1. E fejezet alkalmazásában a bevételt abban a beszámolási (adó-) időszakban kell elszámolni, amelyben az keletkezett, függetlenül a tényleges bevételtől. Pénz, egyéb vagyontárgyak (építési beruházások, szolgáltatások) és (vagy) vagyoni értékű jogok (felhalmozási módszer).
2. Több beszámolási (adó-) időszakra vonatkozó bevétel esetén, valamint ha a bevételek és a ráfordítások viszonya egyértelműen nem határozható meg, vagy közvetetten határozható meg, a bevételt az adózó önállóan osztja fel, az egységes bevételelszámolás elvének figyelembevételével, ill. költségek.
A hosszú távú (több mint egy adózási időszak) a technológiai ciklust abban az esetben, ha a megkötött szerződések feltételei nem írják elő a munkák (szolgáltatások) szakaszos leszállítását, az ezen munkálatok (szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételt az adózó önállóan osztja fel, az építési beruházás elvének megfelelően. a meghatározott munkákra (szolgáltatásokra) vonatkozó kiadások képződése (a bekezdés kiegészítésként szerepelt 2003. január 1-től szövetségi törvény 2002. december 31-i N 191-FZ).
3. Értékesítésből származó bevétel esetében, ha e fejezet másként nem rendelkezik, a bevétel beérkezésének napja az áruk (építési beruházások, szolgáltatások, vagyoni értékű jogok) értékesítésének időpontja, amelyet e kódex 39. cikkének (1) bekezdése szerint határoznak meg, függetlenül attól, hogy a pénzeszközök (egyéb ingatlanok (építési munkák, szolgáltatások) és (vagy) tulajdonjogok) tényleges beérkezéséről. Ha az adóalany (megbízó) megbízási szerződés (ügynöki szerződés) alapján árut (építési beruházást, szolgáltatást) értékesít, az értékesítésből származó bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyhoz tartozó ingatlan (vagyoni értékű jog) értékesítésének napja. a megbízott (megbízott) eladásról szóló értesítésében és (vagy) a bizományos (megbízotti) jelentésében meghatározott megbízó (megbízott) (a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított bekezdés; a hatás 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
Megvalósítás dátuma ingatlan elismerik az ingatlan átruházási okirat vagy az ingatlan átruházásáról szóló egyéb okirat szerinti átruházás időpontját az ingatlan megszerzőjének.
(A bekezdést 2013. január 1-jétől a 2012. november 29-i N 206-FZ szövetségi törvény is tartalmazza)
Az előző, 2013. január 1-jei kiadás 3. szakaszának második és negyedik bekezdése a jelen kiadás 3. szakaszának harmadik és ötödik bekezdése – 2012. november 29-i N 206-FZ szövetségi törvény.
_
Az adóalany tulajdonában lévő értékpapírok értékesítésének időpontja is elismerésre kerül:
(A bekezdést 2010. január 1-jétől a 2009. november 25-i 281-FZ szövetségi törvény is tartalmazza; a 2013. december 28-i 420-FZ szövetségi törvény módosította.
az értékpapír-átruházási kötelezettségek hasonló viszontkövetelések beszámításával történő megszűnésének időpontja;
(A bekezdést 2015. január 1-jétől a 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvény is tartalmazza)
az a nap, amikor az adóalany ténylegesen megkapta az értékpapír névértékének részleges visszaváltásának összegét a forgalomba hozatal ideje alatt, a kibocsátás feltételei szerint.
(A bekezdést 2015. január 1-jétől a 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvény is tartalmazza)
Az előző, 2015. január 1-jei kiadás 3. szakaszának negyedik és ötödik bekezdése a jelen kiadás 3. szakaszának hatodik és hetedik bekezdése – 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvény.
____________________________________________________________________
E fejezet alkalmazásában homogénnek tekintendők az azonos kibocsátó, egy típusú, egy kategóriájú (típusú) vagy egy befektetési jegyű, azonos jogokkal rendelkező értékpapírok átruházására vonatkozó követelmények. befektetési alap(a befektetési alapok befektetési jegyei esetében) (a bekezdést 2010. január 1-jétől a 2009. november 25-i N 281-FZ szövetségi törvény is tartalmazza).
Ugyanakkor az ellen homogén követelések beszámítását a jogszabályoknak megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani. Orosz Föderáció az értékpapírok átruházására (elfogadására) vonatkozó kötelezettségek megszűnéséről, beleértve az elszámoló szervezet, a bróker tevékenységet folytató személyek vagy az Orosz Föderáció jogszabályai szerint elszámolási szolgáltatásokat nyújtó vezetők jelentését az adóalany számára, ügynöki szolgáltatások vagy vagyonkezelést hajt végre az adófizető érdekében (a bekezdést 2010. január 1-jétől a 2009. november 25-i N 281-FZ szövetségi törvény is tartalmazza).
4. A nem működési bevételeknél a bevétel beérkezésének időpontja kerül elszámolásra:
1) a vagyon átvételéről és átadásáról szóló okirat felek általi aláírásának dátuma (építési munkák, szolgáltatások átvétele és átadása) - bevételre (a 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított bekezdés; a hatály érvényes 2002. január 1. óta keletkezett:
a bekezdést a 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvény kizárta 2002. június 30-tól, a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik;
ingyenesen átvett ingatlan (építési beruházás, szolgáltatás) formájában;
egyéb hasonló jövedelemre;
2) az adózó elszámolási számlájára (pénztárába) történő pénzeszköz beérkezésének dátuma - bevételre:
tól osztalék formájában részvényrészesedés más szervezetek tevékenységében;
adományozott pénzeszközök formájában;
a korábban befizetett összegek visszatérítése formájában non-profit szervezetek a ráfordítások között szereplő hozzájárulások;
a csődhitelező követeléseinek összege után felhalmozott kamat formájában a fizetésképtelenségre (csőd) vonatkozó jogszabályok szerint;
(A bekezdést 2014. január 1-jétől a 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvény is tartalmazza)
_
E cikk (4) bekezdése (2013. december 28-i 420-FZ szövetségi törvénnyel módosított) ötödik bekezdése, 2. albekezdése rendelkezéseinek hatálya a 2011. január 1-jétől keletkezett jogviszonyokra vonatkozik – lásd a 4. bekezdést. A 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvény 6. cikke.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
Az előző, 2014. január 1-jei kiadás 2. albekezdésének ötödik bekezdése e kiadás 2. albekezdésének hatodik bekezdése – 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvény.
____________________________________________________________________
(Az albekezdést 2002. június 30-tól a 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvény is beépítette; a hatás a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik)
2.1) az ingatlan átadási okirata vagy az ingatlan átruházásáról szóló (az átruházást igazoló) egyéb okirat alapján az ingatlan átvételének időpontja, más ingatlan tulajdonjogának átszállásának időpontja (ideértve értékpapír) - nem pénzbeli formában kapott osztalék formájában szerzett bevételre;
(Az albekezdést 2015. január 1-jétől a 2014. november 24-i N 366-FZ szövetségi törvény is tartalmazza)
___________________________________________________________________
Az előző, 2002. június 30-i kiadás 2. albekezdése e kiadás 3. albekezdésének minősül – 2002. május 29-i szövetségi törvény N 57-FZ. Az akció 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
3) a megkötött szerződések szerinti elszámolások vagy az elszámolás alapjául szolgáló okmányok adózónak történő bemutatásának időpontja, vagy a beszámolási (adó) időszak utolsó napja - bevétel esetén:
ingatlan bérbeadásából;
a szellemi tulajdon használatáért fizetett licencek (beleértve a jogdíjakat is) formájában;
egyéb hasonló jövedelem formájában;
(A módosított albekezdés 2002. június 30-án lépett hatályba a 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvénnyel; a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
Az előző, 2002. június 30-i kiadás 3. albekezdése e kiadás 4. albekezdésének minősül – 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvény. Az akció 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
4) az adósként való elismerés időpontja vagy a bírósági határozat hatálybalépésének időpontja - pénzbírságok, kötbér és (vagy) egyéb szankciók formájában a szerződéses vagy adósságkötelezettségek megsértése esetén, valamint a veszteségek (kár) megtérítésének összegéről (a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel 2002. június 30-tól hatályos albekezdés; a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik);
___________________________________________________________________
Az előző, 2002. június 30-i kiadás 4. albekezdése e kiadás 5. albekezdésének minősül – 2002. május 29-i szövetségi törvény N 57-FZ. Az akció 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
5) a beszámolási (adó-) időszak utolsó napja - bevételre:
helyreállított tartalékok és egyéb hasonló bevételek formájában;
az adóalany javára egyszerű társasági részesedéssel felosztott jövedelem formájában;
vagyonkezelésből származó bevételről;
egyéb hasonló jövedelemre;
___________________________________________________________________
Az előző, 2002. június 30-i kiadás 5. albekezdése e kiadás 6. albekezdésének minősül – 2002. május 29-i szövetségi törvény N 57-FZ. Az akció 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
6) a bevétel észlelésének dátuma (bevétel és (vagy) a bevétel meglétét igazoló dokumentumok felfedezése) - a korábbi évek jövedelméről;
___________________________________________________________________
Az előző, 2002. június 30-i kiadás 6. albekezdése e kiadás 7. albekezdésének minősül – 2002. május 29-i szövetségi törvény, N 57-FZ. Az akció 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
7) a deviza és nemesfém tulajdonjogának átruházása devizával és nemesfémekkel történő tranzakciók során (beleértve a személytelenített fémszámlákat is), valamint a tárgyhónap utolsó napja - pozitív értékű bevétel esetén árfolyam-különbözet vagyonon és követeléseken (kötelezettségeken), amelyek értéke ben van kifejezve külföldi valuta(előlegek nélkül), valamint a nemesfémek értékének pozitív átértékelése és a nemesfémben nyilvántartott követelések (kötelezettségek) az általa előírt módon végrehajtott pozitív átértékelés. előírások Központi Bank Orosz Föderáció;
(A módosított alcikkely, 2016. január 1-jén lépett hatályba a 2015. november 28-i N 328-FZ szövetségi törvénnyel.
7) az albekezdést a 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvény kizárja 2002. június 30-tól, a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik;
8) az amortizálható vagyontárgyak felszámolási okiratának elkészítésének időpontja, a számviteli követelményeknek megfelelően, - a kivonás alatt álló értékcsökkentő vagyontárgyak felszámolása során kapott anyagból vagy egyéb vagyonból származó bevételre;
(A módosított alcikkely, 2013. augusztus 24-én lépett hatályba a 2013. július 23-i N 248-FZ szövetségi törvénnyel.
9) az az időpont, amikor az ingatlan (beleértve a készpénzt is) címzettje a meghatározott vagyontárgyat (beleértve a készpénzt is) ténylegesen más célra használta, vagy megszegte az átadás feltételeit - a pontokban meghatározott vagyoni (beleértve a készpénzt is) bevételre. E kódex 250. cikkének 14., 15. cikke (a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított albekezdés; a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik;
10) a külföldi valuta tulajdonjogának átruházásának időpontja a külföldi valuta eladásából (vásárlásából) származó bevételre (az albekezdést 2002. június 30-tól a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvény kiegészítette; a hatály érvényes 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra );
11) a nonprofit szervezet alapítványának feltöltésére átruházott vagyon pénzeszköz-egyenértékének formájában történő bevétel beérkezésének dátuma a 2006. december 30-i N 275-FZ „Az eljárásról” szóló szövetségi törvényben megállapított eljárásnak megfelelően. nonprofit szervezetek alaptőkéjének alapításához és felhasználásához" és az adományozónak vagy jogutódjainak visszaadott pénzeszközök adózó pénzforgalmi számláján történő jóváírásának időpontját ismerik el (az albekezdést 2011. november 22-től kiegészítve tartalmazza a a 2011. november 21-i szövetségi törvény N 328-FZ);
____________________________________________________________________
E cikk (2) bekezdése 8.1. albekezdésének rendelkezései (a 2011. november 21-i 328-FZ szövetségi törvénnyel módosított) 2012. január 1-jétől alkalmazandók – lásd a 328-FZ szövetségi törvény 4. cikkének (3) bekezdését 2011. november 21-én.
____________________________________________________________________
12) az ellenőrzött külföldi társaság nyereség formájában történő bevétel megszerzésének időpontja az időszak végének időpontja szerinti adózási időszakot követő naptári év december 31-én kerül elszámolásra, amelyre a Kbt. egy ilyen társaság személyi joga, pénzügyi kimutatások készülnek pénzügyi évben, valamint ha az ilyen társaság személyi joga szerint nincs kidolgozási és bemutatási kötelezettség pénzügyi jelentés- azon naptári év december 31-e, amely azt az adóidőszakot követő naptári év december 31-e, amelyre annak a naptári évnek a zárónapja esik, amelyre a nyereséget megállapítják.
(Az albekezdést 2015. január 1-jétől a 2014. november 24-i 376-FZ szövetségi törvény is tartalmazza; a 2016. február 15-i 32-FZ szövetségi törvény módosította.
4.1. A szervezetek által támogatás formájában kapott pénzeszközöket, kivéve a visszatérítendő szerződés alapján kapott támogatások eseteit, nem működési bevételként kell elszámolni az alábbi sorrendben:
a nem amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki felújításával, vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos kiadások finanszírozására kapott támogatások legfeljebb három adózási időszakra kerülnek elszámolásra, figyelembe véve azt az adóidőszakot, amelyben ezeket a támogatásokat megkapták, mivel ezek az ezekből az alapokból ténylegesen felmerült kiadások. A harmadik adózási időszak végén a bevételben nem szereplő kapott támogatások nem működési bevételként kerülnek elszámolásra az utolsó adózási időszak végén. jelentési dátum ezt az adózási időszakot;
az amortizálható ingatlanok beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki felújításával, vagyoni jogok megszerzésével kapcsolatos kiadások finanszírozására kapott támogatások az ezekből az alapokból ténylegesen felmerült ráfordításokként kerülnek elszámolásra. Az említett vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékesítése, felszámolása vagy más módon történő elidegenítésekor a bevételben nem szereplő kapott támogatások nem működési bevételként kerülnek elszámolásra annak a beszámolási (adó-) időszaknak az utolsó napjával, amelyben az értékesítés, felszámolás történt. vagy az említett ingatlan, vagyoni értékű jog egyéb elidegenítése megtörtént;
a korábban felmerült olyan kiadások kompenzálására kapott támogatások, amelyek nem amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki felújításával, tulajdonjog megszerzésével, vagy kieső bevétellel kapcsolatosak, egy időpontban kerülnek elszámolásra beiratkozásuk;
az amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki újrafelszerelésével, vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos, korábban felmerült kiadások kompenzálására kapott támogatások a jóváírás időpontjában egy időpontban kerülnek elszámolásra a jóváírásnak megfelelő összegben. amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki újrafelszerelésével, tulajdonjog megszerzésével kapcsolatosan korábban felmerült kiadásokra elhatárolt értékcsökkenési leírás összege. A kapott támogatások összege és az átutalás időpontjában bevételben elszámolt összeg különbözete a jelen pont harmadik bekezdésében foglalt eljáráshoz hasonló módon a bevételben jelenik meg.
Az e bekezdésben meghatározott támogatások igénybevételére vonatkozó feltételek megsértése esetén a kapott támogatások összege teljes mértékben megjelenik annak az adóidőszaknak a bevételében, amelyben a jogsértés történt.
(A bekezdést 2010. április 7-től a 2010. április 5-i 41-FZ szövetségi törvény is beépítette, és a 2009. január 1-jétől keletkezett jogviszonyokra vonatkozik; a 2014. december 29-i N 465- szövetségi törvénnyel módosított F Z.
____________________________________________________________________
E cikk (a 2014. december 29-i 465-FZ szövetségi törvénnyel módosított) 4.1. pontjának rendelkezései a számviteli jogviszonyokra vonatkoznak adó alap a vásárlási tevékenység támogatására kapott támogatás formájában kapott társasági adóbevételre elektromos energia villamosenergia-rendszerekből külföldi államokés a Krím területén működő gyártóktól szövetségi kerület, a fogyasztók felé történő további megvalósítása (villamosenergia-fogyasztók áramellátásának biztosítása) céljából fix árak(tarifák), amelyek 2014. június 1-jétől keletkeztek – lásd a 2014. december 29-i N 465-FZ szövetségi törvény 3. cikkének (2) bekezdését.
____________________________________________________________________
4.2. A záradékot 2010. szeptember 2-tól a 2010. július 27-i N 229-FZ szövetségi törvény is beépítette, a hatály a 2010. január 1-jétől keletkezett jogviszonyokra vonatkozik; 2015. január 1-jétől érvénytelenítve – 2014. december 29-i szövetségi törvény, N 465-FZ.
4.3. A záradékot 2011. március 11-től a 2011. március 7-i N 23-FZ szövetségi törvény is beépítette, a hatály a 2011. január 1-jétől keletkezett jogviszonyokra vonatkozik; 2015. január 1-jétől érvénytelenítve – 2014. december 29-i szövetségi törvény, N 465-FZ.
4.4. A záradékot 2011. július 22-től a 2011. július 19-i N 245-FZ szövetségi törvény is tartalmazza, és a 2010. január 1-jétől keletkezett jogviszonyokra vonatkozik; 2015. január 1-jétől érvénytelenítve – 2014. december 29-i szövetségi törvény, N 465-FZ.
5. Ha egy pénzügyi ügynök pénzkövetelés engedményezése ellenében finanszírozási szolgáltatásokat ad el, valamint ha új hitelező, aki a meghatározott követelést megkapta, pénzügyi szolgáltatások a bevétel megszerzésének időpontja az utólagos engedményezés napja ezt a követelményt vagy ennek a követelménynek az adós általi teljesítése. Ha az adóalany - az áruk (építési munkák, szolgáltatások) eladója - átengedi a tartozás követelésének jogát harmadik személynek, a követelési jog átruházásának kézhezvételének napja az a nap, amikor a felek aláírják az engedményezési okiratot. az N 57-FZ igénylési jog; a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
6. A kölcsönszerződések vagy más hasonló szerződések (ideértve az értékpapírban teljesített hitelviszonyt megtestesítő kötelezettségeket is), amelyek érvényessége egynél több beszámolási (adó-) időszakra esik, e fejezet alkalmazásában a bevétel bevételként kerül elszámolásra és a megfelelő bevétel a megfelelő beszámolási (adó-) időszak minden hónapjának végén, függetlenül a szerződésben meghatározott kifizetés időpontjától (feltételeitől).
Abban az esetben, ha egy kölcsönszerződés vagy más hasonló megállapodás (beleértve az értékpapírban teljesített adósságkötelezettségeket is) úgy rendelkezik, hogy az ilyen megállapodás szerinti kötelezettség teljesítése a mögöttes eszköz értékétől (vagy egyéb értékétől) függ, fix összegű felhalmozással. kamatláb, az ezen fix kamatláb alapján felhalmozott bevétel a vonatkozó beszámolási (adó-) időszak minden hónapjának utolsó napján, a ténylegesen kapott bevétel pedig a mögöttes eszköz mindenkori értéke (vagy egyéb értéke) alapján kerül elszámolásra a a jelen szerződés szerinti kötelezettség teljesítésének időpontja.
A szerződés felmondása esetén (visszafizetés adósságkötelezettség).
E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a fizetésképtelenségre (csődre) vonatkozó jogszabályok szerint a csődhitelező követeléseinek összege után felhalmozott kamatból származó jövedelemre.
____________________________________________________________________
E cikk (a 2013. december 28-i 420-FZ szövetségi törvénnyel módosított) 6. szakaszának negyedik bekezdésének rendelkezései a 2011. január 1-jétől keletkezett jogviszonyokra vonatkoznak – lásd a 6. cikk 4. pontját. 420, 2013. december 28. -FZ.
____________________________________________________________________
(A módosított bekezdés, 2014. január 1-jén lépett hatályba a 2013. december 28-i N 420-FZ szövetségi törvénnyel.
7. A záradékot 2002. június 30-tól a 2002. május 29-i N 57-FZ szövetségi törvény is beépítette, a hatály a 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik; 2015. január 1-jétől érvénytelenítve – 2014. április 20-i szövetségi törvény, N 81-FZ.
___________________________________________________________________
Az előző, 2002. június 30-i kiadás 7. cikkelye a jelen kiadás 8. cikkelyének minősül – 2002. május 29-i szövetségi törvény N 57-FZ. Az akció 2002. január 1-jétől keletkezett kapcsolatokra vonatkozik.
___________________________________________________________________
8. A devizában nyilvántartott bevételt adózási szempontból rubelre kell átszámolni a szerint hivatalos árfolyam alapított központi Bank Az Orosz Föderáció a vonatkozó jövedelem elismerésének időpontjában, hacsak e bekezdés másként nem rendelkezik.
Azok a követelések (kötelezettségek), amelyek értéke devizában van kifejezve, a valutaérték formájában lévő ingatlanok átváltása rubelre az Orosz Föderáció Központi Bankja által az említett ingatlan tulajdonjogának átruházásának napján megállapított hivatalos árfolyamon történik. , a követelések (kötelezettségek) megszűnése (végrehajtása) és (vagy) a tárgyhó utolsó napján, attól függően, hogy melyik történt előbb.
Ha egy deviza deviza újraszámítása során (feltételes pénzegységek) a fizetendő követelések (kötelezettségek) rubelben, jogszabályban vagy a felek megállapodásában megállapított eltérő devizaárfolyamot alkalmazzák, a bevételek, követelések (kötelezettségek) e bekezdés szerinti újraszámítása ilyen árfolyamon történik.
Előleg beérkezése esetén a keresetpénzt, a külföldi pénznemben kifejezett jövedelmet az Orosz Föderáció Központi Bankja által az előleg beérkezésének napján megállapított hivatalos átváltási árfolyamon kell átszámolni rubelre. az előlegnek, keresetnek tulajdonítható mértékig).
(A módosított bekezdés, 2015. január 1-jén lépett hatályba a 2014. április 20-i 81-FZ szövetségi törvénnyel.
Más személy tulajdonában lévő telken található, jogosult az ilyen személy által erre az ingatlanra biztosított földterület használatára földterület.
A második bekezdés érvénytelen.
2. Valakinek a földjén található ingatlan tulajdonjogának másra történő átruházása során az ingatlan korábbi tulajdonosával azonos feltételekkel és mértékben szerzi meg az érintett föld használati jogát.
1. Méretek határértéke Az épület, építmény, építmény által elfoglalt és a használatukhoz szükséges telekrész területét az Art. (3) bekezdése szerint határozzák meg. 33. §-a alapján meghatározott tevékenységtípusokra vonatkozó földszerzési normák, illetve a földhasználati és -fejlesztési, földgazdálkodási, településrendezési és projektdokumentáció szabályai alapján.
2. Épület, építmény, építmény tulajdonjogának több tulajdonosra történő átruházása esetén a telekhasználati rendet az épület, építmény, építmény tulajdoni hányadának, illetve az építményre megállapított eljárási rend figyelembevételével határozzák meg. a földterület használata (a földtörvény 35. cikkének 1. cikkelye).
3. Az épület, építmény, építmény vevőjének jogában áll követelni az ingatlan által elfoglalt és a használatához szükséges telekre vonatkozó jogainak bejegyzését, ugyanolyan feltételekkel és mértékben, mint az ingatlan korábbi tulajdonosa. ingatlan, az épület, épület, építmény tulajdonjogának átruházásának állami nyilvántartásba vételének pillanatától.
Arbitrázs gyakorlat.
Ha az ingatlan az eladó tulajdonában lévő telken található, állandó (korlátlan) használati jogon, és a vevő az Orosz Föderáció földtörvénykönyvének 20. cikke értelmében nem biztosítható földterülettel. ilyen jog, az utóbbi mint olyan személy, akire a telek állandó (örök) használati joga épület, építmény, építmény megszerzésével összefüggésben átszállt (2. pont, 268. cikk, 1. pont, cikk). Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 271. cikke) bérleti szerződés megkötésével formálissá teheti földterülethez való jogát, vagy a 2. cikk 2. pontjában meghatározott módon tulajdonjogba szerezheti azt. A ZK megalkotásáról szóló törvény 3. §-a.
Az eladó tulajdonában lévő telken bérleti jogviszonyban elhelyezkedő épület, építmény, építmény vevője az ingatlan tulajdonjogának átruházásának bejegyzésétől kezdve jogot szerez az épület által elfoglalt telek használatára. , szerkezeti, szerkezeti és bérleti alapon történő használatukhoz szükséges, függetlenül attól, hogy az ingatlan vevője és a telek tulajdonosa között létrejött bérleti szerződés a megállapított eljárásnak megfelelően megtörtént (A Legfelsőbb Plénum határozata Az Orosz Föderáció Választottbírósága 2005. március 24-én N 11).
4. Állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő telkek, amelyeken olyan épületek, építmények és építmények találhatók, amelyek a fogyatékkal élők összoroszországi állami szervezetei, valamint olyan szervezetek tulajdonában vannak, amelyeknek kizárólagos alapítói a fogyatékkal élők összoroszországi állami szervezetei. hatályba lépésével a tulajdonjoggal meghatározott szervezetek számára térítésmentesen biztosítják.
külön törvény.
2001. október 25-i 137-FZ szövetségi törvény "Az Orosz Föderáció földkódexének elfogadásáról".
1. A másik személy tulajdonában lévő telken található épület, építmény vagy egyéb ingatlan tulajdonosa jogosult a földnek az általa az ingatlan részére biztosított részét használni.
Hacsak jogszabály, az állami vagy önkormányzati föld megadására vonatkozó határozat vagy a szerződés másként nem rendelkezik, az épület vagy építmény tulajdonosának joga van állandóan használni a telek azon részét (268-270. cikk), amelyen ez az ingatlan található. ingatlan található.
2. Valakinek a földjén található ingatlan tulajdonjogának másra történő átruházása esetén a vonatkozó földrész használati jogát az ingatlan korábbi tulajdonosával azonos feltételekkel és mértékben szerzi meg.
A földterület tulajdonjogának átruházása nem alapja ezen ingatlantulajdonost megillető földhasználati jog megszűnésének vagy megváltoztatásának.
3. A valaki más telkén található ingatlan tulajdonosának joga van ezen ingatlant saját belátása szerint birtokolni, használni és elidegeníteni, ideértve a vonatkozó épületek és építmények lebontását is, amennyiben ez nem mond ellent törvény vagy szerződés alapján e telek használata.
A szabály hiánya a jelenlegi orosz jogszabályokban: minden, ami a telken található, a földhöz való jogot követi - gyakran olyan helyzethez vezet, amikor a telek tulajdonosa és az épület tulajdonosa különböző személyek. Ugyanakkor az építmény (épület, építmény) tulajdonjogának gyakorlása telekjog nélkül lehetetlen. Ennek alapján a Kbt. 271. §-a alapján megállapították, hogy a más személy tulajdonában lévő telken található épület, építmény vagy egyéb ingatlan tulajdonosa jogosult a telek tulajdonosa által ingatlan céljára biztosított földterület használatára.
Ha a telek tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa között nem jön létre megállapodás a telek rendelkezésre bocsátásáról, és az ingatlan alatt elhelyezkedő telekre vonatkozó jogok jogszabály vagy az ingatlanról szóló határozat alapján nem állapíthatók meg. földterület biztosítása, akkor az Art. (1) bekezdésének normája értelmében. 271 Az ingatlantulajdonosnak joga van az ingatlan tárgya alatti telek állandó (korlátlan) használatára. A földterület állandó (korlátlan) használati jogának megállapítására vonatkozó korlátozások miatt azonban, amelyeket a Ptk. 20. §-a alapján a telek állandó (korlátlan) használatának jogát csak az állami ill. önkormányzati intézmények, szövetségi állami tulajdonú vállalatok, állami hatóságok és helyi önkormányzatok. Más személyeknek nem lehet ilyen joguk, és az előírt határidőn belül át kell alakítaniuk jogukat tulajdonjoggá vagy bérletté, kivéve azokat az állampolgárokat, akik számára ez az időszak nincs megállapítva (lásd a 270. cikk kommentárját).
Új kiadás Art. 271 Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve
1. E fejezet alkalmazásában a bevételt abban a beszámolási (adó-) időszakban kell elszámolni, amelyben az keletkezett, függetlenül a pénzeszközök, egyéb vagyontárgyak (munka, szolgáltatás) és (vagy) vagyoni értékű jogok tényleges beérkezésétől (felhalmozási módszer), hacsak e cikk 1.1. bekezdése másként nem rendelkezik.
1.1. Az e kódex 275.2. cikke (1) bekezdésének 1. albekezdésében meghatározott adóalanyok az új tengeri szénhidrogénmezőn végzett szénhidrogén-termeléssel kapcsolatos tevékenységekből származó bevételt abban az adózási (beszámolási) időszakban számolják el, amelyben az keletkezett, függetlenül a tényleges átvétel időpontjától. pénzeszközök, egyéb vagyontárgyak (építési munkák, szolgáltatások) és (vagy) tulajdonjogok (felhalmozási módszer), de legkorábban az altalaj területén lévő új tengeri szénhidrogén-lelőhely kiosztásának időpontjánál vagy a cikk (8) bekezdésében meghatározott esetekben. 261. §-a szerint az a nap, amikor az adózó döntést hoz a fejlesztési munkálatok (annak egy részének) befejezéséről. természetes erőforrások a meghatározott altalaj telken, vagy az altalaj telken végzett munkák gazdasági céltalanság, földtani hiábavalóság vagy egyéb okok miatti teljes leállítása esetén.
Ha az altalaj területen egynél több új tengeri szénhidrogénmezőt azonosítottak, az altalajterületen lévő új tengeri szénhidrogénmezők kiosztásának időpontjáig befolyt bevétel összege az új tengeri szénhidrogénmezőben történő szénhidrogén-termeléssel kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatban. ezen altalajparcellán minden egyes új táblán elvégzett műveletet e kódex 299.3. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseinek figyelembevételével határozzák meg.
Az e bekezdésben meghatározott, devizában kifejezett, adózási célú jövedelmeket az Orosz Föderáció Központi Bankja által megállapított hivatalos árfolyamon kell átszámolni rubelekre a hasonló típusú bevételek elismerésének időpontjainak megfelelő időpontokban, a cikk 3–6.
2. Több beszámolási (adó-) időszakra vonatkozó bevétel esetén, valamint ha a bevételek és a ráfordítások viszonya egyértelműen nem határozható meg, vagy közvetetten határozható meg, a bevételt az adózó önállóan osztja fel, az egységes bevételelszámolás elvének figyelembevételével, ill. költségek.
A hosszú (több adózási időszak) technológiai ciklusú iparágak számára, ha a megkötött szerződések feltételei nem írják elő a munkák (szolgáltatások) szakaszos leszállítását, ezen munkák (szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételt a adózó önállóan, az ezen munkák (szolgáltatások) költségképzési elvének megfelelően.
3. Értékesítésből származó bevétel esetében, ha e fejezet másként nem rendelkezik, a bevétel beérkezésének napja az áruk (építési beruházások, szolgáltatások, vagyoni értékű jogok) értékesítésének időpontja, amelyet e kódex 39. cikkének (1) bekezdése szerint határoznak meg, függetlenül attól, hogy a pénzeszközök (egyéb ingatlanok (építési munkák, szolgáltatások) és (vagy) tulajdonjogok) tényleges beérkezéséről. Ha az adóalany (megbízó) megbízási szerződés (ügynöki szerződés) alapján árut (építési beruházást, szolgáltatást) értékesít, az értékesítésből származó bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyhoz tartozó ingatlan (vagyoni értékű jog) értékesítésének napja. a bizományos (megbízott) adásvételről szóló értesítésében és (vagy) a bizományos (megbízotti) jegyzőkönyvében meghatározott megbízó (megbízott).
Az ingatlan értékesítésének időpontja az ingatlan átruházási okirat vagy az ingatlan átruházásáról szóló egyéb dokumentum alapján az ingatlan megszerzője részére történő átruházás napja.
Az adóalany tulajdonában lévő értékpapírok értékesítésének időpontja is elismerésre kerül:
az értékpapír-átruházási kötelezettségek hasonló viszontkövetelések beszámításával történő megszűnésének időpontja;
az a nap, amikor az adóalany ténylegesen megkapta az értékpapír névértékének részleges visszaváltásának összegét a forgalomba hozatal ideje alatt, a kibocsátás feltételei szerint.
E fejezet alkalmazásában homogénnek minősülnek az egy kibocsátó, egy típusú, egy kategóriájú (típusú) vagy egy befektetésijegy-befektetési alap (a befektetésijegy-alap befektetési jegyei esetében) azonos jogkörrel rendelkező értékpapírok átruházására vonatkozó követelmények.
Ugyanakkor a homogén viszontkövetelések beszámítását dokumentumokkal kell megerősíteni az Orosz Föderáció értékpapír-átruházási (elfogadási) kötelezettségének megszüntetéséről szóló jogszabályai szerint, beleértve az elszámoló szervezet jelentéseit, a bróker tevékenységet végző személyeket. , vagy olyan menedzserek, akik az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban elszámolási, közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak az adózónak, vagy vagyonkezelést végeznek az adóalany érdekében.
4. A nem működési bevételeknél a bevétel beérkezésének időpontja kerül elszámolásra:
1) az ingatlan átvételi és átadási okirat felek általi aláírásának dátuma (építési munkák, szolgáltatások átvétele és leszállítása) - bevételre:
a második bekezdést el kell hagyni;
ingyenesen átvett ingatlan (építési beruházás, szolgáltatás) formájában;
egyéb hasonló jövedelemre;
2) az adózó elszámolási számlájára (pénztárába) történő pénzeszköz beérkezésének dátuma - bevételre:
más szervezetek tevékenységében való részesedésből származó osztalék formájában;
adományozott pénzeszközök formájában;
a nonprofit szervezeteknek korábban befizetett, a kiadások között szereplő hozzájárulások visszatérítése formájában;
a csődhitelező követeléseinek összege után felhalmozott kamat formájában a fizetésképtelenségre (csőd) vonatkozó jogszabályok szerint;
2.1) az ingatlan átadási okirat vagy az ingatlan átruházásáról szóló (az átruházást igazoló) egyéb okirat alapján az ingatlan átvételének időpontja, az egyéb vagyontárgyak (beleértve az értékpapírokat is) tulajdonjogának átruházásának időpontja - osztalék formájában szerzett bevétel esetén nem pénzbeli formában kapott;
3) a megkötött szerződések szerinti elszámolások vagy az elszámolás alapjául szolgáló okmányok adózónak történő bemutatásának időpontja, vagy a beszámolási (adó) időszak utolsó napja - bevétel esetén:
ingatlan bérbeadásából;
a szellemi tulajdon használatáért fizetett licencek (beleértve a jogdíjakat is) formájában;
egyéb hasonló jövedelem formájában;
4) az adósként való elismerés időpontja vagy a bírósági határozat hatálybalépésének időpontja - pénzbírságok, kötbér és (vagy) egyéb szankciók formájában a szerződéses vagy adósságkötelezettségek megsértése esetén, valamint a veszteségek (kár) megtérítésének összegei;
5) a beszámolási (adó-) időszak utolsó napja - bevételre:
helyreállított tartalékok és egyéb hasonló bevételek formájában;
az adóalany javára egyszerű társasági részesedéssel felosztott jövedelem formájában;
vagyonkezelésből származó bevételről;
egyéb hasonló jövedelemre;
6) a bevétel észlelésének dátuma (bevétel és (vagy) a bevétel meglétét igazoló dokumentumok felfedezése) - a korábbi évek jövedelméről;
7) a deviza és a nemesfém tulajdonjogának átruházásának időpontja külföldi valutával és nemesfémekkel folytatott tranzakciók során (beleértve a személytelen fémszámlákat is), valamint a tárgyhónap utolsó napja - pozitív árfolyam formájában történő bevétel esetén árfolyamkülönbözet azon vagyon és követelések (kötelezettségek) után, amelyek értéke devizában van kifejezve (előlegek nélkül), valamint a nemesfémek értékének pozitív átértékelése és a nemesfémben kifejezett követelések (kötelezettségek) az előírt módon az Orosz Föderáció Központi Bankjának előírásai szerint;
8) az amortizálható vagyontárgyak felszámolási okiratának elkészítésének időpontja, a számviteli követelményeknek megfelelően, - a kivonás alatt álló értékcsökkentő vagyontárgyak felszámolása során kapott anyagból vagy egyéb vagyonból származó bevételre;
9) az az időpont, amikor az ingatlan (beleértve a készpénzt is) címzettje a meghatározott vagyontárgyat (beleértve a készpénzt is) ténylegesen más célra használta, vagy megszegte az átadás feltételeit - a pontokban meghatározott vagyoni (beleértve a készpénzt is) bevételre. e kódex 250. cikkének 14., 15. cikke;
10) a deviza eladásából (vásárlásából) származó jövedelem deviza tulajdonjogának átruházásának időpontja;
11) a nonprofit szervezet alapítványának feltöltésére átruházott vagyon pénzeszköz-egyenértékének formájában történő bevétel beérkezésének dátuma a 2006. december 30-i N 275-FZ „Az eljárásról” szóló szövetségi törvényben megállapított eljárásnak megfelelően. nonprofit szervezetek alaptőkéjének megalakítására és felhasználására" és az adományozónak vagy jogutódjainak visszajuttatott pénzeszközök adózó folyószámláján történő jóváírásának időpontját ismerik el;
12) az ellenőrzött külföldi társaság nyereség formájában történő bevétel megszerzésének időpontja az időszak záró dátuma szerinti adózási időszakot követő naptári év december 31-e, amelyre a személyi jog szerint. ilyen társaságnál a pénzügyi évre vonatkozó beszámolót készítenek, és az ilyen társaság személyi jogának megfelelő hiányában a beszámoló készítésének és bemutatásának kötelezettsége az adózási időszakot követő naptári év december 31. amelyre annak a naptári évnek a záró dátuma esik, amelyre a nyereséget megállapítják.
4.1. A támogatás formájában nyújtott pénzeszközök – a jelen Kódex 251. cikkében meghatározott vagy visszatérítendő szerződés alapján kapott támogatások kivételével – nem működési bevételként az alábbi sorrendben kerülnek elszámolásra:
az amortizálható ingatlanok beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki felújításával, vagyoni értékű jog megszerzésével nem összefüggő kiadások finanszírozására kapott támogatásokat az ezekből a pénzeszközökből ténylegesen felmerült kiadások elszámolásaként veszik figyelembe;
az amortizálható ingatlanok beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki felújításával, vagyoni jogok megszerzésével kapcsolatos kiadások finanszírozására kapott támogatások az ezekből az alapokból ténylegesen felmerült ráfordításokként kerülnek elszámolásra. Az említett vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékesítése, felszámolása vagy más módon történő elidegenítésekor a bevételben nem szereplő kapott támogatások nem működési bevételként kerülnek elszámolásra annak a beszámolási (adó-) időszaknak az utolsó napjával, amelyben az értékesítés, felszámolás történt. vagy az említett ingatlan, vagyoni értékű jog egyéb elidegenítése megtörtént;
a korábban felmerült olyan kiadások kompenzálására kapott támogatások, amelyek nem amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki felújításával, tulajdonjog megszerzésével, vagy kieső bevétellel kapcsolatosak, egy időpontban kerülnek elszámolásra beiratkozásuk;
az amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki újrafelszerelésével, vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos, korábban felmerült kiadások kompenzálására kapott támogatások a jóváírás időpontjában egy időpontban kerülnek elszámolásra a jóváírásnak megfelelő összegben. amortizálható ingatlan beszerzésével, létrehozásával, rekonstrukciójával, korszerűsítésével, műszaki újrafelszerelésével, tulajdonjog megszerzésével kapcsolatosan korábban felmerült kiadásokra elhatárolt értékcsökkenési leírás összege. A kapott támogatások összege és az átutalás időpontjában bevételben elszámolt összeg különbözete a jelen pont harmadik bekezdésében foglalt eljáráshoz hasonló módon a bevételben jelenik meg.
Az e bekezdésben meghatározott támogatások igénybevételére vonatkozó feltételek megsértése esetén a kapott támogatások összege teljes mértékben megjelenik annak az adóidőszaknak a bevételében, amelyben a jogsértés történt.
A koncessziós szerződés alapján az adományozótól átvett pénzeszközök, valamint a köz-magán társulási szerződés, önkormányzati-magán társulási szerződés alapján állami partnertől átvett pénzeszközök a jelen bekezdésben a támogatások elszámolására előírt módon kerülnek elszámolásra.
5. Ha egy pénzügyi ügynök pénzkövetelés engedményezése ellenében finanszírozási szolgáltatást értékesít, valamint ha a meghatározott követelést átvevő új hitelező pénzügyi szolgáltatást értékesít, a bevétel megszerzésének időpontja a követelés későbbi engedményezésének napja. ezt a követelést vagy e követelésnek az adós általi teljesítését. Ha az adóalany - az áruk (építési munkák, szolgáltatások) eladója - átengedi a tartozás követelésének jogát harmadik személynek, a követelési jog átruházásának kézhezvételének napja az a nap, amikor a felek aláírják az engedményezési okiratot. követelés joga.
6. A kölcsönszerződések vagy más hasonló szerződések (ideértve az értékpapírban teljesített hitelviszonyt megtestesítő kötelezettségeket is), amelyek érvényessége egynél több beszámolási (adó-) időszakra esik, e fejezet alkalmazásában a bevétel bevételként kerül elszámolásra és a megfelelő bevétel a megfelelő beszámolási (adó-) időszak minden hónapjának végén, függetlenül a szerződésben meghatározott kifizetés időpontjától (feltételeitől).
Abban az esetben, ha egy kölcsönszerződés vagy más hasonló megállapodás (beleértve az értékpapírban fennálló adósságkötelezettségeket is) úgy rendelkezik, hogy az ilyen megállapodás szerinti kötelezettség teljesítése a mögöttes eszköz értékétől (vagy egyéb értékétől) függ, fix kamatozású felhalmozással a szerződés futamideje, az ezen fix kamatláb alapján elhatárolt bevétel az adott beszámolási (adó-) időszak minden hónapjának utolsó napján kerül elszámolásra, és a mögöttes eszköz mindenkori értéke (vagy egyéb értéke) alapján ténylegesen kapott bevétel kerül elszámolásra. a jelen megállapodás szerinti kötelezettség teljesítésének napján elismert.
A szerződés naptári hónapon belüli felmondása (tartozási kötelezettség törlesztése) esetén a bevétel a szerződés megszűnésének napjával (tartozási kötelezettség törlesztése) átvettként kerül elszámolásra, és a vonatkozó bevételben szerepel.
E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a fizetésképtelenségre (csődre) vonatkozó jogszabályok szerint a csődhitelező követeléseinek összege után felhalmozott kamatból származó jövedelemre.
A jelen bekezdés (1)–(3) bekezdésében foglaltaktól függetlenül a külföldi geológiai kutatási projekt finanszírozására irányuló kölcsönszerződés alapján felhalmozott, adózási szempontból el nem számolt bevétel az ilyen kölcsön kiadásának napjától számított időszakra. annak a hónapnak az utolsó napja, amikor az ilyen külföldi kutatási projektről szóló döntés dátumát az alábbi módok egyikén adózási szempontból elszámolják:
külföldi földtani kutatási projekt teljes finanszírozására irányuló kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek megszűnése esetén az adózónak a meghatározott külföldi földtani kutatási projektben végzett munkálatok befejezésével és az ilyen projekt elismerésével kapcsolatos vagyoni igényének kielégítése nélkül. mint gazdaságilag nem célszerű és (vagy) geológiailag kilátástalan, nem veszik figyelembe az adózás szempontjából;
a külföldi földtani kutatási projekt finanszírozására vonatkozó kölcsönszerződésnek az e kódex 261. cikkének (11) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének való meg nem felelése esetén azokat a hónapot követő hónap 1. napján kell teljes egészében figyelembe venni. amelyben ezt a feltételt megsértették;
Külföldi kutatási projektről szóló döntés meghozatalának időpontja az alábbi időpontok közül a legkorábbi:
az a dátum, amikor az adózó döntést hozott egy külföldi geológiai kutatási projekt sikerességéről;
a külföldi geológiai kutatási projekt teljes finanszírozására irányuló kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek megszűnésének időpontja az adóalanynak a meghatározott külföldi földtani kutatási projekten végzett munkálatok befejezésével kapcsolatos vagyoni követeléseinek kielégítése nélkül, és az ilyen projekt elismerése gazdaságilag nem célszerű és (vagy) geológiailag kilátástalan;
külföldi geológiai kutatási projekt finanszírozására irányuló kölcsönszerződés szerinti kötelezettségek megszűnésének (részleges megszűnésének) időpontja;
az az időpont, amikor az e kódex 261. cikkének (11) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikét megsértették egy külföldi geológiai kutatási projekt finanszírozására kötött kölcsönszerződés tekintetében;
annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben hét egymást követő naptári év jár le a külföldi kutatási projekt finanszírozására nyújtott kölcsön kiadásának napjától számítva.
A külföldi földtani kutatási projekt sikeresnek vagy gazdaságilag nem célszerűnek és (vagy) geológiailag kilátástalannak minősítését az adózó önállóan, az e törvénykönyv 261. cikkének (10) bekezdésében megállapított eljáráshoz hasonló módon hajtja végre a határozatban meghatározott határozat vonatkozásában. e kódex 261. cikke (11) bekezdésének ötödik bekezdése.
Az adóalany által külföldi geológiai kutatási projekt finanszírozására kölcsönszerződés alapján ténylegesen kapott kamat (mind készpénzben, mind természetben, ideértve a viszontkövetelések és kötelezettségek beszámítását is) az ilyen kölcsön folyósításától számított időszakban. a hónap utolsó napját, amely az ilyen külföldi geológiai kutatási projektről szóló határozat meghozatalának napjára esik, a kézhezvétel napján kell elismerni, az e kódex 273. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon meghatározott módon.
7. Lejárt.
8. A külföldi pénznemben denominált jövedelmet adózási szempontból újra kell számítani rubelre az Orosz Föderáció Központi Bankja által a vonatkozó jövedelem elismerésének napján megállapított hivatalos árfolyamon, hacsak e záradék másként nem rendelkezik.
Azok a követelések (kötelezettségek), amelyek értéke devizában van kifejezve, a valutaérték formájában lévő ingatlanok átváltása rubelre az Orosz Föderáció Központi Bankja által az említett ingatlan tulajdonjogának átruházásának napján megállapított hivatalos árfolyamon történik. , a követelések (kötelezettségek) megszűnése (végrehajtása) és (vagy) a tárgyhó utolsó napján, attól függően, hogy melyik történt előbb.
Ha a rubelben fizetendő követelések (kötelezettségek) devizában (hagyományos pénzegységben) kifejezett értékének újraszámítása során a törvényben vagy a felek megállapodásában meghatározott eltérő devizaárfolyamot alkalmazzák, a bevételek, követelések ( kötelezettségei) e bekezdésnek megfelelően olyan menet szerint történik.
Előleg beérkezése esetén a keresetpénzt, a külföldi pénznemben kifejezett jövedelmet az Orosz Föderáció Központi Bankja által az előleg beérkezésének napján megállapított hivatalos átváltási árfolyamon kell átszámolni rubelre. az előlegnek, keresetnek tulajdonítható mértékig).
A külföldi kutatási projekt finanszírozására irányuló kölcsönszerződés alapján denominált devizában fennálló követeléseket (beleértve a felhalmozott kamattartozást is) átszámítják rubelre az Orosz Föderáció Központi Bankja által a külföldről szóló döntés napján érvényes hivatalos árfolyamon. feltárási projekt, amelyet az e cikk 6. bekezdésében előírt módon határoz meg.
A külföldi geológiai kutatási projekt finanszírozására kötött kölcsönszerződésből származó követelések átszámításából származó árfolyamnyereség formájában a külföldi földtani kutatási projektről szóló döntés meghozatalának napján keletkező bevételek nem működési bevételként kerülnek elszámolásra az egyik következő módokon:
az ilyen kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek teljes megszűnése esetén az adózónak a meghatározott külföldi geológiai kutatási projekten végzett munkálatok befejezésével kapcsolatos vagyoni követeléseinek kielégítése nélkül, és az ilyen projekt gazdaságilag nem célszerűnek való elismerése és (vagy) geológiailag kilátástalan, adózási szempontból nem veszik figyelembe;
abban az esetben, ha a külföldi geológiai kutatási projekt finanszírozására kötött kölcsönszerződés nem felel meg az e kódex 261. cikkének (11) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének, azokat teljes mértékben figyelembe kell venni a feltétel megsértésének időpontjában;
egyéb esetekben a külföldi földtani kutatási projektről szóló döntés időpontjának időpontját követő hónaptól számítva két évre egyenletesen veszik figyelembe.
A külföldi földtani kutatási projektre vonatkozó döntés meghozatalát követő naptól kezdődően a külföldi geológiai kutatási projekt rubelben történő finanszírozására vonatkozó, devizában kifejezett követelések újraszámítása a vonatkozó kölcsönszerződés alapján történik. általános rend e záradék 1–4.
A bevételek felhalmozási elvű elszámolásának rendjét a Kbt. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke. A felhalmozási bevétel abban az időszakban kerül elszámolásra, amikor felmerül. Nem számít, hogy a szervezet pénzt vagy egyéb vagyont kapott ( tulajdonjogok) ezekhez a bevételekhez kapcsolódóan.
(3) bekezdése szerint A kódex 273. cikke értelmében az eredményszemléletű értékesítésből származó bevételt az áruk (építési beruházások, szolgáltatások, tulajdonjogok) szállítása (átruházása) időpontjában kell elszámolni. A szállítás napját viszont az értékesítés napjának kell tekinteni. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 39. cikke áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások értékesítéseként ismeri el az áruk tulajdonjogának átruházását, a munkavégzést vagy a szolgáltatásnyújtást.
Egyes szerződések külön eljárást írhatnak elő az áruk tulajdonjogának átruházására. Leggyakrabban azt jelzik, hogy a tulajdonjog az áru részleges vagy teljes kifizetése után száll át a vevőre. Ebben az esetben az elhatárolásos módszert alkalmazó eladó bevétele is az áru részleges vagy teljes kifizetése után keletkezik.
A tulajdonjog tekintetében a Kbt. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 38. cikke értelmében a tulajdonjogokat nem ismerik el adózási szempontból vagyonnak (és így az áruknak sem). Vagyis a művészet szabályai. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 39. cikke itt nem alkalmazandó. Az olyan vagyoni értékű jogok esetében azonban, mint az igényjogosultság, az értékesítésből származó bevétel megszerzésének időpontjának meghatározására vonatkozó eljárást az Art. (5) bekezdése írja elő. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke. Azon hitelező esetében, aki pénzkövetelésre jogosult, a bevétel a követelés adós általi későbbi engedményezésének vagy teljesítésének napján kerül elszámolásra. Ha az eladott áruk (munkálatok, szolgáltatások) utáni tartozás követelési jogát közvetlenül az áruk (építési munkák, szolgáltatások) eladója engedményezte, akkor az ebből a műveletből származó bevétel megszerzésének napja az engedményezési okirat aláírásának napja. az igénylési jogról. Sőt, ebben az esetben a bevétel nem működőképesnek minősül.
cikk (4) bekezdése Az Orosz Föderáció adótörvényének 271. cikke meghatározza, hogy mikor kell adózási szempontból elszámolni a nem működési bevételt.
Például, ha egy cég térítésmentesen kapott ingatlant, a bevételt azon a napon kell elszámolni, amikor a felek aláírják az ingatlan átvételéről és átadásáról szóló okiratot (munkálatok, szolgáltatások átvétele és átadása).
A kamatok, büntetések és bírságok a felhalmozás napján kerülnek elszámolásra bevételként. Néhány kölcsönszerződés kölcsönszerződések) nem írnak elő egységes kamatfizetést. Adózási szempontból azonban az ilyen kamatot negyedévente egyenlő arányban be kell számítani a bevételbe.
Az egyszerű társas vállalkozásban való részvételből vagy vagyonkezelésből származó jövedelmet az első negyedév, fél év, 9 hónap és egy év utolsó napján kell elszámolni.
Egy tárgyi eszköz felszámolása esetén a szervezet bevételhez juthat a szétszerelés után megmaradt anyagok formájában. Az ilyen bevétel az amortizálható vagyonfelszámolási aktus megalkotásának napján tekintendő megérkezettnek.
És végül célalapok, amelyet a szervezet más célra felhasznált, a szervezet elszámolási számlájára (készpénzre) történő beérkezés napján a nem működési bevételek között szerepel.
Az eredményszemléletű módszert alkalmazó szervezetnek növelnie vagy csökkentenie kell bevételét az összegkülönbségek összegével (Az Orosz Föderáció adótörvényének 271. cikkének 7. szakasza). Azokról az összegkülönbségekről beszélünk, amelyek akkor keletkeznek, ha az áruk (építési beruházások, szolgáltatások, tulajdonjogok) árát devizában vagy hagyományos pénzegységben fejezik ki, és ezekért rubelben fizetnek.
Az adótörvény 249. cikkének (2) bekezdése alapján az értékesítésből származó bevételt az eladott árukért (építési munkákért, szolgáltatásokért) vagy a vagyoni értékű jogok készpénzben és (vagy) természetben kifejezett kifizetéseiből származó összes bevétel alapján határozzák meg.
Ezzel egyidejűleg az eladott áruk (építési beruházások, szolgáltatások) vagy vagyoni értékű jogok elszámolásával kapcsolatos bizonylatok az adózó által választott bevételek és ráfordítások elszámolási módjától függően az Adótörvénykönyv 25. alcíme szerint kerülnek elszámolásra. Az adótörvénykönyv 271. cikke (az eredményszemléletű) vagy az adótörvénykönyv 273. cikke (pénzforgalmi alapon).
A gyakorlatban viták merülnek fel a szervezetnek a hozzá tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételének adózási célú elismerésének időpontjáról.
Az adótörvénykönyv 248. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a jövedelemadóval történő adóztatás szempontjából a szervezet bevétele áruk (építési beruházások, szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételekre, valamint tulajdonjogokra és nem működési bevételekre oszlik. A jövedelemadó kiszámítása céljából az árukat az adótörvénykönyv 38. cikkének (3) bekezdése szerint kell meghatározni, amely szerint minden eladott vagy eladásra szánt ingatlan az adótörvény értelmében terméknek minősül.
Így a szervezet befektetett eszközeinek (az amortizálható ingatlanokhoz kapcsolódó ingatlantárgyai) értékesítéséből származó bevételt az értékesítésből származó bevételek közé kell sorolni.
Az adótörvénykönyv 249. cikke kimondja, hogy az adótörvény 25. fejezetének alkalmazásában az árbevétel a saját termelésű és a korábban vásárolt áruk (építési beruházások, szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételként kerül elszámolásra. Az értékesítésből származó bevételt az eladott áruk elszámolásával kapcsolatos összes bevétel alapján határozzák meg, készpénzben és (vagy) természetben kifejezve.
Abban az esetben, ha az adózó a bevételek és ráfordítások elszámolási módszerét alkalmazza a jövedelemadóval történő adózás során, akkor az eladott áruk (építési beruházások, szolgáltatások) vagy vagyoni értékű jogok elszámolásával kapcsolatos bevételek adózási célból kerülnek elszámolásra az adózóban. az NK 271. cikkével összhangban. A jelen cikkben foglaltak alapján az adózó által kapott nyereséget abban a beszámolási időszakban kell az adóalapba beszámítani, amelyben az ingatlant értékesítették.
Ezenkívül az adótörvény 323. cikke meghatározza a lebonyolítás sajátosságait adó számvitel amortizálható ingatlanokkal végzett műveletek. E cikk normái szerint az adózó az értékcsökkenthető ingatlan értékesítéséből vagy elidegenítéséből származó nyereséget (veszteséget) az értékcsökkentő vagyontárgyak értékesítéséből vagy elidegenítéséből származó nyereséget (veszteséget) az adózó határozza meg. analitikus számvitel tárgyonként a bevétel (ráfordítás) elszámolásának időpontjában.
Az adóalany által elszenvedett veszteség az analitikus elszámolásban az adózó egyéb ráfordításaként jelenik meg az Adótörvénykönyv 268. §-ában megállapított eljárás szerint: az ebből eredő veszteség az adózó egyéb ráfordításai között egyenlő arányban szerepel az adózó által meghatározott időszak alatt. az időszak közötti különbség jótékony felhasználása ezen ingatlanról és az értékesítés pillanatáig tartó tényleges működési időszakáról.
Az adótörvénykönyv 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Orosz Föderáció polgári, családi és egyéb jogszabályainak az adótörvénykönyvben használt intézményeit, fogalmait és fogalmait abban az értelemben kell alkalmazni, ahogyan ezekben az ágakban használatosak. jogszabályban foglaltak szerint, ha az adótörvény másként nem rendelkezik.
A Polgári Törvénykönyv 131. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog és egyéb dologi jogok, e jogok korlátozása, bekövetkezése, átruházása és megszűnése állami nyilvántartásba vétel tárgyát képezi az Egységes Egyesítőben. állami nyilvántartás végrehajtó szervek állami regisztráció ingatlanhoz fűződő jogok és ügyletek.
„Az Ön adóügyvédje”, 2008, N 9
Annak ellenére, hogy az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 39. cikke értelmében az elvégzett munka (teljesített szolgáltatások) eredményeinek tulajdonjogának átruházása eladásként ismerhető el, és az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 249. cikke értelmében az árbevétel az értékesítésből származó bevételnek minősül. 271. §-a megállapította különleges rendelés, ami bizonyos esetekben megköveteli a jövedelem korai elismerését, pl. a megvalósításig. Azonban az Art. A kódex 272. cikke „tükör” normát hoz létre a kiadások elosztására, amelyet a szervezetek vagy a bevételek és kiadások egységes elismerésének elvének figyelembevételével, vagy önállóan ismernek el. Ezek a szabályok csak néhány éve vannak érvényben, a választottbírósági gyakorlat csak fejlődik. A javasolt cikkdilógiában elemezzük e normák gyakorlati alkalmazásának megközelítéseit.
Ha a szerződés tárgya építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás, és a szerződés időtartama egynél több adózási időszakra szól, és a szerződés nem rendelkezik szakaszokról, az adóalanyoknak figyelembe kell venniük a Ch. . Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 25. §-a alapján megállapított 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke:
„A hosszú (egynél több adózási időszakkal rendelkező) technológiai ciklusú iparágak számára, ha a megkötött szerződések feltételei nem írják elő a munkák (szolgáltatások) szakaszos teljesítését, ezen munkák (szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételt a az adózó önállóan, az e munkák (szolgáltatások) költségeinek kialakításának elvével összhangban.
„Hosszú (egynél több adózási időszakkal rendelkező) technológiai ciklusú produkciók esetében, ha a megkötött szerződések feltételei nem rendelkeznek a művek (szolgáltatások) szakaszos leszállításáról, az ezen művek (szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételt a az adózó önállóan, a számviteli adatokon alapuló jövedelem egységes elszámolásának elvét figyelembe véve, ugyanakkor az értékesítésből származó bevétel felosztásának elveit és módszereit az adózónak a 2008. évi XX. számviteli politika adózási szempontból."
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a normák csak 2004. január 1-től léptek hatályba - erre a körülményre az Északnyugati Kerületi Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat 2007. február 19-i határozata hívta fel a figyelmet az N A05-7836 sz. / 2006-34. Ugyanakkor az Északnyugati Kerületi Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat 2008. február 22-i, А56-14884/2007 sz. ügyben kiadott rendelete kimondja: adózási időszakok, a gyártási napok számától függetlenül. olyan megállapodás megkötésének eseteire, amely nem rendelkezik a munkák, szolgáltatások szakaszos átadásáról (függetlenül a szakaszok időtartamától).
Így ha az adásvétel diszkrét jellegű (azaz különálló, nem folyamatos), például ha a szerződés tárgya egy meghatározott munkakör vagy egy külön szakasz, akkor ez a diszkrét tárgy kerül értékesítésre meghatározott időszakra, és az értékesítéséből származó bevétel ezen időszak bevételeként kerül elszámolásra.
Ha az adásvétel folyamatos (tartós) jellegű, akkor az ilyen munkát végző (szolgáltatást nyújtó) adóalanyoknak el kell dönteniük, hogyan számolják el ezen munkák (szolgáltatások) elvégzéséből származó bevételt: a szerződés ára felosztható időszakokban, amelyek során a szerződés teljesül, az alábbi módok valamelyikén - egyenletesen vagy arányosan ezen időszak tényleges kiadásainak arányában. teljes összeg a becslésben előírt költségek (ilyen alternatívát javasol az orosz pénzügyminisztérium 2006. október 13-i N 03-03-04 / 4/160 levelében).
1. példa. Az atelier háztartási szerződést kötött egy kabát sürgős szabására. A megrendelés elfogadása 2007. december 29-én történt, a munka befejezése és az elkészült munka átadása az ügyfélnek - 2008. január 2. A szerződéses költség 1000 rubel.
Az adóhatóság úgy véli, hogy ha a szerződésben foglaltak akár 5 napon belüli munkavégzést (szolgáltatásnyújtást) írnak elő, de ezek a napok két különböző adózási időszakra esnek, akkor a jelen szerződés szerinti bevételt ezek között az időszakok között kell felosztani.
Tehát ebben az esetben (mivel a szerződés időtartama két adózási időszakra esik - 2007-re és 2008-ra) az Art. (2) bekezdése szerint. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke szerint a bevételt kétféle módon kell elosztani.
Az első módszer ("egységes"): szerződéses költség 1000 rubel összegben. osztva azon napok számával, amelyek során ezt a szerződést teljesítették: 1000 rubel. : 5 nap = 200 rubel.
2007-ben 3 nap van (december 29., 30., 31.), ez alapján állapítják meg a bevételt is: 200 rubel. x 3 nap = 600 rubel.
2008-ban 2 nap van (január 1. és 2.), ez alapján állapítják meg a jövedelmet is: 200 rubel. x 2 nap = 400 rubel.
Így a bevétel 1000 rubel. egyenletesen kell elosztani a szerződés teljesítésének két év (adóidőszak) között:
A második módszer ("arányos"): szerződéses költség 1000 rubel összegben. költségvetés szerint osztva.
Tegyük fel, hogy a becslés előírja, hogy a munka első három napján (2007. december 29., 30. és 31.) az összes költség 70%-át, a következő két napon (2008. január 1. és 2.) pedig 30%-át teljesítik. Eszközök:
Így a bevétel 1000 rubel. a költségbecslés arányában kell felosztani a szerződés teljesítésének két év (adóidőszak) között:
Számos bíróság nem ért egyet a szó szerinti szöveggel adószám Az Orosz Föderáció rendelete a bevételek adózási időszakok közötti felosztásának szükségességéről a részjövedelem idő előtti elismerésével (lásd különösen a Nyugat-Szibériai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2005. május 3-i rendeletét az N F04-2537 ügyben /2005 (10825-A81-26), a Volga-vidéki körzet Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálata 2005. április 14-én kelt N A72-9271 / 04-7 / 711, FAS ügyben Központi kerület 2004. július 27-i keltezésű az N A62-5158 / 03. sz. ügyben és az Északnyugati Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2004. február 5-i keltezése az N A56-23359 / 03. sz. ügyben).
A kelet-szibériai körzet FAS 2006. január 23-i rendeletében azonban az N A78-1 / 05-C2-17 / 9-F02-6985 / 05-C1 sz. ügyben a folytatásból származó bevétel elszámolása. építkezés az elvégzett munka átvételéről szóló köztes aktusok keltezéséhez kapcsolódik a KS-2 nyomtatvány<1>és az elvégzett munkák költségére vonatkozó igazolások KS-3<1>. Hasonló következtetésre jutott az Uráli Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2005. október 3-i rendelete a Ф09-4378/05-С7 sz. ügyben. Ugyanakkor az elvégzett munkák hiányában már az esetleges bevételek elismerésének felvetése is vitatható - erre a nyilvánvaló körülményre hívta fel a figyelmet az Északnyugati Kerületi Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat februári rendelete. 20, 2004, N A56-17837 / 03. sz.
<1>Az elsődleges egységes formái számviteli dokumentáció ben végzett munka elszámolására tőkeépítés valamint a javítási és építési munkákat az Oroszországi Állami Statisztikai Bizottság 1999. november 11-i N 100 rendelete hagyja jóvá.
Ugyanazok a bíróságok, amelyek elismerik a folyamatos szerződésekből származó bevétel korai elismerését az Art. (2) bekezdésével összhangban. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke a bevételek elismerését a költségek egyidejű elszámolásával köti össze.
2. példa. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatban lévő munkákból származó bevételek részben befejezett elszámolását a bevételhez köthető kiadások egy részének egyidejű elszámolásával kell kísérni. Ennek során a bíróság a következőket állapította meg. Először is a megrendelések készültségi fokának meghatározásánál, valamint a bevételek és kiadások ezzel arányos kiszámításánál az adózót a par. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke.
Másodszor, a bevételek és kiadások kialakítására vonatkozó eljárás kölcsönös függőségét az Art. (1) bekezdése is előírja. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 272. cikke, amely szerint, ha a szerződés feltételei egynél több beszámolási időszakra vonatkozóan rendelkeznek bevételszerzésről, és nem írják elő az áruk (építési munkák, szolgáltatások) szakaszos szállítását, a költségeket az adózó a bevételek és ráfordítások egységes elszámolásának elvét figyelembe véve önállóan osztja fel.
Ebből következően a hosszú technológiai ciklusú iparágak adóalap-megállapítási jellemzőinek alkalmazása a bevételek és a ráfordítások elválaszthatatlan időbeli összefüggését vonja maga után, és kizárja a bevételek az általuk okozott kiadásoktól elkülönített tükröződését.
pozíció adóhatóság, amely a megtámadott határozat alapját képezi, lehetővé teszi a bevételek és kiadások külön tükrözését, valamint a bevételek megadóztatását anélkül, hogy azokat a hozzájuk kapcsolódó kiadások összegével csökkentenék.
Hasonló következtetéseket tartalmaz a Központi Kerületi FAS 2007. december 12-i határozata az N A36-3264 / 2006. sz., valamint a 2006. május 31-i N A36-4182 / 2005. sz. ügyben. A bíróság ugyanakkor 2007. december 12-i ítéletében kimondta, hogy építési terület egy hosszú technológiai ciklusú objektum. Ebben a tekintetben az oldal adóztatásának tárgyát az előírt jellemzők figyelembevételével kell meghatározni adójogszabályok 2. bekezdésében foglalt normák figyelembevételével, mégpedig az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke.
Az Északnyugati Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2005. március 23-i rendelete az N A56-8174 / 04. sz. ügyben a bevételek és kiadások jutalékszerződés alapján történő elszámolását jogosnak ismeri el. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy a megbízási szerződés feltételei nem írják elő a munkák szakaszos átadását a bizományosnak és a megrendelőnek, a megbízások készültségi fokát meghatározó aktusokat az adózó 2008. évi XX. egyoldalúanés a munka elvégzéséről egyik részében sem tanúskodhat.
A megrendelések készültségi fokának meghatározásánál, a bevételek és ráfordítások ezzel arányos kiszámításánál az adózó a p. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke. A Kódex ezen rendelkezésének gyakorlati alkalmazása során ugyanakkor figyelembe kell venni az adózó tevékenységének ágazati sajátosságait.
3. példa. Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbíróságának 2007. szeptember 21-i N 11536/07 határozatával, a Kelet-Szibériai Kerület FAS 2007. május 24-i határozatával az N A33-32430 / 05-F02-2563 / ügyben. 07, amelyben az adóalany megállapítását a kiégett fűtőelemek tárolási szolgáltatásából származó jogszerű bevételnek ismerték el a tényleges költségek összege alapján, mivel a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelési szakaszainak teljesítésére nincs konkrét határidő.
Az ügy iratai szerint az adózó hosszú távú, átfogó szolgáltatás, amely magában foglalja a kiégett nukleáris fűtőelemek szállítását, átvételét, technológiai tárolását, utólagos feldolgozását, radioaktív hulladékok kitettségét. Az elhasznált hőelvezető szerelvények kezelésének költsége a behozott hulladék szerződéses nagykereskedelmi ára alapján kerül meghatározásra. A kiégett nukleáris fűtőelemek hosszú távú tárolási szolgáltatásának díját az Orosz Föderáció atomenergia-ügyi miniszterének első helyettese által jóváhagyott jegyzőkönyvek határozzák meg, és tartalmazza e szolgáltatások nyújtásának költségeit, valamint a speciális fűtőelem használatának költségeit. vonat, a kísérő személyzet szolgáltatásai és a kiégett fűtőelemek szállítása az Orosz Föderáció területén.
Mivel a szerződések szerinti költséget komplex szolgáltatásnyújtásra határozzák meg, és a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelési szakaszainak elvégzésére nincsenek egyértelműen meghatározott határidők, ezért az adóhatóság azon következtetése, hogy a nyereséget az eredmény megállapításakor kell meghatározni törvény a radioaktív hulladékok technológiai tárolásra történő átvételéről a kiégett nukleáris fűtőelem mennyisége alapján jogellenes, a tárolásra átvett üzemanyag, valamint a megkötött szerződések egyik feltételeként a jóváhagyási jegyzőkönyvekben megállapított nagykereskedelmi ár.
Mivel a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására és feldolgozására vonatkozó szolgáltatások hosszú technológiai ciklussal rendelkeznek, és a szerződésben és a megállapodásokban előírt szolgáltatások teljes körére pénz érkezik, lehetetlen meghatározni a megfelelő adózási időszakra fizetett szolgáltatások összegét. ilyen körülmények között. Ezért elég bizonyos tények alapján gazdasági aktivitás csak azok a költségek, amelyek a vállalkozásnál az adott adózási időszakban e szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban merültek fel.
E tekintetben az adózó megalapozottan állapította meg az ilyen szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel meghatározásának módját a tervezett jövedelmezőség 25%-ával növelt elszámolt ráfordítás összegében, és Adóhivatal nem volt alapja a bevétel más módszerrel történő megállapítására, ezért a bíróságok helyesen ismerték el az adóhatóság határozatát a jövedelemadó további elhatárolása tekintetében jogellenesnek.
Ha az adózó úgy döntött, hogy az 1. §-át alkalmazza. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 271. cikkének megfelelően, és el kell osztani a bevételt az adózási időszakok között, akkor el kell dönteni, hogy ezt milyen esetekben kell megtenni (a hivatalos szervek szerint).
Van olyan álláspont, hogy a hosszú technológiai ciklusú iparágak közé tartozik például a gépgyártó üzemek (repülőgép-, hajógyártás, turbinagyártás stb.) tevékenysége. Ugyanakkor meg kell különböztetni a hosszú (hosszú távú) érvényességi idejű szerződéseket a hosszú termelési ciklusú iparágaktól, mivel ezek különböző dolgok.
Tehát, ha egy szervezet hosszú távú szerződést köt bármely berendezés karbantartására, akkor az ilyen szerződés nem tekinthető hosszú technológiai ciklusú termelésnek, ezért az ilyen megállapodás szerinti bevétel általános módon kerül elszámolásra (aláíráskor). a munkavégzést igazoló cselekmények), azaz . nem szükséges azokat beszámolási (adó)időszakonként elosztani. Ezen álláspont indoklásaként általában az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2005. február 4-i N 03-03-01-04 / 1/52 levelére hivatkoznak. Ebből az következik, hogy a fővezetékek karbantartási munkái nem egy hosszú technológiai ciklusú gyártás (mint például a hajók, repülőgépek, turbinák építése), hanem a hosszú távú (hosszú távú) a szerződések érvényességi ideje. az ügyfelekkel kötött, ami nem ugyanaz. Ugyanakkor az orosz pénzügyminisztérium 2004. szeptember 20-i N 03-03-01-i levelében a 2003. szeptember 1-től 2004. október 31-ig tartó megállapodás alapján nyújtott információs szolgáltatásokra vonatkozóan. 04 / 1/51, az a válasz érkezett, hogy "az adózónak a kapott bevételt és a felmerült kiadásokat a jelen szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt egyenletesen kell felosztania."
Tehát a jövedelem korai elismerése az Art. (2) bekezdésében foglalt normák szó szerinti értelmezése miatt. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 271. cikke mindazonáltal felmerül minden olyan munkavégzés (szolgáltatásnyújtás) esetén, amely a következő szerződések alapján történik:
A par. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke alapján kiderül, hogy a „gyártás” szó kizárólag a termeléshez kapcsolódik. elkészült termékekés nem vonatkozik a kiadásához nem kapcsolódó művekre és szolgáltatásokra.
Ezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amelyek megoldására előbb-utóbb az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága kell. Először is, ha a "gyártás" csak a késztermékek előállításához kapcsolódik, akkor miért alkalmazza az adóhatóság az Art. (2) bekezdését? Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. §-a azon építtetőknek, akik nem késztermékeiket, hanem az elvégzett munka eredményét értékesítik?
Másodszor, par. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 271. cikke hosszú (egynél több adózási időszak) technológiai ciklusú termelésről beszélünk abban az esetben, ha a megkötött szerződések feltételei nem írják elő a munkák (szolgáltatások) szakaszos szállítását. ..." Következik-e innen, hogy ez csak azokra a gépgyártó üzemekre vonatkozik, amelyek késztermékeiket konkrét megrendelőkkel kötött munkaszerződések alapján állítják elő dolgok gyártására (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 703. cikke), és nem vonatkozik azokra amelyek késztermékeiket a szabad piacon állítják elő, majd szállítási szerződések alapján értékesítik (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 506. cikke)? (Kiderült, hogy a konkrét megrendelésekre dolgozó légi, hajó- és energetikai üzemeknek idő előtt el kell számolniuk a bevételt, de az autógyáraknak, amelyek késztermékeiket nem egy konkrét vevőnek, hanem egy szabad, meghatározott piacra állítják elő) ezt nem szabad megtenniük.
Harmadszor, ha a "hajók, repülőgépek, turbinák stb. építése során" bevételt az "építés" időszakában kell elszámolni, akkor mit akarsz tenni, ha az eladás eredményeként "hajók, repülőgépek, turbinák stb." nem lesz, mert az ügy nem jön a késztermékek kiadására?
Mivel az alkalmazási feltétel a par. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke értelmében a szerződésben nincsenek szakaszok, egyes szakértők azt javasolják, hogy vezessenek be egy feltételt a szerződés szakaszaira vonatkozóan, hogy elkerüljék a bevétel egy részének korai elismerését. Ebben az esetben a bevételt minden befejezett szakaszra vonatkozóan határozzák meg - miközben a szakasz egy adózási időszaknál is tovább tarthat. Emlékezzünk vissza, hogy az Északnyugati Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2008. február 22-i rendelete az N A56-14884/2007 sz. 2 p. 2 art. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 271. cikke "csak olyan megállapodás megkötésére vonatkozik, amely nem rendelkezik a munkák, szolgáltatások szakaszos szállításáról (a szakaszok időtartamától függetlenül)".
4. példa. A pótlólagos jövedelemadó megállapítása során a felügyelőség rámutatott arra, hogy az adózó a bevételt alulbecsülte, ami a több adózási időszakon keresztül végzett munkavégzés során a bevételek és ráfordítások egységes elszámolásának az Art. (2) bekezdésében meghatározott elvének megsértése miatt következett be. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke.
Ebben az esetben a szerződés a munkák szakaszos leszállítását írja elő, amelyhez kapcsolódóan a vonatkozó elkészült munkák átadásának ütemterve készült. Mivel a 2004-ben végzett munka átadása nem, hanem 2005-ben megtörtént, a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az adózó a jövedelmet jogszerűen vette figyelembe a Ptk (1) bekezdésében foglaltak szerint. Az Orosz Föderáció adótörvényének 271. cikke, i.e. 2005-ben
(A Nyugat-Szibériai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2007. május 31-i állásfoglalása az N F04-7506 / 2006 (34257-A81-14) ügyben)
A munka szakaszos átadása során a jövedelem meghatározásának árnyalatait az oroszországi pénzügyminisztérium 2007. augusztus 20-i N 03-03-06 / 1/578 és az orosz adóügyi minisztérium 2004. szeptember 15-i levele ismerteti. N 02-5-10 / 54. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy nem minden szakasz termel bevételt.
5. példa. Az adóalany bevételének jogszerűségével kapcsolatos vita mérlegelésekor kormányzati szerződések(elektronikus vizuális fejlesztési munkák elvégzése miatt ítélték el oktatási segédletek) bíróságok, az Art. (4) bekezdését alkalmazva. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 38. cikke Művészet. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 702., 708., 711. és 720. §-a alapján jogos és ésszerű következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy az adóhatóság alaptalanul követelte meg a 2002. évi adózási időszak első két szakaszában a bevételek tükrözését. a bíróság a következő tényekre támaszkodott:
Következtetések. Az ellentmondásos választottbírósági gyakorlat ellenére az adóalanyoknak több adózási időszakra kell felosztaniuk a jövedelmüket, és a bevételek egy részét határidő előtt el kell számolniuk, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
Ha a szerződésben szakaszok vannak rögzítve, akkor a bevételt szakaszonként határozzák meg, míg a szakasznak önálló jelentőségű befejezett munkának (szolgáltatásnak) kell lennie.
Által Általános szabály par. 1 p. 1 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 272. cikke értelmében a jövedelemadó céljára elfogadott költségeket abban a beszámolási (adó-) időszakban kell elszámolni, amelyre vonatkoznak, függetlenül a pénzeszközök tényleges kifizetésének időpontjától és (vagy) más fizetési módtól, és pontjában foglaltak figyelembevételével határozzák meg. Művészet. Az Orosz Föderáció adótörvényének 318-320. Emlékezzünk arra, hogy az Art. Művészet. A Kódex 318. és 320. cikke szabályozza a közvetlen költségek felosztását.
A közvetett költségekről külön kell beszélni. Egyrészt a par. 2 p. 1 art. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 272. cikke előírja, hogy a költségeket abban a beszámolási (adó-) időszakban kell elszámolni, amelyben a tranzakciók feltételei alapján felmerülnek.
Másrészt par. 3 p. 1 art. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 272. cikke különleges szabályt állapít meg a szerződések folytatására: "... ha a szerződés feltételei egynél több beszámolási időszak alatt rendelkeznek bevételszerzésről, és nem írják elő az áruk szakaszos szállítását ( munkák, szolgáltatások), a költségeket az adózó önállóan osztja fel, figyelembe véve a bevételek és ráfordítások egységes elszámolásának elvét." Ugyanakkor ez a norma megfelel ("tükör") az Art. (2) bekezdésében foglalt speciális normának. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 271. cikke. Ennek alapján a folytatódó szerződésekből származó bevételek és ráfordítások elszámolását egy időszakban együttesen kell elvégezni (ilyen körülményt különösen az Északnyugati Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2008. február 22-i határozatai ismernek el. ügy N A56-14884 / 2007 és 2005. március 23. sz. N A56-8174 / 04, FAS Kelet-Szibériai körzet 2007. május 24. N A33-32430 / 05-F02-2563 / 07, FAS Központi kerület, 2006. május 31., N A36 -4182/2005).
Azonban a 2005. június 6-i szövetségi törvény N 58-FZ par. 2 p. 1 art. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 272. cikke a második mondattal egészült ki: "... ha az ügylet nem tartalmaz ilyen feltételeket, és a bevételek és kiadások közötti kapcsolat nem határozható meg egyértelműen, vagy közvetett módon határozható meg, a kiadásokat a önállóan adófizető."
Ez a norma 2006. január 1-jén lépett életbe, és még mindig sok kérdést vet fel. Ha 2006. január 1. előtt az olyan szerződésekből eredő ráfordításokat, amelyekben nem állt rendelkezésre időszak a szerződésteljesítés eredményének felhasználására, a társasági adó számítása során egyszerre lehetett elszámolni<1>, akkor 2006. január 1-től az ilyen jellegű kiadások adózóinak már önálló döntést kell hozniuk ezen kiadások időszakonkénti megoszlásáról. Milyen helyzetekre vonatkozik az Orosz Föderáció adótörvényének meghatározott normája?
<1>Hasonló következtetés következik a választottbírósági gyakorlatból - lásd különösen az Északnyugati Kerület FAS 2007. október 15-i határozatát az N A05-810 / 2007. sz., valamint 2007. március 13-án az N A05-11056. sz. 2006-12, a moszkvai körzet FAS, 2007. május 22., N KA-A40 / 4360-07, Nyugat-szibériai körzet FAS, 2007. április 9., N F04-1999 / 2007 (33120-A81-34) ).
Ez nyilvánvaló bérlés januárra a januári költség. Az engedély egy bizonyos időtartamra történő megszerzésének költségeit a megszerzett engedély érvényességi ideje alatt kell felosztani - ezt a nyilvánvaló körülményt a Volga kerületi Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat 2008. február 14-i rendelete is feljegyezte az N A65 ügyben. -9200 / 2007.
De melyik időszak költsége a szoftvertermék nem kizárólagos használati jogának díja? Ha a szerződés meghatározza egy ilyen jog időtartamát, akkor minden világos - ebben az időszakban a költségeket felosztják. Mi van akkor, ha a szerződésben nincs ilyen kitétel? Ekkor az adózó köteles önálló döntést hozni.
Kiderül, hogy a ráfordítások felosztásának kritériumait egy adott tranzakcióhoz tartozó minden egyes költségre határozzák meg (a számvitel analógiájára az ilyen költségeket az adóelszámolásban halasztott ráfordításoknak is nevezhetjük).
Ennek alapján sok szakértő javasolja e szabály alkalmazásának minden egyes esetére könyvelői igazolás készítését, amely bemutatja a költségek elosztásának mechanizmusát (például egy adózási időszak alatt egyenletesen: 50% egy adózási időszak alatt és 50% adózási időszak alatt). másik; 70% és 30%). Ennek a megközelítésnek a jogosságát a választottbírósági gyakorlat is megerősíti, sőt a 2006 előtt felmerült epizódok esetében is.
Példa. Az ellenőrzés az adóalap meghatározásakor nem fogadta el a társaságnak a tanácsadási szolgáltatásokra (értékpapír-portfólió kialakítására és kezelésére, értékpapír-forgalom jogi támogatására, váltóügyletekre, váltójogok elszámolására) kifizetett kiadásait. értékpapírok stb.) 2004-re és 2005-re, mivel ezek a költségek nem kapcsolódnak bevételszerzési célú tevékenységhez, gazdaságilag nem indokoltak és nem dokumentáltak.
Mivel a bevételek és a ráfordítások viszonyát nem lehetett egyértelműen meghatározni, az adózó a Ptk. 2 p. 1 art. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 272. §-a alapján a költségeket önállóan osztotta fel, figyelembe véve az egységes elismerés elvét, a tevékenységének kilátásai és a szerződés alapján kapott információk felhasználására vonatkozó 10 éves időszak elismerése alapján:
A bíróságok fenntartották az adózó cselekményének jogosságát, és a bizonyítékokkal ellentétesnek ismerték el az adóhatóságnak a nyújtott szolgáltatások gazdasági indokolatlanságára vonatkozó következtetését, mivel az adózó az ellenőrzött időszakban váltókat vásárolt és adott el.
(A Kelet-Szibériai Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2007. október 24-i állásfoglalása az N A74-126 / 07-F02-7592 / 07 sz. ügyben)
Így az adózóknak 2006. január 1-jét megelőzően is joguk volt egyes kiadásokat önállóan több beszámolási (adó) időszak között megosztani. Ezt a jogot megerősítették választottbíróságok, különösen a következőkben:
Ugyanakkor a Központi Kerület Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatának 2007. november 22-én kelt rendelete az A14-571-200716/25 sz. ügyben hangsúlyozza: „Az adózó érveit a költségeknek az adózási időszakokhoz való hozzárendelésével kapcsolatban elutasítjuk, mivel ellentétesek adótörvény."
Következtetések. Összegezve az elmondottakat, megállapítható, hogy amennyiben a szerződés az érvényességi idejére vagy a teljesítés eredménye felhasználásának idejére vonatkozó feltételeket tartalmaz, akkor a költségek e feltételek alapján kerülnek felosztásra.
Az ilyen feltételeket nem tartalmazó szerződés esetén a felmerült kiadást össze kell hasonlítani a várható bevétellel:
A. N. Medvegyev
főkönyvvizsgáló
CJSC "Audit BT",
a Tudományos és Szakértői Tanács tagja
Adótanácsadói kamarák
1. E fejezet alkalmazásában a bevételt abban a beszámolási (adó-) időszakban kell elszámolni, amelyben az keletkezett, függetlenül a pénzeszközök, egyéb vagyontárgyak (építési beruházások, szolgáltatások) és (vagy) vagyoni értékű jogok tényleges átvételétől (felhalmozási módszer).
(A 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított 4. pont)
Az Orosz Föderáció alkotmánya 271. cikkének 1. bekezdése
2. Több beszámolási (adó-) időszakra vonatkozó bevétel esetén, valamint ha a bevételek és a ráfordítások viszonya egyértelműen nem határozható meg, vagy közvetetten határozható meg, a bevételt az adózó önállóan osztja fel, az egységes bevételelszámolás elvének figyelembevételével, ill. költségek.
A hosszú (több adózási időszak) technológiai ciklusú iparágak számára, ha a megkötött szerződések feltételei nem írják elő a munkák (szolgáltatások) szakaszos leszállítását, ezen munkák (szolgáltatások) értékesítéséből származó bevételt a adózó önállóan, az ezen munkák (szolgáltatások) költségképzési elvének megfelelően.
(a 2002. december 31-i 191-FZ szövetségi törvény által bevezetett bekezdés)
3. Értékesítésből származó bevétel esetében, ha e fejezet másként nem rendelkezik, a bevétel beérkezésének napja az áruk (építési beruházások, szolgáltatások, vagyoni értékű jogok) értékesítésének időpontja, amelyet e kódex 39. cikkének (1) bekezdése szerint határoznak meg, függetlenül attól, hogy a pénzeszközök (egyéb ingatlanok (építési munkák, szolgáltatások) és (vagy) tulajdonjogok) tényleges beérkezéséről. Ha az adóalany (megbízó) megbízási szerződés (ügynöki szerződés) alapján árut (építési beruházást, szolgáltatást) értékesít, az értékesítésből származó bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyhoz tartozó ingatlan (vagyoni értékű jog) értékesítésének napja. a bizományos (megbízott) adásvételről szóló értesítésében és (vagy) a bizományos (megbízotti) jegyzőkönyvében meghatározott megbízó (megbízott).
A 271. cikk (3) bekezdésének az Orosz Föderáció alkotmányával összeegyeztethetetlenként való elismerésére irányuló kérelem megfontolásra való elfogadásának megtagadásáról lásd az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2003. június 6-i N 278-O határozatát.
Az adóalany tulajdonában lévő értékpapírok értékesítésének időpontja egyben a hasonló viszontkövetelések beszámításával történő értékpapír-átruházási kötelezettség megszűnésének időpontja is.
E fejezet alkalmazásában homogénnek minősülnek az egy kibocsátó, egy típusú, egy kategóriájú (típusú) vagy egy befektetésijegy-befektetési alap (a befektetésijegy-alap befektetési jegyei esetében) azonos jogkörrel rendelkező értékpapírok átruházására vonatkozó követelmények.
(a 2009. november 25-i 281-FZ szövetségi törvény által bevezetett bekezdés)
Ugyanakkor a homogén viszontkövetelések beszámítását dokumentumokkal kell megerősíteni az Orosz Föderáció értékpapír-átruházási (elfogadási) kötelezettségének megszüntetéséről szóló jogszabályai szerint, beleértve az elszámoló szervezet jelentéseit, a bróker tevékenységet végző személyeket. , vagy olyan menedzserek, akik az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban elszámolási, közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak az adózónak, vagy vagyonkezelést végeznek az adóalany érdekében.
(a 2009. november 25-i 281-FZ szövetségi törvény által bevezetett bekezdés)
(A 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított 3. szakasz)
4. A nem működési bevételeknél a bevétel beérkezésének időpontja kerül elszámolásra:
1) az ingatlan átvételi és átadási okirat felek általi aláírásának dátuma (építési munkák, szolgáltatások átvétele és leszállítása) - bevételre:
bekezdés kizárva. - 2002. május 29-i szövetségi törvény N 57-FZ;
ingyenesen átvett ingatlan (építési beruházás, szolgáltatás) formájában;
egyéb hasonló jövedelemre;
2) az adózó elszámolási számlájára (pénztárába) történő pénzeszköz beérkezésének dátuma - bevételre:
más szervezetek tevékenységében való részesedésből származó osztalék formájában;
adományozott pénzeszközök formájában;
a nonprofit szervezeteknek korábban befizetett, a kiadások között szereplő hozzájárulások visszatérítése formájában;
(A 2. pontot a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvény vezette be)
3) a megkötött szerződések szerinti elszámolások vagy az elszámolás alapjául szolgáló okmányok adózónak történő bemutatásának időpontja, vagy a beszámolási (adó) időszak utolsó napja - bevétel esetén:
A 271. cikk (4) bekezdése 3. albekezdésének az Orosz Föderáció alkotmányával összeegyeztethetetlenként való elismerésére irányuló kérelem megfontolásra való elfogadásának megtagadásáról lásd az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2003. június 6-i, N 278-O. sz. határozatát.
ingatlan bérbeadásából;
a szellemi tulajdon használatáért fizetett licencek (beleértve a jogdíjakat is) formájában;
egyéb hasonló jövedelem formájában;
(A 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított 3. pont)
4) az adósként való elismerés időpontja vagy a bírósági határozat hatálybalépésének időpontja - pénzbírságok, kötbér és (vagy) egyéb szankciók formájában a szerződéses vagy adósságkötelezettségek megsértése esetén, valamint a veszteségek (kár) megtérítésének összegei;
A 271. cikk (4) bekezdése 4. albekezdésének az Orosz Föderáció alkotmányával összeegyeztethetetlenként való elismerésére irányuló kérelem megfontolásra való elfogadásának megtagadásáról lásd az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2003. június 6-i, N 278-O. sz. határozatát.
5) a beszámolási (adó-) időszak utolsó napja - bevételre:
(A 2.1. szakaszt a 2010. július 30-i 242-FZ szövetségi törvény vezette be)
A 271. cikk (4) bekezdése 5. albekezdésének az Orosz Föderáció alkotmányával összeegyeztethetetlenként való elismerésére irányuló kérelem megfontolásra való elfogadásának megtagadásáról lásd az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2003. június 6-i, N 278-O. sz. határozatát.
helyreállított tartalékok és egyéb hasonló bevételek formájában;
az adóalany javára egyszerű társasági részesedéssel felosztott jövedelem formájában;
vagyonkezelésből származó bevételről;
egyéb hasonló jövedelemre;
6) a bevétel észlelésének dátuma (bevétel és (vagy) a bevétel meglétét igazoló dokumentumok felfedezése) - a korábbi évek jövedelméről;
7) a deviza és a nemesfém tulajdonjogának átruházásának időpontja devizával és nemesfémekkel folytatott tranzakciók során, valamint a tárgyhó utolsó napja - a vagyontárgyak és követelések pozitív árfolyam-különbözete formájában jelentkező bevétel esetén (kötelezettségek), amelyek értéke devizában van kifejezve (előlegek nélkül), valamint a nemesfémek értékének pozitív átértékelése;
(a 2002. május 29-i 57-FZ, 2006. július 27-i 137-FZ szövetségi törvénnyel, 2010. július 27-i 229-FZ szövetségi törvénnyel módosított)
7) kizárva. - 2002. május 29-i szövetségi törvény N 57-FZ;
8) az értékcsökkenthető vagyontárgyak felszámolási okiratának elkészítésének időpontja, a követelményeknek megfelelően könyvelés, - az amortizálható vagyontárgyak felszámolása során átvett anyagok vagy egyéb ingatlanok formájában szerzett bevételből;
9) az az időpont, amikor az ingatlan (beleértve a készpénzt is) címzettje a meghatározott vagyontárgyat (beleértve a készpénzt is) ténylegesen más célra használta, vagy megszegte az átadás feltételeit - a pontokban meghatározott vagyoni (beleértve a készpénzt is) bevételre. e kódex 250. cikkének 14., 15. cikke;
(A 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított 9. pont)
10) a deviza eladásából (vásárlásából) származó jövedelem deviza tulajdonjogának átruházásának időpontja.
(A 10. pontot a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvény vezette be)
4.1. A munkanélküli állampolgárok önfoglalkoztatásának elősegítésére és a saját vállalkozást nyitó munkanélküli állampolgárok új munkahelyek létrehozásának ösztönzésére kapott kifizetések összege a költségvetési források terhére munkanélküli állampolgárok foglalkoztatására. költségvetési rendszer Az Orosz Föderáció által az illetékes állami hatóságok által jóváhagyott programokkal összhangban bevételként kell elszámolni három adózási időszakban, és a megfelelő összegeket egyidejűleg költségként kell feltüntetni az egyes adózási időszakok ténylegesen felmerült kiadásainak határain belül, a ezen összegek fogadásának feltételei.
Az e pontban meghatározott kifizetések fogadására vonatkozó feltételek megsértése esetén a beérkezett kifizetések összege teljes mértékben megjelenik azon adóidőszak bevételében, amelyben a jogsértést elkövették. Ha a harmadik adózási időszak végén a jelen pont első bekezdésében meghatározott befizetések összege meghaladja az e pont szerint elszámolt kiadások összegét, a fennmaradó el nem számolt összegek teljes mértékben jelen adó bevételében jelennek meg. időszak.
(A 4.1. szakaszt a 2010. április 5-i 41-FZ szövetségi törvény vezette be)
4.2. Nem működési bevételként számolják el a filmművészeti szervezetek által a hazai filmművészet társadalmi és gazdasági támogatásának szövetségi alapjától nemzeti film készítésére, forgalmazására, vetítésére és népszerűsítésére kapott pénzeszközöket, amelyek forrása költségvetési előirányzat. e pénzeszközök megszerzésének feltételeit, az ebből a forrásból ténylegesen felmerült kiadásokat, de legfeljebb három adózási időszakot a pénzeszközök kézhezvételétől számítva.
Ezen pénzeszközök elszámolásának ezen eljárása nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor értékcsökkenthető ingatlanokat vásárolnak e forrás terhére. Az említett pénzeszközök terhére értékcsökkenthető ingatlan beszerzése esetén ezek a pénzeszközök bevételként kerülnek elszámolásra, az amortizálható ingatlanok beszerzésének ráfordításaiként.
Az e bekezdésben meghatározott pénzeszközök átvételi feltételeinek megsértése esetén a kapott pénzeszközök teljes mértékben annak az adóidőszaknak a bevételeként jelennek meg, amelyben a jogsértést elkövették. Ha a harmadik adózási időszak végén a jelen pont első bekezdésében meghatározott átvett pénzeszközök összege meghaladja az e pont szerint elszámolt azon kiadások összegét, amelyek ténylegesen e forrás terhére történtek, a különbözet a feltüntetett összegek teljes mértékben az adott adóidőszak nem működési bevételében jelennek meg.
(A 4.2. szakaszt a 2010. július 27-i 229-FZ szövetségi törvény vezette be)
5. Ha egy pénzügyi ügynök pénzkövetelés engedményezése ellenében finanszírozási szolgáltatást értékesít, valamint ha a meghatározott követelést átvevő új hitelező pénzügyi szolgáltatást értékesít, a bevétel megszerzésének időpontja a követelés későbbi engedményezésének napja. ezt a követelést vagy e követelésnek az adós általi teljesítését. Ha az adóalany - az áruk (építési munkák, szolgáltatások) eladója - átengedi a tartozás követelésének jogát harmadik személynek, a követelési jog átruházásának kézhezvételének napja az a nap, amikor a felek aláírják az engedményezési okiratot. követelés joga.
(a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított)
6. Kölcsönszerződések és más hasonló szerződések (egyéb hitelviszonyt megtestesítő kötelezettségek, beleértve az értékpapírokat is), amelyek érvényességi ideje egynél többre esik jelentési időszak, e fejezet alkalmazásában a bevétel a beszámolási időszak hónapjának végén kerül elszámolásra és a vonatkozó bevétel összetételében szerepel.
(a 2009. november 25-i 281-FZ szövetségi törvénnyel módosított)
A szerződés beszámolási időszak végét megelőző felmondása (tartozási kötelezettség törlesztése) esetén a bevétel a szerződés megszűnésének (tartozási kötelezettség törlesztése) időpontjától kapott bevételként kerül elszámolásra és a vonatkozó bevételek közé.
(A 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel módosított 6. szakasz)
7. Az összegkülönbözet bevételként kerül elszámolásra:
1) adózó-eladó esetében - az eladott áruk (építési munkák, szolgáltatások), vagyoni értékű jogok utáni követelések visszafizetésének napján, előlegfizetés esetén - az áruk (építési munkák, szolgáltatások), vagyoni értékű jogok értékesítésének napján;
2) az adózó-vevőtől - a lejárat napján tartozás vásárolt áruk (építési munkák, szolgáltatások), vagyontárgyak, vagyoni vagy egyéb jogok, előleg fizetése esetén pedig az áruk (építési beruházások, szolgáltatások), vagyoni, vagyoni vagy egyéb jogok megszerzésének napján.
(A 7. cikkelyt a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvény vezette be)
8. A külföldi pénznemben denominált jövedelmet az Orosz Föderáció Központi Bankja által a vonatkozó jövedelem elismerésének napján érvényes hivatalos árfolyamon kell adózási célból átszámolni rubelre. A külföldi pénznemben denominált kötelezettségeket és követeléseket, a pénznemben lévő ingatlanokat az Orosz Föderáció Központi Bankja által az említett ingatlannal végzett tranzakciók tulajdonjogának átruházásának napján megállapított hivatalos átváltási árfolyamon számítják át rubelekre, kötelezettségek és követelések megszűnése (teljesítése), és (vagy) az utolsó beszámolási (adó) időszak száma, attól függően, hogy mi történt korábban.
(a 2002. május 29-i 57-FZ szövetségi törvénnyel és a 2006. július 27-i 137-FZ szövetségi törvénnyel módosított)
Előleg beérkezése esetén a keresetpénzt, a külföldi pénznemben kifejezett jövedelmet az Orosz Föderáció Központi Bankja által az előleg beérkezésének napján megállapított hivatalos átváltási árfolyamon kell átszámolni rubelre. az előlegnek, keresetnek tulajdonítható mértékig).
(a 2010. december 28-i 395-FZ szövetségi törvény által bevezetett bekezdés)
