolások számlaterv szerinti számláján történik.

14. A vállalkozás nem képez tartalékot tárgyi eszközök javítására. Termelés felújítási munkák tényleges bekerülési értéken szerepelnek a termékek előállítási költségében abban a jelentési időszakban, amelyben azokat előállították.

15. A vállalkozás tartalékot képez a rendszeres szabadságok kifizetésére.

16. A vállalkozás tárgyi eszközök bekerülési értékének csökkentésére tartalékot nem képez.

17. A vállalkozási költségekre elszámolható összegeket a munkavállaló kérésére legfeljebb 30 napos időtartamra adják ki, és a 30 napnál nem hosszabb időtartamra felvett személyzet után 3 napon belül fizetik vissza, és az azt követő 3 napon belül. a munkavállaló üzleti útról való érkezése.

18. A számviteli és jelentési adatok megbízhatóságának biztosítása érdekében a vállalkozás vagyonát és kötelezettségeit kötelező leltárnak kell alávetni (Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1995. június 13-i rendelete 9. sz., 26-28. Az Orosz Föderáció Számviteli Szabályzata).

Folyamatban lévő munka - negyedévente egyszer április 1., július 1., október 1., január 1.;

Nemesfémek - negyedévente egyszer;

A költségvetésbe történő kifizetések kiszámítása, költségvetésen kívüli alapok- negyedévente, a következő negyedév elején;

Elszámolások adósokkal és hitelezőkkel - negyedévente, a következő negyedév elején;

Mérlegszámlák - év végén;

Készpénzes tranzakciók- havonta.

19. A leltározás az átadás kézhezvételének napján az anyagilag felelős személy cseréjekor, lopás vagy visszaélés, valamint értékkár megállapítása esetén mindenki számára kötelező. szerkezeti felosztások vállalkozások.

20. A számviteli információk feldolgozásának technológiáját a vállalkozás a jóváhagyott bizonylatkezelési ütemterv szerint végzi.

21. Irányítsd üzleti tranzakciók, a pénzügyi-gazdasági műveletek lebonyolítása feletti ellenőrzést a vállalkozás vezetője látja el.

2. függelék

Kivonat a társaság alapszabályából

Általános rendelkezések

1.1. A „Promprivod” Korlátolt Felelősségű Társaság, a továbbiakban: „Társaság”, a jelen Alapokmány, az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve alapján jött létre és működik, Szövetségi törvény„A Korlátolt Felelősségű Társaságokról” 1998.08.02. N 14-FZ, valamint egyéb hatályos jogszabályok. A társaság jogi személynek minősül annak pillanatától kezdve állami regisztráció megállapított rend szerint.

1.2. A társaság gazdálkodó szervezet, amelynek alaptőkéje részvényekre oszlik. A Társaság és résztvevőinek vagyoni felelősségét a jelen Alapszabály 3. pontjában foglalt szabályok és a hatályos jogszabályok szerint határozzák meg.

1.3. A Társaság teljes cégneve oroszul:

"Proprivod" Korlátolt Felelősségű Társaság.

A Társaság rövidített neve oroszul: Promprivod LLC.

1.4. A jogi személy székhelye:

Orosz Föderáció, 428022, Cheboksary, sh Marposadskoe, 1/, szül.

1.5. A társaság határozatlan időre jött létre.

1.6. A jelen Alapszabály értelmében a Társaság tagjai közé tartozhatnak: magánszemélyekés olyan szervezetek, ideértve a külföldi jogi személyek és állampolgárok részvételével működő vállalkozásokat, valamint a jelen Charta rendelkezéseit elismerő külföldi jogi személyeket és állampolgárokat, akik fizettek az alaptőkéjéből részesedésükért.

1.7. A társaság teljes gazdasági függetlenséggel, külön vagyonnal rendelkezik, önálló mérleggel, elszámolási és egyéb, ideértve a valutát, bankszámlákkal rendelkezik Oroszországban és külföldön, saját nevében önállóan részt vesz a polgári ügyletekben, vagyontárgyakat szerez és gyakorol. -tulajdonjoggal rendelkezik, felelősséget visel, és felperesként és alperesként is felléphet az igazságügyi hatóságoknál.

1.8. A Társaság a törvényben meghatározott eljárás szerint jogosult jogi személyi jogokkal rendelkező szervezeteket létrehozni, illetve azok létrehozásában részt venni.

1.9. A társaságnak lehetnek képviseletei és fióktelepei Oroszországban és külföldön, valamint részt vehetnek más jogi személyek tőkéjében. A Társaság fióktelepeinek és képviseleti irodáinak létrehozása esetén a jelen Alapszabály módosítása történik, hogy tükrözze az érintett fióktelepekre és képviseleti irodákra vonatkozó információkat.

1.10. Tevékenységének biztosítására a Társaság nevével, nyomtatványaival ellátott körpecséttel rendelkezik, rendelkezhet védjeggyel, az előírt módon bejegyzett szolgáltatási védjeggyel és egyéb szimbólumokkal ellátott részletekkel.