2017-12-21 56

IFRS beszámolási űrlapok

Az előző cikkben foglalkoztunk az IFRS pénzügyi kimutatások összetételével, a követelményekkel, a nemzeti standardoktól való eltérésekkel és a megjelenítési jellemzőkkel. Ez a cikk többnek szól részletes mérlegelés a teljes készlet összetétele pénzügyi jelentés, ami magában foglalja:

• Egyensúly
• Nyereség és veszteség jelentés
• Megjegyzések.

Az IAS 1 standard 44–48. bekezdései szerint, függetlenül a pénzügyi kimutatások tartalmától, a tételek vagy megjegyzések közzétételétől, tartalmaznia kell a pénzügyi kimutatások formájának és minden összetevőjének meghatározását. Tartalmaznia kell továbbá információkat a következőkről:

• a jelentéstevő cég neve
• szervezeti helyzetét
• a jelentéskészítés időpontjában a jelentéskészítés időpontját vagy a jelentési időszakot
• jelentési pénznem
• a mutatók számításának pontossági szintje.

A pénzügyi kimutatások fő összetevője a mérleg. A pénzügyi helyzet kimutatás (mérleg) elemei az eszközök, források, saját tőke.

Által IFRS mérleg kétféleképpen lehet összeállítani:

• (vagy) rövid és hosszú lejáratú eszközökre és kötelezettségekre való felosztással
• (vagy) ilyen felosztás nélkül, de a likviditás csökkenésének vagy növelésének sorrendjében.

Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásnak olyan sorokat kell tartalmaznia, amelyek a következő összegeket képviselik (IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 54. bekezdése):

1. befektetett eszközök;
2. befektetési célú ingatlanok;
3. immateriális javak;
4. pénzügyi eszközök (az (e), (h) és (i) albekezdésben meghatározott összegeken kívül);
5. tőkemódszerrel elszámolt befektetések;
6. biológiai eszközök;
7. tartalékok;
8. vevő- és egyéb követelések;
9. Készpénz és készpénznek megfelelő eszközök;
10. az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard szerint értékesítésre tartottnak minősített eszközök és az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó eszközök összessége;
11. szállítói és egyéb kötelezettségek;
12. tartalékok;
13. pénzügyi kötelezettségek (a k) és l) albekezdésben meghatározott összegeken kívül);
14. az IAS 12 Nyereségadók standardban meghatározott aktuális adókötelezettségek és követelések;
15. halasztott adókötelezettség és halasztott adó adóvagyon, az IAS 12-ben meghatározottak szerint;
16. az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokban szereplő kötelezettségek;
17. a saját tőkében bemutatott nem ellenőrző részesedések;
18. az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható kibocsátott tőke és tartalékok. A mérlegtételek helye és elnevezése változhat, mivel a mérlegnek teljes képet kell adnia a szervezet pénzügyi helyzetéről. A mérlegben szereplő, természetükben és funkciójukban eltérő eszközök és források egy adott időpontban való meglétére vonatkozó információk különböző módon értékelhetők.

Nyereség és veszteség jelentés

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások következő formája az eredménykimutatás. Ez a jelentés tükrözi a vállalat bevételét és az azt megszerzéséhez szükséges költségeket jelentési időszak.
Ez az első az Átfogó Jövedelemkimutatás két része közül.

Az eredménykimutatásban szereplő tételek a következők:

• bevétel;
• működési eredmények;
• finanszírozási költségek;
• a társult és közös vállalkozások részvételi módszerrel számított nyereségéből és veszteségéből való részesedés;
• adókiadások;
• rendes tevékenységből származó nyereség vagy veszteség;
• rendkívüli körülmények következményei;
• kisebbségi részesedés;
• az időszak nettó nyeresége vagy vesztesége.

Az IFRS a költségek bemutatásának két formáját írja elő: a költségek jellege vagy a költségfüggvény (értékesítési költség módszer) szerint.

IFRS átfogó eredménykimutatás

Ez a jelentés csak részben szerepel az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokban. Az átfogó eredménykimutatás egy olyan dokumentum, amely tükrözi az eredmény összegét, valamint az egyéb átfogó jövedelem változásait egy adott beszámolási időszakra vonatkozóan. Ennek elkészítésére is az IFRS 1 az irányadó.

A jelentés két részből áll:

• Nyereség és veszteség jelentés
• Egyéb átfogó jövedelem kimutatása (befolyásoló tételek eredménytartalék, de nem jelennek meg az eredménykimutatásban, például az átértékelési tartalék változásai, bejelentett osztalékok stb.).

A ráfordítások az átfogó eredménykimutatásban jellegük és rendeltetésük szerint kerülnek besorolásra. Mindkét opció esetén a nyereséget és az átfogó jövedelmet külön kell felosztani az anyavállalathoz és külön a nem irányító részvényesekhez. Az IAS 1 tartalmazza azon bevételek és ráfordítások minimális listáját, amelyeket az átfogó eredménykimutatásban kell elszámolni. A vállalkozás köteles ezeket a cikkeket megfejteni, ha az a megértéshez szükséges pénzügyi eredmény. Az IFRS lehetővé teszi a fenti információk egy formában történő bemutatását, valamint két dokumentumban: „Eredménykimutatás”, valamint a felhalmozott eredmény/veszteség adatait, valamint az egyéb átfogó jövedelem sorait tartalmazó dokumentumban.

Átfogó jövedelemkimutatás minta

Kimutatás a saját tőke változásairól

A saját tőke változásairól szóló kimutatás a saját tőke egyes összetevőinek összegét tükrözi jelentési dátumok, valamint ezen összetevők megváltoztatása.

Kimutatás a tőkeszerkezet változásairól tartalmazza:

1. Saját tőke az időszak elején:

• bejövő egyenleg
• számviteli politika változásai
• kiigazított egyensúly.

• tulajdonosi hozzájárulások
• tulajdonosok általi lefoglalások
• Nettó bevétel (veszteség)
• egyéb átfogó jövedelem
• egyéb műveletek.

A gazdálkodó egységnek be kell mutatnia az időszak során a tulajdonosoknak juttatott osztalékként elszámolt osztalékok összegét és az egy részvényre jutó osztalék megfelelő összegét is.

Cash flow kimutatás

A dokumentum az átvételt és a selejtezést tükrözi Pénz, valamint ezek megfelelői a jelentési időszakra vonatkozóan. A jelentés elkészítését és bemutatását az IAS 7 standard szabályozza. A jelentést minden gazdálkodó egységnek be kell nyújtania.
A készpénz pénz és bankbetétek postán maradó. A rövid távú magas likviditású befektetések készpénz-egyenértékesek.

A jelentésben a cash flow-kat három tevékenységtípusba sorolják:

• működő, vagyis a fő, amely bevételt termel;
• befektetés, azaz hosszú lejáratú eszközök és egyéb befektetések megszerzésére és elidegenítésére irányul;
• pénzügyi, vagyis a tőke és a kölcsönzött források összetételének és összegének megváltozásához vezet.

A működési tevékenységből származó cash flow direkt módszerrel és közvetetten is ábrázolható. Az első lehetőség a pénztárbizonylatok és készpénzfizetések főbb típusait ismerteti. A másodikban a nyereséget a nem készpénzes tranzakciókkal korrigálják. Az ezzel a módszerrel összeállított jelentés nem közöl információt a pénztárbizonylatok és készpénzfizetés típusairól.
A cash flow kimutatás megjegyzései a következőket teszik közzé:

• készpénz és készpénz-egyenértékesek összetétele;
• jelentős pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek egyenlege, beleértve azokat is, amelyek nem használhatók fel
• csoport (megjelölve, hogy miért nem lehetséges a felhasználás);
• növelését célzó pénzáramlások összege termelési kapacitás a termelési kapacitások fenntartását célzó alapoktól elkülönítve;
• a cash flow-kra vonatkozó információk jelentendő szegmensek szerint;
• egyéb releváns információk.

Megjegyzések

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések azok szerves részét képezik. Olyan információkat tartalmaznak, amelyek kiegészítik a külön adatszolgáltatási űrlapokon közzétett összegekre vonatkozó információkat. Leírást is tartalmaznak számviteli politika, jelentős becsült értékek valamint a tőkével és a tőkeként besorolt ​​visszavásárlási kötelezettséggel járó pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ítéletek, közzétételek.

Meghívjuk Önt, hogy tekintse meg ezt a képzést.

2017-01-16 34

Mi az IFRS?

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szabályok és magyarázatok rendszere, amely meghatározza az egységes pénzügyi kimutatások készítésének eljárását. Az IFRS lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyan bonyolítsák le üzleti tevékenységüket a nemzetközi színtéren, valamint hogy megfelelő gazdasági és vezetési döntéseket hozzanak.

Az egységes jelentési rendszer létrehozásának oka a globális aktív fejlődése gazdasági kapcsolatokés ebből következően az egyetemes pénzügyi „kommunikációs nyelv” iránti igény. A múlt század 70-es éveiben az Egyesült Királyságban megalakult a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (2001-től IFRS Tanácsmá alakult át), amelynek tagjai a Könyvelők Nemzetközi Szövetségéhez tartozó szervezetek voltak.

Az alapvető különbség a nemzetközi és a nemzeti szabványok között a prioritásban rejlik: az IFRS-ek esetében a gazdasági tartalom érvényesül a formával szemben. A nemzetközi jelentési formátum nem tartalmaz elsődleges bizonylatokat, számviteli nyilvántartásokat, számviteli bejegyzésekés számlatükör; csak a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapelveit határozza meg. Míg a nemzeti szabványok éppen ellenkezőleg, szigorúan szabályozzák a számvitel technikai oldalát és dokumentálása minden számviteli tranzakció.

Miért van szükség az IFRS-re?

Lehetővé teszik a hazai cégek számára, hogy belépjenek a nemzetközi piacra, és igénybe vegyék a külföldi partnerek támogatását. Ezenkívül az IFRS-jelentés lehetővé teszi a bankok számára, hogy megbízható információkat szerezzenek a hitelfelvevőről. A pénzügyi szakemberek számára a nemzetközi szabványok szakértői ismerete megnyitja a kaput a komoly karrier-emelkedés előtt, egészen a pénzügyi igazgatói pozícióig vagy a nemzetközi vállalatoknál végzett munkáig.

IFRS elvek

Az IFRS-t alkalmazó országoknak és vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy ezek a standardok tanácsadó jellegűek, és a legfejlettebb számviteli rendszerek általános számviteli gyakorlatán alapulnak. Ezért ezek egyértelmű betartása rossz hatással lehet a nemzeti számviteli gyakorlatra. Az IFRS-re való áttéréshez elismert és külön dokumentumban megfogalmazott Elkészítési és beszámolási alapelvek. A jelen dokumentum használata nem kötelező, és ha a szabványok ellentmondanak annak előírásainak, akkor ez utóbbiakat veszik használatba.

Az Alapelvek szerint „a pénzügyi beszámolás célja, hogy információt nyújtson a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, működési eredményeiről és pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokról. Ezekre az információkra a felhasználók széles körének szüksége van a gazdasági döntések meghozatalakor.”

A nemzetközi szabványok általános alapelvei 2 csoportra oszthatók:

• mögöttes feltételezések
• az információ minőségi jellemzői.

A nemzetközi szabványok mögöttes feltételezései

A nemzetközi szabványok két fő feltételezésen alapulnak:

• eredményszemléletű módszer. Visszaverődés üzleti tranzakciók megbízásuk időpontjában, és nem a készpénz és készpénz-egyenértékesek kifizetésével összhangban. Ez az elv lehetővé teszi az objektív információk megszerzését pénztárbizonylatok, valamint megjósolni a cég jövőbeli helyzetét.
• az üzletmenet folytonossága. Feltételezi, hogy a vállalkozás a közeljövőben nem tervezi tevékenységének leállítását, ami azt jelenti, hogy eszközeit bekerülési értéken kell nyilvántartani, a felszámolási költségek nélkül.

Az információ minőségi jellemzői

Ahhoz, hogy az információ nemzetközileg használható legyen, számos minőségi jellemzőnek kell megfelelnie:

• világosság. Az információnak a felhasználók számára érthetőnek kell lennie. Ne zárja ki az összetett kérdésekre vonatkozó információkat, amelyek a pénzügyi kimutatásokban való közzétételhez szükségesek.
• jelentősége és relevanciája. Az információ hatással van gazdasági döntéseket a felhasználóit.
• megbízhatóság és hitelesség. Az információknak olyan adatokat kell tartalmazniuk, amelyek nem torzítják el a valós helyzetet, és nem tartalmazhatnak jelentős hibákat és értékítéleteket.
• az információk összehasonlíthatósága. Ennek a jellemzőnek lehetővé kell tennie az elmúlt időszakok adatainak összehasonlítását, valamint más vállalatok adatainak összehasonlítását.

Ki fejleszti az IFRS-t

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat kidolgozó fő testület az IFRS Bizottság igazgatósága. Az elnökség 14 képviselőből áll. Ebből 12 fő állandó jelleggel dolgozik. Minden képviselőre szigorú követelmények vonatkoznak, amelyeknek meg kell felelniük. Közülük a következő kritériumok emelhetők ki: magas szakképzettség könyvelés, elkötelezettség az IASB célkitűzései és nyilvános céljai iránt, magas szint az általános gazdasági környezetben való tájékozódás és így tovább. Az Igazgatóság tagjai közül legalább 3 fő könyvvizsgálói szakember, 3 fő - beszámolókészítési szakterület, 3 fő - gyakorlott pénzügyi kimutatás felhasználó kell, hogy legyen. A bizottsági munka 5 évre szól, majd minden tagját újraválasztják.

A bizottság fő feladatai:

• az összes IFRS szabvány kidolgozása és jóváhagyása
• az összes IFRS tervezet, az IFRS bemutatásának alapelvei, valamint egyéb nyilvános vitára szánt dokumentumok közzététele
• szabványok kidolgozásával kapcsolatos technikai kérdések megoldása
• a nyilvános vitára benyújtott kérdések és észrevételek elemzésére szolgáló eljárások kialakítása
• szakértői csoportok szervezése nagy projektekkel kapcsolatos konzultációkhoz
• a Szabványügyi Tanácsadó Testülettel együttműködve nagy projekteken.

Maga a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság 10 ország (Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Mexikó, Hollandia, Nagy-Britannia, Írország és az USA) közös munkájának köszönhetően jelent meg 1973-ban. Az IASB-t a könyvelők és a pénzügyek szakmai szövetségei hozzájárulásai, valamint a standardok közzétételéből származó nyereség támogatja.

A nemzetközi előírásoknak megfelelő jelentések összeállítása lehetővé teszi az orosz vállalatok számára, hogy belépjenek a globális tőkepiacra

Oroszországban és a világon a regisztrációhoz pénzügyi információ, a törvényileg meghatározott szervezetek a nemzeti számviteli szabályokon túl a nemzetközi standardok normáit alkalmazzák - az IFRS szerint készítenek beszámolót. Ami? Nézzük részletesen.

IFRS - nemzetközi szabványok A pénzügyi kimutatások olyan szabályok és magyarázatok listája, amelyeket a nagyvállalatoknak kell elkészíteniük számviteli információkés ezeket a mutatókat nyilvánosan elérhetővé kell tenni a külső felhasználók számára.

Az ilyen jelentéseket a világ számos országában (több mint 100 országban) használják a hitelintézetek (bankok); biztosító társaságok; részvényeket nemzeti vagy nemzetközi tőzsdékre hozó társaságok és mások.

Mit tartalmaz

Az IFRS-t szabályozó dokumentumok a következőkből állnak:

• Az IASB - a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Testülete (IFRS) által 2001 óta kidolgozott standardok közül 16 van, figyelembe véve a későbbiekben bevezetésre kerülőket.

  Olyan mutatókat szabályoz, mint: bérleti díj, vevőkkel kötött szerződésekből származó bevétel, értékelés valós érték, vegyes vállalat és mások.

• Az IASB – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Bizottsága (IAS) által – 1973 és 2001 között kidolgozott standardok közül 41 van.

  Szabályozzák többek között: állományokat, cash flow kimutatást (ODDS); építési szerződések; jövedelemadók és mások.

• A fenti szabványok pontosítása, amelyeket az Értelmezési Bizottság dolgozott ki.

Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának weboldala tartalmazza az összes szabvány teljes verzióját orosz nyelven, magyarázatokat és tanulmányi útmutatók. Összevont formában összeállítva. Oroszországban több mint 140 szervezet készít pénzügyi kimutatásokat az IFRS-nek megfelelően, közzéteszi azokat weboldalán, vagy információkat tesz közzé a weboldalon a jelentések közzétételének helyéről.

Mihez kell

Miért szükséges az IFRS jelentéstétel? Az egységes szabványok szükségességét a következő tényezők indokolják:

• A különböző vállalkozások teljesítményének összehasonlítása (a nemzetközi szinten is) egységes szabványok alkalmazásával sokkal hatékonyabb;
• A külföldi tőkepiacra való belépéshez (például hitelintézetek külföldi finanszírozáshoz) kötelező a nemzetközi jelentések benyújtása, mivel Orosz szabványok a külföldi számvitel (RAS) értelmezhetetlen, és nem lehet országonként külön-külön elkészíteni a pénzügyi információkat;
• Ez lehetővé teszi a külső felhasználók számára, hogy teljesítményük elemzése és összehasonlítása alapján hozzanak döntéseket a vállalatokról.

Például, ha az együttműködési hitelintézet kiválasztásának kérdése eldől, akkor elemeznie kell az eredményeket pénzügyi tevékenységek. Így például a Sberbank 2016 harmadik negyedévére vonatkozó IFRS-jelentéseiben rekord növekedést mutatott nettó nyereség, ami 110%-ot tett ki, fizikai értelemben 137 milliárd rubel.

Jogalkotási szabályozás

Jelenleg az IFRS szerinti pénzügyi adatok szolgáltatásával kapcsolatos kapcsolatokat az Oroszországban 2010-ben elfogadott, a konszolidált pénzügyi kimutatásokról szóló 208-FZ törvény szabályozza. A törvény a következő szervezetekre vonatkozik:

• Biztosító szervezetek(kivéve kizárólag egészségbiztosítás).
• nyugdíjalapok(nem állami).
• Hitelszervezetek.
• elszámoló szervezetek.
• Részvénytársaságok akinek a részvényei vannak Orosz Föderáció.
• Olyan szervezetek, amelyek részvényeit bevezették a tőzsdei jegyzések listájába.
• Egységes vállalkozások, amelyek listáját a kormány hagyja jóvá.

Emellett számos pénzügyminisztériumi végzés, kormányrendelet és egyéb dokumentumok is megjelentek.

orosz cégek A pénzügyi tevékenység eredményeiről szóló információkat oroszul teszik közzé, de a törvény nem tiltja az adatok idegen nyelvű közzétételét ezzel együtt. Az éves (ehhez könyvvizsgálat kötelező) legkésőbb az év végét követő négy hónapon belül, a közbenső legkésőbb attól a beszámolási időszaktól számított két hónapon belül, amelyre vonatkozóan készült. A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére és közzétételére vonatkozó felügyeleti funkciót a Központi Bank Orosz Föderáció.

A fő különbség a konszolidált pénzügyi kimutatások között nemzetközi szabályokat a nemzeti számvitelből annyiban, hogy az első a befektetőket, a nemzetközi piacra lépést célozza meg, a másodikra ​​pedig inkább a statisztikák és az ellenőrző szervek számára van szükség.

Az ilyen információk elkészítése megköveteli a könyvelőktől, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a jogszabályi újításokat és tanulmányozzák a meglévő szabványokat. Moszkva évente megrendezi az IFRS alkalmazásának gyakorlatával foglalkozó konferenciákat. 2017. január 27-én például a hetedik ilyen konferencia kerül megrendezésre, amelyet a CFO portál a CFO Clubbal közösen készít elő.

A hivatalos adatok szerint 2015-ben kötelezővé válik a speciális kategóriaként történő szabályozás bevezetése. Ennek a fogalomnak a leggyakoribb rövidítése az IFRS.

• tőzsdei szakmai szereplők;
• árutőzsdék;
• nem állami nyugdíjalapok;
• elszámoló társaságok;
• részvénybefektetési alapok;
• a fenti kategóriákba tartozó szervezetek irányításával.

Érdemes a következő kérdéssel kezdeni: "IFRS - mi ez?". Ez a fogalom olyan speciális dokumentumok, vagy inkább szabványok halmazát jelenti, amelyeken keresztül a külső felhasználók számára szabadon hozzáférhető pénzügyi kimutatások elkészítésének eljárási rendjét szabályozzák.

IFRS kontra orosz számviteli rendszer

Mindenekelőtt a vonatkozó számviteli mutatókat tartalmazó információk végfelhasználói között van különbség, a fenti szabványok szerint csoportosítva. Az orosz modell különösen a szervekre irányult a kormány irányítjaés statisztika, valamint nemzetközi - befektetőkről, vállalkozásokról és pénzügyi intézményekről. Ebből adódóan a pénzügyi információ iránti érdeklődési körök és igények tekintetében fennálló különbségekben az ilyen kimutatások elkészítésének eljárása is eltérő elvek alapján történik.

Így, kötelező érvényű szabály Az IFRS a tartalom elsőbbségét részesíti előnyben a korábban meghatározott információk megjelenítési formája tekintetében. Apropó orosz rendszer könyveléskor ezt a pillanatot legtöbbször kihagyják.

Gyakorlati példa lehet egy olyan helyzet, amikor a PBU-t a vállalkozás tőkéjének tekintik, jóllehet gazdasági természetükre tekintettel nagyon kevés megkülönböztető jegy van a kötvényektől. Az IFRS szerint ezek a jellemzők jelentősek ahhoz, hogy ne tükröződjenek a saját tőkében.

Az IFRS bevezetésének célja az orosz vállalkozások számára

Annak érdekében, hogy a különböző országok felhasználói által megfelelően észlelt és érthető legyen, nemzetközi szabványokat vezettek be. Céljuk, hogy egységesítsék a vizsgált irategyüttes összeállítását, és adatszolgáltatást nyújtsanak egy cég tevékenységére vonatkozóan.

Érdemes kiemelni az IFRS-t meghatározó dokumentumok listáját, amelyek célja a létrehozásuk sorrendjének egységesítése, nevezetesen:

• mérleg;
• Jelentést ;
• Nyereség- és veszteségjelentés;
• kimutatás a saját tőke vagy egyéb ilyen irányú tranzakciók változásairól;
• számviteli politika.

A fenti jelentések mellett a vállalkozások bizonyos értékeléseket is generálhatnak a menedzsment számára, amelyek megjelenítik a cég profitmutatóit.

IFRS – mi az?

Ez a számviteli rendszer úgy néz ki, mint egy meghatározott bizonylatkészlet, amely a következő elemeket tartalmazza:

• előszó a kérdéses szabványok rendelkezéseihez;
• az ilyen típusú beszámoló elkészítésének alapelveinek és bemutatási formájának tisztázása, lényegében az IFRS fogalma;
• szabványokat és ezekhez a dokumentumokhoz kapcsolódó értelmezéseket.

A fenti dokumentumok mindegyikének megvan a maga jelentősége, de kizárólag más elemekkel együtt használják őket. A korábban jelzett felsorolásból tehát ez azt jelenti, hogy az IFRS szabványok, amelyek mindegyike meghatározott struktúrával rendelkezik.

A vizsgált számviteli rendszer standardjainak szemantikai vonatkozása

Szabályokat állapítanak meg, amelyek meghatározzák a vállalkozás alaptevékenysége során végrehajtott és a pénzügyi kimutatásokban megjelenített egyedi tranzakciók megfejtésének eljárását.

Fontos megjegyezni, hogy az illetékes testület által 2001 előtt elfogadott standardokat Nemzetközi Számviteli Standardoknak vagy rövidítve IAS-nak, majd 2001-től Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak nevezik, amelyek rövidítése ilyen írásmódú - IFRS.

A jelenlegi szabvány feletti

A 2001 előtt kidolgozott fő IFRS-ek a következők:

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

A vizsgált számviteli rendszer standardjainak 2001 óta elfogadott listája a következő:

1. „A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalommal történő elfogadása” (IFRS 1. sz.).
2. „Részvény alapú kifizetések” (IFRS 2. sz.).
3. Üzleti kombináció (IFRS No. 3).
4. Biztosítási szerződések (IFRS No. 4).
5. „Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek” (IFRS 5. sz.).
6. "Ásványi erőforrások feltárása és értékelése" (IFRS 6. sz.).

Mi jellemezte a tárgyévet a szóban forgó számviteli rendszer tekintetében?

Hivatalos forrásokból ismertté vált az IFRS 2014 utolsó kötetének készenléte, amely a „Vörös könyv” nevet viseli. Tartalmazza a nemzetközi számvitelre vonatkozó szabályokat, beleértve azokat is, amelyek a tárgyév január 01. után lépnek hatályba. Példa erre a kilencedik szabvány módosításai, az úgynevezett " Pénzügyi eszközök 2001 óta fogadták el. Az IFRS 2011-2013-ra és az IFRS 2010-2012-re vonatkozóan is két évenkénti változás, egy értelmezés a díjakkal kapcsolatban, az IFRS Alapítvány alapszabálya, részletes munkaterv.

Mi a jó ebben a számviteli rendszerben?

A nemzetközi standardok szerint korrekt pénzügyi beszámoló elkészítéséhez az IFRS nélkülözhetetlen segítség lesz.

Érdemes kiemelni ennek a számviteli rendszernek számos előnyét, amelyek a következő entitások tevékenységéhez kapcsolódnak:

1. befektetők számára, mivel ez az átláthatóságnak, az átláthatóságnak, a megbízhatóságnak és az alacsonyabb költségeknek köszönhető.
2. A cégek, mivel a beruházások vonzását célzó intézkedések költségei csökkennek, egységes számviteli rendszer van, nincs szükség a pénzügyi információk, a sorrend harmonizálására a belső és külső számvitelben egyaránt.
3. Könyvvizsgálók: tekintettel az alapok egységességére, lehetőség van a vonatkozó szabványok elfogadásában részt venni, nagyszabású képzések zajlanak.
4. Maguk a szabványok kidolgozói - annak köszönhetően, hogy ez kiváló lehetőség a tapasztalatcserére, a jövőbeni nemzeti szabványok alapja és a meglévők konvergenciája.

A fentiek mindegyike segít ismét választ kapni a következő kérdésre: "IFRS - mi ez?"

Hogyan lehet zökkenőmentesen áttérni az IFRS-re?

A reform céljai a következők:

1. Könyvelők speciális képzése a kérdéses számviteli rendszer alapjainak szakmai ismereteinek szintjére.
2. Erősíteni kell az üzleti vezetők tudatában az őszinte és objektív információszolgáltatás iránti valódi érdeklődést.
3. A számvitel végső elhatárolása adózásra, pénzügyire és vezetőire.

Az átállás fontossága annak a ténynek köszönhető, hogy az IFRS-ek olyan szabványok, amelyek kompromisszumot jelentenek a főbb globális számviteli rendszerek között.

A számviteli reform vonzereje a vállalkozások számára szerte a világon

A vizsgált IFRS pénzügyi kimutatások megkönnyíthetik a vállalatok számára különböző országok világszínvonalú tőkepiacokhoz való hozzáférést, valamint növeli az információk összehasonlíthatóságát, átláthatóbbá teszi azokat a külső felhasználók számára.

Kimondottan Orosz vállalkozások egy nyelvet tudnak majd beszélni külföldi társaikkal, és esélyegyenlőség tekintetében megerősítik üzleti pozícióikat a külföldi piacokon, aminek eredményeként számos lehetőség nyílik a nemzetközi tőkepiacokra.

Az IFRS bevezetése pozitív hatással lesz a minőségre, különösen annak javítására, és hozzájárul a frissítéshez is. információs rendszerekés a személyzet motivációja.

Emellett a külföldi tőke bevonása az IFRS szerint elkészített beszámolók nélkül jelenleg nagymértékben nehézkes. És nem mindegy, hogy ez vagy nyugati bankok segítségével, vagy belépéssel történik tőzsde külföldön, vagy külföldről származó magánbefektetések bevonásával. Valószínűleg egy potenciális külföldi befektető nem fogja megérteni a PBU szerint készített jelentéseket. Érdemes tehát gondoskodni az IFRS által szabályozott beszámolási formák kialakításáról.

A vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a közeljövőben a nemzetközi szabványok nemzeti szabványokká válnak. Sok cég számára az IFRS-jelentések szükségesek manapság ahhoz, hogy jelentős információkat nyújtsanak versenyelőny források vonzásával olyan nemzetközi piacokon kölcsönök, például kötvények, kölcsönök vagy IPO-k.

Így a fentiek mindegyike segít a kérdés részletesebb megértésében: "IFRS - mi ez?"

IFRS 1 egységes szabályokat állapít meg a beszámoló készítésére, hogy biztosítsa azok összehasonlíthatóságát mind a korábbi időszakok adataival, mind más szervezetek kimutatásaival. Vegye figyelembe a szabvány főbb rendelkezéseit.

A saját tőke változásaira vonatkozó kimutatás az összes időszak változásaira vonatkozó információkat tartalmaz alkotórészei ez a mutató, mind az időszakra jellemző, mind a visszamenőleges adatmódosításokhoz kapcsolódó mutató.

Összeállításának szabályai elég fontosak a rendelkezésre álló trendek felméréséhez pénzáramlások A cash flow kimutatáshoz külön dokumentumot szentelnek: IFRS 7.

Különleges jelentés IFRS 1 magyarázatot ad a jelentéshez, amelyet az alábbi sorrendben javasolunk elkészíteni:

• nyilatkozik a beszámoló IFRS követelményeinek való megfelelőségéről;
• felülvizsgálja az alkalmazandó számviteli politikákat;
• további adatokat vigyen be a jelentés főbb formáiba;
• további minősítést igénylő információk közzététele, beleértve a használt becslések részleteit, a meglévő tőkekezelési folyamatokat, a javasolt vagy bejelentett osztalékokat.

Eredmények

A vizsgált standard meghatározza az IFRS előírásai szerint készített, nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi kimutatások elkészítésének alapvető szabályait. Annak ellenére, hogy a jelentés formáit meglehetősen szabadon közelítik meg, számos szigorú követelmény támasztja alá az adathalmazt, és ezek részletezését.