A vagyonbiztosítási szerződésben az egyik fél (a biztosító) vállalja, hogy a szerződésben meghatározottak bekövetkeztekor megfizeti a szerződés szerinti fizetést (biztosítási díjat). biztosítási esemény a szerződésben meghatározott biztosítási összeg keretein belül megtéríteni a másik felet (a szerződőt) az ezen esemény következtében a biztosított vagyonban okozott vagy a szerződő egyéb vagyoni érdekeivel összefüggő veszteségeket (biztosítási kártérítést fizetni). Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 929. cikke).

A vagyonbiztosítási szerzõdõ felek megállapodnak a vagyoni érdekek tárgyairól, a biztosítás tárgyairól, a biztosítási kockázatokról, a biztosítási összegrõl, a biztosítási díjakról, valamint a vagyonbiztosítási szerzõdés érvényességi idejérõl.

A biztosítási tárgyak közé tartoznak a következőkhöz kapcsolódó tulajdoni érdekeltségek:

· ingatlan birtoklása, használata és rendelkezése (vagyonbiztosítás);

· másoknak okozott kár megtérítési kötelezettsége (biztosítás polgári jogi felelősség);

· végrehajtás vállalkozói tevékenység(üzleti kockázati biztosítás).

A biztosítás tárgyai lehetnek: épületek, építmények, befejezetlen építési tárgyak, erőátviteli eszközök, erő-, munka- és egyéb gépek, berendezések, készletek, termékek, alapanyagok, anyagok, áruk, háztartási vagyontárgyak, kiállítási tárgyak és egyéb vagyontárgyak. A szerződő vagyoni érdekei mindig a fenti tárgyak valamelyikéhez kapcsolódnak.

A vagyonbiztosítás fő célja a kártérítés.

Ha a szerződő ingatlanát bármilyen kockázat ellen biztosítani kívánja, megadja a biztosítási tárgyak listáját.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 930. cikke szerint a vagyontárgyakat biztosítási szerződés alapján biztosítják annak a szerződőnek vagy kedvezményezettnek, akinek érdeke a biztosított vagyontárgy biztonsága.

A megállapodás bármilyen formában elkészíthető, és tartalmazza a szükséges információkat és részleteket.

Az alábbi vagyonbiztosítási szerződések magánszemélyek és jogalanyok elvesztése (megsemmisülése), hiánya vagy sérülése esetén:

Magánszemélyek vagyonbiztosításának tárgyai:

1. lakások önkéntes biztosítása;

2. önkéntes biztosítás vidéki házak, dachák, kertes házak;

3. gépjárművek önkéntes biztosítása;

4. a háztartási vagyon önkéntes biztosítása;

Jogi személyek biztosítási tárgyai:

1. önkéntes alapbiztosítás földi szállítás;

2. a légi közlekedés önkéntes biztosítása;

3. a vízi közlekedés önkéntes biztosítása;

4. önkéntes rakománybiztosítás;

5. egyéb vagyonfajták önkéntes biztosítása.

Érdemes odafigyelni a veszteség (megsemmisülés), hiány vagy károsodás kockázatával kapcsolatos főbb vagyonbiztosítási típusokra, ezek a következők: tűz elleni vagyonbiztosítás; vagyonbiztosítás vízkár ellen; vagyonbiztosítás lopás ellen; vagyonbiztosítás természeti katasztrófák ellen; vagyonbiztosítás balesetek ellen; vagyonbiztosítás műszaki kockázatok ellen.

A biztosítási szerződés rendelkezik a biztosítási esemény fennállásának benyújtott igazolására, a biztosítási összeg kifizetésére, a szerződő felek között felmerülő vitákra stb. A szerzõdést a felek, a biztosító vezetõje és maga a szerzõdõ aláírásával igazolják.

Önkéntes rakománybiztosítás

A rakománybiztosítás is az egyik legelterjedtebb biztosítási típus, és olyan biztosítási fajták összessége, amelyek a biztosító kötelezettségét írják elő a biztosítási tárgyban okozott károk teljes vagy részleges megtérítésének összegében.

A biztosítás tárgya a biztosítottnak a rakomány megsérülése vagy megsemmisülése következtében a rakomány birtoklásával, használatával és ártalmatlanításával összefüggő vagyoni érdeke, függetlenül a szállítás módjától.

A világgyakorlatban a rakománybiztosítás széles körben kifejlődött és megkötésekor nemzetközi szerződések szükséges feltétele lett. Oroszországban ma már csak a szállított rakomány 10 százaléka van biztosítva, de a helyzet gyorsan változik.

A biztosítók bármilyen jogi, ill magánszemélyek, akik megkötötték és feladók vagy címzettek. A szállítási feltételektől függ, hogy pontosan ki köt rakománybiztosítási szerződést – az eladó vagy a vevő.

A rakomány elvesztésének kockázata az ügylet feltételeitől függően az eladóról a vevőre száll át:

Rakomány kiadásakor az eladó raktárából;

Amikor a rakományt a fuvarozó raktárába szállítják;

járműbe rakodáskor;

Kirakodáskor a rendeltetési helyen.

A kárveszély nagyobb mértékben a vevőt terheli, ami azt jelenti, hogy elsősorban a rakomány biztosításában érdekelt, de biztosítási szerződést a vevő kérésére vagy beleegyezésével az eladó is köthet. biztosítási kifizetések a rakomány költségében.

Biztosítási szerződés köthető mind egyszeri rakományszállításra, mind pedig hosszú időn keresztül történő fuvarozásra. A biztosító és a szerződő megállapodása alapján a biztosító és a szerződő megállapodása alapján egy általános biztosítási szerződés – egy általános kötvény – alapján is meg lehet kötni hasonló vagyontárgyak különböző tételeinek rendszeres, hasonló feltételekkel, meghatározott időszakra szóló biztosítását (Ptk. 941. § 1. pont). Az Orosz Föderáció kódexe).

A rakománybiztosítási szerződés megkötésénél a lényeges feltételek:

A biztosítás tárgyát képező vagyon meghatározása;

Az esemény jellegének meghatározása, amelyre a biztosítást kötik;

Biztosítási összeg;

A biztosítási szerződés időtartama.

A biztosító döntése alapján a szerződés megköthető a rakomány átvizsgálásával és leltározásával. A rakomány típusától függően a leltár tartalmazza a rakomány nevét és leltári számát, mennyiségét, árát, márkáját, gyártási évét és összköltségét.

A biztosító szükség esetén elrendelheti a rakomány vizsgálatát annak tényleges értékének megállapítása érdekében, mivel a biztosítási összeg nem haladhatja meg a rakomány tényleges értékét (biztosítási érték). A rakomány biztosítási értéke a biztosítási szerződés megkötésének napján fennálló tényleges értéke.

A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg nem haladhatja meg a rakomány tényleges értékét. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 951. cikke szerint a biztosítási szerződés érvénytelennek minősül abban a részben, amely meghaladja az ingatlan értékét a szerződés megkötésekor.

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási értéket sem a szerződő, sem a biztosító nem támadhatja meg, kivéve, ha a biztosító bizonyítani tudja, hogy a szerződő szándékosan megtévesztette.

A biztosító felelőssége attól a pillanattól kezdődik, amikor a rakományt a raktárból kiszállítják az indulási helyen, és a teljes fuvarozás során a rakomány szerződésben meghatározott végső rendeltetési helyére történő kiszállításáig tart.

A biztosító és a szerződő viszonya biztosítási esemény bekövetkeztekor az alábbi sorrendben kerül meghatározásra. A biztosított köteles minden lehetséges intézkedést megtenni a rakomány mentése, valamint a biztosító vétkeshez fordulási jogának biztosítása érdekében. A szerződő a biztosítási esemény bekövetkeztéről 24 órán belül köteles értesíteni a biztosítót, aki viszont legkésőbb az erre vonatkozó dokumentumok kézhezvételétől számított három napon belül köteles megkezdeni a jegyzőkönyv elkészítését és a szerződőt ért kár összegének megállapítását.

A megkötött rakománybiztosítási szerződések értelmében a biztosítók által a biztosítási események bekövetkezése esetén nyújtott garanciák a szerződésben foglalt kockázatok összetétele szerint oszlanak meg:

Rakománybiztosítás "Felelősséggel minden kockázatért". Jelen biztosítási feltételek szerint az általános átlagból eredő veszteségek, kiadások és járulékok, valamint a biztosított rakomány egészének vagy egy részének bármilyen véletlenszerű okból bekövetkezett kárából és teljes elvesztéséből eredő károk megtérítéskötelesek. Ez alól kivételt képeznek a katonai kockázatok, a sugárzásnak való kitettség, a biztosított szándékossága és súlyos gondatlansága, a rakomány különleges tulajdonságai és minőségei, valamint a rakomány és szállítása sajátosságaihoz kapcsolódó egyéb kockázatok.

Rakománybiztosítás "Magánbalesetért felelősséggel". A biztosítási feltételek szerint a rakomány egészének vagy egy részének sérüléséből vagy teljes elvesztéséből eredő veszteségek robbanásból vagy tűzből, járművek ütközéséből vagy ütközéséből, hidak, alagutak megsemmisüléséből, egyéb közlekedési kommunikációból, elvesztésből jármű eltűnt személyek, természeti katasztrófák és hasonlók. Ennek a biztosítási feltételnek az alapelve, hogy csak a biztosítási szerződésben meghatározottak tartoznak védelem alá, minden más nem biztosított.

Rakománybiztosítás „Nem vállalunk felelősséget a károkért, kivéve a roncs eseteit.” A felelősség terjedelmét tekintve ennek a biztosítási fajtának a feltételei gyakorlatilag egybeesnek a „magánbaleset-felelősség” biztosítás feltételeivel. A különbség az, hogy a „magánbaleset-felelősséggel” biztosítási feltételek szerint a károk vagy a rakomány egészének vagy egy részének teljes elvesztése miatti veszteségek megtérítésre kerülnek. És a biztosítási feltételek szerint „a kárért való felelősség nélkül, kivéve az ütközés eseteit”, a veszteségeket csak a rakomány egészének vagy egy részének teljes elvesztése esetén térítik meg.

A felek megállapodása alapján a rakomány más feltételekkel is biztosítható, beleértve a további kockázatokat is. A biztosításnál felhasználhatóak az egyéb vagyontárgyak biztosításának tapasztalatai, valamint a rakománybiztosítás nemzetközi gyakorlata.

Önkéntes gépjármű biztosítás

A gépjármű biztosítást ben kötik önkéntés mielőtt gépjármű-biztosítási szerződést köt egy biztosítóval, meg kell ismerkednie annak engedélyével, hiszen a biztosítás engedélyezett tevékenység. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a biztosító konkrétan milyen típusú biztosítás nyújtására jogosult.

Egyes biztosítási típusokra, így a gépjárműbiztosításra is, a biztosítók alapbiztosítási feltételeket tartalmazó szabványos biztosítási szabályokat adnak ki, amelyeket szintén érdemes elolvasni a szerződéskötés előtt.

Felhívjuk figyelmét, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor szakképzett jogászok segítségét kell igénybe vennie, hiszen a biztosítók által kidolgozott biztosítási szabályok tartalmazhatnak jogszabályba ütköző rendelkezéseket.

A biztosítási kérdéseket szabályozó fő dokumentumok az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve és az Orosz Föderáció 4015-1. sz. törvénye.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 929. cikke értelmében a vagyonbiztosítási szerződés felei a biztosító, a szerződő vagy más személy, akinek javára a biztosítási szerződést megkötötték (a kedvezményezett). Alapvető kifejezések Azok a biztosítási szerződések, amelyekről az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 942. cikke értelmében a biztosítónak és a kötvénytulajdonosnak megállapodást kell kötnie, a következők:

· a biztosítás tárgyát képező vagyon meghatározása;

· a biztosítási esemény meghatározása;

· a biztosítási összeg összegének meghatározása;

· a biztosítási szerződés érvényességi idejének megállapítása.

A biztosító a vagyonbiztosítási szerződés alapján a szerződésben meghatározott díj (biztosítási díj) ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor megtéríti a biztosítottnak vagy más személynek (kedvezményezettnek) az általa okozott kárt. biztosítási esemény, vagy a biztosított egyéb vagyoni érdekeltségével összefüggő károk a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül.

A biztosító felelősségének köre a gépjárművek biztosításakor olyan károkat jelent, amelyeket a biztosított gépjárművekben bekövetkezett elvesztés vagy károsodás okoz:

balesetek (ütközések, elfutás, borulás, esés);

· tűz, motor vagy üzemanyagtartály felrobbanása;

· földrengések, árvizek, hurrikánok és egyéb természeti katasztrófák;

· járművek lopása és lopása, valamint harmadik felek egyéb jogellenes cselekményei.

A biztosító felelőssége alól kivételt képeznek azok a károk, amelyek abból erednek:

a szerződő vagy más olyan személyek szándéka, akiknek a rendelkezésére álltak a járművet a szerződő beleegyezésével;

A szabályok megsértése tűzbiztonság vagy gyúlékony vagy robbanásveszélyes anyagok és tárgyak tárolására és szállítására vonatkozó szabályok;

Hibás járművek üzemeltetése;

Járművezetés olyan személyek által, akik nem rendelkeznek vezetői engedéllyel, valamint ittas vagy kábítószer hatása alatt álló személyek.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 930. cikke értelmében a vagyon biztosítható olyan személy javára, aki törvény alapján vagy más módon: jogi aktus vagy szerződéses érdeke ennek az ingatlannak a megőrzéséhez. A szerződőnek a biztosított vagyontárgy megőrzéséhez fűződő érdekének hiányában létrejött biztosítási szerződés érvénytelennek minősül. Így a gépjármű-biztosítási szerződés megkötésének alapja a jármű tulajdonjogát igazoló dokumentum. Ha a szerződő nem a jármű tulajdonosa, akkor a jármű vezetésére vonatkozó meghatalmazást kell bemutatnia. Ezen dokumentumok adatait a biztosítási szerződés tartalmazza.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 945. cikke szerinti biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítónak joga van megvizsgálni a járművet, és szükség esetén vizsgálatot rendelni annak tényleges értékének meghatározása érdekében.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 947. cikke értelmében a biztosítónak biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosítási kártérítést fizetnie szükséges összeget a biztosított és a biztosító közötti megállapodás határozza meg, míg a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon tényleges értékét.

A gépjármű-biztosítások fő típusai magának a járműnek a biztosítása, valamint a járműre szerelt kiegészítő felszerelések biztosítása. Ezen túlmenően biztosíthatja a járművezető és az utasok életét és egészségét, valamint a járművezető harmadik személyekkel szembeni felelősségét az életében, egészségében és vagyonában okozott károkért biztosítási esemény esetén.

A biztosítási szerződést általában egy évre kötik, és az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 957. cikkének megfelelően a biztosítási díj vagy annak első részletének kifizetésekor lép hatályba, azonban a biztosítási szerződés mást is biztosíthat. A biztosítás a biztosítási szerződés hatálybalépését követően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozik, kivéve, ha a szerződés a szerződés hatálybalépésének eltérő időtartamáról rendelkezik. A Ptk. ezen cikkéből az következik, hogy a biztosító felelőssége a fizetés pillanatától kezdődik Pénz a szerződő a biztosító pénztárába készpénzes fizetéskor, vagy attól a pillanattól kezdve, amikor a fedezet a biztosítóhoz megérkezik.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 958. cikke előírja a szerződés idő előtti felmondását, ha annak hatálybalépése után a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetősége megszűnt a biztosított vagyontárgynak a biztosítotttól eltérő okból történő elvesztése miatt. esemény. Ebben az esetben a biztosítónak joga van a biztosítási díj egy részéhez a biztosítás fennállásának arányában.

A szerződőnek jogában áll a biztosítási szerződést önként felmondani, ha az elutasítás időpontjáig a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetősége nem szűnt meg. Ebben az esetben biztosítási díj a biztosítónak fizetett összeg nem térítendő vissza.

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződő az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 961. cikkével összhangban köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót annak bekövetkezéséről. Az értesítés módját és időpontját a biztosítási szerződésben kell rögzíteni.

Megszerzéséért biztosítási kártérítés A következő dokumentumokat nyújtják be:

· biztosítási szerződés;

· igénylés a biztosító által meghatározott formában;

· közlekedési baleset esetén a közlekedésrendészet igazolása a megállapított formában;

· gépjármű lopás esetén a Belügyminisztérium igazolása, amely igazolja, hogy a szerződő a jármű ellopásával kapcsolatban a rendőrséghez fordult;

· jármű forgalmi engedélye;

· a biztosító által készített biztosítási okirat;

· javítási becslés.

A javítási becslés csak azokat a költségeket tartalmazza, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezéséhez kapcsolódnak. A biztosítási szerződésben vagy szabályzatban rögzíteni kell, hogy ki készíti el a becslést – a szerződő vagy a biztosító.

Elemzés jogi alap Az olyan vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyonbiztosítások esetében, mint a gépjárművek, megjegyezzük, hogy a gépjárművek vagyonbiztosításának minden fajtája önkéntes, kivéve a gépjármű tulajdonosi felelősségbiztosítását, amely kötelező.

Fő normatív dokumentum, amely a gépjármű-tulajdonosok kötelező felelősségbiztosításának jogi, gazdasági és szervezeti alapjait határozza meg. a szövetségi törvény 2002. április 25-én kelt 40-FZ „A gépjármű-tulajdonosok kötelező felelősségbiztosításáról”).

Az említett törvény 6. cikke szerint:

„A kötelező biztosítás tárgya a jármű tulajdonosának polgári jogi felelősségének kockázatával összefüggő vagyoni érdekek olyan kötelezettségekért, amelyek az áldozatok életében, egészségében vagy vagyonában történő károkozásból erednek, amikor a járművet az ország területén használták. Orosz Föderáció».

Az Orosz Föderáció kormányának 2003. május 7-i 263. számú rendeletével jóváhagyott, a gépjármű-tulajdonosok kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó szabályok meghatározzák azokat az általános feltételeket, amelyek mellett a gépjármű-tulajdonosok kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó szerződést kötnek.

A fent tárgyalt kérdésekről bővebben a BKR-INTERCOM-AUDIT JSC „Közúti szállítás és szállítási szolgáltatások” című könyvében olvashat.

További részletek a vonatkozó kérdésekkel rendelés könyvelés valamint a szerződések szerinti kiadások adóztatása önkéntes biztosítás, Elolvashatja a BKR-INTERCOM-AUDIT JSC szerzőinek „Önkéntes biztosítás költségként” című könyvét.

Küldje el a jó munkát a tudásbázis egyszerű. Használja az alábbi űrlapot

Diákok, végzős hallgatók, fiatal tudósok, akik a tudásbázist tanulmányaikban és munkájukban használják, nagyon hálásak lesznek Önnek.

Közzétéve: http://www.allbest.ru/

Terv

• 1.1 Az állampolgárok vagyonbiztosításának feltételei
• 1.2 Az állampolgárok háztartási vagyonának önkéntes biztosítása
• 1.3 Épületek és lakások önkéntes biztosítása
• 2. Biztosító szervezetek bevételei
• 3. Célok
• Bibliográfia

1. Vagyonbiztosítás, típusai és jellemzői

Ingatlanbiztosítás az Orosz Föderációban egy olyan biztosítási ágazat, ahol a biztosítási jogviszonyok tárgya különféle típusú vagyon. Az ingatlanon olyan dolgok és anyagi javak összessége értendő, amelyek magánszemély vagy jogi személy tulajdonában vannak és üzemeltetik.

A vagyonbiztosítás gazdasági tartalma egy speciális megszervezésében rejlik biztosítási alap, amelynek célja a résztvevőinek a sérelem következtében keletkezett kárának megtérítése. A biztosított vagyontárgy lehet az a vagyontárgy, amely vagy a szerződő (biztosítási pénztártag) tulajdonát képezi, vagy az ő birtokában, használatában és rendelkezésében van. A biztosítók nemcsak ingatlantulajdonosok, hanem más jogi személyek és magánszemélyek is, akik felelősek annak biztonságáért. A más és a saját vagyonának biztosításának feltételei jelentősen eltérhetnek, amit konkrét biztosítási szabályok is tükröznek.

A vagyonbiztosítás a tulajdoni formától és a biztosítottak kategóriájától függően polgárok és szervezetek vagyonbiztosítására, épületek és tárgyi eszközök, járművek, állatok, termények és egyéb biztosításokra oszlik. Az orosz biztosítási piacon a leggyakoribb vagyonbiztosítási típusok a következők: mezőgazdasági, gépjármű-biztosítás, állampolgári vagyonbiztosítás, vállalkozások vagyonbiztosítása.

Vagyonbiztosítási szerződés keretében olyan vagyoni érdekek biztosíthatók, mint pl.

- az ingatlan elvesztésének, hiányának vagy károsodásának kockázata (Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 930. cikke),

- a más személyek életének, egészségének vagy vagyonának károsodásából eredő kötelezettségekért való felelősség, valamint a törvényben meghatározott esetekben a szerződések szerinti felelősség (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 931., 932. cikke),

- az üzleti tevékenységből származó veszteségek kockázata a vállalkozó szerződő felei kötelezettségeinek megsértése vagy e tevékenység feltételeinek a vállalkozótól független körülmények miatti megváltozása miatt (Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 933. cikke).

A kötelező biztosítás körébe tartozik kötelező biztosítás az állampolgárok tulajdonában lévő ingatlanok az állami értékbecslés szerinti értékük 40%-ának megfelelő összegben, a mezőgazdasági vállalkozások kötelező vagyon- és vagyonbiztosítása, valamint néhány egyéb vagyonbiztosítás.

Háztartási ingatlanok, valamint épületek a szerződő kérelmére az alábbi négy lehetőség valamelyikével biztosíthatók:

- kártérítés minden olyan biztosítási eseményből, amely anyagi kárt okozhat,

- kártérítés a tűz pusztulása vagy anyagi kár esetén, függetlenül a tűz okától,

- baleset vagy természeti katasztrófa következtében bekövetkezett víz által okozott megsemmisülés vagy anyagi kár megtérítése esetén,

- a veszteségek megtérítése olyan vagyonvesztés esetén, amely lopás, megsemmisülés vagy más személyek jogellenes cselekménye miatti megrongálás eredménye.

Ez az eljárás felel meg leginkább a kötvénytulajdonosok érdekeinek, mivel az egyes kockázatokra való biztosítás sokkal olcsóbb, mint a teljes felelősségi körre. A szerzõdõ azt a kockázatot választja a szerzõdés megkötésekor, amely szerinte a legvalószínûbb.

1.1 Az állampolgárok vagyonbiztosításának feltételei

Biztosítási piac . A biztosítási piacon az állami biztosítók mellett számos részvénytársaság is működik, amelyek versenyben a kötvénytulajdonosok vonzására törekszenek. jobb szolgáltatástés olcsóbb szolgáltatások, azaz alacsonyabb biztosítási díjak. Ezért bizonyos típusú ingatlanok biztosítási feltételeinek meg kell felelniük a szerződők igényeinek, mind a tárgyi fedezet, mind a biztosítási kockázatok köre tekintetében. Ugyanakkor a biztosítók növelhetik vagy csökkenthetik a tarifákat attól függően biztosítási kockázat.

Vagyonbiztosítási szerződés .A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben rögzített díj ellenében a szerződésben rögzített esemény bekövetkeztekor a szerződőnek az ezen esemény következtében a biztosított vagyonban okozott kárt a szerződőnek a keretek között megtéríti. a szerződésben meghatározott biztosítási összegből.

Fizetési feltételek biztosítási díj a kötvénytulajdonos . A szerződő jogosult a biztosítási díjat egyszerre, illetve részletekben megfizetni. Amennyiben a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási díjat részletekben, azaz részletekben fizetik meg, úgy a szerződőnek a biztosítási kötvény kézbesítésekor haladéktalanul meg kell fizetnie az első fizetési időszakra vonatkozó biztosítási díjat. Ebben az esetben a biztosítási díj felhalmozott részei a megállapodás szerinti fizetési határidőig halasztottnak minősülnek. Ha a szerződés érvényességi ideje alatt biztosítási esemény következik be, a biztosítási díj meg nem fizetett részét visszatartják a biztosítási kártérítés kifizetéséből.

Ha a szerződő a biztosítási díjat a megállapodás szerinti határidőn belül nem vagy nem teljes egészében fizeti meg, úgy a biztosítási díj vagy a biztosítási díj egy részének esedékességig történő megfizetésére megállapított naptól a biztosító mentesül a felelősség alól. kártérítésre és a biztosítási szerződés megszűnik.

Türelmi időszak . Azon polgárok számára, akik legalább két évig megszakítás nélkül biztosítottak háztartási ingatlant vagy épületet, valamint gépjárműveket, türelmi időt kapnak a biztosítók, hogy új biztosítási szerződést kössenek a megfelelő ingatlantípusra. Az új megállapodást ben kötötték meg Türelmi időszak, az előző megállapodás lejárta pillanatától lép hatályba. Ha a türelmi idő alatt biztosítási esemény következik be és új szerződés nem jön létre, akkor a biztosítási kártérítés a korábban hatályos szerződés alapján megállapított biztosítási összeg alapján, az éves díj levonásával történik.

A kártérítés korlátozásai . Nem jár kártérítés a háztartási javak, valamint épületek és lakások elvesztése, megrongálódása vagy megsemmisülése esetén, amely bármilyen katonai akcióból, terrorcselekményből, polgári zavargásból, sztrájkból, vagyonelkobzásból, lefoglalásból, megsemmisülésből vagy károkozásból ered. polgári vagy katonai hatóságok.

A biztosítási fedezet szintje . Indikátor gazdasági feltételek kötvénytulajdonosok esetében a biztosított ingatlan biztosítási fedezetének mértéke. E tekintetben a biztosítási fedezet maximális szintjét annak tényleges értékének mértékében állapították meg, azon az elven alapulva, hogy a szerződő nem részesülhet a biztosításból.

1.2 Az állampolgárok háztartási vagyonának önkéntes biztosítása

vagyonbiztosítási veszteség

A polgárok vagyonbiztosítása az épületek és haszonállatok biztosításával együtt a legelterjedtebb biztosítási forma. A biztosítók háztartási ingatlanokra kötnek biztosítási szerződést az Orosz Föderáció állampolgáraival, valamint az Orosz Föderáció állandó lakosaival. külföldi állampolgárokés hontalanok. Ezen túlmenően a vállalkozásokkal munkavállalóik javára biztosítási szerződések köthetők. A biztosítási szerződések csak az Orosz Föderáció területén érvényesek.

A háztartási vagyonbiztosítás tárgyai a lakberendezési tárgyak, a háztartási cikkek és a felhasznált fogyasztási cikkek háztartásés a család mindennapi és kulturális szükségleteinek kielégítésére tervezték, pl.

- bútorok, szőnyegek, szőnyegek, függönyök, ruhák, ágyneműk, cipők, edények,

- háztartási gépek, televíziók, rádiók, hűtőszekrények, mosógépek, írógépek, elektromos készülékek,

- hangszerek, könyvek, festmények, élelmiszerek, üzemanyagok, takarmányok,

- Építőanyagok a gazdaságukban javításra és építkezésre vásárolt kerékpárokat, segédmotoros kerékpárokat,

- órák, kamerák, videokamerák, videomagnók, rádiós magnók, játékok, varrógépek, varróanyagok.

Mindezek a tételek általános vagy speciális szerződés feltételei alapján biztosíthatók.

Külön megállapodás alapján nemesfémből, drágakőből, féldrágakőből és díszkövekből készült termékeket, valamint gyűjteményeket, festményeket, egyedi és antik tárgyakat fogadnak el biztosításba, amennyiben értékét igazoló okirat megvan. Ugyanezen megállapodás alapján biztosíthatóak a gépjárművek alkatrészei, alkatrészei és tartozékai, valamint az egyéni garázsban tárolt egyéb ingatlanok, a magánszemély számára a háztartásban elhelyezett építőanyagok. lakásépítés. Külön megállapodás alapján a tulajdonos számára a legnagyobb értéket képviselő háztartási vagyontárgyak biztosíthatók.

Nem biztosítottak a tárgyak, ha tűz vagy természeti katasztrófa vagy lopás által okozott megsemmisülés ténye nehezen megállapítható pl. bankjegyek, értékpapírok, diák, fényképek, dokumentumok, kéziratok. A háztartási cikkek biztosítottnak minősülnek

- a szerződő állandó lakóhelyén minden olyan lakó- és mellékhelyiségben, amely a szerződő tulajdonában van vagy egyéni használatra kiosztott,

-ban meghatározott címen személyes, dacha vagy kerti telken, illetve garázsban biztosítási kötvény, ha a biztosítási szerződés eltérően nem rendelkezik.

Ha a biztosított megváltoztatja állandó lakóhelyét, az ezzel összefüggésben elköltözött háztartási ingatlan a biztosítási kötvény újbóli kiállítása nélkül a biztosított új lakóhelyén biztosítottnak minősül a futamidő végéig, szerződésben rögzítették. Az ideiglenesen a szerződő korábbi lakóhelyén hagyott vagyontárgyak a szerződő új lakóhelyére költözésétől számított tíz napig minősülnek biztosítottnak. A háztartási cikkek új helyre szállításuk során is biztosítottnak minősülnek. állandó hely tartózkodási hely az Orosz Föderáció területén.

A dachában, egy nyári kertes házban található háztartási ingatlanok, valamint a szabadságon vagy üzleti úton lévő polgárok vagyontárgyai nem minősülnek biztosítottnak a biztosított állandó lakóhelyén kötött biztosítási szerződés alapján. Csak külön szerződés alapján lehet őket biztosítani. A szerződő állandó lakóhelyén található, más személy által örökölt ingatlan a szerződés lejártáig biztosítottnak minősül. Nem minősül biztosítottnak az olyan személynek átruházott vagyon, aki nem él együtt a biztosítottal.

A biztosítási felelősség esetekre terjed ki

- természeti katasztrófák, például árvíz, vihar, hurrikán, tornádó, szökőár, vihar, eső, jégeső és egyebek következtében bekövetkezett megsemmisülés vagy anyagi kár,

Tűz, robbanás, járművel való ütközés, kidőlő fa, ill. repülőgép, fűtés-, víz- vagy csatornarendszer meghibásodása, víz behatolása a szomszédos helyiségekből, lopás, valamint jogellenes cselekmények vagyoni kárral érintett más személyek.

Az állandó lakóhelyen lévő összes háztartási vagyonra vonatkozó biztosítási szerződés alapján, a családi ingatlanok tényleges értéke alatt meghatározott biztosítási összeg erejéig minden biztosítási eseményre csoportos bontás nélkül biztosíthat háztartási cikkeket. Ha magas a lakásbiztosítás biztosítási összege, akkor azt célszerű ingatlancsoportonkénti bontásban meghatározni, például bútorok, videó berendezések, rádióberendezések, zenei cikkek, ruházat. Az ilyen biztosítási szerződések a biztosító felelősségével köthetők minden biztosítási eseményre vagy egyedi kockázatokra.

A biztosítási összeg vagyoncsoportokra bontása segíti a biztosító és a szerződő közötti korrektebb kapcsolatok kialakítását a biztosítási összeg bekövetkezésekor. biztosítási esemény, amikor az okozott kárt megsemmisült vagy sérült tárgyakra állapítják meg.

Háztartási ingatlan nem fogadható el biztosításként, ha olyan szükségépületekben található, ahol tilos a tartózkodás. A természeti katasztrófa által fenyegetett területen elhelyezkedő háztartási ingatlanok attól a pillanattól kezdve, hogy a fenyegetést az előírt módon bejelentették, vagy az illetékes hatóságok a fenyegetés tényét igazoló okiratot kiállítottak, minden esemény elleni biztosításba fogadhatók, azon esemény kivételével, amelynek fenyegetését bejelentették.

Kivételt képez, ha a biztosítási szerződést az előző szerződés lejárta előtt új időtartamra kötik ki. Ebben az esetben az új szerződés szerinti biztosítási összeg nem haladhatja meg a korábbi szerződésben megállapított biztosítási összeget. A biztosítási szerződés megkötésekor a szerződő fizeti a biztosítási kockázatot. A biztosítási díjakat a biztosító díjszabásban állapítja meg, melynek mértéke függ

- a szerződés típusától függően,

- a biztosítási lehetőségtől függően,

- a biztosítási időszaktól,

- a biztosítási összegből,

- az ingatlan helyén.

Az egy évnél rövidebb időtartamra kötött szerződések esetén a járulékot az éves járulék egytizenkettedének mértékében kell fizetni havonta, a hiányos hónapot pedig teljes hónapként kell megfizetni. A biztosítási összeg a szerződő kérelmére a biztosítási szerződés megkötésének napján érvényes vagyonértéken belül kerül megállapításra. Gyűjteményeket, festményeket, egyedi és antik tárgyakat csak az illetékes szervezet által kiállított dokumentumban feltüntetett tényleges értékük erejéig fogadunk el biztosításba.

Ha a szerzõdõ a szerzõdés érvényességi ideje alatt emelni kívánja a biztosítási összeget, akkor további megállapodás az ingatlan tényleges értékének határain belül a főszerződés lejártáig hátralévő időtartamra. Lakástartalombiztosítási szerződés a szerződő szóbeli vagy írásbeli nyilatkozata alapján jön létre az ingatlan megtekintésével vagy anélkül, a szerződés típusától és a biztosítási összeg mértékétől függően. A szerződő jelenlétében történő ellenőrzés során ellenőrzik, hogy az általa bejelentett biztosítási összeg megfelel-e a háztartási vagyon rendelkezésre állásának és tényleges értékének.

A nemesfémből, drágakőből, féldrágakőből és díszkőből készült termékek, valamint gyűjtemények, festmények, egyedi és antik tárgyak biztosítási szerződései a tárgyak átvizsgálásával, leltározásával jönnek létre.

A biztosítási szerződés egy éves időtartamra jön létre, ha a szerződési feltételek eltérően nem rendelkeznek. A készpénzes biztosítási díjra a biztosítási díj befizetését követő másnaptól, banki átutalással - a díjak biztosító számlájára történő beérkezésétől - lép hatályba. A korábbi szerződés lejárta előtt új időtartamra kötött szerződés vagy annak megújítása esetén az új szerződés az előző szerződés lejárta pillanatától lép hatályba. A szerződés a szerződés hatálybalépését megelőző nap lejárta után egy év vagy szerződéses számú hónap múlva jár le.

A pótszerződés ugyanazon biztosítási lehetőség főszerződésének lejártával egyidejűleg jár le.

A szerződéskötés tényét a biztosítási díj teljes vagy egy részének első futamidőre történő megfizetése után a biztosítási kötvény kiállítása igazolja. Ha egy vállalkozással vagy szervezettel az alkalmazottak javára biztosítási szerződést kötnek, akkor egyetlen biztosítási kötvényt adnak ki, amelyhez csatolják a munkavállalói névjegyzék második példányát. A lista első példánya a biztosítónál marad.

Azok a szerződők, akik két vagy több évre szünet nélkül kötöttek biztosítási szerződést, és ez idő alatt nem részesültek biztosítási kártalanításban, a későbbi időszakra szóló új szerződés megkötésekor díjkedvezményre jogosultak. Azok a kötvénytulajdonosok, akiknek háztartási vagyona a belügyi szervek által riasztóberendezéssel védett lakásban található, az „elrablás” kockázatára további tarifakedvezményben részesül.

A felek kölcsönös kötelezettségei és a biztosítási kártérítés kifizetésének rendje. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződő, távollétében egy nagykorú családtag köteles intézkedni a további vagyoni károk elkerülése érdekében, és az esemény jellegétől függően értesíteni az illetékes hatóságokat (rendőrség, tűzoltóság vagy mentőszolgálat), és ezt 24 órán belül jelentse a biztosítónak is .

Biztosítási igény beérkezésekor biztosító szervezet nyomtatványt ad ki a szerződőnek vagy családtagjának a megsemmisült, megrongálódott vagy ellopott háztartási javak jegyzékének összeállításához, és ismerteti a dokumentum kitöltésének menetét. Az általánosított elnevezések jegyzékébe tárgycsoportokat (ruha, lábbeli, edények, hálószobagarnitúra, könyvek, ágynemű) nem szabad felvenni. A készletben, szervizben, készletben, készletben található minden egyes tételt külön sorba kell írni a listában részletes megjelöléssel szükséges információ(anyag, szín, méret). Kivételt képeznek a homogén, egyenértékű tárgyak, amelyeknek nincs különösebb jellegzetessége, és teljes mennyiségben is fel lehet sorolni, például lepedők, párnahuzatok, evőkanálok vagy székek.

A lista külön rovatában szerepelnek a nemesfémből, drágakőből, féldrágakőből és díszkövekből készült termékek, valamint a külön szerződéssel biztosított kollekciók, egyedi és antik tárgyak.

A listát a szerzõdõnek, távollétében egy nagykorú családtagjának alá kell írnia, és a helyszínre érkezéskor be kell mutatnia a biztosító képviselõjének, hogy a biztosított vagyontárgy megsemmisülésérõl, megrongálódásáról, eltulajdonításáról jegyzőkönyvet készítsen. Ezen túlmenően a szerződő köteles a biztosító képviselőjének bemutatni minden megrongálódott tárgyat vagy azok maradványait.

Az okiratot a biztosító a szerződő vagy nagykorú családtagja részvételével a kérelem beérkezését követő három napon belül készíti el. Az aktus elkészítésében szükség esetén áruszakértőt vagy más releváns szakembert hívnak meg.

Az okozott kár összegének meghatározása a háztartási vagyontárgyak megsemmisítéséről, megrongálásáról, eltulajdonításáról szóló aktusban meghatározott adatok alapján történik, figyelembe véve a biztosítóhoz az illetékes hatóságoktól átvett dokumentumokat. A kár mértéke tételenként külön kerül meghatározásra. Ahol

- megsemmisültnek minősül az a dolog, amely biztosítási esemény következtében minőségét vagy értékét teljesen elvesztette, és rendeltetésszerűen nem használható, és a javítást követően nem hozható rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba,

- sérültnek minősül a dolog, ha biztosítási esemény következtében a tárgy minősége megromlott, de rendeltetésszerűen használható.

Ingatlan megsemmisülése vagy eltulajdonítása esetén a kár megállapítása a tárgynak a biztosítási esemény időpontjában új állapotú, elhasználódásának százalékával csökkentett értéke alapján történik, a keletkező összeg a tárgy tényleges értéke a tétel és a kár összege lesz.

A tárgy sérülése esetén az okozott kár mértékének megállapításához annak tényleges értékét az amortizáció, azaz a biztosítási esemény miatti minőség- és értékvesztés százalékával csökkentjük. A cikk ebből eredő értékcsökkenési összege lesz a kár összege. Ha a sérült tárgyat javítással kívánják helyreállítani, akkor a kárszámításnál a javítási költséget veszik figyelembe.

A kár megállapítása során a tárgyak kopását nem veszik figyelembe az alábbi esetekben:

- a csoport által biztosított összes vagyontárgy, vagyontárgy teljes elvesztése, megsemmisülése vagy eltulajdonítása esetén, ha a kár eléri vagy meghaladja a biztosítási szerződés vagy vagyoncsoport szerinti biztosítási összeget,

- a biztosított háztartási ingatlan javítási költségének kifizetésekor,

- az ellopott vagy megsemmisült gyűjtemények, festmények, egyedi és antik tárgyak után az illetékes szervezet által felmért értékben.

A biztosítottat a biztosítási esemény következtében háztartási vagyontárgyak megsemmisülése vagy megrongálódása által okozott kár mértékének megállapításánál figyelembe veszik a mentés és a rendbetétel költségeit. A kár összege magában foglalja a vizsgálat elvégzésének költségét is, ha azt szükségesnek tartják. Az ilyen munkák elvégzésével kapcsolatos költségek összegét a jelenlegi árak vagy tarifák alapján számítják ki, amelyek a polgárok számára a megfelelő munkákért és szolgáltatásokért fizetendők.

A megsemmisült, megrongálódott vagy ellopott vagyontárgyak biztosítási kártérítése a tényleges kár mértékében, a biztosítási esemény időpontjában hatályos árakon, az elhasználódás figyelembevételével számítva, de legfeljebb a biztosítási szerződésben megállapított biztosítási összeg erejéig fizetendő. .

A biztosítási összeg vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg megjelölése nélkül minden biztosítási esemény ellen biztosított, eltulajdonított háztartási vagyontárgyak után a biztosítási kártérítés a tényleges kár mértékében jár, de legfeljebb a biztosítási összeg 20%-a. a biztosítási szerződést. A fuvarozó szervezet által bejelentett értékű poggyászként szállításra átvett biztosított háztartási vagyon megsemmisülése vagy eltulajdonítása esetén a biztosítási kártérítést a poggyász bejelentett értékén belül fizetik.

A kár és a biztosítási kártérítés mértékének megállapítási eljárásának megvannak a maga sajátosságai, amikor a biztosított háztartási vagyontárgyat egyidejűleg a belügyi szervek riasztóberendezéssel történő lopás esetén védelem alá veszik. Az eltulajdonított vagyontárgyak biztosítási kártalanítása a biztosítási összegen belüli tényleges kár összege mínusz a biztosított által a belügyi szervektől kapott összeggel. Ugyanakkor a belügyi szervek által befizetett összeg nem tartalmazza az eltulajdonított, nem biztosítottnak minősülő tárgyak költségét: bankjegyek, értékes papírokat, ikonok és mások.

Ha a szerződő a biztosítási kártérítés összegének növelése érdekében szándékosan olyan vagyontárgyat is felvett a biztosítóhoz benyújtott vagyonjegyzékbe, amely ténylegesen nem semmisült meg, nem sérült meg vagy nem lopták el, akkor a biztosító az eset körülményeitől függően úgy dönt, hogy legfeljebb 50%-kal csökkenti az esedékes biztosítási kártérítés összegét.

Ha a szerződőnek a biztosítási esemény napján több biztosítóval volt biztosítási szerződése, a kártérítés az egyes biztosítók által biztosított biztosítási összegek arányában kerül felosztásra. Ebben az esetben a biztosítási kártérítés nem haladhatja meg az ingatlan tényleges értékét.

A biztosítási kártérítést a szerződést kötő biztosító az összes szükséges dokumentum kézhezvételétől számított három napon belül fizeti ki.

Ha háztartási vagyontárgyak megsemmisítése, megrongálása vagy eltulajdonítása miatt indul büntetőeljárás, a biztosítási kártérítés kifizetése az előzetes nyomozás befejezéséig történik. A fizetés alapja a büntetőeljárás megindításának tényének nyomozóhatósági megerősítése, a megsemmisült, ellopott és megrongálódott háztartási vagyontárgyak leltárával együtt.

Ha a büntetőper vádlottja a szerződő vagy annak családtagja, a biztosítási kártérítés kifizetésének vagy annak megtagadásának kérdése a bírósági határozat kézhezvétele után dől el. Az a szerződés, amely alapján a biztosítási díj kifizetésre került, a kötvényben meghatározott időszak végéig érvényben marad a szerződésben rögzített biztosítási összeg és a kifizetett biztosítási díj különbözete erejéig.

Abban az esetben, ha a biztosítási kártérítés kifizetése után az ellopott tárgy visszakerül a szerződőhöz, a biztosító köteles követelni a szerződőtől a tárgyra vonatkozó biztosítási kártérítés visszaszolgáltatását, levonva a javítási vagy rendbetételi költségeket. a lopással.

Biztosítási kártérítést nem fizetnek

- ha a biztosított vagyontárgy olyan esemény következtében semmisül meg, megsérül vagy elveszett, amely nem vonatkozik a biztosítási eseményekre, például a vagyontárgy csalással vagy megsemmisüléssel, valamint a szállított vagyontárgyban bekövetkezett károkozással történt járműbaleset következtében. a fuvarozó felelőssége a biztonságért,

- a nem biztosított háztartási cikkekre, például hangszerekre, sportfelszerelésekre és egyéb bérelhető tárgyakra, egyenruhákra vagy ideiglenes használatra szánt tárgyakra,

- ha a biztosított vagyontárgy lakó- vagy közművesített helyiségen kívül, a személyes vagy birtok telken kívül, vagy nem a biztosítási kötvényben meghatározott címen volt,

- ha az emberrablást vagy emberrablási kísérletet nem jelentették a rendőrségnek, valamint ha az emberrablás vagy emberrablási kísérlet tényét az illetékes hatóságok nem erősítik meg,

- ha a biztosítási esemény a szerződő vagy nagykorú családtagjának szándékos cselekményének következménye, és a szándékos cselekmény fennállása bírósági okirat vagy az ebben vizsgálatot végző illetékes hatóság határozata alapján állapítható meg. tény,

- a szerződő vagy nagykorú családtagja által a biztosítási esemény során a háztartási vagyon megmentésére és a további károk megelőzésére irányuló intézkedések elmulasztása miatt okozott többletkárra.

A biztosítónak jogában áll megtagadni a biztosítási kártérítés kifizetését, ha a szerzõdõ, távollétében nagykorú családtagja – lehetõség szerint – az elõírt módon és idõben nem tájékoztatta a biztosítót a szerzõdõ megsemmisülésérõl, megrongálódásáról vagy ellopásáról. biztosított ingatlan. A biztosítási kártérítés fizetésének megtagadásáról szóló határozat akkor hozható, ha a megállapított eljárás megsértése miatt nem állapítható meg a vagyon megsemmisülésének, megrongálódásának vagy elvesztésének ténye és oka, illetve nem állapítható meg a kár összege. okozott kár. Sőt, ha a biztosítóhoz történő kérelem benyújtásának határideje hétvégére vagy ünnepnapra esik, akkor ezen időszak utolsó napjának kell tekinteni a hétvégét vagy ünnepnapot követő első munkanapot.

Ha a biztosított, vagy ennek hiányában nagykorú családtagja a háztartási vagyontárgyak megsemmisüléséről vagy megrongálódásáról szóló jegyzőkönyv készítése során a sérült tárgyakat vagy azok maradványait nem mutatta be a biztosító képviselőjének, úgy a biztosítás kifizetése ezekre a tételekre vonatkozó prémium megtagadható.

1.3 Épületek és lakások önkéntes biztosítása

Az állampolgárok épületeire vonatkozó biztosítási szerződés a biztosított szóbeli vagy írásbeli kérelmére jön létre az épületek átvizsgálása után.

Biztosítási szerződés alapján biztosítható lakóépületek, nyaralók, kertes házak, állandó helyen elhelyezett, falakkal és tetővel rendelkező melléképületek, valamint lakások minden szerkezeti elemmel, befejezéssel és felszereltséggel. Kivételt képeznek a leromlott vagy megsemmisült, gazdasági célra nem használható épületek. Az összeomlás, földcsuszamlás, árvíz vagy egyéb természeti katasztrófa által veszélyeztetett területen található építményeket nem fogadják el biztosításba, ha ezt az előírt módon bejelentették. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a biztosítást a meglévő szerződés lejárta előtt új időtartamra megújítják. Igénylő lakások nagyjavítás vagy bontásra váró házakban található.

A szerződő szerződést köthet a számára kijelölt területen található összes lakó- és kereskedelmi épület biztosítására. telket, valamint egyedi épületek, például lakóépület, kivéve a melléképületeket, vagy a hozzá tartozó épületrész.

Ha a szerződő elvesztette az épület vagy lakás tulajdonjogát, a szerződés a biztosítási díj visszafizetése nélkül megszűnik, kivéve, ha az ilyen tárgyak örökléssel más személy tulajdonába kerülnek. Ebben az esetben a biztosítási kötvényben meghatározott időszak végéig biztosítottnak minősülnek.

Az épületek és lakások önkéntes biztosítását a természeti katasztrófák következtében bekövetkezett megsemmisülésük és megrongálásuk, valamint az épület vagy lakás egyes elemeinek eltulajdonítása és más személyek jogellenes cselekményei következtében bekövetkezett megrongálása vagy megsemmisülése esetére kötik. .

A szerzõdés megkötésekor a szerzõdõ fizeti a biztosítást. A biztosítási díjakat a biztosító a biztosítási lehetőségtől és futamidőtől, valamint a biztosítási összegtől függő díjszabásban állapítja meg. A tarifák kiszámítása régiónként, területenként és köztársaságonként történik, figyelembe véve a biztosítási kártérítési kifizetéseket és a vállalkozás működtetésének egyéb költségeit.

A biztosítási összeget az épületek tényleges értékén belül határozzák meg, figyelembe véve a kötelező biztosítás biztosítási összegét.

Az épületek tényleges költségét a régiókban a tényleges építési költségek alapján, vagy ahhoz viszonyítva határozzák meg piaci értéke tipikus szerkezet, figyelembe véve a kopást. Azokban a régiókban (régiók, területek, köztársaságok), ahol kidolgozott értékelési szabványok vannak az épületek értékelésére, korrekciós tényezőkkel kiigazítva, figyelembe véve az építőanyagok árának növekedését, szállítási díjait és díjait. bérek az építőiparban részt vevő munkavállalókra ezek a szabványok vonatkoznak. Ebben az esetben az épületek tényleges költségét az amortizáció levonásával határozzák meg.

A lakás tényleges költségét a tényleges állapot, a teljes terület és a szerződéskötéskor fennálló állapotok figyelembevételével határozzák meg. átlagköltség egy négyzetméter m in ezt a régiót hasonló épületkategóriákhoz (fa, panel, tégla vagy egyéb).

Ha a szerzõdõ a szerzõdés idõtartama alatt a biztosítási összeget emelni kívánja, úgy az épületek tényleges bekerülési értékének keretein belül a szerzõdés lejártáig fennmaradó idõszakra további szerzõdést kötnek.

Az egy évnél rövidebb időtartamra kötött szerződések esetén a járulékfizetés az éves járulék 1/12-e minden hónapban, a hiányos hónapot pedig teljes hónapként kell megfizetni. A természeti katasztrófa veszélye miatt kedvezőtlennek nyilvánított területen található épületek, lakások biztosítási szerződései megújíthatók. A megújított szerződés biztosítási összege nem haladhatja meg a korábbi szerződésben megállapított összeget. Az épületekre és lakásokra vonatkozó biztosítási szerződések egy évre szólnak.

Lakásbiztosítási szerződést akkor kötnek, ha vannak a tulajdonjogát igazoló dokumentumok. Ha a lakás mennyezete, padlózata és egyéb elemei megsérülnek, a biztosítási kötvényben ennek megfelelő megjegyzést kell tenni, hogy biztosítási esemény bekövetkeztekor ezeket a károkat kizárják a számításból.

Épületek, lakások biztosításakor a biztosítási kötvényben és a felek megállapodása alapján a kérelemben feltüntetik az elhasználódás százalékát. A szerződő a szerződés megkötésekor a teljes biztosítási időszakra díjat fizethet készpénzben a biztosítótól, vagy nem készpénzes befizetéssel a szerződő tevékenységi helye szerinti szervezet számviteli osztályán keresztül.

Megkezdődik a biztosítási szerződés

- a biztosítási díj készpénzes fizetése esetén - a fizetést követő naptól,

- banki átutalással - a visszatartott járulékok biztosító számlájára történő beérkezésének napjától.

Ha biztosítási szerződést kötöttek egy vállalkozással vagy szervezettel az alkalmazottai javára, akkor egyetlen biztosítási kötvényt adnak ki, amelyhez csatolják az alkalmazottak listájának második példányát. A lista első példánya a biztosítónál marad.

Az alkalmazottak elbocsátásakor épületeik és lakásaik a biztosítási időszak végéig biztosítottak maradnak.

Kedvezményre jogosultak azok a biztosítottak, akik két vagy több évre megszakítás nélkül kötöttek épületbiztosítási szerződést, és ez idő alatt nem részesültek biztosítási kártalanításban, az újabb időszakra szóló új szerződés megkötésekor kedvezményre jogosultak. biztosítási tarifa. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződő, távollétében egy nagykorú családtag köteles intézkedni az épületben, lakásban keletkezett további károk elkerülése és a kár csökkentése érdekében.

Ezen túlmenően tűz vagy robbanás, illetve más személyek jogellenes cselekménye által okozott kár esetén az illetékes hatóságokat is értesíteni kell, továbbá 24 órán belül, a hétvégéket és a hétvégéket nem számítva. ünnepek, a szerződést megkötő biztosító.

A biztosító a biztosítási eseményre vonatkozó bejelentés beérkezését követően három napon belül köteles az épületet, lakást megvizsgálni, és az előírt formájú jegyzőkönyvet felvenni.

A biztosítási kártérítés mértékét a biztosító az általa készített okirat alapján állapítja meg, figyelembe véve a tűzoltóságtól és katasztrófavédelemtől, a rendőrségtől és más illetékes hatóságoktól kapott dokumentumokat a megsemmisülés vagy sérülés helyéről, idejéről, okáról. épület vagy lakás.

Épület, lakás teljes megsemmisülése esetén a biztosítási kártérítés a szerződés alapján megállapított biztosítási összeg összegében, levonva a további építési célra alkalmas maradványok értékét, figyelembe véve az elhasználódást és az amortizációt. A lakásban keletkezett károk esetén a biztosítási kártérítés a javítási költség alapján kerül kiszámításra, a szerződésben megállapított elhasználódási százalék figyelembevételével, a biztosítási esemény időpontjában érvényes árak szerint. Ha a helyiségek rekonstrukciójára kerül sor, akkor az ennek költségeit nem tartalmazza a kompenzáció összege.

Épületek károsodása esetén a javítás költsége százalékos ( fajsúly) az épület egyes szerkezeti elemeinek költsége a összköltsége. Fajsúlyok az épület szerkezeti elemeit egy adott épülettípusra kidolgozott táblázat alapján határozzák meg egy értékelési szabványgyűjteményben.

Ebben az esetben a biztosítási kártérítés a biztosítási összeg olyan arányában kerül kiszámításra, mint amekkora az építmény sérült vagy megsemmisült elemének összköltsége.

Amennyiben az egyes építményrészek fajsúlyának felhasználásával nem lehet megállapítani a biztosítási kártérítést, a javítási költség számítása a pont szerint lehetséges. egységárakérvényes a biztosítási esemény időpontjában. A javítási költség egységárak felhasználásával történő meghatározásakor a biztosítási kártérítés kiszámítása a szerződéskötéskor megállapított elhasználódás százalékának figyelembevételével történik.

Ha egy épület vagy lakás a tényleges értékénél alacsonyabb áron volt biztosítva, akkor a biztosítási kártérítést az épület vagy lakás javítási költsége terhére fizetik egységáron, olyan arányban, ahogyan a biztosítási összeg az ingatlan tényleges értékéből származik. az épület vagy lakás.

A biztosítási kártérítés kifizetése az összes szükséges dokumentum kézhezvételétől számított három napon belül történik.

A biztosító dolgozóinak hibájából a fizetési késedelem minden napjára a hatályos jogszabályok szerint kötbért kell fizetni.

Abban az esetben, ha épület vagy lakás megsemmisülése vagy megrongálása miatt büntetőeljárás indult, a biztosítási kártérítés kifizetése az előzetes nyomozás befejezéséig történik. A fizetés alapja az, hogy a nyomozó hatóságok megerősítik a büntetőeljárás megindításának tényét. Ha a büntetőper vádlottja a szerződő vagy annak családtagja, a biztosítási kártérítés kifizetésének vagy annak megtagadásának kérdése a biztosító bírósági ítéletének kézhezvétele után dől el.

A biztosítási kártérítés nem kerül kifizetésre, amikor

- a biztosítási esemény a szerződő vagy családtagjának szándékos cselekményéből következett be, vagy a kárt az ő cselekménye, a minősített előzetes nyomozó szervek vagy a bíróság szándékos bűncselekményként okozta,

- az épület vagy lakás más személyek cselekménye miatti megsemmisülését vagy megrongálódását nem jelentették a rendőrségnek, és ha ezt a tényt nem erősítik meg,

- a szerződő a biztosítás tárgyáról tudatosan hamis adatot adott a biztosítónak.

A biztosító jogosult megtagadni a biztosítási kártérítés kifizetését, ha a szerződő, vagy ennek hiányában nagykorú családtagja, akinek lehetősége volt erre, a biztosítási eseményt az előírt módon és határidőn belül nem jelentette be. aminek következtében az okozott kár mértékét nem lehet megállapítani.

2. Biztosító szervezetek bevételei

Egy biztosító szervezet bevételeinek összetételét és szerkezetét tevékenységeik összessége határozza meg. A szerzõdõk és biztosítók közötti szerzõdések szerinti közvetlen biztosítás mellett a biztosító szervezetek a kockázatokat a viszontbiztosításra ruházzák át és vállalják, valamint befektetési tevékenységet is folytatnak.

Az Orosz Föderáció kormányának 1994. május 16-i, N 491 számú rendeletével jóváhagyott, a biztosítók által fizetendő jövedelemadó adóalap meghatározásának sajátosságairól szóló rendeletben bemutatott bevételek listája alapján a biztosítás jövedelme a szervezet tevékenységi területei szerint csoportosítható, azaz. A biztosító bevétele magában foglalja:

- közvetlen biztosítási díjak bevételei;

- a kockázatok viszontbiztosításra történő átruházásából származó bevétel;

- viszontbiztosításba elfogadott kockázatokból származó bevétel;

- biztosítási tevékenységgel közvetetten összefüggő bevétel;

- nem biztosítási tevékenységből származó bevétel.

A biztosító szervezet felsorolt ​​bevételi típusainak mindegyike rendelkezik bizonyos formációs forrásokkal:

1) a kötvénytulajdonosok által a vonatkozó szerződések alapján fizetett biztosítási díjak bevételei biztosítási típusonként;

2) a korábbi időszakokban levont, de nem igényelt biztosítási tartalékok megtérülésének összege;

3) a biztosító által a kötelező biztosítási fajtákra vonatkozó, költségvetési forrásból finanszírozott üzleti tevékenység költségeinek fedezésére a megállapított eljárás szerint küldött összegek.

A biztosító szervezetnek a viszontbiztosításba átruházott kockázatokból származó bevétele jutalékokból, prémiumokból, valamint a viszontbiztosító által a viszontbiztosításba átruházott kockázatok veszteségeinek egy részéért fizetett kompenzációból (biztosítási kifizetésekből) áll.

A kockázati kötelezettséget a viszontbiztosítóra viszontbiztosításra átruházó viszontbiztosító jutaléka a viszontbiztosító által a biztosítási szerződés alapján visszatartott biztosítási díjnak a viszontbiztosító által vállalt felelősségi hányadát jelenti. A jutalék összegét a viszontbiztosítási szerződésben a felek megállapodása alapján állapítják meg, általában a viszontbiztosítónál felhalmozott díj 25%-áig, és az üzletvitel költségeinek megfelelő hányadát hivatott fedezni.

Bónusz - ez a viszontbiztosítási szerződéssel megállapított nyereségrész, amelyet a viszontbiztosító a kockázati viszontbiztosításban való részvételből kap, és amelyet a viszontbiztosítónak fizet ki az átvétel lehetőségéért. kiegészítő bevételés biztosítási szerződés alapján üzleti tevékenységet folytat. A bónusz mértékét általában a nyereség százalékában határozzák meg a viszontbiztosítási megállapodás eredményei alapján, és abban meghatározzák.

A biztosító szervezet - viszontbiztosító viszontbiztosításra átvett kockázatokból származó bevétele a viszontbiztosítási szerződés alapján viszontbiztosításra átvett kockázati felelősségnek tulajdonítható biztosítási díj összege (mínusz a viszontbiztosítónak fizetett jutalék), valamint a viszontbiztosító által felhalmozott kamat. a viszontbiztosító által viszontbiztosításra elfogadott kockázatok díjainak depójába (betétbe). A viszontbiztosítási megállapodás rendelkezhet arról, hogy a viszontbiztosító a viszontbiztosító által a viszontbiztosításba vállalt kockázatoknak tulajdonítható biztosítási díj részben vagy egészében depót hozzon létre.

Ha nem történt biztosítási esemény, a viszontbiztosítási szerződés lejártakor a viszontbiztosító a betétben lévő összeget a forgalomban lévő pénzeszközök felhasználásának elmulasztása miatt felhalmozott kamattal együtt átutalja a viszontbiztosítónak. Ezen százalékok összegét a viszontbiztosítási szerződés határozza meg.

A biztosítási tevékenységhez közvetetten kapcsolódó bevételek közé tartozik:

- jutalékok a biztosító által kapott biztosítási ügynök, biztosítási alkusz, földmérő (baleseti megbízott) szolgáltatásának más biztosító társaságok részére történő nyújtása miatt;

- a szerződőt a biztosító által a biztosítási szerződés szerint megtérített károkért felelős személlyel szemben fennálló követelési jogának megvalósítása során a biztosítási kártérítést fizető biztosítóhoz beérkezett összegek;

- biztosítási tartalékok és szavatolótőke befektetéséből származó bevétel;

- pénzt takarít meg a kötelező üzletvitel során egészségbiztosítás;

- a kötelező egészségbiztosítási tartalékokból származó pénzeszközök befektetéséből származó bevétel, mínusz az egészségügyi szolgáltatások kifizetésére és a megfelelő tartalékok feltöltésére fordított összegek a megállapított normák szerint területi alap kötelező egészségbiztosítás.

A nem biztosítási tevékenységből származó bevételek közé tartozik:

- tárgyi eszközök, tárgyi eszközök és egyéb eszközök értékesítéséből származó nyereség;

- ingatlan bérbeadásból származó bevétel;

- törvény által nem tiltott, nem biztosítási tevékenységből származó bevétel;

- visszafizetésre kapott összegek kintlévőség előző időszakokban veszteségként leírásra került;

- leírt kötelezettségek;

- nem működési bevétel.

3. Célok

Feladat1

Számítsa ki a biztosítási kifizetés és a biztosítási kártérítés összegét. A gazdálkodó szervezet ingatlanát egy évre biztosította betörési felelősséggel 300 ezer rubel értékben. A biztosítás mértéke a biztosítási összeg 0,8%-a. A biztosítási szerződés feltétel nélküli önrészt ír elő 5 ezer rubel összegben, amely 4% kedvezményt biztosít a tarifából. A kötvénytulajdonos tényleges kára 15 ezer rubel.

Rdöntés:

A feltételes (nem önrészes) önrész azt jelenti, hogy a biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, ha az nem haladja meg az önrész százalékát. Ha a kár meghaladja az önrészt, a biztosító köteles a kárt teljes egészében megtéríteni.

A kár esetünkben: a biztosítási összeg 15/300=0,05=5%-a, ami azt jelenti, hogy a biztosító nem mentesül a felelősség alól.

A biztosítási kártérítés összege megegyezik a kár összegével, azaz. 15 ezer rubel, mert a kár több mint a biztosítási összeg 1%-a.

Számítsuk ki a biztosítási kifizetés összegét a 0,8-as tarifa és a 300 ezer rubel biztosítási összeg alapján: 300*0,8/100=2,4 (ezer rubel).

Határozzuk meg a Szerződőnek nyújtott kedvezmény mértékét a biztosítási befizetésből: 2,4*4/100=0,096 (ezer rubel) vagy 96 rubel.

Számítsuk ki a vállalkozás által fizetendő biztosítási összeget a kedvezmény figyelembevételével: 2,4 - 0,096 = 2,304 (ezer rubel)

Feladat2

Adja meg a forráshiány valószínűségének mértékét az F.V. együttható segítségével. Konshina, ha:

Az A biztosító 1300, a B biztosító 1050 biztosítási portfólióval rendelkezik;

Az A biztosítótársaságnak átlaga van tarifa mértéke 4,0 rubel. 100 rubeltől. biztosítási összeg, a B biztosító számára - 4,6 rubel. 100 rubeltől. biztosítási összeg.

Megoldás:

K=v1-T/n*T,

ahol T az átlagos tarifa,

n a biztosított tárgyak száma.

A feladatban szereplő adatok szerint az A biztosítónál kiderül, hogy K = v1-4/4*1300 = -0,002

A feladatban szereplő adatok szerint B biztosítónál kiderül, hogy K = v1-4,6/4,6*1050=-0,003.

Következtetés: A probléma megoldása alapján megállapítható, hogy a B biztosító esetében kisebb lesz a forráshiány valószínűsége, mint az A biztosítónál, mert K a=-0,002, ami nagyobb, mint Kb=0,003, minél kisebb a K együttható, annál nagyobb pénzügyi stabilitás biztosító.

Bibliográfia

1. Az Orosz Föderáció alkotmánya. - M.: Yurayt, 2005.

2. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve: Hivatalos. szöveg. - M.: Jogi. lit., 2005.

3. Biztosítás. Tankönyv egyetemek számára. - Orlanyuk-Malitskaya L.A. - Válaszolj. szerk., Yanova S.Yu. - Válaszolj. szerk. M.: Yurait Kiadó, 2011 - 828 p.

4. Egyéb biztosítási típusú biztosítási tartalék képzésének szabályai,

mint életbiztosítás: jóváhagyva. a Rosstrahnadzor 1994. március 18-i végzésével

No. 02-02/04 // Ellenőrzési nyilatkozatok. - 2004. - 10. sz.

5. A biztosítási matematika alapjai. - Kornyilov I.A. M.: EGYSÉG, 2004.

6. A biztosító szervezet közgazdaságtanának alapjai kockázati biztosítási típusokra. - Chernova G.V. Szentpétervár, 2005.

7. Felelősségbiztosítási piac az Orosz Föderációban: elemzés, trendek és fejlődési kilátások / Rusetskaya E.A. és mások // Pénzügy és hitel. - 2010. - 37. sz.

8. Pénzügyi stratégiák a biztosító szervezetek versenyképességének biztosítására. Shakhov A.M. // Vezérlés közgazdász. rendszerek: elektron. tudományos magazin - 2011. - 2. szám (26)

Közzétéve az Allbest.ru oldalon

Hasonló dokumentumok

A biztosítás lényege és funkciói. Általános rendelkezésekés vagyonbiztosítási objektumok. A vagyonbiztosítási szerződés jellemzői. Biztosítási kártérítés számítási rendszer. A vagyonbiztosítási kár és biztosítási kártérítés megállapításának módszertana.

tanfolyami munka, hozzáadva 2013.10.25


A vagyonbiztosítás mint biztosítási ág. Vagyonbiztosítási szerződés megkötése. Dupla biztosítás, biztosítási fedezet. Kártérítési eljárás, visszaadott ingatlan. A vagyonbiztosítás fajtái. Rakománybiztosítás, exporthitelek.

absztrakt, hozzáadva: 2011.03.20


Kár megállapítása és kártérítés az épületbiztosításhoz. A biztosítási törvények előkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos munka megszervezése. A balesetek következményeire fizetendő biztosítási összegek meghatározásának módszertana. Személybiztosítási szerződés megkötése.

gyakorlati jelentés, hozzáadva: 2016.04.16


A biztosítási kártérítés összege, feltételei és módja, annak megítélése. Kártérítési okok. Biztosítási felelősségi rendszer. Biztosítási objektumok csoportjai, amelyekre az állampolgárok vagyona fel van osztva. Jogi személyek vagyonbiztosítása.

teszt, hozzáadva 2015.12.05


Gazdasági lényeg, funkciói és biztosítási köre ben modern társadalom. A biztosítási terminológia, osztályozás és a biztosítási díjak kiszámításának elvei. Az egyes biztosítási típusok feltételei, megállapításának módszertana és biztosítási kártérítés.

tanfolyami munka, hozzáadva 2008.05.31


Biztosítási előzmények Mezőgazdaság Oroszországban. Mezőgazdasági termények és évelő ültetvények biztosítása. A kár és a biztosítási kártérítés megállapításának módszerei. Mezőgazdasági termények és évelő növények önkéntes biztosítása.

tanfolyami munka, hozzáadva 2011.05.01


Az állampolgárok vagyonának biztosítása: a biztosítás tárgyai, biztosítási kockázatok, kármegállapítási eljárás, biztosítási kártérítés. Baleseti biztosítás. A magánéleti felelősségbiztosítás szabályai, eljárása, feltételei és alapelvei.

teszt, hozzáadva 2010.11.15


A vagyonbiztosítás lényegének, tárgyainak, tárgyainak tanulmányozása. A biztosítási kártérítés kifizetésének elvei, összegének megállapításának módjai. A biztosítási szerződés, mint jogi dokumentum megkötésének indokai, tartalma és felmondásának feltételei.

absztrakt, hozzáadva 2011.09.25


Problémák és kilátások a magánszemélyek vagyonbiztosításának fejlesztésére az Orosz Föderációban. Vagyonbiztosítási objektumok. Sebzés fogalma, tétnagyságok meghatározása. Biztosítási kártérítés fizetési kérdésének megoldása. A biztosítási összeg kiszámítása.

esszé, hozzáadva: 2015.06.01


A biztosítás mint egyesült érdekelt felek kapcsolata zárt körben biztosítási alapok kialakítására és biztosítási események esetén az esetleges károk megtérítésére, típusok elemzése. Általános jellemzők A biztosítás fő funkciói.

A vagyonbiztosítás és formái.

Gépjármű biztosítás.

Rakománybiztosítás.

Az állampolgárok vagyonbiztosítása.

Vagyonbiztosítás jogi személyek számára.

Mezőgazdasági biztosítás.

én. A vagyonbiztosítás és formái.

A vagyonbiztosítás a szerződő és a biztosító közötti kapcsolatrendszer a vagyon tulajdonlásával, használatával és rendelkezésével kapcsolatos vagyoni érdekek védelmére.

Jelen biztosítás gazdasági célja a biztosítási eseményből eredő károk megtérítése.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szerint a vagyoni érdekek biztosíthatók:

Bizonyos vagyontárgyak elvesztésének (megsemmisülésének), hiányának vagy sérülésének kockázata.

A mások életében, egészségében vagy vagyonában való károkozásból eredő kötelezettségekért való felelősség kockázata.

Az üzleti tevékenységből eredő veszteségek kockázata abból adódóan, hogy a vállalkozó partnerei megszegik kötelezettségeiket, vagy e tevékenység feltételei megváltoznak a vállalkozótól független körülmények miatt.

Az ingatlanbiztosítás fedezi:

a biztosítási esemény következtében megsérült vagy elveszett vagyontárgyak teljes költsége vagy a megrongálódott vagyontárgy helyreállításának költsége;

olyan bevétel (vagy annak egy része), amelyet a szerződő biztosítási esemény következtében bekövetkezett kár, vagyonvesztés miatt nem kap meg.

A biztosítónak jogában áll megtagadni a kifizetést, ha a szerződő szándékosan hozzájárult a biztosítási befizetés indokolatlan beérkezéséhez.

Méret biztosítási összeg, amely szerint tárgyat biztosításba fogadnak, nem haladhatja meg az ingatlan tényleges értékét. Ezt a szerződésben rögzített költséget ún biztosítási érték.

A biztosítási felelősség mértékétől függően a vagyonbiztosítás 3 rendszerre oszlik.

Az arányos (részvényes) felelősség elve alapján.

Egy tárgy részleges biztosítására szolgál, pl. nem teljes áron.

A biztosítási kártérítés a kár azon részének összegében jár, amely a biztosítási összeg az ingatlan biztosítási értékéhez viszonyítva:

SV – biztosítási kártérítés összege;

Сс – a szerződés szerinti biztosítási összeg;

U – a kár tényleges összege;

Tárgy – biztosítási értékbecslés (biztosítási érték).

Az első kockázatra való felelősség elve szerint.

Akkor használják, ha nehéz meghatározni egy tárgy biztosítási értékét.

A biztosítási kártérítést a kár mértékében, de a megállapított biztosítási összegen belül fizetik (első kockázat). A biztosítási összeget meghaladó kárt nem térítik meg (második kockázat).

Példa: Az autó 50 ezer rubel összegre biztosított. A baleset következtében az autóban keletkezett kár elérte a 60 ezer rubelt. A biztosítási kártérítés 50 ezer rubel.

A legnagyobb felelősség elve alapján.

Nagy kockázatok biztosítására és jövedelembiztosításra használják.

Szigorúan meghatározott határokon belül kártérítést biztosít. A biztosító bizonyos összeget meg nem haladó kártérítés alóli mentesülését hívják franchise. Meghatározzák a visszatérítés minimális vagy maximális mértékét.

A franchise létrejötte:

abszolút összegben;

a biztosítási összeg százalékában;

a kár összegének százalékában.

Példa: 1) Jövedelembiztosításhoz. Ha egy biztosítási esemény következtében a szerződő jövedelemszintje alacsonyabb, mint a megállapított limit, akkor a limit és a ténylegesen megszerzett jövedelem különbözete kártérítési kötelezettség alá esik.

2) A mezőgazdasági termények biztosításakor csak a kár 70%-át térítik meg.

A gyakorlatban vannak:

Feltételes franchise.

A biztosító a megállapított önrész összegét meg nem haladó kár megtérítése alól mentesül. Ezt a szintet meghaladó kárt teljes mértékben megtérítik.

Feltétel nélküli franchise.

A kárt a tényleges mértékének az önrész összegével csökkentett összegében térítik meg.

II. Gépjármű biztosítás.

Az állampolgárok tulajdonában lévő gépjárművek biztosítása.

Önkéntes alapon, legalább 18 éves állampolgárokkal. Oroszországban állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok és hontalanok.

Biztosításra a következőket fogadják el:

személygépkocsik, teherautók, haszonjárművek;

buszok, kisbuszok, beleértve a pótkocsikat is;

traktorok, beleértve a mögöttes traktorokat és mini traktorokat;

motorkerékpárok, robogók, oldalkocsik, motoros szánok.

Az Állami Közlekedésbiztonsági Felügyelőségnél nem regisztrált autókat nem fogadják el biztosításba.

A jármű főszerződése 1 évre vagy kettőtől 11 hónapig köthető, a további szerződés a főszerződés lejártáig hátralévő időtartamra szól.

Az ilyen típusú biztosítási szerződés a következő jellegű lehet:

auto-casco ha biztosítási kártérítést ajánlanak fel magának a járműnek a sérülése vagy elvesztése miatt;

auto-kombi amikor a járművel egyidejűleg biztosított a vezető, az utas, a poggyász és a járműre felszerelt kiegészítő felszerelés.

A gépjárműbiztosítás megkötése:

lopás (lopás, lopás) esetén - a jármű költségén, az elhasználódás figyelembevételével;

megsemmisülés esetén - a jármű költségén, az elhasználódást figyelembe véve, levonva a használatra alkalmas maradványok költségét;

sérülés esetén - javítás költségén, figyelembe véve az elhasználódás százalékát, valamint a jármű mentésének és szállításának költségét.

A szerződő egy vagy több biztosítási esemény, valamint a felsorolt ​​esetek mindegyike ellen köthet megállapodást a gépjármű biztosítására. A lopás (eltérítés) kockázata elleni biztosítás csak egyéb kockázatokkal együtt köthető, legfeljebb 12 hónapos időtartamra.

A jármű a biztosítási értékének határain belül tetszőleges biztosítási összegre biztosítható. A díjszabás a szerződő által választott biztosítási kockázat vagy kockázati csoport, az autó élettartama, a fuvarozás típusa, az autó márkája és a szerződő vezetési tapasztalata alapján kerül megállapításra.

A biztosítók kötvényeket is biztosítanak:

1) Összesített biztosítási összeggel (önrészes károkkal járó biztosítás). 5-10% kedvezményt biztosít.

2) Franchise-al. Megszabadítja a biztosítót a kisebb veszteségektől, és akár 50%-kal csökkenti a kötvény költségét.

A biztosító a biztosítási kártérítést a szerződésben meghatározott határidőn belül fizeti ki, miután az összes szükséges dokumentumot megkapta:

baleset esetén - közlekedési rendőri bizonyítvány;

tűz esetén - a Tűzvédelmi Hatóság következtetései vagy határozatának másolatai;

az autó egyes részeinek ellopása esetén - a rendőrség igazolásai;

autólopás esetén - a nyomozóhatóságtól származó igazolások és a büntetőeljárás felfüggesztéséről szóló határozat másolatai.

A szerződés meghatározza a biztosítási összegből fizetendő bizonyos százalékot is a biztosított sérülése, rokkantsága vagy baleset esetén halála esetén.

Nem fizetnek biztosítási kártérítést, ha a szerződő:

biztosítási esemény előidézésére irányuló szándékos cselekmények elkövetése;

alkohol, kábítószer vagy mérgező anyagok hatása alatt járművet vezetett;

nem rendelkezett vezetési jogot igazoló okmányokkal;

a sérült járművet nem mutatta be a biztosítónak;

tudatosan valótlan adatokat közölt a biztosítási eseményről.

A biztosított meghatározott összegű kártérítésben (önrészesedéssel) és díjszabás szerinti befizetéssel kötött biztosítási szerződés esetén az önrész összegű kárt nem térítik meg.

A biztosítási szerződésből, valamint a felek és a biztosítási esemény bekövetkezéséért felelős személyek között felmerülő nézeteltéréseket az igazságügyi hatóságok az előírt módon megvizsgálják.

2. Repülőgép-biztosítás (polgári és nem polgári légi járművek).

A repülésbiztosítás sajátossága a kockázat katasztrofális természetében rejlik. Sok biztosítónál veszteséges a jellemző.

Elsődleges biztosítók: kereskedelmi légi fuvarozók, sokféle légi fuvarozást végző üzemeltetők, légitaxi üzemeltetők, repülőklubok, repülőgépgyárak, repülőgépek értékesítésével és viszonteladásával foglalkozó szervezetek, magánrepülőgép-tulajdonosok, ipari kereskedelmi társaságok saját légi szállítási szolgáltatással a személyzet és a rakomány szállítása.

A biztosítás tárgya az vagyoni érdek a biztosított, a repülőgép biztonságával kapcsolatos - annak törzse, különböző részei, rendszerei és felszerelései ( légi hajótestbiztosítás).

A repülőgép az alábbi feltételekkel köthető:

„csak a teljes pusztulástól”;

"minden kockázattól".

A szerzõdés szerint a biztosító köteles megtéríteni vagy csökkenteni a biztosítási idõszak alatt: repülés közben, gurulás közben, járó motorral parkolás közben okozott kárt.

A biztosítási kötvény általában a következő feltételeket tartalmazza:

1) Elveszett repülőgép (a biztosítási kártérítést akkor kell fizetni, ha a felszállás után legalább 15 napig nincs információ róla).

2) Kényszerleszállási és mentési költségek (a felszállás és a szállítás költségeit megtérítik).

3) Javítási költség biztosítási esemény miatti kár esetén.

4) A repülőgép teljes elvesztése.

Teljes megsemmisülés (megsemmisülés) esetén a biztosítási kártérítést a teljes biztosítási összeg erejéig fizetik. A „minden kockázat” biztosításnál a kifizetések összege a biztosítási esemény körülményeitől és súlyosságától függ. A kopásból, korrózióból, szerkezeti hibából vagy a hajó egyes részeinek mechanikai meghibásodásából eredő károk nem fedezhetők, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következménye volt.

Szerződéskötéskor a biztosítási összeg a hajó szerződéskötéskori értékén belül határozható meg, annak tényleges értékének túllépése nélkül. A repülőgép-biztosítási szerződés általában rendelkezik önrészről.

A biztosítás költsége függ a repülés és a repüléstechnikai személyzet professzionalizmusától, a repülőterek technikai felszereltségétől, a személyzet tagjainak pihenési körülményeitől és egyéb tényezőktől.

3. A tengeri hajóbiztosítás a legrégebbi vagyonbiztosítási típus.

Casco hajóbiztosítás - Val vel hajó megkorbácsolása közlekedési eszközként.

Biztosítási védelmet nyújt a hajótulajdonosok és a hajók üzemeltetésével kapcsolatos egyéb személyek számára az alábbi esetekben:

a hozzájuk tartozó vagy más módon jogilag hozzájuk kapcsolódó hajók megrongálása vagy megsemmisítése;

a hajók üzemeltetésével összefüggésben vagyoni érdekeikben egyéb kárt okozva.

A standard feltételek a kockázatok két csoportját különböztetik meg:

1) Az emberi tényezőhöz nem kapcsolódó kockázatok, pl. független a hajótulajdonos akaratától. Ezek különféle navigációs veszélyek: hajó elsüllyedése viharban, földbe törés, robbanás, tűz, kalózkodás vagy banditák támadása, javak szándékos kidobása a fedélzetre, földrengések, vulkánkitörések, villámcsapás, be- vagy kirakodás vagy bunkerezés közbeni esemény, hajó megsemmisülése amely hatósági utasításra potenciális környezetszennyezési forrás.

2) Emberi tényezőkkel kapcsolatos kockázatok, amelyeket a hajótulajdonos megelőzhetett volna: kazánok felrobbanása, aknák törése, rejtett meghibásodások a berendezésben vagy a hajótestben, a legénység, a szerelők vagy a bérbeadók hanyagsága, csalás a legénység tagjai részéről, ütközés repülőgépekkel, dokkok vagy kikötői berendezés.

Ha a hajótulajdonos bizonyítja, hogy a veszteség az első csoport valamelyik okára vezethető vissza, nincs szükség további vizsgálatra. Ha a biztosítási esemény a második csoportba kerül besorolásra, akkor a károkat meg kell téríteni, ha a hajótulajdonos bizonyítja, hogy a hajótulajdonos társaság szárazföldi apparátusának vezetője vagy vezető beosztású alkalmazottai részéről nem történt felügyelet vagy hanyagság. A kapitány, a személyzet tagjai vagy a pilóták nem tartoznak ebbe a kategóriába, és felügyeletük vagy hanyagságuk következményeit biztosítás fedezi.

A biztosítási szerződésbe beépíthető:

1) Háborús és sztrájkveszély. A magas kockázatú területeken kívül automatikusan érvényes, de amikor a hajók veszélyes területekre lépnek be, további biztosítási díjat kell fizetni.

2) A fuvar elvesztésének kockázata (tengeri áruszállítás díja). A hajótulajdonosnak a hajó rendkívüli leállása miatt meg nem kapott bevételét megtérítik.

3) Megnövekedett kiadások.

A biztosítási díj mértékét leggyakrabban a szerződés szerinti biztosítási összeg százalékában fejezik ki, de ez függ a hajó méretétől és korától. Szerződéskötéskor franchise-t használnak. Tovább orosz piacösszege körülbelül 5000 dollár biztosítási eseményenként. Magyarul a mérete eléri az 50 000 dollárt.

A tulajdon elsősorban dolgokra, pénzre, értékpapírra és egyéb tárgyakra vonatkozik. Az ingatlannak tartalmaznia kell minden értéket, kivéve azokat, amelyek más típusú biztosítási szerződések alapján biztosítottak. Vagyonbiztosítási szerződés csak olyan érdekelt fél javára köthető, akinek joga van erre (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 930. cikkének 1. szakasza). Ez az érdek olyan személyek körében merül fel, akik tulajdonjoggal rendelkeznek vagyonnal, vagy olyan személyek között, akiket az ingatlan biztonságának biztosításáért megbíztak. (2) bekezdésének megfelelően Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 930. §-a értelmében érvénytelen az a vagyonbiztosítási szerződés, amelyet akkor kötöttek, ha a szerződőnek vagy a kedvezményezettnek nem fűződik érdeke a biztosított ingatlan megőrzéséhez. Ennek ellenére név megadása nélkül is köthető vagyonbiztosítási szerződés. Ebben az esetben a szerződőnek biztosítási kötvényt állítanak ki a bemutatóra (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 930. cikkének 3. szakasza) Vagyonbiztosítási szerződés keretében az alábbi vagyoni érdekek biztosíthatók:

1) bizonyos vagyontárgyak elvesztésének (megsemmisülésének), hiányának vagy károsodásának kockázata (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 930. cikke);

2) a mások életének, egészségének vagy vagyonának megkárosításából eredő kötelezettségekért való felelősség kockázata, és törvényben meghatározott esetekben a szerződés szerinti felelősség is - a polgári jogi felelősség kockázata (Ptk. 931., 932. cikk). az Orosz Föderáció).

3) az üzleti tevékenységből eredő veszteségek kockázata abból adódóan, hogy a vállalkozó szerződő felei megsértik kötelezettségeiket, vagy e tevékenység feltételeiben a vállalkozótól független körülmények miatt megváltoztak, ideértve a várt bevétel elmaradásának kockázatát – az üzleti kockázat az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve).

Üzleti kockázati biztosítási szerződés alapján csak magának a szerződőnek az üzleti kockázata biztosítható, és csak az ő javára.

(2) bekezdése szerint Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 947. §-a szerint ingatlan- vagy üzleti kockázat biztosításakor, hacsak a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a biztosítási összeg nem haladhatja meg azok tényleges értékét.

– vagyontárgy esetén – az ingatlan helyén a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes tényleges értéke;

– üzleti kockázat esetén – az üzleti tevékenységből származó veszteségek, amelyek a szerződőt biztosítási esemény bekövetkeztekor érhetik.

A szerződések szerinti biztosítási kártérítést pénzben határozzák meg és fizetik ki. (4) bekezdése szerint azonban Az Orosz Föderáció „A biztosítási üzletág megszervezéséről az Orosz Föderációban” törvény 10. cikke értelmében a vagyonbiztosítási szerződés feltételei előírhatják a biztosítási kifizetés természetbeni kártérítéssel történő helyettesítését a biztosítási kártérítés összegén belül.

A vagyonbiztosítás lényeges feltételei közé tartozik:

– a biztosítási összeg összegét;

- szerződési idő;

– a biztosítás tárgyát képező ingatlan vagy vagyoni érdekeltség;

– annak az eseménynek a jellege, amely ellen a biztosítási esemény biztosított.

NAK NEK faj szerinti vagyonbiztosítás. Az Orosz Föderáció „Az Orosz Föderációban a biztosítási üzletág megszervezéséről szóló” törvény 32.9.

1) szárazföldi szállítójárművek biztosítása (kivéve a vasúti járműveket);

2) vasúti szállítójárművek biztosítása;

3) légi közlekedés biztosítása;

4) vízi közlekedés biztosítása;

5) rakománybiztosítás;

6) mezőgazdasági biztosítás (termények, termények, évelő növények, állatok biztosítása);

7) jogi személyek vagyonbiztosítása, kivéve a gépjármű- és mezőgazdasági biztosítást;

8) állampolgárok vagyonának biztosítása, kivéve a járműveket;

9) gépjármű-tulajdonosok felelősségbiztosítása;

10) polgári jogi felelősségbiztosítás a repülőgépek tulajdonosai számára;

11) a vízi járművek tulajdonosainak polgári jogi felelősségbiztosítása;

12) vasúti szállítójárművek tulajdonosainak polgári jogi felelősségbiztosítása;

13) a veszélyes létesítményeket üzemeltető szervezetek felelősségbiztosítása;

14) polgári jogi felelősségbiztosítás az áruk, munkák, szolgáltatások hibáiból eredő károkért;

15) polgári jogi felelősségbiztosítás harmadik felek kárára;

16) polgári jogi felelősség biztosítása a szerződésben vállalt kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén;

17) üzleti kockázatok biztosítása;

18) pénzügyi kockázati biztosítás.

Össze lehet őket kombinálni három fő csoport, mint például a vagyonbiztosítás (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 930. cikke), a polgári jogi felelősségbiztosítás (Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 931. és 932. cikke) és az üzleti kockázatok (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 933., 967. cikke). Orosz Föderáció).

A biztosítási típusok besorolása szerint, amelyet a Szövetségi Pénzügyi Piacok Szolgálata 2012 második felében kezdett alkalmazni, a „vagyonbiztosítás” a külföldi „nem életbiztosítások” szinte teljes analógja lett, mivel teljesen minden típust magában foglal. biztosítás, kivéve az életbiztosítást. Elsõsorban önkéntes biztosítás formájában történik, kivételével állami tulajdon bérbe adták. Biztosítók minden különböző szervezeti és jogi formájú vállalkozás és szervezet, valamint magánszemélyek.

Vagyonbiztosítási szerződés megkötése

A vagyonbiztosítási szerződések alapján az ingatlan bármely része (csoportja) biztosítható. Jogi és magánszemélyek biztosíthatnak ingatlant mind annak teljes körű elbírálásában, pl. tényleges, valós értéken és bizonyos részesedésben. Az ingatlan biztosításakor a biztosítási összeg nem haladhatja meg a szerződéskötéskori tényleges értékét. Az ingatlan tényleges értékén leggyakrabban pótlási (könyv szerinti) értéket értünk. Az ingatlan biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási értékét a felek nem vitathatják, kivéve, ha a biztosító bizonyítja, hogy a szerződő szándékosan megtévesztette. Ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg meghaladja az ingatlan biztosítási értékét, a szerződés a biztosítási összegnek abban a részében érvénytelen, amely meghaladja az ingatlan szerződéskötéskori tényleges értékét.

A vagyonbiztosítási szerződések egy évre és határozatlan időre köthetők az ingatlan értékének és az éves befizetések összegének éves újraszámításával. A határozatlan időre kötött szerződés a következő évre meghosszabbítottnak minősül, ha a következő évre számított biztosítási díjak egy bizonyos részét (általában 20-25%-át) a tárgyév vége előtt megfizetik.

Dupla biztosítás

A kettős (néha többszörös) biztosítás ugyanazon vagyon különböző biztosítóktól való biztosítására vonatkozik, a tényleges értékét meghaladó összegre. A törvény (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 951. cikke) előírja, hogy a biztosítási szerződés érvénytelen abban a részben, amely meghaladja a biztosítási értéket. Ez a rendelkezés minden vagyonbiztosításra jellemző.

A kettős biztosításra az alábbi szabályok vonatkoznak: Ha a szerződő a már biztosított vagyontárgyakat más biztosító szervezetnél biztosítja, köteles haladéktalanul írásban értesíteni a biztosítót a többi biztosítóról és a biztosítási összegekről.

Biztosítási fedezet

A biztosítási feltételek tartalmazzák a biztosítási kockázatok listáját, amelyek meghatározzák a különböző típusú vagyonbiztosításokat. A biztosítási események listája két megközelítés (módszer) alapján kerül meghatározásra:

1. A kizárási módszer (minden kockázat biztosítás), amely azt feltételezi Általános feltételekés egy adott biztosítási típus szabályai tartalmazzák azon biztosítási események listáját, amelyekért a biztosító nem vállal felelősséget, pl. biztosítási kártérítést nem fizetnek. Minden egyéb veszteség és/vagy anyagi kár esetén biztosítási kártérítést kell fizetni.
2. Bevonási módszer („megnevezett kockázatok elleni biztosítás”), amely feltételezi, hogy a biztosítási feltételek tartalmazzák teljes lista biztosítási események, amelyek bekövetkezésekor biztosítási kártérítést fizetnek. Minden más esetben a biztosító kártérítési felelősséget nem vállal.

A vagyonbiztosítás egyik feltétele gyakran az önrész - a kár meg nem fizetett részének - megállapítása. Az önrész összege megközelítőleg megegyezik a biztosító kárösszeg megállapításához szükséges költségeivel. A franchise lehet feltételes vagy feltétel nélküli. A feltételes önrész határozza meg a kár meg nem fizetett részét, ha a kár összege kisebb az értékénél. Ha a kár összege meghaladja a feltételes önrész összegét, akkor azt a kár mértékének meghatározásakor nem veszik figyelembe. A feltétel nélküli önrész határozza meg a kár meg nem fizetett részét, annak nagyságától függetlenül. Az önrész a biztosítási összeg százalékában vagy abszolút értékben kerül megállapításra.

Kártérítési eljárás

A vagyonbiztosításban a nem teljes vagyonértékre szóló biztosítási szerződés megkötésekor két kártérítési rendszer létezik: az arányos kártérítési rendszer és az első kockázati rendszer.

1. Az arányos biztosítási kártérítés rendszerével a szerződőnek nem a teljes kárösszeget térítik meg, hanem csak azt a százalékot, amelyre az ingatlan biztosított. Például, ha az ingatlan 60%-ban van biztosítva, és nem teljes értékén, akkor a kár összegét csak 60%-on belül kell megtéríteni. A biztosítási felelősség határa a biztosítási összegre korlátozódik. Ez a rendszer gyakoribb.
2. Az első kockázati rendszer biztosítja teljes visszatérítést kár, de legfeljebb a biztosítási szerződésben megállapított biztosítási összeg (az ingatlan teljes értékén belül). Ha a kár összege meghaladja a biztosítási összeget, a különbözetet nem térítik meg. Ebben az esetben a biztosítási összegen belüli kárt az első (kártalanított), a biztosítási összeget meghaladóan pedig a második (nem megtérített) kockázatnak nevezzük.

A vagyonbiztosításban a kártalanítás elve érvényesül.

Visszaadott ingatlan

Ha a szerződő az elveszett vagyontárgy helyét felfedezi, köteles haladéktalanul írásban értesíteni a biztosítót. Ha a szerződő a korábban elvesztett vagyontárgyat az ingatlan értékének teljes megtérítése után visszaadja a birtokába, úgy a szerződő köteles a kártérítést visszaadni, vagy az ingatlant a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha a szerződőnek az átvett vagyontárgyat vissza kell bocsátania a biztosító rendelkezésére, úgy az ezen vagyonnal kapcsolatos tulajdonjogát, tulajdonjogát és egyéb jogait a biztosítóra kell átruháznia.

Ha a biztosítási szerződés felmondást ír elő, amikor a szerződő biztosítási kártérítést kap, akkor a visszaadott ingatlan a biztosító tulajdonába kerül.

A vagyonbiztosítás fajtái

• Vállalkozások és szervezetek vagyonbiztosítása
• A polgárok tulajdonában lévő házak és épületek biztosítása
• Casco biztosítás
• Biztosítás a termelés kiesése miatti károkra
• Űrtechnikai biztosítás
• Készpénzbiztosítás a szállítás során
• Elektronikus berendezések biztosítás

Megjegyzések

Wikimédia Alapítvány. 2010.

Nézze meg, mi a „vagyonbiztosítás” más szótárakban:

Az Orosz Föderációban a biztosítási ágazat, amelyben a biztosítási kapcsolatok tárgya különféle típusú ingatlan. A biztosított lehet olyan vagyontárgy, amely a szerződő tulajdonát képezi, vagy az ő birtokában, használatában vagy rendelkezésére áll.... Pénzügyi szótár

TULAJDON BIZTOSÍTÁS Jogi enciklopédia

Jogi szótár

A biztosítási ágazat, amelyben a biztosítási kapcsolatok tárgya a tulajdon. Raizberg B.A., Lozovsky L.Sh., Starodubtseva E.B.. Modern gazdasági szótár. 2. kiadás, rev. M.: INFRA M. 479 p.. 1999 ... Közgazdasági szótár

tulajdon biztosítás- biztosítás, amelynek tárgya az anyagi értékek: épületek, építmények, berendezések, lakóhelyiségek, háztartási ingatlanok, mezőgazdasági termények, állatok stb. I.s. miatti kár esetén nem fizetett... Nagy jogi szótár

TULAJDON BIZTOSÍTÁS- a biztosítási ágazat, amelyben a biztosítási kapcsolatok tárgya a különféle anyagi javak, valamint tulajdonjogok. Időpont egyeztetés I.s. – biztosítási eseményből eredő kár megtérítése. A biztosított ingatlan lehet... Pénzügyi és hitelügyi enciklopédikus szótár

Olyan biztosítási típus, amelyben a biztosítási jogviszony tárgya az ingatlan tulajdonlásával, használatával és rendelkezésével kapcsolatos érdek (az Orosz Föderáció 1992. november 27-i 4015. sz. törvénye 1 A biztosítási tevékenység megszervezéséről az Orosz Föderációban) . I.s....... Jogász Enciklopédia

A biztosítási ágazat, amelynek tárgya anyagi javak: épületek, építmények, berendezések, lakóhelyiségek, háztartási ingatlanok, mezőgazdasági termények, állatok stb. A megállapodás szerint I.s. egy fél (biztosító)…… Enciklopédikus közgazdasági és jogi szótár