Jelenleg a belső kontroll megszervezésének és végrehajtásának kérdései különösen fontosak. Tehát az Art. 19" Belső irányítás» szövetségi törvény A 2011. december 6-án kelt 402-FZ "A számvitelről" kimondja, hogy:
A gazdálkodó szervezet köteles megszervezni és belső ellenőrzést gyakorolni a gazdasági élet tényállása felett.
Az a gazdálkodó szervezet, amelynek számviteli (pénzügyi) kimutatásaira vonatkoznak kötelező audit lebonyolítását köteles megszervezni és belső ellenőrzést gyakorolni könyvelés valamint számviteli (pénzügyi) kimutatások készítése (kivéve, ha a vezető vállalta a számviteli felelősséget).
Figyelembe vesszük a kötelező ellenőrzés eseteinek listáját is, mivel a 2008. december 30-i 307-FZ szövetségi törvény „On” ellenőrzési tevékenység” hangsúlyozza, hogy ezek a szervezetek kötelesek elvégezni számvitel és beszámolás ellenőrzése. A kötelező ellenőrzés eseteit mindenekelőtt az Art. 5 307-FZ, amely szerint kötelező auditot kell végezni a következő esetekben:
Ezért ezek a szervezetek kötelesek számvitel és beszámolás belső ellenőrzése.
Szükséges továbbá a gazdálkodó szervezet számára a hosszú távú döntések eredményességének belső ellenőrzése, melynek alapja a statikus és dinamikus mutatók számítása és értékelése. Ugyanakkor a legrelevánsabbak a pénz időértékét figyelembe vevő módszerek - a dinamikus (diszkontált) módszerek (1. táblázat).
1. táblázat Statikus és dinamikus módszerek a beruházási projektek értékeléséhez
Megszervezni a belső ellenőrzés elérését a működési és pénzügyi mutatókössze kell vetni a szervezet költségvetésének tervezett mutatóival összefüggésben a működési ill pénzügyi költségvetések(4. ábra).
4. ábra A mutatók teljesítésének belső ellenőrzésére szolgáló költségvetések rendszere
Az elemzést a fent felsorolt összehasonlítási módszerekkel, valamint a módszerekkel kell elvégezni faktoranalízis a tervezett mutatóktól feltárt eltérések okainak felkutatásával.
A számvitel, beszámolás belső ellenőrzésének általános sorrendje a szerző szerint "technikailag" és módszertanilag nem tér el a megvalósítási elvektől külső vezérlésés az 5. ábrán látható sorozattal ábrázolható.
5. ábra Számvitel, beszámolás belső ellenőrzése
A külső audithoz hasonlóan a belső auditot is körültekintően meg kell tervezni, az ellenőrizendő információk tömbjét kell kialakítani (az auditot folyamatosan végezni gazdaságilag nem kivitelezhető). Különböző célokhoz szükséges a maximálisan megengedhető hiba kialakítása a különböző felhasználói csoportokhoz lényegesség formájában.
Az audit során minden állítás esetében tesztelni kell a belső kontrollokat és az alapvető eljárásokat. pénzügyi jelentés.
A beszámolók kialakítását (összetétel, szerkezet, prezentáció gyakorisága) belső dokumentumokkal kell szabályozni gazdasági egység. A belső kontrollrendszer elemeinek ismertetésekor részletesebben kitérünk az ellenőrzési eljárások kialakítására.
A jogszabályok betartásának belső ellenőrzése, amely a szabályozási jogszabályok betartásának ellenőrzéséből áll, nem tekinthető külön a gazdálkodó szervezet számvitelének ellenőrzésétől, mivel szinte minden üzleti tranzakció megjelenik benne.
Ezért ennek az ellenőrzési területnek a gyakorlása során ellenőrizni kell, hogy a szervezet megfelel-e a gazdálkodó szervezet négyszintű számviteli és beszámolási rendszerének, törvényeknek, kódexeknek, PBU-nak, számlatükrének, iránymutatásokat, pontosítások, helyi előírások jogi aktusok.
Bibliográfia:
MOSZKVA VÁROS PÉNZÜGYI OSZTÁLYA
A belső ellenőrzés szervezésének és végrehajtásának szabályzatának jóváhagyásáról
miatt visszavonva
Moszkva város Pénzügyi Minisztériumának végzése
2019. december 27-én kelt N 396
____________________________________________________________________
Moszkva város Pénzügyminisztériumában a belső ellenőrzés végrehajtására irányuló tevékenységek javítása érdekében, az Orosz Föderáció költségvetési kódexének 270_1. cikkével összhangban,
Rendelek:
1. Jóváhagyja a belső ellenőrzés szervezésének és végrehajtásának szabályzatát (jelen rendelet melléklete).
2. Fenntartom az ellenőrzést a jelen rendelet végrehajtása felett.
Tanszékvezető
Moszkva városának pénzügyei
V.E.Csisztova
Alkalmazás
a Pénzügyminisztérium rendeletére
Moszkva város
A belső kontroll szervezésének és végrehajtásának szabályzata
1.1. Ez a rendelet megállapítja Általános elvek a strukturális részlegek tevékenységének belső ellenőrzésének megszervezése és gyakorlása, beleértve Moszkva Város Pénzügyi Minisztériumának FKU JSC-jét (a továbbiakban: a minisztérium strukturális részlegei).
1.2. A rendeletet az Orosz Föderáció Költségvetési Kódexével, a Moszkva Város Pénzügyminisztériumának szabályzatával, a moszkvai kormány 2011. február 22-i N 43-PP rendeletével jóváhagyott rendelettel és a Moszkva város egyéb jogi aktusaival összhangban dolgozták ki. az Orosz Föderáció és Moszkva városa, amelyek szabályozzák a jogviszonyokat az ellenőrzési intézkedések területén, és azok eredményei alapján megfelelő intézkedéseket tesznek, amelyeket az Orosz Föderáció és Moszkva városának jogszabályai írnak elő.
Belső ellenőrzés - a Végrehajtási Osztály strukturális részlegei tevékenységének megfelelőségének ellenőrzése állami funkciókat valamint az Orosz Föderáció, Moszkva város jogszabályainak és Moszkva város Pénzügyi Minisztériumának (a továbbiakban: Osztály) jogi aktusainak megfelelő hatáskörök.
Ellenőrző intézkedés - az Osztály szakembereinek (szakembereinek) ellenőrzési intézkedéseinek összessége, amelyek tevékenységük során az Osztály strukturális alosztályainak a jogszabályok és szabályozó jogi aktusok követelményeinek való megfelelésének ellenőrzéséhez kapcsolódnak.
Ellenőrző csoport - az Osztály vezetőjének megbízásából ellenőrzési intézkedés végrehajtására felhatalmazott szakemberei.
Ellenőrzés - olyan ellenőrzési forma, amely egyetlen ellenőrzési tevékenységet jelent a Főosztály ellenőrzött szervezeti egysége egy vagy több tevékenységi területén fennálló helyzet tanulmányozására vezetői, pénzügyi, elsődleges számviteli bizonylatok, számviteli nyilvántartások és jelentések alapján.
Az ellenőrző program egy ellenőrzési esemény lebonyolításának dokumentált terve.
Rendelése a Tanszék vizsgálat lefolytatására - egy dokumentumot a jogot, hogy végezzen egy ellenőrző csoport (szakértő az osztály) ellenőrzési tevékenységek.
Ellenőrzési aktus - az ellenőrző csoport (az Osztály szakembere) által a jelen Szabályzatban meghatározott formában, az ellenőrzés eredményei alapján összeállított dokumentum.
Osztályvezetői utasítás - az ellenőrzés eredménye alapján a jelen Szabályzatban meghatározott formában összeállított dokumentum (jelen szabályzat melléklete).
3.1. Az Osztály ellenőrzési tevékenységét az Ellenőrzési Tevékenységi Terv alapján végzi.
3.2. Az ellenőrzési tevékenységi terv fél évre készül, és a végrehajtásra tervezett ellenőrzési tevékenységek listája.
Az ellenőrzési tevékenység terve minden egyes ellenőrzési intézkedéshez meghatározza: az ellenőrzés tárgyát, a vizsgált időszakot, az ellenőrzési intézkedés végrehajtásának időtartamát, felelős végrehajtókat.
3.3. Az ellenőrzési tevékenységi tervet a Belső Ellenőrzési Osztály alakítja ki az Osztály által alkalmazott belső szabványok és eljárások problémáinak elemzése alapján.
Az ellenőrzési tevékenység tervét egyeztetjük a szerkezeti osztályok vezetőivel, akiknek szakembereit a tervek szerint bevonják az ellenőrzések lefolytatásába.
A Belső Ellenőrzési Főosztály a tervezési időszakot megelőző hónap 20. napjáig jóváhagyásra benyújtja az Ellenőrzési Terv tervezetét az osztályvezetőnek.
3.4. Az Ellenőrzési tevékenységi tervben nem szereplő ellenőrzések lefolytatásának alapja az osztályvezető utasítása.
3.5. Egy-egy alosztály vonatkozásában ütemezett ellenőrzés évente legfeljebb egy alkalommal végezhető.
A korrekciós intézkedések ellenőrzése szükség szerint történik.
4.1. Az ellenőrzéseket a Főosztály Belső Ellenőrzési Osztályának és az Ellenőrzési Tevékenységi Tervben meghatározott strukturális alosztályainak szakemberei végzik az osztályvezetői megbízás (a továbbiakban: megbízás) alapján.
Az ellenőrzési utasítás a következőket tartalmazza:
Vezetéknevek, kezdőbetűk, a vezető és a kontrollcsoport tagjainak beosztása;
Az ellenőrzött szerkezeti egység teljes neve;
Az ellenőrzés tárgya: tervezett - a főosztályvezető által jóváhagyott hat hónapos ellenőrzési tevékenységi terv szövege szerint; nem ütemezett - a jelen Szabályzat 3.4. pontjában foglalt indokok szerint.
4.2. Az ellenőrzés konkrét időpontjaira, az ellenőrző csoport személyi állományára és vezetőjére vonatkozó javaslatokat a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője alakítja ki, figyelembe véve a soron következő ellenőrzési akciók volumenét és összetettségét, az ellenőrzött egység tevékenységének sajátosságait. és egyéb körülmények.
4.3. A felülvizsgálat időtartama nem haladhatja meg a 30 naptári napot.
4.4. Az ellenőrzési intézkedések jelentős volumenével és összetettségével összefüggő kivételes esetekben a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének feljegyzése alapján az ellenőrzés lefolytatásának időtartamát a főosztályvezető meghosszabbíthatja, de legfeljebb 2008. 5 munkanap a megrendelés módosítása nélkül.
Az ellenőrzések időtartamának 5 munkanapot meghaladó időtartamra, illetve hat hónapról hat hónapra történő meghosszabbításáról, valamint az ellenőrzések tervben történő áthelyezéséről a főosztályvezető belső feljegyzés alapján dönt. a Belső Ellenőrzési Osztály vezetőjétől és megfelelő végzéssel kiadják.
4.5. Minden egyes ellenőrzéshez ellenőrzési programot készítenek, amelyet az osztályvezető hagy jóvá, és amely a rendelet melléklete.
Az ellenőrzési programot a Főosztály ellenőrzésben részt vevő szervezeti alosztályai készítik.
A jóváhagyott ellenőrzési program módosítása, kiegészítése a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének feljegyzése alapján történik, és az osztályvezető hagyja jóvá.
4.6. Az auditot egy előkészítő időszaknak kell megelőznie, amely során az ellenőrzést végző szakembereknek tanulmányozniuk kell:
Az ellenőrzési programmal kapcsolatos jelenlegi jogalkotási és jogi aktusok;
Korábbi ellenőrzések anyagai és az ellenőrzésekkel feltárt jogsértések megszüntetésére vonatkozó információk.
4.7. A kontrollcsoport vezetője az ellenőrző program minden egyes kiadásához meghatározza az ellenőrzési műveletek mennyiségét és összetételét, és szétosztja a kérdéseket a kontrollcsoport tagjai között.
4.8. Az ellenőrzési műveleteket folyamatos és (vagy) szelektív módszerekkel hajtják végre:
Menedzsment, pénzügyi, elsődleges számviteli bizonylatok, számviteli nyilvántartások, számvitel és statisztikai adatszolgáltatás, beleértve a tőlük kapott információk elemzését és értékelését;
A tényleges tanulmány szerint - ellenőrzéssel, leltárral, a ténylegesen elvégzett munka (teljesített szolgáltatások) mennyiségének újraszámításával, kifejezve természetes mutatók stb.
4.9. Az ellenőrző csoport vezetője (ellenőrzést végző szakember) jogosult szükség esetén pénzügyi és nem pénzügyi eszközök leltárát, számítást, szigorú beszámolási űrlapot kérni, melynek időpontját és tárgyait egyeztetni kell az intézmény vezetőjével. az ellenőrzött egység.
A pénzügyi és nem pénzügyi eszközök, elszámolások, szigorú beszámolási formák leltárát az ellenőrzött egység képviselői végzik a vezető erre vonatkozó utasítása alapján az ellenőrző csoport tagjai (az ellenőrzést végző szakember) jelenlétében. . A leltározási eljárásra megállapított követelményeknek megfelelően összeállított leltári listák az ellenőrzési jegyzőkönyv mellékletei.
5.1. Az ellenőrzések eredményei alapján vizsgálati jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzési jelentést a Belső Ellenőrzési Osztály vezetője, az ellenőrző csoport vezetője (az ellenőrzést végző szakember) írja alá, és átadja az ellenőrzött egységnek megismertetés céljából a jelentés megismerésének időpontjának kötelező feltüntetésével.
A belső ellenőrzési osztály vezetője az ellenőrzési jelentés minden oldalát jóváhagyja.
5.2. Az ellenőrzési jelentés két példányban készül.
5.3. Az ellenőrzési cselekményeket a Belső Ellenőrzési Osztályon veszik nyilvántartásba a kialakult ügynómenklatúra szerint.
5.4. Ha az ellenőrzés során pénzben és (vagy) fizikai értékben mért jogsértéseket észlelnek, újraszámítási jegyzőkönyv készül. bérek, az elvégzett munka mennyisége és költsége, az azokban szereplő számításoknak teljesnek és egyértelműnek kell lenniük.
A nyilatkozat minden oldalát az azt összeállító kontrollcsoport tagjai, valamint az ellenőrzött tevékenységi területért felelős szakember hagyja jóvá.
A nyilatkozat utolsó oldalát az ellenőrző csoport tagjai, a vezető (az általa meghatalmazott személy) írja alá.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv szövege csak az összefoglaló adatokat és a homogén jogsértések tartalmát tartalmazza a jogszabály vonatkozó mellékleteire hivatkozással, a megsértett jogszabályi és egyéb jogszabályi aktusok (bekezdések, cikkek megjelölésével) megnevezését, dátumát és számát.
5.5. Az ellenőrző jelentésnek folyamatos oldalszámozással kell rendelkeznie, nem tartalmazhat blotokat és meg nem határozott (meg nem erősített) javításokat.
Az ellenőrzési intézkedések során feltárt jogsértések összege rubelben jelenik meg.
Az ellenőrzési jegyzőkönyvek szövegeit egy intervallumban nyomtatjuk, Times New Roman betűtípussal, 14-es betűmérettel.
A jogalkotási és egyéb szabályozási jogi aktusokra történő hivatkozásoknál fel kell tüntetni a dokumentum típusát, az azt elfogadó szervet, az elfogadás időpontját, a dokumentum számát és megnevezését, a dokumentum hatályba lépésének dátumát (ha szükséges), a felülvizsgálatot. a bizonylatot (ha a revízió megváltoztatta egy korábban érvényes dokumentum szövegét).
5.6. A jogi aktus leíró részének a jóváhagyott hitelesítési programmal összhangban álló szakaszokból kell állnia.
Az ellenőrzés eredményeinek bemutatásakor ügyelni kell az objektivitásra, érvényességre, következetességre, egyértelműségre, hozzáférhetőségre és tömörségre (a tartalom sérelme nélkül). A hitelesítési jelentésben bemutatott anyag nem korlátozódik a lapok számára, de nem szabad túlterhelni felesleges információkkal.
Az ellenőrzés eredményeit ellenőrzött adatok és tények alapján mutatjuk be, amelyeket az ellenőrzött egységeknél rendelkezésre álló dokumentumok, tisztségviselők és pénzügyi felelősök magyarázatai igazolnak.
Az ellenőrzési jelentés nem adhat jogi, erkölcsi és etikai értékelést az ellenőrzött egység tisztségviselőinek, pénzügyileg felelős személyeinek tevékenységéről, szándékaik és céljaik minősítése lehetetlen.
Az ellenőrzési jelentésben nem szabad különféle olyan következtetéseket, feltételezéseket, tényeket beépíteni, amelyeket nem erősítenek meg dokumentumok vagy az ellenőrzés eredményei.
Ha az ellenőrzött kérdéseken nincs szabálysértés, akkor az aktusba rögzíteni kell: "Ellenőrző vagy szelektív ellenőrzés (jelelje be: az ellenőrzött kérdések nevét, az ellenőrzés időtartamát, az ellenőrzöttek nevét elsődleges dokumentumok, a kiadások és (vagy) bevételek ellenőrzött összege) nem tárta fel a hatályos jogszabályok (vagy szabályozó jogi dokumentumok) követelményeinek megsértését.
A törvény tükrözi az ellenőrzéssel kapcsolatos összes lényeges körülményt, hivatkozással az elsődleges számviteli és egyéb dokumentumokra, beleértve az ellenőrzés során be nem nyújtott dokumentumokra vonatkozó információkat is. Ha az ellenőrzés befejezése előtt az ellenőrzött egység tisztségviselői intézkedtek a feltárt jogsértések megszüntetésére, akkor az ellenőrzési jelentésben fel kell tüntetni az intézkedések megtételének időpontját, azok lényegét és azt az időszakot, amelyre vonatkoznak.
Az okiratokban foglalt információk és következtetések pontosságáért, a hatályos jogszabályoknak való megfelelésért az ellenőrző csoport vezetője és tagjai (az ellenőrzést végző szakember) viselik a felelősséget.
A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője felelős az ellenőrzések lebonyolítására vonatkozó határidők betartásáért, az ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítésének és benyújtásának időszerűségéért, az ellenőrzési programok végrehajtásának teljességéért, az ellenőrzési jegyzőkönyvekben bemutatott anyagok minőségéért.
5.7. Az ellenőrzési jelentés elválaszthatatlan részét képezik a kérelmek: az olyan dokumentumok, számítási táblázatok, tisztségviselők és pénzügyileg felelős személyek magyarázatai, valamint egyéb tényszerű adatokat tartalmazó, megfelelően hitelesített másolatok, amelyek alapján szabálysértést állapítottak meg, vagy nem állapítottak meg, és amelyekre vonatkozóan fennáll. hivatkozások a törvény szövegében.
A jogszabályi és szabályozó jogszabályok, vezetői, pénzügyi, számviteli elsődleges bizonylatok, számviteli nyilvántartások, számviteli és statisztikai beszámolók másolata nem melléklete az ellenőrzési jelentésnek, hanem referencia- és segédanyagként csatolható az ellenőrzési anyagokhoz.
5.8. A jelen Szabályzat szerint elkészített és a Belső Ellenőrzési Osztályon nyilvántartásba vett vizsgálati jegyzőkönyvet felülvizsgálatra benyújtják:
Az osztályvezető által aláírt kísérőlevél az FKU JSC vezetőjének;
A Belső Ellenőrzési Osztály vezetője által aláírt feljegyzés az osztály szerkezeti alosztályának vezetőjének.
Az igazolási okirat kísérőlevélben (memo) ben hibátlanul a határidő (legfeljebb 3 munkanap a cselekmény részleghez történő átadásától számítva) az ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányának megismertetési jellel történő benyújtására van megjelölve.
5.9. Az osztályvezető az ismeretterjesztő jellel végzett ellenőrzéssel egyidejűleg magyarázatot, kifogást terjeszthet elő az ellenőrzési cselekmény ellen, valamint tájékoztathat a feltárt jogsértések megszüntetésére tett intézkedésekről.
5.10. A Belső Ellenőrzési Osztály az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatos írásbeli magyarázatok és kifogások osztálytól való kézhezvételétől számított legfeljebb 5 munkanapon belül megvizsgálja azok megalapozottságát, és a szabálysértések összegzését tartalmazó feljegyzést készít az osztályvezető általi megfontolásra. valamint az ellenőrzés által feltárt eltérések és megszüntetésükre vonatkozó javaslatok a Rendelet-tervezet csatolásával az ellenőrzött alosztály, érdeklődő főosztályvezető-helyettesek címére a feladatmegosztásnak megfelelően, szerkezeti alosztályok.
5.11. A Belső Ellenőrzési Osztály az ellenőrzések eredményei alapján rögzíti az utasításokat, és biztosítja azok végrehajtásának ellenőrzését, valamint a jogsértések megszüntetésére irányuló javaslatok végrehajtását.
5.12. Az ellenőrzési anyagok külön ügyben készülnek az ügyek nómenklatúrájának megfelelően.
Az egyes csekkek anyagai a csekkfájlban a következő sorrendben kerülnek kialakításra:
Az ellenőrzés alapja a jelen szabályzat 4.1. pontja szerint;
Ellenőrző program;
Igazolási aktus a kérelmekkel;
Írásbeli magyarázatok az ellenőrzött egység vezetőjének hitelesítési aktusáról;
Másolatok kísérő levél(feljegyzés) az ellenőrzött egység vezetőjének;
Az osztályvezetői utasítás másolata;
Az azonosított jogsértések megszüntetésére irányuló intézkedések elfogadását igazoló dokumentumok.
A fájlt a Belső Ellenőrzési Osztály tárolja, amíg az archívumba nem kerül.
Az üggyel megismerkedhet a Belső Ellenőrzési Osztályhoz címzett, bármilyen formában megfogalmazott írásbeli kérelem alapján.
6.1. A Főosztály ellenőrzési tevékenységének eredményeiről szóló beszámolót az elvégzett ellenőrzési tevékenységek eredményeinek általánosítása és elemzése alapján állítják össze.
6.2. A Belső Ellenőrzési Osztály a tárgyidőszakra vonatkozó Ellenőrzési Terv végrehajtásának eredményei alapján az elmúlt időszakra vonatkozó ellenőrzési intézkedésekről és azok eredményei alapján tett intézkedésekről július 20-ig jelentést nyújt be az osztályvezetőnek, ill. A jelentéstételt követő év január 20.
Alkalmazás
a Szabályzathoz
(a megrendelőlapon kiadva
Tanszékvezető
Moszkva város pénzügyei)
N ________________ | ||
Az ellenőrzés eredményeként | ||
(ellenőrzés tárgya, auditált időszak, az ellenőrzött egység neve) |
||
(Az ellenőrzési jelentés __ ______ 201__ N ____ másolat csatolva) |
||
Pályázat _____ l. | ||
Tanszékvezető | ||
A dokumentum elektronikus szövege
JSC "Kodeks" készítette és ellenőrzi.
Minden normálisan működő szervezetben a belső ellenőrzés értelemszerűen volt, van és lesz, még akkor is, ha a szervezetnek nincs külön, a belső ellenőrzésre vonatkozó helyi aktusa. Az általános irányítás és ellenőrzés a vezető kezében van munkaköri leírások más munkavállalók, ki van írva, hogy ki miért felelős, belső szabályzatok ill számviteli politika dokumentumáramlás létrejött.
A számviteli szövetségi törvény azonban csak 2013. január 1-től rögzítette hivatalosan a szervezetek azon kötelezettségét, hogy belső ellenőrzést gyakoroljanak a gazdasági élet tényei felett. Az orosz pénzügyminisztérium a közelmúltban ajánlásokat készített ebben a kérdésben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan kell megszervezni és dokumentálni a belső ellenőrzést ezen ajánlások alapján.
A 2011. december 6-i 402-FZ számviteli törvény (a továbbiakban - 402-FZ törvény) értelmében a szervezet köteles megszervezni és gyakorolni a gazdasági élet tényeinek belső ellenőrzését, és ha az hatálya alá tartozik, akkor köteles a számvitel és a számviteli (pénzügyi) kimutatások elkészítésének belső ellenőrzését megszervezni és gyakorolni (kivéve, ha a számviteli felelősséget vezetője átvállalta).
Nem írja le, hogyan és milyen mértékben kell végrehajtani a belső ellenőrzést. Nyilvánvaló azonban, hogy elegendőnek kell lennie a gazdasági élet tényeinek és a szervezet számviteli (pénzügyi) kimutatásának megbízhatóságának biztosításához.
A 402-FZ törvény nem írja le, hogyan és milyen mértékben kell végrehajtani a belső ellenőrzést. Nyilvánvaló azonban, hogy elegendőnek kell lennie a gazdasági élet tényeinek megbízhatóságának biztosításához ...
Például a gazdálkodó szervezetek belső ellenőrzésének kérdéseit a társaság pénzügyi és gazdasági tevékenységére vonatkozó könyvvizsgálói bizottságok létrehozásáról szóló szabályok szabályozzák:
Ezen szövetségi törvények követelményeit be kell tartani.
BAN BEN ez a dokumentum a belső kontroll fogalmát olyan folyamatként adják meg, amelynek célja, hogy megfelelő bizalmat szerezzen a szervezetben:
A gazdálkodó szervezet belső ellenőrzésének fő elemei a következők:
Ellenőrző környezet a szervezet tevékenységére vonatkozó elvek és szabványok összessége, amelyek meghatározzák a belső ellenőrzés és a belső ellenőrzés követelményeinek közös értelmezését a szervezet egészében. Tükrözi a szervezet vezetési kultúráját, és megteremti a szervezet személyzetének megfelelő attitűdjét ennek az ellenőrzésnek a gyakorlásához.
Kommunikáció mint a belső kontroll eleme - ez a vezetői döntések meghozatalához és a belső kontroll gyakorlásához szükséges információk terjesztésének módja. Például a szervezet minden dolgozójának tisztában kell lennie a saját felelősségi köréhez kapcsolódó kockázatokkal, a rá ruházott szerepkörrel, a belső kontroll gyakorlásának és a vezetés tájékoztatásának feladataival.
Beállítás vezérlés a gazdasági élet tényei mögött nagyon fontos a szervezet számára. A vezérlést hagyományosan előzetes, aktuális és utólagos vezérlésre osztják. Az optimális, ha ezeket a szakaszokat a szervezet különböző alkalmazottai között osztják fel. Ha a megbízás felhatalmazása és ellenőrzése üzleti tranzakciók egy tisztségviselőre lesz bízva, ez hibákhoz, esetleges visszaélésekhez vezethet a részéről - elvégre teljesen ő irányítja a gazdasági életet, "a"-tól "z"-ig. Ha különböző alkalmazottak vesznek részt az ellenőrzés különböző szakaszaiban, ez növeli az ellenőrzési intézkedések függetlenségét és hatékonyságát. Megvalósításukra célszerű (nem kötelező, de kívánatos) belső ellenőrzési bizottságot létrehozni. Tagjai független könyvvizsgálók lesznek.
Kockázatértékelés és -kezelés a belső kontrollrendszer fontos elemei is. A kockázat annak a valószínűségének és következményeinek kombinációja, hogy a gazdálkodó egység nem éri el a tevékenység céljait. A kockázatok a következő típusokba sorolhatók: pénzügyi, jogi, országos és regionális, reputációs stb. A gazdasági tevékenység kockázataira vonatkozó információk szükségesek ahhoz, hogy egy szervezet teljes mértékben megértse pénzügyi helyzetét, pénzügyi eredmény tevékenységét és pénzügyi helyzetükben bekövetkezett változásokat.
Tájékoztatásképpen!
Kiadó szervezetek éves beszámoló minden kockázattípusra az éves pénzügyi kimutatások kötelesek tájékoztatást adni az ilyenekről minőségi jellemzőküzleti tevékenységüket, mint kockázatoknak való kitettséget, és azok előfordulásának okait; kockázat koncentrációja (a konkrét Általános jellemzők, amely megkülönbözteti az egyes koncentrációkat (vállalkozók, régiók, elszámolások és fizetések pénzneme stb.); kockázatkezelési mechanizmus (célok, politikák, a kockázatkezelés területén alkalmazott eljárások és a kockázatértékeléshez használt módszerek stb.); változások az előző beszámolási évhez képest (Oroszország Pénzügyminisztériumának tájékoztatója, ПЗ-9/2012 sz.).
Pénzügyi stabilitásának elérése érdekében egy szervezet pályázhat a következő belső ellenőrzési eljárások:
Mindenesetre, ha a gazdasági élet tényeinek ellenőrzésére szolgáló alapvető eljárásokat formálisan nem tartják be, de jól kidolgozottak, akkor ezek biztosítják a belső működés magas hatékonyságát. pénzügyi ellenőrzés szervezet egésze.
A belső ellenőrzés megszervezésének és végrehajtásának eljárási rendjét papír alapon és (vagy) ben kell dokumentálni elektronikus formában. A belső ellenőrzés megszervezésére vonatkozó rendelkezések a szervezet alapító és belső szervezeti és ügyviteli dokumentumainak (megbízások, utasítások, szabályzatok, munkaköri és egyéb utasítások, szabályzatok, módszerek, számviteli standardok) részét képezik.
A számvitel, ezen belül a számviteli (pénzügyi) kimutatások elkészítése tekintetében az ellenőrzési környezetet a számviteli szolgáltatásról szóló rendelet írja le, számviteli politika szervezetek, számviteli személyzet képesítési követelményei és egyéb okiratok létrehozása Általános követelmények a számvitel megszervezésének és vezetésének környezetéhez, a szervezet részlegei és személyzete közötti interakció, valamint a számviteli kérdésekben történő döntéshozatal rendjéhez.
Egy megjegyzésre
A kommunikáció szabályait megállapító dokumentumok lehetnek: szabályzatok, adatszolgáltatási és jelentéstételi ütemtervek, munkaköri leírások.
A belső ellenőrzés megszervezésére vonatkozó dokumentációt rendszeresen frissíteni kell. A frissítés szükségességét legalább évente egyszer fel kell mérni. A dokumentáció aktualizálásának alapja lehet például a belső kontrollok folyamatos nyomon követésének eredménye, a szervezeti változások, a szervezet folyamatainak, eljárásainak változásai.
A belső ellenőrzés megszervezésének rendjét, ideértve a szervezet részlegeinek és személyi állományának feladat- és hatáskörét is, tevékenységeinek jellegétől és mértékétől, irányítási rendszerének jellemzőitől függően határozzák meg.
A belső ellenőrzés megszervezésénél abból a tényből kell kiindulni, hogy:
A belső ellenőrzést általában a következők végzik:
A gazdasági élet tényei feletti belső ellenőrzés megszervezése és gyakorlása során a szervezetet az ésszerűség követelményének kell vezérelnie.
Jelena Antanenkova, a First House of Consulting "Mit kell tennie Consult" szakértői és tanácsadói osztályának vezetője a "Szabályozási aktusok könyvelő számára" című magazin számára
Megoldást keres a helyzetére?
A "Gyakorlati Számvitel" egy számviteli napló, amely leegyszerűsíti munkáját, és segít a számviteli nyilvántartások hibamentes vezetésében. A kiadvány elektronikus formában is elérhető.
A szervezet köteles megszervezni és belső ellenőrzést gyakorolni a gazdasági élet elkövetett tényei felett. Ha pedig a beszámolása kötelező ellenőrzés alá esik, akkor köteles a számvitel és beszámolás belső ellenőrzését lefolytatni. Ezeket a követelményeket a 2011. december 6-i 402-FZ törvény 19. cikke határozza meg. Kérdés: Mit előírások A szervezetnek elő kell írnia a belső ellenőrzést? Ki legyen felelős a belső ellenőrzésért? Kell-e külön rendelkezés a belső ellenőrzésről? Milyen gyakran végzik el az ellenőrzést, és milyen dokumentummal dokumentálják ezt? Létezik-e a 402-FZ szerinti belső ellenőrzési mintaszabályzat?
1) 2013-ig a belső ellenőrzési szolgálat létrehozásának kérdése a szervezetek joga volt. 2013. január 1-jétől a 2011.12.06. 402-FZ törvény 19. cikkével összhangban minden gazdálkodó szervezetnek belső ellenőrzést kell gyakorolnia a gazdasági élet tényei, valamint a kötelező könyvvizsgálat alá tartozók felett, valamint belső ellenőrzést kell gyakorolnia. a számvitel és a pénzügyi kimutatások elkészítése felett. Az oroszországi pénzügyminisztérium azonban még nem dolgozott ki ajánlásokat a számvitel és a pénzügyi beszámolás szervezetek általi belső ellenőrzésének megszervezésére és végrehajtására vonatkozóan. A belső ellenőrzésre vonatkozóan a jogszabály nem tartalmaz egységes rendelkezést. Rendelet minta a pénzügyi és gazdasági aktivitás a teljes válaszban bemutatott anyagokban;
2) a számviteli nyilvántartások vezetésére és a pénzügyi kimutatások összeállítására vonatkozó eljárás betartásának ellenőrzésére belső ellenőrzési (audit) osztály szervezhető;
3) a szervezet önállóan határozza meg az ellenőrzések lefolytatásának és az eredményekről szóló jelentésnek a gyakoriságát (ez lehet például belső ellenőrzési jelentés). Az Orosz Föderáció számviteli jogszabályai nem írnak elő korlátozást a belső ellenőrzés gyakorlásának rendjére, módszereire és eljárásaira vonatkozóan.
Ennek az álláspontnak az indoklása alább található a "Glavbukh System" kereskedelmi változatának anyagaiban.
1. Cikk:Belső ellenőrzési záradék, amely véd a csalás ellen
IVAN BORODIN, az Ankor személyzeti holding pénzügyi igazgatója
Ennek köszönhetően: belső ellenőrzési osztályt hoztak létre, ellenőrzési eljárásokat és negyedéves ellenőrzési ütemterveket dolgoztak ki, rendszeresek a tárgyi eszközök teljes körű leltározása.
A RusTorgInvest cég autófelnik, gumiabroncsok és autóalkatrészek nagykereskedelmére szakosodott. A cég 2012-2013-as tervei között szerepel az értékesítés 30 százalékos növelése, többek között a regionális piacokra való terjeszkedés révén. A cégtulajdonosok azt tervezik, hogy e célokra finanszírozást vonzanak be debütáló kötvénykibocsátással vagy a társaságban lévő részesedésük stratégiai befektetőnek történő eladásával.
A felső vezetés előre gondolkodott a vállalkozás átláthatóságának és befektetési vonzerejének növelésén. 2011-ben átszervezésre került sor, világos és átlátható jogi struktúra épült ki. A pénzügyi osztály keretein belül két osztály jött létre: a nemzetközi számvitel és a belső ellenőrzés. Emellett jóváhagyásra került egy számviteli politika és egy további IFRS szerinti számlatükör.
A következő lépés az új osztályok munkájának szabályozása volt. Kidolgozásra került különösen a Pénzügyi és Gazdasági Tevékenységek Belső Ellenőrzési Szabályzata, amely egyértelműen meghatározza a főbb elveket és ellenőrzési eljárásokat, valamint felsorolja az alkalmazottak és a belső ellenőrzési osztály vezetőjének feladatait és hatásköreit.*
A dokumentum fő feladata, hogy megvédje a céget a csalástól és saját alkalmazottainak hibáitól. Ennek érdekében számos ellenőrzési funkciót áthelyeztek a társaság strukturális részlegeihez, tevékenységi területükön önállóan figyelik a kockázatokat.
A rendelkezés fő pontjainak megfelelően az ellenőrzési eljárások nemcsak a megkötött szerződések költségvetési betartásának ellenőrzését és az elsődleges dokumentumok szelektív ellenőrzését foglalják magukban, hanem a társasági nyilatkozatokban szereplő mutatók valósághűségének elemzését is.
A dokumentumban különös figyelmet fordítanak a nem szabványos műveletekre. Például a RusTorgInvest minden új ügyféllel a 100. előtörlesztés feltételeivel dolgozik, ettől a szabálytól kivételes esetekben el lehet térni. Ekkor csak a belső ellenőrzési osztály vezetőjével történt egyeztetés után születik döntés a halasztott fizetésről, aki elemzi a potenciális vevő hitelképességét.
A bevezetett ellenőrzési módszerek lehetővé teszik a RusTorgInvest számára, hogy mérsékelje a meglévő kockázatokat, és megvédje a vállalatot az alkalmazottak visszaéléseitől.
Hozzászólások
Alevtina Yashkina,
a "RusTorgInvest" cég pénzügyi igazgatója
A pénzügyi és gazdasági tevékenységek belső ellenőrzésére vonatkozó szabályzat (kivonat)*
A RusTorgInvest által kidolgozott, a pénzügyi és gazdasági tevékenységek belső ellenőrzéséről szóló Szabályzat teljes verziója letölthető a cikk végén található hivatkozásról.
1. Általános rendelkezések
1.1. A RusTorgInvest LLC pénzügyi és gazdasági tevékenységeinek belső ellenőrzéséről szóló jelen rendeletet (a továbbiakban: rendelet) az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvével, a RusTorgInvest LLC (a továbbiakban: Társaság) alapszabályával összhangban hagyták jóvá.
1.2. Jelen szabályzat a társaság belső dokumentuma, amely meghatározza a társaság pénzügyi és gazdasági tevékenysége feletti belső ellenőrzés (a továbbiakban: belső ellenőrzés) biztosításának szabályait és megközelítéseit.
1.3. Jelen szabályzat meghatározza a belső kontrollrendszer céljait és célkitűzéseit, működésének alapelveit, a belső ellenőrzés irányait és eljárásait, a belső ellenőrzési eljárások végrehajtásáért felelős szervezeteket, valamint a végrehajtás ellenőrzéséért felelős szervezeteket. belső ellenőrzési eljárások.
2. Alapfogalmak és definíciók
E rendelkezés alkalmazásában a következő fogalmak és meghatározások használatosak.
A „belső ellenőrzés” olyan folyamat, amelynek célja, hogy ésszerű garanciákat nyújtson a vállalat kitűzött céljainak eléréséhez és a vállalat erőforrásainak hatékony felhasználásához, az eszközök biztonságához, a megfelelőséghez. jogi követelményeketés beadványok megbízható jelentés, hogy megakadályozzák a cég tisztségviselői által elkövetett esetleges visszaéléseket.
A belső ellenőrzési eljárások azt jelentik nemcsak a pénzügyi és gazdasági mutatók elemzését, hanem a meglévő üzleti folyamatokat is.
„Belső ellenőrzési eljárások” – olyan dokumentált intézkedéscsomag, amely biztosítja a vállalat pénzügyi és gazdasági tevékenysége feletti hatékony belső ellenőrzést, a nem szabványos tranzakciók azonosítását és lebonyolítását, a pénzügyi és működési kockázatok, valamint a vállalat tisztségviselői által elkövetett esetleges visszaélések megelőzését, korlátozását és megelőzését. , valamint a belső ellenőrzés alanyainak egymás közötti interakciójára vonatkozó intézkedések a belső ellenőrzési eljárások végrehajtása során.
"Belső ellenőrzés alanyai" - az igazgatóság, a vezérigazgató, a társaság belső ellenőrzésre jogosult részlege, valamint a társaság egyéb strukturális részlegei és a rájuk háruló belső ellenőrzési funkciók végrehajtásáért felelős alkalmazottai (a cég belső dokumentumai).
4. A belső ellenőrzési osztály feladatai és hatáskörei
4.1. A belső ellenőrzési osztály a társaság vezérigazgatójának (a továbbiakban: igazgató) rendelete alapján jön létre.
4.2. Az osztályt úgy hozták létre, hogy ellenőrzést gyakoroljon a következők felett:
A jelentés megbízhatóságának meghatározása az elmúlt időszak működési eredményeire vonatkozó adatokat és előrejelzéseket használt jövőbeli időszakáltal biztosított pénzügyi osztályés a vállalat részlegei.
Emellett az osztály feladatai közé tartozik:
Ha szükséges az ellenőrzésekhez osztályok alkalmazottai vagy külső tanácsadók vonhatók be.
4.3. Az osztályvezető az általa kidolgozott éves vagy negyedéves terv - az ellenőrzések ütemezése - szerint végzi az ellenőrzéseket, amelyet a társaság igazgatóságával egyeztetni kell, és amelyet a társaság igazgatója hagy jóvá (javít). megbízásából más személy), valamint a társaság igazgatója vagy az általa meghatalmazott személy határozata alapján tervezett nem tervezett ellenőrzés.
4.4. Szervezési támogatás és bemutatás szükséges dokumentumokat Az ellenőrzéseket a társaság szervezeti egységeinek vezetői három munkanapon belül végzik el, az osztályvezető vagy a társaság igazgatója kérésére.
Az ellenőrzési jegyzőkönyvet csatolni kell magyarázó megjegyzések, valamint a feltárt jogsértések megszüntetését igazoló dokumentumok másolatait, az ellenőrzött egység vezetője által aláírva.
4.5. Az osztály által lefolytatott ellenőrzések eredményeit ellenőrzési okiratban dokumentálják, amelyet a létrehozandó bizottság tagjai, valamint az ellenőrzés alá vont társaság részlegeinek, fióktelepeinek, képviseleteinek vezetői írnak alá.
4.5. Az osztályvezető negyedévente tájékoztatja a társaság igazgatóságát az ellenőrzések eredményeként feltárt pénzügyi-gazdasági tevékenységben elkövetett jogsértésekről, ideértve a nem teljesítés tényét, a társaság által jóváhagyott belső dokumentumok nem megfelelő végrehajtását, és javaslatot tesz ezekre. megszüntetése.
5. A belső ellenőrzési osztály vezetőjének feladat- és jogköre
5.1. Belső Ellenőrzési Osztály vezetője:
Minden vizsgálat előtt megvalósítására készül egy program, amely tartalmazza a határidőket, eljárásokat és utasításokat, hogy mit és hogyan fognak pontosan ellenőrizni.
9. A társaság belső ellenőrzésért felelős vezető testületei és alosztályai
9.1. A társaság igazgatósága határozza meg a belső ellenőrzési politikát, és általános értékelést végez a belső ellenőrzési eljárások hatékonyságáról, valamint a feltárt jogsértések megszüntetésére tett intézkedésekről.
9.2. vezérigazgató A társaság belső ellenőrzési eljárásainak működéséért a társaság felelős.
9.3. A belső ellenőrzést a társaság pénzügyi és gazdasági tevékenységének fő területein végzik, beleértve:
9.4. A társaság divízióvezetői – hatáskörükön belül, a helyi szabályzatok által jóváhagyott módon – felelősek a rájuk bízott strukturális divíziókban a belső kontroll kialakításáért, dokumentálásáért, végrehajtásáért, nyomon követéséért és fejlesztéséért.
9.5. A társaság pénzügyi-gazdasági tevékenysége feletti ellenőrzés rendszerszerűségének biztosítása érdekében a belső ellenőrzési eljárásokat a társaság osztálya végzi a társaság más szerveivel, részlegeivel együttműködve.
2. Oroszország Pénzügyminisztériumának PZ-10/2012 számú tájékoztatója "A számvitelről szóló 2011. december 6-i 402-FZ szövetségi törvény 2013. január 1-jei hatálybalépéséről"
"BELSŐ IRÁNYÍTÁS
A 402-FZ szövetségi törvény 19. cikkével összhangban a gazdálkodó szervezet köteles megszervezni és belső ellenőrzést gyakorolni a gazdasági élet tényei felett. Az a gazdálkodó szervezet, amelynek számviteli (pénzügyi) kimutatásai kötelező könyvvizsgálat alá esnek, köteles megszervezni és belső ellenőrzést gyakorolni a számvitel és a számviteli (pénzügyi) kimutatások elkészítése felett (kivéve, ha a gazdálkodó szervezet vezetője vállalta számviteli felelősség).
Az Orosz Föderáció számviteli jogszabályai nem írnak elő korlátozást az említett belső ellenőrzés gyakorlásának eljárására, módszereire és eljárásaira vonatkozóan.”*
Hozzáadva a webhelyhez:
1.1. A [gazdálkodó szervezet neve] pénzügyi és gazdasági tevékenységeinek belső ellenőrzésére vonatkozó jelen szabályzat (a továbbiakban: Rendelet, Társaság) az Orosz Föderáció hatályos jogszabályaival, az Orosz Föderáció alapszabályával és belső dokumentumaival összhangban került kidolgozásra. Vállalat.
1.2. Jelen szabályzat határozza meg a Társaság pénzügyi-gazdasági tevékenysége feletti belső ellenőrzés (a továbbiakban - belső ellenőrzés) céljait, céljait és eljárásait.
1.3. A jelen Szabályzat alkalmazásában belső ellenőrzés alatt azt a folyamatot értjük, amelynek célja kellő bizalom megszerzése ahhoz, hogy a Társaság biztosítsa:
Tevékenységének hatékonysága és eredményessége, beleértve a pénzügyi és működési mutatók elérését, a vagyonbiztonságot;
A számviteli (pénzügyi) és egyéb beszámolók megbízhatósága és időszerűsége;
A hatályos jogszabályok betartása, beleértve a gazdasági élet tényeinek elkövetését és a számviteli nyilvántartások vezetését.
1.4. A belső ellenőrzés hozzájárul tevékenysége céljainak Társaság általi eléréséhez, biztosítja a megállapított szabályoktól és eljárásoktól való eltérések, valamint a számviteli adatok, számviteli (pénzügyi) és egyéb beszámolási adatok torzulásának megelőzését vagy feltárását.
2.1. A Társaság belső ellenőrzésének fő elemei a következők:
Ellenőrző környezet;
Kockázatértékelés;
Belső ellenőrzési eljárások;
Információ és kommunikáció;
A belső kontroll értékelése.
2.2. Az ellenőrzési környezet a Vállalat tevékenységének alapelvei és szabványai, amelyek meghatározzák a belső ellenőrzés általános értelmezését és a belső ellenőrzés követelményeit a Társaság egészének szintjén. Az ellenőrzési környezet tükrözi a Társaság vezetési kultúráját, és kialakítja a személyzet megfelelő attitűdjét a belső kontroll megszervezéséhez és végrehajtásához.
2.3. A kockázatértékelés a kockázatok azonosításának és elemzésének folyamata. A jelen Szabályzat alkalmazásában kockázat alatt annak a valószínűségének és következményeinek kombinációját kell érteni, hogy a Társaság nem éri el üzleti céljait. A kockázatok azonosításakor a Társaság megfelelő döntéseket hoz azok kezelésére, beleértve a szükséges kontrollkörnyezet megteremtését, a belső ellenőrzési eljárások megszervezését, a személyzet tájékoztatását és a belső kontroll eredményeinek értékelését.
A számvitel, ezen belül a számviteli (pénzügyi) kimutatások elkészítése tekintetében a kockázatértékelés célja, hogy azonosítsa azokat a kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a számviteli (pénzügyi) kimutatások megbízhatóságát. Az értékelés során a Társaság mérlegeli a számviteli és beszámolási adatok téves bemutatásának valószínűségét az alábbi feltételezések alapján:
Megjelenés és létezés: a gazdasági élet számvitelben tükröződő tényei ben történtek jelentési időszakés kapcsolódnak a Társaság tevékenységéhez;
Teljesség: a gazdasági életnek a beszámolási időszakban lezajlott és erre az időszakra vonatkozó tényei ténylegesen tükröződnek a számvitelben;
Jogok és kötelezettségek: tulajdon, tulajdonjogokés a Társaság számviteli nyilvántartásokban szereplő kötelezettségei ténylegesen fennállnak;
Értékelés és felosztás: az eszközök, források, bevételek és ráfordítások a megfelelő számviteli számlákon és a megfelelő számviteli nyilvántartásokban a megfelelő értékben jelennek meg;
Bemutatás és közzététel: a számviteli adatok a számviteli (pénzügyi) kimutatásokban helyesen kerülnek bemutatásra és közzétételre.
2.4. A belső ellenőrzési eljárások olyan intézkedések, amelyek célja a Társaság céljainak elérését befolyásoló kockázatok minimalizálása.
2.4.1. A Társaság által alkalmazott belső ellenőrzési eljárások:
Dokumentálás;
Az objektumok (dokumentumok) közötti megfelelőségének vagy a megállapított követelményeknek való megfelelésének igazolása;
Adategyeztetés;
A hatáskörök szétválasztása és a feladatok rotációja;
Az objektumok tényleges jelenlétének és állapotának felügyeletére vonatkozó eljárások, beleértve a fizikai biztonságot, a hozzáférés korlátozását, a leltárt;
Felügyelet, a kitűzött célok vagy mutatók teljesülésének értékelése;
Információk és információs rendszerek számítógépes feldolgozásával kapcsolatos eljárások, amelyek között főszabály szerint vannak általános számítógépes vezérlési eljárások, valamint a rendszer egyes funkcionális elemeihez (modulokhoz, alkalmazásokhoz) kapcsolódó ellenőrzési eljárások.
2.4.2. A visszaélések leküzdése érdekében a leghatékonyabb belső ellenőrzési eljárások a tranzakciók és műveletek engedélyezése (engedélyezése), a hatáskör- és feladatkör elhatárolása, a tárgyak tényleges elérhetőségének és állapotának ellenőrzése.
2.4.3. A végrehajtás pillanatától függően a belső ellenőrzési eljárások előzetes és későbbiekre oszlanak.
Az előzetes belső ellenőrzési eljárások célja a hibák előfordulásának és a Társaság tevékenysége során megállapított eljárási rend megsértésének megakadályozása.
Az utólagos belső ellenőrzési eljárások a hibák és a Társaság tevékenysége során megállapított eljárási rend megsértésének feltárására irányulnak.
2.4.4. Az automatizáltság mértékétől függően a belső ellenőrzési eljárások automatikus, félautomata és kézi vezérlésre oszthatók.
Az automatikus belső ellenőrzési eljárásokat az információs rendszer végzi a személyzet részvétele nélkül.
A félautomata belső ellenőrzési eljárásokat az információs rendszer hajtja végre, de manuálisan kezdeményezik vagy hajtják végre.
A kézi belső ellenőrzési eljárásokat a Társaság munkatársai az információs rendszereken kívül végzik.
2.5. A minőségi és időszerű tájékoztatás biztosítja a belső kontroll működését és céljai elérésének lehetőségét. A Társaság információs rendszerei jelentik a döntéshozatal fő információforrását. A bennük tárolt és feldolgozott információk minősége jelentősen befolyásolhatja a Társaság vezetői döntéseit, a belső ellenőrzés hatékonyságát. Tájékoztatási rendszer A társaságnak gondoskodnia kell a számviteli nyilvántartások vezetéséről.
A kommunikáció a vezetői döntések meghozatalához és a belső kontroll gyakorlásához szükséges információk terjesztése.
2.6. A belső kontroll értékelése a belső kontroll elemei vonatkozásában történik, azok eredményességének és eredményességének, valamint változtatási igényének megállapítása érdekében. A belső ellenőrzést évente legalább egyszer értékelik. A belső ellenőrzés értékelési körét a Társaság vezetője vagy belső ellenőre (belső ellenőrzési szolgálat) határozza meg.
A belső kontroll értékelésére szolgáló módszerek és módszerek terjedelmét és jellegét az illetékes divízió vezetője vagy a Társaság vezetője határozza meg.
A belső kontroll értékelésének egyik fajtája a belső kontroll folyamatos monitorozása, azaz a Társaság által a napi tevékenysége során folyamatosan végzett belső kontroll értékelése. A folyamatos nyomon követést a Társaság vezetése végezheti a Társaság tevékenységének eredményeinek rendszeres elemzése, egyes üzletmenetek eredményeinek ellenőrzése, a belső szervezeti és adminisztratív dokumentáció rendszeres értékelése és pontosítása, valamint egyéb formák formájában.
3.1. A belső ellenőrzés megszervezésének és gyakorlásának rendjét papír alapon és (vagy) elektronikus formában dokumentálják. A belső ellenőrzés megszervezésére vonatkozó rendelkezések a Társaság alapító és belső szervezeti és ügyviteli dokumentumainak részét képezik: a Társaság utasításai, utasításai, szabályzatai, munkaköri és egyéb utasításai, szabályzatai, módszerei, számviteli standardjai.
3.2. A Társaság ellenőrzési környezetére vonatkozó rendelkezések a következőket meghatározó dokumentumok részét képezik:
A Társaság stratégiája, céljai és értékei, piaci magatartása és gazdálkodásának módszerei;
A Társaság vezetőségének és egyéb alkalmazottainak magatartási szabályai különböző események esetén, panaszkezelési eljárások (Vállalatirányítási kódex, Üzleti etikai kódex);
A Társaság szervezeti felépítése, beleértve a részlegeinek helyét és szerepét, a döntéshozatal szintjeit, a létszámot;
A Társaság részlegeinek feladatai, vezetőik hatásköre és felelőssége (a Társaság egyes részlegeire vonatkozó szabályzat);
A vezetői döntések meghozatalára, a tranzakciók és műveletek végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve a Társaság számviteli politikáját;
Személyzeti politika, amely meghatározza a Társaság személyzetének toborzásával, képzésével és fejlesztésével kapcsolatos megközelítéseket, a teljesítmények értékelésének kritériumait és a javadalmazási rendszert.
A számvitel, ezen belül a számviteli (pénzügyi) kimutatások elkészítése tekintetében az ellenőrzési környezetet a számviteli szolgáltatásról szóló rendelet, a Társaság számviteli politikája, a számviteli személyzet képesítési követelményei és egyéb általános követelményeket rögzítő dokumentumok írhatják le. a számvitel megszervezésének és vezetésének környezetére, a számvitelre, a Társaság részlegei és személyzete közötti interakciók rendjére, valamint a számviteli kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalra.
3.3. A kockázatok dokumentálását a Társaság üzleti folyamatainak és eljárásainak leírása előzi meg. A Társaság üzleti folyamatainak megbízható leírása hozzájárul az összes jelentős kockázat azonosításához és felméréséhez, függetlenül attól, hogy azok jelenleg belső ellenőrzés alá tartoznak-e.
A Társaság üzleti folyamatainak ismertetése a tevékenységével, jogi vagy szervezeti felépítésével összefüggésben történik. A Társaság üzleti folyamatainak leírását szöveges és grafikus formában állítják össze, ami biztosítja a Társaság tevékenységeinek bemutatásának teljességét és átláthatóságát.
A kockázat leírása a következőket tartalmazza:
Egy lehetséges kedvezőtlen belső és (vagy) külső esemény (tény, körülmény) jelzése, amely kockázatot jelent;
Előfordulásának oka és valószínűsége;
Lehetséges negatív következmények (kár), ezek mennyiségi és (vagy) minőségi értékelése.
A kockázatértékelés eredményei alapján a Társaság belső kontroll megszervezésével és végrehajtásával meghatározza a legjelentősebb kockázatokat, és döntéseket hoz azok minimalizálására.
Az egyes azonosított kockázatokhoz kapcsolódóan a Társaság által elfogadott, a vonatkozó belső szervezeti és adminisztratív dokumentumokban rögzített belső kontrolleljárások rendszerezése, valamint az azonosított kockázatok belső ellenőrzési lefedettségének értékelése érdekében kockázati és belső ellenőrzési mátrixot készítünk. ellenőrzési eljárásokat állítanak össze.
A kockázatok és belső ellenőrzési eljárások mátrixa a következőket tartalmazza:
Annak a kockázatnak a leírása, amelynek következményeit a belső kontroll minimalizálja;
A veszélyeztetett terület vagy folyamat neve;
Név és Rövid leírás a belső ellenőrzés olyan eljárásai (eljárásai), amelyek megvalósításával (amelyek) minimalizálják a kockázat következményeit;
A belső ellenőrzési eljárás besorolása, ha szükséges az információk strukturálásához;
A belső ellenőrzési eljárás végrehajtója;
A belső ellenőrzési eljárás gyakorisága (időszakossága);
A belső ellenőrzési eljárás lefolytatásának alapjául szolgáló beérkező dokumentumok;
kimenő dokumentumok.
3.4. A belső ellenőrzés megszervezését formalizáló dokumentációt rendszeresen frissítjük. A Társaság évente legalább egyszer felméri a dokumentáció aktualizálásának szükségességét. A dokumentáció aktualizálásának alapja lehet a belső ellenőrzés időszakos értékelésének és folyamatos nyomon követésének eredménye, a szervezeti változások, a Társaság folyamatainak és eljárásainak változásai. A dokumentációt a hiányosságok vagy a Társaság tevékenységében bekövetkezett változások feltárását követően ésszerű időn belül aktualizálják.
3.5. A Társaság gondoskodik a belső ellenőrzés megszervezését és végrehajtását képező dokumentáció ésszerű időn belüli tárolásáról.
4.1. A belső ellenőrzés megszervezésének rendjét, ideértve a Társaság részlegeinek és személyi állományának feladat- és hatáskörét is, a Társaság tevékenységének jellege és mértéke, irányítási rendszerének sajátosságai határozzák meg.
4.2. A Társaság a belső ellenőrzés megszervezése során abból indul ki, hogy:
A belső ellenőrzést a Társaság vezetésének minden szintjén, minden részlegében el kell végezni;
A Társaság valamennyi alkalmazottja hatáskörének és funkcióinak megfelelően köteles részt venni a belső ellenőrzés végrehajtásában;
A belső kontroll hasznosságának összevethetőnek kell lennie a szervezési és végrehajtási költségekkel.
4.3. A belső ellenőrzést a következők végzik:
A Társaság vezető testületei;
A Társaság könyvvizsgáló bizottsága (könyvvizsgálója);
Főkönyvelő Társadalom;
a Társaság belső ellenőre (belső ellenőrzési szolgálat);
A Társaság egyéb személyzete és alosztályai;
Különleges tisztségviselők, a Társaság külön alosztálya, amely felelős a belső ellenőrzési szabályok betartásáért.
4.4. A Társaság Igazgatósága (Felügyelő Bizottsága):
Meghatározza a belső ellenőrzés általános elveit és követelményeit;
Jóváhagyja a belső ellenőrzés standardjait, szervezési és végrehajtási módszereit a Társaság egészének szintjén;
Döntéseket hoz a belső ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében.
4.5. A Társaság Igazgatóságának (Felügyelő Bizottságának) Audit Bizottsága:
Figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés eredményességét, a speciális belső ellenőrzési egység függetlenségét, a jogszabályoknak és a Társaság üzleti magatartási kódexének (etikai) betartásának folyamatát;
Elemzi a külső és belső ellenőrök jelentéseit a belső ellenőrzés állapotáról;
Rendszeres értekezleteket tart a Társaság részlegeinek vezetőivel a jelentős kockázatok, belső ellenőrzési kérdések és a kapcsolódó tervek áttekintése céljából;
Elemzi a Társaság divízióvezetői által a belső ellenőrzés javítása érdekében kidolgozott intézkedések (korrekciós lépések) végrehajtásának eredményeit és minőségét;
Megvizsgálja a visszaélések eseteit, és értékeli az osztályvezetők által az ilyen esetek megelőzésére tett intézkedések megfelelőségét.
4.6. A Társaság vezérigazgatója (igazgatója) felelős a gazdasági élet tényeinek belső ellenőrzésének megszervezéséért és végrehajtásáért, a számvitelért és általában a számviteli (pénzügyi) kimutatások készítéséért.
4.7. A számvitel belső ellenőrzésének megszervezéséért és végrehajtásáért, valamint a számviteli (pénzügyi) kimutatások elkészítéséért a Társaság főkönyvelője a felelős.
4.8. A Társaság belső ellenőre (belső ellenőrzési szolgálat):
Elvégzi a belső ellenőrzés értékelését;
4.9. A Társaság divízióvezetői és egyéb alkalmazottai hatáskörüknek és funkcióiknak megfelelően:
Végezzen kockázatértékelést;
A belső kontroll szervezetét alkotó dokumentáció összeállítása és aktualizálása;
A belső ellenőrzést a megállapított eljárási rend szerint végezze;
Végezze el a belső ellenőrzés értékelését.
4.10. A Társaság belső ellenőrzésének (belső ellenőrzési szolgáltatás) speciális alosztálya:
Módszertani támogatást nyújt a belső kontroll megszervezéséhez és végrehajtásához;
Koordinálja a belső ellenőrzés megszervezését és végrehajtását szolgáló egységek tevékenységét.
5.1. Jelen szabályzat a Társaság Igazgatósága általi jóváhagyásának napjától lép hatályba.
5.2. A jelen Szabályzat módosításainak és kiegészítésének bevezetése vagy a Szabályzat jóváhagyása ben új kiadás a társaság Igazgatósága határozatával hajtják végre.
5.3. Ha e rendelet rendelkezései ellentétesek az Orosz Föderáció hatályos jogszabályainak követelményeivel, az Orosz Föderáció jogszabályainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
